Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 44. §-45. §-ában, 46. § (3) bekezdésében, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésben, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. § (1)-(3) bekezdésében, 57. § (1)-(2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 68. § (2)-(3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 22. § tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében,

a 63. §-64. § tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10. § (6) bekezdésében és 80. § (2) bekezdésében,

a 24. § tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9.§ (2) bekezdésében,

a 65. §-67. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (1) bekezdésében,

a 68. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában és 47. § (2) bekezdésében,

a 69. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 49. § (2) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a Közgyűlés Jogi, Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottsága, Költségvetési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottsága, Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsága, Városrendezési, Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. Alapvető rendelkezések

1. §

(1) Kecskemét megyei jogú város.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata.

(3) Az önkormányzat székhelye: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

(4) Az önkormányzat jelképei a város címere és zászlója. A város jelképeire, azok használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(5) Kecskemét Város Napja október 2-a.

(6) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának a hivatalos elnevezése: Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2. §

A Közgyűlés véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a Közgyűlés a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy civil szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést.

2. AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI ÉS AZOK ELLÁTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐK

3. §

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Közgyűlés által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet és a jegyzőre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Közgyűlés feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.

II. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE

3. A működés általános szabályai

4. §

(1) A Közgyűlés tagjainak száma 22 fő.

(2) A Közgyűlés döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés.

4. AZ alakuló ülés

5. §

Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,

b) a képviselők eskütétele,

c) a polgármester eskütétele,

d) a polgármester programjának ismertetése,

e) a polgármester illetményének megállapítása,

f) az alpolgármesterek megválasztása, eskütételük, illetményük megállapítása.

5. A rendes ülés

6. §

A Közgyűlés – január, július és augusztus hónapok kivételével – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó csütörtöki napján 9.00 órától rendes ülést tart 12.00 és 14.00 óra között ebédszünet biztosításával. A Közgyűlés az ülésein kétóránként szünetet tarthat.

6. A rendkívüli ülés

7. §

(1) A Közgyűlést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

7. A Munkaterv

8. §

(1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Közgyűlés a polgármester javaslatára féléves munkatervet határoz meg. A következő félévi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a júniusi, valamint a decemberi ülésre kell a Közgyűlés elé terjeszteni.

  (2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett főbb napirendi javaslatokat,

b) a közgyűlések tervezett időpontját, ideértve a közmeghallgatást is,

c) a napirendek előadóit, a napirendhez meghívni javasoltakat,

d) azon napirendeket, amelyek előkészítéséhez javasolt a lakossági fórumok, városrészi önkormányzatok közreműködése,

e) az előkészítésben résztvevő személyek, bizottságok vagy szervek, szervezetek helyi önszerveződő közösségek megjelölését,

f) az éves pénzügyi - gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontját,

g) az adott félévre beszámoltatásra kötelezetteket vagy a tájékoztatásra felkérteket.

  (3) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér a

1. Közgyűlés tagjaitól,
2.   tisztségviselőktől,
3.     Közgyűlés bizottságaitól,
4.   tanácsnoktól,
5.   települési nemzetiségi önkormányzatok testületeitől,
6.      városrészi önkormányzatok testületeitől,
7.   Polgármesteri Hivatal osztályvezetőitől,

h)     területi gazdasági kamaráktól.

8. A Közgyűlés összehívása, meghívója

9. §

(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlést a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Közgyűlést írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

(3) A Közgyűlés meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 5 nappal megkapják azzal, hogy a határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.

(4) A Közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,

c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

(5) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

(6) A Közgyűlés rendkívüli ülésének időpontját a polgármester a képviselőcsoportok vezetőinek véleményét előzetesen kikérve tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Közgyűlés ülésének azonnali megtartását indokolja.

(7) A jegyző gondoskodik a Közgyűlés időpontjának és a napirendi javaslat Kecskemét város honlapján történő közzétételéről.

9. A meghívottak

10. §

(1) A Közgyűlés tagjai mellett, állandó meghívottként, valamint további meghívottként – tanácskozási joggal – a Közgyűlésre meg kell hívni az 5. mellékletben szereplő személyeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett, a Közgyűlés ülésére meg kell hívni a Városi Civil Kerekasztal képviselőit.

(3) Az 5. melléklet 2. pontjában felsorolt meghívottak a Közgyűlés ülését megelőzően a Polgármesteri Hivatalban tekinthetik meg a Közgyűlés anyagát.

10. Az ülések nyilvánossága

11. §

(1) A Közgyűlés ülése nyilvános.

(2) A Közgyűlés zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Közgyűlés az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A Közgyűlés az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Közgyűlés bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el. 

(5) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

11. Határozatképesség

12. §

(1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Közgyűlés határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Közgyűlés határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Közgyűlés a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Közgyűlés a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. A napirend

13. §

(1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) A Közgyűlésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a Közgyűlés a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet a Közgyűlésen kiosztásra:

1. a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,
2. 10 millió forintot meghaladó mértékű költségvetés-átcsoportosítást, vagy költségvetés-módosítást eredményező javaslat,
3.  az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,
4. önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
5. önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,
6.  rendeletalkotás vagy módosítás.

14. §

(1) A napirendet a Közgyűlés vita nélkül határozza meg – figyelemmel a 12. § (3) és a 17. § (4) bekezdésére – a Közgyűlés eltérő döntése hiányában az alábbi sorrend megtartásával:

a) előterjesztés, e körben a tárgyalási sorrend:

aa)  rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés,

ab) minősített többséget igénylő előterjesztés,

ac) az aa) és ab) pont alá nem tartozó előterjesztés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató,

d) indítvány,

e) bejelentés,

f) jellegétől függetlenül az ülésen kiosztott anyag,

g) interpelláció, kérdés.

(2) A Közgyűlés – bármely képviselőcsoport vezetője vagy a polgármester javaslatára – legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.

(3) Kétfordulós tárgyalást kell tartani helyi adók bevezetéséről szóló rendelet megalkotásánál, településrendezési terv és településfejlesztési koncepció elfogadásánál, kivéve azok módosítását.

13. A tanácskozás rendje

15. §

(1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.

(2) A Közgyűlés – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

a) az adott ülésen több mint két alkalommal – engedély nélkül – túllépte a részére biztosított időkeretet,

b) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt,

c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.

(3) A rendbírság összege alkalmanként 3.000,- Ft.

(4) A rendbírság megfizetése a kiszabást követő tiszteletdíj, vagy illetmény kifizetésekor esedékes.

(5) Amennyiben a polgármester az ülést nem a rendelet szabályainak megfelelően vezeti, a Közgyűlés ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának elnöke jelzéssel él a polgármester felé.

16. §

(1) Rendes közgyűlési ülésen napirend előtt bármely képviselő és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a város életét, a Közgyűlés munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő.

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőknek és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármestereknek feltéve, hogy

a) a napirend előtti felszólalás szándékát legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával a polgármesternek, vagy a jegyzőnek írásban a tárgy megjelölésével előre jelezte, és

b) a felszólalás a rendelet szerinti szabályoknak megfelel.

(3) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásnak, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, akkor a képviselő és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester igényéről a Közgyűlés vita nélkül dönt.

(4) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett képviselő és a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a Közgyűlés határozatot nem hoz.

17. §

(1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket – külön vitát nyit. Új napirendi pont tárgyalása, vitája 17.00 óra után nem kezdhető meg kivéve, ha a Közgyűlés – a meg nem tárgyalt napirendek számára és tartalmára figyelemmel – vita nélküli szavazással mégis a további, felvett napirendi pontok tárgyalása mellett dönt.

(2) Amennyiben a Közgyűlés úgy dönt, hogy 17.00 óra után nem kezdi meg az új napirendi pont tárgyalását, a képviselők által benyújtott interpelláció és kérdés megtárgyalására ekkor is lehetőséget kell biztosítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit rendkívüli ülés esetén nem kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben írtak okán elmaradt témák a következő ülés első napirendi pontjait képezik, halaszthatatlan esetben tárgyalásukra rendkívüli ülést kell összehívni.

(5) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(6) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.

18. §

(1) A kérdésekre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett a tájékoztatók és a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével vitát nyit.

(2) A költségvetési rendelet-tervezet tárgyalásakor, valamint ha a Közgyűlés bármely képviselő javaslatára úgy dönt, vagy legalább 2 képviselőcsoport vezető kéri, a napirendi pont vitájánál elsőként – jelentkezésük sorrendjében – a képviselőcsoportok vezetői vagy a képviselőcsoportok által kijelölt tagok, ezt követően a tárgyban érintett bizottság elnöke legfeljebb 5 percben ismertetik a képviselőcsoport álláspontját és a bizottság véleményét. Ezt követően az elsőként szólásra jelentkezett független képviselő, majd – jelentkezési sorrendben – a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.

(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.

(4) Az ülésen megjelent 10. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt meghívottaknak a polgármester, más személyeknek a Közgyűlés a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 5 percnél hosszabb.

(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.

(6) A rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.

(7) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő,

b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Közgyűlés munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(9) A vita során a képviselők a (3) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(10) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(11) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

19. §

(1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.

(2)  A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a Közgyűlés külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. Ebben az esetben a Közgyűlés a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.

(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.

(4) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(5) Az előterjesztő a (3) bekezdés szerinti válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, vagy legalább 2 képviselőcsoport-vezető a szavazás előtt kérheti szünet elrendelését, amelyet az elnök köteles megadni.

(6) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.

(7) Bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés döntése alapján, valamint az előterjesztő vagy legalább 2 képviselőcsoport-vezető kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Közgyűlés külön-külön szavaz.

