Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelete az

Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 143.§. (4) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bek. d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:      Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata

2. Az Önkormányzat székhelye:                            Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6. sz.

3. A Képviselőtestület megnevezése:                    Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete

Nyírábrány Önkormányzat külföldi testvér-települési kapcsolatot tart fenn a romániai Érmihályfalva településsel. A rendszeres együttműködés kulturális, sport és gazdasági jellegű, melynek részletes szabályait szerződés tartalmazza.

2.§.

Az Önkormányzat jelképei

1. Nyírábrány Nagyközségi Önkormányzat címerrel és zászlóval rendelkezik, melynek leírása: csücskös talpú, kék színű címerpajzsban két egymást keresztező, élével felfelé, hegyével kifelé néző, ezüstszínű görbe kard fölött aranyszínű sárgadinnye.

2. Az Önkormányzat pecsétje: kör alakú, 35 mm-es átmérőjű bélyegző, mely középen az ország címerét, körülötte feliratként Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata feliratot tartalmazza.

3. Nyírábrány település Önkormányzata helyi ünnepként minden év augusztus hónap utolsó szombatján ünnepi műsorral emlékezik meg a település alapításának, jelenkori nevének adományozásáról.

3.§.

A Képviselőtestület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. (a továbbiakban: Mötv.) 41.§. (2) bekezdésében meghatározott – szervei:

a.) a polgármester,

b.) e rendeletben meghatározott bizottsága,

c.) jegyző,

d.) a polgármesteri hivatal.

II. fejezet

Részletes rendelkezések

A Képviselőtestület feladat és hatásköre

4.§.

1. Az Önkormányzat önként vállal feladatai:

a.)  Idősek Otthona fenntartása,

b.) Önkéntes Tűzoltó-egyesület támogatása,

c.) Sportegyesület támogatása

d.) Polgárőrség fenntartása,

2. A helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselőtestület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

3. Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves     költségvetésében biztosítja.

4.) Az Önkormányzat által végzett tevékenység szakfeladatrend szerinti besorolását a rendelet 4. sz. függeléke tartalmazza.

5.§.

1. A Képviselőtestület a polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. sz. melléklet, tartalmazza.

2. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármesternek évenkénti beszámolási kötelezettsége van.

6.§.

A Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 50.§-ában foglaltakon kívül:

a.) Helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás.

b.) A Képviselőtestület éves munkatervének elfogadása.

c.) Az önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítése, megterhelése.

d.) Éven belüli 1 millió forint értékhatárt meghaladó hitel felvétele.

III. fejezet

A képviselőtestület működésének szabályai

7.§.

A Képviselőtestület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

8.§.

1.) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat – a Mötv. alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében – a Mötv-ben kötelezően meghatározott napirendi pontok, valamint a rendelettervezetek kivételével – az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírások alkalmazása mellőzhető.

2.) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről és a polgármester, valamint a települési képviselők részére a megbízólevelet átadja.

9.§.

1. A Képviselőtestület rendkívüli ülését a polgármester, az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

2. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze saját döntése alapján, vagy az e rendeletben megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményező indítványára, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

3.) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni ha:

a.) azt jogszabály kötelezővé teszi,

b.) a képviselőtestület tagjainak legalább 1/4-e ezt írásban indítványozza,

c.)a képviselőtestület bizottsága indítványozza.

4.  A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt, legkésőbb a képviselőtestület ülésének megkezdése előtt 1 órával kell kézbesíteni. A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával.

Az alakuló ülés

10.§.

1. A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

2. A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

3. A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

4. A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

11.§.

1. A Képviselő-testület az alakuló ülésen megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.

2. A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vagy az alakuló ülésen, vagy a soron következő ülésen dönt.

A Képviselő-testület működése

12.§.

A Képviselőtestület választáskori létszáma 7 fő. Az önkormányzati képviselők névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.

13.§.

1. A testület határozatképességéhez 4 fő jelenléte szükséges.

2. Amennyiben a megjelölt számú képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen.
   A határozatképtelen ülést 8 napon belül, változatlan napirenddel újra össze kell hívni.

3. A határozatképesség vizsgálata az ülés teljes ideje alatt a levezető elnök (polgármester, alpolgármester, vagy korelnök) feladata.

14.§.

A Képviselő-testület rendes üléseit a munka szervezhetősége érdekében csütörtöki napon tartja.

Ülésterv

15.§.

1. A Képviselőtestület az előre látható feladatok jobb előkészítése céljából, éves üléstervben határozza meg a tárgyalandó témákat.

2. Az üléstervet a polgármester készíti el és terjeszti a Képviselőtestület elé minden év december 31-ig, figyelembe véve a települési képviselők, a bizottságok, a jegyző, az intézményvezetők javaslatait.

3. Az ülésterv tartalmazza:

a.) a testületi ülések helyét és idejét, napirendjét,

b.) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

c.) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését,

d.) azt, hogy mely előterjesztésekhez kell kérni a lakossági fórumok, illetve a téma szerint érintett szervek véleményét,

e.) azt, hogy mely napirendi pontoknál kell közmeghallgatást tartani és annak időpontját.

Előterjesztések

16.§.

A Képviselőtestület elé kerülő előterjesztések fő fajtái:

a.) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

b.) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek,

c.) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra is irányulhat.

17.§.

Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

18.§.

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a.) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b.) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

c.) jogszabályi felhatalmazást, több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érdeket, költségkihatásokat,

d.) határozati javaslatot.

 

19.§.

1.) Az előterjesztés a Képviselő-testület elé általában írásban tehető.

     Előterjesztést nyújthat be:

a.) polgármester,

b.) a képviselő-testület tagja,

c.) képviselő-testület bizottsága,

d.) jegyző,

e.) helyi kisebbségi önkormányzat testülete.

2. Szóbeli előterjesztés, kiegészítés kivételesen lehetséges, így különösen akkor, ha olyan információkat tartalmaz, amelyet a testületi anyag kiküldésekor még nem ismertek. A határozati javaslatot mindig írásban kell előterjeszteni.

A Képviselőtestület ülésének összehívása

20.§.

1. A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze, írásbeli meghívóval.

2. A polgármester, illetve alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a Képviselőtestületet a korelnök hívja össze.
   Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, illetve büntető, vagy eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

3. A meghívót és az írásos előterjesztést a képviselők részére, valamint a meghívottaknak az ülés időpontját megelőzőn legalább öt nappal kell kézbesíteni.

4. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat, az ügy előadóját, az ülés minősítését (rendes, vagy rendkívüli), a meghívó melléklete minden írásbeli előterjesztés, ami a képviselőtestületi ülésen megtárgyalásra kerül.

5. A Képviselőtestület ülését össze kell hívni az üléstervben meghatározott időpontokon túl akkor is, ha a képviselők ¼-e, vagy bármely bizottsága indítványozza.
   A kisebbséget érintő ügyekben a kisebbségi önkormányzat is indítványozhatja a Képviselőtestület összehívását.

6. A rendkívüli ülés összehívása esetén, meg kell jelölni az összehívás indokát, azonban írásbeli előterjesztés kell: rendeletalkotáshoz, intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez, népszavazással kapcsolatos ügyekben.

7. A halasztást nem tűrő indokolt esetben a Képviselőtestület ülése formális meghívó nélkül, telefonon, vagy elektronikus úton is összehívható.

8. A Képviselőtestület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot tájékoztatni kell. A meghívó a helyi újságban, illetve az interneten kerül közlésre.

A Képviselőtestület üléseire meghívandók köre

21.§.

1.) A Képviselőtestület ülésére meg kell hívni:

a.) országgyűlési képviselőt,

b.) a bizottság nem képviselő tagjait,

c.) a polgármesteri hivatal érintett ügyintézőjét,

d.) az önkormányzati intézmények vezetőit,

e.) és akit a polgármester megjelöl,

f.) cigány kisebbségi önkormányzat elnökét,

g.) az egyházak képviselőit,

h.) az önként vállalt feladatellátással érintett civil szervezetek vezetői az őket érintő témában.

2.)A Képviselőtestület és a bizottság ülésein tanácskozási jog illeti meg a nyírábrányi székhelyű önszerveződő közösségeket, a feladatkörükbe tartozó ügyekre vonatkozóan.

A Képviselőtestület ülése

22.§.

1.) A Képviselőtestület ülései – a Mötv. 46.§. (2) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével - nyilvánosak. Az ülés időpontjáról a választópolgárokat, a napirendet is tartalmazó meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a www.nyirabrany.hu portálon történő közzétételével tájékoztatni kell.

2.) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Zárt ülés kivételével az ülésekről kép és hangfelvétel készíthető.

3.) Zárt ülés tartása esetén, a nyilvánosságra hozható dokumentumokat tartalmuk alapján kell elbírálni. Zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak.

23.§.

Ha az érintett a Mötv. 46. §. (2) bekezdés b.) pontja alapján zárt ülés tartását kéri, ez irányú kérését az ülés megkezdéséig írásban terjesztheti elő a polgármesternél. A zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat a kérelem átvételétől kell alkalmazni.

A napirend megállapítása

24.§.

1. Az előterjesztett napirendi javaslatról a Képviselőtestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

2. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot.
   A javaslatot az ülést vezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a Képviselőtestület vita nélkül dönt.

3. A Képviselőtestület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

25.§.

A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

A Képviselőtestület ülésének vezetése

26.§.

A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük távollétében a korelnök vezeti.

27.§.

Az ülést vezető feladati és jogosítványai:

a.) megállapítja, (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

b.) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

c.) előterjeszti a napirendi pontokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

d.) napirendi pontként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e.) a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

f.) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

g.) figyelmezteti a hozzászólót ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

h.) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,

i.) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

Vita és döntéshozatal módja

28.§.

1. A napirendi pont tárgyalását maximum tíz perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

2. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

29.§.

1.  A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

2.  A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az 1.) bekezdésben említett személyek   hozzászólása következik, maximum öt perces időtartamban. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülést vezető a második hozzászólást két percre korlátozhatja.

30.§.

1. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni. A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslatot, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

2. Ha a módosító, vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztés változtatás nélkül, teljes egészében befogadja, erről nyilatkozik, akkor a módosító, vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslat módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

31.§.

1. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség). A szavazás számszerű eredményének megállapítása után, a polgármester kihirdeti a döntést.

2. Minősített többség szükséges a javaslat elfogadásához, a Mötv-ben felsorolt döntéseken túl, az alábbi ügyekben:

a.) hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén,

b.) helyi népszavazás kiírása,

c.) település szerkezeti terv jóváhagyása,

d.) önkormányzati vagyonnal rendelkezés.

32.§.

1. A Képviselőtestület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
   A névszerinti szavazás elrendeléséhez egyszerű szótöbbség szükséges. A Mötv. 48.§. (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével, bármelyik képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.

2. A névszerinti szavazás alkalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

3. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg, illetőleg – a szavaztok téves összeszámlálása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését.

4. Ha a szavazásra bocsátott kérdés – a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt – nem kapja meg a többségi igent, érvényes döntés nem született. Ez esetben a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

5. A Képviselőtestület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

6. Az 5.) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ez alapján azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

7. Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

33.§.

1.) Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselőtestület 2 fő képviselőből álló ideiglenes bizottságot hoz létre.

2.) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a.) a szavazás helyét, napját,

b.) a szavazatszámláló bizottság tagjait,

c.) szavazás során felmerülő körülményeket,

d.) a szavazás eredményét.

A Képviselőtestület döntései

34.§.

1. A Képviselőtestület:

   a.) rendeletet alkot,

   b.) határozatot hoz.

2. A Képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a.) a napirend meghatározásáról,

b.) az ügyrendi kérdésekről,

c.) a képviselői felvilágosítás kérésre, valamint

d.) a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

35.§.

1. A Képviselőtestület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint a szavazás számszerinti eredményét.
2.  A Képviselőtestület határozatát meg kell küldeni annak a magánszemélynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek, amelynek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti, valamint a jogszabályban meghatározott szervnek (személynek), illetve az ügyben eljárt szakhatóságnak.

3. A rendeleteket és a határozatokat külön – külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, feltüntetve a kihirdetés, illetve határozat esetében a döntéshozatal hónapját, napját, ezen túl a rendelet és a határozat megnevezését.

36.§.

1. Rendeletalkotást kezdeményezhetik a képviselők, a tárgy szerinti illetékes bizottság, a jegyző, a kisebbségi önkormányzat elnöke, civil szervezetek képviselői.

2. A rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.

3. A rendeletet a jegyző hirdeti ki, a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

4.) A rendelet felülvizsgálata háromévente kötelező.

Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás, a rendelet hatályosulásának helyzetéről.
A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

A hatályos rendeletek jegyzékét az 2. számú függelék tartalmazza.

A jegyzőkönyv

37.§.

1. A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell:

a.) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági véleményt, a feltett kérdéseket és az azokra    adott        válaszokat,

b.) külön indítványra az elhangzott bizottsági kisebbségi véleményt,

c.)  polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,

d.) a Képviselőtestület ülésén történt fontosabb eseményeket,

e.) a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott választ.

2.) A Képviselőtestület egyszerű többséggel, bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:

• a.) alamely hozzászólás,
• b.) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

3.) A jegyzőkönyv mellékletei:

  a.) a meghívó,

            b.)  a jelenléti ív,

  c.) megtárgyalt írásos előterjesztések,

  d.) egyéb írásos indítványok

4.) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

5.) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit az állampolgárok a Polgármesteri Hivatal helyiségében tekinthetik meg.

6.) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe, valamint írásos anyagába az érintetteken kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.

7.) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit, illetve a zárt ülési

jegyzőkönyvben lévő közérdekű és közérdekű nyilvános adatok megismerésének rendjét, az erre vonatkozó „A közérdekű adatok megismerésének rendjéről” szóló szabályzat tartalmazza.

8.) A Képviselőtestület üléséről hangfelvétel készül, melyet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményéről szóló 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet szerint, a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után, a páncélszekrényben egy évig kell őrizni.

IV. Fejezet

38.§.

A Képviselőtestület tagjai

1.) A Képviselőtestület tagjai Nyírábrány egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.

2.) A képviselő – más jogszabályban meghatározott jogai mellett – jogosult:

a) megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, valamint a részére átadott - az önkormányzat tulajdonát képező - hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéshez szükséges szoftvereket,

b) képviselői munkájával összefüggésben - az önkormányzattól kapott megbízás alapján - képviselői igazolványának felmutatásával az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (a továbbiakban: intézmények) helyiségeibe - az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után - belépni,

c) képviselői munkájával összefüggésben az intézmények tevékenységével, működésével kapcsolatban adatot, tájékoztatást és információt - a Közös Hivatal illetékes szervezeti egysége útján - kérni.

39.§.

1.) A képviselő – más jogszabályban meghatározott kötelezettségei mellett – köteles:

a) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Képviselőtestület ülésén, illetve bizottsági ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

b) a Képviselőtestület, vagy a bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni,

c) a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

2.) A képviselő a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében fogadóórát tarthat.

