Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§

Szolnok Megyei Jogú Város címeréről, zászlajáról, logójáról és ünnepnapjáról szóló 16/1991. (V.28.) önkormányzati rendelet a következő 11.§-sal egészül ki:

„11. § (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a címert, zászlót, logót engedély nélkül, engedélytől eltérően, illetőleg nem hiteles alakban, vagy méltóságsértő módon használja.

(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át.”

2.§

Szolnok névhasználatának szabályozásáról szóló 21/1991. (VII. 9.) önkormányzati rendelet a következő 7.§-sal egészül ki:

 „7.§ (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a város nevét elnevezésében engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően használja.

(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át.”

3.§

Utcanév- és házszámtáblák elhelyezésének, a házszámozás rendjének szabályozásáról szóló 21/1996. (VII.1.) önkormányzati rendelet a következő 7.§-sal egészül ki:

„7.§ (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki

a) utcanévtábla elhelyezését akadályozza,

b) az elhelyezett utcanévtábla szövegét megváltoztatja,

c) a házszámtábla elhelyezési, karbantartási és pótlási kötelezettségének nem tesz eleget,

d) a polgármester által megállapított házszámot megváltoztatja.

(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át.”

4.§

A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról, valamint a közterületek tisztántartásáról szóló 49/2005. (X.28.) önkormányzati rendelet a következő 23.§-sal egészül ki:

 „23.§ (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki e rendelet:

a) 5. § (1) és (2) bekezdésében,

b) 9. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésében, (3) bekezdésében,

c) 20. § (2) bekezdésében,

d) 22. § b) és d) pontjában

foglalt rendelkezéseket megszegi.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az e pontokban foglaltakat megszegő személy a jogsértést teljes mértékben elismeri. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott magatartás miatt helyszíni bírság is kiszabható.

(3) A közigazgatási bírság és közigazgatási helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át.”

5.§

 (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról, valamint a zöldterületek használatáról szóló 13/2008. (IV.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban R.) a következő 18. §-sal egészül ki:

„18.§ (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki e rendelet:

a) 3. § (1) bekezdésében,

b) 7. § (5) bekezdésében,

c) 10. § (1) bekezdésében,

d) 14 § (4) bekezdésében,

e) 16. § b)-i) pontjaiban foglalt rendelkezéseket megszegi, amennyiben cselekménye nem minősül bűncselekménynek, vagy törvényben meghatározott szabálysértésnek.

(2) Ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személy a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(3) A 14.§ (4) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a gépjármű üzembentartóját felelősség terheli. Az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha

a) a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a – jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatóság eljárását;

b) ha a gépjárművet más személy használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adatokkal (gépjármű hatósági jelzése, üzembentartó és használatbavevő neve, születési ideje, helye, lakcíme, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma) bizonyítja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent meghatározott adatokat tartalmazzák. E pont fennállása esetén a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

(4) A közigazgatási bírság és közigazgatási helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át.”

(2) A R. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki

a) engedély nélkül utat elzár, az út alatt vagy a felett építményt vagy létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,

b) utat engedély nélküli felbont, vagy elfoglal,

c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,

d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,

e) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

f) természeti, vagy védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,

g) az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja,

amennyiben e cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek vagy törvényben meghatározott szabálysértésnek.

(2) Ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személy a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(3) A közigazgatási bírság és közigazgatási helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át.”

8.§

A környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 17/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet a következő 10.§-sal egészül ki:

„10.§ (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki e rendelet 8-9.§-át megszegi.

(2) Ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személy a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(3) A közigazgatási bírság és közigazgatási helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át.”

9.§

A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozásáról szóló 36/2008. (IX.25.) önkormányzati rendelet a következő 10.§-sal egészül ki:

„10.§ A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a 8.§-ban foglaltakat megszegi, amennyiben e cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek vagy törvényben meghatározott szabálysértésnek.

(2) Ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személy a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(3) A közigazgatási bírság és közigazgatási helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át.”

10.§

Ez a rendelet 2013. november 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. október 31-i ülésén.

INDOKOLÁS

a közösségi együttélés szabályainak meghatározásával kapcsolatos

egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló önkormányzati rendelethez

Általános indokolás

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 2012. április 15-én lépett hatályba, mely arról rendelkezett, hogy az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.

Ezzel egyidejűleg Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 51. § (4) bekezdése lehetőséget biztosított tiltott, közösségellenes magatartások önkormányzati rendeletben való meghatározására, melyre vonatkozó rendelkezést az Alkotmánybíróság 38/2012. (XI.14.) sz. AB határozatával megsemmisítette.

A Polgármesteri Hivatal illetékes belső szervezeti egységei tapasztalatai alapján megállapítást nyert, hogy míg egyes – korábban önkormányzati rendeletekben szabályozott – magatartásokat a Szabs.tv. szabályoz, és szabálysértési tényállássá minősített, azonban egyes tényállások tekintetében a korábbi rendelkezések hatályon kívül helyezése szabályozatlan helyzetet eredményezett. A rendelet célja, hogy a helyi rendeletekben szabályozott szabálysértési tényállások hatályon kívül helyezésével kialakuló szabályozatlan helyzetet megszüntesse, egyben biztosítsa a közterületek rendjét, tisztaságát.

Részletes indokolás

1-9.§-hoz

Az 1-9.§-okban jelölt meghatározott magatartásokat a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértéseként szükséges megállapítani és szankcionálni. Jogszabályi felhatalmazás alapján - az ügyek várhatóan nagy számára tekintettel - indokolt a közigazgatási eljárások lefolytatására vonatkozó hatáskört a jegyzőre átruházni, illetve lehetőséget kell teremteni helyszíni eljárás keretében kiszabható szankció alkalmazására is.

10.§-hoz

A rendelet hatálybalépésére vonatkozó szabályozás.