20. §

(1) A képviselőcsoportok vezetői a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatják a téma napirendről való levételét, amelyről a Közgyűlés vita és felszólalás nélkül határoz.

(2) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot közgyűlési döntés nélkül visszavonhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés a napirendi pontot a következő rendes közgyűlési ülésre elnapolhatja. A Közgyűlés az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.

(5) Ugyanazt a napirendi pontot a Közgyűlés legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

14. Személyes érintettség

21. §

 (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

 (2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Közgyűlés ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Közgyűlés összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Közgyűlés soron következő ülésén előterjeszti. A Közgyűlés külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

15. Összeférhetetlenségi eljárás

22. §

A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Közgyűlés összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra. A Közgyűlés összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Közgyűlés elé terjeszti.

16. A Döntések meghozatala

23. §

(1) A Közgyűlés döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Közgyűlés tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Közgyűlés bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Közgyűlés dönt.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

24. §

(1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Közgyűlés összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Közgyűlés a feladat ellátásra a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

25. §

(1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Közgyűlés az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a Közgyűlés által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(6) A képviselőknek lehetőségük van feltételtől függő, kapcsolódó módosító javaslat megfogalmazására. Ezeket csak akkor kell szavazásra bocsátani, ha a képviselő által megfogalmazott feltétel az előterjesztő felvállalása vagy a módosítások megszavazása során bekövetkezik.

26. §

(1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a)   a Közgyűlés munkatervének elfogadásához,

b) gazdasági program, közép- és hosszú távú program, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,

c) kötvény kibocsátásáról szóló döntéshez,

d) gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság üzletrészének átruházásáról szóló döntéshez

e) kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához,

f) fegyelmi eljárás megindításához,

g) a képviselő rendbírsággal való sújtásához,

h) a vita lezárására vonatkozó javaslatról szóló döntéshez,

i) amennyiben a vagyontárgy értéke a költségvetési törvényben meghatározott, az ellenérték fejében történő hasznosítással és elidegenítéssel kapcsolatos kötelező versenyeztetést megalapozó értékhatárt meghaladja, az önkormányzati vagyontárgy visszterhes szerződés keretében történő elidegenítéséhez, hasznosításának átengedéséhez, valamint gazdasági társaságba viteléről, vagyonkezelésbe adásáról és haszonélvezeti jogának átengedéséről szóló döntéshez, továbbá az elővásárlási jogról való lemondáshoz,

j) önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, valamint az ingyenes használatba adott  vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségnek az önkormányzat általi átvállalásáról szóló döntéshez,

k) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben meghatározott mértéknél alacsonyabb éves bérleti díj ellenében történő bérbeadásról szóló döntéshez,

l) az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához.

 (3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a Közgyűlés által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.

27. §

(1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

17. AZ ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVE

28. §

(1) A Közgyűlésről írásbeli jegyzőkönyv készül 3 példányban. A testületi ülés teljes hanganyaga számítógépen kerül rögzítésre, melynek anyagát CD-lemezen, vagy DVD-lemezen kell tárolni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,

b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét, és a Közgyűlés döntését,

c) a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét,

d) az elhangzott bejelentések lényegét.

 (3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) a névszerinti szavazás névsora,

d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

e) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

f) a jelenléti ív.

(4) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre. A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen hozott határozat szövegét és kihirdetésének tényét.

(6) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(7) A jegyzőkönyv és a hangfelvétel elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről. 

(9) Az ülések jegyzőkönyvét az elkészültétől számított 5 napon belül el kell juttatni a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárba, és ott nyilvános helyen elhelyezni. A lakosság számára a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

(10) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Közgyűlés összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

18. A KÖZMEGHALLGATÁS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUM

29. §

(1) A Közgyűlés évente két alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az érdekelteket 30 nappal előtte a helyi elektronikus és írott sajtó útján értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tanácsnoknak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a Közgyűlést a következő ülésen tájékoztatni kell.

30. §

(1) A polgármester, az alpolgármester és a képviselő a városrész lakosságát közvetlenül érintő ügy megtárgyalására városrész-tanácskozást szervezhet.

(2) A városrész-tanácskozás feladatai:

1.  az önkormányzat és a városrészben élő lakosság érdekösszhangjának elősegítése,
2.  a városrész lakosságának, egyesületeinek közvetlen tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, városfejlesztési programokról, közérdekű kérdésekről,
3. a városrész lakossága, egyesületei észrevételeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a Közgyűlés vagy annak illetékes szerve, intézménye felé,
4.  a városrészben működő civil és gazdasági szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel való kapcsolattartás és folyamatos együttműködés,
5.  a városrész lakossága körében a városszépítő munka szervezésének elősegítése,
6.  állásfoglalás kialakítása a városrészt érintő fejlesztési, rendezési tervek megállapítása előtt, amelyet a városrész-tanácskozás vezetője a Közgyűlés előtt ismertet.

(3) Abban a városrészben, ahol városrészi önkormányzat működik, a városrész-tanácskozást lehetőség szerint a városrészi önkormányzat ülésével egyidejűleg kell megszervezni.

III. FEJEZET

A Közgyűlés döntései

19. A Rendelet

31. §

(1) A Közgyűlés – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél – alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a Polgármesteri Hivatal készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett állandó bizottság, tanácsnok, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet állandó bizottság, tanácsnok, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a Polgármesteri Hivatal készíti el – a Közgyűlés vagy a polgármester dönthet.

(3) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, vélményeztetést a Polgármesteri Hivatal folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.

(4) A tervezetet – a jegyző törvényességi véleményével együtt – véleményezés céljából valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság, valamint a Közgyűlés rendeletalkotási és jogszabályszerkesztési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága elé kell terjeszteni.

(5) A (10) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(7) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(8) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(9) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Polgármesteri Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

(10) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a Közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint

c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

32. §

(1) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a közgyűlési bizottság, a tanácsnok, az ideiglenes bizottság vagy a jegyző terjeszti a Közgyűlés elé.

(2) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Közgyűlést az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben fel nem vett kisebbségi javaslatokról - utalva a mellőzés indokaira is.

33. §  

  (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

  (2) A Közgyűlés által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

  (3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

  (4) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

20. A Határozat

34. §

(1) A határozatokat a KIM rendelet 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.

(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

a)  a polgármester, az alpolgármester,

b)  a bizottság elnöke, a tanácsnok,

c)   a jegyző.

(4) A Közgyűlés határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek, a részönkormányzatok vezetőinek, valamint a végrehajtás és az érintettek részére történő megküldés végett a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett osztályainak. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejárta után, félévente beszámol a Közgyűlésnek.

(6) A normatív határozatot Kecskemét Megyei Jogú Város honlapján közzé kell tenni.

IV. Fejezet

A KÖZGYŰLÉSI ANYAGOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI ÉS A BENYÚJTÁSUKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

21. A KözgyűlésI ANyagok ÁLTALÁNOS szabályai

35. §

(1) A közgyűlés elé kerülhetnek:

1. napirend előtti felszólalás,
2. előterjesztés,
3.    beszámoló,
4. tájékoztató,
5. képviselői indítvány,
6.    interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor – az e)-f) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló 9. § (3) bekezdés szerinti időpontra.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti anyagok esetén a felszólalások tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon írásban kell benyújtani.

22. AZ Előterjesztés

36. §

(1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a Közgyűlés bizottsága, a tanácsnok és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A Közgyűlés elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi közgyűlési ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,

b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,

c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,

d) mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést igényel,

e) mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely lehetővé teszi az értékelést és a döntést indokolja,

f) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása,

g) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges,

h) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése,

i) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,

j) az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat, amely

ja) egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

jb) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,

k) önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arra való utalás, hogy az eljárás iratanyaga a Polgármesteri Hivatalbantekinthető meg.

(4) A Közgyűlés elé kerülő előterjesztések sokszorosítási példányának az előterjesztő vagy kijelölt helyettese aláírását tartalmaznia kell, továbbá meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtása a Polgármesteri Hivatal mely osztályának feladatkörébe tartozik, több osztály esetén pedig a területet irányító alpolgármestert, aki a végrehajtás koordinálását végzi.

(5) Az előterjesztést a 2. melléklet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.

(6) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a Közgyűlés költségvetést érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága állásfoglalásával lehet benyújtani.

(7) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(8) A gazdasági tárgyú előterjesztéseket a tárgyban érintett területi gazdasági kamara és az érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet előzetes véleményével kell benyújtani. 

(9) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésekhez mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ennek hiányában a javaslatról érvényes döntés nem hozható.

(10) A területi vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben – törvényben meghatározott esetekben – az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum véleményét ki kell kérni, az így megadott vélemény az előterjesztés mellékletét képezi.

(11) Az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervezet vagy területi gazdasági kamara kezdeményzése alapján készített közgyűlési anyagot a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.

(12) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azokat a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén csak a frakcióvezetőknek és az érintett bizottság tagjai részére kell megküldeni. Személyi jellegű döntés esetén, ha az érintett nem kérte a személyét érintő ügy zárt ülésen történő tárgyalását, a további meghívottak a Polgármesteri Hivatalban tekinthetnek be a pályamunkákba.

(13) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

23. A Beszámoló

37. §

(1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a Közgyűlés valamely határozatának végrehajtásáról,

c) az interpellációk kivizsgálásáról,

d) a Közgyűlés és szervei tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a 36. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(3) A beszámoló elfogadásáról - a 40. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Közgyűlés határozatot hoz.

24. A Tájékoztató

38. §

(1) A tájékoztató olyan információk Közgyűlés elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni

   a) a jogszabályok ismertetését,

b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,

c) a Közgyűlés és szervei működésére jellemző adatokat,

d) a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.

(3) Tájékoztató benyújtására a 36. § (1) bekezdésben meghatározottak jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Közgyűlés vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a Közgyűlés a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

25. Indítvány

39. §

(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző 2. napon.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Közgyűlés az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a Közgyűlés vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Közgyűlés a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármesternek, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot, tanácsnokot kéri fel.

26. Interpelláció

40. §

(1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Közgyűlés tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja, időtartama maximum 3 perc.

(2) Az interpellált a Közgyűlés ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a Közgyűlés következő ülésén napirendre tűzi.

(4) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül dönt.

(5) Ha a Közgyűlés a választ nem fogadja el, akkor

a)  az eredetileg a polgármesternek címezett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek,

b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek

adja kivizsgálásra.

(6) Az interpelláció alapján a Közgyűlés részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.

27. A Kérdés

41. §

Kérdés feltevésére és megválaszolására a 40. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a képviselő viszontválaszra nem jogosult,

b) a kérdésre adott írásbeli választ a Közgyűlés csak akkor tűzi napirendjére, ha azt a képviselő beadványában kifejezetten kéri,

c) a Közgyűlés napirendjére vett írásbeli válasszal együtt a képviselő kérdését is meg kell küldeni a Közgyűlés tagjainak.

V. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

28. A Polgármester

42. §

(1) A polgármester a Közgyűlés elnöke, a város első tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Közgyűlést. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Kecskemét Megyei Jogú Város fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, a városrészi önkormányzatok és a települési nemzetiségi önkormányzatok testületeivel.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.

(4) A polgármester – az alpolgármesterek közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(5) A polgármester az önkormányzat költségvetési koncepciójának Közgyűlés elé terjesztése előtt kikéri az állandó bizottságok – szakterületükre vonatkozó – véleményét, és azt a koncepcióhoz csatolja.

 (6) Az önkormányzat állandó bizottságainak véleménye alapján a polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat.

(7) A polgármester negyedévente beszámol a Közgyűlésnek az önkormányzat bírósági pereinek az állásáról.

29. AZ Alpolgármester

43. §

(1)  A Közgyűlés a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére kettő alpolgármestert választ.

(2) A Közgyűlés – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére kettő olyan alpolgármestert választ, akik nem tagjai a Közgyűlésnek.

(3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

30. A jegyző

44. §

(1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Előkészíti a közgyűlési előterjesztéseket, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. Ellátja a Közgyűlés és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárságának vezetője látja el.

31. A képviselő

45. §

(1) A képviselő:

a) részt vehet a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk   szervezésében és ellenőrzésében,

c) részt vesz a Közgyűlés ülésein,

d) felszólalhat,

e) indítványt tehet,

f) kérdéseket tehet fel,

g) interpellálhat,

h) szavaz a döntést igénylő ügyekben.

(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást – a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján – az önkormányzat indítja meg.

46. §

(1) A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.

(2) A képviselő a fentieken túl:

a) képviselői munkája keretében a Városháza erre kijelölt helyiségét használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti,

b) a polgármester hozzájárulásával a Polgármesteri Hivatal gépkocsiját díjmentesen használhatja.

(3) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

32. A képviselőcsoport

47. §

(1) A képviselők képviselőcsoportokat hozhatnak létre úgy, hogy egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet és képviselőcsoport alakításához legalább 2 képviselő részvétele szükséges. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alkothatnak.

(2) A képviselőcsoport megalakulását a Közgyűlésnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és helyettesének nevét, a képviselőcsoport tagjainak névsorát, valamint ezen adatok megváltozását.

(3) A képviselőcsoportot a Közgyűlés előtt megnevezett vezetője (frakcióvezető) vagy akadályoztatása esetén Közgyűlés előtt megnevezett helyettesei képviselik.

(4) A képviselőcsoportok vezetőit a polgármester és az alpolgármesterek és a legnagyobb képviselőcsoport vezetője egyeztető tárgyalásra összehívhatják. Az egyeztető tárgyalást össze kell hívni, ha legalább 2 képviselőcsoport vezetője írásban kéri.

33. AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

48. §

(1) A Közgyűlés hat[1] állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok megnevezése, tagjainak száma:

a) Jogi, Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottság, 5 fő,

b) Költségvetési és Vagyongazdálkodási Bizottság – feladat- és hatáskörébe tartoznak a sportügyek is –,7 fő,

c) Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság – feladat- és hatáskörébe tartoznak a nemzetközi kapcsolatok, idegenforgalmi- és egyházügyek is –, 7 fő,

d) Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság – feladat- és hatáskörébe tartoznak a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásokkal kapcsolatos ügyek is –, 7 fő,

e) Városrendezési, Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság –feladat- és hatáskörébe tartoznak a mezőgazdasági ügyek is –, 7 fő,

      f)[2] Nemzetiségi Bizottság – feladat- és hatáskörébe tartoznak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott nemzetiséget érintő ügyek –5 fő.

49. §

(1) A Közgyűlés állandó bizottsága ellát minden olyan feladat- és hatáskört, amelyet önkormányzati döntés számára meghatároz. E körben a bizottság:

a) dönt

aa) a Közgyűlés által részére átruházott hatáskörökben,

ab) az I. és II. féléves munkatervéről,

b) előkészíti

ba) a szakterületét érintő önkormányzati koncepciót,

bb) a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztést,

bc) a hatályos önkormányzati rendeletek feladatkörébe tartozó szükség szerinti módosítását,

c) javaslatot tesz

ca) a szakterületéhez tartozó, önkormányzati fenntartású intézmény vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatot értékelő bizottság személyi összetételére,

cb) az I. és II. féléves közgyűlési munkaterv összeállításához,

cc) az önkormányzat felügyelete alatt álló és a bizottság szakterületét érintő gazdasági társaság, intézmény létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,

cd) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott kitüntetések, elismerő címek és díszoklevél odaítélésére és indokolt esetben történő megvonására,

d) véleményezi

da) a Közgyűlés elé kerülő előterjesztések feladatkörébe tartozó kérdéseit,

db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének és költségvetési rendelet-tervezetének szakterületét érintő részét,

dc) a szakterületéhez tartozó Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény szakmai munkáját,

dd) az önkormányzat nevében a szakterületét érintően a területfejlesztési és egyéb támogatások elnyerésére külső szervezetek vagy személyek által benyújtandó pályázatokat,

de) a hatályos önkormányzati rendeletek feladatkörébe tartozó szükség szerinti módosítását,

e) ellenőrzi

ea) a Közgyűlés és a bizottság döntéseinek végrehajtását,

eb) a szakterületükhöz tartozó önkormányzati fenntartású intézmények működését,

f) beszámol éves tevékenységéről,

g) kezdeményezi a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendeletek szükség szerinti módosítását.

(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Közgyűlés összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága állásfoglalását kell kérni. A Közgyűlés dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.

50. §

(1) A bizottság a működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a rendelet keretei között – maga állapítja meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel a rendelet és a jogszabályok változásaira.

(2) A Közgyűlés működésére vonatkozó szabályokat a napirendről való levételnél azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a levételt a bizottság elnöke vagy társelnöke kezdeményezheti, továbbá elnapolás és vita lezárása esetén azzal az eltéréssel, hogy az elnapolásra és vita lezárására a bizottság bármely tagja javaslatot tehet.

(3) A bizottság döntési, közgyűlési döntésre előkészítési, beszámolási hatáskörébe és feladatkörébe tartozó kérdésekben előterjesztés benyújtására – a 36. § (1) bekezdésében felsoroltak mellett – a bizottsági elnök is jogosult.

(4) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.

 (5) A meghívót a hivatalos hirdetőtáblára is el kell helyezni.

(6) A jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetője - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.

(7) A bizottság határozatot hoz.

(8) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(9) A bizottság munkacsoportot vagy szakértői testületet hozhat létre.

51. §

(1) A Közgyűlés bizottságai együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésre a bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) Az együttes bizottsági ülés elnöke

a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök, vagy

b) amennyiben az együttes ülés összehívását a Közgyűlés rendeli el, úgy a Közgyűlés ezen határozatában megjelölt bizottsági elnök.

(3) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint.  A jegyzőkönyvet a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.

(4) Az együttes bizottság által a Közgyűlés elé kerülő előterjesztést a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.

52. §

(1) A bizottság elnöke:

1.  összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
2.  kiadmányozza a bizottság döntéseit,
3.    ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
4.  képviseli a bizottságot,
5.  a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel.

(2) A bizottság elnökének helyettesítésére a Közgyűlés társelnököt választhat. Helyettesítés esetén a társelnököt a bizottság elnökével azonos jogok illetik meg.

53. §

A bizottság tagja:

1.  részt vesz a bizottság ülésein,
2.  részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatja témakörök napirendre tűzését,
3. a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti, javasolhatja az elnöknek a bizottság ülésére való meghívását,
4.  az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.

54. §

(1) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) a Közgyűlés megbízatásának megszűnésével,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) visszahívással.

(2) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására a képviselőcsoport-vezetők véleményének kikérése után.

34. AZ IDEIGLENES BIZOTTSÁG

55. §

(1) A Közgyűlés meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Közgyűlés a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet vagy a Közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában.

35. A vizsgáló bizottság

56. §

(1) A Közgyűlés bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.

(4) A vizsgáló bizottságba paritásos alapon minden képviselőcsoportból legalább egy tagot kell jelölni.

(5) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

1.  a bizottság feladatát,
2.  a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,
3.    a bizottság megállapításait,
4.  a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,
5. a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,
6.  szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

36. A TANÁCSNOK

57. §

(1) A Közgyűlés a térségi és megyei koordináció felügyeletére tanácsnokot választ, egyéb önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletére pedig a polgármester vagy bármely képviselő indítványára tagjai közül tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok feladatkörében:

a) a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,

b) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást és közreműködést kérhet,

c) írásban véleményezi a feladatkörébe tartozó közgyűlési előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthet,

d) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő közgyűlési döntések végrehajtását.

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) visszahívással.

(4) A tanácsnokra – eltérő szabályozás hiányában – a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

37. A VÁROSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT

58. §

(1) A Közgyűlés városrészi önkormányzatot hozhat létre. Egy városrészben csak egy részönkormányzati testület hozható létre. A városrészi önkormányzati testület – bele nem számítva a képviselőket – legalább 10 és legfeljebb 40 tagból áll. A városrészi önkormányzati testület tagjai a jelölt és megválasztott választópolgárok, továbbá a felkérést elfogadó, a városrész területén található egyéni választókerületben megválasztott vagy ott lakó képviselők.

(2) A városrészi önkormányzatokat, hivatalos elnevezésüket, működési területüket a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A városrészi önkormányzat általános feladatai:

a) a városrész és a város érdekei közötti összhang megteremtése,

b) a jelentős közgyűlési döntések előtt – a lakosság véleményének ismeretében – a városrészi állásfoglalás kialakítása, képviselete,

c) a lakosság közvetlen tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról,

d) a városrészben működő szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás és együttműködés,

e) közcélú önkéntes munka szervezése.

(4) A városrészi önkormányzat a Közgyűlés általi megválasztásától számított 60 napon belül alakuló ülést tart, ahol megállapítja működésének szabályait.

(5) A városrészi önkormányzat előterjesztését a Közgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságához nyújthatja be, amelyet – a bizottság véleményével, javaslatával kiegészítve – a polgármester terjeszthet a Közgyűlés elé.

(6) A polgármester felfüggesztheti a városrészi önkormányzat testülete döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Közgyűlés határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Közgyűlés a következő ülésén határoz.

(7) A városrészi önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Polgármesteri Hivatal látja el.

59. §

(1) A városrészi önkormányzat testületének tagjait – a képviselők kivételével – az érintett városrészben lakó választópolgárok jelölése alapján, a polgármester előterjesztésére a Közgyűlés választja meg a Közgyűlés megbízatásának időtartamára.

(2) A városrészi önkormányzat vezetője a városrész területén található egyéni választókerületben megválasztott képviselő. Nem lehet a városrészi önkormányzat elnöke és tagja a polgármester.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelölések megtételére az érintett városrész területén található egyéni választókerületben megválasztott vagy ott lakó, egy vagy több önkormányzati képviselő városrészi jelölő gyűlést hív össze. A jelölőgyűlés törvényességéről a jegyző gondoskodik.

(4) A városrészi jelölőgyűlésen minden a városrészben lakó választópolgár ajánlhat jelöltet, valamint jelöltként ajánlható.

(5) A jelöltek személyére vonatkozó ajánlásokat a városrészi jelölőgyűlést levezető települési képviselő egyenként megszavaztatja. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(6) Jelölt az a jelöltként ajánlott személy lesz, aki a jelölést elfogadta, és akit a jelölőgyűlésen részt vevő választópolgárok többsége szavazatával támogat.

(7) A jelöltekről a városrészi jelölőgyűlést levezető képviselő jegyzéket készít. A jegyzék tartalmazza a jelöltek nevét, lakcímét, születési idejét, a kapott szavazatok számát. A jegyzéket a kapott szavazatok számának csökkenő sorrendjében kell összeállítani.

(8) A jelöltekről készített jegyzéket, a városrészi jelölőgyűlés jegyzőkönyvét a városrészi jelölőgyűlést levezető képviselő 15 napon belül a polgármesternek megküldi. A polgármester a városrészi önkormányzat elnökének és tagjainak megválasztása érdekében a jegyzék és a jegyzőkönyv alapján előterjesztést nyújt be a közgyűlés ülésére, melyet a Közgyűlés a jegyző törvényességi véleményezését követően megtárgyal.

60. §

(1) A városrészi önkormányzat a Közgyűlés megbízatásának megszűnésével egyidejűleg külön intézkedés nélkül megszűnik.

(2) A városrészi önkormányzatot a Közgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt is megszüntetheti, ha tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit vagy ellentétes a Közgyűlés álláspontjával.

(3) A városrészi önkormányzat tagjának megbízatása megszűnik:

a) a városrészi önkormányzat megszűnésével,

b) lemondással,

c) elhalálozással,

d) jogerős bírói ítélet alapján a közügyek gyakorlásától történő eltiltás esetén,

e)[3] visszahívással.

(4) Ha a városrészi önkormányzat tagjának megbízatása megszűnik, a polgármester a Közgyűlés felé kezdeményezi az 59. § (7) bekezdése szerinti jegyzéken következő jelölt megválasztását.

(5) A városrészi önkormányzat tagjainak kiegészítése céljából időközi városrészi jelölőgyűlést kell összehívni, ha

a) az 59. § (7) bekezdése szerinti jegyzéken nincsen további megválasztható jelölt,

b) a városrészi önkormányzat tagjai több mint felének megbízatása egyidejűleg szűnik meg.

(6) Az időközi városrészi jelölőgyűlés megtartására, az ajánlások, jelölések és az új tagok megválasztásának rendjére az 59. § szabályait kell alkalmazni.

61. §

(1) Több egyéni választókerületet érintő városrészi önkormányzat megalakulásakor a városrészi önkormányzat vezetőjét a Közgyűlés választja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a városrészi önkormányzat vezetőjének jelölhető személyek az érintett egyéni választókerületekben megválasztott önkormányzati képviselők lehetnek.

38. A POLGÁRMESTERI HIVATAL

62. §

(1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését a 7. melléklet, munka- és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet tartalmazza. Az irodák osztályokra tagolódnak, az irodák vezetését az irodához tartozó osztályvezetők egyike látja el osztályvezetői beosztásban. Az osztályokat osztályvezetők – közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott főosztályvezető-helyettesi szint szerinti besorolásban –, a csoportokat vagy közvetlenül az osztályvezetők, vagy csoportvezetők – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott osztályvezetői szint szerinti besorolásban – vezetik.

(2) A Polgármesteri Hivatal felépítését, működési feltételeit érintő közgyűlési döntések előtt a helyi érdekképviseleti szerv véleményét ki kell kérni.

(3) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége útján látja el. A belső ellenőrzésért felelős szervezeti egység vezetője, mint belső ellenőrzési vezető az ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható, és csak a jegyzőnek van alárendelve.

VI. FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

39. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA

63. §

Az önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére

a) a helyiséghasználatot, és

b) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével

ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint

bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

40. EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL

64.§

A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

VII. FEJEZET

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSRE, TISZTELETDÍJRA ÉS TERMÉSZETBENI JUTTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

41. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

65. §

A Közgyűlés tagjának a Közgyűlés képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett és számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

42. TISZTELETDÍJ

66. §

(1) A képviselőt a (2) bekezdés szerinti alapdíjból és – arra való jogosultsága esetén a jogosultsága időtartamára - a (3) vagy (4) bekezdés szerinti pótdíjból álló tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselő – tisztségei számától függetlenül megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a alapján az adott évi állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott illetményalap 2,6-szorosának megfelelő összegű havi alapdíjra jogosult.

(3) Amennyiben a képviselő bizottságnak is tagja – több bizottsági tagság esetén is – a havi alapdíj 45 százalékának megfelelő összegű havi pótdíjra jogosult.

(4) Amennyiben a képviselő bizottság elnöke vagy tanácsnok – több tisztség vagy bizottsági tagság esetén is - a havi alapdíj 90 százalékának megfelelő összegű havi pótdíjra jogosult.

(5) A bizottságok nem képviselő tagjait – megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig – a (2) bekezdés szerinti alapdíj 45 százalékának megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg.

43. TERMÉSZETBENI JUTTATÁS

67. §

A Közgyűlés tagját és a bizottság nem képviselő tagját – választása szerint – Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén összvonalas autóbuszbérlet, vagy a fizetővárakozó helyek díjmentes igénybevételére jogosító igazolvány illeti meg. Az összvonalas autóbuszbérlet természetbeni juttatás, az pénzre nem váltható. A természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetése alól.

VIII. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

44. helyi népszavazás

68. §

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél a törvényben meghatározottakon túl kezdeményezheti a választópolgárok legalább 10 százaléka.

(2) A Közgyűlés köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 százaléka kezdeményezte.

45. népi kezdeményezés

69. §

(1) A népi kezdeményezés polgármesterhez történő benyújtásához a választópolgárok legalább 5 százalékának írásbeli indítványa szükséges.

(2) A népi kezdeményezést a polgármesterhez legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző 2. napon kell benyújtani.

(3) A Közgyűlés köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10 százaléka indítványozott.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

71. §

Hatályát veszti Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 47/1998. (XII. 21.) önkormányzati rendelete.

Kecskemét, 2013. február 14.

      Dr. Zombor Gábor sk.                                                  Dr. Határ Mária sk.

              polgármester                                                                     jegyző

ZÁRADÉK:

A rendelet kihirdetése a mai napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

Kecskemét, 2013. február 14.

                                                                                                     Dr. Határ Mária sk.

                                                                                                               jegyző