Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 43/2013. (XII.2.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 11. 28


(módosításokkal egységes szerkezetben)[1]

 

 

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3), bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

 

I. Fejezet

 

Általános rendelkezések

 

1. A rendelet hatálya

 

1. §

 

E rendelet hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik

   a)          Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek és megfelelnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1)–(4a) bekezdésében előírtaknak, vagy

   b)          az Sztv. 6. §-a vagy 7. § (1) bekezdése alapján ellátásra jogosultak.

 

2. §

 

E rendelet hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:

   a)     pénzbeli szociális ellátások:

aa) aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély),

ab) lakásfenntartási támogatás (normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás),

ac) ápolási díj,

ad) önkormányzati segély,

ae) gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás.

   b)     természetben nyújtott szociális ellátások:

ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

bb) köztemetés,

bc) méltányossági közgyógyellátás,

bd) fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása,

be) gyógyszerutalvány,

bf) lakbértámogatás,

bg) ünnepekhez kapcsolódó támogatás.

 

2. Értelmező rendelkezések

 

3. §

 

(1) Az Önkormányzat közigazgatási területén az elismert lakásnagyság, ha a háztartásban

   a)     egy személy lakik, 40 nm,

   b)     két személy lakik, 45 nm,

   c)      három személy lakik, 55 nm,

   d)     négy személy lakik, 65 nm,

   e)     négy személynél több lakik, úgy a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 nm-rel növekszik,

de minden esetben legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(2) E rendelet alkalmazása során:

   a)     fogyatékos:

aa)    az Sztv. szerint egészségkárosodott személy,

ab)    az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül,

ac)    a rokkantsági járadékos,

ad)    aki rokkantsági ellátásban részesül,

ae)    aki rehabilitációs ellátásban részesül,

ah)   aki 2011. december 31-e előtt I., II. vagy III. csoportú rokkantsága alapján részesült nyugellátásban és 2012. január 1-jét követően részére öregségi nyugdíjat folyósítanak.

   b)     elemi kár: a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy rendeltetésszerű használatát akadályozó köztudomású, vagy okirattal igazolt károsodás (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, ár- és belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), vagy meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás).

 

4. §

 

Ahol e rendelet méltányossági döntési jogosultságot biztosít, a döntés meghozatala előtt különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

   a)             az érintett és családja szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét, a család egy főre jutó havi jövedelmének összegét,

   b)             az érintett és családja korát, egészségi állapotát, fogyatékosságát, egyéb személyi körülményeit,

   c)             az érintett lakásban az egy ott lakó személyre jutó lakásterület nagyságát,

   d)             az érintett által a tárgyévben igénybe vett szociális ellátásokat.

 

 

II. Fejezet

 

Eljárási szabályok

 

3. Általános eljárási és hatásköri szabályok

 

5. §

 

Az ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül megküldött önkormányzati intézkedés kivételével érdemi ügyintézés elektronikus formában nem történhet. E rendelkezés nem zárja ki az elektronikus úton történő általános jellegű (személyes adatot, valamint konkrét támogatásra vonatkozó adatot nem tartalmazó) tájékoztatás nyújtását.

 

6. §

 

A Képviselő-testület — ha jogszabály vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik – az e rendeletben szabályozott hatáskörei gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

 

4. A szociális ellátások közös szabályai

 

7. §

 

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell személyesen benyújtani, vagy a Polgármesteri Hivatal címére postai úton eljuttatni.

(2) Az e rendeletben meghatározott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemhez - ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik - a jogosultság megállapításához, illetve a jogosultság fennállásának időszakonkénti felülvizsgálatához (a továbbiakban együtt: kérelem) szükséges:

   a)             a kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai (a lakásfenntartási támogatás és a lakbértámogatás esetében a kérelmező és a háztartásában élők) rendszeres és nem rendszeres jövedelméről kiállított igazolások (nyilatkozatok),

   b)             vállalkozó, társas vállalkozás vezető tisztségviselője esetében az Állami Adóhatóság által kiadott jövedelem-igazolás, valamint nyilatkozat a le nem zárt adóév átlagos havi jövedelméről,

   c)             nyilatkozat a kérelmező és családja, valamint az életvitelszerűen együttlakó személyek számáról, és családi állásáról,

   d)             a 16. életévét betöltött gyermek esetén iskolalátogatási igazolás,

   e)             hajléktalan személy esetén nyilatkozat a tényleges tartózkodási helyről,

   f)              munkanélküli személy esetén - ha a személy a Munkaügyi Központ által folyósított ellátásban részesül - a Munkaügyi Központ igazolása a folyósított támogatás összegéről,

   g)             a jogszabály által előírt és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb nyilatkozat és igazolás.

 

8. §

 

A kérelmező szociális körülményeinek vizsgálata céljából környezettanulmányt kell készíteni, ha a benyújtott okiratok vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján a szociális rászorultság tekintetében kétely merül fel.

 

9. §

 

 (1) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetében a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét (a továbbiakban együtt: megtérítendő ellátás) - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)

   a)     elengedheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) kétszeresét,

   b)     legfeljebb 50 %-kal csökkentheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg a nyugdíjminimum ötszörösét, vagy

   c)      legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kötelezett megélhetése súlyosan veszélyeztetett, ha a kötelezett személy családjának egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.

 

10. §

 

Ha e rendelet vagy más jogszabály méltányosság gyakorlását lehetővé teszi, a hatáskör gyakorlója a méltányossági jogkörét az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló  rendeletében az e célra meghatározott keretösszeg erejéig gyakorolhatja.

 

11. §

 

(1) Az e fejezetben meghatározott pénzbeli szociális ellátásokat – a (2) és (4) bekezdésben foglaltak  kivételével – postai úton, vagy folyószámlára történő utalással kell teljesíteni.

(2) A pénzbeli ellátás abban az esetben fizethető ki házipénztárból, ha a kérelmező a megállapító határozat keltétől számított 15 napon belül nem kapta meg az adott hónapra megállapított pénzbeli ellátást, vagy a kérelmező családjában váratlan megbetegedés, azonnali kórházi kezelés, vagy kiskorú gyermekek egészségét veszélyeztető élethelyzet lépett fel.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben kivételesen az ellátás a kérelem benyújtását és elbírálását követően, azonnal kifizethető.

(4) Azon rendszeres pénzbeli ellátások esetében, ahol az ellátás megállapításakor nem a teljes havi összeg kerül megállapításra, annak időarányos része a házipénztárból is kifizethető.

 

 

III. Fejezet

 

A pénzbeli szociális ellátások

 

5. Aktív korúak ellátása

 

12. §

 

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. A kérelmező vagy jogosult ennek keretében köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda

   a)     tisztán tartására,

   b)     az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, higiénikus állapotának biztosítására.

 

12/A. §

 

Az aktív korú ellátás szüneteléséhez vagy a szünetelést követő újbóli folyósításához a jogosult foglalkoztatásában beállott változást munkaszerződés, vagy a munkáltató által kiállított egyéb okirat bemutatásával kell igazolni.

 

13. §

 

(1) Az Sztv. 37/A. §-a szerinti együttműködésre kijelölt szerv az Újpesti Önkormányzat Szociális Intézménye Családsegítő Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) A Családsegítő Szolgálat

   a)             figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján nyilvántartásba veszi,

   b)             tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

   c)             a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról az ellátásban részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

   d)             folyamatosan kapcsolatot tart az ellátásra jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

   e)             legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak végrehajtásáról, szükség esetén módosítja a programot, az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt, és a Munkaügyi Központot,

   f)              jelzi a Polgármesteri Hivatalnak, és a Munkaügyi Központnak, ha az ellátásra jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A kapcsolattartásról a családsegítésre kötelezett esetnaplót vezet.

(4) A beilleszkedést segítő program típusai:

   a)             egyéni képességet fejlesztő program,

   b)             életmódot formáló program,

   c)             konfliktust kezelő program,

   d)             munkavégzésre történő felkészítési program,

   e)             képzési, továbbképzési program,

   f)              foglakoztatási program,

   g)             egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a  családi teendők ellátására való felkészítési program,

   h)            gyermekgondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére való felkészítési program.

 

14. §

 

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködésének eljárási szabályai:

   a)             a támogatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül  köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, továbbá

   b)             a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül köteles írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítő programról.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködés megszegésének esetei:

   a)             a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet,

   b)             a beilleszkedést segítő program összeállításában nem működik közre, vagy a programról írásban nem állapodik meg,

   c)             neki felróható okból nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

 

6. Normatív lakásfenntartási támogatás

 

15. §

 

A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. A kérelmező vagy jogosult ennek keretében köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda

   a)             tisztán tartására,

   b)             az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, higiénikus állapotának biztosítására.

 

 

 

7. Adósságkezelési szolgáltatás

 

16. §

 

(1) Az Önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt az elismert lakásnagyságnál nem nagyobb lakásban élő családot vagy személyt,

   a)             akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő illetve egyedül álló személy esetében a 200 %-át, és

   b)             akinek a háztartásában élők vagyona nem haladja meg a nyugdíjminimum 100-szorosát.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

   a)             vezetékes gázdíjtartozás,

   b)             áramdíjtartozás,

   c)             távhő-szolgáltatási díjtartozás,

   d)             víz- és csatornahasználati díjtartozás,

   e)             lakbérhátralék és a külön szolgáltatások díjában megjelenő távhő-szolgáltatási, valamint víz- és csatornahasználati díjtartozás.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság felső határa 500.000,- forint.

(4) Nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban az a kérelmező, akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságtípusokon kívül is van egyéb a lakás fenntartásával összefüggésben keletkezett olyan, az Sztv. 55. § (2) bekezdése szerinti adóssága, amely, vagy amelyek együttes összege - a (2) bekezdésben meghatározott adósságtípusokban fennálló tartozásokkal együtt - a 800.000,- forintot meghaladja.

(5) Amennyiben a kérelmezőnek az adósságkezelésbe bevont adósságon kívül is van egyéb a lakás fenntartásával összefüggésben keletkezett, az Sztv. 55. § (2) bekezdése szerinti adóssága, az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételére csak abban az esetben jogosult, ha igazolja, hogy az adósságkezelésbe be nem vont adósságok megfizetésére a jogosulttal megállapodást kötött.

 

17. §

 

Nem állapítható meg adósságkezelési szolgáltatás, illetve a már megállapított szolgáltatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező

   a)             a díjtartozása fennmaradó összegére a Családsegítő Szolgálattal, valamint az érintett szolgáltatókkal  nem köt megállapodást, és az érvényes szerződés egy példányát a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz nem nyújtja be,

   b)             önkormányzati tulajdonú, vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában lévő  lakás vonatkozásában nem rendelkezik a lakásra vonatkozóan érvényes és hatályos bérleti szerződéssel, vagy

   c)             magántulajdonú lakása esetében az adósságkezelés alá vont lakása az adósságkezelési szolgáltatás megállapítását követően, az adósságkezelés időtartama alatt elidegenítésre került.

 

18. §

 

(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság 75 %-a.

(2) A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama abban az esetben hosszabbítható meg, ha a támogatási időszak alatt:

   a)             az adós vagy a családtagja elveszíti a munkahelyét,

   b)             az adós vagy a családtagja legalább három hónapot betegállományban tölt,

   c)             az adós közeli hozzátartozója meghal,

   d)             az adósnak gyermeke születik.

(4) Amennyiben a kérelmező az adósságát - vállalása szerint - részletekben kívánja megfizetni, azonban a háztartás havi bevétele nem fedezi az általa vállalt részletfizetés, valamint a lakásfenntartási költségek együttes havi összegét, továbbá a család megélhetéséhez kapcsolódó kiadásait, úgy a kérelmet el kell utasítani.

 

19. §

 

(1) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat teljesíti az Önkormányzat és a SZI közötti megállapodás alapján.

(2)   Az adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó szerződésben kell meghatározni a támogatott és a szolgálat közötti együttműködés rendjét az alábbiak szerint:

   a)             a támogatott köteles a tanácsadáson és a számára megjelölt adósságkezelési programon részt venni,

   b)             havi rendszerességgel köteles igazolni, hogy a szerződében foglalt fizetési kötelezettségének eleget tett.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó véleményének kialakításához a kérelmező lakhatási körülményeit a helyszínen megvizsgálja. Nem szükséges környezettanulmányt tartani, ha a kérelmező által benyújtott jövedelemigazolások alapján, a támogató – a kérelmező rosszhiszemű magatartása, vagy törlesztési képességének hiánya miatt – az adósságcsökkentési támogatás elutasítására tesz javaslatot.

(4) A tanácsadónak a támogatás megállapítására, illetve elutasítására vonatkozó javaslata a kérelem mellékletét képezi.

 

20. §

 

(1) A kérelemhez – a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - mellékelni kell:

   a)     a kérelmezőnek a tartozást nyilvántartó szolgáltatónál történő azonosítására alkalmas okiratot vagy nyilatkozatot (nyilvántartási szám, ügyfélazonosító),

   b)     a lakás fenntartásához kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítéséről – hátralék esetén az adósság összegéről és annak keletkezési idejéről – szóló 15 napnál nem régebbi keltezésű igazolásokat az alábbi szolgáltatásokról (díjakról):

ba) vezetékes gázdíj,

bb) áramdíj,

bc) távhő-szolgáltatási díj,

bd) lakbér- és külön szolgáltatások díja,

be) víz- és csatornahasználati díj,

bf) központi fűtési díj,

bg) közös költség,

bh) szemétszállítási díj,

bi) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettség.

 (2) A támogatás egy összegben történő megállapítása esetén a támogatást az adós önrésze befizetésének igazolását követő 30 napon belül kell folyósítani a követelés jogosultjának.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós az önrészt minden hónap utolsó napjáig köteles a követelés jogosultjának megfizetni.

 

8. Ápolási díj

 

21. §

 

(1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a Ptk. szerinti hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi.

(2) A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végző hozzátartozó részére ápolási díj akkor állapítható meg, ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.

 

22. §

 

(1) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg:

   a)             100 %-a, ha az ápoló nem rendelkezik egyéb jövedelemmel,

   b)             80 %-a, ha az ápoló egyéb jövedelemmel is rendelkezik.

(2) Az ápolási díjat a 18. életévét betöltött, tartósan beteg ápolt végleges állapota esetén határozatlan időre kell megállapítani.

 

23. §

 

Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségeinek különösen abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy:

   a)     jogszerű lakhatási lehetőségéről nem gondoskodik,

   b)     lakása rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem higiénikus,

   c)      étkeztetése nem megoldott,

   d)     egészségi állapotában beállt változásáról kezelőorvosát nem tájékoztatja,

   e)     gyógyszerrel való ellátásáról és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik, vagy

   f)      felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, vagy akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.

 

 

 

24. §

 

(1) Ha az Sztv. szerint ápolásra jogosult személy e jogosultsága az ápolt 18. életévének betöltése miatt szűnt meg, és az e rendelet szerinti ápolási díj iránti kérelmet a tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legfeljebb az ellátás megszűnésétől számított 60 napon belül nyújtja be, részére az ápolási díjat az Sztv. szerinti ellátás megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén a hozzátartozó a kérelem benyújtásának napjától jogosult az ápolási díjra.

 

9. Önkormányzati segély

 

25. §

 

(1) Önkormányzati segély annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

   a)             egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 225 %-át,

   b)             2 fős család esetében a nyugdíjminimum 175 %-át,

   c)             3 vagy ennél több fős család esetében a nyugdíjminimum 130 %-át.

(2) Ha a kérelmező fogyatékos személy vagy a kérelmező családjában fogyatékos személy él, továbbá, ha a kérelmező vagy házastársa, illetve élettársa időskorúak járadékában részesül, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a nyugdíjminimum 25 %-ával emelkedik.

(3) Ha a kérelmező elhunyt egyeneságbeli rokona, örökbefogadott-, mostoha- vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, testvére, vagy más közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti és nem igényel szociális temetést, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a nyugdíjminimum 100 %-ával emelkedik.

