Tinnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól

Tinnye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkével, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló (Mötv.), 2011. évi CLXXXIX. törvény 42§. 1. bekezdésével kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv) 3. § (1) 6. és 11. pontjára, az 5. § (2) b) pontjára, a 13. § (1) bekezdésére és a 18. § (1) bekezdésére a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § 

1. E rendelet hatálya kiterjed:
   1. Tinnye Község Önkormányzatára, annak szerveire, az Önkormányzat által alapított, illetve tulajdonosi irányításával működő költségvetési szervekre, ide értve az önkormányzat hivatalát is (továbbiakban: intézmények);
   2. az önkormányzat tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő:
      1. ingatlan és ingó dolgokra,
      2. vagyoni értékű jogokra,
      3. gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre,
      4. pénzvagyonra, valamint az értékpapírokra

(továbbiakban: önkormányzati vagyon)

2. Nem terjed ki a rendelet hatálya:
   1. Tinnye község önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, az intézmények használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének kivételével;
   2. a kisebbségi önkormányzatok vagyonjuttatására;
   3. az önkormányzat költségvetési intézményeinek – ide értve az önkormányzati hivatalt is – működéi célú pénzeszköz átvételére.

3. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítéseinek szabályairól, valamint a közterületek használatáról, hasznosításáról külön önkormányzati rendeletek rendelkeznek.

II. Az önkormányzat vagyona

2. § 

(1)Az önkormányzat vagyona az 1. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyoncsoportokból áll.

2. Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonra és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonra különül.
3. A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes részekből áll.
4. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint Tinnye község Önkormányzat jelen rendelete állapítja meg.

3. § 

1. Az önkormányzati vagyon besorolásával kapcsolatos döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
2. A képviselő-testület döntéséhez kikéri a pénzügyekért és vagyongazdálkodásért felelős bizottsága (továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) véleményét, amelyett a bizottság az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének figyelembe vételével alakít ki.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon

4. § 

1. A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek egyikét sem minősíti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

Vagyonnyilvántartás, vagyonkimutatás

5. § 

1. Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.

6. § 

1. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyonról a hatályos jogszabályoknak megfelelő ingatlanvagyon-katasztert kell létrehozni, és azt folyamatosan vezetni.
2. Az ingatlanvagyon-kataszter elkülönítetten tartalmazza az egyes ingatlanokra vonatkozó főbb adatokat (földterület, épület, felépítmény, közmű stb.) törzsvagyon és egyéb vagyon szerinti bontásban, tartalmazza továbbá az ingatlanok becsült és nyilvántartott (könyv szerinti) értékét.

7. § 

1. A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
2. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. Összhangban kell állnia az ingatlan kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.
3. A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon , ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, valamint az üzleti vagyon bontásban tartalmazza. Az egyes vagyoncsoportokon belül:

1. az ingatlanokat és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogokat tételesen, bruttó és nettó értékben,
2. az ingó vagyontárgyakat tételesen, bruttó és nettó értékben,
3. a portfolió vagyont névértéken, valamint mérleg szerinti értéken,
4. az egyéb vagyonelemeket összesített mérleg szerinti értéken veszi számba.

III. A tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzati vagyon felett

A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

8. § 

(1)Tinnye község Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.

2. A tulajdonosi jogokat Tinnye község Önkormányzata Képviselő-testülete gyakorolja. A tulajdonjog egyes részjogosítványainak (Ptk. Szerint: birtoklás, használat, hasznok szedésének joga) gyakorlásával a Képviselő-testület szerveit, valamint az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.
3. Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más gazdálkodó szervezet vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok meghatározott részének gyakorlásával megbízza.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

9. § 

(1) A tulajdonost megillető jogok közül a rendelkezési jog gyakorlására – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – közvetlenül a képviselő-testület jogosult.

(2) A képviselő-testület jelen felhatalmazása alapján a polgármester jogosult

a)a képviselő-testület tulajdonosi döntései alapján a szerződések megkötésére,

b)olyan szerződési ajánlatok saját hatáskörű elutasítására, melyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

c)a szerződésekben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére,

d)a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez kért tulajdonosi hozzájárulás megadására,

3. A polgármester a (2) bekezdéssel kapott felhatalmazáson alapuló döntéseiről és intézkedéseiről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

10. § 

1. Az önkormányzati tulajdonban álló – 15 millió forint értékhatár feletti – vagyonelemek tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
2. Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a önkormányzat hivatalának a feladata.
3. A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester vagy az alpolgármester jogosult.

11. § 

1.  A vagyonkezelésbe vagy hasznosításba adott önkormányzati vagyon hasznosításáról – amennyiben erről külön vagyonkezelői vagy bérleti szerződés nem rendelkezik – a vagyon kezelője, használója jogosult dönteni.
2.  Az önkormányzat irányítása alatt működő szervek feladatellátásához biztosított, és az intézmények rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyon csak oly mértékben hasznosítható az intézmény alapfeladatától eltérő célra, amennyiben az nem veszélyezteti a cél szerinti működést.

A felajánlott vagyon elfogadása

12. § 

1.  Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
2.  Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13. § 

1. A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
2. Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a képviselő-testület az ingatlan eladási vagy vételi árát a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével határozza meg. A Pénzügyi Bizottság adó- és értékbizonyítvány vagy ingatlanforgalmi értékbecslés -  elkészíttetésére vagy szükség szerint szakértő bevonására tehet javaslatot.
3. Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
4. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

Az önkormányzati követelés elengedése

14. § 

1. Az önkormányzat és szerve csak a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
   1. csődegyezségi megállapodásban,
   2. bírói egyezség keretében,
   3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
   4. a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
   5. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
   6. kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
2. A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, amelyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

Az önkormányzat gazdasági érdekeinek védelme

15. § 

1. Versenyeztetés útján történő vagyonhasznosítás esetén az eljárás előkészítő dokumentumai és az eljárás során hozott közbülső képviselő-testületi, bizottsági döntések az önkormányzat üzleti érdekei szerint zártan kezelendők. Ilyen iratokba a hivatal betekintést nem engedélyezheti, és a pályázati hirdetmény megjelenését követően is csak a hirdetményben közölt feltételekkel adhat át dokumentációt más személyeknek.
2. Önkormányzati vagyonszerzés esetén az ingatlanszerzés tárgyában kötendő jogügylet feltételei a szerződés megkötéséről szóló döntés meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.
3. Amennyiben az Önkormányzat olyan szerződési ajánlat címzettje, melyben az ajánlattevő kiköti – amennyiben ezt törvény vagy más jogszabály nem tiltja –, hogy ajánlatát szerzőségkötésig zártan kell kezelni, az ajánlat tartalma kívülálló tudomására nem hozható.
4. A képviselő-testület és érintett bizottságai a 15.§. (1)-(3) bekezdésbe vágó esetekben zárt ülésen hozzák meg döntéseiket.

A tulajdonosi jogok gyakorlásának hatásköri szabályai

16. § 

(1)Tinnye község Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja az önkormányzat tulajdonában álló vagyon feletti rendelkezési jogot. Ennek keretében, a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a vagyontárgyak besorolása és átminősítése – az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi vagyontárgy tekintetében a törzsvagyonná nyilvánítás, törzsvagyon tárgyainak átminősítése -, törzsvagyonon belül a korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképtelenné, forgalomképtelen vagyon korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása – az üzleti vagyoni körben az egyes vagyontárgyak rendeltetésének meghatározása,
2. ingatlan vásárlása, cseréje, megterhelése, közalapítványba vitele, ingyenes vagy kedvezményes használatba adása, funkcióváltozásának engedélyezése, értékesítésre történő kijelölése, érétkesítése,
3. gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek érétkesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetés társaságokba, hitel felvétele (likvid hitel kivételével), valamint annak felvételéhez vagyoni fedezet nyújtása,
4. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
5. kezesség vállalása, értékpapír vásárlása,
6. gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
7. intézmény alapítása, tulajdonjogának átvétele, megszüntetése, átszervezése esetén az önkormányzati tulajdon kezelésbe adása, elvonása, rendelkezés a jogutód önkormányzati vagyonkezelő szervről,
8. az önkormányzat részvételével alakuló társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának előzetes engedélyezése, közérdekű kötelezettségvállalás,
9. önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása,
10. az önkormányzat részére ellenérték fejében felajánlott vagyon elfogadása, vagyonkezelők részére felajánlott vagyon elfogadásának engedélyezése,
11. az önkormányzatot megillető követelés elengedése
12. a vagyonkezelő szervek használatába adott eszköz selejtezésének, értékesítésének engedélyezése, figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,
13. továbbá, amit jogszabály a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal.

(2)A Pénzügyi Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik:

1. a tulajdonosváltozással nem járó, és az ingatlanvagyonhoz kapcsolódó a 16. § (1) bekezdés szerint a Képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele,
2. az önkormányzati ingatlanvagyon fenntartásának ütemezésére, a fenntartás pénzügyi forrásaira javaslat kidolgozása a Képviselő-testület részére,
3. az önkormányzat forgalomképes ingatlanvagyonán belül stratégiai és üzleti vagyon körére javaslat kidolgozása a Képviselő-testület felé.

(3)A polgármester átruházott hatáskörei:

1. az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása,
2. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosításra vonatkozó jogügyletek megkötése, illetve előzetes engedélyezése,
3. az önkormányzat részére ingyenesen felajánlott vagyon elfogadása, vagyonkezelők részére felajánlott vagyon elfogadásának engedélyezése

(4)Az önkormányzati vagyonkezelő szervek:

a)a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani.

b)A használatába adott önkormányzati vagyont önkormányzati tulajdonként köteles nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően.

c)Az önkormányzat intézményeit és hivatalát ingyenes használati jog illeti meg a feladat ellátását szolgáló, használatába adott ingatlanon. E szervek kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket a használatukban álló ingatlanok vonatkozásában.

d)E rendeletben rögzített előírásoknak megfelelően jogosultak és egyben kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.

e)Kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabályok, valamint a Képviselő-testület rendeleteiben meghatározott szabályok szerint ellátni.

f)Ingó vagyontárgyaikat a vonatkozó pénzügyi – számviteli előírások szerint selejtezhetik és idegeníthetik el, különös tekintettel az értékhatárra vonatkozó előírásokra.

g)A vagyonkezelő szervek a feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését ingó vagyontárgyanként 500.000,- Ft maradvány és/vagy nettó értékhatárig - figyelembe véve ezek járulékos költségeit – engedély nélkül, e fölött nyilvános versenyeztetés útján

Az üzleti vagyon hasznosítása

17. § 

1. Az önkormányzat forgalomképes vagyonának hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.
2. A Képviselő-testület az illetékes Pénzügyi Bizottság javaslata alapján meghatározza a vagyon hasznosításának módját.
3. A Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján határozza meg az elidegenítés, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokat, továbbá azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az önkormányzat gazdasági társaságba, közalapítványba történő bevitel útján hasznosít.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

18. § 

1. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyont értékesíteni, a vagyon használatát és a hasznosítás jogát átengedni fő szabályként értékbecsléssel megalapozottan, csak nyilvánosan (indokolt esetben zártkörűen) meghirdetett versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
2. Ingatlan esetében a Képviselő-testület döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetést, ha annak értéke nem haladja meg az 1 millió forintot, és az ingatlan

a)haszonélvezeti joggal, használati joggal terhelt;

b)az ajánlattevőt egyéb jogosultság illeti meg (pl. elővásárlási jog);

c)ingatlanrészek érétkesítése esetén, ha a telekalakítás, telek határrendezés következtében történik;

d)ha az ingatlan értékesíéséhez az önkormányzatnak jelentős ellátási vagy vagyoni érdeke fűződik.

e)ha az ingatlan értéke 1-5 millió forint között van pályáztatni, ha 5 millió forint felett, versenyeztetni kell.

(3)Ingó vagyontárgy értékesítése esetén nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni, ha a vagyontárgy értéke nem haladja meg az 1 millió forintot.

(4)A vagyontárgy értékesítésére való kijelölése során a Képviselő-testület dönt a versenyeztetési formáról.

(5)Ingatlan nyilvános értékesítése esetén az Önkormányzat Hivatala, ingóság nyilvános értékesítése esetén a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

Gazdasági társaságokban való részvétel

19. § 

(1)Az önkormányzat  üzleti vagyonával vállalkozásban vehet részt, gazdasági társaságot alapíthat.

(2)Az önkormányzat vállalkozásával a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3)Vagyon, illetve vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak megalapozott közgazdasági számítás eredményeként kerülhet sor. A várható teljesítményeket, az üzleti terveket, azok megalapozottságát a Pénzügyi Bizottság véleményezi, és javaslata alapján kerülhet döntésre a Képviselő-testület elé.

(4)Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a Képviselő-testület által a képviselettel megbízott személy képviseli, a Képviselő-testület egyúttal meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás terjedelmét.

(5)A képviselettel megbízott személy jelentést készít a Képviselő-testület felé a befektetett vagyon értékének alakulásáról első évben értékhatártól függetlenül negyedévente, ezt követően

a)1 millió forint értékhatárig évente,

b)1-5 millió forint értékhatár között félévente,

c)5 millió értékhatár felett negyedévente.

(6) Nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja (az Nvtv 3.§ 1. szerint) nem átlátható.

(7)Nem átlátható szervezetben öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, vagy követelés fejében szerzett részesedés vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén  a képvilelő-testület legkésőbb a következő rendes ülésén intézkedik részesedése megszüntetééről.

Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása

20. § 

(1)Ha valamely vagyonról az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek javára lemondtak (Ptk-ban szabályozott jogcímek alapján: öröklés, ajándékozás, ellenszolgáltatás nélküli, stb.), ezt a lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárult. Ha a Képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2)A hagyaték, az ajándék terheit , valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3)A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

a)Olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs.

b)Olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

21. § 

(1)Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabályok eltérő rendelkezés hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni az alábbi célra lehet:

a)Meghatározott céllal más önkormányzatnak,

b)Kötelezettségvállalással közérdekű célra,

c)Közalapítvány javára alapítványi rendeléssel,

d)Közösségi célra alapítványi hozzájárulással.

e)A Képviselő-testület, illetve eseti átruházott hatáskörben a Pénzügyi Bizottság csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről.

f)Csőd egyezségi állapotban,

g)Bírói egyezség keretében,

h)Felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

i)Végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térül meg,

j)Ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

k)Hitelt érdemlően bizonyított, hogy  a követelés kötelezettje nem lelhető fel.

(2)A (2) bekezdés a) – f) pontjaiban meghatározott esetekben a követelésről való lemondás a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik, ha a követelés összege nem haladja meg az 1 millió forintot,

(3)A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az 100.000.- forintot meghaladja.

IV. Értelmező és záró rendelkezések

22. § 

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel (üzembe helyezés) időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

b)Nettó érték: a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték.

c)Felelősség: olyan korlátozott helytállási kötelezettség, amely a bevitt vagyon erejéig terjed.

(2)E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Tinnye község Önkormányzatának tulajdonáról és az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 9/2004. (X. 7.) sz. KT . rendelete.

Tinnye, 2013. április hó 25. napján

a j) pontot módosította …/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet 1 . § (1) bek.

kiegészítette c-) ponttal a…/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet 1 . § (2 bek.