Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 21/2014. (VI.26.), 41/2014. (XII.29.), 13/2015. (III.27.), 26/2015. (VI.26.), 41/2015. (XII.18.), 25/2016. (VII.04.), 18/2017. (VI.30.), 26/2017. (X.27.), 28/2018. (XII.14.), 17/2020. (V.28.), 30/2020. (X.28.); 26/2022. (VI.30.) önkormányzati rendeletekkel módosított 43/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete
Hatályos: 2014. 01. 01- 2023. 03. 29Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 43/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezés rendjéről1
Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 42. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 41. § (3) bekezdése alapján, valamint a 40. § (5) bekezdése alapján a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek véleményét kikérve, továbbá Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2007. (IV. 26.) Önk. rendelet 52. § (5) e.) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Ellenőrző és Mezőgazdasági Bizottsága és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Népjóléti, Ifjúsági, és Sport Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § [1] A rendelet célja Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a köztemetők üzemeltetése, az elhunytak emlékének méltó megőrzése, a halottak nyughelye előtti egyházi vagy polgári szertartás végzése és a kegyeleti szolgáltatások kulturált színvonalon történő ellátásának biztosítása.
2. § (1) A Hajdúböszörmény közigazgatási területén található temetők felsorolása:
a) Hajdúböszörményi Városi Köztemető a hajdúböszörményi ingatlan-nyilvántartásban 3270 hrsz. alatt felvett, természetben Hajdúböszörmény város belterületének nyugati részén, a 35-ös főközlekedési út mentén húzódó 20 ha 5554 m2 terület, amelynek tulajdonosa és fenntartója a Hajdúböszörményi Bocskai és Kálvin Téri Református Egyházközség egyenlő arányú osztatlan közös tulajdonnal, üzemeltetője a Paraklétosz Kegyeleti Szolgáltató Nonprofit Kft (a továbbiakban: Üzemeltető).
TEMETÉSI HELYEK
3. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamát a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 18. § (1) bekezdésének megfelelően a következők szerint határozza meg:
a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év,
b) sírbolt esetén 60 év,
c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év,
d) urnasírbolt esetén 20 év.
(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog az (1) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama
a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés esetén 10 év,
b) sírbolt esetén 30 év,
c) urnafülke és urnasírhely esetén 5 év,
d) urnasírbolt esetén 10 év.
Az újraváltás díja a megváltási díj időarányosan csökkentett részével egyenlő.
(3) Sírhely-előreváltás csak az Üzemeltető engedélyével lehetséges.
(4) Abban az esetben, ha a temetési helyek előírt használati ideje lejárt, de a temető üzemeltetője – a fenntartó hozzájárulásával – a temetési helyeket magába foglaló sírhelytáblákat ismételt temetésre vagy egyéb célra felhasználni nem kívánja, lehetséges azok újraváltása.
(5) A temetési helyek használati díjtételeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezen díjtételeket évente felül kell vizsgálni.
4. § (1) A temetési hely felett – a 10. §-ban szabályozott díszsírhely kivételével – az rendelkezik, aki megváltotta.
(2) A rendelkezési jog gyakorlására a Ttv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) A már meglévő és időközben feleslegessé vált sírhelyeket, sírbolthelyeket a temetési hely felett rendelkező értékesítheti, melyre a mindenkori üzemeltetőnek elővásárlási joga van. Az eladási szándékot a temetési hely felett rendelkező személyesen köteles bejelenteni az Üzemeltetőnek.
5. § (1) [7] A köztemetőket római számmal megjelölt sírhelytáblákra, ezen belül nagybetűs (A, B, C, stb.) megjelölésű sírhely sorokra és a sorokat arab számmal megjelölt temetési helyekre kell felosztani. A sírhelytáblák kialakítását, a sírhelyek (sírbolthelyek) beosztását, számozását, azok elhelyezését az Üzemeltető állapítja meg a tulajdonosok által jóváhagyott parcella vázlat alapján.”
(2) A kialakított sírhelytáblák közül – kivéve a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott városi köztemető területének észak-nyugati szélén elhelyezkedő sírhelytáblákat – külön ki kell jelölni
a) a sorba temetésre szolgáló egyes sírhelyeket,
b) a kettős, és az előreváltott egyes és kettős sírhelyeket,
c) a gyermeksírhelyeket,
d) a sírbolthelyeket,
e) a fejfa (csónakfejfa jellegű) jelölési sírok részére szolgáló sírhelyeket,
f) az urnasírhelyeket,
g) és az urnasírbolt-helyeket.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban, továbbá az e) és f) pontjaiban felsorolt temetési helyeket a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott városi köztemető központi fekvésű részén kell kialakítani.
(4) A 2. § (1) bekezdésének b) pontjában jelölt külterületi lakott helyek köztemetőjében a sorba temetésre kijelölt egyes sírhelyeket tartalmazó sírhelytáblák kialakítása kötelező. A (2) bekezdés b) és g) pontjaiban szereplő sírhelytáblák kialakítását – a helyi körülmények és lehetőségek figyelembe vételével – a köztemető üzemeltetője dönti el.
6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében jelölt temetőben kialakított vagy kialakítandó sírhelyek megoszlása a következő lehet:
a) egyes sírhelyek,
b) kettős sírhelyek,
c) gyermek sírhelyek,
d) sírbolthelyek,
e) fejfás sírhelyek,
f) díszsírok (közéleti sírok),
g) urnasírhelyek,
h) urnasírbolt-helyek.
(2) [8] Az (1) bekezdésben felsorolt temetési helyek az 5. §-ban részletezett, utakkal határolt sírhelytáblákban alakíthatók ki, az alábbi előírások szerint:
a) A sírgödör mélysége 2,5 méter mélységben, vagy annál mélyebben található talajvízszint esetén 2 méter. Ahol a talajvíz a talajszinttől számított legfeljebb 2 méterig emelkedik a sírgödör mélysége a vízszint felett 0,4 méter, de legalább 1,6 méter. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélységbe kerüljön.
b) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.
c) A sírhelyek méretei:
ca) felnőtt egyes sírhelyek hossza: 2,1 méter, szélessége: 0,9 méter, mélysége: 2,0 méter, sírok egymástól való távolsága: 0,6 méter, sírhelysorok egymástól való távolsága: 1,0 méter,
cb) felnőtt kettős sírhelyek hossza: 2,1 méter, szélessége: 1,9 méter, mélysége: 2,0 méter, sírok egymástól való távolsága: 0,6 méter, sírhelysorok egymástól való távolsága: 1,0 méter,
cc)[9] gyermek sírhelyek hossza: 1,3 méter, szélessége: 0,6 méter, mélysége: 2,0 méter, sírok egymástól való távolsága: 0,6 méter, sírhelysorok egymástól való távolsága: 1,0 méter.
(3) A temetési helyeket – a sírbolthelyek kivételével – kifalazni, betonnal kibélelni, oldalirányú üreggel ellátni tilos.
7. § (1) A temető területén az urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység. Sírjelek, síremlékek felállításához, felújításához, átépítéséhez, lebontásához – bemutatott részletes terv alapján – a temető üzemeltetője járul hozzá és a (3) bekezdésben foglaltak alapján meghatározza a síremlékek alapozási méreteit. A sírjel nem foglalhat el a (3) bekezdésben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.
(2) Nem adható engedély fejfás jelölésű temetési helyen síremlék felállítására vagy egyébként a temetési helyre nem jellemző egyéb kialakításra, kiképzésre. Sírjel készítésénél az erre irányuló előírásokat be kell tartani. A csónak alakú fejfás parcellában a temetés rendjére vonatkozó előírásokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(3) A síremlékek földfeletti kiképzésének adatai:
a) A földfeletti állandó kiképzés méretei:
aa) felnőtt egyes sírok hossza: 2,1 méter, szélessége: 0,9 méter, magassága: 0,3 méter,
ab) felnőtt kettős sírok hossza: 2,1 méter, szélessége: 1,9 méter, magassága: 0,3 méter,
ac) gyermek sírok hossza: 1,3 méter, szélessége: 0,6 méter, magassága: 0,3 méter,
ad) urnasírhelyek hossza: 1,2 méter, szélessége: 1,0 méter, magassága: 0,15 méter.
b) A sírok földfeletti kiképzésének méretadatai nem vonatkoznak a rajtuk elhelyezett emléktáblák, emlékoszlopok és azok kiegészítő tartozékai, például vázák méreteire. Ennek eseti elbírálása – az (1) bekezdésben foglaltak szerint – az Üzemeltető feladata.
c) A járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm lehet. A járda elkészítéséhez a kivitelező és az üzemeltető együttműködési megállapodása szükséges.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt síremlékek hosszának és szélességének méreteitől kivételes esetben – pl. az elhunyt termete – el lehet térni. Erre irányuló kérelmet a temető üzemeltetője engedélyezheti.
(5) A síremlékek fennmaradásának időtartamával kapcsolatosan a temetési helyekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A temető vagy temetőrész megszüntetése, majd kiürítése elrendelése időpontjának lejárta után a síremlékek további sorsa vonatkozásában a Vhr. 21. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
(6) Az előreváltott temetési helyeken elhelyezett síremlékek, valamint síremlékkel rendelkező sírbolthelyek eladási szándékát az Üzemeltetőnek előzetesen be kell jelenteni.
8. § (1) A temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül.
(2) [10] Sírboltok csak személyenként elkülönített légtérrel építhetők az alábbiak szerint:
a) Teljesen a föld alatt 1,7 méter mélyre süllyesztve, föld felszíne felett a 70 cm magas kiemeléssel ellátva, a sírgödör alja átlagosan 10 cm vasalt aljzatbeton, a sírbolt falazata 15 cm vasbeton, a válaszfal vasalt zsalukővel készül.
b) A sírbolt üres légterébe fedlapok kerülnek.
(3) A sírboltok legalább 2 db koporsó elhelyezésére szolgálnak, ennek megfelelően alapméretei az alábbiak:
a) A sírbolt mélységei: 1,7 méter, belső hossza: 2,3 méter, szélessége: 2 db koporsó elhelyezése esetén 1,5 méter.
b) Fülkékkel épült sírbolt minden egyes fülkéje 220 cm hosszú, 90 cm magas és 84 cm széles.
c) A sírboltok egymástól való távolsága 0,6 m, a sírboltsorok egymástól való távolsága minimum 1,0 m.
9. § (1) [13] Hamvakat tartalmazó urnák eltemetése, elhelyezése a tulajdonosok által jóváhagyott parcella vázlat alapján kialakított sírhelytáblákban történik.
(2) Az urnasírhelynek a 3. §-ban meghatározott nyugvási ideje lejárta után a sírokban elhelyezett hamvakat tartalmazó urnákat közös sírba kell elhelyezni. A közös sír kialakításáról és a folyamatos elhelyezésről az Üzemeltető gondoskodik.
(3) Egy urnasírboltba 4 db urna helyezhető. Sírhelybe 4 db urna helyezhető el.
(4) Az urnasírhelyek, urnasírbolt-helyek méretei:
a) urnasírhelyek hossza: 0,8 méter, szélessége: 0,6 méter, mélysége: 1,0 méter, sírok egymástól való távolsága: 0,6 méter, sírhelysorok egymástól való távolsága: 1,0 méter,
b) urnasírbolt-helyek hossza: 1,2 méter, szélessége: 1,0 méter, urnasírboltok egymástól való távolsága: 0,5 méter, urnasírbolt-sorok egymástól való távolsága: 0,9 méter.
(5) A síremlék jellegű urnasírhelyek méretei:
Díszsírok, közéleti sírhelyek[14]
10. § (1) A díszsírok a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti városi köztemető központi helyén fenntartott egyes és kettős sírhelyek, amelyeket a város önkormányzati képviselő-testülete adományoz olyan elhunytak számára, akik a haza, a közösség vagy a város érdekében kimagasló és maradandó érdemeket szereztek.
(2) Díszsírba temethetők:
a) A város gazdasági, kulturális, művészeti fejlődéséért kimagasló és maradandó alkotó munkát végzők.
b) A városban hosszú időn át kiemelkedő közéleti, közszolgálati, gazdasági, kulturális, művészeti, oktatásügyi, egészségügyi tevékenységet a város közvéleménye előtt elismerten végzők. Ezek között különösen a város díszpolgárai, különféle városi kitüntető díjak birtokosai.
c) Akiket a város önkormányzati képviselő-testülete kiemelkedő érdemeik elismeréseként arra méltónak tart.
(3) A (2) bekezdés szerinti feltételek alapján díszsírba való temetést az elhunyt, hozzátartozója, munkahelye, politikai, társadalmi szervezet, civil közösség és egyház kezdeményezheti az önkormányzat képviselő-testületénél. A kérelemről a képviselő-testület határozattal dönt. Ha a bejelentés és a temetés közötti időtartam a képviselő-testületi elbírálás lehetőségét kizárja, úgy az adományozás kérdésében a polgármester foglal állást és döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A díszsírok a városi temető ravatalozójától észak-nyugatra fekvő területen alakíthatók ki, amelyek a temető megszüntetéséig fennmaradnak. A díszsírok gondozása, fenntartása – hozzátartozó vagy az elhunyt kegyeletét megőrző más személy hiányában – a temető üzemeltetőjének a feladata.
(5) [15] A díszsírokba már eltemetett elhunytak később meghalt házastársainak vagy a már eltemetett házastársainak a díszsírhelyekre jogosultakkal közös sírba való temetéséről – az elhunytak közeli hozzátartozóinak előzetes kérelme alapján – az önkormányzat képviselő testülete vagy a (3) bekezdés szerint a polgármester dönt.
(6) [16] Közéleti sírhelyek a városi temető ravatalozójától észak-nyugatra fekvő területen alakíthatók ki, amelyek a temető megszüntetéséig fennmaradnak. A díszsírok gondozása, fenntartása – hozzátartozó vagy az elhunyt kegyeletét megőrző más személy hiányában – a temető üzemeltetőjének a feladata.
A TEMETŐK ÜZEMELTETÉSE
12. § (1) Az Üzemeltető a temetéssel, a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos ügyek intézésére a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott városi köztemetőben kialakított iroda épületében ügyfélfogadást tart. Az ügyfélfogadás helyi időpontjait és időtartamát az Üzemeltető – a temető bejáratánál kifüggesztett hirdetőtáblán megjelölve – határozza meg.
(2) A külterületi lakott helyeken történő temetéssel, valamint ahhoz kapcsolódó szolgáltatással jelentkező ügyeket is az (1) bekezdésben meghatározott ügyfélfogadási helyen intézik.
12/A. § (1) [17],[18],[19] A 2. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt Hajdúböszörményi Városi Köztemető nyitva tartási rendje a következő:
13. § (1) A temető üzemeltetésével kapcsolatos előírások betartásáról, betartatásáról, a közönség kivonatolt tájékoztatók kifüggesztésével történő tájékoztatásáról az Üzemeltető a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-ában foglaltak szerint gondoskodik.
(2) A kegyeleti jogok gyakorlása céljából az Üzemeltető a Ttv. 18. §-ában előírt nyilvántartásokat vezeti. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. Az üzemeltető a sírboltkönyv és a nyilvántartó könyv adatai alapján a temető nyilvántartási ideje alatt köteles felvilágosítást adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek. Köteles továbbá a köztemetőről térképet vagy vázrajzot készíteni, amelyen folyamatosan fel kell tüntetni a betelt és a még felhasználható temetési helyeket.
14. § (1) Az Üzemeltető a Kegyeleti Közszolgáltatási Szerződésben foglaltak szerint folyamatosan gondoskodik a temető létesítésének és működtetésének feltételéül előírt infrastrukturális és egyéb körülmények megfelelő állapotban tartásáról, így különösen a köztemetők
a) útjainak javításáról és sorfásításáról,
b) zöldfelületeinek karbantartásáról,
c) a hulladékok összegyűjtéséről és elszállításáról,
d) vízvételi lehetőségről.
(2) Az elhasználódott és feleslegessé vált tárgyak megsemmisítése a temető üzemeltetőjének a feladata, amennyiben a sírhellyel rendelkező személy nem ismert.
(3) A temetési helyek gondozása – állagmegóvás, díszítés, növények ültetése, más karbantartási feladatok végzése – a rendelkezési jogosult kötelessége, aki ezen tevékenységét az Üzemeltető által kiadott és kifüggesztett előírások alapján köteles végezni.
15. § [22] (1)A városi temető kerítéssel körülvett terület, melybe kizárólag a kapukon keresztül szabad bemenni.
(2) A városi temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az Önkormányzatot, sem az Üzemeltetőt nem terheli.
16. § (1) [23] A 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott városi köztemető területén a gépjárművel való közlekedés behajtási díj megfizetésével lehetséges. A behajtási díj bruttó 400Ft/alkalom.
TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
17. § (1) Temetkezési szolgáltatások alatt a Ttv. 25. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek értendők.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt temetkezési szolgáltatások közül a temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az Üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező. Ezeket az Üzemeltető által biztosított szolgáltatásoknak nevezzük, melyre vonatkozó díjtételeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Újratemetés díját a rendelet 2. mellékletében szereplő díjtételekből kell értelemszerűen képezni.
(4) A temetkezési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet vagy vállalkozó gondoskodik a temetés idejének, helyének, a szertartás formájának nyilvánosságra hozataláról, hirdetés közzétételéről. Az Üzemeltető vezeti a temetési helyekről a nyilvántartásokat, a sírboltokról szóló nyilvántartására a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. A sírboltkönyvbe és a nyilvántartó könyvbe annak személyes adattartalma miatt csak az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult tekinthet be. A sírhely ügyében, különösen megváltás vagy újraváltás esetén az eltemettető vagy a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyesen vagy meghatalmazottja járhat el.
(5) A Ttv. 25. § (1) bekezdésben felsorolt temetkezési szolgáltatások zavartalan biztosításáról az Üzemeltető köteles gondoskodni közvetlenül vagy közvetve, a Ttv. 30. §-a szerinti feltételeknek megfelelő temetkezési szolgáltató közreműködésével.
(6) A temetőben végzendő minden munkát az Üzemeltető részére be kell jelenteni. A temetkezési szolgáltatónak, a temetőben vállalkozásszerű tevékenységet végző vállalkozónak rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez előírt szakképesítéssel, és a közegészségügyi, valamint baleset- és tűzvédelmi előírásokra vonatkozó ismerettel.
18. § (1) A temetőben munkát végző vállalkozó és temetkezési szolgáltató ez irányú tevékenységét az Üzemeltetővel együttműködve köteles végezni.
(2) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők, különösen az építőipari vagy kertészeti tevékenységet ellátók minden olyan megkezdett nap után, amelyen vállalkozói tevékenységüket végzik, temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni, melynek összegét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
19. § (1) [24] Ravatalozni és ravatalozással egybekötött szertartást végezni a ravatalozó-teremben vagy az ahhoz közvetlenül kapcsolódó nyílt, a ravatalozó épület előtt kijelölt és kiépített területen lehet. Hamvasztásos temetés esetén a sírnál, sírboltnál, urnasírboltnál történő urnaravatalozás is megengedett. A ravatalra helyezett halott – kivéve a fertőző betegségben elhunyt és a roncsolt testű halott – koporsója az eltemettető kívánságára, a temetési szertartás megkezdéséig a ravatalozóteremben nyitva tartható. A köztemetőben lévő ravatalozó helyiséget a temetési szertartás megkezdése előtt fél órával kell kinyitni.
(2) A külterületi lakott helyeken eltemetendő halottat a temetési szertartás megkezdése előtt kell a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott városi köztemető ideiglenes tárolójából a külterületi lakott hely köztemetőjébe kiszállítani és az ott kialakított ravatalozóban elhelyezni. Egészségügyi intézményben meghalt személy esetében az elhunytat a temetési szertartás megkezdése előtti időpont megfelelő megválasztásával a kórházból közvetlenül a külterületi lakott hely köztemetőjébe is ki lehet szállítani. A holttestnek a ravatalozóasztalon történő elhelyezésénél a Vhr. 5. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
20. § [25] (1) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége elhunyt személy hűtése és halottkezelési díja nélkül
a) szolgáltatások + kellékek + sírhely összesen: 185.705.- Ft, + ÁFA (munkaidőben)
b) szolgáltatások + kellékek + sírhely összesen: 209.800. Ft, + ÁFA (munkaidőn túl).
Az elhunyt személy hűtése és halottkezelési díja nélkül a közköltséges temetés díja magában foglalja a Hajdúböszörmény helységnévtábláján belüli szállítás költségeit. Hajdúböszörmény helységnévtábláján túli területeken az elhunyt szállítási díjához megtett kilométerenként 345,- Ft/km + ÁFA díjtétel hozzáadandó.
(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az elhunyt személy hűtése és halottkezelési díjával, szállításával Hajdúböszörményből a DEOEC-re:
A TEMETŐ LEZÁRÁSA, KIÜRÍTÉSE
21. § (1) Temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely lezárását, kiürítését tartalmazó hirdetményt a 13. §-ban jelölt hirdetőtáblán, továbbá a ravatalozó előtt, az érintett temetőrésznél ki kell függeszteni. A külterületi lakott helyek köztemetőjében a hirdetmény elhelyezését a temető adottságának megfelelő helyen, például a bejárati kapunál a megfelelő módon kell biztosítani. A kiürítést tartalmazó hirdetményt a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal és a külterületi lakott helyek közigazgatási kirendeltségeinek hirdetőtábláin is ki kell függeszteni.
(2) Kiürített temetőben lévő sírboltok és síremlékek esetében a 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, míg a műemlék jellegű síremlékek esetében az építésügyi és örökségvédelmi hivatal területileg illetékes szervét is tájékoztatni kell. Amennyiben az építésügyi és örökségvédelmi hivatal területileg illetékes szerve a síremléket műemléknek nyilvánítja, úgy gondoskodik annak megfelelő áthelyezéséről.
(3) Abban az esetben, ha megszűnt és kiürített temetőben lévő sírjel elszállításáról a rendelkezésre jogosult a meghatározott időpontig felhívásra nem gondoskodik vagy rendelkezésre jogosult már nincs, a megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével a sírjelet a temető az Üzemeltető értékesítheti. A síremlékek értékesítésének követelményeit az Üzemeltető javaslatára a fenntartó határozza meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. § A rendelet 2014. január 1-én lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 32/2003. (VI. 26.) Önk. számú rendelet.
Az önkormányzati rendeletet Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2023. (III. 30.) önkormányzati rendeletének 22. §-a hatályon kívül helyezte 2023. március 31. napjával.