Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény XXXI. cikk 32. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 35/2010. (XI. 04.) önkormányzati rendelet módosítására a következőket rendeli el:

1. §

Az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 35/2010. (XI. 04.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(8) A közérdekű használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét – a jelen rendelet 24.§-ban foglaltak szerint – értékbecslés figyelembevételével a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg.”

2. §

A Rendelet 13/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

”(4) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.”

3. §

A Rendelet 13/A. § (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő ren

„b) tevékenységének megkezdéséről - az (6) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel - az ellenőrzött vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni, és megbízólevelét az ellenőrzés megkezdésekor bemutatni,”

4. §

A Rendelet 13/A. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(16) A (12) bekezdésben megjelölt engedélyre vonatkozó döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az önkormányzathoz történő beérkezését követő harminc napon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. Ezen határidő elteltét követően a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.”

5. §

A Rendelet 13/C. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

„b) a vagyonkezelő a kezelt önkormányzati vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,”

6. §

A Rendelet 20 §-a helyébe a következő rendelkezés lép.

„(1) Vagyontárgy eladása esetén részletfizetést vagy fizetési haladékot indokolt esetben, legalább a vételár 1/5 részének meghiúsulási kötbér címén történő megfizetése után nettó 10 millió forint értéket meg nem haladó értékű vagyontárgy esetén legfeljebb egy évre a polgármester, a nettó 10 millió forint értéket meghaladó értékű vagyontárgy esetén legfeljebb 5 évre a közgyűlés engedélyezhet a költségvetés helyzetére figyelemmel.

(2) A nettó 1 millió forint értéket meg nem haladó értékű vagyontárgy esetén részletfizetés engedélyezésének helye nincs.

(3) Nem engedélyezhető részletfizetés vagy fizetési haladék a vevőnek, ha az önkormányzattal szemben adó- vagy egyéb tartozása áll fenn vagy az átlátható szervezet vevő jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás van folyamatban.

(4) A kötelező versenyeztetési értékhatárt elérő ingatlanok esetében a részletfizetés lehetőségét a versenytárgyalási vagy pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, annak hiányában részletfizetés nem engedélyezhető.

(5) Részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezése esetén az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a pályázati vagy versenytárgyalási biztosítékot legalább a bruttó vételár 20 %-ig a vevőnek meghiúsulási kötbér jogcímen kell kiegészíteni és az Önkormányzat bankszámlájára megfizetni, egyidejűleg dönteni kell a megfelelő biztosíték (tulajdonjog fenntartás, jelzálogjog, inkasszójog) kikötéséről is.

(6) Részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezése esetén kamatot kell kikötni.

(7) A (4) bekezdés szerinti kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(8) A részletfizetés esetében valamely részlet határidőre történő meg nem fizetése esetén a teljes vételár azonnal esedékessé válik, melyet vevő köteles az elmulasztott fizetési határnapot követő 15. napig az Önkormányzat részére megfizetni.

A 15 napot meghaladó késedelem esetén az Önkormányzat választása szerint késedelmi kamat megfizetése mellett követelheti a teljesítést vagy elállhat a szerződéstől, mely esetben a befizetett meghiúsulási kötbér Önkormányzatot illeti meg, egyidejűleg az Önkormányzat jogosult a kötbért meghaladó kárát is érvényesíteni.

(9) Fizetési haladék engedélyezése esetében a fizetésre megjelölt határidő elmulasztása esetén az Önkormányzat késedelmi kamat megfizetése mellett követelheti a teljesítést vagy elállhat a szerződéstől, mely esetben a befizetett meghiúsulási kötbér az Önkormányzatot illeti meg, egyidejűleg az Önkormányzat jogosult a kötbért meghaladó kárát is érvényesíteni

 (10) A befizetett meghiúsulási kötbér összegét az Önkormányzat a teljesítést követően kamatmentesen visszafizeti a vevő részére, erre irányuló kérelemre pedig fizetési haladék esetén a vételárba, részletfizetés esetén az utolsó esedékes részletbe számítja be.”

7. §

A Rendelet 30. §-a az alábbi (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Méltányosság alkalmazására természetes személyeken kívül az államháztartás körébe tartozó szervezetek vagy államháztartáson kívüli, de közfeladatot ellátó szervezetek esetében kerülhet sor, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy a követelés behajtása esetén a közfeladat ellátása veszélybe kerülne.”

8. §

A Rendelet 31. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép.

“(4) E rendelet 14. §-a (az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése), valamint 30. §-a (követelés elengedése, követelésről lemondás) alapján vállalkozások részére csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre vonatkozó rendelkezéseket az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelettel - HL L 379/5, 2006.12.28. - (a továbbiakban 1998/2006/EK bizottsági rendelet) összhangban, az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások részére általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozására nyújtott támogatás esetében pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU rendelet – HL L114/8; 2012. 4. 26. – (a továbbiakban: 360/2012/EU rendelet) előírásainak megfelelően lehet nyújtani.”

9. §

A Rendelet 31. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép.

„(5) E rendelet hatálya alá tartozó, állami támogatásnak minősülő közvetett támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatott a támogatás nyújtásának időpontját megelőző 3 évben csekély összegű támogatási jogcímen elnyert támogatásainak támogatástartalma nem haladja meg a 200 000, a közúti szállítási ágazat esetében a 100 000, közszolgáltatási támogatás esetén az 500 000 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatás odaítélését megelőző három évben mekkora összegű csekély összegű támogatásban részesült.”

10. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.