(egységes szerkezetben a módosításáról szóló 20/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelettel)

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában és a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §    A rendelet célja, hogy helyben szabályozza az önkormányzati pénzforrásokból finanszírozott pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, szervezetét, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint megállapításuk szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

3. Eljárási rendelkezések

3. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet - amennyiben a rendelet másképp nem szabályozza - Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál lehet előterjeszteni.  

(2) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint az Sztv. és e rendeletben meghatározott személyek személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet szerinti jövedelemnyilatkozaton nyilatkozni és az ezekre vonatkozó bizonyítékokat csatolni. Az ellátást igénylő köteles a családja vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni.

(3) A jövedelemszámításához felhasználható okiratok:

a) havi rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó összegéről kiállított igazolás. A külföldön munkát vállalók, illetve EGT állampolgároknak eltérni ettől csak akkor lehet, ha az igazolás beszerzése méltányolható ok vagy okok miatt hosszabb időt vesz igénybe, és a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett írásban nyilatkozik jövedelméről,

b) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző legutolsó havi igazolószelvény,

c) munkanélküli ellátás esetén az azt megállapító határozat és kérelem benyújtását megelőző legutolsó havi igazoló szelvény,

d) vállalkozó esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemigazolás, az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző év személyi jövedelemadó-alapjáról, valamint a nem lezárt adóérvre eső jövedelemről kiállított igazolás,

e) egyéb - nem havi rendszeres - jövedelmek esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló

ea)  munkaviszony esetén munkáltatói igazolás,

eb) munkaviszonnyal nem rendelkezők esetén, büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat.

(4) Nem részesíthető az e rendeletben szabályozott ellátásokban – az önkormányzati segély kivételével létfenntartást veszélyeztető helyzetben – az, aki tőle elvárható módon nem tesz meg mindent anyagi és szociális helyzetének javításáért, így különösen:

a) aki a felajánlott személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokat nem méltányolható okból visszautasítja,

b) akinek életvitele, lakás- és életkörülményei, vagyoni helyzete nem igazolja a jövedelem nyilatkozata alapján vélelmezhető szociális rászorultságát,

c) azon kérelmező, aki önkormányzati bérlakásban lakik és bérleti díj hátraléka az egy évet meghaladja, vagy

d) aki önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodik.

(5) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a rezsiköltségek kétszerese a figyelembe vehető vélelmezett jövedelem.

(6) Az e rendeletben szabályozott Polgármester hatáskörébe tartozó ellátások esetén a hatósági ügyekben benyújtott fellebbezéseket a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményével együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni. A fellebbezések elbírálásánál csak három hónapnál nem régebbi környezettanulmány fogadható el.

(7) A jogerős és végrehajtható határozattal megállapított támogatásokat a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája folyósítja rendszeres ellátásoknál a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, eseti ellátásoknál pedig a határozatban rögzített időpontokban.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

4. Az egyes pénzbeli ellátások nyújtásának feltételei

4. §      A rendelet értelmében a jogosult részére jövedelem-kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások nyújthatók:

a) egészségkárosodottnak nem minősülő személyek rendszeres szociális segélye,

b) ápolási díj,

c) önkormányzati segély,

d) 100 évesek támogatása.

5. § (1) Az aktívkorúak ellátására, valamint a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról, és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 23/2005. (VII.01.) önkormányzati rendelet 27. § és 33. §-aiban megállapított kötelezettségeket folyamatosan teljesítse.

(2) Amennyiben a jogosult személy a tulajdonában, használatában álló ingatlan tisztán és rendben tartásáról a megadott határidő elteltével sem gondoskodik, úgy a szociális hatáskört gyakorló szerv a mulasztás hatóság általi tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával intézkedik a támogatás megszüntetése iránt.

5. Egészségkárosodottnak nem minősülő személyek rendszeres szociális segélye

6. § (1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben az aktívkorúak ellátására jogosult személy köteles az érdi Családsegítő Központtal együttműködni.

(2) A rendszeres szociális segély összege az Sztv. 37.§ (4) bekezdésében meghatározottak alapján kerül megállapításra, és folyósítása pénzbeli ellátásként történik.

 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettség magában foglalja, hogy a segélyben részesülő köteles részt venni a Családsegítő Központ által szervezett munkavégzésre felkészítő programokon, életmódformáló és beilleszkedést segítő csoportos foglalkozásokon is.

(4) Az egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretén belül köteles:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Központnál nyilvántartásba vetetni magát,

b) részt venni az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c) teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat, a programról írásban megállapodni a Családsegítő Központtal, és

d) folyamatosan kapcsolatot tartani a családgondozóval, és a személyes találkozásnak a családgondozó által megadott időpontban, de legalább havonta egy alkalommal eleget tenni.

(5) A Családsegítő Központ az egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi:

1. egyéni képességeket fejlesztő,
2. életmódot formáló,
3. egyéni életvezetési,
4. mentálhigiénés, és
5. munkavállalást segítő egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a)   a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

b)   az együttműködési megállapodásban, valamint a beilleszkedési programban foglaltakat nem tartja be, vagy

c)   a rendszeres szociális segély felülvizsgálati eljárásában a felülvizsgálati adatlapot, vagy a felülvizsgálati eljárás során a hiánypótlási felhívást a közléstől számított 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoportja részére nem küldi meg.

6. Ápolási díj

7. § Az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott esetben csak akkor állapítható meg az ápolási díj, ha

a) az ápoló családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a  mindenkori nyugdíjminimum 200%-át, és

b) az ápolót jövedelemszerzéssel járó munkája nem akadályozza az ápolási kötelezettségének teljesítésében.

8. § (1) A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végző személy részére megállapított ápolási díj összege a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(2) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint ellenőrizni kell.

9. § (1) Az ápolási díj a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg határozatlan, vagy határozott időre. Az egy napra eső összeg a mindenkori segély összegének harmincad része.

(2) Az ápolási díj folyósítását a megszűnésre okot adó körülmény hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni, mely alól kivételt képez:

a) ha az ápolási díjban részesülő személy munkaviszonyt létesít, vagy egyéb rendszeres pénzellátásra lesz jogosult, úgy az ellátásra való jogosultságot megelőző nappal kell megszüntetni,

b) az ápolt személy halála esetén a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

10. § (1) Amennyiben felmerül, hogy az ápolást végző az ápolási kötelezettségét megszegi, a Polgármester megkeresi a Szociális Gondozó Központ Idősellátás Vezetőjét, hogy az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrizze.

(2) A Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központ Vezetője a megkereséstől számított 10 munkanapon belül értesíti a Polgármestert az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben az Idősellátás Vezetője megállapítja e szakasz (3) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltak valamelyikének fennállását, úgy az ápolási díj iránti kérelmet el kell utasítani, illetve a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(3) Az ápolási kötelezettséget nem teljesíti az ápoló abban az esetben, ha

a) három alkalommal, különböző napszakban végzett környezettanulmány során nem található a gondozás helyszínén,

b) három egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről,

c) ha a gyógyszerelés, az étkeztetés és a személyi higiéné ellátásában hiányosság tapasztalható,

d) ha az ápolt személy, illetve a lakókörnyezete elhanyagolt állapotban van, vagy

e) az ápoló az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik.

(4) Az ápolási díjhoz kapcsolódó feladat- és hatáskört a Polgármester gyakorolja a Közgyűlés által átruházott hatáskörben.

7. Önkormányzati segély

11. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Az önkormányzati segély az alábbi esetekben indokolt:

a) baleset, betörés esetén,

b) tartós, legalább két hónapot meghaladó akut betegség, vagy hosszas – két hetet meghaladó – kórházi kezelés esetén,

c) gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén, amennyiben az közgyógyellátás keretében nem finanszírozott,

d) nyugdíjba vonulást követő időszakra az ellátás folyósításáig,

e) munkanélkülivé válás miatt átmenetileg létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben,

f) közüzemi díjhátralék esetén a szolgáltatás kikapcsolásának megelőzésére, vagy a szolgáltatás visszaállítására,

g) elhunyt személy eltemettetésének biztosítására,

h) hozzátartozó elhalálozása esetén,

i) elemi kár elhárítása érdekében,

j) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

k) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

l) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

m) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások biztosításához.

12. § (1) Nem állapítható meg önkormányzati segély a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 150 %-át, egyéb esetben a nyugdíjminimum 130 %-át meghaladja.

(2) A 11. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt esetben nem állapítható meg önkormányzati segély, ha a családi jövedelemhatár a nyugdíjminimum 300%-át meghaladja.

(3) A döntésre jogosult az (1) bekezdésben szereplő jövedelmi korlátozásoktól a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleménye alapján indokolt, valamint különös méltánylást érdemlő esetben évente, rászorulónként legfeljebb két alkalommal eltekinthet.

(4) A sürgős intézkedéseket igénylő esetekben a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérése mellőzhető, de ebben az esetben a döntésre jogosult a (3) bekezdés szerinti döntéséről köteles a bizottságot annak soron következő ülésén tájékoztatni.

13. § (1) Az önkormányzati segély összege alkalmanként-, családonként a (2) bekezdésben foglalt kivétellel nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50%-át.

(2) Az önkormányzati segély összege 

a) a 12. § (2) bekezdés a) f) i) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át,

b) a 12. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt esetben, ha a temettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:

ba) a nyugdíjminimum 100 %-át, akkor a támogatás alapjának a 1,5-szerese,

bb) a nyugdíjminimum 150 %-át, akkor a támogatás alapjának az 1,25-szöröse,

bc) a nyugdíjminimum 200 %-át , akkor a támogatás alapjának 1-szerese,

bd) a nyugdíjminimum 300 %-át, akkor a támogatás alapjának 0,75-szöröse.

(3) A 12. § (2) bekezdés f) pontja esetén a segély összegét közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni. Ez a támogatási forma egy évben egyszer vehető igénybe, akár az adósságkezelési szolgáltatás önrészeként is.

(4) A 11. § (1) bekezdésében foglalt váratlan élethelyzetet, illetve a létfenntartást veszélyeztető helyzetet hitelt érdemlően igazolni kell.

(5) Az önkormányzati segélyhez kapcsolódó feladat- és hatáskört a Polgármester gyakorolja a Közgyűlés által átruházott hatáskörben.

14. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított három hónapon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a temetés után, de kivételes esetben a temetés előtt is be lehet nyújtani. Ez utóbbi esetben az eltemettető köteles a temetési számlát legkésőbb a temetést követő 15 napon belül becsatolni.

15. § Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás alapja a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek a 20 %-a, mely összeget száz forintra kerekítve kapják meg a jogosultak. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegét az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

16. § Nem állapítható meg a temettetés költségeihez való hozzájárulás az Sztv.-ben meghatározott eseten kívül, ha korábban elhalt személy újratemetésének költségeihez kérik a támogatást.

8. Százévesek támogatása

17. § (1) Jövedelemkiegészítő támogatás illeti meg a századik életévét elérő személyt.

(2) A támogatás mértéke havonta  a  mindenkori nyugdíjminimum 100 %-a.

(3) A támogatás annak az évnek a kezdetétől jár, amelyben a támogatásra jogosult a századik életévét betölti.

(4) A támogatáshoz kapcsolódó feladat és hatáskört a Polgármester gyakorolja a Közgyűlés által átruházott hatáskörben.

III. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

9. A természetben nyújtott ellátások formái

18. §        Az önkormányzat a rendelkezésére álló pénzforrásokból a jogosult részére jövedelmek kiegészítésére, pótlására az alábbi, szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott ellátásokat biztosíthatja:

a) köztemetés,

b) szociálisan rászorulók közgyógyellátása,

c) adósságkezelési szolgáltatás,

d) önkormányzati segély.

10. Köztemetés

19. § (1) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(2) Köztemetés helye: Érd, Ercsi úti köztemető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben kérelemre el lehet térni, de az ezzel járó többletköltségeket a kérelmező köteles viselni.

(4) Az Sztv-ben meghatározott köztemetéshez kapcsolódó feladat- és hatáskört a Polgármester gyakorolja.

11. Szociálisan rászorulók közgyógyellátása

20. §   (1) A szociálisan rászoruló kérelmező méltányossági közgyógyellátásra jogosult, ha az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át, és akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának összege eléri a mindenkori nyugdíjminimum 21 %-át,

b) a 65. életévét betöltött személy, vagy egyedül élő személy esetén a havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át, és akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának összege eléri a mindenkori nyugdíjminimum 21 %-át.

(2) A közgyógyellátáshoz kapcsolódó feladat- és hatáskört a Polgármester gyakorolja a Közgyűlés által átruházott hatáskörben.

12. Adósságkezelési szolgáltatás

21. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Családsegítő Központnál, az e célra rendszeresített kérelem nyomtatványon folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A tényállás tisztázása és a szociális rászorultság megállapítása érdekében a Családsegítő Központ környezettanulmányt készít, amelyből a család szociális körülményei megállapíthatóak. A Családsegítő Központ a kérelmet, a környezettanulmányt a szükséges mellékletekkel, valamint javaslatával ellátva a kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoportja részére.

22. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban az a család, vagy személy részesülhet, akinek

a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő esetében a két és félszeresét, valamint

b) a kérelmező által használt lakás összes területe – komfortfokozattól függetlenül – nem haladja meg a 100 m²-t, kivéve, ha a háztartásban négynél több személy lakik, azonban a lakás összes területe a 120 m²-t ilyenkor sem haladhatja meg, feltéve, hogy az Sztv. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban az a család vagy személy, akinek az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó vagyona van.

23. § (1) Az Sztv. 55. § (2) bekezdésében felsorolt adósságtípusok közül az önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusokat és összegük felső határát az alábbiak szerint állapítja meg:

(2) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítása a Polgármesteri Hivatal által megbízott ingatlanforgalmi szakértői képzettséggel rendelkező személy bevonásával történik. A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapításával kapcsolatos költségek a kérelmezőre nem háríthatók át.

24. § Az adósságcsökkentési támogatás mértéke:

a) első alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-a ,

b) második alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-a,

c) minden további alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 25%-a,

de összege alkalmanként legfeljebb háromszázezer, a 23.§ f) pontja szerinti esetben pedig legfeljebb négyszázezer forint.

25. § (1) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az adósságkezelési tanácsadást a Szociális Gondozó Központon belül működő Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

(2) Az adósságkezelési tanácsadáson az adósságkezelési támogatásban részesülő személy személyesen köteles részt venni.

 26. § Az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó feladat- és hatáskört a Polgármester gyakorolja a Közgyűlés által átruházott hatáskörben.

13. Önkormányzati segély természetben

27. § (1)  Természetbeni önkormányzati segély állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A természetbeni önkormányzati segély formái:

a)      élelmiszercsomag, élelmiszerutalvány,

b)     nyolcvan, kilencven és százévesek ajándékcsomagja,

c)      tüzelőtámogatás,

d)     tanulók helyi járatú autóbusz bérlet támogatása,

e)      tanszer-tankönyvtámogatás,

f)       újszülöttek támogatása.

28. § (1) Élelmiszercsomag vagy élelmiszerutalvány a szociálisan rászoruló személyek természetbeni támogatása, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy váratlan élethelyzetbe került és

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 130 %-át,

b) egyedül élő személy esetén a havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételek az alábbiak:

a) A húsvétot és karácsonyt megelőző harminc napos időszakban benyújtott kérelmek esetén az a kérelmező jogosult a támogatásra, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó  jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg és a tárgyévben más támogatásban nem részesült.

b) Születésnapjuk alkalmából egyszeri ajándékcsomagra jogosultak az Érden lakóhellyel rendelkező nyolcvan, kilencven és századik életévüket betöltő személyek.

(3) A Polgármester a 28. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indítja meg az eljárást a jogosultság megállapítása iránt.

(4) A jogosult a határozatból eredő igényét a támogatásra való jogosultságról szóló értesítés közlésétől számított egy hónapon belül érvényesítheti, azt követően a jogosultságot meg kell szüntetni.

29. § (1) A tüzelőtámogatás a szociálisan rászoruló személyek természetbeni támogatása, mely egy fűtési idényben csak egy alkalommal állapítható meg, amennyiben a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója:

a)  lakásfenntartási támogatásra nem jogosult és

b)  a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg 

ba) 65 év feletti, vagy egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 300 %-át, vagy 

bb) kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 150 %-át, vagy

bc) három és ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 130 %-át.

(2) A tüzelőtámogatás összege nem haladhatja meg:

a) 65 év feletti, vagy egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 130 %-át, vagy 

b) kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 120 %-át, vagy

c) három és ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 100 %-át.

(3) Tüzelőtámogatás nyújtható tüzelő utalvány formájában, vagy elszámolási kötelezettséggel, pénzbeli ellátásként.

(4) Tüzelőtámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

30. § (1) Rendkívüli időjárás esetén a 29. § (1) bekezdésben foglaltaktól a döntésre jogosult a Családsegítő Központ, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint az Érdi Cigány Tanács indoklásával ellátott javaslata alapján eltekinthet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a döntésre jogosult a támogatást tűzifa házhozszállítással biztosítja, melynek mennyisége legfeljebb 5 m³ lehet. Erről a Szociális és Egészségügyi Bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(3) A tűzifa kiszállításával kapcsolatos koordinációs feladatokat a Családsegítő Központ a Roma Nemzetiségi Önkormányzat segítségével látja el.

31. § (1) Természetbeni támogatásként, tanulók helyi járatú autóbusz-bérletére jogosult az iskolabusz járat megszüntetését követően, aki a II. Lajos Általános Iskolával megszűnésének időpontjában tanulói jogviszonyban állt, és azóta a Bolyai János Általános Iskolával, vagy az Érdligeti Általános Iskola Túr utcai telephelyével, vagy a Batthyány Általános Iskola és Sportiskolával áll nappali tagozaton tanulói jogviszonyban.

(2) A támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, - legkorábban a tanév első hónapjától -, az adott tanév végéig tart.

(3) A kérelem benyújtásának határideje a tanév első hónapjának harmincadik napja, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

32. § (1) Tanszer, illetve tankönyvtámogatás nyújtható annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő, illetve a súlyos fogyatékos vagy tartós beteg gyermeket nevelő család esetében a nyugdíjminimum 175 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás összege gyermekenként nem haladhatja meg:

a) a nyugdíjminimum 15 %-át, kivéve a b) pontban foglalt esetet,

b) amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, úgy a nyugdíjminimum 40%-át.

(3) A kérelem benyújtásának határideje szeptember 30., mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A támogatást elsősorban tanszerutalvány formájában kell biztosítani. Amennyiben nem áll rendelkezésre utalvány, úgy a támogatás összegével a kérelmezőnek a pénz felvételét követő 30 napon belül ÁFA-s számlával el kell számolnia.

(5) A jogosult a határozatból eredő igényét a támogatásra való jogosultságról szóló értesítés közlésétől számított egy hónapon belül érvényesítheti, azt követően a jogosultságot meg kell szüntetni.

33. § (1) Gyermekenként 25.000,- Ft értékű ajándékutalványban vagy ajándékcsomagban, és emléklapban részesül azon újszülött, aki 2006. december 31-e után született, és akinek – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve- első létesített lakóhelye Érd.

(2) A Polgármester a Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indít eljárást a jogosultság megállapítása iránt.

(3) A három hónapos korára érdi lakóhellyel rendelkező örökbefogadott gyermek is jogosult a támogatásra, mely esetben a törvényes képviselő jogosult az eljárás megindítására.

(4) Az újszülöttek támogatásának megállapításánál a szülők jövedelmi viszonyait, szociális helyzetét nem kell vizsgálni.

(5) A jogosult törvényes képviselője, a határozatból eredő igényét a támogatásra való jogosultságról szóló értesítés közlésétől számított egy hónapon belül érvényesítheti, azt követően a jogosultságot meg kell szüntetni.

34. § A természetbeni önkormányzati segélyhez kapcsolódó feladat- és hatáskört a Polgármester gyakorolja a Közgyűlés által átruházott hatáskörben.

IV. Fejezet

 Záró rendelkezések

35. § (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 26/2004. (VII. 5.) önkormányzati rendelet, valamint a gyámügyi igazgatásról és a gyermekek védelmének helyi szabályairól szóló 37/1997. (XII.1.) önkormányzati rendelet.