Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2.) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Rákosmente Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:

A szabályozás célja

1. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának (a továbbiakban: Rákosmente Önkormányzata) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testülete) a Rákosmente Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályait úgy határozza meg, hogy azzal a Rákosmentén élő emberek érdekeit szolgálja. A Képviselő-testület e rendelet megalkotásával megteremti, fejleszti és megóvja Rákosmente egységes, kertvárosi jellegű városképét, fejleszti és megóvja Rákosmente épített és természetes környezetét, megteremti és megóvja Rákosmente közlekedési rendjének biztonságát, továbbá érvényre juttatja Rákosmente Önkormányzatának a közterületek hasznosításához fűződő gazdasági érdekét.

(2) A Képviselő-testület az alábbi szabályok megalkotásával hozzájárul a közbiztonság, a közrend magas színvonalú kialakításához és fenntartásához, továbbá biztosítja a közvagyon fokozott védelmét.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente közigazgatási területén a Rákosmente Önkormányzatának tulajdonában lévő valamennyi közterületre.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület

a) az a földrészlet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván,

b) az a nem közterületként nyilvántartott földrészlet, amelyet a tulajdonos közhasználat céljára átadott.

3. § A Rákosmente Önkormányzatának tulajdonában lévő közterületek használatára és rendjére vonatkozó vagy azt érintő és e rendeletben nem szabályozott esetekben – eltérő rendelkezés hiányában – a Rákosmente Önkormányzatának vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4. § A választási kampány idején a közterületen elhelyezett választási plakátok és a közterületen folytatott politikai kampánytevékenység kapcsán e rendelet szabályai nem alkalmazhatóak.

Hatásköri és eljárási szabályok

5. § (1) A közterület-használati hozzájárulásról szóló döntés önkormányzati hatósági ügy, és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át.

(2) Önkormányzati hatósági ügy, és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a pótdíjfizetésre kötelezésről szóló, a díjfizetési mentességről, illetve kedvezményről szóló döntés is. A Képviselő-testület e hatásköreit is a polgármesterre ruházza át.

(3) A polgármester által az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak alapján átruházott hatáskörben hozott döntés ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A Képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

(4) A polgármesternek és a Képviselő-testületnek döntése során e rendelet szabályait kell alkalmaznia. A polgármester, illetve a Képviselő-testület eljárására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közterületek osztályozása

6. § (1) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott közterületeket három kategóriába kell besorolni.

(2) Az I. kategóriába tartozók a Pesti út – Csabai út – Kaszakő utca – Kaszáló utca – 128468/2 helyrajzi számú közterület – Pesti út – Bakancsos utca – Gyökér utca – Bujákhida utca által határolt területen találhatóak.

(3) A II. kategóriába tartozók a Borsó utca – Újlak utca – Széchenyi utca – Napkelet köz – Napkelet utca – Csabai út – Kántor utca – Várvíz utca – Kaszáló utca – Ferihegyi út – Rákos-patak – Csékút utca által határolt területen találhatóak, kivéve az I. kategóriába sorolt területen lévőket.

(4) A III. kategóriába tartoznak mindazon közterületek, amelyek nem az I. és a II. kategóriában találhatóak.

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A közterület használata és a közterület-használati hozzájárulás

7. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetésétől eltérő a közterület használata, ha a használat a közterület mások általi rendeltetésszerű használatát az e rendeletben meghatározott módon akadályozza.

(4) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni

a) árusító vagy szolgáltató tevékenység célját szolgáló építmény vagy eszköz elhelyezéséhez, létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá árubemutató elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) alkalmi és mozgó árusításhoz, illetve egyéb mozgó árusítóhely működtetéséhez, továbbá házaló kereskedelmi tevékenység folytatásához, ide értve azt a tevékenységet is, amelynek során a tevékenységet végző meghatározott dolgok megvételét, átvételét kínálja fel a lakosságnak,

c) jogszerű szerencsejáték szolgáltatáshoz használt eszköz elhelyezéséhez, működtetéséhez,

d) árusító vagy szolgáltatást kínáló automaták elhelyezéséhez, fennmaradásához,

e) vásár, sport- vagy kulturális rendezvények megtartásához, mutatványos tevékenység folytatásához, illetve az ezekhez kapcsolódó parkolók létesítéséhez,

f) árusításra szolgáló asztal, guruló kocsi, állvány és egyéb eszköz elhelyezéséhez, mindezek helyszíni tárolásához és használatához,

g) fenyőfa árusításához, idényjellegű gyümölcsök és zöldségek, illetve fagyasztott élelmiszerek mozgóboltként használt járműről történő árusításához,

h) vendéglátó egységhez kapcsolódó terasz, előkert létesítéséhez, fennmaradásához, illetve sörsátor állításához,

i) zöldség és gyümölcs üzlethelyiségen kívüli, legfeljebb 15 m² közterületet foglaló kirakodott árusításához, illetve zöldség és gyümölcs üzlethelyiséghez kapcsolódó, annak homlokzatával érintkező legfeljebb 5 m² közterületet foglaló kirakodott árusításához,

j) közterületbe nyúló védőtető, előtető vagy ernyőszerkezet elhelyezéséhez, fennmaradásához,

k) hirdető berendezés és reklámhordozó (a továbbiakban e pontban együtt: reklám) létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához, ide értve a közterületen lévő építményekre vagy bármilyen más tárgyra felszerelt, elhelyezett reklámokat is, továbbá az olyan berendezéseket is, amelyek a  közterületre vetítenek álló- vagy mozgóképet, feltéve, ha a reklám elhelyezését az építésügyi, építéshatósági jogszabályok egyébként megengedik,

l) reklámként funkcionáló építési háló felszereléséhez,

m) vitrin elhelyezéséhez, fennmaradásához,

n) üzemanyagtöltő állomás létesítéséhez, fennmaradásához, üzemanyag-egységárat jelző berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

o) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, kivetítő- és videófal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához, köztéri óra elhelyezéséhez, fennmaradásához,

p) reklámcélú tevékenység folytatásához, szórólaposztáshoz, portrérajzoláshoz és utcazenéléshez,

q) a közúti közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közúti közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez, tárolásához,

r) műalkotásnak nem minősülő jel és jelkép elhelyezéséhez, fennmaradásához,

s) építési, szerelési munkához kapcsolódó létesítmények, eszközök, berendezések elhelyezéséhez, munkaterület körülhatárolásához, valamint építőanyag, illetve építőanyag, építési törmelék és lom tárolásához használt konténer elhelyezéséhez az elhelyezést követő negyedik naptól,

t) a közúti közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező gépjármű és a közúti forgalomban csak hatósági jelzéssel használható jármű hatósági jelzés nélküli, a közösségi közlekedés által nem használt mellékútvonalon történő, 10 napot meghaladó, de legfeljebb 60 napig tartó elhelyezéséhez, továbbá közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű tárolásához a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,

u) a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség elhelyezéséhez, fennmaradásához,

v) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez, fennmaradásához, nem kiépített parkolókban gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

z) üzleti célú adománygyűjtéshez, karitatív tevékenység folytatásához és ételosztáshoz.

(5) Bejelentést kell tenni, de nem kell közterület-használati engedélyt kérni

a)   a választási kampány idején kívüli politikai tevékenység folytatásához, amennyiben annak nincsen üzleti haszonszerzésre irányuló célzata,

b)   építőanyag, illetve építőanyag, építési törmelék és lom tárolásához használt konténer elhelyezéséhez az elhelyezést követő harmadik napig,

c) adománygyűjtéshez, karitatív tevékenység folytatásához és ételosztáshoz, feltéve, ha nem irányul üzleti haszonszerzésre a közterület ilyen célú használata.

(6) Nem adható közterület-használati hozzájárulás

a) zöldség és gyümölcs üzlethelyiségen kívüli, kirakodott árusításához, amennyiben a használt közterület nagysága a 15 m²-t meghaladja, illetve zöldség és gyümölcs üzlethelyiséghez kapcsolódó, annak homlokzatával érintkező közterületen történő kirakodott árusításához, amennyiben a használt közterület nagysága az 5 m²-t meghaladja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény, építmény vagy tevékenység a gyalogos közlekedést akadályozná vagy a közúti közlekedés biztonságát zavarná, vagy veszélyeztetné, illetve oda sem, ahol a tervezett létesítmény, építmény vagy tevékenység a felszíni vízelvezetés műtárgyait vagy természetes felületeit akadályozza az ilyen funkciójuk betöltésében,

c) zöldfelületekre, ahol a tervezett létesítmény vagy tevékenység a növényállományt oly módon károsítaná, hogy a helyrehozatal nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán volna lehetséges,

d) bolhapiac tartásához,

e) büfékocsiból történő árusításhoz, kivéve, ha a tervezett szolgáltatással érintett környék lakosai számára a szolgáltatás fontos és más módon nem elérhető,

f)   az I. és II. kategóriába sorolt közterületen építményen kívüli árusításhoz, árubemutató kirakodásához, kivéve ha a tervezett szolgáltatással érintett környék lakosai számára a szolgáltatás fontos és más módon nem elérhető,

g) hirdető berendezés és reklámhordozó (a továbbiakban e pontban együtt: reklám) létesítéséhez, ha az építésügyi, építéshatósági szabályok nem teszik lehetővé reklám elhelyezését, építését,

h)  a közúti közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező gépjármű és a közúti forgalomban csak hatósági jelzéssel használható jármű hatósági jelzés nélküli, főútvonalon vagy a közösségi közlekedés által nem használt mellékútvonalon történő elhelyezéséhez,

i)   gépjárművek parkolását, illetve közlekedését akadályozó tárgyak elhelyezéséhez,

j)   építési törmelék és lom konténer nélküli közterületen történő elhelyezéséhez, tárolásához,

k) ahhoz az egyébként engedélyezhető közterület-használati módhoz, amit adott kategóriájú közterület vonatkozásában a díjtáblázatot tartalmazó melléklet mégis tilalmasnak minősít,

l) annak a közterületen lévő építménynek a fennmaradásához, amelynek elidegenítése során a felek nem kérték Rákosmente Önkormányzatának hozzájárulását az ügylethez,

m) tartozása kiegyenlítéséig annak a kérelmezőnek, akinek közterület-használati díjtartozása van, illetve annak sem, aki a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban bármilyen időtartamban és módon a közterületet jogszerűtlenül használta, továbbá annak sem, aki olyan közterületen álló építmény fennmaradása érdekében terjeszt elő kérelmet, amellyel kapcsolatban másnak közterület-használati díjtartozása van.

A jogszerűtlen közterület-használat és a más által felhalmozott díjtartozás miatti tilalomtól különös méltánylást érdemlő érdek fennállása esetén el lehet tekinteni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakon felül nem adható közterület-használati hozzájárulás azon tevékenységekhez sem, amelyekkel kapcsolatban

a) az eljárás megindítására köteles ügyfél nem kezdeményezetett településképi bejelentési eljárást,

b) településképi bejelentési eljárásban a polgármester megtiltotta a tervezett létesítmény közterületi elhelyezését,

c) településképi bejelentési eljárásban a polgármester feltételekkel vette tudomásul a tervezett létesítmény közterületi elhelyezését, s a jogosult a feltételeket nem teljesítette vagy azoktól eltért.

8. § A közúti forgalomban csak hatósági jelzéssel használható jármű fogalmának meghatározására, a közterületen való közterület-használati hozzájárulás nélküli (10 napot meg nem haladó) tárolhatóságára, illetve a jogszerűtlenül tárolt jármű elszállítására, tárolására és értékesítésére a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ), a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény és a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X.16.) IRM rendelet rendelkezései az irányadóak.

9. § A közterületet csak a kérelmező és az érdekkörébe tartozó személyek használhatják. Amennyiben a kérelmezett tevékenység jellege azt szükségessé teszi, a kérelmező közreműködőket vehet igénybe. A kereskedelmi vagy szolgáltató céllal működtethető építmény bérbe- vagy használatba adható, azonban albérletbe vagy alhasználatba adni tilos. Az ilyen építmények bérbe- vagy használatba adásához, illetve elidegenítésükhöz Rákosmente Önkormányzatának előzetes és írásbeli hozzájárulása szükséges.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

10. § (1) A közterület-használati hozzájárulást határozott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig lehet kérni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem mentesíti a kérelmezőt a tervezett tevékenység vagy létesítendő építmény megkezdéséhez, folytatásához, illetve létesítéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

(3) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki az engedélyezendő tevékenységet folytatni kívánja, illetve aki a létesítendő vagy a fennmaradási kérelemmel érintett építmény tulajdonosa.

(4) A közterületi-használati hozzájárulás iránt előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell

a)  a kérelmező nevét,

b)  a kérelmező lakcímét, vagy székhelyét, telephelyét,

c)  a kérelmező vagy képviselőjének elektronikus levélcímét, telefonszámát, levelezési címét,

d)  jogi személyiséggel rendelkező szervezet, vagy jog személyiséggel nem rendelkező, de szervezeti formában működő kérelmező esetén a képviselő képviseleti jogát igazoló aláírási címpéldányt,

e)   a közterület-használat célját és időtartamát,

f)  a használni kívánt közterület természetes azonosító adatait, valamint helyrajzi számát, továbbá a közterület elfoglalni kívánt részének nagyságát,

g) a használni kívánt közterület helyszínrajzát, azon méretarányosan bejelölve a folytatni kívánt tevékenység vagy az elhelyezni kívánt létesítmény, építmény pontos helyét, kiterjedését,

h) az eljárás megindításához szükséges illeték lerovásának igazolását.

(5) Mutatványos tevékenységgel összefüggő kérelem esetén a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a tevékenységhez használt berendezés biztonságos működését tanúsító, érvényes okiratot.

(6) A hulladék keletkezésével együtt járó tevékenység vagy kereskedelmi, szolgáltató tevékenység folytatására alkalmas építmény elhelyezésének, fennmaradásának kérelmezése esetén a kérelem beterjesztésével egy időben a kérelmezőnek szabályszerűen igazolnia kell, hogy mind a települési szilárd, mind a települési folyékony hulladék elszállítása biztosított.

(7) A kérelmezőnek a kérelméhez nem kell csatolnia a közterület-használati díjtartozásról szóló igazolást. A díjtartozás fennállását a hozzájárulást kibocsátó hatóság hivatalból vizsgálja.

(8) A közúti közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező gépjármű és a közúti forgalomban csak hatósági jelzéssel használható jármű hatósági jelzés nélküli elhelyezése esetében csak akkor kell helyszínrajzot csatolni, ha a járművet nem kiépített parkolóban, hanem másutt, de a KRESZ szabályainak megfelelően kívánja elhelyezni.

A közterület-használati hozzájárulás megadása

11. § (1) A közterület-használati kérelem elbírálásakor figyelemmel kell lenni az országos, a fővárosi és a kerületi építésügyi szabályokra, a közlekedési, a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a köztisztasági, továbbá a kereskedelmi előírásokra.

(2) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell

a) a jogosult vagy képviselőjének nevét, lakcímét, vagy székhelyét, telephelyét,

b) a közterület-használat időtartamát, vagy annak a feltételnek a meghatározását, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

c) a közterület-használat céljának, módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását,

d) az utalást arra, hogy a közterület-használati hozzájárulás nem mentesíti a kérelmezőt a tervezett tevékenység vagy létesítendő építmény megkezdéséhez, folytatásához, illetve létesítéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól,

e) a figyelmeztetést, miszerint a hozzájárulás megszűnése esetén a jogosult köteles kártalanítási igény támasztása nélkül a használt közterület eredeti állapotát Rákosmente Önkormányzata által kitűzött határidőre helyreállítani,

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, díjmentesség esetén az erre történő utalást,

g) a közterület-használat időtartamára szóló, a használt közterület és annak környéke szükséges állagmegóvására és tisztántartására vonatkozó kötelezettség előírását,

h) a közterület-használati hozzájárulás átruházásának tilalmára vonatkozó figyelmeztetést, ami tartalmazza azt a tájékoztatást is, miszerint a jogosult az érdekkörébe tartozó személyeket, továbbá közreműködőket igénybe vehet a közterület használata során,

i) kereskedelmi vagy szolgáltató céllal működtethető építmény létesítését, vagy fennmaradását engedélyező hozzájárulás esetén azt a figyelmeztetést, miszerint az építmény alhasználatba vagy albérletbe nem adható,

j) a közterület-használati hozzájárulásban foglalt kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.

12. § (1) A közterület-használati hozzájárulás egy példányát a használat helyszínén kell tartani és az ellenőrzésre jogosult szerv felhívására azt be kell mutatni.

(2) A kérelmező a közterület használatára a hozzájárulásról szóló jogerős határozatban meghatározott naptól jogosult.

(3) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja az egyéb hatósági, szakhatósági engedélyeket.

A közterület-használati hozzájárulás megszűnése

13. § (1) A közterület-használati hozzájárulás megszűnik,

a) a hozzájárulásban meghatározott időtartam elteltével, vagy a meghatározott feltétel beálltával,

b) a jogosult halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,

c) ha Rákosmente Önkormányzatának fontos közérdekből a használatba adott közterületre szüksége van,

d) ha a használatba adott földrészlet elveszíti a közterületkénti minősítését, figyelemmel az e rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt szabályra,

e) ha a jogosult írásban bejelenti Rákosmente Önkormányzatának, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy,

f) ha a jogosult a hozzájárulásban foglaltaktól eltér, illetve akkor is, ha a jogosult által folytatott tevékenységgel kapcsolatban más hatóság rendellenességet állapít meg és a megállapítások következtében bírságot szab ki vagy a tevékenység abbahagyására kötelezi a jogosultat,

g) ha a hozzájárulás kereskedelmi vagy szolgáltató céllal működő építménnyel kapcsolatos és az építményben működő kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység ellenőrzése során más hatóság rendellenességet állapít meg és a megállapítások következtében bírságot szab ki vagy az üzlet bezáratása mellett dönt,

h) ha a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyéb okból elveszíti.

(2) A közterület-használati hozzájárulás megszűnése esetén külön döntés nélkül vissza kell fizetni jogosultnak a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetekben.

(3) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás az (1) bekezdés e) pontja alapján szűnik meg, a (2) bekezdés szerint visszafizetendő időarányos közterület-használati díj felét kell visszafizetni jogosultnak, amennyiben viszont az (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján szűnik meg a hozzájárulás, úgy jogosult nem tarthat igényt díj-visszatérítésre.

14. § (1) Rákosmente Önkormányzata fontos közérdekből a közterület használatának szünetelését rendelheti el.

(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás lejártáig még hátralévő idő.

(3) A közterület-használati hozzájárulás szünetelése esetén külön döntés nélkül vissza kell fizetni jogosultnak a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét.

15. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy szünetel, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát Rákosmente Önkormányzata által kitűzött határidőre helyreállítani.

(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(3) Arra az időtartamra, amely a közterület-használati hozzájárulás megszűnésétől a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel tízszeresét is meg lehet állapítani.

A közterület-használati díj

16. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. Az irányadó közterület-használati díj mértékét az e rendelet mellékletében lévő táblázat tartalmazza a használati mód és a közterületek osztályozásának megfelelően. A táblázatban lévő díjtételek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(2) Az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén a hozzájárulás az irányadóhoz képest kedvezményes díj ellenében, vagy díjmentesen is kiadható.

(3) A közterület-használati díjat a jogosultnak kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a közterületet ténylegesen használja-e. A kereskedelmi vagy szolgáltató céllal működtethető építménnyel kapcsolatos közterület-használati díjat az építmény tulajdonosának kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy ő használja, vagy másnak adja használatba, avagy használaton kívül helyezi azt.

17. § (1) A fizetendő közterület-használati díj napi, havi vagy éves díjszabás alapján határozandó meg.

(2) Napi és éves díjszabás esetén a díjat egy összegben, legkésőbb a közterület-használat határozatban engedélyezett kezdő napját megelőző munkanapon kell a kötelezettnek megfizetnie.

(3) Havi díjszabás esetén a közterület-használat kezdő hónapjára irányadó díj naptári napok alapján számított arányos részét legkésőbb a közterület-használat határozatban engedélyezett kezdő napját megelőző munkanapon, azt követően pedig minden hónap 5. napjáig kell a kötelezettnek megfizetnie.

18. § (1) Amennyiben a jogosult tizenkét hónapnál hosszabb időtartamban folyamatosan használná a közterületet, a díjfizetéssel terhelt időszak első három hónapjára fizetendő közterület-használati díjat egy összegben kell megfizetnie legkésőbb a közterület-használat engedélyezett kezdő napját megelőző munkanapon.

(2) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás a 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján szűnik meg, a jogosultnak a hozzájárulásban engedélyezett és még hátralévő időszakra meghatározott közterület-használati díj felét meg kell fizetnie. E fizetési kötelezettség alól különös méltánylást érdemlő esetben a jogosult mentesíthető.

19. § A Képviselő-testület a közterület-használati díj mértékét minden év december 31. napjáig felülvizsgálja. Amennyiben a kérelem benyújtását követően a Képviselő-testület eltérő mértékű közterület-használati díjat állapít meg rendeletében, a kérelmező a használat megkezdésének időpontjában érvényes közterület-használati díjat köteles megfizetni.

Kedvezmények, valamint mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

20. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni

a) Rákosmente Önkormányzata lakás- és nem lakáscélú helyiségeinek fenntartása során elvégzett feladatokkal kapcsolatos létesítmények elhelyezéséhez, feltéve, ha nem irányul üzleti haszonszerzésre a közterület ilyen célú használata,

b) sport- vagy kulturális rendezvény megtartásához, feltéve, ha nem irányul üzleti haszonszerzésre a közterület ilyen célú használata,

c) a 6. § (5) bekezdésében felsorolt esetekben, amennyiben a jogosult eleget tett a bejelentési kötelezettségnek,

d) Rákosmente Önkormányzata részvételével vagy támogatásával megvalósuló közmű-beruházással kapcsolatos munkálatok elvégzéséhez, létesítmények elhelyezéséhez.

(2) A közterület-használati díj mértéke korlátlanul csökkenthető

a) a Rákosmente Önkormányzata érdekében elvégzett építési, felújítási, karbantartási, tisztántartási munkálatokkal összefüggő tevékenység folytatása esetén,

b) az üzleti jelleggel vegyes, Rákosmente Önkormányzata által támogatott sport, kulturális rendezvények esetén,

c) az üzleti célú adománygyűjtés és karitatív tevékenység folytatása esetén,

d) a műalkotásnak nem minősülő jel és jelkép elhelyezése, fennmaradása esetén.

A jogellenes közterület-használat és következményei

21. § (1) Aki közterületet bejelentés nélkül, hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladóan használ, köteles Rákosmente Önkormányzatának felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a Rákosmente Önkormányzata által kitűzött határidőre a közterület eredeti állapotát helyreállítani. Rákosmente Önkormányzata az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak a kötelezett Rákosmente Önkormányzata által kitűzött határidőre nem tesz eleget.

(2) Rákosmente Önkormányzata az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha a helyreállítást élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kárral fenyegető veszély, a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje vagy fontos közérdek indokolja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A közterület hozzájárulás nélküli, a hozzájárulástól eltérő vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó használata esetén a jogszerűtlenül használó az irányadó használati díj mértékének tízszereséig terjedő pótdíjra kötelezhető. Amennyiben a jogszerűtlenül használó tevékenységére nincs irányadó díjtétel az e rendelet mellékletét képező táblázatban, a pótdíj mértéke egyedi döntéssel határozandó meg. A döntés során figyelembe kell venni a jogszerűtlenül használt közterület osztályba sorolását, elhelyezkedését, a közterület használt, elfoglalt részének méretét, a használattal megsértett köz- és magánérdekeket és a használat időtartamát.

(4) Amennyiben a közterületet jogszerűen használó a közterület-használati hozzájárulás megszűnését követően nem állítja helyre a közterület eredeti állapotát a Rákosmente Önkormányzata által kitűzött határidőre, akkor a további helyreállítás időtartamára akár az irányadó közterület-használati díj tízszeresének megfelelő pótdíj megfizetésére is kötelezhető.

(5) Amennyiben a jogosult által folytatott tevékenységgel kapcsolatban más hatóság rendellenességet állapít meg és bírságot szab ki vagy a tevékenység abbahagyására kötelezi a jogosultat, illetve akkor is, ha a hozzájárulás kereskedelmi vagy szolgáltató céllal működő építménnyel kapcsolatos és az építményben működő vállalkozás ellenőrzése során más hatóság rendellenességet állapít meg és bírságot szab ki vagy az üzlet bezáratása mellett dönt, úgy a jogosult a más hatóság döntésének jogerőre emelkedését követő egy évben közterület-használati hozzájárulást Rákosmente Önkormányzatától nem kaphat. E tilalomtól különös méltánylást érdemlő esetben el lehet térni.

A Rákosmente Önkormányzatának szervezésében vagy a Rákosmente Önkormányzata által támogatott rendezvényekre vonatkozó különös szabályok

22. § A Rákosmente Önkormányzatának szervezésében vagy a Rákosmente Önkormányzata által támogatott, közterületen megtartott rendezvényekkel kapcsolatban a Rákosmente Önkormányzatának vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet szabályait kell alkalmazni a közterület tulajdonosa és a használója közötti jogviszony meghatározásához.

Melléklet a 48/2013. (XII. 12.) önkormányzati rendelethez

A táblázatban a m² alapján meghatározott díj számításakor minden esetben a megkezdett m²-t kell alapul venni.

INDOKOLÁS

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének

a Rákosmente Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről

szóló 48/2013. (XII. 12.) önkormányzati rendeletéhez

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Rákosmente Önkormányzata) az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2.) pontjában kapott felhatalmazás alapján önállóan, a Fővárosi Önkormányzattól függetlenül állapíthatja meg a tulajdonában lévő közterületek rendjét és a közterület-használati díjakat.

A javaslat a közterület-használati hozzájárulások kibocsátását önkormányzati hatósági ügyként fogalmazza meg és mint ilyet, a Képviselő-testület hatáskörébe utalja. A javaslat szerint a Képviselő-testület e hatáskörét átruházza a polgármesterre úgy, hogy a polgármester döntésével szemben a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

A javaslat egységes rendben tartalmazza a rendeltetéstől eltérő közterület-használati módok felsorolását. Két csoportra osztja ezeket, az engedély- és a bejelentésköteles tevékenységi formákra.

A javaslat tételesen meghatározza azokat a használati módokat is, amelyeket tilos tanúsítani a közterületeinken.

A javaslat meghatározza a közterület-használati hozzájárulás kérelmezésének rendjét, a hozzájárulás megadása során alkalmazandó szabályokat és a közterület-használati hozzájárulás megszűnésének eseteit. A javaslat meghatározza a díjfizetés rendjét, tételesen felsorolja, hogy az egyes közterület-használati módok esetén mekkora díjat kell fizetnie a jogosultnak, továbbá részletezi a díjfizetési kedvezményeket és a mentességeket.

A javaslat meghatározza a jogszerűtlen közterület-használat esetére a jogkövetkezmények rendjét, a helyreállítási és a pótdíjfizetési kötelezettséget, végül a javaslat tartalmazza az önkormányzati rendezvényekre vonatkozó külön szabályokat.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. - 6. §-hoz

E §-ok szólnak a szabályozás céljáról, a rendelet hatályáról, a rendelet alapján meghozott döntésekkel szembeni fellebbezési lehetőségről, az eljárási szabályok rögzítéséről és a kerületi közterületek három osztályba sorolásáról.

7. - 9. §-hoz

A rendelet meghatározza a közterület rendeltetéstől eltérő használatának fogalmát, és ezzel kapcsolatban két csoportra osztja fel a rendeltetéstől eltérő közterület-használati módokat: az engedély- és a bejelentésköteles közterületi tevékenységi formákat különbözteti meg. A javaslat részletesen felsorolja, hogy mely magatartásformák nem tanúsíthatók a közterületeken.

A rendelet tisztázza a hatósági jelzéssel használható jármű fogalmát, valamint rendelkezik a használatba adott közterület bérbe, illetve további használatba adásával kapcsolatos szabályokról.

10. - 15. §-hoz

A rendelet részletesen meghatározza a közterület-használati hozzájárulás kérelmezésének módját, a kérelem tatalmát, továbbá a kérelemhez csatolandókat, valamint tisztázza, hogy miként kell kibocsátani a hozzájárulást, milyen tartalommal, és külön felhívja a figyelmet arra, hogy a közterület-használati hozzájárulás nem mentesít a tevékenység folytatásához szükséges más engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

A rendelet szabályozza a közterület-használati hozzájárulás megszűnésének módjait és tisztázza, hogy a hozzájárulás megszűnése esetén miként kell elszámolniuk a feleknek.

16. - 20. §-hoz

A rendelet meghatározza a közterület-használati díj fizetésének rendjét, a fizetendő díj mértékét, a napi, havi és az éves díjszabás szabályait, továbbá a díjfizetési kedvezményeket és mentességeket.

21. §-hoz

A rendelet jogszerűtlen közterület-használat esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettséget írja elő, továbbá az irányadó közterület-használati díj akár tízszeresének megfelelő pótdíj kiszabását is lehetővé teszi.

22. §-hoz

A rendelet külön szabályokat állapít meg a Rákosmente Önkormányzata által szervezett vagy Rákosmente Önkormányzata által támogatott közterületi rendezvényekkel kapcsolatban.

23. §-hoz

E § rendelkezik a rendelet hatályba lépéséről, a hatályon kívül helyező rendelkezésekről és azon szabályról, miszerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.