3.)A Képviselő köteles szavazás előtt személyes érintettségét bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéséről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. 17.§. (2) bekezdése szerint a képviselő megállapított tiszteletdíját, a Képviselőtestület 25 %-kal, 6 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén, a csökkentés újra megállapítható. A Képviselőtestület az ügyben képviselőtestületi határozatot hoz.

4.) A képviselő köteles az e rendeletben meghatározottak szerint a hozzászólási  rendet betartani, erre az ülés vezetője a képviselőt felhívja. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén, az ülés vezetője – a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéséről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. 17.§. (2) bekezdése szerint – javasolja a Képviselőtestületnek, hogy a képviselőnek a tiszteletdíját egy hónapra, 25 %-kal csökkentse. A Képviselőtestület az ügyben képviselőtestületi határozatot hoz.

V. fejezet

A bizottság

40.§.

1. A Képviselőtestület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselőtestület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szerv.

2. A Képviselőtestület állandó, ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület a fontosabb önkormányzati feladatokra állandó bizottságokat hoz létre.

3. A Képviselőtestület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. A Képviselőtestület bizottsága hatósági határozatára a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

41.§.

1.) A Képviselőtestület a következő állandó bizottságot hozza létre és létszámát a következők szerint állapítja meg:

- Pénzügyi  Bizottság 3 fő, a bizottság tagjainak névsorát a 3. sz. függelék tartalmazza

2.) A Pénzügyi Bizottság általános feladata:

- az Önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának véleményezése,

- az önkormányzati rendeletek tervezetei kidolgozásában való közreműködés és véleménynyilvánítás a bizottság működési területét érintően,

- véleményezési jog a bizottság működési területét érintő felterjesztési ügyekben,

- állásfoglalás és javaslattétel működését érintő ügyekben,

- jogszabályban meghatározott esetekben, valamint felhatalmazás alapján tárgykörét illetően ellenőrzések végzése,

- a Pénzügyi Bizottság a polgármester illetményének emelésére javaslatot tesz,

- a polgármester és a képviselőtestület tagjainak vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyintézési feladatok,

- az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.

3.) A Pénzügyi Bizottság az alábbi előterjesztéseket nyújtja be:

- Közbeszerzési terv,

- térítési díjak megállapítására vonatkozó előterjesztés.

4.)A Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújtható be az alábbi előterjesztés:

- gazdasági program tervezete,

- költségvetési rendelet tervezete,

- zárszámadási rendelet tervezete,

- féléves, háromnegyedéves költségvetési beszámoló,

- költségvetési koncepció,

- pénzügyi-, gazdasági tárgyú döntések,

- településfejlesztéssel kapcsolatos ügyek.

42.§.

1.)  A bizottságot az elnök hívja össze s vezeti az ülést. Az ülésre szóló meghívó tartalmazza a napirendet, az ügy előadóját. A meghívót az ülés kezdete előtt 5 nappal kell kézbesíteni.

2. A bizottság a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.

3. A bizottság határozathozatalára, a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. A bizottság tagjai kötelesek a döntéshozatal előtt személyes érintettségüket bejelenteni.

43.§.

1. A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg.

2. A bizottság döntésének végrehajtásához, további működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

VI. fejezet

A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

44.§.

A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a Pénzügyi Bizottság gyakorolja.

45.§.

1. A polgármester más jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

a.) Ellátja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott feladatokat és az átruházott hatáskör gyakorlásáról az   önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a Képviselőtestületnek,

b.) Ellenőrzi a Képviselőtestület határozatainak végrehajtását,

c.) Koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait és évente tájékoztatja a Képviselőtestületet a kapcsolatok   alakulásáról.

d.) 1 millió forint értékhatárig dönt a forrás felhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselőtestületet,

e.) Ellátja a Hajdú-Bihari Önkormányzatok VÍZMŰ Zrt. részvényesi jogok gyakorlását állandó megbízás keretében. A társaság fontosabb döntéséről a következő rendes ülésen tájékoztatja a Képviselőtestületet.

2. A polgármester – a Mötv. 68. §. (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

a.) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

b.) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

c.) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,

d.) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.

3.) Amennyiben a Képviselőtestület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a.) szociális ügyek,

b.) gyermekvédelmi ügyek.

46.§.

1. A Képviselőtestület a polgármester javaslatára alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester – jogszabályban meghatározott feladatai mellett, a jogszabályban kizárólag a polgármester által gyakorolható feladatként, vagy ügyként meghatározott feladatok kivételével – ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a polgármester megbízza.

47.§.

1. A jegyző – a jogszabályokban meghatározott feladatai mellett:

a.) gondoskodik a Képviselőtestület és a bizottsága elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,

b.) biztosítja a Képviselőtestület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,

c.) az önkormányzat, ezen belül a Képviselőtestület feladat-, és hatáskörét, tevékenységét érinti jogszabályokról a           Képviselőtestületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja.

d.) a hivatal működéséről, valamin ennek keretében az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a Képviselőtestületnek.

2. A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.

VII. fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

48.§.

1. A Képviselőtestület az Mötv. 84. §. (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Fülöp Önkormányzat kezdeményezésére.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal.

3. A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatai az Mötv. 84. §. (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67.§. b.) pontja alapján a polgármester meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladata-, és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

4. A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. §. d.) pontja és a 85. §. (6), (9) bekezdése figyelembe vételével – a Képviselőtestületek határozattal fogadják el.

49.§.

VIII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

50.§.

1. A Képviselőtestület a lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való résztvételre:

a.) A fontosabb döntések előkészítése során véleménynyilvánításra,

b.) A közvetlen tájékoztatásra,

c.) Közérdekű bejelentésekre, vagy javaslattételekre.

2. Fontosabb lakossági fórumok:

a.) közmeghallgatás,

b.) civil szervezetek fórumai,

c.) érdekegyeztető tanácskozás.

3. A Képviselőtestület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább tíz nappal, a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

4. Szükség szerint a témák jellegétől, közérdekű jelentőségétől, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően, a polgármester:

   a.) A soron következő képviselőtestületi ülésre a napirendek tárgyát követő időpontban,

            b.)  Külön e célra összehívott képviselőtestületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.

5.) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolult vizsgálatot igénylő ügy esetén, csak válaszadásra van lehetőség.

6.) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ ad. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a Képviselőtestület megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerint érdekelt bizottságot, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni, a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.

7.) A vizsgálat elrendeléséről a közbeeső, vagy érdemi intézkedésről a polgármester a Képviselőtestületet tájékoztatja. Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a honlapon, helyi újságban kell tájékoztatni az intézkedésről, vagy annak eredményéről.

8.) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek, az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselőtestületi ülésen ad tájékoztatást.

9.) A lakosság egészét, vagy nagyobb csoportját érintő közteherrel járó helyi közügyekben a döntés előkészítése során, vagy a tervezett intézkedésekről a lakossági érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani.

51.§.

1.  A Képviselőtestület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik. Az együttműködés módját, formáit, az ellátandó feladatok körét, az önkormányzati ciklusra szóló együttműködési megállapodásban rögzíti.

2.  A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az Önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi újságban, önkormányzat közlönyében való havonkénti megjelentetése.

52.§.

A Képviselőtestület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkotott (2/1992.(IV.24.) sz. önkormányzati rendelet).

IX. Fejezet

Vegyes rendelkezések

Helyben szokásos módon történő közzététel

53.§.

Helyben szokásos módon történő közzétételnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a www.nyirabrany.hu internetes portálon történő közzététel minősül.

X. fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezés

54.§.

Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

55.§.

1.) Hatályát veszi a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet.

2.) Hatályát veszti:

1. Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2011.(IX.14.) önkormányzati rendelet,
2. Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2012.(III.02.) önkormányzati rendelet,
3. Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet,
4. Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2013.(I.22.) önkormányzati rendelet.