Inárcs Nagyközségi Önkormányzat képviselő testületének 4/2013 (III.1..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 27- 2014. 11. 29Inárcs Nagyközségi Önkormányzat képviselő testületének 4/2013 (III.1..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-10-27-tól 2014-11-30-ig
Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Pttv.) foglaltakkal összhangban az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban SzMSz.) a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Inárcs Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(3) Az Önkormányzat székhelye: 2365 Inárcs, Rákóczi út. 4.
(4) Az Önkormányzat működési területe: Inárcs nagyközség közigazgatási területe.
- ) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosítója: 730381
(6) Az Önkormányzat adószáma: 15730387-2-13
(7) Az Önkormányzat bankszámlaszáma: 64400099-30106618-71100017 és alszámlái
(8) Az Önkormányzat honlapjának címe: www.inarcs.hu
(9) Az Önkormányzat e-mail-címe: titkarsag@inarcs.hu
(10) Az Önkormányzat időszakos lapjának címe: Inárcsi Hírmondó. A lapra vonatkozó adatokat a rendelet 3. számú mellékletet tartalmazza.
(11) A Képviselő-testület tagja a polgármester és a települési képviselő (a továbbiakban: képviselő)
2. § (1) A Képviselő-testület hivatalának neve: Inárcsi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2365 Inárcs, Rákóczi út 4.
(3) A Polgármesteri Hivatal törzsszáma: 391162
(4) A Polgármesteri Hivatal adószáma: 15391164-2-13
(5) A Polgármesteri Hivatal bankszámlaszáma: 64400099-30106617-71100018
(6) A Polgármesteri Hivatal e-mail-címe: titkarsag@inarcs.hu
(7) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SzMSz. 3. számú függeléke tartalmazza.
(8) Inárcs Nagyközségi Önkormányzat szervezeti felépítését az SzMSz. 1. számú melléklete tartalmazza.
3. § Az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön rendeletek rendelkeznek.
4. § Az Önkormányzat önállóan - szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve, a civil szférát bevonva - intézi a község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
5. § (1) Az Önkormányzat a hatáskörébe utalt hatósági ügyek intézése során - amennyiben magasabb szintű jogszabály azt nem írja elő kötelező jelleggel - a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt nem alkalmazza az elektronikus ügyintézést.
(2) Az állampolgárok közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elektronikus tájékoztatását az Önkormányzat a község internetes honlapján biztosítja.
II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE
6. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja a Mötv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok közül a községi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, figyelemmel az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörökre.
7. § (1) Az Önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.
(2) Az önkéntes feladatok vállalása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladatok ellátását, és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat az alap- kiegészítő és kisegítő tevékenységeinek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását az SzMSz. 2. számú melléklete tartalmazza.
8. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik
a) Dabasi Járási Hivatallal
b) dabasi járás önkormányzataival,
c) az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulással,
d) Pest Megye Önkormányzatával,
e) a helyi civil szervezetekkel, egyházakkal,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a Képviselő-testületet.
(3) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.
(4) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok az Njt. 80. § (2) - (3) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével együttműködési megállapodást kötnek,
a) az Önkormányzat és az Inárcsi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat által megkötött megállapodás szövegét az SzMSz. 6. számú melléklete tartalmazza,
b) az Önkormányzat és az Inárcsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat által megkötött megállapodás szövegét az SzMSz. 7. számú melléklete tartalmazza.
9. § A jegyző rendszeresen köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni a Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.
10. § A Képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41. §-ában foglaltak szerint látja el.
11. § (1) A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,
b) a helyi közügyek megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) a hitelfelvétel,
d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(2) A Képviselő-testület átruházott hatáskörei:
a) A Képviselő-testület a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságára ruházza át a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés ba)-bc) pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 18. § (2) és (5) bekezdéseiben, továbbá a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésében meghatározott hatásköreit.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A Képviselő-testület
12. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak nevét az SzMSz. 1. számú függeléke tartalmazza.
A Képviselő-testület ülései
13. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az ülés jellege lehet nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testületi ülések helye: Inárcsi Polgármesteri Hivatal tárgyalóterme.
(3) A polgármester - amennyiben valamely napirendi pont megtárgyalása azt indokolja, úgy - az ülés helyét a (2) bekezdésben meghatározott helyszíntől eltérően is meghatározhatja.
(4) A nyilvános üléseken hang- és képfelvétel készítésére minden résztvevő előzetes bejelentés alapján, engedély kérése nélkül jogosult.
Alakuló ülés
14. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak:
a) ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, a megbízólevelek átadása,
b) tájékoztató a polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról,
c) javaslat a polgármester illetményének megállapítására,
d) javaslat az alpolgármester megválasztására és illetménye megállapítására,
e) javaslat a Képviselő-testület bizottságai nevének és létszámának a meghatározására, a bizottságok tagjainak és elnökeinek a megválasztására, s ezeket követően a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló helyi rendelet módosítására.
Rendes ülés
15. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A Képviselő-testület az általa elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja rendes üléseit.
Rendkívüli ülés
16. § (1) Rendkívüli ülést lehet összehívni, amennyiben a polgármester megítélése szerint a 15. §-ban foglaltakon kívüli esetben a Képviselő-testület sürgős összehívására van szükség.
(2) A Képviselő-testület ülését kell összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerinti indítványra. Az indítványt a polgármesterhez kell eljuttatni.
IV. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKARENDJE
Munkaterv
17. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik, amelyet – a polgármester, véleményének kikérését követően – a jegyző készít elő.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a)a képviselőktől,
b)a bizottságoktól,
c)az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A munkatervben meg kell határozni az ülések tervezett időpontját, az ülések várható, előre tervezhető napirendjét, az előkészítésben részt vevő személyeket, a napirendek előterjesztőit.
(4) A testületi ülések lehetőleg minden hónap 4. szerdájára essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket.
(5) A munkatervet legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig állapítja meg a Képviselő-testület.
Az ülések előkészítése
18. § (1) Az egyes ügyek előkészítéséről a Képviselő-testület határoz, megjelölve az előkészítésért felelős személyt, bizottságot, illetve az előterjesztés határidejét. A kijelölt bizottság megtárgyalja az ügyet, és döntési javaslatot készít a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés alapján a döntést a Képviselő-testület hozza meg.
(2) A bizottsági döntést a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke közvetíti szóbeli előterjesztés formájában.
(3) Részletes írásos előterjesztést kell minden esetben készíteni az alábbi ügyekben:
a)rendeletalkotás,
b)szervezet kialakítása,
c)az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szerződéstervezetek,
d)helyi népszavazás és népi kezdeményezés kiírása,
e)önkormányzati jelképek meghatározása,
f)gazdasági program, költségvetés meghatározása,
g)pénzügyi kötelezettség vállalása,
h)költségvetés módosítása,
i)településrendezési tervek elfogadása,
j)valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,
k)társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
l)intézményalapítás, megszűnés, átszervezés,
m)munkaterv elfogadása.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a)a tárgyat és tényállást, jogszabályi hátteret,
b)a határozati javaslatot, rendelettervezetet,
c)a felelős személy és a határidő megjelölését.
