Tiszatardos község képviselő testületének 4/2013 (III.20.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2013. 04. 19

Tiszatardos község képviselő testületének 4/2013 (III.20.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2013.04.19.

TISZATARDOS Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvényének A helyi önkormányzatokról szóló 32. cikk (1) bekezdése alapján továbbá, Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 9. §-a hatáskörben eljárva az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek kapcsán - az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. §. (3) bekezdése szerinti véleményezési jogkörben eljáró illetékes szervek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya TISZATARDOS község belterületén az 1–es és 2-es számú tömbök területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

2. § (1) A beépítésre szánt területre a vonatkozó tervlapokon jelölt kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

a.) a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
b.) építési határvonal,
c.) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
d.) a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
e.) a legnagyobb beépítettség mértéke,
f.) a megengedett építmény magasság,
g.) a minimális telekméret,
h.) a kötelező beépítési vonal,
i.) a környezetvédelmi előírások,
j.) korlátozások.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

a.) a szabályozási vonalakat,
b.) a terület felhasználási egységek határát,
c.) a terület felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
d.) a terület felhasználási egység, illetve övezet jelét,
e.) a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
f.) a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
g.) a belterület bővítés határát.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A kötelező erejű elemek módosításáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény rendelkezik.

I. Fejezet

A telekalakítás szabályai

5. § (1) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél (terület, szélesség, mélység) kisebb telket nem lehet kialakítani.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.

Általános építmény-elhelyezési előírások

6. § (1) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közútról, közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége biztosított.

(2) Meglévő épületen csak akkor végezhető építési tevékenység, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, ill. az építési tevékenységnél az előírások teljesíthetőek. Az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha a jelen szabályzat előírásait maradéktalanul teljesítik.

(3) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltoztatása után nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

(4) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

(5) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés és vezetékes gázhálózat kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

A közigazgatási terület terület-felhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

Beépítésre szánt területek építési övezetei a tervezési területen
Lakóterületek övezetei
Lf-1 nagytelkes falusias lakóterület övezete
Gazdasági területek övezetei
Gksz Kereskedelmi szolgáltatói gazdasági területek övezete
Gip Ipari gazdasági terület
Beépítésre nem szánt területek övezetei
Vízgazdálkodási területek övezetei
V-1 árok, csatorna
Közlekedési területek övezetei
KÖu-3 közúti közlekedési terület övezete – országos mellékút
KÖu-5 közúti közlekedési terület övezete – lakóutca, kiszolgálóút
II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek általános előírásai

8. § (1) Épületekre vonatkozó szabályok

1.Lábazatképzésnél
Kő, műkő, vagy vakolt felület és egyéb igényes anyag használható fel, kivéve a tájidegen soros takarású kő világos színű ciklop jellegű porózus tufa.
2.Falfelület képzésnél
Általában vakolt felületek, helyi karaktertábla szerinti helyeken és jelleggel vakolat architectura elemekkel,- nyílás keretezések esetén körbefutó vakolatdísz alkalmazható, vagy tömör kő keret.
Színezés –színterv szerint.
3.Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
4.Homlokzat arány rendszer kialakításánál
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Osztás nélküli ablak utcai homlokzaton nem építhető be.
Utcai homlokzaton bejárat nem létesíthető amennyiben a hagyományos utcaképben jelenik meg az épület.
A hosszhomlokzati bejáraton, sem az utcai homlokzaton torony építmény nem helyezhető el. A tornácból legfeljebb a tornác szélességét meg nem haladó méretű előtető nyúlhat ki.
Utcai homlokzatra parabola antenna, és klíma berendezés lehetőleg ne kerüljön.
5.Tetőszerkezet kialakításánál
Égetett agyagcserép, természetes pala, előpatinázott fém síklemez fedés.
Tetősík ablak elhelyezhető
A tetőidom utcára merőleges kontyolt, vagy csonkakontyolt az utcaképi illeszkedés szerint,(lapos telek esetén utcával párhuzamos is lehet) hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett, manzard tető nem építhető.
a)A tetőfelületen a helyi hagyományok szerinti tetőablak építhető (Ld.! Szénabedobó nyílások formavilága szerint), egyedi, vagy összefogott formában, oldalfalakkal, tető héjalással fedett formában. 10 m-es szakaszonként hosszú házon legfeljebb 3 db építhető. Utcafronton tetőablak akkor építhető, ha ennek hagyománya van.
b)Kémény építés vonatkozásában, ún. szerelt kémény nem alakítható ki.
Parapet szellőző nem létesíthető a település egész területén.
c)Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (a homlokzat hosszának 1/3 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.
d)Tető hajlásszög 35-45 fok
Lapos tető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
e)Műanyag előtető nem építhető
6.Kerítésekre vonatkozó előírások
Lehet sövény, élősövény kerítés, vagy természetes építőanyagból készített. A lábazat anyaga kő, tégla. A kerítés mező lehet fa, kovácsoltvas. Telek elválasztásra drótfonatos kerítés is alkalmazható. Műanyag nem alkalmazható, magassága nem haladhatja meg az 1,80 mt
(2) Az épületek színezésének általános szabályai
Lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra. Harsány ríkító színek nem alkalmazhatók.
(3) Szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Kialakult állapot

9. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.

b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

b) az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építméy magasság 4,0 m lehet.)

c) a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 6 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 6,0 m lehet)

d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely hátsó vonalának mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t.

- sem az övezetre előírt telekmélységet,
- sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értéke.
e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg
ea.) sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építmény- magasság értékével csökkentett értékét
eb.) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékeit.
ec.) sem a 20,0 m-es telekmélységet.
(3) Az illeszkedés általános szabályai
A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t.
(4) Az építési vonal a kialakult telektömbben
a. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb szabály ettől eltérő előírást ír elő.
b. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
(5) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság
foghíj esetében nem haladhatja meg
sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát,
sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos homlokzatmagasságot.
saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg
sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,
sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát
(6) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága a következőképpen illeszthető:
a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

A falusias lakóterület övezetei

Lf-1

10. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézműipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

7. sportépítmény,

8. üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

(3) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. táblázatban előírtaknak. A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.

I.TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb
telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

m2

%

M

%

Lf-1

O

1200

30

4,5

40

-A legkisebb telekszélesség 14 m .
-A legnagyobb homlokzatmagasság 5 m
(4) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak.
(5) Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.
(6) Egyéb előírások:
a)terepszint alatti létesítmény indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is
b)környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint
-zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek :lakóterület határértékei szerint
c)közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével
d)a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gazdasági területek övezetei

11. § (1) A belterület (beépítésre szánt terület) a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:

Gazdasági terület, ezen belül
Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete
Gip ipari gazdasági terület övezete

A Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület általános előírásai

Gksz

12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az alábbi tevékenységek nem folytathatók

- élőállat nagykereskedelem
- nyers-félkész bőr nagykereskedelem
(3) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
a.) átrakó építmény, mérlegház
b.) üzletház
c.) raktár
d.) szociális helység építménye
e.) üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
f.) szolgálati lakó és szállásépületek
g.) terület ellátó alapfokú intézmény
h.) termék vezeték
i.) üzemanyagtöltő
mellékfunkciók (melléképítmények)
j.) garázs
k.) kirakat szekrény
l.) tüzelőanyag tároló
m.) kazánház
(4) Terepszint alatti építmények
a.) süllyesztett rakodó
b.) mérlegház
c.) pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
(5) Az övezetben a felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják.
(6) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(7) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
(8) Az építési telek és építmény előírásait az II sz. táblázat tartalmazza

II.TÁBLÁZAT

Gksz Kereskedelmi gazdasági terület

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb
telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

m2

%

m

%

Gksz

SZ

2000

40

6,0(T)*

40

*(T) Technológiafüggő érték
(9) Egyéb előírások:
terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló
süllyesztett garázs építése indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályok határértékei szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Ipari gazdasági területek övezetei

Gip

13. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari terület lehet:

egyéb ipari terület.
(3) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(4) Az ipari gazdasági területen - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével elhelyezhető:
1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(5) Az övezetben (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan nem zavaró hatású létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják.
(6) Az építési telek és építmény előírásait a III sz. táblázat tartalmazza

III.TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb
telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

m2

%

m

%

Gip

SZ

2000

40

6,0(T)*

40

(T)* technológiától függő érték lehet
(7) A lelek határ mentén beültetési kötelezettség szükséges, melyhez csak őshonos fafajokat lehet felhasználni
(8) Egyéb előírások:
a)Környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: ipari terület határértékei szerint
közművesítés: részleges a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő
b)Közművesítés: részleges
a szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg,
káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők.
A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, előkezelni kell.
c.) biztosítani kell a belvízcsatornák menti területek telekosztásának, valamint új lakó vagy egyéb célú mértékadó belvízhozamra történő kiépítését, mederrendezését, esetleg a csapadékvíz befogadóba emelését.
(9) Az övezetben az alábbi tevékenységek nem engedhetők meg:
akkumulátorgyártás,
ércdúsító,
bányaüzem,
lőporgyártás,
lakk és festékgyártás,
műtrágyagyártás,
atomenergiai létesítmény,
izotóp labor,
veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem,
fehérje-feldolgozó üzem,
zsírfeldolgozó üzem,
azbesztgyártás,
cellulózgyártás,
kőolaj és földgáz feldolgozó,
grafitgyártás,
foszgéngyártás,
gyógyszergyártás,
növényvédőszer gyártás,
klórgyártás,
kokszoló mű,
(10) Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:
vörösiszap tároló,
zagytér,
veszélyes hulladéklerakó.
(11) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!

Beépítésre nem szánt területek

V jelű vízgazdálkodási övezetek

14. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetei:

V-1 vízgazdálkodási terület övezete – folyó, patak, árok, csatorna
(2) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás létesítményei helyezhetők el.

A közlekedési területek övezeteinek általános előírásai

15. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek, és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtő-utak esetén 16- 22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
A szabályozás alapja egyedi méretezés is lehet,keresztmetszeti méretezéssel igazolva. 4 m-nél keskenyebb utaknál a belátási távolságok alapján kitérők létesíthetők.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a) Közlekedési létesítmények
b) Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) A hatályos jogszabályok alapján szükséges biztosítani
az utak forgalomszabályozását és a közúti jelzések elhelyezését
(5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó –(parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.
(6) A közlekedési területek az alábbi övezetekbe sorolhatók be:
KÖu-4 – közúti közlekedési terület – települési összekötő út
KÖu-5 – közúti közlekedési terület – kiszolgáló út

Közműlétesítmények, közműellátás

16. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezéseket ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(7) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(10) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e)A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások,folyók part éleitől 10- 10 m , a társulati kezelésű vízfolyások part éleitől 6- 6 m , az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek part éleitől 2- 2 m , a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m , a másik oldalán minimum 1 m szélességű sávkarbantartás számára szabadon hagyandó és azt gyepes sávként lehet fenntartani.
f)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(11) Villamosenergia-ellátás
a)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5- 5 m , belterületen 2,5- 2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m .
b)A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(12) Távközlés
a)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása szükséges.

Közterületek kialakítása

17. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a.) hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
b.) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
d.) utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
e.) távbeszélőfülke elhelyezése
f.) építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(7) A közlekedés céljára nem igénybevett, de közlekedési területhez tartozó területen elhelyezhetők:
1. közlekedési építmények, autóbuszváró
2. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, épület, valamint parkolóhelyek.
(8) Az építmény elhelyezésének egyéb feltételei:
az alakítható legkisebb telekterület mérete 300 m 2
a megengedett legnagyobb építmény magasság 3,5 m ,
a beépítettség megengedett legnagyobb értéke 30 %,
a beépítési mód szabadon álló,
közművesítettség mértéke részleges.

Az épített környezet védelme

18. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Építészeti értékvédelem

19. § A helyi értékvédelmi rendelet külön jogszabály szerint alkalmazandó.

A természet és a táj értékeinek általános védelme

20. § (1) A település mindennemű terület felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

A térségi szabályozás elemei BAZ Megye Területrendezési Terve alapján

21. § (1) A település igazgatási területének térségi övezetei

1. magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezetei,

2. erdőtelepítésre alkalmast terület övezetei

3. rendszeresen belvízjárta terület

4. nagyvízi meder területének övezete

5. széleróziónak kitett terület övezet

(2) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások

1. Magterület és ökológiai folyosó övezete

a) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

b) Az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 8. tartalmazza.

c) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

2. Erdőtelepítésre alkalmas területek övezetében külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

3. Nagyvízi meder övezetére vonatkozó előírások

a) A hullámtéren - amely a folyó nagyvízi medrének része - elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni, a kialakult beépítésre szánt területeken az építési engedély kiadása előtt az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyását be kell szerezni.

b) Nagyvízi mederben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a mezőgazdasági területekre építési engedélyt kiadni nem lehet.

4. Belvízjárta területek övezetében a beépítésre szánt területek vízrendezéséről gondoskodni kell

5. Széleróziónak kitett területek övezetéven szélvédő fásításokról, vagy a szél erejének mérséklésére védőkerítések telepítéséről gondoskodni kell.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § 1.) Ez a rendelet a kihirdetés napjától számítva 30 nap múlva lép hatályba.

…………………………………... ……………………………………..
Varga Sándor Dr. Kovács Zoltán
Polgármester jegyző

3. melléklet a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK

UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN

Sorszám

Utca megnevezése

Megnevezés

Házszám

Helyrajzi
szám

1.

