Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013 (III.29..) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2024. 12. 11Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013 (III.29..) önkormányzati rendelete
Szedres Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról
Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében rögzített feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) Szedres Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonára,
b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az önkormányzat szerveire,
d) az önkormányzat intézményeire.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére és elidegenítésére e rendeletet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbéréről szóló 15/2012. (XI. 30.) számú önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ban felsoroltak.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Szedresi Polgármesteri Hivatal látja el. A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet az önkormányzat polgármestere képviseli.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
5. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) kizárólagos (forgalomképtelen) önkormányzati tulajdonból álló és
ab) korlátozottan forgalomképes, valamint
b) üzleti
vagyonból áll.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket a képviselő-testület nem határoz meg.
(3) A kizárólagos (forgalomképtelen) önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az üzleti jellegű önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, nettó 10.000.000 Ft értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni
a) a nettó 100.000–1.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyonelem értékesítését a helyben szokásos módon, az 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyonelem értékesítését a megyei lapban meg kell hirdetni. A vételi ajánlatról a Képviselő-testület dönt.
b) a nettó 100.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről hirdetés nélkül a polgármester dönt.
7. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor 500.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét minden esetben szakértő bevonásával kell megállapítani.
8. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon a közfeladat ellátásának sérelme nélkül térítés ellenében hasznosítható.
(2) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti díjakat.
(3)1 A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt a használati, hasznosítási jog átengedéséről.
(4)2
9. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése, vállalkozásba történő bevitele – értékhatárra tekintet nélkül – a képviselő-testület joga.
10. § (1) Az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszköz betétként történő elhelyezésére – értékhatárra tekintet nélkül – a polgármester jogosult.
(2) A betételhelyezés összege, futamideje nem veszélyeztetheti az önkormányzati feladatok folyamatos ellátását.
(3) A betételhelyezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
11. §3 Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a képviselő-testület gyakorolja.
12. § (1) A 11. §-ban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség született,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
13. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1.000.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele,
a) hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos működtetési, fenntartási, állagmegóvási, felújítási kötelezettségeket,
b) hogy az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon,
c) – ha az nem önkormányzati alapfeladat ellátását szolgálja – ne zavarja az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
14. § (1) Gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(2) A képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges az (1) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához az alábbi ügyekben:
a) a gazdasági társaság átalakulása, megszüntetése,
b) az önkormányzat költségvetését terhelő vagyoni kötelezettséget megállapító döntés,
c) az önkormányzat tagsági jogait érintő döntés,
d) eredmény felosztása.
Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
15. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
16. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll
a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (2) és (3) bekezdésében felsoroltakat
a) forgalomképtelen (kizárólagos) törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
c) forgalomképes üzleti vagyon
részletezésben.
17. § Az önkormányzat
a) 3 évre szóló középtávú és
b) 6 évre szóló hosszú távú
vagyongazdálkodási tervet készít
18. § (1) Ez a rendelet 2013. április 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás egyes szabályairól szóló 12/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
A 8. § (3) bekezdése a Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdését a Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § a Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.