Oroszló Község Önkormányzat képviselőtestületének 4/2013 (V.15..) önkormányzati rendelete

4/2013. (V. 15.) önkormányzati rendelete Az egyes szociális ellátási formák és a települési támogatás szabályozásáról egységes szerkezetbe foglalva az 1/2105. (II. 26.), a 7/2017. (XII. 8.), a 3/2018. (IV. 24.) önkormányzati rendeletek módosításaival

Hatályos: 2013. 05. 15- 2018. 04. 23

Oroszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletre a következő rendeletet alkotja:

I.

Rendelet célja, hatálya

1.§.

 A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam, által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

 2.§.

 (1) E rendelet hatálya kiterjed Oroszló község közigazgatási területén állandó lakhellyel rendelkező

  1. magyar állampolgárokra,

  2. bevándorlókra és letelepedettekre,

  3. hontalanokra,

  4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

  5. azon hajléktalan személyekre, aki az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyként a község közigazgatási területét jelöli meg.

 (2) E rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét.

 (4)1 A rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket a polgármester gyakorolja. Döntése ellen Oroszló Község Önkormányzatának Képviselőtestületéhez lehet fellebbezni a polgármester döntését tartalmazó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül

1Módosította az 1/2015. (II. 26.) ör. 1.§ (2) bekezdése

II.

A szociális igazgatás általános szabályai

 Eljárási rendelkezések

3.§

 (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az 1993. évi III. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni

 (2)1

 (3)A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(4)2 A kérelmezőnek igazolást, illetve nyilatkozatot kell csatolnia kérelméhez az alábbiakról:

a) a nyugdíjáról szóló igazolást (Nyugdíjfolyósító éves igazolása), nyugdíjas igazolvány másolata, kérelem benyújtását megelőző hónap, nyugdíjszelvény postai kifizetésnél, banki átutalásnál bankszámlakivonat vagy banki igazolás a bejövő nyugdíjról,

b.) munkaviszony esetén munkáltatói igazolás a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (megszűnt munkaviszony esetén a munkaviszony megszüntetését igazoló munkáltató által kiadott dokumentum.

c.) vállalkozó esetén előző évi adóbevallás vagy könyvelő által kiállított igazolás a havi jövedelemről, megszűnt vállalkozás esetén azt ezt igazoló hiteles dokumentum.

d.) a társadalombiztosítási ellátás, Magyar Államkincstár által folyósított ellátás esetében (gyes, gyet, gyed, családi pótlék) a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,

e.) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,

f.) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

g.) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nem tanköteles korú gyermek, fiatal esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

h.) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálásról a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,

j.) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,

k.) vagyonnyilatkozat a kérelmezőtől,

l.) annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat,

m) a lakhatási célra nyújtott települési támogatás igényléséhez szükséges a kérelmezőnek nyilatkoznia arról, hogy a támogatást mely szolgáltatóhoz kéri folyósítani, ehhez a szolgáltató által megküldött, a kérelem benyújtását megelőző hónap számlakivonatát szükséges becsatolnia, továbbá amennyiben a számlán (áram, illetve gáz, víz) kéthavi részletet meghaladó tartozás áll fenn az önkormányzat a kérelmezőt kötelezheti az előrefizetős mérőóra felszerelésére, ismét továbbá amennyiben a kérelmező szociális bérlakában lakik, akkor a támogatást annak bérleti díjára, biztosítási díjára kell fordítani.

n.) a jövedelmi helyzet tisztázása érdekében környezettanulmány is készíthető.

(5)3

(6)4

(7)5

(8)6

(9) Törvény, valamint kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmeket elektronikus úton előterjeszteni nem lehet.


1Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 2.§ (1) bekezdése

2Módosította az 1/2015. (II. 26.) ör. 2.§ (2) bekezdése

3Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 2.§ (3) bekezdése

4Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 2.§ (3) bekezdése

5Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 2.§ (3) bekezdése

6Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 2.§ (3) bekezdése

 Adatkezelés

4.§1

Egyes szociális ellátási formák

5.§

(1)2 Szociális rászorultságtól függő és a polgármester döntési hatáskörébe, valamint az Szt-ben illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

 a) lakhatási célra nyújtott települési támogatás;

b) rendkívüli települési támogatása;

c) gyógyszerköltségekhez illetve gyógyászati segédeszközök költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) a gyermek születése esetén nyújtott egyszeri támogatás (Babatámogatás)

nyújtható.

(2) Természetben nyújtott szociális ellátások:

a./ különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak gyermek intézményi térítési díj kifizetése

b./ 3

c./ 4

(3) Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások:

a./ étkeztetés

b./ családsegítés

c./ házi segítségnyújtás

1Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 3.§

2Módosította az 1/2015. (II. 26.) ör. 4.§ (1) bekezdése

3 Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 4.§ (2) bekezdése

4 Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 4.§ (2) bekezdése

Pénzbeli ellátások1

Aktív korúak ellátása

 6.§

 7.§

 Rendszeres szociális segély

 8.§

9. §

Ápolási díj

 10.§

Önkormányzati segély

 11.§

Szociális kölcsön

12.§

13.§

Temetési segély

14.§

 Természetben nyújtott szociális

ellátások

Közgyógyellátás

15.§

1 Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 5.§

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

 16.§

 Az Sztv. értelmében az önkormányzat alapszolgáltatásai:

 - étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítés,

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

 Étkeztetés

 17.§

 (1)Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik az önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2)Az önkormányzat szociális étkeztetésben részesíti azt az igénylőt, illetve eltartottat is, aki, különösen:

a./ kora,

b./ egészségi állapota,

c./ fogyatékossága,

d./ pszichikai betegsége,

e./ szenvedély betegsége,

f./ hajléktalansága miatt

nem képes napi egyszeri étkeztetésről más módon gondoskodni.

 (3) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról  szóló 1997. LXXXI. Tv. alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve aki rokkantsági nyugdíjra jogosult.

 (4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

 (5) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedély betegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvő beteg – gyógyintézeti elhelyezést, kezelést nem igényel, Önmaga ellátására részben képes.

 (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki Sztv. Alapján hajléktalannak minősül.

 (7)Az önkormányzat a Közoktatási Intézményfenntartó Társulás konyhájában a szociális étkeztetést lehetővé teszi.

(8)Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti önkormányzathoz nyújtja be.

(9)Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(10)1

(11)2

(12)3

(13)4

(14)5


1 Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 6.§

2 Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 6.§

3 Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 6.§

4 Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 6.§

5 Hatályon kívül helyezte az 1/2015. (II. 26.) ör. 6.§

Házi segítségnyújtás

18. §

 (1)Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a./az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b./az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c./a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást,

 (3)A házi segítségnyújtás szolgáltatás feladatát a képviselő-testület (4) bekezdésben megjelölt feladatait a Komlói Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.

 (4)A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, melyet a kérelem alapján a Komlói Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Vezetője kezdeményez.

 (5)A házi segítségnyújtásra való jogosultság feltételeit az Sztv. 63 §-a alapján kell megállapítani.

Családsegítés

19. §

 (1) A családsegítő szolgáltatás célja Oroszló működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

 (2) A képviselő-testület a családsegítő szolgáltatás (3)-(5) bekezdésében megjelölt feladatait családsegítő szolgálat működtetésével – Komló Várossal kötött társulási megállapodás formájában – a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el (továbbiakban együtt: családsegítő szolgálat)

 (3) A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenységek körében

a./ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b./ a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

c./ a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben,

d./ A humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e./ a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociális rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f./ a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(4)A családsegítés keretében végzett tevékenységnek- a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

 a./ kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b./ a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

 (5) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

 20. §

 (1)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellet felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

 (2)Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

 a.) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést,

b.) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c.) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megállapítására az önkormányzat az Sztv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

 Eljárási szabályok

 21.§1

(l) Lakhatási célra nyújtott települési támogatás kizárólag természetbeni formában nyújtható. Természetbeni forma esetében a megjelölt szolgáltató felé, ill. lakbértámogatásra történik a támogatás kiutalása, illetve amennyiben a kérelmező tüzelő vásárlását jelöli meg az éves megállapított támogatási összeg alapján (legkedvezőbb áron beszerzett fa, illetve szén) adott év szeptemberében történik az összeg arányában meghatározott mennyiségű tüzelőanyag biztosítása. A kérelem benyújtásánál a kérelmező által lakott házban életvitelszerűen ott élő valamennyi személy jövedelmi helyzetét vizsgálni szükséges. Csak lakott ingatlanra nyújtható be ezen jogcímen kérelem. Azon lakásra, ingatlanra, mely az önkormányzat tudomása szerint nem lakott életvitelszerűen, csak ott bejelentkezőként szerepel a kérelmező nem nyújtható be kérelem.

a.) Lakhatási célra nyújtott települési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinél az ingatlanban élő személyek és a kérelmező jövedelme szerint az egy hónapra,, egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló szülő, három,- vagy többgyermekes család esetében illetve ha tartós beteg vagy fogyatékos személy él a kérelmezővel az érintett ingatlanban az öregségi nyugdíjminimum 150 %- át nem haladja meg a havi nettó egy főre eső jövedelem.

b.) Lakhatási célra nyújtott települési támogatás esetén a támogatási összeg havonta, de legfeljebb 1 éven át 2500 Ft természetbeni formában a kérelmező által megjelölt (lakbér, áram, gáz, víz) szolgáltató felé történő átutalással. Vagy tüzelő támogatás igénylése esetén az adott év szeptember hónapjában 25.000 forint értékben tüzelőanyag biztosítása. A két ellátás egyszerre nem vehető igénybe.

(2) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek aki, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Jövedelemhatár nincs meghatározva, de a polgármester vizsgálja a jövedelem igazolást a kérelem elbírálása során. A kérelemhez a kérelmező és családtagjai jövedelmét együttesen kell csatolni.

Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet lehet:

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése előreláthatólag két hónapot meghaladóan nem lesz jövedelme következett be vagy,

b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy,

c) önhibáján kívül (ha munkaviszonyát elvesztette, vagy hosszabb ideig volt táppénzen és emiatt jövedelemvesztése volt, így maradt el a hátralékkal) legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy,

d) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek,

e.) a rendkívüli támogatás összegéről a polgármester eseti elbírálással határoz,

f.) a rendkívüli támogatás nyújtható természetbeni és pénzbeli formában is,

g.) a rendkívüli támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(3) Gyógyszerköltséghez illetve gyógyászati segédeszközök költségeihez való részbeni hozzájárulás. Az egészségi állapotban bekövetkezett, (nem krónikus megbetegedés) akkut elhúzódó, két hetet meghaladó megbetegedés esetében gyógyszerköltséghez, egyéb gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez való részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy hónapra, egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

a.) a támogatás összege maximum 5.000 Ft lehet. A képviselő testület kérelemre a jövedelem határok figyelembe vétele nélkül dönthet magasabb összegű egyszeri támogatásról.

b.) orvosi igazolás szükséges az akkut, két hetet meghaladó megbetegedésről.

c.) a támogatás pénzbeli illetve természetbeni formában is adható. (Természetbeni forma a gyógyszerek önkormányzat, falugondnok által történő kiváltása, és a támogatottnak átvételi elismervénnyel történő átadása. Ebben az esetben a számla igazolja a gyógyszerköltséget)

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(a) A segély mértéke az eredeti temetési számla költségének 10%-a, de maximum 30.000 Ft. lehet.

(b) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

(5) Gyermek születése esetén nyújtott egyszeri támogatás (Babatámogatás) állapítható meg annak a szülőnek, aki a településen életvitelszerűen él és a hivatalhoz benyújtja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a kérelem adatlappal együtt a gyermek születését követő 30. napig. Jövedelmet nem vizsgál a hivatal. A támogatás összege egyszeri 10.000 Ft.

(6) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Komlói Kormányhivatal Munkaügyi Központjával.

(7) Nem jogosult lakhatási célra nyújtott települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki.

(8) A települési támogatás iránti kérelmeket az igénylésére rendszeresített nyomtatványon (kérelem) egész évben, folyamatosan lehet benyújtani. A kérelmeket Liget Község Önkormányzat Polgármesteréhez, illetve a Magyarszéki Közös Önkormányzati Hivatalnál (hivatal) lehet benyújtani.

1 Módosította az 1/2015. (II. 26.) ör. 7.§

Hatályba léptető rendelkezések

 22.§

 (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2007. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet.

 (2) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.



Kázmér Miklósné sk. Dr. Sitkei Lukács sk.

polgármester jegyző