Az ülés összehívása és vezetése
19. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és annak vezetésére az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.
20. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívót és a hozzá tartozó előterjesztéseket lehetőség szerint az ülést megelőző 5 nappal - rendkívüli ülés esetében 3 napon belül, de legalább 24 órával - előbb kézbesíteni kell.
(3) A meghívót a polgármester írja alá.
(4) A meghívó tartalmazza:
a)az ülés helyét,
b)az ülés időpontját,
c)a javasolt napirendet,
d)a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
e)a hivatal által a döntés megkönnyítése érdekében összeállított lehetőségek, változatok, adatok, pontos számítások felsorolását.
(5) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(6) A napirendi előterjesztésnek átláthatónak, részletesnek kell lennie. Az előterjesztések a Polgármesteri Hivatalnak hivatalosan rendelkezésére álló adatok alapján, külső közreműködő szerv vagy személy által, valamint a képviselők, vagy a polgármester által átadott információk alapján készülnek.
(7) A meghívót és az előterjesztéseket az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) az illetékes országgyűlési képviselőnek,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
e) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
f) a tanácskozási joggal rendelkező helyi civil szervezetek, önszerveződő közösségek képviselőinek, amennyiben a képviselő-testületi üléseken történő részvételi igényüket bejelentik a polgármesternek,
g) a helyi és térségi média képviselőinek,
h) az előterjesztőknek és
i) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát értesíteni kell a meghívónak:
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével,
b)az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével, valamint
c)az Inárcsi Hírmondóban történő közlésével.
21. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben,
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
22. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt,
d) tevékenységi körüket érintő napirend esetén a helyi civil szervezetek, önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
23. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) – b) pontjai, illetőleg zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. Az ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(5) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.
A Képviselő-testület tanácskozási rendje
24. § (1) Az elnök az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendekre - megfelelő indoklása mellett - a képviselők módosító javaslatokat tehetnek. A napirendek elfogadásáról a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.
(2) A napirendek összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy adott napirendi pontot, amelyben a Képviselő-testület részéről döntés született, a körülmények lényeges változása nélkül nem lehet egy éven belül ismét napirendre tűzni.
(3) Minden napirend első napirendi pontja az ülésen részt vevő vendégek meghallgatása és az őket érintő napirendi pontok megtárgyalása.
(4) Sürgősségi indítványt bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint a polgármester ellenjegyzésével az Önkormányzat intézményének vezetője terjeszthet elő.
Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, a Képviselő-testületnek arról is kell döntenie, hogy az ügyet magához vonja-e.
(5) A sürgősségi kérdésben a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.
(6) A sürgősség elfogadása esetén a Képviselő-testület az indítványt első napirendi pontként tárgyalja. A sürgősségi indítvány elvetése esetén az ügyet a Képviselő-testület meghatározott időpontban egyszerű napirendi pontként tárgyalja.
(7) Ügyrendi kérdésben a szót kérő képviselőnek soron kívül szót kell adni.
25. § (1) Az elnök minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja az egyes napirendek összevont tárgyalását. Erre más képviselő is javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni.
(3) Az elnök hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.
(4) A hozzászólások sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezési sorrendet - az elnök határozza meg.
(5) A hozzászólások időtartamát az elnök szükség szerint korlátozhatja.
26. § (1) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, ill. a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.
(2) A tárgyra térésre történő második felszólalást követően az elnök megvonja a szót. Akitől a szót megvonják, az adott ügyben nem szólalhat fel újra, azonban bármely vitában a 2 perces szókérés, valamint az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül.
(3) Az elnök a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára legfeljebb 15 perces tárgyalási szünetet rendelhet el.
(4) A vita lezárása után 5 perces személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.
(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.
(7) A hozzászólásokat követően az elnök összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre, illetőleg intézkedik az egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(8) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat.
Határozathozatal
27. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele, azaz 4 fő jelen van. Az ülés megkezdése előtt az elnök megállapítja a határozatképességet.
(2) A határozatképtelenség okából elmaradt ülést ugyanazokkal a napirendi pontokkal 8 napon belül újra össze kell hívni.
28. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor - erre irányuló indítvány esetén - a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a bizottsági ülések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
29. § (1) Minősített többség, vagyis 4 főnek az igen szavazata szükséges a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában, az SzMSz-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
A szavazás módja
30. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit - határozatokat, rendeleteket - nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A nyílt szavazás eredményét az elnök állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása esetén az elnök elrendeli a szavazás megismétlését.
(3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, az elnök még ugyanazon az ülésen elrendelheti a szavazás megismétlését.
31. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) Titkos szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.
(4) A titkos szavazás külön helyiségben történik. A képviselők borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével szavaznak. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a)a szavazás helyét, idejét,
b)a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c)a szavazás során felmerült körülményeket,
d)a szavazás eredményét.
32. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást tarthat. Ennek elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők pedig "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
33. § (1) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és ismerteti.
(2) A szavazás módjának megváltoztatását a napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül, írásban nyújthatja be, a Képviselő-testület pedig a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt róla.
A Képviselő-testület döntései
34. § (1) A Képviselő-testület
a)rendeletet alkot,
b)határozatot hoz.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a)a napirend meghatározásáról,
b)az ügyrendi kérdésekről,
c)a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról,
d)a név szerinti szavazás elrendeléséről.
(3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:
„Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének …/… (sorszám/évszám),
a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete
... ról/ről (a tárgy megjelölése).”
(4) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése:
„Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének
.../... (sorszám/évszám) …(hónap) … (nap) Határozata.”
Az önkormányzati rendeletalkotás
35. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott, általános életviszonyok, helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a)a képviselő,
b)a Képviselő-testület bizottsága,
c)a polgármester,
d)az alpolgármester,
e)a jegyző.
(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) és a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.
36. § (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi pontjai közé felvenni.
(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az elnök indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőseiről.
37. § (1) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének közzétételével történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendeletet ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, illetőleg elérhetővé kell tenni a község honlapján.
(4) A nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv írásos formáját közzé kell tenni a község honlapján, valamint a jegyzőkönyv másolati példányát a könyvtárban történő kihelyezéssel.
A tanácskozás rendjének fenntartása
38. § (1) Az elnök a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:
a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b)a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,
c)rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d)figyelmezteti az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti.
(2) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök javaslatára a Képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb elnöki összehívásra folytatódhat.
Interpelláció, kérdés
39. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről - vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel - a Képviselő-testület is.
(3) A kérdés, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.
(5) A kérdéssel és interpellációval kapcsolatos szabályok a következők:
a)a képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a képviselő-testületi ülésen a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg,
b)nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a Képviselő-testület által elfogadott ismételt képviselői kérdés, amennyiben azzal kapcsolatban újabb körülmény nem merült fel,
c)ha az interpelláció benyújtására már a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell,
d)az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló képviselőt is, továbbá a Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, valamely bizottságot, illetőleg ad hoc bizottságot,
e)a Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni, testületi elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.
A Képviselő-testület dokumentumai
40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyv mellett minden esetben hangfelvétel is készül. A hangfelvételt a jegyző tárolja, és a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet a másolatot kérőkről. Egyebekben a hangfelvétel kezelésére a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások az irányadók.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(4) Bármely képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.
41. § A jegyzőkönyv mellékletei a következők:
a)meghívó,
b)jelenléti ív,
c)tárgyalt előterjesztések,
d)jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,
e)írásban benyújtott hozzászólások,
f)egyéb írásos indítványok.
42. § (1A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző, valamint az esetileg választott - legfeljebb kettő, a testületi ülés teljes idejében jelen lévő - jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő írja alá.
43. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(3) A rendeletekről és határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
(4) Igény esetén a képviselőnek meg kell küldeni a képviselő-testületi ülésekről készült határozatok szövegét elektronikus és papírformátumban is.
(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Polgármesteri Hivatalban az állampolgárok számára - a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében - hozzáférhetővé kell tenni.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagaiba az érintetteken és a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be.
(7) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint - a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől - elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(8) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.
V. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE
A képviselő
44. § (1) A képviselők névsorát az SzMSz. 1. számú függeléke tartalmazza.
45. § (1) A települési képviselő jogai az Ötv. 19. § (2) bekezdésében felsoroltakon túlmenően:
a) részt vesz a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében,
b) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat,
c) kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(2) A települési képviselő az Ötv. 19. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül köteles:
a) a képviselő-testület, valamint a bizottság munkájában közreműködni, a képviselő-testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni, és
b) a képviselői megbízatásából következő megjelenésre, képviseletre, illetőleg akadályoztatásának közlésére.
46. § (1) A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.
(2) Ha a képviselő a Képviselő-testület - illetve bizottsági tagsága esetén a bizottság - ülésén nem tud részt venni, köteles ennek tényét legkésőbb 24 órával az ülés előtt bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének. A bejelentés alapján, indokolt esetben a Polgármester illetve a bizottság elnöke a távolmaradást igazoltnak tekintheti.
(3) A 45. és 46. §-ban foglaltak a bizottságok nem képviselő tagjaira értelemszerűen vonatkoznak.
VI. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok szervezete
47. § (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését e rendelet 4. számú melléklete, a bizottságok feladat- és hatáskörét a 5. számú melléklete, a bizottsági tagok névsorát a 2. számú függeléke tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület a bizottságok taglétszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításukkor dönt, azonban szükség esetén a polgármester indítványára azt módosíthatja.
(4) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
A bizottságok működése
48. §. (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági ülések lehetőleg minden hónap 4. hétfőjére essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülés előtt 5 nappal megkapják.
(4) Minden bizottság ülésére az összes képviselőnek kell meghívót küldeni.
(5) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának - napirendi javaslatot is tartalmazó - indítványára.
(6) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról is.
(7) Abban az esetben, ha több bizottság összevont ülést tart, az egyes napirendekről külön-külön szavaznak és a határozatképesség is külön-külön vizsgálandó.
49. § A bizottság képviselő és külsős tagjainak minden olyan információt meg kell kapniuk, ami a döntéshozatalhoz szükséges
50. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van. A határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottsági döntés előterjesztője a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke, távollétében pedig az általa kijelölt személy vagy felkért szakértő.
51. § (1) A bizottság tagjai a bizottság ülésein kötelesek részt venni. Amennyiben a tag az éves bizottsági ülések számának a felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságát megszüntetheti.
(2) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt legalább 2 munkanappal korábban értesíteni kell.
52. § (1) A bizottság ülése nyilvános, azt a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság egyik képviselő-testületi tagja vezeti. A bizottság üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel kezeléséről a jegyző gondoskodik.
(2) A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, polgármester, alpolgármester vagy a Polgármesteri Hivatalban dolgozó, általa megbízott köztisztviselő.
53. § (1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő-testületi ülésen helyt kell adni.
(3) A bizottság döntéseinek kiadmányozója az elnök.
(4) A bizottság által hozott határozatok jelölése:
„Inárcs Nagyközségi Önkormányzat ……………………………(elnevezésű) Bizottságának
„.../... (sorszám/évszám) …(hónap) … (nap) Határozata.”
54. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia..
(3) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv 1 példányát a jegyző megküldi a Pest Megyei Kormányhivatalnak.
55. § A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról - a Polgármesteri Hivatal útján - a jegyző gondoskodik.
56. § (1) A bizottságok működésük további részletes szabályait maguk határozzák meg.
(2) A bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl – a Mötv. 57.-60. §-ai tartalmazzák.
VII. Fejezet
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER
A polgármester
57. § A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül megválasztott önkormányzati tisztségviselő, megbízatását főállásban tölti be.
58. § (1) A polgármester jogállására vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl – a Mötv. 63.-68. §-ai, valamint a Pttv. rendelkezései tartalmazzák.
(2) A polgármesternek a Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túli további feladatai:
a)képviseli az Önkormányzatot,
b)kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
c)fogadóórát tart,
d)nyilatkozik a sajtónak.
59. § (1) A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását ruházza át a polgármesterre:
- az éves tervben szereplő feladatok végrehajtása során – a tervben meghatározott mértékig – kötelezettséget vállalhat, szerződést írhat alá,
b)az éves tervben nem szereplő rendkívüli feladatok megoldására kötelezettséget vállalhat 800.000,-Ft összeghatárig, melynek kimerülésekor a Képviselő-testület határoz a keret újbóli megnyitásáról.
c)a Képviselő-testület szociális feladatai közül – átruházott hatáskörben – dönt a köztemetésről.
(2) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
Az alpolgármester
60. § (1) A Képviselő-testület tagjaiból választott egy fő alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.
(2) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:
a)a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel,
b)a képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése,
c)közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében,
d)közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében,
e)együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolja.
VIII. Fejezet
A JEGYZŐ
61. § (1) A polgármester a Mötv. 82. §-ában foglaltak figyelembevételével jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző feladat- és hatásköreire a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a Mötv. 81. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően
a) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról azok változásairól,
b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
d) gondoskodik a települési önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról,
e) javaslatot tesz az Önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
f) gondoskodik az SZMSZ, valamint mellékleteinek naprakészen-tartásáról,
g) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás illetve rendelet nyilvántartás formájában,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,
i) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről.
62. § (1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, azonnal – még azon az ülésen, melyen elfogadásra került a döntés
- ezt jeleznie kell a képviselő testületnek. Ki kell fejtenie, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés egésze, vagy csak meghatározott része.
Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.
(2) Amennyiben a jegyzőnek tudomására jut az önkormányzat, vagy bármely szerve
jogszabálysértő működése, úgy a tudomásszerzésétől számított legközelebbi képviselő testületi ülésen fel kell szólítania az önkormányzatot, vagy szervét, hogy hagyjon fel a jogszabálysértő működéssel. Egyben ismertetnie kell, hogy mely jogszabályba ütközik a jogszabálysértő működés. Tájékoztatást kell adnia a jogszabályellenes működés következményeiről.
63. § A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81-83. §-ai határozzák meg.
64. § Az Mötv. 82. § (3) bekezdésének megfelelően a jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásárról a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző képesítési követelményeinek megfelelő végzettséggel rendelkező legidősebb köztisztviselője gondoskodik.
IX. Fejezet
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
65. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően polgármesteri hivatalt hoz létre Inárcsi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.
(2) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Polgármesteri Hivatali SZMSZ) tartalmazza.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Polgármesteri Hivatali SZMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(4) A Polgármesteri Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
66. § (1) A Polgármesteri Hivatal az Inárcsi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és az Inárcsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzatok) munkáját az alábbiak szerint segíti:
a)közreműködik a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési tervezetének, költségvetési beszámolóinak, valamint a költségvetési koncepciójuk tervezetének az elkészítésében,
b)a nemzetiségi önkormányzatok elnökének közreműködésével a testületi ülések meghívóit elkészíti, a meghívókat - a testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal – kikézbesítteti,
c)a nemzetiségi önkormányzatok üléséről a jegyzőkönyvet elkészíti és továbbítja a Pest Megyei Kormányhivatalnak,
d)a nemzetiségi önkormányzatok jegyzőkönyveit, határozatait nyilvántartja, irattározza.
(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(3) Az önkormányzat biztosítja az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetiségi önkormányzat költségvetési, tervezési feladatainak az operatív gazdálkodási feladatainak, valamint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatainak az ellátását.
(4) A Polgármesteri Hivatal az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának - az államháztartáson belülről származó pénzeszközök vonatkozásában - a végrehajtó szerve, külön megállapodás szerint.
X. Fejezet
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK
Közmeghallgatás
67. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a Mötv. 54. §-ában foglalt rendelkezés szerint közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart.
(2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról, beszámol az előző évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról és vázolja a tárgyévi feladatokat.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés időpontját – annak megtartása előtt 8 nappal - a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) Az ülést a polgármester vezeti, azon részt vesznek a képviselők és a jegyző valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
(5) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt és alatt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban is megtehesse.
(6) A közmeghallgatásról, az elhangzott kérdésekről, javaslatokról jegyzőkönyv készül.
(7) Amennyiben az elhangzott kérdés a helyszínen érdemben nem válaszolható meg, úgy az írásbeli választ - 15 napon belül - a kérdés felvetőjének meg kell küldeni.
(8) Az elhangzott javaslatra vonatkozó intézkedésről - ha a helyszínen érdemben válasz nem adható - a javaslattevőt a polgármester 15 napon belül tájékoztatja.
Nyilvánosság
68. § (1) A Képviselő-testület a közérdeklődésre számot tartó döntéseket, információkat az Inárcsi Hírmondó elnevezésű, évente 10 alkalommal, 1650 példányban megjelenő helyi lapjában közzéteszi.
(2) Az Inárcsi Hírmondó felelős kiadója a Pressman Nyomdaipari és Kereskedelmi Betéti Társaság (2371 Dabas, Rozmaring u. 22.). Felelős szerkesztőjét határozattal a Képviselő-testület jelöli ki határozatlan időre.
(3) A Képviselő-testület a községben elhelyezett hirdetőtábláin és az inarcs.hu weboldalon keresztül minden, a lakosság számára fontos információt közöl az állampolgárokkal.
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés
69. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki - Inárcs községben - az önkormányzati választáson választójogosult.
(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az Ötv. 47. § (1) bekezdésének a) – c) pontjaiban meghatározottakon kívül a község választópolgárainak 15%-a.
(3) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 5%-a indítványozott.
(4) A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 133-148/A. §-aiban, valamint az Ötv. 45-50. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak.
XI. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
70. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését a mindenkori - az állam költségvetéséről és az államháztartás szabályairól szóló törvény, valamint egyéb hatályos jogszabályok alapján - rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.
(4) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik.
71. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.
XII. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET GAZDASÁGI PROGRAMJA
72. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági program tervezetének elkészítésében a polgármestert a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság segíti.
XIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
73. § (1) Az SZMSZ a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelet.
(2) Az SZMSZ hatályosulását az Integrált Hatáskörű Bizottság a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását.
(3) Az SZMSZ a mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben és a www.inarcs.hu weboldalon.
(4) Ezen rendelet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet kifüggesztéséért a jegyző a felelős.
dr. Gál Imre Göndör Ákos
polgármester jegyző
INÁRCSI
Polgármesteri Hivatal
Szervezeti és Működési Szabályzata
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezései alapján Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere a Polgármesteri Hivatal működésének valamint a polgármester és a jegyző feladat – és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait az alábbiakban állapítja meg.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. A Polgármesteri Hivatal megnevezése, címe és alapítási adatai
1.1./A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Inárcsi Polgármesteri Hivatal
1.2./A Polgármesteri Hivatal rövidített megnevezése: Polgármesteri Hivatal
1.3./A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület döntésének megfelelően és a hatályos jogszabályok keretei között biztosítja az önkormányzat működését, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítését, és ellátja a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
székhelye: 2365 Inárcs. Rákóczi út 4.
levél és távirati címe: 2365 Inárcs. Rákóczi út 4.
telefonszáma: 06-29/370-021
telefaxszáma: 06-29/370-369
e-mail címe: titkarsag@inarcs.hu
önkormányzati weboldal címe: www.inarcs.hu
1.4./ A Polgármesteri Hivatal pénzügyi jelzőszámai:
- Költségvetési elszámolási számlaszáma: 64400099-30106617-71100018
b.)KSH számjele: 15391164-8411-325-13
c.)Adóigazgatási azonosítószáma: 15391164-2-13
d.)PIR törzsszáma törzskönyvi azonosító száma: 391162
1.5./ A Polgármesteri Hivatal valamennyi bankszámlaszámát a mindenkori Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza.
1.6./ A Polgármesteri Hivatal alapító szerve: Inárcs Község Önkormányzatának Képviselő- testülete.
a.) A Polgármesteri Hivatal alapító okirata: …/....(... ...) Kt. számú határozata és hatályos módosításai:
b.) kelte:
c.) alapítás időpontja: 1990. október 10.
1.7./ A Polgármesteri Hivatal felügyeleti szerve: Pest Megyei Kormányhivatal, valamint Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete.
1.8./ A Polgármesteri Hivatal jogi személy, általános képviseletét a jegyző látja el.
1.9./ A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
1.10./ A Polgármesteri Hivatal működési területe:
- Inárcs Nagyközség közigazgatási területe.
II. FEJEZET
A HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1. A Polgármesteri Hivatal önálló jogi személy. Belső szervezeti egységei a csoportok, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
1.1. / A Polgármesteri Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából a következő belső szervezeti egységekre tagozódik:
- Közigazgatási Csoport,
- Pénzügyi és Gazdálkodási csoport
- Titkárság
1.2./ A jegyző irányításával működik a
- Közigazgatási Csoport és a Titkárság
1.3./ - A Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport élén a csoportvezető áll.
· 1.4./ A Hivatal létszáma: 20 fő főállású dolgozó, melyből 16 fő köztisztviselő, 3 fő fizikai alkalmazott.
1.5./ A Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúráját e Szabályzat 1. melléklete tartalmazza
1.6./ A Polgármesteri Hivatal álláshelyeit (a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény /továbbiakban: Kttv./ és a Munka Törvénykönyve /továbbiakban: Mt./ alapján foglalkoztatott személyi állomány létszámát) a tárgyévi önkormányzati költségvetési rendelet állapítja meg.
III. FEJEZET
A HIVATAL FELADATAI
1./ A Polgármesteri Hivatal tevékenységét a Képviselő- testület felügyelete, ellenőrzése mellett a polgármester irányításával, a jegyző vezetésével végzi.
A Polgármesteri Hivatal egységes szervezet.
2./ Biztosítja az Önkormányzat és Képviselő-testülete, ill. ennek szervei működésével kapcsolatos tennivalókat, így különösen:
a)döntésre előkészíti az önkormányzati rendeleteket a Képviselő-testület által kidolgozott koncepció alapján, a Képviselő-testület elé kerülő és a Hivatal beszámolási, tájékoztatási, jelentési kötelezettségi körébe tartozó előterjesztéseket;
b)törvényi felhatalmazás alapján gyakorolja a hatósági jogköröket;
c)irányítja, szervezi, koordinálja a választási, népszavazási, népszámlálási munkák lebonyolításával, ill. a közmeghallgatás és más települési fórumok megrendezésével kapcsolatos feladatok ellátását, a Képviselő-testület összehívásával, az ülések előkészítésével és lebonyolításával, a képviselők, a bizottságok munkájával összefüggő tennivalókat, a tisztségviselők hivatali tevékenységével kapcsolatos programjait.
3./ Biztosítja a Képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak mind szélesebb körben történő megismertetését.
4./ Összehangolja a lakossági jogpropagandát és tájékoztatást, így különösen:
a)figyelemmel kíséri, hogy a településen élő állampolgárok jelentős részét vagy egészét érintő jogszabályokról az érintettek valamilyen formában rendszeresen tájékoztatást kapjanak,
b)meghatározza és naprakészen működteti a helyben szokásos közhírré tételi eszközöket,
c)külön kialakított munkarend szerint működteti az ügyfélszolgálatot, fejleszti és bővíti szolgáltatásait.
IV. Fejezet
A polgármesteri hivatal tevékenységi körei
1./ A Polgármesteri Hivatal tevékenysége az önkormányzat működésével, gazdálkodásával, beruházások és felújítások koordinálásával, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény meghatározott feladatok ellátására terjed ki.
a) Szakágazat száma: 562917
Megnevezés: Munkahelyi étkezés (Polgármesteri Hivatal)
b) Szakágazat száma: 841132
Megnevezés: Adóigazgatás
c) szakágazat száma: 841126
Megnevezés: Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége.
2./ A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységének jogszabályi alapját Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. képezi.
V. Fejezet
irányítás, vezetés FELADATAI
1. polgármester
1.1/ A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a Hivatalt. Önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat- és hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.
1.2./ A polgármester
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
e) szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal apparátusi értekezletet tart a Polgármesteri Hivatal teljes személyi állománya részére, amelyen a jegyzővel közösen értékeli a hivatali tevékenységet és meghatározza az elkövetkezendő időszak feladatait.
2. ALPOLGÁRMESTER
2.1./ A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére megválasztott alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
2.2./ Az alpolgármester igényelheti az érintett csoportok közreműködését az önkormányzati ügyek előkészítése és végrehajtása során.
3. JEGYZŐ
3.1./ A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt. Feladat- és hatáskörében
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, rendszeres kapcsolatot tart a képviselő-testület tagjaival és a testület által létrehozott bizottságok tagjaival.
b) közreműködik a bizottságok, a bizottságok elnökei, a polgármester és az alpolgármester előterjesztéseinek előkészítésében.
c) a csoportvezető bevonásával folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, határozat- és rendelet-tervezetek törvényességét.
d) biztosítja a lakosság tájékoztatását a képviselő-testület működéséről, közérdekű döntéseiről, valamint a Hivatal aktuális, az állampolgárok széles körét érintő feladatairól.
e) figyelemmel kíséri és segíti a települési nemzetiségi önkormányzat működését.
f) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület, és a Képviselő-testület bizottságainak ülésén.
g) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
h) gondoskodik a Polgármesteri Hivatal működésének személyi és tárgyi feltételeiről a költségvetés által meghatározott keretek között.
i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében azzal, hogy a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéshez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
j) jogszabályban megállapított hatósági ügyekben hatósági jogkört gyakorol.
k) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, meghatározza a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek feladatait.
m) ellátja az önkormányzat költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat.
n) gondoskodik a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen:
- előkészíti az önkormányzat belső ellenőrzésének meghatározására vonatkozó testületi döntéseket,
- testületi jóváhagyásra előkészíti az önkormányzat éves belső ellenőrzési tervét,
- fogadja, értékeli a belső ellenőrzési jelentéseket, előkészíti a szükséges intézkedéseket, indokolt esetben gondoskodik ezek testületi előterjesztésre történő előkészítéséről,
- előkészíti a testületi előterjesztést a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentésről,
- megszervezi és működteti a belső ellenőrzést, biztosítja annak függetlenségét.
o) a Polgármesteri Hivatal működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében biztosítania kell a Belső kontroll keretein belül a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, különösen a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) kormányrendeletben foglaltak vonatkozásában.
p) gondoskodik a kötelező statisztikai adatszolgáltatások elkészítéséről.
q) eljár a képviselő-testület és a polgármester által átruházott hatáskörökben.
VI. Fejezet
BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. A csoportvezető feladatai
1.1. A pénzügyi csoportvezető
- felelős csoportja működtetéséért,
- felelős a vezetése alatt álló csoport feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rábízott feladatok elvégzéséért, a döntések szakszerű előkészítéséért és határidőben történő végrehajtásáért,
- gyakorolja a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot, és egyéb átruházott munkáltatói jogokat,
- gondoskodik a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztések előkészítéséről, és figyelemmel kíséri a döntések hatályosulását,
- köteles részt venni a képviselő-testületi üléseken, meghívás esetén a bizottsági üléseken, akadályoztatása esetén a helyettesítéséről gondoskodni,
- kapcsolatot tart az irányítása alatt álló csoport működését elősegítő külső szervekkel,
- közreműködik a feladatköréhez tatozó önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésében,
- köteles a vezetése alatt álló pénzügyi csoport feladatkörébe tartozó intézmények, gazdálkodó szervezetek tevékenységéről folyamatosan információval rendelkezni, a gazdálkodási feladatokat figyelemmel kísérni, tapasztalatairól a tisztségviselőket tájékoztatni,
- közvetlenül utasíthatja a pénzügyi csoport dolgozóit,
- beszámol a polgármesternek és a jegyzőnek a pénzügyi csoport tevékenységéről,
- gondoskodik a pénzügyi csoport feladat- és hatásköri jegyzékéhez kapcsolódó munkaköri leírások elkészítéséről és naprakészen tartásáról, a teljesítménykövetelmények meghatározásáról, az értékelések elkészítéséről, és a közszolgálati tisztviselők minősítéséről,
- szabadságolási ütemterv alapján engedélyezi a vezetése alatt álló csoport tagjai részére a szabadság igénybevételét.
·
POLGÁRMESTERI HIVATALI ALKALMAZOTTAK FELADATAI
·
· 2. Közigazgatási Csoport feladatai
·
· (általános igazgatási ügyekkel foglalkozó, szociális-gyámügyi, anyakönyvvezető és önkormányzati ügyintézők feladatai)
·
a) Ellátja a képviselő-testület, a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság működésével összefüggő adminisztrációs feladatokat.
b) Ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényekből és azok végrehajtási rendeleteiből, továbbá az önkormányzati rendeletekből adódó feladatokat, így:
- Előkészíti a polgármester saját és átruházott hatáskörben hozott döntéseit:
a pénzben és természetben nyújtott átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében.
- Döntésre előkészíti és végrehajtja a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság átruházott hatáskörébe tartozó ügyeket. Közreműködik a bizottsági előterjesztések, határozatok elkészítésében.
- Döntésre előkészíti a jegyző hatáskörébe tartozó méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos kérelmeket a szociális törvény és az önkormányzati rendelet figyelembevételével. Vezeti a jogosultakról a nyilvántartást, a közgyógyellátottak adatait évente egyezteti a megyei Egészségbiztosítási Pénztárral.
- Ellátja a Képviselő-testület és bizottságai, valamint a Lengyel és Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő feladatokat.
- Döntésre előkészíti a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel, az óvodáztatási támogatással, a foglalkoztatást helyettesítő támogatással, a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos ügyeket.
- Társhatóságok, bíróságok megkereséseit teljesíti, együttműködik velük, kapcsolatot tart, szükség szerint környezettanulmányt készít.
- A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően a szülő nyilatkozata alapján igazolja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását, arról összesítő statisztikát készít, melyet a jogszabályban megjelölt időpontig (adott év október 31. napjáig) továbbít a kormányhivatalnak, a KIR-ben történő adatrögzítést a jogszabályban megjelölt időpontokig – adott év január 31-ig, október 31-ig – végrehajtja.
c) Az anyagi és eljárási jogszabályban meghatározott ügyintézési időre figyelemmel döntésre előkészíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a házasságról és a családról szóló törvényből és végrehajtási rendeleteiből a jegyző hatáskörébe tartozó ügyeket, végzi az említett jogszabályokban előírt eljárási cselekményeket így:
- Gyámhatósági ügyekben megkeresésére környezettanulmányt készít.
d) Ellátja továbbá:
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről;
- a kereskedelemről;
- a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól;
- a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról;
- a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről;
- a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról;
- a II. kategóriájú játékterem üzemeltetésére alkalmas vendéglátó-ipari üzletekről;
- az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról;
- az adó és pénzügyi ellenőrzési hivatalról;
- a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól;
- az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről;
- az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről;
- a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról;
- a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól;
- a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről;
- a méhészetről;
- a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól;
- az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról;
- a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról;
- a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről;
- az állatok védelméről és kíméletéről;
- az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról;
- az állatbetegségek bejelentésének rendjéről;
- a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről;
- a termőföld védelméről (gyümölcsös telepítési engedélyek kiadása)
- a fás szárú növények védelméről;
- a szabálysértésről;
- a birtokvédelemmel kapcsolatos ügyeket a polgári törvénykönyv, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról;
- az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről;
- a házasságról a családról és a gyámságról szóló
jogszabályokból, valamint az egyes önkormányzati rendeletekből adódó feladatokat.
3. Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport feladata
· (könyvelés, személyzeti ügyek és gazdálkodás, pénztárral foglalkozó ügyintézők feladatai)
a) Költségvetéssel, önkormányzat és intézményei működésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok:
-Költségvetés tervezése, szükség szerint módosításának előkészítése.
-Előirányzatok teljesítésének figyelemmel kísérése, kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetése.
-Likviditás biztosítása, hitelekkel kapcsolatos ügyintézés, hitelek nyilvántartása pénzintézetenként, adatszolgáltatás, törlesztések esedékességének figyelemmel kísérése.
-Államháztartási törvény szerint előírt önkormányzati információs, és mérlegjelentés elkészítése. Féléves, háromnegyed éves, éves beszámolók készítése.
-A Polgármesteri Hivatal működéséhez kapcsolódó, valamint a más önkormányzati intézményhez nem sorolt önkormányzati feladatokkal összefüggő gazdasági események könyvelése.
-Statisztikai jelentések elkészítése.
-Eszköznyilvántartás.
-Központi költségvetéstől normatív, központosított és egyéb támogatások igénylése, év közben normatíva lemondás és pótigénylés ügyintézése, elszámolása. Ezen feladatok ellátása során szorosan együttműködik az intézményhálózattal, és a támogatást nyújtó szervezetek képviselőivel.
-Szerződések nyilvántartása.
-Házipénztár kezelése.
-Kimenő számlák készítése.
-Adatszolgáltatások készítése a Magyar Államkincstár, Állami Számvevőszék, és egyéb jogszabály által előírt szervezet felé.
-Segélyekkel, szociális támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi feladatok ellátása.
-Kapcsolattartás az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaságokkal.
-Éves közbeszerzési terv elkészítése, aktualizálása.
-Nem rendszeres kifizetések számfejtése és feladása, távollét- és változóbér jelentés, biztosítotti bejelentések elkészítése és továbbítása a Magyar Államkincstár felé.
-A Polgármesteri Hivatal dolgozóival kapcsolatos SZJA, TB ellátással kapcsolatos ügyek intézése.
-Megbízási szerződések elkészítése.
-Gondozási díjakkal kapcsolatos pénzügyek rendezése.
-Bankszámlán történő pénzforgalom bonyolítása.
-Közreműködés minden egyéb feladatban, mely az önkormányzat működéséhez szükséges, melynek költségvetési, pénzügyi és ezekhez kapcsolódó adminisztratív vonatkozása van, és amely nem tartozik más önkormányzati intézmény feladatellátásához.
-Folyamatosan aktualizálja a feladatkörével kapcsolatos szabályzatokat.
-Gondoskodik a vagyonkataszter vezetéséről.
Szükség szerint a közigazgatási és a pénzügyi és gazdasági csoport is közreműködik a helyhatósági választás, az Európai Parlamenti választás, az országgyűlési képviselő választás, valamint az országos és helyi népszavazás feladatainak ellátásában.