Kossuth utca

lakóház

10

93

2.

emléktemető

101

3.

lakóház

24

133

4.

lakóház

26

135

5.

lakóház

56

283

6.

lakóház

60

286

7.

r.k. templom

64

1/1

8.

kegyeleti hely

64

1/1

9.

Kölcsey utca

gazdasági épület

29/1

10.

Ady Endre utca

lakóház

4

170

4. melléklet a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez

1 függelék Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000x

1000x

500

500

200

2.
100

-

-

100

200

100

300

500

50

1000x

1000x

100

100

100

3.
100

-

-

200

100

100

200

200

100

1000x

1000x

100

100

100

4.
200

100

200

-

50

100

100

100

200

1000x

1000x

200

100

100

5.
500

200

100

50

-

100

50

100

50

1000x

1000x

200

100

100

6.
200

100

100

100

100

-

50

50

100

1000x

1000x

50

50

50

7.
500

100

200

100

50

50

-

-

50

1000x

1000x

50

50

100

8.
500

500

200

100

100

50

-

-

100

1000x

1000x

50

50

100

9.
500

50

100

200

50

100

50

100

-

1000x

1000x

100

100

200

10.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

100

11.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

500

12.
500

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

13.
500

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

14.
200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-

x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb
500 méterre csökkenthető
Jelmagyarázat:
1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely
2.Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó
3.Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény
4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény
5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út
6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás

5. melléklet a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez

2. függelék Természetvédelem

Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke
A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt:
alkörmös – Phytolacca americana
amerikai kőris – Fraxinus pennsylvanica
ártéri japánkeserűfű – Reynoutria japonica
átoktüske – Cenchrus incertus
bálványfa – Ailanthus altissima
betyárkóró – Erigeron canadensis
Bíbor nenyúljhozzám – Impatiens gradulifera
Borzas kúpvirág – Rudbeckia hirta
Csicsóka –helianthus tuberosus
Egynyári seprence – Stenactis annua
Fehér akác – Robinia pseudoacacia
Gyalogakác – Amorpha fruticosa
Japán komló – Humulus scandens
Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis
Japán komló – Humulus scandens
Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis
Kaukázusi medvetalp – Heracleum mantegazzanum
Keresztlapu –Erechitites hieraciifolia
Kései meggy – Padus serotina
Keskenylevelű ezüstfa – Eleagnus angustifolia
Kisvirágú nenyúlhozzám – Impatiens parviflora
Magas aranyvessző – Solidago gigantea
Magas kúpvirág – Rbeckia laciniata
Nyugati ostorfa – Celtis occidentalis
Óriás japán keserűfű – Reynoutria sachalinensis
Őszirózsák – Aster spp.
Parlagfű – Ambrosia elatior
Parti szőlő – Vitis vulpina
Selyemkóró – Asclepias syriaca
Sokvirágú napraforgó – Helianthus decapetalus
Süntök – Echianocystis lobata
Sziklai szőlő – Vitis rupestris
Vadszőlő fajok (legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján)

6. melléklet a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez

3. függelék Régészeti lelőhelyek

azonosító

régészeti védelem

név

16942

szakmai

kunhalom

16945

szakmai

kunhalom

16941

szakmai

kunhalom

7. melléklet a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez

4. függelék KÖZMŰ ÁGAZATI SZABVÁNYOK KIVONATA

VÍZELLÁTÁS
Vízvezetékek legkisebb védőtávolsága Épülettől:
- 300 mm átmérőig: védőszerkezet nélkül: 3,0 m , védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés,
- 300-700 mm-ig: 5,0 m ,
- 700-1200 mm-ig: 7,0 m ,
- 1200 mm felett: 8,0 m .
Közúti hidaktól és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 4,0 m ,
- védőszerkezet alkalmazása esetén: nincs megkötés. A többi közművezetéktől:
- csatornától: 1,5 m ,
- erősáramú kábeltől: 0,7 m ,
- gázelosztó vezetéktől: 0,7 m ,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m ,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m ,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,7 m .
SZENNYVÍZ ÉS CSAPADÉKCSATORNA
Szennyvíz- és csapadékcsatornák legkisebb védőtávolsága Épülettől:
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m ,
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m ,-
nyitott szelvénynél: 7,0 m ,
- nyitott szelvénynél védőszerkezet, illetve fokozott biztonság alkalmazásával: nincs megkötés,
nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m ,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés. Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása nélkül: 3,0 m ,
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása esetén: 2,0 m ,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 4,0 m ,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés. A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 1,5 m ,
- csatornától: nincs megkötés
- erősáramú kábeltől: 1,0 m ,
- gázelosztó vezetéktől: 2,0 m ,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,7 m ,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m ,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 1,0 m .
VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS
Villamos alállomások biztonsági övezetét a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10,0 m széles sávban biztosítani
kell.
A védőterület nem építhető be.
Föld feletti vezetésű villamosvezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áram-vezetőtől vízszintesen mért biztonsági zóna sávját, annak függőleges vetületéig biztosítani kell.
Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a szélső áramvezetőtől:
- 120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 13,0- 13,0 m ,
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 5,0- 5,0 m
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték belterületen: 2,5- 2,5 m
- 0,4 kV-os kisfeszültségű vezeték: 1,0- 1,0 m . Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a tengelytől:
- 120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 18,0- 18,0 m ,
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 7,0- 7,0 m
[A tartókarok szélessége a védőtávolságot befolyásolhatja.] Földben elhelyezett nagyfeszültségű erősáramú kábel legkisebb védőtávolsága: Épülettől:
- 120 kV-os kábel esetén: 1,5- 1,5 m .
35 kV-0,4 kV-ig erősáramú földben elhelyezett kábelek legkisebb védőtávolsága: Épülettől:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m ,
- védőszerkezet alkalmazásával: 0,3 m . Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m ,
- védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m . A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m*,
- csatornától: 0,7 m*,
- gázelosztó vezetéktől: 0,5 m ,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 1,0 m ,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m ,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m . * közös árkos közműsávban
VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS
Gázvezeték legkisebb védőtávolsága Épülettől, vasúttól:
- kisnyomású gázvezeték: 2,0 m ,
- kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m ,
- középnyomású gázvezeték: 4,0 m ,
- középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m ,
- nagyközép-nyomású gázvezeték: 5,0 m ,
- nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,5 m , Üreges túlnyomás nélküli (csatorna) közműtől és műtárgytól:
- kisnyomású gázvezeték: 1,0 m ,
- kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m ,
- középnyomású gázvezeték: 2,0 m ,
- középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m ,
- nagyközép-nyomású gázvezeték: 2,0 m ,
- nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m , A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m ,
- erősáramú kábeltől: 0,5 m*,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m*,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m*,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m .
* közös árkos közműsávban
TÁVHŐELLÁTÁS
Távhő vezetékek legkisebb védőtávolsága Épülettől:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 1,0 m ,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m . Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 0,5 m ,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m . A többi közművezetéktől:
- távhő vezeték védőszerkezetben vízvezetéktől: 0,5 m*,
- távhő vezeték földbe fektetve vízvezetéktől: 0,7 m*,
- távhő vezeték védőszerkezetben csatornától: 0,7 m*,
- távhő vezeték földbe fektetve csatornától: 0,7 m*,
- távhő vezeték védőszerkezetben erősáramú kábeltől: 0,7 m*,
- távhő vezeték földbe fektetve erősáramú kábeltől: 0,7 m*,
- gázelosztó vezetéktől: 1,0 m ,
- védőszerkezetben lévő távhő vezetéktől: 0,5 m ,
- földbe fektetett távhő vezetéktől: 1,0 m ,
- védőszerkezetben vezetett hírközlési kábeltől: 0,5 m .
* közös árkos közműsávban
ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
Vezetékes hírközlési (telefon) kábelek legkisebb védőtávolsága. Épülettől:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 1,0 m ,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m . Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 0,5 m ,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m . A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m ,
- csatornától: 0,7 m ,
- erősáramú kábeltől: 0,5 m ,
- gázelosztó vezetéktől: 0,5 m ,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m ,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m ,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m .

8. melléklet a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez a 4/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelethez

5. függelék Fontosabb vonatkozó jogszabályok

-1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
-2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT)
-BAZ Megye Területrendezési Terve
-1988.évi I. tv a közúti közlekedésről
-1995. évi CLXXXIII. tv. a vasútról
-1994.évi LV. tv a termőföldről
-1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról
-1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
-1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
-2001.évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről
-2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról
-2008. évi XLII. tv. a földgázellátásról
-2003. évi C. tv. az elekronikus hírközlésről
-2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
-190/2009.(IX.15.) kormányrendelet a főépítészi tevékenységről
-253/1997. (XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
-252/2006.(XII. 20.) kormányrendelet a településrendezési és az építészeti- műszaki tervtanácsokról
-76/2009.(IV.8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról
-104/2006. (IV.28) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti- műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól
-2/2005 (I.11.) kormányrendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
-9 /2007. (IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásérték számításáról
-4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
-66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól.
-37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról.