A Fejér Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Fejér Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. A rendelet hatálya

1. §      (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a

a.)     Fejér Megyei Önkormányzat Közgyűlésére (továbbiakban: Közgyűlés) és szerveire

b.)     Fejér Megyei Önkormányzat (továbbiakban:Önkormányzat) gazdálkodó szervezeteire,

c.)     önkormányzati vagyont kezelőkre, használókra, működtetőkre és

d.)     mindazokra, akik az Önkormányzat vagyonát érintően eljárásra jogosultak.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő minden vagyonra, így

a.)     ingatlanokra, ingatlanon fennálló tulajdoni hányadra,

b.)     ingó vagyontárgyakra

c.)     vagyoni értékű jogokra

d.)     gazdasági társaságban lévő üzletrészekre és részvényekre (továbbiakban: üzletrész)

e.)     értékpapírokra,

f.)      követelésekre,

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat és a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) közbeszerzési eljárásaira.

2. Az Önkormányzat vagyona

2. §      Az Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

3. §      (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona egyrészt a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, másrészt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemekből áll.

(4) Az Önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonát képezi a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyontárgyak köre.

(5) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősülő vagyonát képezi a törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó és törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

(5) Az Önkormányzat törzsvagyonát a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba.

3. A vagyon nyilvántartása

5. §      (1) Vagyont keletkeztető jogügyletet követően az új vagyonelem vagyoni jellegét az Nvtv. és jelen rendelet szabályai szerint meg kell határozni és azt ennek figyelembe vételével kell nyilvántartásba venni.

(2) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben foglalt követelmények betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. A törzsvagyont és az egyéb vagyont egymástól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) Az Önkormányzat vagyonállapotát rögzítő – külön jogszabályban meghatározott – vagyonleltár az éves zárszámadás mellékletét képezi.

(4) Az önkormányzati ingatlanvagyon részletes adatait az ingatlankataszter tartalmazza, amelynek folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a megyei jegyző a felelős.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

6. §      (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.

(2) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a közgyűlés gyakorolja.

(3) A közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik:

a.) nettó 1 millió forintot el nem érő értékű ingó vagyon hasznosítása, átruházása,

b.) hozzájárulás az önkormányzat, és a Hivatal 1 millió forintot meg nem haladó követeléséről való lemondáshoz,

c.) a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog az önkormányzat vagyonát érintő hatósági, közigazgatási, bírósági eljárásban,

d.) Ingatlan, ingatlanrész, helyiség hasznosítása

e.) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingatlanrész, helyiség jogszerű használójának a használt ingatlan székhelyként illetve telephelyként történő bejelentése kapcsán szükséges hozzájárulás megadása

(4) Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az átruházásra, hasznosításra vonatkozó hatáskör magában foglalja az átruházásra, hasznosításra való kijelölés és a minimális ár meghatározásának jogát is.

4/A. Gazdasági társaságok

6/A. §  (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének törvény által hatáskörébe tartozó jogait a közgyűlés közvetlenül gyakorolja.

(2) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a közgyűlés határoz az alábbi kérdésekben:

a.) társasági szerződés jóváhagyása, módosítása

b.) gazdasági társaságban részesedés megszerzése, elidegenítése, átruházása, a gazdasági társaság részéről új gazdasági társaság alapítása, megszüntetése

c.) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása

d.) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulásának elhatározása

(3) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szervének ülésein az Önkormányzatot, mint tulajdonost a közgyűlés elnöke, távolléte vagy akadályoztatása esetén a képviseletre eseti megbízás adható.

(4) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő gazdasági társaságok felsorolását a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

5. A vagyongazdálkodás

7. §      (1) A közgyűlés a rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében Közgyűlés - ciklusonkénti működésének idejére - közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat, de az a kötelező feladatok az ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Jogszabály, szerződés, vagy a Közgyűlés általi kijelölés hiányában az önkormányzat ingó és ingatlan vagyonának használója a Hivatal, aki ellátja az önkormányzati vagyon működtetésének feladatát.

6. A vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok

8. §      (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. és az Mötv. rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot – a kijelölés törvényben szabályozott esetét kivéve - vagyonkezelési szerződéssel alapíthat az Nvtv. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, (továbbiakban: Mötv.) szabályai szerint.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyon vonatkozásában közfeladat ellátása céljából, a szükséges mértékben a vagyonkezelői jogot ingyenesen és szerződéssel szerezheti meg az Nvtv.-ben a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelőként megjelölt szervezet.

(4) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására kötött vagyonkezelői szerződés tartalmára, felmondására, a vagyonkezelői jog gyakorlására az Nvtv. és a Mötv. szabályait kell alkalmazni.

(6) Az önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(7) A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásánál figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátással kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, a várható bevételeket, a vagyon értékét, műszaki állapotát.

9. §      (1) Vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal, vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

(2) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályi szerint felelősséggel tartozik.

(3) A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat évente – a Hivatala útján – ellenőrzi. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabályokban az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

7. A vagyonátruházás szabályai

10. §   (1) Törvényben illetve a (2) bekezdésben meghatározott értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes illetve üzleti vagyonát - ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetési eljárás keretében, ezen belül nyilvános pályázat útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes illetve üzleti vagyon tulajdonjogát átruházni

a.) ingatlan esetén értékhatárra való tekintet nélkül,

b.) egyéb vagyonelem esetén nettó 1 millió forint értékhatár felett

– a közgyűlés értékesítésre történő kijelölésről szóló döntését követően – az (1) bekezdésben meghatározott módon lehet. A pályázati eljárás szabályait a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

11. §   (1) Korlátozottan forgalomképes illetve üzleti vagyontárgy elidegenítéséről, továbbá ingatlan vásárlásáról szóló döntést megelőzően a vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A megállapított forgalmi érték:

a.)  Ingóság esetén az azonos rendeltetésű, műszaki és egyéb jellemzőit tekintve hasonló tulajdonságú ingóság aktuális piaci ára, mely meghatározásához szükség esetén szakértő is igénybevehető,

b.)  Ingatlan esetében ingatlanforgalmi szakértő által készített 6 hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott érték

8. Közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzések szabályai

12. §   (1) Az önkormányzat a nettó 1 millió forintot meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzései (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés) esetén 3 írásos ajánlatot köteles beszerezni, kivéve, ha az adott beszerzés feltételeinek teljesítésére igazolhatóan csak egy ajánlattevő felel meg.

(2) Az ajánlatkérést az önkormányzati hivatal beszerzéssel érintett főosztályának bevonásával a Költségvetési és Pénzügyi Főosztály készíti elő. Az eljárás lebonyolítása, a beérkezett ajánlatok érvényességének, ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata az eljárást lezáró döntés előkészítése a Költségvetési és Pénzügyi Főosztály feladata.

9. Követelésekről való lemondás

13.§    Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

a) csődegyezségi megállapodásban;

b) bírói egyezség keretében;

c) felszámolási eljárásban, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata szerint a követelés várhatóan nem térül meg;

d) ha a követelés bizonyítottan behajthatatlan vagy csak veszteséggel, aránytalanul nagy költségráfordítással hajtható be;

e) ha a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;

f) a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja.

10. Záró rendelkezések

14. §   (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól, valamint a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló - 31/2008. (XI.28.) K.r.sz., 9/2007. (V.3.).K.r.sz., 6/2006. (IV.28.) K.r.sz., 21/2006. (XII.15.) K.r.sz., 10/2005. (IV.29.) K.r.sz., 20/2007. (XII.20.) K.r.sz., 15/2009. (V.21.) K.r.sz., 18/2009. (IX.25.) K.r.sz., 27/2009. (XI.20.) K.r.sz., 10/2010. (V.28.) K.r.sz., 36/2004. (IX.30.) K.r.sz., 7/2005. (II.24.) K.r.sz., 18/2005. (IX.30.) K.r.sz. és 10/2011. (VI.24.) önkormányzati rendeletekkel módosított 25/2004. (VII.9.) K.r. sz. rendelet, továbbá az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjéről szóló 11/2002. (VI.20.) K.r.sz. rendelet és annak módosításáról szóló 10/2003. (IV.24.) K.r.sz. rendelet.

Székesfehérvár, 2013. február 28.

                            Törő Gábor                                           Dr. Molnár Krisztián

                      a közgyűlés elnöke                                               főjegyző

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Székesfehérvár, 2013. március 1.

                                                                                                        dr. Molnár Krisztián

                                                                                                                   főjegyző