(4) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően a polgármester, évente legfeljebb két alkalommal önkormányzati segélyben részesítheti azt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum négyszeresét, ha elemi kár éri, vagy olyan azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetbe kerül, amit nem képes önerőből megoldani.

(4a) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően a polgármester, évente legfeljebb két alkalommal, jövedelmi helyzetétől függetlenül, önkormányzati segélyben részesítheti azt, aki a sérelmére elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés (különösen rablás, lopás, betörés) következtében létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

(5) A (4) és (4a) bekezdés alapján egy család részére évente legfeljebb a nyugdíjminimum 200 %-áig adható önkormányzati segély.

(6) A kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményre, vagy szabálysértésre történő hivatkozással akkor állapítható meg önkormányzati segély, ha a kérelmező igazolja, hogy feljelentést tett. Amennyiben a hatóság az eljárást bűncselekmény vagy szabálysértés hiányában szünteti meg, úgy az önkormányzati segélyt vissza kell fizetni.

 

 

 

26. §

 

(1) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000,- forintnál, azonban az egy család részére évente megállapítható önkormányzati segélyek együttes összege (a továbbiakban: segélykeret),

   a)             amennyiben a családban fogyatékos személy él, vagy a családban házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő, időskorúak járadékában részesülő személy él, a nyugdíjminimum 400 %-át,

   b)             az a) pontban nem említett esetekben a nyugdíjminimum 200 %-át

nem haladhatja meg.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott segélykeretet a polgármester méltányosságból legfeljebb a nyugdíjminimum 100 %-ával megemelheti.

(3) Az Sztv. értelmében családnak minősülő közeli hozzátartozók részére megállapított önkormányzati segélyeket a segélykeret összegébe együttesen bele kell számítani.

(4) Ha a kérelmező a 25. § (3) bekezdésben meghatározott személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles volt ugyan, és a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, a segélykeret az (5) bekezdés szerint megállapított segély összegével, de évente legfeljebb a Fővárosi Temetkezési Zrt. által meghatározott – a szociális temetés kivételével – legolcsóbb temetés (a továbbiakban: legolcsóbb temetés) költségeinek 100 %-ával túlléphető.

(5) A 25. § (3) bekezdésben meghatározott elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott önkormányzati segély összege megállapítható a legolcsóbb temetés költségeinek

   a)     50 %,áig, ha az igénylő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét,

   b)     30 %-áig, ha az igénylő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum összegét, de nem haladja meg annak 150 %-át,

   c)      25 %-áig, az a)-b) pontokban nem szabályozott esetekben.

(6) Az (5) bekezdés szerinti önkormányzati segély abban az esetben állapítható meg, ha a temetés összköltsége nem haladja meg a legolcsóbb temetés költségének a kétszeresét.

(7) Az elemi kár miatt kifizetett önkormányzati segélyt nem kell a segélykeret összegébe beszámítani.

 

27. §

 

A 25. és 26. §-ban foglaltakon túlmenően a Bizottság a polgármester javaslata alapján különösen indokolt esetben, méltányosságból, évente legfeljebb egy alkalommal a nyugdíjminimum kétszeresét meghaladó összegű önkormányzati segélyt állapíthat meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum  200 %-át.

 

28. §

 

Az önkormányzati segély megállapításához a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

   a)             a 25. § (4) bekezdés szerinti támogatás megállapításához a feljelentés, vagy rendőrségi jegyzőkönyv, illetve elemi kár esetében – amennyiben a kérelmező rendelkezik biztosítással - a biztosítótársaság jegyzőkövének másolatát, vagy az azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetet igazoló iratokat,

   b)             a 25. § (3) bekezdés szerinti támogatás megállapításához három hónapnál nem régebbi temetési számlákat.

 

28/A. §

 

A 25. § (4a) bekezdése szerinti önkormányzati segély megállapításához a feljelentés vagy rendőrségi (szabálysértési hatósági) jegyzőkönyv másolatát kell csatolni.

 

29. §

 

(1) Visszafizetési kötelezettsége teljesítéséig nem részesíthető önkormányzati segélyben az a személy, aki az Sztv. alapján jogosulatlanul vett igénybe szociális ellátást és annak visszafizetésére kötelezték.

(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segély szolgáltatók, valamint a kérelmező kérésére intézmények részére is átutalható.

(3) A 25. § (4) bekezdése alapján megállapított önkormányzati segély folyósítását követő 15 napon belül a jogosult igazolni köteles annak felhasználását.

 

30. §

 

(1) A 26. § (1) bekezdés alapján megállapított önkormányzati segélykeret összegét legfeljebb fél éves bontásban, időarányosan kell megállapítani.

(2) Tervezett önkormányzati segély elsősorban annak állapítható meg, aki rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában vagy öregségi nyugdíjban részesül.

(3) Önkormányzati segély havonta legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

 

31. §

 

(1) Önkormányzati segély kivételesen, halasztást nem tűrő esetben a 7. § (2) bekezdésében és a 28. §-ban meghatározott nyilatkozatok és igazolások csatolása nélkül is megállapítható, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napban

   a)             elveszítette a munkahelyét,

   b)             elveszítette lakhatását,

   c)             közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, vagy erre köteles, vagy

   d)             gyermeket szült és igazolja, hogy a segély a gyermek hazaviteléhez szükséges költségek biztosításához indokolt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az elmaradt nyilatkozatokat és igazolásokat (mellékleteket) a kérelmező utólag — a segély megállapításától számított 15 napon belül — köteles benyújtani.

 

 

 

 

10. Gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás

 

32. §

 

(1) Gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás állapítható meg azon újpesti lakóhellyel rendelkező gyermek után, akinek

   a)             legalább az egyik szülője a gyermek születését megelőzően egy éve folyamatosan bejelentett újpesti lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt is él, valamint

   b)             a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát.

(2) A gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás összege gyermekenként egyszeri 20.000,- forint.

(3) A támogatást egy gyermek után csak az egyik szülője jogosult igénybe venni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került.

(4) A támogatást a gyermek születését követően 180 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez – a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – csatolni kell a gyermek (gyermekek) születési anyakönyvi kivonatát.

 

IV. Fejezet

 

A természetben nyújtott szociális ellátások

 

11. Köztemetés

 

33. §

 

A Bizottság az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha

   a)     az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum három és félszeresét,

   b)     a kötelezettnek és családjának nincs vagyona, és

   c)      a hagyaték nem nyújt megfelelő fedezetet a hagyatéki teherként bejelentett temetési költségek kielégítésére.

 

12. Méltányossági közgyógyellátás

 

34. §

 

Szociális rászorultság alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki

   a)     más címen közgyógyellátásra nem jogosult,

   b)     esetében az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő vagy egyedül álló esetén a 250 %-át, és

   c)      a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri vagy meghaladja a nyugdíjminimum 25 %-át.

 

13. Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása

 

35. §

 

(1) Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az részesíthető, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

   a)             az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakásban bérlőként (bérlőtársként, társbérlőként),

   b)             a saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban,

   c) lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásban állandó lakáshasználatra jogosultként, vagy

   d)             más tulajdonában álló lakásban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultjaként

lakik és önhibáján kívül lakhatási költségei megfizetésének elmulasztása miatt jelentős adósságot halmozott fel.

(2) A támogatásban – az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is - csak az részesíthető, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

   a)     a kérelmező saját maga fogyatékosnak minősül, vagy a háztartásában fogyatékos személy él,

   b)     a kérelmező (ide értve a támogatás megállapításának alapjául szolgáló fogyatékos személyt is) a pályázati kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megszakítás nélkül életvitelszerűen, állandó jelleggel a díjhátralékkal érintett lakásban lakik,

   c)      a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,

   d)     a kérelmező háztartásában élők vagyonának együttes forgalmi értéke nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének százszorosát,

   e)     a díjhátralék az Önkormányzat közigazgatási területén lévő, a kérelmező által lakott lakásra keletkezett, és

   f)              a kérelmező vállalja, hogy a közüzemi díjakat a támogatás odaítélésétől kezdődően folyamatosan és határidőben megfizeti.

(3) A támogatás:

a)               vezetékes gáz-, áram-, távhő- és vízszolgáltatási díjtartozás,

b)               csatornahasználati-és szemétszállítási, kéményseprési díjtartozás,

c)               társasházi közös költség tartozás, lakásszövetkezeti költséghátralék, és

d)               lakbérhátralék és külön szolgáltatások díjhátraléka

kiegyenlítésére vagy törlesztésére fordítható.

 

36. §

 

(1)   A támogatás egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában és egy jogcímen állapítható meg.

(2)   A támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy igénylő részére lehet megállapítani.

(3) Bérlőtársak, illetve tulajdonostársak esetében a támogatás csak az egyik bérlő, illetve tulajdonos jogosultsága alapján állapítható meg.

(4) A támogatás odaítélésekor a kérelmező által lakott lakás nagyságát nem kell figyelembe venni.

(5) Nem részesíthető támogatásban az a kérelmező

a)        akinek eltartásra köteles és képes hozzátartozója van, illetve aki eltartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján ellátásban részesül,

b)        akinek az érintett lakás hasznosításával (bérbeadás, albérletbe adás, stb.) összefüggésben jövedelme keletkezik, vagy

c)         akinek, illetve akire tekintettel az Önkormányzat a támogatást 3 éven belül már egyszer megállapította.

 

37. §

 

(1) A támogatás pályázati úton nyerhető el.

(2) A támogatás elnyerésére irányuló pályázatot a Bizottság írja ki.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

   a)             a pályázatot kiíró nevét, elérhetőségeit,

   b)             a pályázat célját,

   c)             a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

   d)             az egy pályázó által elnyerhető támogatás legnagyobb összegét, a támogatás időtartamát, a támogatás felhasználásának feltételeit,

   e)             a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, határidejét,

   f)              a pályázat lebonyolítása során irányadó határidőket,

   g)             a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat,

   h)            a pályázattal kapcsolatos részletes tájékoztatás elérhetőségét.

(3) A pályázati kiírást az Önkormányzat honlapján és a  helyi sajtó útján kell közzétenni. A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is el kell helyezni. A pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint a honlapon való megjelenéstől számított 30 nap.

 

38. §

 

(1) A pályázati kérelmet az erre a célra rendszeresített pályázati adatlapon kell benyújtani.

(2) A pályázati kérelemhez a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően mellékelni kell:

   a)             a közüzemi szolgáltatók igazolását a díjhátralék keletkezésének időpontjáról és mértékéről,

   b)             a fogyatékosság igazolására szolgáló okiratot,

   c)             a pályázó háztartásában élők vagyonnyilatkozatát.

(3) A pályázati űrlapon a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy

   a)             a lakás bérleti szerződésének másolatát, illetve magántulajdonú lakás három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát maga csatolja, vagy kéri annak hatóság általi beszerzését,

   b)             a hitelező szervezeteket felhatalmazza arra, hogy fizetési elmaradásáról az Önkormányzatot tájékoztathassák,

   c)             a háztartásban élők a pályázati kérelem benyújtását megelőző 3 évben nem részesültek ilyen támogatásban.

 

 

 

 

 

39. §

 

(1)   A pályázat elbírálásának előkészítéséről a polgármester gondoskodik. Az előkészítésbe lehetőség szerint be kell vonni az Újpesten működő fogyatékosok érdekképviseleti szervezeteinek képviselőit.

(2) A hiányosan benyújtott és az e rendeletben vagy a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek meg nem felelő pályázati kérelmek nem kerülnek elbírálásra. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell. E bekezdés szerinti kérelmeket nem kell a Bizottság elé terjeszteni.

(3) A pályázóknál a pályázat esetleges hiányosságainak feltárása vagy ellentmondásosságának tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

 

40. §

 

(1) A pályázati kérelmeket a Bizottság bírálja el.

(2) Az elbírálás során:

   a)             előnyben kell részesíteni azt a pályázót, akiknek a fizetési nehézségei valószínűsíthetően átmenetiek, vagy a támogatással tartozásait teljes egészében ki tudja egyenlíteni,

   b)             törekedni kell arra, hogy a pályázó egy adott közüzemi szolgáltató felé fennálló tartozása teljes egészében kiegyenlítésre kerüljön,

   c)             előnyben kell részesíteni az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság felé fennálló tartozások rendezését,

   d)             törekedni kell arra, hogy minél több pályázó részesüljön támogatásban.

(3) A pályázat nyerteseivel az Önkormányzat támogatási szerződést köt a Bizottság döntésétől számított 60 napon belül.

(4) A támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatás melyik közüzemi szolgáltató felé fennálló tartozás törlesztésére használható fel.

(5) A nyertes pályázatok, valamint a Bizottság által el nem fogadott pályázatok benyújtóit a döntésről értesíteni kell.

 

41. §

 

(1)   A támogatás mértéke nem haladhatja meg a kérelmezőnek a pályázat benyújtásakor fennálló összes díjhátralékát.

(2)   A támogatás összege legfeljebb 700.000,- forint lehet.

(3)   Az Önkormányzat a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtja.

(4)   A megállapított támogatást közvetlenül a támogatási szerződésben megjelölt közüzemi szolgáltató részére kell átutalni.

 


14. Gyógyszerutalvány

 

42. §

 

(1) Havi rendszeres gyógyszerszükségletei kielégítésére gyógyszerutalványban részesíthető az az Önkormányzat közigazgatási területén legalább egy éve lakóhellyel rendelkező személy, aki nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

   a)             egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 225 %-át,

   b)             2 fős család esetében a nyugdíjminimum 175 %-át,

   c)             3 vagy ennél több fős család esetében a nyugdíjminimum 130 %-át.

(2)         Ha a kérelmező fogyatékos személy, vagy a kérelmező családjában fogyatékos személy él, továbbá ha a kérelmező, vagy házastársa, illetve élettársa időskorúak járadékában részesül, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a nyugdíjminimum 25%-ával megemelkedik.

(3) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelmező jövedelméből le kell vonni:

   a)             a gyógyszerköltségei igazolt havi összegét, vagy

   b)             gyógyászati segédeszköz esetén a gyógyászati segédeszköz árát, de legfeljebb 30.000.- forintot.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés a) és b) pontokban megjelölt költségek együttesen jelentkeznek, úgy azokat együttesen kell figyelembe venni az ott meghatározottak szerint.

 

43. §

 

(1) Indokolt esetben közgyógyellátott kérelmező részére is megállapítható a gyógyszerutalvány, ha megfelel a 42. § (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételeknek és igazolja, hogy gyógyászati segédeszköz- vagy gyógyszerszükséglete a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. A 2006. július 1. napját követően megállapításra került jogosultság esetén a közgyógyellátott kérelmezők vonatkozásában akkor nem elégíthető ki közgyógyellátás alapján a gyógyászati segédeszköz, vagy gyógyszerszükséglet, ha a kérelmezőnek a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (a továbbiakban: EP)  által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a levonható gyógyszerköltség az EP által elismert rendszeres gyógyszerköltség és az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összege közötti különbözet.

(3) Az (1) bekezdés alapján nem elégíthető ki továbbá közgyógyellátás alapján a gyógyászati segédeszköz vagy gyógyszerszükséglet, ha a kérelmező gyógyászati segédeszköz vagy gyógyszerszükséglete közgyógyellátás alapján nem beszerezhető.

 

44. §

 

(1) A jogosult részére megállapítható gyógyszerutalvány éves keretösszege a nyugdíjminimum 100 %-a.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeget a Polgármester méltányosságból legfeljebb a nyugdíjminimum 100 %-ával megemelheti.

(3) Az Sztv. értelmében családnak minősülő közeli hozzátartozók részére megállapított gyógyszerutalványt az éves keretösszegbe együttesen bele kell számítani.

(4) Indokolt esetben, az éves keretösszeg terhére, évente legfeljebb két alkalommal gyógyszerutalvány állítható ki a kérelmező akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükségletének kielégítésére is.

 

45. §

 

(1)   A gyógyszerutalvány kizárólag természetbeni ellátásként nyújtható.

(2)   A gyógyszerutalvány a kiállítás napjától számított 90 napig használható fel.

(3)   A gyógyszerutalványon fel kell tüntetni azt a lejárati dátumot, ameddig az beváltható.

 

46. §

 

A gyógyszerutalvány iránti kérelemhez – a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően – csatolni kell a kezelőorvos és a gyógyszertár igazolását az igénylő havi rendszeres, illetve akut megbetegedésének kezeléséhez szükséges gyógyszerszükségletéről és gyógyszerkiadásairól.

 

47. §

 

(1) A gyógyszerutalvány kizárólagosan az Önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárakban váltható be.

(2) A gyógyszertárakkal kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a gyógyszerutalvány csak a kezelőorvos igazolásában nevesített, és az Önkormányzat által jóváhagyott gyógyszer vásárlására használható fel.

(3) Jogosulatlan felhasználás esetén a támogatás értékét a Ptk. szerinti kamatokkal növelten vissza kell fizetni.

 

15. Lakbértámogatás

 

48. §

 

(1) Lakbértámogatásra az a személy jogosult,

   a)             aki az Önkormányzat vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakás bérlője,

   b)             az általa bérelt lakás után legfeljebb az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: lakbérrendelet) szerint meghatározott, a szociális helyzet alapján megállapított mértékű lakbért fizet,

   c)             a lakás után fizetendő lakbér összege meghaladja a háztartásának havi nettó összjövedelme 10%-át,

   d)             a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum négyszeresét, és

   e)             nem áll fenn vele szemben a  49. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kizáró ok.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a lakás után fizetendő lakbér számításánál a ténylegesen fizetendő lakbért, de legfeljebb az elismert lakásnagyság után megállapítható lakbért kell figyelembe venni.

 

  

49. §

 

(1) Nem részesülhet lakbértámogatásban az a személy,

   a)             aki a lakbérrendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott valamely lakbért csökkentő kedvezményre jogosult,

   b)             akinek a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával, stb.) összefüggésben jövedelme képződik,

   c)             akinek a lakás bérleti jogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn, vagy

   d)             aki a lakását a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül elcserélte és a csere folytán nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutott.

(2) Aki lakásfenntartási támogatásra jogosult, csak akkor részesülhet lakbértámogatásban, ha az 50. § (1) bekezdése alapján megállapítható lakbértámogatás összege meghaladja a megállapítható lakásfenntartási támogatás összegét.

 

50. §

 

(1) A lakbértámogatás havi összegét úgy kell megállapítani, hogy

   a)             a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelmét el kell osztani a nyugdíjminimum tízszeresével, majd

   b)             az a) pont szerinti osztás eredményét ki kell vonni 0,4-ből, majd

   c)             a b) pont szerint kapott számot, de legfeljebb 0,3-at meg kell szorozni a lakás után ténylegesen fizetendő, de legfeljebb az elismert lakásnagyság után megállapított, a lakbérrendelet 5. §-a szerinti mértékű havi lakbér összegével.

(2) A lakbértámogatás havi összege nem haladhatja meg a lakás után ténylegesen fizetendő, de legfeljebb az elismert lakásnagyság után megállapítható havi lakbér összegének a 30 %-át.

(3) Amennyiben a lakbértámogatásra jogosult személy egyidejűleg lakásfenntartási támogatásra is jogosult, úgy a lakbértámogatás havi összegét úgy kell megállapítani, hogy az (1 és (2) bekezdés szerint kiszámított összegből le kell vonni a megállapítható lakásfenntartási támogatás összegét.

(4) A lakbértámogatás összegét 100,- forintra felkerekítve kell megállapítani és összege nem lehet kevesebb havi 1.000,- forintnál.

(5) Az e §-ban meghatározottnál magasabb összegű, de legfeljebb a bérlő által fizetendő lakbér összegének 50 %-át elérő lakbértámogatást a bérlő kérelme alapján, méltányossági eljárás keretében a Bizottság állapíthat meg.

 

51. §

 

A lakbértámogatás csak természetben nyújtható, melynek formája a támogatás összegének a lakbér beszedésére jogosult szervezet részére történő közvetlen átutalás.

 

52. §

 

(1) A lakbértámogatást 12 hónapos időtartamra, de legfeljebb a bérleti jogviszony időtartamára kell megállapítani.

(2) A lakbértámogatást utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(3) A már megállapított lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha:

   a)             valamely kizáró feltétel bekövetkezik, vagy

   b)             a jogosult a lakbérrendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott valamely lakbért csökkentő kedvezményre szerzett jogosultságot.

 

53. §

 

(1) Bérlőtársak esetében a lakbértámogatás csak az egyik bérlő részére állapítható meg. A támogatás iránti kérelmet ebben az esetben a bérlőnek és a bérlőtársnak (bérlőtársaknak) is alá kell írnia.

(2) Egy lakás vonatkozásában – ide nem értve a társbérleti lakást - a lakbértámogatás egyidejűleg csak egy jogosult részére állapítható meg.

(3) A támogatás iránti kérelemhez – a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - csatolni kell:

   a)             a ténylegesen fizetendő havi lakbér összegéről a lakbér beszedésére jogosult szervezet által kiadott  igazolást,

   b)             a lakásban lakó személyek ott tartózkodásának jogcímére vonatkozó okiratokat,

   c)             a 49. § (1) bekezdés d) pontjának fennállása esetén a lakáscsere szerződés másolatát,

   d)             felhatalmazó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a lakbér beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az Önkormányzatot tájékoztathassa.

 

 

16. Ünnepekhez kapcsolódó támogatás

 

54. §

 

(1) Az Sztv. 33. § (1) bekezdés a) - c) pontja alapján aktív korúak ellátásában részesülő személy december hónapban egyszeri kiegészítő támogatásban részesíthető.

(2) A 25. § (1) és (2) bekezdése alapján önkormányzati segélyben részesülő személy egyszeri kiegészítő, ünnepekhez kapcsolódó támogatásban részesíthető, amely nem számít be a 26. § szerinti segélykeretbe.

 

55. §

 

(1) Az 54. § szerinti támogatás kizárólag természetben nyújtható. Egy támogatott legfeljebb 10.000,- forint értékű támogatásban részesülhet.

(2) Az 54. § szerinti támogatások mértékét, formáját és a támogatásban részesíthető személyek körét alkalmanként a Bizottság határozza meg a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg terhére.

(3) Ünnepekhez kapcsolódó támogatásban elsősorban:

   a)             a több gyermekes családokat,

   b)             az egyedül álló személyeket,

   c)             az alacsony jövedelmű személyeket, és

   d)             a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyeket

kell részesíteni.

 

V. Fejezet

 

Vegyes és záró rendelkezések

 

17. Az Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztal

 

56. §

 

(1) Az Önkormányzat az Sztv. 58/B. § (2) bekezdése alapján létrehozza az Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal).

(2) A Kerekasztal feladatai:

   a)             a Szolgáltatásszervezési Koncepcióban (a továbbiakban: Koncepció) meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

   b)             a Koncepció teljesítése során tapasztalt negatív jelenségek feltárása, intézkedések kezdeményezése azok kiküszöbölése érdekében,

   c)             a szociálpolitika tervezésében és megvalósításában elősegíti a testületek munkáját,

   d)             a szociálisan hátrányos csoportok élethelyzetének javítását célzó feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés.

 

57. §

 

(1) A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

   a)             az Újpesti Önkormányzat Szociális Intézménye igazgatója, mint a Kerekasztal elnöke,

   b)             az Önkormányzat feladatkör szerinti alpolgármestere,

   c)             a Bizottság elnöke,

   d)             az Önkormányzat működési területén lévő, nem az Önkormányzat által fenntartott szociális intézmények fenntartóinak vezetői, vagy a vezető megbízottja.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti tagok folyamatos nyilvántartásáról a Kerekasztal elnöke gondoskodik. Az elnök a Kerekasztal üléseire más személyeket is meghívhat, akik ott tanácskozási joggal vehetnek részt. Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az Önkormányzat illetékességi területén működő ismert szociális érdekvédelmi szervezetek képviselőit.

 

58. §

 

                   (1) A Kerekasztal ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról az elnök intézkedik. A Kerekasztal működési feltételeinek biztosításáról az elnök gondoskodik.

     (2) A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább egyharmada jelen van. A Kerekasztal a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

                   (3) A Kerekasztal a tevékenységéről évente beszámol a Bizottság részére.

                   (4) A működés egyéb részletes szabályait a Kerekasztal Ügyrendje határozza meg, amelyet maga fogad el.

(5) A Kerekasztal működésének feltételeit az Önkormányzat biztosítja.

 

 

18 Hatálybalépés

 

59. §

 

(1)   Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2)   E rendelet előírásait a hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre, illetve a már korábban megállapított ellátásoknak a hatályba lépést követően esedékes felülvizsgálata során kell alkalmazni.

          (3) E rendelet előírásait, a hatályba lépését megelőzően kiírt, de még el nem bírált súlyosan fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatására vonatkozó pályázat elbírálása során is alkalmazni kell.

 

60. §

 

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről szóló – többször módosított - 39/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelet 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

 

„(3a) Szerződésszerű teljesítés esetén az első év lejáratát követően a bérleti szerződést a bérbeadás jogcíméül szolgáló munkaviszony fennállásáig, mint feltétel bekövetkezéséig tartó szerződésre kell módosítani azzal, hogy a bérlő évente köteles a bérbeadó felé igazolni a bérbeadás jogcíméül szolgáló munkaviszony fennállását.”

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló – többször módosított - 40/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérét (5. § (1) bekezdés) 30 %-kal csökkenteni kell,)

„b) a bérlő szociális helyzete alapján, ha aktív korúak ellátásban, ápolási díjban, vagy időskorúak járadékában részesül, vagy az ellátásra való jogosultságát megállapították.”

 

 

61. §

 

Hatályát veszti:

   a)     egyes magántulajdonban lévő lakások lakbérének megállapításáról és bérlőik lakbértámogatásának rendszeréről szóló 13/1998. (V. 04.) önkormányzati rendelet,

   b)     a súlyosan fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásáról szóló – többször módosított - 23/2000. (XII.29.) önkormányzati rendelet,

  c)       a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló – többször módosított - 23/2003. (VII.16.) önkormányzati rendelet,

   d)     az átmenetileg nehéz helyzetbe került családok lakáshitel-törlesztéseinek támogatásáról szóló – módosított - 25/2009. (X.01.) önkormányzati rendelet.

 

 


[1]

Módosította a 21/2014. (VI.30.) és a 34/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet.