1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

• a) Szedres Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonára,
• b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
• c) az önkormányzat szerveire,
• d) az önkormányzat intézményeire.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére és elidegenítésére e rendeletet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbéréről szóló 15/2012. (XI. 30.) számú önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon

• a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
• b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ban felsoroltak.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Szedresi Polgármesteri Hivatal látja el. A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet az önkormányzat polgármestere képviseli.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

5. § (1) Az önkormányzati vagyon

• a) törzsvagyonból, ezen belül
  • aa) kizárólagos (forgalomképtelen) önkormányzati tulajdonból álló és
  • ab) korlátozottan forgalomképes, valamint
• b) üzleti

vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket a képviselő-testület nem határoz meg.

(3) A kizárólagos (forgalomképtelen) önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az üzleti jellegű önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, nettó 10.000.000 Ft értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

• a) a nettó 100.000–1.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyonelem értékesítését a helyben szokásos módon, az 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyonelem értékesítését a megyei lapban meg kell hirdetni. A vételi ajánlatról a Képviselő-testület dönt.
• b) a nettó 100.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről hirdetés nélkül a polgármester dönt.

7. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor 500.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét minden esetben szakértő bevonásával kell megállapítani.

8. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon a közfeladat ellátásának sérelme nélkül térítés ellenében hasznosítható.

(2) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti díjakat.

(3) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

(4) A polgármester dönt az évi 500.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.

9. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése, vállalkozásba történő bevitele – értékhatárra tekintet nélkül – a képviselő-testület joga.

10. § (1) Az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszköz betétként történő elhelyezésére – értékhatárra tekintet nélkül – a polgármester jogosult.

(2) A betételhelyezés összege, futamideje nem veszélyeztetheti az önkormányzati feladatok folyamatos ellátását.

(3) A betételhelyezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

11. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

• a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 500.000 Ft összeghatárt,
• b) a polgármester gyakorolja
  • ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
  • bb) a munkavállalókkal szemben értékhatárra tekintet nélkül.

12. § (1) A 11. §-ban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

• a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
• b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
• c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
• d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség született,
• e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
• f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

13. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1.000.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele,

• a) hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos működtetési, fenntartási, állagmegóvási, felújítási kötelezettségeket,
• b) hogy az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon,
• c) – ha az nem önkormányzati alapfeladat ellátását szolgálja – ne zavarja az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

14. § (1) Gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(2) A képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges az (1) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához az alábbi ügyekben:

• a) a gazdasági társaság átalakulása, megszüntetése,
• b) az önkormányzat költségvetését terhelő vagyoni kötelezettséget megállapító döntés,
• c) az önkormányzat tagsági jogait érintő döntés,
• d) eredmény felosztása.

15. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

16. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

• a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
• b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (2) és (3) bekezdésében felsoroltakat

• a) forgalomképtelen (kizárólagos) törzsvagyon,
• b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
• c) forgalomképes üzleti vagyon

részletezésben.

17. § Az önkormányzat

• a) 3 évre szóló középtávú és
• b) 6 évre szóló hosszú távú

vagyongazdálkodási tervet készít

18. § (1) Ez a rendelet 2013. április 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás egyes szabályairól szóló 12/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelet.