Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Tiszaújváros Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában vagy résztulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó dolgokra, különösen a vagyon alábbi elemeire:

      aa) ingatlan vagyon,

      ab) ingó vagyon,

ac) vagyoni értékű jogok és az ezekre vonatkozó önkormányzati kötelezettségvállalások, opciók (vételi-, elővásárlási-, visszavásárlási jog), garanciákra, immateriális javakra,

      ad) tagsági jogokra, társasági részesedésre .

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed:

    a) az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára,

b) az Önkormányzat vagyonának a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára, vagyonkezelőjére,

c) az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságokra.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából, az e rendeletben szabályozott módon és esetekben tulajdonosi joggyakorlók:

a) az Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület),

b) a polgármester,

c) az önkormányzati intézmény vezetője,

d) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vezetője.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az önkormányzat költségvetését képező pénzeszközökre,

b) az értékpapírokra, portfólió vagyonra,

c) a követelésekre, kivéve a követelésekről történő lemondás esetét,

d) a közbeszerzésekre és koncessziós eljárásokra.

(5) Az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, valamint elidegenítésére, a közterületek használatára és a költségvetésre vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) üzleti vagyonból

áll.

(2) Az egyes vagyontárgyak, vagyoncsoportok minősítésének a képviselő–testület hatáskörébe utalt megváltoztatására a polgármester javaslata alapján kerülhet sor.

(3) A minősítés megváltoztatására abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a vagyontárgy eredeti funkcióját részben, vagy egészében elveszítette,

b) Tiszaújváros közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzat tervei ezt indokolják,

c) önkormányzati érdekből, ha azt a vagyontárgy későbbi hasznosítása indokolja.

(4) A képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősítheti az olyan önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyont, amely az Önkormányzat hosszú távú céljait szolgálja.

1. Az Önkormányzat törzsvagyona

3. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

áll.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon az Nvtv. 5. § (3) bekezdésben felsoroltakon felül:

a) a védett természeti területek, véderdők,

b) városközponti tér és dísztó területe és felépítményei (982/42),

c) köztemetők és a rendezési tervben megjelölt fejlesztési területei,

d) lakossági hulladéklerakó hely (hulladékudvar),

e) a város mindenkor érvényben lévő általános és részletes rendezési tervei, az önkormányzat, annak hivatala és intézményei, valamint jogelődjeik működésével kapcsolatban keletkezett levéltári anyag.

(4) A Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az Önkormányzat tulajdonában álló alábbi közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedéseit:

a) TiszaSzolg 2004 Közszolgáltató, Vagyonkezelő és Gazdaságfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaságban lévő 100%-os részesedés,

b) Tiszaújvárosi Városgazda Közhasznú Foglalkoztatási Nonprofit Korlátolt Fele-lősségű Társaságban lévő 100%-os részesedés.

4. § Az önkormányzat törzsvagyona körében korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében felsoroltakon felül:

    a) közterületek, belterületi zöldterületek, sportpályák,

    b) piac, vásártér, valamint az ott lévő épületek;

c) az önkormányzati intézmények, állami költségvetési szervek elhelyezését szolgáló telkek, az azon található építményekkel, felépítményekkel együtt;

d) egyházak használatába adott ingatlan- és ingó vagyontárgyak,

e) önkormányzati intézmények vagyonkimutatásában rögzített ingó vagyontárgyak,

f) jelenleg különböző rendeltetésű földrészletek, melyek az érvényben lévő rendezési terv szerint védősáv, védőterület, közpark, játszótér, sport vagy szabadidős terület-felhasználásra vannak kijelölve;

g) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy nonprofit gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok), kivéve a 3. § (4) bekezdés a), b) pontjában szereplő részesedéseket;

 h) Rózsa út 2-8. szám alatt lévő szolgálati lakások és garázsok.

2. Az önkormányzat üzleti vagyona

5. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonába tartoznak a 3. és 4. §-ban nem említett vagyontárgyak.

III. fejezet

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról külön jogszabályokban meghatározott módon, folyamatos nyilvántartást – ingatlan-vagyonkatasztert, vagyonkimutatást – kell vezetni. Az Önkormányzati vagyon számviteli nyilvántartásának helyét a 1. melléklet tartalmazza.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon tételes kimutatása.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban tartalmazza.

(4) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. 

(5) A vagyonkimutatás az éves költségvetési beszámoló (zárszámadás) részét képezi.

(6) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(2) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait három évente kell leltározni, melynek részletes szabályait eszközcsoportonként a Leltározási Szabályzatban kell meghatározni.

IV. fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai

8. § (1) Az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, az abból származó bevé-teleivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról saját költségvetéséből gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat vagyonhasznosítása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) A vagyon megszerzésére, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi, piaci értékét 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi, szakértői egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(4) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásokban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabályok alapján határozták meg.

4. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

9. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat a forgalomképtelen vagyontárgyak felett.

(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaságai vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott kizárólagos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

5. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett, e rendeletben meghatározott kivételekkel, a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre csak akkor van lehetőség, ha a vagyonelem közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapították és a Képviselő-testület döntött a vagyonelem korlátozottan forgalomképes vagyoni körből üzleti vagyoni körbe történő átsorolásáról.

(3) A polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat a 100.000 Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó nagyértékű tárgyi eszköznek minősülő korlátozottan forgalomképes immateriális javak, gépek, berendezések, felszerelések és járművek esetében.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat az intézmény kezelésében lévő korlátozottan forgalomképes kisértékű szellemi termékek, valamint a kisértékű tárgyi eszköznek minősülő gépek, berendezések, felszerelések, valamint készletek tekintetében.

5. A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően átlátható gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthetők. Az értékesítés során be kell tartani a vagyonhasznosítás eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó szabályokat.
6. Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat hivatala, intézménye, kizárólagos tulajdonban lévő gazdasági társasága közfeladat ellátása céljából versenyeztetés nélkül hasznosíthatja, működtetheti, melyről a Képviselő-testület dönt.
7. Önkormányzati közfeladat átadásával egyidejűleg a feladat ellátást szolgáló intézményi ingó- és ingatlan vagyon a Magyar Állam vagy a 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyházak részére adható át térítésmentesen. A vagyon az önkormányzat tulajdonjogának megtartása mellett kerülhet az új feladat ellátó fenntartásába (az önkormányzat működtetése mellett) vagy használatába (fenntartás és működtetés átadásával). Az átadáshoz törvényi felhatalmazás mellett a Képviselő-testület döntése szükséges.
8. Az újra nem választott polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselők részére az önkormányzati munkájuk végzéséhez használatukba adott ingó vagyontárgyak, amennyiben azt két éven túl használta – a személyes használatra átadott hivatali gépjármű kivételével – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint a Képviselő-testület döntése alapján értékesíthetők. A megállapított vételár a nyilvántartási értéknél alacsonyabb nem lehet.

(9) Az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott kizárólagos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

6. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

11. § (1) Az üzleti vagyon tekintetében a (2) és (3) bekezdések kivételével a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) A polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat

a) a 100.000 Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó nagyértékű tárgyi eszköznek minősülő immateriális javak, gépek, berendezések, felszerelések és járművek esetében,

b) a mezőgazdasági rendeltetésű területek, garázsok, nem lakáscélú helyiségek 1 évet meg nem haladó bérbe- haszonbérbe adásakor.

(3) A önkormányzati intézmény vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat a kisértékű szellemi termékek, valamint a kisértékű tárgyi eszköznek minősülő gépek, berendezések, felszerelések és készletek tekintetében.

7. Polgármester

12. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a tulajdonosi jogának gyakorlása körében eljárva

a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntéseinek megfelelően a vagyonhasznosítási szerződéseket megkösse,

b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

c) önállóan elutasítson olyan vagyonhasznosítási ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy az Önkormányzat érdekével ellentétes lenne,

d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti használatát nem befolyásolják,

e) átmenetileg mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok vonatkozásában föld-haszonbérleti szerződéseket kössön maximum 1 év időtartamra,

f) döntsön az ingatlanokra bejegyzett jogokkal, tényekkel, így különösen a visszavásárlási joggal, beépítési kötelezettséggel, elővásárlási joggal, jelzálogjoggal kapcsolatos kérelmekről,

g) döntsön önkormányzati tulajdonú közterületen, valamint a közterület felett vagy alatt lévő közérdekű építmény, építményrész, nyomvonaljellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról szóló kérelmekről, a hatósági engedélyezési eljárás lefolytatásához,

h) döntsön lakóingatlanok kényszerértékesítése során a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-a alapján fennálló elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó kérelmekről,

i) a nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban a képviseletet ellássa,

j) döntsön Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 10/2013. (VI.05.) önkormányzati rendelet 2.2. melléklete szerint az önkormányzati elővásárlási joggal terhelt ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó nyilatkozat kiadásáról,

k) döntsön az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos részletfizetési kérelmek elbírálásáról.

8. Intézményekre vonatkozó külön szabályok

13. § (1) Az önkormányzati intézmény részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmények annak a korlátozottan forgalomképes vagyonnak (a továbbiakban: intézményi vagyon) a használati jogát gyakorolhatják, amely az adott intézmény alapfeladatának ellátásához szükséges.

(2) Az önkormányzati intézmények a használati joguknál fogva jogosultak és kötelesek

a) a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő 1. mellékletben meghatározott vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására,

b) évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a kezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a megfelelő adatokat szolgáltatni,

c) haladéktalanul írásban jelezni a Polgármester felé, ha a kezelt vagyont súlyos környezeti vagy egyéb károsodás veszélye fenyegeti,

d) teljesíteni és betartani a kezelt vagyont érintő vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, hatósági, szakhatósági és műszaki előírásokat.

(3) Az önkormányzati intézményektől a vagyoni eszközök használatának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha a feladat ellátásának más módja az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

(5) Az önkormányzati intézmény vezetője a tulajdonosi jogának gyakorlása körében eljárva jogosult

a) az önkormányzati intézmény használatában lévő véglegesen feleslegessé, használhatatlanná váló ingó vagyontárgyaik e rendelet 10. § (4)-(5) bekezdésben, valamint a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerinti hasznosítására,

b) Az önkormányzati intézmény vezetője az alábbiak szerint jogosult az intézmény használatában lévő helyiségek, intézményi udvar – alaptevékenysége sérelme nélküli – ellenérték fejében történő bérbe, illetve használatba adására:

b.a) saját hatáskörben dönthet a tizenkét hónapot meg nem haladó határozott időtartamú  bérbe-, használatba adásáról, melyről évente (január 31-ig) beszámol a polgármester felé,

b.b) 24 hónapot meg nem haladó határozott időtartam esetén a Polgármester jóváhagyásával jogosult a bérbe-, használatba adásra,

b.c) határozatlan vagy 24 hónapot meghaladó határozott időtartam esetén a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával jogosult a bérbe-, használatba adásra.

(6) Amennyiben a (5) bekezdés b.a) pontja alapján a bérbe-, illetve használatba adás tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra ismételten ugyanazon szervezet, vagy személy részére történik, az intézmény vezetője a szerződés megkötésére a Polgármester előzetes jóváhagyásával jogosult.

(7) Az önkormányzati intézmény vezetője önkormányzati vagyontárgyat csak a polgármester előzetes hozzájárulásával, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adhat ingyenesen használatba.

(8) Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált vagyontárgyak további hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

9. Tulajdonjog átruházás

14. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értékhatár felett kizárólag, az értékhatár alatt a 21. § (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A Versenyeztetési Szabályzat a rendelet 2. melléklete.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont kizárólag a tulajdonosi jog gyakorlója egyedi döntése alapján lehet értékesíteni, amennyiben az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz a jövőben már nem szükséges és a tulajdonjog átruházás nem akadályozza az Önkormányzat közép- és hosszú távú fejlesztési terveit. A tulajdonosi jog gyakorlójának döntenie kell a vagyontárgy üzleti vagyonná történő nyilvánításáról is.

(3) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést:

a) az ingatlanvagyontárgy hasznosításának módjáról,

b) a szerződés céljának meghatározásáról,

c) a vagyon értékesítési árának megállapításáról,

d) részletfizetési kedvezmény biztosításáról és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosításáról, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapításáról,

e) a szerződés időtartamának meghatározásáról,

f) versenyeztetés módjáról vagy annak mellőzéséről,

g) az ingatlan csere céljára történő biztosításáról.

(4) a) Visszterhes vagyonátruházás esetén a vagyontárgy vételára, a megállapított forgalmi, piaci értéktől függetlenül nem lehet kevesebb, annak számviteli nyilvántartásban rögzített aktuális – előző negyedév végi – értékénél.

b) A nyilvántartási értéken történő két eredménytelen versenyeztetési eljárást követően van lehetőség a vagyontárgy nyilvántartási értékének – terven felüli értékcsökkenési leírás útján történő – piaci értékre történő csökkentésére.

10. A vagyon megterhelése

15. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát, a (2) pont kivételével nem lehet megterhelni.

(2) A törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal,

b) használati joggal,

c) szolgalommal,

d) vezeték joggal.

(3) A megterhelésről a 13. § d) pontban meghatározott esetek kivételével a Képviselő-testület határoz.

(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának jelzálogjoggal történő megterheléséről – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület dönt.

11. Vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása

16. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsorolt vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az garantálja a közfeladat ellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A vagyonkezelő a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatára, a szerződésben vállalt közfeladat ellátására, ennek érdekében a vagyon működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek és más, az államháztartás alrendszereit jogszabály alapján megillető befizetések teljesítésére.

(3) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól, az esetleges vagyongyarapodásról az Önkormányzat részére a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.

(4) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 8 munkanapon belül értesíteni.

(5) A vagyonkezelő haladéktalanul, de legkésőbb a tény vagy körülmény felmerülésétől számított 5 munkanapon belül írásban köteles jelezni a polgármester felé

a) ha vele szemben adósságrendezési, csőd, felszámolási, végelszámolási eljárás  indul,

b) köztartozása esedékessége több mint 6 hónapja lejárt,

c) a kezelt vagyon összértékében bekövetkezett 15%-os mértéket meghaladó csökkenéséről tudomást szerez,

d) a kezelt vagyont súlyos környezeti károsodás veszélye fenyegeti,

e) a kezelt vagyonnal kapcsolatban tulajdonos beavatkozását igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb – a kezelt vagyont érintő – veszélyhelyzet következett be,

f) ha a tulajdonosnál nyilvántartott adataiban változás következik be.

(6) A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.

(7) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyont érintő amortizációt meghaladó vagyonvesztés esetén értékbecsléssel megállapított összegű pótlási kötelezettsége van, melynek idejét az Önkormányzattal kötött külön szerződésben határozzák meg.

(8) Vagyonkezelő értéknövelő beruházást kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhet. A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonon végzett értéknövelő beruházások értékének megtérítése iránt az Önkormányzat felé semminemű igényt nem érvényesíthet amennyiben

a) az Önkormányzat előzetes hozzájárulását nem kérte,

b) az Önkormányzat a beruházáshoz nem járult hozzá,

c) az Önkormányzat a hozzájárulást feltétel kikötésével adta és annak a vagyonkezelő nem tett eleget, 

d) az általa végzett értéknövelő beruházás forrása az Önkormányzat költségvetéséből származó pénzösszeg volt,

e) a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelőnek felróható okból rendkívüli vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg.

(9) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni, és a szerződés ellenértékét megfizetni.

(10) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt kötelezettségeket, betartani a kezelt vagyont érintő vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, hatósági, szakhatósági és műszaki előírásokat.

(11) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell a számviteli adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

(12) A vagyonkezelő a kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(13) A vagyonkezelői jog ellenértékét a vagyon forgalmi értékének alapul vételével a Képviselő-testület határozza meg.

(14) A vagyonkezelői tevékenységet, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat ellenőrizheti.

15. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

12. A követelésről történő lemondás szabályai

17. § (1) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint behajthatatlannak minősül és nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását.

(2) A követelésről való lemondás magában foglalja a követelés egészéről, valamint a követelés egy részéről történő lemondást.

(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztar-tásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

(4) Amennyiben a követelés összege 200.000 Ft-ot nem haladja meg, a követelésről történő lemondásról a polgármester dönt, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(5) Amennyiben a követelés összege a 200.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.

13. Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, a felajánlott vagyon elfogadása

18. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni csak az Nvtv. 13. § (3) – (12) bekezdésében foglaltak alapján lehet, melyről minden esetben a Képviselő-testület dönt.

(2) Amennyiben vagyonról az Önkormányzat javára ingyenesen lemondtak, azt a lemondásban megjelölt cél szerinti működtető csak abban az esetben fogadhatja el, amennyiben a vagyon nem tartozik a (3) bekezdés hatálya alá és a működtető képes a hasznosítással járó, és a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítésére és a vagyon megfelelő hasznosítására.

(3) Amennyiben a felajánlott vagyon ingatlan, gép, berendezés vagy jármű, az elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

14. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

19. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik a törzsvagyonában lévő közösségi közművek működtetéséről és fejlesztéséről, közszolgáltatások ellátásáról.

15. Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve

20. § (1) Az Önkormányzat az Nvtv. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a (2) bekezdés szerinti közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet (a továbbiakban: Vgt.) készít, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Vgt-ben

a) ki kell jelölni a vagyongazdálkodás irányvonalát, stratégiáját, célkitűzéseit,

b) be kell mutatni az önkormányzati vagyongazdálkodás jogi környezetét,

c) meg kell fogalmazni a vagyongazdálkodási terv készítésének célját, szabályait,

d) meg kell határozni a vagyongazdálkodás alapelveit és az alapjául szolgáló nyilvántartások körét,

e) ki kell mutatni az Önkormányzat vagyonának alakulását, a források és eszközállomány összetételét,

f) önkormányzati feladatonként (kötelező- és önként vállalt) meg kell határozni

f.a) a feladatellátást biztosító vagyon körét,

f.b) a vagyon forgalomképesség szerinti besorolását,

f.c) a feladatot ellátó szervezetet,

f.d) az adott területre vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket.

16. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai

21. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása, a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel versenyeztetési eljárás eredményeként történhet. A versenyeztetés szabályait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:

   - ingó vagyon esetén az 1.000.000 Ft-ot,

- ingatlan vagyon esetén a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt,

b) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozás részére történő átruházás esetén;

c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;

d) bérleti időszak meghosszabbításakor;

e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;

f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;

g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;

h) telekhatár-rendezés esetén.

i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja, kivéve a szolgálati gépkocsit,

j) az intézmények használatában lévő helyiségek egy évet meg nem haladó, eseti jellegű – alaptevékenység ellátását nem korlátozó – bérbe-, használatba adása esetén.

(3) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében (a versenyeztetés elhagyása mellett) eljárni a vagyonhasznosítás során.

V. fejezet

Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2014. február 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 5/1998. (IV.10.) rendelete.  

Dr. Molnár Tamás s.k.                             Bráz György  s.k.

  jegyző                                                   polgármester