4. Hivatali Ügyintéző feladatai
4.1./A hivatali ügyintézés mindennapi munkafolyamatában, a feladat-és hatáskörök ellátása, a döntés előkészítési -, eljárási és végrehajtási rendben a törvényesség, az eredményesség, a hatékonyság, a nyitottság, valamint a minőség követelményének érvényesülnie kell. A köztisztviselőknek a Polgármesteri Hivatal ügyfeleinek a szolgálatában kell végezniük a közhatalmi, közszolgáltatási tevékenységet, a szolgáltató jellegű közigazgatás követelményeinek megfelelően, a nyitottság érvényesülése mellett.
4.2./A jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező ügyintéző gyakorolja a hatósági jogkörét, s ellátja azon feladatokat, amelyeket a jogszabályok számára előírnak.
4.3./Az ügyintéző feladata a Képviselő- testület, a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, felhatalmazás esetén kiadmányozása, valamint a végrehajtás szervezése.
4.4./A kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a Polgármesteri Hivatal állandó és időszakos feladatainak megvalósításáért.
4.5./Az ügyintéző felelős a munkaköréhez tartozó feladatok célszerű, hatékony, határidőn belüli szakszerű, és törvényes ellátásáért.
4.6./A kiadmányozási szabályok szerint jogosult az ügyiratok kiadmányozására.
4.7./Köteles a munkaköréhez kapcsolódó anyagi és eljárásjogi jogszabályokat, valamint a Polgármesteri Hivatal belső utasításait, szabályzatait ismerni, azokat munkája során alkalmazni.
4.8./Jogosult és köteles a munkaköréhez tartozó kérdésekben más szervezeti egység ügyintézőjével való kapcsolattartásra.
4.9./A kapott feladatot, megbízást más ügyintézőre nem ruházhatja át. Arra csak a megbízó jogosult.
5. Fizikai alkalmazott
5.1./ Tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői és ügyviteli feladatok ellátását.
5.2./ Ellátja mindazokat a nem hatósági jellegű feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
· 6. A jegyző közvetlen irányítása alá tartozó feladat
· Belső ellenőrzés
·
6.1./ Feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv., valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően látja el.
A belső ellenőrzés feladata:
- vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
- vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
-vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
-a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a jegyző számára a Polgármesteri Hivatal működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
-elvégzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;
-a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet lát el;
-ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;
-nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
-egyéb célellenőrzések elvégzése, amivel a polgármester, illetve a jegyző megbízza.
VII. Fejezet
A POLGÁRMESTERI HIVATAL MŰKÖDÉSE
1. A Polgármesteri Hivatal feladat- és hatáskör ellátási szabályai
1.1/ A Polgármesteri Hivatal az önkormányzati és államigazgatási ügyek előkészítésével, és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat
a) a központi jogszabályok,
b) az önkormányzati rendeletek és határozatok,
b) a kiadmányozási jogkör gyakorlására vonatkozó rendelkezések,
c) jelen SZMSZ és függelékei,
d) a polgármester által a hivatali munka irányítása körében kiadott polgármesteri utasítás,
e) a jegyző által a hivatali munka szervezése és vezetése körében kiadott jegyzői rendelkezés,
f) a jegyző és a polgármester együttes rendelkezései alapján látja el.
1.2./ A Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője államigazgatási feladatot törvény, kormányrendelet alapján saját hatáskörben lát el.
1.3./ A Polgármesteri Hivatal csoportvezetőjére és ügyintézőire átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
1.4./ A Lengyel és Roma Nemzetiségi Önkormányzat ügyviteli feladatait az igazgatási csoporton belül a szociális osztály látja el.
1.5./ A Polgármesteri Hivatal államigazgatási feladatai:
A Polgármesteri Hivatal köteles a polgármester és a jegyző államigazgatási (hatósági) hatáskörei gyakorlásával összefüggő iratait a vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok előírásainak megfelelően előkészíteni és végrehajtani.
2. A képviselet rendje
2.1./ Képviseleti jog a feladat ellátása során viselt döntési illetve végrehajtási felelősség.
A tevékenység gyakorlásával kapcsolatos képviseleti feladatokat
- a törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet által telepített saját hatáskör gyakorlója,
- a jegyző,
- a belső szervezeti egység vezetője,
- az átruházott hatáskör gyakorlója,
- a Hivatal ügyintézője látja el.
2.2./ A belső szervezeti egység vezetője képviseleti joggal rendelkezik az általa irányított szervezet szakmai munkájával összefüggő munkakapcsolatokban.
2.3./ A Polgármesteri Hivatal jogi képviseletét a jegyző, akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott személy látja el. A Polgármesteri Hivatalt érintő perben meghatalmazottként eljárhat a Polgármesteri Hivatal ügyintézője vagy jogi képviselője is.
3. A kiadmányozás rendje
3.1./ Az írásbeli intézkedés, kivonat /kiadmány/ aláírása a kiadmányozás. A kiadmányozó az intézkedést aláírásával látja el. Az aláírási jog a feladat gyakorlása során hozott döntések, illetve a megtett intézkedések és egyéb iratok /levelek, jelentések, beszámolók, összeállítások, tervek, szakanyagok stb./ egyszemélyi aláírását jelenti.
3.2./ Az aláírási jog nem terjed ki a külön szabályozott kötelezettségvállalásra és utalványozásra. Erre vonatkozó szabályokat a számviteli politika és a számviteli rend Szabályzat tartalmaz.
3.3./ Kiadmányozásra a hatáskör címzettje jogosult. A jogszabályban meghatározott hatáskörében
- a polgármester;
- a jegyző;
- a csoportvezető
kiadmányoz.
3.4./ A kiadmányozási jog jogosultja e jogkörét részben vagy egészben átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. Az átruházás nem érinti a hatáskör jogosultjának a személyét és felelősségét.
3.5./ A jegyző hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozási rendjét külön szabályzat tartalmazza
4. A hitelesítés rendje
4.1./ Valamely döntésről utólag készült kivonat hitelesítése a következőképpen történik:
Az iratot „a kiadmány hiteléül” szövegrésszel, dátummal és a bal oldalán aláírással kell ellátni. Az aláírástól jobbra kell elhelyezni a hivatalos bélyegző lenyomatot.
4.2./ Az eredeti döntésről készített másolatokat az alábbi szövegezésű szövegrésszel kell ellátni: „Az okirat az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat.” hitelesítő bélyegző legyen. A bélyegzőlenyomat szerves részét képezi a dátum kitöltésére és az aláírással történő hitelesítésre szolgáló rész.
5. Kötelezettségvállalási és utalványozási jogok gyakorlása
5.1./ Az Önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester, a Polgármesteri Hivatal nevében a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat. A kötelezettségvállalásra és az utalványozás rendjére vonatkozó szabályokat a Számviteli politika Szabályzat tartalmazza.
5.2./ Helyhatósági választás, az Európai Parlamenti választás, az országgyűlési képviselő választás, valamint az országos és helyi népszavazás esetén a Polgármesteri Hivatal nevében kötelezettség vállalásra a jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére pedig a jegyző által kijelölt személy jogosult, pénzügyi ellenjegyző.
5.3./ Bankok, pénzintézetek felé cégszerű aláírást csak a pénzintézetnél bejelentett aláírási joggal rendelkező személyek tehetnek.
5.4./ Iratot aláírni a szöveg végén jobb oldalon, nyomtatvány esetében a megjelölt helyen kell. Az aláíró egyidejűleg az iratot keltezéssel látja el, amennyiben az nincs előre nyomtatva.
5.5./ Amennyiben az iratot az aláírásra jogosult helyett az ugyancsak aláírásra jogosult helyettes írja alá, az aláírásra jogosult nevét és beosztását feltüntető adatok mellett a helyettesként aláíró az alábbiak szerint ír alá:
…..............(név) jegyző megbízásából:
………………………………………(név)………….(aláírás)
(titulus)
6. Utasítási és ellenőrzési jogok gyakorlása, beszámoltatás
6.1./ A belső ellenőrzés megszervezéséért, és működéséért a jegyző felelős.
6.2./ A szervezeti egységek vezetői tevékenységi körükben utasítási és ellenőrzési jogot gyakorolnak a szervezetileg közvetlenül hozzájuk tartozó munkatársak felett, beszámoltatják őket munkájukról.
6.3./ Az átruházott hatáskörben ellátott hatáskör gyakorlásához a hatáskör jogszabályi címzettje utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
6.4./ Az utasítás teljesítése megtagadható, ha annak végrehajtása a dolgozó egészségét, vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné, vagy egyébként jogszabályba ütközik.
6.5./ A köztisztviselő köteles megtagadni az olyan utasítás végrehajtását, amely teljesítésével bűncselekményt követne el.
6.6./ Az utasítás szóbeli vagy írásbeli lehet. Írott utasítási formát elsősorban az átruházott hatáskör gyakorlásához kell alkalmazni.
6.7./ Ellenőrzést a polgármester, a jegyző, az általuk megbízott munkatárs, munkatársak, és a felügyeleti szerv végezhet. A Képviselő-testület bizottsága a feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját, szükség esetén a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
6.8./ Az egyes belső szervezeti egységek ügyintézői kötelesek beszámolni munkájukról a szervezeti egység vezetőjének. A csoportvezető folyamatosan vagy felkérésre ad tájékoztatást a jegyzőnek, illetve a polgármesternek a hivatali tevékenységről.
7. A szolgálati út
7.1./A jegyző és a hivatali dolgozók között alá- és fölérendeltségi viszony van. A Polgármesteri Hivatal dolgozói hatósági és egyéb ügyekben a jegyzőtől utasításokat kaphatnak, melyet a dolgozók kötelesek végrehajtani.
7.2./ Indokolt esetben a jegyző - a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl - szóban, vagy írásban a munkavállaló részére egyéb feladatok ellátását is kiadhatja.
8. A szolgálati- és hivatali titokról
8.1./ A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott munkavállalók, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, nem adhatnak tájékoztatást olyan adatról, tényről, körülményről, mely hivatali tevékenységük során jutott tudomásukra és kiszolgáltatásuk az állam, az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a Hivatalban dolgozó más személy, vagy bármely állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
8.2./ Eljárási szabályok:
a) a hivatali titkot tartalmazó iratba - az ügyintéző jelenlétében - az ügyben érdekeltek, illetve meghatalmazott képviselőik tekinthetnek be.
b) a közszolgálati ügyekre vonatkozó részletes szabályokat a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.
9. Munkakörök
9.1./ A munkakörök ellátására vonatkozó előírásokat a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. A munkaköri leírás tudomásulvételét a munkakört betöltő dolgozó aláírásával igazolja.
9.2./ A munkaköri leírások tartalmi összhangjának biztosításáról a jegyző gondoskodik.
10. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
1./ Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak alapján a Polgármesteri Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki –önállóan vagy testület tagjaként- javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
- közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,
- közbeszerzési eljárás során,
- feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében,
- egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
- állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.
2./ Fentiektől függetlenül vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő.
11. A Polgármesteri Hivatal munkarendje
1./ A Polgármesteri Hivatalban a munkaidő heti 40 óra.
2./ A Polgármesteri Hivatalban dolgozók munkaidő beosztása:
A munkaidő kezdete minden munkanapon: 07.30 óra.
A munkaidő befejezése: kedden, szerdán, csütörtökön: 16:00 óra, hétfőn 17:00 óra, pénteken 12:30 óra.
Munkanapokon az ebédidő péntek kivételével 12:30 órától 13:00-ig tart. Pénteken munkakezdéstől annak befejezéséig a munkaidő folyamatos, ebédidő nélkül.
3./ A dolgozó munkahelyről történő eltávozása esetén köteles tájékoztatni a csoportvezetőt (csoportvezető a jegyzőt) a távollét okáról, helyéről, a várható visszaérkezés időpontjáról.
4./ Betegség miatti távollétet személyesen, vagy hozzátartozó útján, a táppénzes állomány megkezdésének napján, vagy az azt követő munkanapon kell a jegyzőnél vagy a csoportvezetőnél bejelenteni. A betegség miatti távollét időtartamát a táppénzes állományt követő munkanapon a szükséges okmányok leadásával kell igazolni.
5./ A Polgármesteri Hivatalban a jelenléti ív használata kötelező, melyen a munkakezdés, - befejezés időpontját, a kiküldetés tényét - a kiküldetés helyének feltüntetésével, - a szabadság és táppénz időtartamát eseményszerűen vezetni kell. A munkakezdés és befejezés időpontját a munkavállaló saját kezűleg köteles bejegyezni.
12. Az ügyfélfogadás rendje
1./ Az ügyfélfogadás rendje az alábbiak szerint alakul:
- Tisztségviselők:
Polgármester: telefonon vagy személyesen előre egyeztetve ügyfélfogadási időben
Jegyző: telefonon vagy személyesen előre egyeztetve ügyfélfogadási időben
- A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 8.00-17.00 óráig
Kedd: nincs
Szerda: 8:00-16:00 óráig
Csütörtök: nincs
Péntek: 8:00-12:30 óráig
2./ A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a jegyző engedélyével előzetes egyeztetés alapján az országgyűlési képviselőt, az önkormányzati képviselőket, - megbízatásukból fakadó feladataik végzésével kapcsolatban - ügyfélfogadási időn kívül, munkaidőben fogadni kötelesek.
3./ Egyes hivatali államigazgatási szolgáltatásokat (házasságkötés, egyéb családi ünnepségek rendezése) szombaton és ünnepnapokon is - a helyi szokásoknak megfelelő igények szerint - el kell látni.
4./ Az ügyfélfogadás rendjét a Polgármesteri Hivatal bejáratánál ki kell függeszteni, továbbá a www.inarcs.hu honlapon közzé kell tenni.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1./ A Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ének hatálya kiterjed a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire és valamennyi dolgozójára.
2./ A Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e és függelékei karbantartásáról, módosításáról, tartalmának megismertetéséről - belső szervezeti egységek bevonásával - a jegyző gondoskodik.
3./ Jelen szervezeti és működési szabályzat 2013. március 1. napján lép hatályba
Inárcs, 2013. február 27.
dr. Gál Imre Göndör Ákos
polgármester jegyző