Sóstófalva Önkormányzat Képviselő- testületének 4/2013. (II. 18.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről

Hatályos: 2014. 02. 21- 2017. 01. 17

Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő- testület a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

        I. Fejezet

       Általános rendelkezések

   A rendelet hatálya



  1. § A rendelet hatálya kiterjed Sóstófalva község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a)ingatlan és ingó vagyonra,

b)pénzügyi eszközre,

c)önkormányzatot megillető társasági részesedésre,

d)önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogra.


 Önkormányzat vagyona


2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonba tartozó vagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek és a képviselő- testület által nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű vagyonba sorolt vagyonelemek.

(4) Törvényben megállapított vagyonelemeken felül korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik 3.§ (3) bekezdésében meghatározott, közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló önkormányzati vagyon.

(5) A törzsvagyonba nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes. Az üzleti vagyon e rendeletben meghatározott eljárás útján korlátozás nélkül hasznosítható.


3. § (1) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonba tartoznak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése szerinti önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemek.

 (2)1 Az önkormányzat döntése alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartoznak az önkormányzat tulajdonában lévő:

a) védművek, védelmi létesítmények,

b) köztemető és ravatalozó épület

c) köztéri emlékművek

d) Szociális célú tárolóépület

 e) Faluház, Kossuth út 48.

 f) Művelődési ház Petőfi út 5.

 g) Orvosi Rendelő

 h) Szolgáltatóház Kossuth út 29.

 i) Sportpálya Rákóczi út  6620 m2


1 Módosította 1/2014.(II.20.)önkormányzati rendelet 1.§-a hatályos 2014.02.21.-től.


 A forgalomképesség megváltoztatásának módja, átsorolás szabályai


4. § (1) A Képviselő- testület a jogszabályok keretei között rendeletben dönt:

a)a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű vagyoni körbe sorolásról,

b)korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe sorolásáról,

c)törzsvagyonba tartozó vagyon üzleti vagyonba sorolásáról.

 (2) Az ingatlan forgalomképtelensége, korlátozottan forgalomképessége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületből lejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(3) A vagyon átsorolásáról szóló döntést rögzíteni kell.


 Törzsvagyonnal való rendelkezés speciális szabályai


5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon felett rendelkezni törvényben meghatározott korlátozásokkal lehet.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat ellenérték fejében elidegeníteni, használati jogát átengedni, bérleti jogát átengedni, gazdasági társaságba vinni, azt megterhelni, koncesszióba adni csak a képviselő- testület által meghatározott funkcióra, a képviselő – testület minősített többségű határozatával lehet, amennyiben a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

 Tulajdonosi jogok gyakorlása


6. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonosi jogok gyakorlásáról –amennyiben e rendelet, vagy egyéb jogszabály másként nem rendelkezik- a képviselő- testület rendelkezik.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)közalapítvány, nonprofit gazdasági társaság, egyesület, társadalmi szervezet részére történő vagyon átadásáról;

b)tulajdonról, vagyoni értékű jogról lemondásról, követelés elengedéséről;

c)gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságba részvételről, abból való kilépésről, társasági szerződés jóváhagyásáról, illetve módosításáról;

d)vagyonkezelői jog alapításáról, vagyonkezelői szerződés jóváhagyásáról, vagyonkezelő részére feladatellátáshoz rendelt vagyon átadásáról, visszavételéről;

e)vagyonhasznosítási szerződés jóváhagyásáról, vagyonhasznosításra átadott vagyon kijelöléséről;

f)önkormányzati költségvetési szerv feladat ellátásához rendelt vagyon átadásáról, visszavételéről;

g)vagyongazdálkodási terv jóváhagyásáról;

h)a 9.§ (1) a) pontjában foglalt bérbe, használatba adás jóváhagyásáról, ha a bérbe, használatba adás időtartama az egy évet meghaladja;

i)a 14.§ (1) bekezdés szerinti ingyenes használatba adásról szóló döntés meghozatala.

(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadás, a szerződés aláírása;

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszűntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;

e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában


7. §   A nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban, társadalmi szervezetekben az önkormányzatot a képviselő- testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása esetén a képviseleti jogosultságot települési képviselőnek írásban átadhatja.

II. Fejezet

Vagyongazdálkodás szabályai

 Vagyonkezelés szabályai



8. § (1) Az önkormányzat vagyonát

a)az önkormányzati költségvetési szerv alaptevékenységének ellátásához átadott, az alapító okiratban feltüntetett vagyon tekintetében a költségvetési szerv,

b)az a) pontban nem szereplő vagyon tekintetében a Polgármesteri Hivatal kezeli (a továbbiakban együtt: Vagyonkezelő).


(2) A vagyonkezelőt e rendeletben foglalt korlátozásokkal megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.

(3) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a kezelésbe átvett vagyon üzemeltetéséről, állagmegóvásáról, karbantartásáról, valamint az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerinti felújításáról, bővítéséről, korszerűsítéséről, pótlásáról.

(4) A 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv.

 (8) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére az Nvtv. 3.§ (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) és bd) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, kedvezményes használatba adása, átengedése, követelésről történő lemondás


9. § (1) Az önkormányzati vagyon kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható ingyenes használatba az alábbi szervezetek részére:

a.)közérdekű kötelezettség vállalás, közalapítvány részére alapítványrendelés, és alapítványi hozzájárulás jogcímén, közhasznú szervezet részére a közhasznú tevékenységhez kapcsolódóan,

b.)egyházak részére,

c.)társadalmi szervezet részére,

d.)más önkormányzat vagy állam részére feladat- és hatáskör átszállása,

e.)önkormányzati beruházásban készült közművek a közszolgáltató részére történő átadása,

f.)az önkormányzat költségvetési szerve részére,

g.)Hernádkak községben székhellyel rendelkező oktatási intézmény részére oktatási és azzal kapcsolatos tevékenység ellátása céljából,

h.)az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság részére.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon a képviselő-testület döntése alapján lehet.

10. § (1) A képviselő testület (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólagos jogosult a polgári jogviszonyból származó követelés elengedésére az alábbi esetekben:

a)csődegyezségi megállapodásban,

b)bírói egyezség keretében,

c)felszámolási eljárás során az várhatóan nem térül meg,

d)ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e)a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel,

f)az önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléseiről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működését veszélyezteti.

 (2) A polgármester jogosult az 500.000 forint egyedi értéket el nem érő követelés elengedésére.

III. Fejezet

Vagyonhasznosítás

 Vagyonhasznosítás általános szabályai


11. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataink hatékony és eredményes ellátása.

(2) 2

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor csatolni kell a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság írásos véleményét.

(4) Önkormányzati vagyon elidegenítése esetén, amennyiben a vagyontárgy becsült értéke az 1 millió forintot meghaladja a legalacsonyabb értékesítési árat 6 hónapnál nem régebbi szakértői forgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(5) A vagyonhasznosítási döntést megelőzően (4) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is készíthető szakértői forgalmi értékbecslés, amennyiben a vagyon értéke, vagy szolgáltatás ellenértéke becsléssel nem állapítható meg.


2 Hatályon kívül helyezte a 18/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a hatálytalan 2013.12.11.-től.

12. § (1) Az 1 millió forint forgalmi értéket meghaladó ingatlan, valamint 500 ezer forint forgalmi értéket meghaladó ingó vagyont elidegeníteni, hasznosítani az e rendeletben foglalt versenyeztetési szabályok szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatott tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyon értékesítése, hasznosítása során dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti vagyon esetében is alkalmazza a versenyeztetés szabályait.

(3) Több vagyontárgy együttes étékesítése, hasznosítása esetén a vagyontárgyak külön-külön  értéke az irányadó. 


 Pályázati eljárás szabályai


13. § A pályázati eljárás típusa nyilvános. 

14. § (1) A nyilvános pályázatot a helyben szokásos módon kell meghirdetni – helyi sajtóban, a Képviselő-testület hivatalának hirdetőtábláján és honlapján - a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdőnapját legalább 10 nappal megelőzően. A pályázat kiírójának eseti döntése alapján a pályázat megyei vagy országos napilapban is meghirdethető.

(2) Az ajánlattevők részére ajánlatuk megtételére legalább 10 napot kell biztosítani. A pályázatok benyújtásának határidejét a pályázat tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlatok elkészítésére és benyújtására. 

15. § (1) A Kiíró a pályázati felhívásban köteles tájékoztatni az ajánlattevőket, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül kiválasztásra a részletes pályázati kiírásban megjelölt szempontok szerint.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

a)a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b)a pályázat pontos tárgyának megnevezését,

c)az értékesítésre szánt vagyonelem pontos elhelyezkedését, helyrajzi számát

d)az értékesítésre szánt vagyonelem művelési ágát, értékesítési célját

e)az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét

f)a benyújtáshoz szükséges példányszámot és mellékleteket,

g)az ajánlati kötöttség időtartamát,

h)a pályázattal kapcsolatos tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát

i)nem természetes személy pályázó esetén arról szóló nyilatkozatot, hogy a pályázó átlátható szervezetnek minősül,

j) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével köthet szerződést,

k)a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja.

16. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtását követően kezdődik.

(2) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.

17. § A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

a) a bruttó ajánlati árat,

b) a szerződéskötéshez szükséges személyazonosító adatait (pl. név, lakóhely, székhely, adóazonosító szám, cégjegyzékszám),

c) nem természetes személy pályázónál 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányt,

18. § (1) A pályázatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.

(2) Beérkezett ajánlatok felbontása a soron következő képviselő-testületi ülésen történik.

(3)A bontáskor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattévők nevét, lakóhelyét (székhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a nevének, lakóhelyének (székhelyének), a megajánlott ellenszolgáltatásnak, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidő nyilvánosságra hozatalát.

(4) Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.



19. § A benyújtott ajánlatokról a képviselő-testület dönt.


20. § (1) A pályázat értékelésében és elbírálásában nem járhat el az a személy, aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója, illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) pontja).

(2) A pályázat értékelésében és elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, az előzőekben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

 Termőföld haszonbérbe adására vonatkozó szabályok


21. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldet haszonbérbe adhatja. A haszonbérbe adás időtartamának meghatározásánál a településfejlesztési koncepciót és a rendezési terv előírásait figyelembe kell venni.

(2) A  haszonbérbe adásról a képviselő-testület dönt.        

Nyilvántartás, beszámolás, ellenőrzés

Vagyonnyilvántartás


22. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról az ingatlankatasztert a Közös Önkormányzati  Hivatal Sóstófalva Kirendeltségének közszolgálati dolgozója vezeti.

(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és üzleti vagyon jogszabályban meghatározott adatait.

(3) Az ingatlankataszter felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, valamint a szolgáltató vállalatok nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségért a jegyző felel.

(4) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves beszámolóhoz (zárszámadáshoz) kell csatolni, a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon szerinti bontásban, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

Ellenőrzés, beszámolás


23. § (1) A tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben gyakorló a vagyongazdálkodás körében hozott döntéseiről, azok megalapozottságáról tárgyévet követő év március 1. napjáig a képviselő- testületnek beszámolni köteles, amely tájékoztatót a vagyonváltozás alakulásával kapcsolatosan a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság véleményezi.

(2) A képviselő- testület képviseletében eljáró polgármester vagy képviselő képviseleti tevékenységéről tárgyévet követő év március 1. napjáig a képviselő- testület részére beszámolni köteles.

24. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester a belső ellenőrön keresztül ellenőrzi, vagy-e feladat ellátására más megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

Záró rendelkezések:


25. § (1) E rendelet - a (6) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül az önkormányzati vagyon besorolását a jegyző felülvizsgálja és a változásokat vagyonkataszteri nyilvántartásban átvezeti.

(4) Hatályát vesztik az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosításáról szóló 8/1994. (III. 12.) önkormányzati rendelet.

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európa Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) A 3.§ (2) bekezdése 2014.02.21.-től lép hatályba.