Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (II. 6.) önkormányzati rendelete
SZIGETÚJFALU KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL
Hatályos: 2013. 03. 06- 2023. 04. 07Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (II. 6.) önkormányzati rendelete
SZIGETÚJFALU KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL1
Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. sz. mellékletében és a 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében felsorolt véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítész, Pest Megye Közgyűlésének Elnöke, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Ráckevei Kistérségi Népegészségügyi Intézet, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Budapesti Bányakapitányság, Ráckeve Város Főépítésze, Szigetcsép Községi Önkormányzat Polgármestere, Tököl Város Polgármestere, Ercsi Város Önkormányzat Polgármestere, Szigetszentmárton Község Önkormányzata, Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Ráckevei Rendőrkapitányság, Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály, Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ, Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, TIGÁZ-DSO, ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft., Fővárosi Vízművek Zrt. véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Szigetújfalu község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) belül építési tevékenységet folytatni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelettel jóváhagyott Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
(3) A rendelet csak az 1. mellékletet képező „Szigetújfalu Szabályozási Terv - SZT 1. – SZT 9., SZT 10/M., SZT 11. - SZT 12. és SZT 13/M. szelvények” c. M=1: 4000 méretarányú (továbbiakban: Szabályozási Terv) tervlappal együtt érvényes.
2. § A belterületbe vonást Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) külön döntése alapján ütemezetten kell megvalósítani.
II. Fejezet:
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
1. Terület-felhasználás
3. § (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően
a) beépítésre szánt területekre, és
b) beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(2) A beépítésre szánt területek:
a) Lakóterület, ezen belül Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Vegyes terület, ezen belül Településközpont vegyes terület (Vt)
c) Gazdasági terület, ezen belül a Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),
d) Különleges terület, ezen belül
da) Különleges – temető terület övezet (Kt)
db) Különleges – nagykiterjedésű sportterület övezet (Ksp)
dc) Különleges – rekreációs terület övezet (Kre)
dd) Különleges – mezőgazdasági terület (Kmg)
de) Különleges – közművek üzemi terület (Kkm) besorolásúak.
(3) A beépítésre nem szánt területek:
a) Közlekedési és közműterület, ezen belül
aa) Általános közlekedési terület övezet - közutak (KÖu)
ab) Kötöttpályás közlekedési terület - (KÖk)
b) Zöldterület, ezen belül Közpark, közkert övezet (Zkp)
c) Erdőterület, ezen belül
ca) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezet (Eg)
cb) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők és védett erdők övezet (Ev)
d) Mezőgazdasági terület, ezen belül
da) Általános mezőgazdasági terület övezet (Má, E-Má)
db) Kertes mezőgazdasági terület övezet (Mk)
e) Vízgazdálkodási terület, ezen belül
ea) Vízfolyás övezet (V-1)
eb) Vízmű-terület övezet (V-2)
ec) Árvízvédelmi töltés övezet (V-3)
ed) Egyéb hullámtéri terület övezet (E-Vh)
f) Különleges beépítésre nem szánt terület, ezen belül Egyéb – rekreációs terület övezet (Kkr-1, Kkr-2) besorolásúak.
2. Az előírások alkalmazása
4. § A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal)
b) a szabályozási vonalat,
c) az övezetek határát,
d) az építési övezetek határát,
e) a jelölt építési vonalat,
f) a közutak és közművek védőtávolságait.
3. Az építés lehetőségeinek és követelményeinek meghatározása
5. § (1) A közművesítettség mértékének meghatározását a III. Fejezet szerinti övezeti szabályok tartalmazzák. Azokon a területeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépül, a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározót nem lehet létesíteni, építményt elhelyezni csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.
4. Kerítések, kapuk kialakításának szabályai
6. § (1) A lakóterületen kerítés az országos érvényű jogszabályok alapján építhető, amely az alábbiakkal egészül ki:
a) Amennyiben a lakótelkeken a homlokvonali kerítés épül, a telkek határvonalain áttört kerítés építhető. A kerítés áttörtsége maximum 50% lehet.
b) A kerítések magassága a rendezett járdaszinttől max. 2,2 m lehet.
(2) A gazdasági területen a telkeket kerítéssel kell körülvenni. Az oldalkerítés - épített (zárt), dróthálós, vagy élősövény kerítés lehet - magassága a rendezett járdaszinttől max. 2,2 m lehet.
(3) A különleges rekreációs terület övezetben kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő áttört kialakítású, lábazat nélküli kerítés alakítható ki, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.
(4) Kertes mezőgazdasági területen, valamint külterületen lévő lakóingatlan esetében kerítés kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból létesíthető, az övezetben tömör kerítés nem alakítható ki.
(5) Az Má-1 és E-Má-1 jelű szőlő- és gyümölcstermesztési mezőgazdasági területek övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.
(6) Az Má-2 és E-Má-2 jelű hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetekben kerítés kizárólag a birtokközpont körül alakítható ki. A birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.
(7) Különleges beépítésre nem szánt terület - egyéb rekreációs terület övezetben csak drótfonatos lábazat nélküli kerítés alakítható ki.
5. Hirdetőtáblák, reklám célú építmények előírásai
7. § Beépítésre nem szánt területen 5 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény vagy egyéb hirdetési felület nem létesíthető.
III. Fejezet:
6. Lakóterület
8. § (1) Az épületeket magas tetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge maximum 45o. Tetőtér-beépítés megengedett.
(2) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 0,5 m lehet.
(3) Az állattartás céljára szolgáló épületek kizárólag a lakóépület mögött, a beépítési oldalon helyezhetők el az önkormányzat állattartási rendeletét is figyelembe véve, az abban meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.
(4) A telkeken az építési hely határain belül lakóépületen kívül állattartó épület, garázs külön épületben az utcai telekhatártól minimum 20 méterre építhető, építménymagassága max. 3,5 m lehet. Az állattartó épület a lakóépülettől min. 8,0 m-re helyezhető el.
(5) A település lakóterületein üzemanyagtöltő nem létesíthető.
(6) Lakóterületen lévő külterületi ingatlanon csak gazdasági épület építhető, szabadon álló módon, 3 %-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal, amely egy legfeljebb 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt foglalhat magába.
a) A legkisebb kialakítható és beépíthető telekszélesség 12 méter .
b) A területen a kialakítható legkisebb telek területe 720 m 2
c) A 720- 1500 m 2 közötti területnagyságú telken építményt elhelyezni kizárólag kert, szőlő vagy gyümölcs művelési ág esetén lehet.
d) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken az építmény elhelyezése nem a művelési ág feltétele
e) Az építési hely határvonala:
ea) az előkertben: a telek szélétől 10 méterre,
eb) az oldalkertben: a telek szélétől 3 méterre,
ec) a hátsókertben: a telek szélétől 20 méterre
húzódik.
9. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet területén épületet csak olyan építési telken lehet elhelyezni, amelyen legalább a részleges közművesítés biztosítható.
(3) A Kertvárosias lakóterület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Építmény elhelyezés |
Az épület megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|
3 |
Lke-1 |
O |
550 |
K |
30 |
50 |
K/5,0* |
0-1,0; |
6,0 |
5,0 |
4 |
Lke-2 |
SZ |
600 |
16 |
30 |
50 |
7,0 |
3,0 |
6,0 |
5,0 |
5 |
Lke-3 |
O |
700 |
14 |
30 |
50 |
K/5,0* |
0-1,0; |
6,0 |
5,0 |
7. Vegyes terület
10. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület a terv területén Vt jelű Településközpont vegyes terület lehet.
11. § (1) A Vt jelű Településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) A meglévő településközpont vegyes területeken, amennyiben az épületek átépülnek, a meglévő építési vonal megtartandó.
(4) Az építési övezet területén épületet csak olyan építési telken lehet elhelyezni, amelyen legalább a részleges közművesítés biztosítható.
(5) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 2. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Építmény elhelyezés |
Az épület megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
|||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|
3 |
Vt-1 |
SZ/O |
500 |
50 |
30 |
7,0* |
3,0/1,0 ;5,0 |
6,0 |
5,5 |
4 |
Vt-2 |
SZ/O |
650 |
50 |
30 |
7,0* |
3,0/1,0 ;5,0 |
6,0 |
5,5 |
8. Gazdasági terület
12. § (1) A gazdasági terület a terv területén Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület lehet, amely nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági területen kizárólag környezetkímélő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
(3) Az előkerteket településképi, környezetesztétikai okok miatt közhasználatú területként is ki lehet alakítani.
(4) Az épületek magas tetős kivitelezése esetén a tető hajlásszöge 10o - 35o között lehet.
(5) Gazdasági területen épületet csak olyan építési telken lehet elhelyezni, amelyen a teljes közművesítés biztosítható.
13. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezetben az építési hely a kialakult állapot szerint, az építési vonal megtartandó. Az építési hely határain belül egy épület építhető.
(2) A Gksz-3 jelű építési övezetben maximum 10 000 m2-es telkek alakíthatók ki.
(3) A Gksz-4 jelű Innovációs park területen elhelyezhető:
a) minden fajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
b) gazdasági tevékenységi célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) parkolók, üzemanyagtöltő
e) sportépítmények
f) innovációs park
(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen tájképvédelmi szempontból a látványérintett területeken (a Duna folyó közelsége), az építmények igényes és egységes kialakítására törekedni kell.
(5) A Gksz-4 jelű építési övezetben portaépület a telekhatártól számított 15 m-en belül is elhelyezhető, melynek mérete max. 12 m 2 lehet.
(6) A Gksz-4 jelű építési övezetben a legnagyobb kialakítható telekterület 6000 m 2 .
(7) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 3. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Építmény elhelyezés |
Az épület megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
|||||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
||||
3 |
Gksz-1 |
SZ/O |
1000 |
K |
30 |
30 |
K |
K |
K |
10,0 |
|||
4 |
Gksz-2 |
SZ |
2500 |
40,0 |
35 |
30 |
10,0 |
10,0 |
10,0 |
5,5 |
|||
5 |
Gksz-3 |
SZ |
5000 |
50,0 |
35 |
30 |
10,0 |
10,0 |
10,0 |
5,5 |
|||
6 |
Gksz-4 |
SZ |
1500 |
- |
50 |
35 |
5,0 |
5,0 |
7,5 |
7,5 |
|||
9. Különleges terület
14. § (1) A Kt jelű Különleges temető területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
(2) Az építési övezet területén épületet csak olyan építési telken lehet elhelyezni, amelyen a közüzemi villamos-energia ellátás és ivóvíz-szolgáltatás biztosítható.
(3) A Különleges temető terület övezetére vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 4. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Építmény elhelyezés |
Az épület megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|||
3 |
Kt |
SZ |
K |
K |
10 |
40 |
K |
K |
K |
5,5 |
||
15. § (1) A Ksp jelű Különleges nagykiterjedésű sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.
(2) Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) sportépítmények: sportpályák, sportcsarnok, uszoda
b) sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.
c) pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.
d) a terület fenntartásához szükséges épület,
e) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.
(3) Az építési övezet területén épületet csak olyan építési telken lehet elhelyezni, amelyen legalább a részleges közművesítés biztosítható.
(4) A Különleges nagykiterjedésű sportterületre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 5. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Építmény elhelyezés |
Az épület megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|
3 |
Ksp |
SZ |
10000 |
K |
10 |
65 |
10,0 |
10,0 |
20,0 |
7,5 |
16. § (1) A Kre jelű Különleges rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.
(2) Az építési övezetben a pihenés célját és a szabadidő eltöltést szolgáló épületek, építmények, vendéglátó épületek helyezhetők el.
(3) A Különleges rekreációs területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 6. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Építmény elhelyezés |
Az épület megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|
3 |
Kre |
SZ |
1500 |
30 |
15 |
70 |
10,0 |
10,0 |
20,0 |
4,5 |
17. § (1) A Kmg jelű Különleges mezőgazdasági terület a mezőgazdasági üzemi építmények, növénytermesztés építményei, üvegházak, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatási, kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai, lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló építési övezet, melyben elhelyezhetők az állattartáshoz és a növénytermesztéshez kapcsolódó kiszolgáló, gazdasági építmények is.
(2) Az építési övezetben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is, egy telken legfeljebb 2 lakás építhető, lakásonként max. 150 m 2 hasznos alapterülettel.
(3) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
(4) Az építési övezet területén épületet csak olyan építési telken lehet elhelyezni, amelyen legalább a hiányos közművesítés biztosítható.
(5) A Különleges mezőgazdasági terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 7. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Építmény elhelyezés |
Az épület megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
|||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
||||||||||
3 |
Kmg |
SZ |
10000 |
30 |
100 |
15 |
40 |
10,0 |
3,75 |
10,0 |
8,0 |
18. § (1) A Kkm jelű Különleges közmű üzemi területen a közművek üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, az energiaszolgáltatás épületei és építményei, egyéb közmű ellátó műtárgyak, a funkcióból következő építmények, és azok kiszolgálásához szükséges egyéb épületek helyezhetők el.
(2) A Különleges közmű üzemi terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 8. táblázat tartalmazza.
8. táblázat
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Építmény elhelyezés |
Az épület megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
|||||||||||
3 |
Kkm |
SZ |
1000 |
- |
- |
10 |
- |
3,0 |
3,0 |
6,0 |
4,5 |
|
10. Közlekedési területek (Köu, Kök)
19. § (1) Közlekedési - és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési területen
a) A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban semmilyen létesítményt nem szabad elhelyezni.
b) A közlekedési létesítmények számára fenntartott területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység - csak a területsáv fejlesztésének várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait mérlegelve az útkezelői hozzájárulás alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Az út mintakeresztszelvények elemei közül a forgalmi sávok száma és szélesség, valamint az eleminek egymáshoz viszonyított elrendezése kötelező jellegű, a további méretek irányadó jellegűek.
(3) A tervezett közművezetékek építésekor, amely közutat érint, közútkezelői hozzájárulást be kell szerezni.
(4) A HÉV vágányának tengelyétől mért 50,0- 50,0 méter széles védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a kijelölt üzemeltetó és hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet.
(5) Az országos közutak védőtávolsága mellékutak esetében 50,0- 50,0 méter . Az 50 m-es védősáv esetén a tengelytől számított 30-30 m-en belül magas építmény létesítése és 20- 20 m távolságon belül kerítés építése nem lehetséges, kivéve a Gksz-4 építési övezetet, ahol a közútkezelő hozzájárulásával a telekhatártól számított 15 m-en belül, max. 12 m 2 nagyságú porta épület elhelyezhető.
(6) Kapubehajtó, útcsatlakozás létesítése, átépítése az illetékes közútkezelő előzetes hozzájárulásával végezhető.
(7) A közlekedési csomópontokban a rálátási háromszögben átláthatatlan kerítés nem lehet.
(8) A Közúti közlekedési terület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 9. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Övezeti jel |
Tervezési osztály |
Szerepe |
Sabályozás szélesség (m) |
Védőtávolság (m) |
Forgalmi sávok száma |
Előírások |
2 |
KÖu-1 |
|
|
|
|
|
A közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges |
3 |
KÖu-2 |
|
|
|
|
||
4 |
KÖu-3 |
B.VI. d. B |
mellékút. kiszolgáló út |
kialakult, min. 10 m |
|
||
5 |
KÖu-4 |
|
|
|
|
||
6 |
KÖu-5 |
|
|
|
1 - vegyes forga-lommal |
Egyirányú vagy vegyes forgalommal. |
|
7 |
KÖu-6 |
|
|
|
|
|
Az út 50,0 m-es védőtávolságán belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, ill. a közút területének határától számított 10,0 méteres távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. A védőtávolságon belül szervizút (szabályozási szélessége 10,0 m ), parkoló eseti előírások szerint létesíthető. |
8 |
KÖu-7 |
|
|
|
11. Zöldterület
20. § (1) A Z jelű Zöldterület a terv területén állandóan növényzettel fedett közterület.
(2) A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Z-1
b) Z-2
(3) A Z-1 övezetben:
a) a pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely),
b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),
c) kerti építmények (pl. pergola),
d) játszótér
helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el.
(4) A Z-2 övezetben:
a) pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, kisebb sportpályák stb.),
b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.), valamint
c) kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon, szabadtéri színpad) helyezhetők el a terület legfeljebb 1 %-os beépítettségével. Épület az övezetben nem helyezhető el.
(5) Új zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek rekonstrukciója kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A Kertépítészeti tervnek legalább favédelmi tervet, kertrendezési tervet (léptéke legalább M 1:500 vagy M1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
(6) A Szabályozási Terven jelölt területek kialakítása és hasznosítása kizárólag a talajmechanikai szakvélemény alapján történhet.
(7) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:
a) meglévő fát, illetve növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az országos érvényű jogszabályok előírásainak betartásával lehet.
b) az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
(8) A lakóterületi telkek zöldfelülettel borított területének legalább felét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
(9) Vegyes területen a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
12. Erdőterület
21. § (1) Az 1 §-ban meghatározott közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:
a) Ev: védőerdő,
b) Eg: gazdasági erdő.
(2) Az Ev jelű Védőerdő területeken kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. Védő rendeltetésű erdőterületen erdőfelújítás során az erdő rendeltetésének biztosítása miatt szálaló vágás alkalmazása javasolt.
(3) Az Eg jelű Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárul.
(4) Az Eg jelű Gazdasági rendeltetésű erdőterületen egyenként maximum 300 m 2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
(5) Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
(6) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.
(7) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
(8) A hullámtér erdőterületei természet- és környezetvédelmi szempontból megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.
(9) Az Erdőterületre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 10. táblázat tartalmazza.
10. táblázat
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az övezet |
Az építési telek |
A beépítés |
Építmény elhelyezés |
A megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek |
A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb beépíthető telekterület (m2) |
A legkisebb beépíthető telekszélesség (m) |
Épület típus |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
||
3 |
Ev |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
4 |
Eg |
SZ |
- |
- |
0,3 |
200 000 |
100,0 |
20,0 |
20,0 |
20,0 |
4,5 |
||
13. Mezőgazdasági rendeltetésű terület
22. § (1) A Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
a) kertes mezőgazdasági területek
b) általános mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
23. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe a Szabályozási terven Mk jellel jelölt volt zárkerti területek tartoznak.
(2) A gazdasági épületek egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magukba foglalhatnak.
(3) A kertes mezőgazdasági területen állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el.
(4) A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.
(5) A Kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 11. táblázat tartalmazza.
11. táblázat
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az övezet |
Az építési telek |
A beépítés |
Építmény elhelyezés |
A megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek |
A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb beépíthető telekterület (m2) |
A legkisebb beépíthető telekszélesség (m) |
Épület típus |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
||||||
3 |
Mk |
SZ |
720 |
12 |
3 |
720/ |
12,0 |
G |
10,0 |
3,0 |
20,0 |
4,5 |
|||||
24. § Az általános mezőgazdasági területek a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:
a) Má-1és E-Má-1: szőlő- és gyümölcstermesztési mezőgazdasági övezet
b) Má-2 és E-Má-2: hagyományos árutermelő mezőgazdasági területek övezete
25. § (1) Az Má-1 és E-Má-1 jelű szőlő- és gyümölcstermesztési mezőgazdasági területek övezete a tájkarakter erősítése érdekében szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.
(2) Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást vagy a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást szolgáló gazdasági épület, építmény helyezhető el.
(3) Az övezetben gazdasági épület kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a telek legalább 80 %-a szőlő-, vagy gyümölcstermesztéssel hasznosított.
26. § (1) Az Má-2 és E-Má-2 jelű hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 és E-Má-1 jelű övezeten kívüli általános mezőgazdasági területek.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.
(3) Az övezetben több telekből álló, legalább 50 ha nagyságú birtoktest kialakítható.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az övezet |
Az építési telek |
A beépítés |
Építmény elhelyezés |
A megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
Művelési ág |
A kialakítható új telek |
A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb beépíthető telekterület (m2) |
A legkisebb beépíthető telekszélesség (m) |
Épület típus |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|||
3 |
Má-1 |
SZ |
szőlő, |
3000 |
30 |
2 |
30 000 |
50,0 |
G |
10,0 |
10,0 |
20,0 |
4,5 |
||
4 |
E*-Má-1 |
SZ |
szőlő, |
3000 |
30 |
2 |
30 000 |
50,0 |
G |
10,0 |
10,0 |
20,0 |
4,5 |
||
5 |
Má-2 |
SZ |
** |
3000 |
30 |
0,5 |
150 000 |
100,0 |
G |
20,0 |
10,0 |
20,0 |
4,5 |
||
6 |
E*-Má-2 |
SZ |
** |
3000 |
30 |
0,5 |
150 000 |
100,0 |
G |
20,0 |
10,0 |
20,0 |
4,5 |
||
26/A. § 3
(1) Az Má-3 jelű hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.
(2) Az övezetben több telekből álló, legalább 2 ha nagyságú birtoktest kialakítható.
(3) Birtoktest kialakításába a mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó - a közigazgatási egységtől függetlenül - és attól legfeljebb 20 km-es távolságon belül található mezőgazdasági területek vonhatók be. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
(4) Birtokközpont lakóépületének nettó alapterülete — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 200 m2 lehet.
(5) Az Má-3 övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 12/A. táblázat tartalmazza.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az övezet |
Az építési telek |
A beépítés |
Építmény elhelyezés |
A megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
||||||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
Művelési ág |
A kialakítható új telek |
A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb beépíthető telekterület (m2) |
A legkisebb beépíthető telekszélesség (m) |
Épület típus |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|||
3 |
Má-3 |
SZ |
szántó |
3000 |
30 |
3 |
10 000 |
50,0 |
G |
5,0 |
3,75 |
7,5 |
7,5* |
||
14. Vízgazdálkodási terület
27. § (1) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) V-1: vízfolyások területe,
b) V-2: vízműterület,
c) V-3: az árvízvédelmi töltés területe,
d) E-Vh: egyéb hullámtéri terület.
(2) A V-1 jelű övezetbe a Duna és a csatornák medre és parti sávja tartoznak. A Duna parti sávja a partéltől számítva 10 m , a csatornák parti sávja 3- 3 m . Az övezetben:
a) a parti sávot a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni, a parti sávban kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki,
b) vízállások nem létesíthetők,
c) partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési előírásai alapján végezhetők.
(3) A V-2 jelű övezetbe a Fővárosi Vízművek területe tartozik.
(4) A V-3 jelű övezetbe a Duna-folyam árvízvédelmi töltése tartozik. Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10- 10 m szélességű sávot karbantartás, ill. árvízi védekezés számára szabadon kell hagyni. Az árvízvédelmi létesítményeknél a mentett oldalon a 10 m-es távolságon belül még rövid átmeneti időszakra sem lehetséges semminemű berendezés, vagy anyag ideiglenes elhelyezése, ill. tárolása.
(5) Az E-Vh jelű övezetbe az erdőgazdálkodási térség területére eső hullámtér egyéb területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe nem sorolt, jellemzően erdő hasznosítású területei tartoznak.
(6) A hullámtér - mint az ökológiai hálózat szerves része – természeti területként kezelendő, használata során az árvízvédelmi szempontok mellett a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Ennek érdekében az övezetben:
a) a területhasználat megváltoztatása kizárólag a természetközeli állapothoz közelítés, ill. a tájkarakter erősítése érdekében történhet,
b) a gyep (rét, legelő), a vízállásos, valamint az erdő művelési ágú területek fenntartása kötelező, a mezőgazdasági hasznosítású területek erdő művelési ágba átsorolhatók,
c) a mezőgazdasági hasznosítású területeken ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni.
(7) A Szabályozási terven jelölt Újfalusi ártéri erdő helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ahol a táji, természeti értékek védelme érdekében a természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. Ennek érdekében a területen kizárólag természet- és környezetkímélő erdőgazdálkodási módszerek alkalmazandók (honos fafajokkal történő erdőfelújítás, vegyes fajösszetételű erdőállomány kialakítás, szálaló vágás stb.).
(8) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények kizárólag a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások, erdőterületeken továbbá az erdőtörvény alapján helyezhetők el. Építményt hullámtérben, nem mentett területen elhelyezni csak a területileg illetékes vízügyi és természetvédelmi hatóság, erdőterület esetén továbbá az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával lehet.
(9) Az övezet területén az alábbi környezeti feltételek biztosítandók:
a) az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek:
aa) veszélyeztetetik a Duna-folyam, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak,
ab) amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz keletkeznek,
ac) amelyek során veszélyes hulladékok keletkeznek.
b) A Tököl-Szigetújfalu vízbázis hidrogeológiai védőterületein a területhasználat a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet.
(10) Az öbölben tervezett tevékenység folytán a Dunába semmilyen a vonatkozó határértéket meghaladó szennyeződés nem juthat. A csónakok fogadására szolgáló kikötő férőhelyszáma a 20 db-ot nem haladhatja meg.
(11) Tilos a partvonal szilárd burkolattal történő kialakítása a V-1 jelű övezetben.
15. Különleges beépítésre nem szánt terület - egyéb rekreációs terület
(Kk-R/1), (Kk-R/2)
28. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények (sport, szabadidő) helyezhető el:
a) Csónakkikötő és vízisport létesítményei
b) Tárolók, iroda, öltöző és vizesblokk
c) Vízitúra szezonális sátorozási lehetősége
(2) A vízisport működésével közvetlenül összefüggő építmények a Kk-R/1 jelű övezet esetében helyezhetők el, figyelembe véve a vizes élőhelyek partvonalától előírt védőtávolságokat.
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
|||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az övezet |
Az építési telek |
A beépítés |
Építmény elhelyezés |
A megengedett legnagyobb építmény-magassága (m) |
|||||||||||||
2 |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A legkisebb beépíthető telekterület (m2) |
A legkisebb beépíthető telekszélesség (m) |
Épület típus |
Előkert mérete |
Oldalkert mérete |
Hátsókert mérete |
|||||||
3 |
Kkr-1 |
SZ |
4000 |
80 |
2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
5,5* |
||||||
4 |
Kkr-2 |
- |
4000 |
80 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
||||||
V. Fejezet:
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
16. Településkép és műemléki értékek védelme
29. § (1) A település történetileg kialakult főútja (Fő u. és Vasút u.) és beépítése, amely nemzeti kulturális érték, megőrzendő és védendő.
(2) Műemléki területen, védett műemlék telkén valamennyi építési tevékenység (épületek, építmények bontása, átalakítása, elhelyezése, kertépítészeti átalakítási munkák, fák kivágása, növényzet telepítése stb.) az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.
(3) A műemlékek jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.
(4) A műemléki környezet határa: a műemlékekkel szomszédos és a műemlékekkel határos utcaszakaszok túloldalán (szemben lévő) lévő épületek, a Szabályozási Terven jelöltek szerint.
(5) A műemléki környezet lehatárolását az 1. függelék tartalmazza.
17. Helyi védelem szabályozása
30. § (1) A koruk, történeti vagy esztétikai értékük miatt a település számára különösen becses, de műemléki védelemben nem részesített objektumokat, növényeket, településrészeket helyi védelemben kell részesíteni.
(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésszerű használat. A használat a védett értékeket nem veszélyeztetheti, ill. károsíthatja. A védett értékek állapotának megóvása az objektumok tulajdonosának kötelessége. A fenntartás, felújítás - átlagos létesítményeknél szokásos mértéket meghaladó - anyagi terheit az önkormányzat viseli. Az erre irányuló támogatási igényt a tulajdonosnak kell kérvényezni.
(3) A védett objektum felújítási, átalakítási bővítési, korszerűsítési, bontási, parkosítási képző- és iparművész restaurálási, továbbá a védett jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, ill. épületkutatás (falkutatás) végzéséhez, valamint az építmény használati módjának megváltoztatásához az I. fokú építési hatóság engedélye szükséges. A hatósági eljárásban ki kell kérni a területileg illetékes területi főépítész szakvéleményét.
(4) Védett területen végzett munkálatok a védett értékeket nem veszélyeztethetik, a munkálatok eredményeként a védett terület jelege nem változhat meg.
(5) Helyi védelem alatt álló épületeken
a) az oromfalas homlokzat megőrzendő, nem nyitható rajta portál, garázs, se bejárat, ezeknek az udvarból kell nyílniuk.
b) tetőablak csak az udvarra néző szárnyon lehet
c) ha az épület műhellyel kerül bővítésre, a műhely nem nyílhat az utcára
d) a népi motívumokat őrző falazott kerítés nem bontható el, amely része hiányzik pótolni szükséges
e) a védett épületen, területen reklám nem helyezhető el.
(6) A helyi védelem alatt álló épületek, objektumok jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.
18. Régészeti lelőhelyek védelme
31. § (1) A terv területén található régészeti lelőhelyek jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.
(2) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni.
(3) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.
(4) A megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni.
VI. Fejezet:
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
32. § Az elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén, építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított 10- 10 m széles sávot.
VII. Fejezet:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, mellyel egy időben a területre vonatkozó Szigetújfalu szabályozási előírásairól szóló 11/2005. (VIII. 25.) számú önkormányzati rendelet és annak módosításáról szóló 15/2010. (IX. 22.) és 10/2010. (VI. 30.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.
(3) A jelen rendeletet a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
34. § (1) Jelen rendelet mellékletét képezi:
1. melléklet
A szabályozási tervlap: „Szabályozási Terv - SZT 1-13 szelvények” M= 1: 4000
1. függelék az 1. melléklethez
2. függelék az 1. melléklethez
3. függelék az 1. melléklethez
Helyrajzi szám |
|---|
083/1b |
083/1c |
084/2 |
084/5 |
084/6 |
084/7 |
085/2 |
085/3 |
085/4 |
085/5 |
085/6 |
085/7 |
085/8 |
086 |
087/1 |
087/2 |
088 |
089 |
090 |
091 |
092 |
093 |
094/1 |
094/2 |
094/3 |
095 |
096 |
097 |
098 |
099 |
0100/1 |
0100/2 |
0100/3 |
0101 |
4. függelék az 1. melléklethez
Az önkormányzati rendeletet a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete 77. §-a hatályon kívül helyezte 2023. április 8. napjával.