Tornakápolna Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

TORNAKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(2) Székhelye: 3761 Tornakápolna, Dózsa Gy. út 31.

(3) Működési területe: Tornakápolna Község közigazgatási területe

(4) A Képviselő-testület hivatalának neve:

Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal)

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer és a pecsétek.

(6) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "Tornakápolna Község Önkormányzata" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

(7) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

II. FEJEZET

A helyi önkormányzás általános szabályai

2. Az önkormányzati jogok

2. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzat köteles ellátni a törvényben előírt feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.  (Az önkormányzat által ellátott feladatok szakfeladat-rendjét a rendelet 1 sz. függeléke tartalmazza.)

(3) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek eredményeként a Képviselő-testület elé kerülő javaslatnak tartalmaznia kell a feladat ellátásához szükséges feltételeket, forrásokat is.

(4) A (3) bekezdésben megfogalmazott előterjesztés elfogadásához a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

(5) Önként vállalt feladat megszüntetésére is a (3)-(4) bekezdésben meghatározott eljárást kell lefolytatni.

3. § Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a hivatal, a jegyző továbbá a társulás.

III. FEJEZET

3.Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

4. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét az Mötv. 13.§-a rögzíti.

(3) Ezen kívül az önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatáskört állapít meg az önkormányzatok eltérő adottságainak az Mötv. 11. §-ában foglaltak figyelembevételével.

(4) A helyi önkormányzat önként vállalhatja – helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - minden olyan helyi közügy önálló megoldását:

a) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe

b) és abban mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes

c) ami nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(6) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(7) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

5. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv.-ben nevesített hatáskörök.

(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörét az Mötv. 42. § -a tartalmazza. A képviselő-testület - az Mötv-ben meghatározott kivételekkel - egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, vagy a hatáskört

IV. FEJEZET

A képviselő-testület működése

4.A képviselő-testület összehívása

6.§. (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 3 fő. (A képviselő-testület névsorát a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza)

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester hívja össze.

(4) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármestereket és dönteni a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, tiszteletdíjáról.

(5) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott napokon délután 13.00 órakor tartja.

(6) A polgármester halaszthatatlan rendkívüli ügyben összehívhatja a testületi ülést.

(7) A polgármester a rendkívüli ülést köteles összehívni:

a) a képviselők legalább ¼-ének, vagy

b) a B-A-Z Megyei Kormányhivatal vezetőjének

a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(9) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, de az írásbeliségtől el is lehet tekinteni. A sürgősség okát közölni kell.

(10) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével - küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.

(11) A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel tájékoztatja.

7. §(1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet a jogszabályban előírtakon túl:

a/ a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő,

b/ a Rendőrkapitányság és Rendőrőrs vezetője,

c/ a napirendi pontok előterjesztői.

(2) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívhatók a község életében meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységi körükben az őket érintő napirendekhez.

(3) A meghívóval együtt – a zárt tárgyalásra tartozó ügyek kivételével - ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

(4) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki:

a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,

b) esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy

írásos előterjesztése.

A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében felsorolt ügyekben készült előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell megküldeni.

5. A munkaterv

8.§ (1)A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv egy évre készül, melyet a novemberi testületi ülésen kell előterjeszteni.

(2) A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladata. A tervezet előkészítése során

a) javaslatot kér:

aa) a képviselőktől,

ab) a jegyzőtől

b) javaslatot kérhet:

ba) az érdekképviseleti szervektől,

bb) a képviselő-testülettel vagy szerveivel együttműködési megállapodást kötött egyéb szervektől,

bc) rendőrkapitányságtól,

bd) közszolgáltatást végző szervezetektől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirendi pontok előterjesztőit,

c) az előkészítésben résztvevő további személyek szervek megjelölését,

d) azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

e) az ülésre meghívottakat.

(4) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a polgármester.

6. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) a) és b) pontjában felsorolt esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdeket sértene. Erről a képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) Személyi kérdésben az érintett távollétében kizárólag zárt ülés tartható

(5) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(6) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(7) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívás esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester vezeti.

(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.

(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

(5) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.

(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(7) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

7. Az előterjesztés

11. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató

b) egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat

c) a képviselő, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a rendelkezés, a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével. Az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.

8. A sürgősségi indítvány

12. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a bizottság elnöke, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.

(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél kell benyújtani. Az indítvány meg kell, feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.

(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat utolsó napirendjeként az egyebek napirendi pont előtt tárgyalja meg. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.

9. A tanácskozás rendje

13. § (1) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett –a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.

(4) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.

(5) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 2 perc a további hozzászólás legfeljebb 1 perc időtartamban történhet.

(6) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót.

(7) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő

b) bármely képviselő

ügyrendi kérdésben – kivéve a (13) bekezdésben foglalt esetben - , vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, 1 percben javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni.

(9) A vita során a képviselők a (5) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(10) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester /ülésvezető/ kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az ülésvezető a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(11) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.

(12) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(13) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(14) Az előterjesztő válasza után az ülésvezető az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadja-e.

(15) A képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak a testületi ülés napirendjének elfogadásakor jelezhetik az egyebek napirend keretében hozzászólási igényüket.

(16) A rendes képviselő-testületi ülésen a testületi ülés végén - zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt – a /15/ bekezdés alapján a képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat.

(17) Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása után szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek.

(18) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(19) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hozhat.

(20) A polgármester az egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.

10. Szavazás

14. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§, 55.§, 68.§ 88-89.§ 103.§-ában meghatározott ügyekben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. 

(4) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.

(5) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.

(6) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(7) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(8) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(9) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(10) A képviselő-testület név szerinti szavazást az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el.

(11) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselők névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(12) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármesterek választásánál a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(13) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(14) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét.

A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(15) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

11. Interpelláció, kérdés

15. § (1) Az interpelláció olyan – önkormányzati ügyben – írásban benyújtott előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy milyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

(2) Interpellációt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz lehet intézni, melyet írásban a testületi ülés napját megelőző legalább öt munkanappal korábban kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon benyújtott interpellációra a testületi ülésen érdemi választ kell adni, melynek elfogadásáról az interpelláló egy szóban (igen vagy nem) nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, akkor annak elfogadásáról vagy további intézkedés szükségességéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben a testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendelheti annak vizsgálatát, mellyel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, bizottságát vagy a vizsgálat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(5) A vizsgálatot végző szerv vizsgálatának eredményéről 30 napon belül írásban tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

(6) A képviselő-testület a vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatót

a) elfogadja vagy

b) további intézkedést (vizsgálatot) kezdeményez

(7) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó felvilágosítás-kérés, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(8) A kérdezés joga a képviselőt a napirend tárgyalása előtt, vagy a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg

(9) A kérdés felvetésére legfeljebb 3 perc, megválaszolásra legfeljebb 5 perc áll rendelkezésre. A válasz elhangzása után annak kommentálására a kérdező nem kaphat szót.

(10) Bármely képviselő kérésére a testület minden tagjának meg kell küldeni az írásos érdemi választ.

(11) Kérdést lehet intézni a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz.

(12) Önkormányzati ügyben felvilágosítást lehet kérni a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban- érdemi választ kell adni.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:

a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja;

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;

c) ha a második figyelmeztetés is eredménytelen, akkor megvonja a szót a képviselőtől, hozzászólótól;

d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. A jegyzőkönyv

17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a jogszabályban meghatározott előírások betartásával. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatalnak.

(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – a hivatal jegyzői irodáján betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

V. FEJEZET

A képviselő-testület döntései

14. Az önkormányzati határozat és rendelet jelölése

18. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a/ TORNAKÁPOLNA Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/200…/…hó…nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.

b/ TORNAKÁPOLNA Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/200…/…hó…nap/ határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

(3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet.

15. Az önkormányzati rendeletalkotás

19. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére; továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő (önálló indítvány)

d) a jegyző

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről tájékoztatja a testületet.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. A tervezet elkészítésével megbízhatja bármely képviselőt, külön bizottságot hozhat létre, szakértők közreműködését kérheti.

(5) A rendelet-tervezettel érintett tárgykörben mindaddig nem nyújtható be újabb tervezet (önálló indítvány), amíg az eredeti javaslatról a képviselő-testület véglegesen nem határozott.

(6) A rendelet-tervezethez tömör indoklást is kell mellékelni. Az előterjesztő köteles tájékoztatni a testületet az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(7) A rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetéséről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(8) Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik a kihirdetéséről. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének módja, az önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztés. A kihirdetés ideje a hirdetőtáblára való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.

VI. FEJEZET

Az önkormányzati képviselő

16. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

20. §(1) A képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.) és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében

b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek, társulásnak - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését

c) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést

d) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni

e) a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet

f) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni

g) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet

h) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

i) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben

k) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg.

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/

e) kapcsolattartás a város választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösséggel

f) előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik

g) személyes érintettség bejelentése

h) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele.

 ​

VII. FEJEZET

17. A képviselő-testület bizottságai

21. § A képviselő-testület nem hoz létre állandó bizottságot, a jogszabályban meghatározott egyes feladatokat, mint

- az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

- a polgármester, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése

a képviselő-testület látja el.

VIII. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

18. A polgármester

22.§ (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tiszteletdíjára, jutalmazására az alpolgármester tesz javaslatot a Képviselő-testületnek

(4) A polgármesternek a képviselő-testület, valamint a hivatal működésével kapcsolatos alapvető feladatait az Mötv. 67. §-a tartalmazza.

19. Az alpolgármester

23. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó jogszabályi előírások.

(4) Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.

20. A jegyző

24. §(1) A polgármester - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra figyelembe véve az Mötv. 83. § (b) pontjában a közös hivatal jegyzőjére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) A jegyző vezeti a hivatalt. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyző főbb feladatit az Mötv.81.§ (3) bekezdése határozza meg.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére legfeljebb hat hónapra, a jegyzői feladatok ellátásával a hivatalnak a jegyző alkalmazási feltételeivel rendelkező köztisztviselője bízható meg.

IX. FEJEZET

A képviselő-testület hivatala

21. A Közös Hivatal feladata, szervezete

25. § (1) A képviselő-testület Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(2) A hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(3) A hivatal Alapító Okiratát a közös hivatalhoz tartozó képviselő-testületek hagyják jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az együttes testületi ülésen meghozott éves költségvetési határozat szabályozza.

(4) A hivatal működését szervezeti és működési szabályzat rögzíti, melyet az irányító szerv hagy jóvá.

X. FEJEZET

Az önkormányzat lakossággal való kapcsolata

22. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

26. § (1) A képviselő-testület népszavazást köteles kiírni a vonatkozó jogszabály alapján a választópolgárok 25%- nak kezdeményezésére.

(2)A helyi népszavazás eljárási szabályairól a választási eljárásra vonatkozó törvényi szabályozás rendelkezéseit kell alkalmazni

(3) A helyi népszavazás kezdeményezésénél az önkormányzati törvényben és a választási eljárásról szóló törvényben rögzítetten túlmenően

a) a helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre az aláírásgyűjtő(k) képviselőjét meg kell hívni

b) a helyi népszavazás kiírásakor a képviselő-testület dönt arról, hogy a népszavazásra kiírt kérdésben lakossági fórumot szervez (a döntésnél figyelembe vehető tényekről, körülményekről, a döntés eredményének várható hatásáról, a mellette-ellene szóló érvekről)

c) a helyi népszavazás eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre az aláírást gyűjtő(k) képviselőjét meg kell hívni

(4) A helyi népszavazás adminisztratív, választás-szakmai feladatainak előkészítésében és végrehajtásában a helyi választási iroda működik közre.

(5) A helyi népszavazás költségeit a helyi önkormányzat viseli, melyről a testület a népszavazás kiírásakor dönt

(6) A helyi népszavazás eredményét – melyről a Helyi Választási Bizottság ad tájékoztatót- a helyi sajtó útján az önkormányzat közzéteszi.

(7) Népi kezdeményezést nyújthat be a választópolgárok 10%-a a polgármesternél minden olyan ügyben, melynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(8) Tárgyalás nélkül elutasítható a népi kezdeményezés

a) amennyiben elbírálására a képviselő-testületnek nincs hatásköre, illetve nem illetékes

b) a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adat azonosíthatatlanság miatt nem lehetséges.

(9) A visszautasítás okát írásban közölni kell.

(10) A népi kezdeményezés témáját tárgyaló képviselő-testületi ülésre a kezdeményezők képviselőjét meg kell hívni

(11) A népi kezdeményezésről való döntést követően határoz a képviselő-testület a lakosság tájékoztatásáról.

23. Közmeghallgatás, lakossági fórum

27. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláján és a honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

XI. FEJEZET

Az önkormányzat gazdálkodása

24. Az önkormányzat gazdasági alapjai

28. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.

 ​

25. Az önkormányzat költségvetése

29. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

26. Az önkormányzat gazdálkodása

30. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott – önállóan működő és gazdálkodó illetve önállóan működő - intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket az önkormányzat által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja.

31. § (1) A képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el.

(2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

(3) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

(4) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a község honlapján közzéteszi.

XII. FEJEZET

Törvényességi felügyelet

32.§ Az önkormányzat törvényességi felügyeletét a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal látja el.

XIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet 2013. május 01. napján lép hatályba.

(2) Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet függelékeként kell kezelni:

1. az önkormányzat szakfeladat - rendjét
2. a települési képviselők névsorát

(3) Hatályát veszti Tornakápolna Község Önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2007.(XI.30.), 12/2007.(XII.31.), 4/2010.(X.12.) valamint a 6/2010.(XI.30.) önkormányzati rendeletekkel módosított 5/2006.(X.11.) önkormányzati rendelete.

                Doszpoly Loránd sk                                       Szabó Elekné  sk.          

                polgármester                                                            jegyző