Kunadacs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 5/2013.(III.28.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2013. 03. 29- 2015. 06. 28Kunadacs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 5/2013.(III.28.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2013. 03. 29- 2015. 06. 28
Kunadacs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában, 53. §-ában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva, a rendelet 30. § (5) bekezdésében szabályozottak esetében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény a 10/A. § (3)-(5) bekezdéseiben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva, a rendelet 30. § (1) bekezdése a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Kulturális és Szociális Bizottság véleményének kikérésével a Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Kunadacs Község Önkormányzata (a
továbbiakban: Önkormányzat) székhelye és címe: 6097 Kunadacs, Rákóczi u. 2.
(2)A képviselő-testület Kunpeszér Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn, Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Kunadacsi KÖH) elnevezéssel.
székhelye és címe: 6097 Kunadacs, Rákóczi u. 2.
(3)Az Önkormányzat által fenntartott további intézmény: Kunadacsi Igazgyöngy
Óvoda
(4) Az Önkormányzat a Román Sancra (Kalotaszentkirály-Zentelke) településsel nemzetközi, a magyarországi Apc
és Kunpeszér községgel partner települési kapcsolatot tart fenn.
(5) Az Önkormányzat illetékességi, működési területe a közigazgatási területére terjed ki.
(6) Az Önkormányzat társulás keretében látja el:
a) családsegítés és gyermekjóléti,
b) szociális ellátási,
c) a háziorvosi ügyeleti,
d) a logopédiai és fejlesztő pedagógiai,
e) szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási feladatokat.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van,
a köríven pedig „Községi Önkormányzat Kunadacs” felirat olvasható.
(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a
köríven pedig „Kunadacs Község Polgármestere” felirat olvasható.
(3) A képviselő-testület hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere
van, a köríven pedig „Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Kunadacs” felirat
olvasható. Ezt a pecsétet kell használni:
a) a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) a képviselő-testület iratain.
(4) A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven
pedig „Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” felirat olvasható.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
Ezek használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testülete: díszpolgári címet, „Kunadacsért” díjat és a
„szebb Kunadacsért” díjat adományoz.
Az adományozás rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi
ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
Kunadacs község napja a „falunap”, június első hétvégén kerül megrendezésre.
(4) Az Önkormányzat feladatainak eredményes ellátása érdekében együttműködik
különösen:
a) Bács-Kiskun Megye Önkormányzatával,
b) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatallal,
c) az önkormányzati szövetségekkel,
d) civil szervezetekkel,
e) Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal,
f) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kunszentmiklósi Járási Hivatalával.
(5) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) fejlesztő pedagógus foglalkoztatása az óvodában,
b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése,
c) tanyagondnoki szolgálat működtetése,
d) mezei őrszolgálat,
e) civil szervezetek, önszerveződő csoportok, egyesületek, alapítványok
támogatása,
f) helytörténeti emlékek gyűjtése és gondozása.
[1](6) Az önkormányzat által ellátott feladatok államháztartási és kormányzati funkció szerinti
besorolása felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
2. A képviselő-testület működése
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak a száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal ülésezik saját, előre megállapított
unkaterve alapján. A nyári ülésszünetet július 1-től augusztus 31-ig állapítja meg.
(3)A képviselő testület döntéseit ülésein hozza.
az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) munkaterv szerinti rendes ülés,
c) rendkívüli ülés.
(4) A képviselő-testület üléseit a Községháza tanácskozó termében tartja.
Közmeghallgatás tartásakor önkormányzati társulást, a Kunadacsi KÖH érintő
napirend tárgyalásakor az ülés helyszínéről a polgármester dönt.
5. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, és az írásos előterjesztéseket elektronikus úton,
e-mailben úgy kell megküldeni, hogy azt az ülést megelőző 5. napig a képviselő-
testület tagjai és a meghívottak kézhez kapják.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.
évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában szabályozottakon túl a napirendi pontok előterjesztőit is.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról és napirendjéről a meghívónak a Kunadacsi
KÖH hirdetőtábláján történő elhelyezésével, és az Önkormányzat honlapján történő megjelentetésével tájékoztatja a lakosságot.
6. § (1) A polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését a munkatervtől eltérő időpontban
és helyen is összehívhatja.
(2) Sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülést megelőzően egy nappal is kiküldhető a
meghívó. Amennyiben az idő rövidsége miatt írásos meghívót küldeni nem lehet, a képviselő-testület tagjait személyesen történő értesítéssel kell tájékoztatni az ülés helyéről, idejéről, a napirendről, a sürgősség okát azonban feltétlenül közölni kell.
(3) Amennyiben a képviselő-testület összehívására a Mötv. 44. §-ában foglalt indítvány
miatt kerülne sor, a polgármester az indítvány benyújtásától számított [2]15 napon belül – kivéve, ha a képviselő-testület rendes ülést tart ezen időn belül és az indítvány a napirendek közé felvehető – köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.
(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőt,
b) napirendi pontok előadóit,
c) a településen működő, a napirend tárgya szerint illetékes társadalmi szervezet illetve civil szerveződés vezetőjét,
d) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjét,
e) a közös önkormányzati hivatalt érintő kérdésekben Kunpeszér Község
polgármesterét,
f) akiket a polgármester és a képviselő-testület a napirenden szereplő
előterjesztésekkel kapcsolatban indokoltnak tart.
(5) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az
önkormányzat társulásait, akkor a társult önkormányzatok polgármestereit, egyéb
képviselőit a testület ülésére meg kell hívni.
3. A képviselő-testület ülése
7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv tervezetét – a
polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti
jóváhagyás végett testület elé.
(2) A munkaterv készítése előtt javaslatot kell kérni az önkormányzat területén működő,
általa fenntartott intézmények vezetőitől és a képviselőktől, a bizottságoktól.
8. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az előző munkatervi időszak főbb feladatai végrehajtásának értékelését,
b) ) az ülések időpontját,
c) a közmeghallgatás, a községpolitikai fórum, a falugyűlés időpontját,
d) a munkatervbe be nem került javaslatokról szóló tájékoztatást,
e) a napirendek címét, előadóját,
f) a bizottságnak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságnak kell
tárgyalnia,
g) az ülésre meghívandók külön körét.
(2) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület az év utolsó
ülésén dönt.
9. § (1) Az ülést a polgármester, és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az
képviselő-testület ügyrendi feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (a
továbbiakban: levezető elnök) vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha vele szemben az Mötv. 49. § (1)
bekezdésben szabályozott személyes érintettség merül fel.
10. § (1) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy az ülést a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a
továbbiakban: SZMSZ) szabályai szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés időtartama alatt
folyamatosan figyelemmel kíséri, megállapítja az igazoltan, illetve az
igazolatlanul távollevőket,
c) figyelemmel kíséri az Mötv. 49. § (1) bekezdésben szabályozott személyes
érintettséget,
d) előterjeszti az ülés napirendjét,
e) az ülést megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el, bezárja,
f) a szót megadja, illetve megtagadja, a tárgyra térésre szólít fel,
g) javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
h) javaslatot tehet a napirendek összevont tárgyalására,
i) az Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetben
nyilatkoztatja az érintettet.
(2) A levezető elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét,
d) kimondja a döntést.
(3) A levezető elnök az ülés rendjének biztosítása érdekében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz
nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót, és szükség esetén javaslatot tesz
a vitából való kizárásra, amely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül
határoz;
d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarást tanúsító –
nem képviselő jelenlévőt.
(4) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül határoz. A napirend elfogadása
után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van. A napirend
megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
(5) A napirend keretében tárgyalásra kerülő előterjesztések sorrendje:
a) lejárt határidejű határozatok,
b) rendelet-tervezetek,
c) normatív határozati javaslatok,
d) beszámolók,
e) határozati javaslatok,
f) tájékoztatók,
g) bejelentések.
(6) A képviselő-testület a levezető elnök javaslatára az ülés napirendjét a napirendi
pontokhoz meghívottakra tekintettel az (5) bekezdésben szereplő sorrendtől eltérően is
meghatározhatja.
Az írásbeli bejelentést az ülés megkezdésének kezdetéig a levezető elnöknél kell
benyújtani.
11. § (1) A képviselő-testület tagjai, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-
testületnek az előterjesztés sürgős tárgyalását.
(2) A sürgősségi javaslatot – a sürgősség tényének indoklásával és az anyag becsatolásával
– írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A sürgősségi ok elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Elfogadása
esetén a javaslatot a képviselő-testület a napirendjére tűzi.
12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, normatív határozat-tervezet, határozat-
tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztés írásban készülhet.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosult
a) a polgármester,
b) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
c) a képviselő-testület tagja,
d) a jegyző
13. § (1) Az előterjesztés főbb elemei:
a) az előterjesztés címe, tárgya, ismertetni kell az előzményeket ezen belül
különösen a hozott határozatokat, a tárgykört szabályozó jogszabályokat, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, döntési alternatívákat, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést alátámasztják,
b) határozati javaslat és annak tárgya, amely egyértelműen tartalmazza a döntés
tartalmát, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.
(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalását megelőzően az előterjesztő, vagy az
előterjesztés készítője az általa elkészített anyagot szóban kiegészítheti.
(3) A kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási
joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő, vagy az
előterjesztés készítője köteles választ adni még a vita előtt.
(4) A képviselő-testület ülésén a napirenddel kapcsolatban a tanácskozási joggal
rendelkezőkön túl felszólalhat az, akinek a levezető elnök szót ad.
14. § (1) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Egyazon napirendi pontnak
a vitája kapcsán a képviselő legfeljebb két alkalommal kérhet szót.
(2) A képviselő részére a harmadik felszólalás engedélyezéséről a képviselő-testület vita
nélkül határoz.
(3) A felszólalások időtartama legfeljebb 3 perc. Az idő túllépése miatt a levezető elnök
megvonhatja a szót.
(4) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő,
b) az, aki a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,
c) a jegyző, ha a törvényességi észrevételi jelzést kíván tenni az Mötv. 81. § (3)
bekezdés e) pontja alapján.
(5) A napirend tárgya szerint érintett bizottság elnöke közvetlenül a határozathozatal előtt
felszólalhat, ajánlást nyújthat be.
15. § (1) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot, melyről a testület vita nélkül
határoz.
(2) Az érdemi vitát követően a napirend előterjesztője, vagy az előterjesztés készítője
válaszol a kérdésekre és a hozzászólásokra. A válasz után a levezető elnök az
elhangzottakat összefoglalja.
16. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési,
előkészítési jellegű felvetés vagy érdeklődés.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
17. § (1) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személy magyarázatadási kötelezettsége a
feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.
(2) Ha az interpelláció írásbeli benyújtására a képviselő-testület soron következő ülését
megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(3) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt kérésére be kell
vonni.
(4) A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja
bizottságát. A megbízásról a testület vita nélkül határoz.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az
interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a
testület vita nélkül határoz.
18. § [3](1) nyílt testületi ülésről 2 eredeti példányban készül jegyzőkönyv, ebből a jegyző:
a) az első példányt a KÖH-ban őrzi meg,
b) a második példányt pedig a könyvtárban helyezi el.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvekhez csatolni kell a meghívót, a
jelenléti ívet, az előterjesztéseket, és a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, az
esetleges kisebbségi véleményt valamint a képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását.
(3) A zárt ülésről 2 eredeti példányban külön jegyzőkönyv készül, ebből a jegyző:
a) az első példányt a jegyző páncélszekrényében őrzi meg,
b) a második példányt a Kormányhivatalnak kell megküldeni.
4. A határozathozatal
19. § (1) Az előterjesztő a vita során felmerült módosító javaslatokat felvállalhatja.
Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatokat felvállalta, úgy a levezető elnök a
módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatot szavaztatja meg.
(2) Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatokat nem vállalta fel, úgy a levezető
elnök először a módosító javaslatokat szavaztatja meg egyenként. Ezt követően a
képviselő-testület a módosító javaslatokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról
dönt.
(3) Szavazáskor a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-el szavaznak.
20. § (1) Név szerinti szavazást indítványozhat az Mötv. 48. § (3) bekezdésben
meghatározotton túl:
a) a polgármester,
b) a bizottsági elnök.
(2) A névszerinti szavazási indítványról a testület vita nélkül határoz.
(3) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a testületi tagok nevét
ABC-sorrendben, akik a nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel,
szavaznak. Az elkészített névsoron a szavazatokat személyenként külön fel kell
tüntetni, össze kell számolni, melyről a jegyző gondoskodik. Ezt követően a levezető
elnök a szavazás eredményét kihirdeti.
21. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a titkos szavazás
elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz az Mötv. 50. §-ában
szabályozottak figyelembe vételével.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazás borítékban elhelyezett, az önkormányzat
bélyegzőjével hitelesített szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével
történik.
(3) A titkos szavazást az Ügyrendi, Kulturális és Szociális Bizottság bonyolítja le.
(4) A titkos szavazást külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely tartalmazza a
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
c) a szavazás során felmerült egyéb körülményeket.
A szavazás eredményét a képviselő-testület határozattal fogadja el.
22.§ A képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges hitelfelvételhez, és
kötvénykibocsátáshoz.
23. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően
folyamatos sorszámmal és évszámmal látja el a következők szerint:
„Kunadacs Község Képviselő-testületének 1/2013. (I.1.) sz. Kth.”
(a határozat tárgyának a megjelölésével)
(A zárójelben feltüntetett dátum a határozatot hozó testületi ülés napját jelöli.)
(2) A testületi határozatokról a KÖH betűrendes, és határidős nyilvántartást vezet.
5. A rendeletalkotás
24.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását írásban kezdeményezhetik:
a) képviselők,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) polgármester,
d) alpolgármester,
e) jegyző,
f) település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
A rendeletalkotás kezdeményezhető a szabályozni kívánt tárgykör (beleértve a
meglévő rendelet módosítását, kiegészítését és hatályon kívül helyezését is)
megjelölésével, vagy a rendelet-tervezet benyújtásával a polgármesternél.
(2) A rendelet tervezetét a KÖH tárgy szerint érintett munkatársa készíti elő. Az
előkészítés során a rendszeresített, egyszerűsített hatásvizsgálati lapot kell alkalmazni.
A kitöltött hatásvizsgálati lap az előterjesztés mellékletét képezi. Az előterjesztésben
tájékoztatást kell adni az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő
kisebbségi javaslatokról is.
(3) A tervezetet a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja, és véleményezi a
képviselő-testület részére.
(4) A tervezet elkészítésébe külső szakember is bevonható.
25.§ (1) Az írásba foglalt rendelet-tervezetet a polgármester – az előkészítést és véleményezést
követően – a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A képviselő-testület a szavazást a 19. §-ban foglaltak szerint hajtja végre.
26.§ (1) Az önkormányzati rendelet, valamint a normatív határozat kihirdetése az önkormányzat
hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a Mötv. 51. § (2) bekezdésben
szabályozottak szerint történik. A rendelet és normatív határozat szövege 30 napig
marad kifüggesztve.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt meg kell
küldeni.
(3) A képviselő-testület a rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően
folyamatos sorszámmal és évszámmal látja el a következők szerint:
„Kunadacs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013.(I.1.) önkormányzati
rendelete” ( a rendelet tárgyának a megjelölésével)
(A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének a napját jelöli.)
(4) Az önkormányzati rendeletekről a KÖH nyilvántartást vezet.
6. A települési képviselő
27.§ (1) A képviselő kötelezettségei:
a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a
választók bizalmára,
b) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén
akadályoztatása miatt nem tud megjelenni.
(2) a képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a KÖH
dolgozói kötelesek soron kívül fogadni.
(3) A képviselők tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.
(4) A képviselő-testület tagjainak az önkormányzat egy-egy laptopot biztosít képviselői
munkájuk végzéséhez.
[4] (5) A képviselő a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségét.
[5](6) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő – testület – az ismertté válását követően azonnal – ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálatot a képviselő – testület Ügyrendi és Önkormányzati Bizottsági folytatja le.
[6](7) A bizottság az eljárás során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
[7](8) A bizottság az eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő – testület soron következő ülésére előterjeszti. A képviselő – testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
7. A képviselő-testület bizottságai
28.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítéseire a döntések végrehajtásának
szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
[8](2) A Képviselő – testület az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi és Önkormányzati
Bizottság (5 fő, 3 képviselő és 2 külső tag).
(3) A bizottság a belső működési szabályait maga állapítja meg. A bizottság működésére
az ügyrendjében meghatározottak az irányadóak.
(4) A képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági jegyzőkönyvek elkészítésének
határideje a bizottsági ülést követő nap.
(5) A bizottság általános feladatai a Mötv. 59. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) előkészíti a szakterületeiket érintő önkormányzati koncepciókat, programokat, a
feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket,
b) javaslatot tesz az önkormányzati intézmények létesítésével, átszervezésével,
megszüntetésével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekhez,
c) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság
feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
[9]29.§
30. § [10](1) Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság:
a) véleményezi az önkormányzati és intézményei költségvetési és zárszámadási rendeletének tervezetét,
b) javaslatot tesz a feladatköréhez tartozó intézmények éves költségvetési előirányzatainak megállapításához,
c) ellátja a településfejlesztéssel kapcsolatos feladatok előkészítését,
d) véleményezi a sport témájú előterjesztéseket és ügyeket,
e) figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási és művelődési intézményeinek munkáját és működését,
f) figyelemmel kíséri a gyermek - és ifjúságvédelemi feladatok ellátását,
g) a bizottság a közbiztonsággal, bűnmegelőzéssel kapcsolatban:
ga) koordinálja a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági kezdeményezéseket,
gb) meghatározza a közbiztonság javításával, bűnmegelőzéssel kapcsolatos stratégiai feladatokat, célkitűzéseket, figyelemmel kíséri azok megvalósulását,
gc) a tapasztalatok alapján szükség szerint áttekinti a község közbiztonságának helyzetét, a közbiztonság fenntartásában érintett szervek tevékenységét, ajánlásokat, intézkedési javaslatokat tesz.
(2) A bizottság ellátja a képviselők és a polgármester esetében a vagyonnyilatkozat tétellel
kapcsolatos feladatokat. A bizottság működésének speciális szabályait a 2. sz.
melléklet tartalmazza, amely külön részletezi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási
rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a
vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
(3) A bizottság gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester esetében.
[11](4) A bizottság javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
(5) A bizottság vizsgálja ki a képviselők esetében benyújtott összeférhetetlenségi
kezdeményezést.
31.§ (1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására, ideiglenes
bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig,
illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat e bizottságokra is
értelemszerűen alkalmazni kell.
8. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző
32.§ (1) A polgármester feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) a település fejlesztésének elősegítése,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok
szervezéséről,
e) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
f) kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek,
civilszervezetek vezetőivel,
g) gondoskodik a község vagyonának megőrzéséről,
h) feladata az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
i) szervezi az önkormányzati kommunikációt, nyilatkozik a hírközlő szerveknek,
j) egyetértési jogot gyakorol a KÖH-ben minden a jegyző által javasolt
kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz,
k) az önkormányzat Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói
tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat,
l) szervezi az önkormányzatok közötti nemzetközi és partnerkapcsolatokat.
(2) Az SZMSZ. 3. melléklete tartalmazza az egyéb önkormányzati rendeletekben
szabályozott átruházott hatásköröket.
[12] (3) A polgármester feladatát főállásban látja el.
33.§ (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
[13](3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
34.§ (1) A jegyző:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) a községpolitikai fórumon elhangzottak lényegéről, javaslatokról feljegyzést
készít,
c) két évenként beszámol a KÖH munkájáról a képviselő-testületeknek,
d) tájékoztatja a polgármestert az önkormányzatot érintő jogszabályok
változásáról, a KÖH munkájáról és az ügyintézésről,
(2) A belső ellenőrzési vezető feladatokat a jegyző látja el, aki felelős az önkormányzat
belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséért, külső erőforrás bevonásával a
Belső Ellenőrzési Kézikönyvben és a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint,
jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.
(3) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a megállapodásban és a KÖH Szervezeti
és Működési Szabályzatában meghatározott feladatokat.
(4) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a KÖH szociális feladatokat ellátó
köztisztviselője, mint megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el a
jegyzői feladatokat.
9. A közös önkormányzati hivatal
35.§ (1) Az 1. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően Kunpeszér Község
Önkormányzatával fenntartott közös önkormányzati hivatal
a) székhelye: 6097 Kunadacs, Rákóczi u. 2.
b) telephelye: 6096 Kunpeszér, Béke u. 8. (KÖH Kirendeltsége)
(2) A KÖH hivatali munkarendje:
a) hétfő – csütörtök 7.30 – 16.00
b) péntek 7.30 - 13.30
(3) A KÖH belső szervezeti felépítését, részletes feladatait a Képviselő-testületek által
jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) tartalmazza.
10. A községpolitikai fórum
36.§ (1) A képviselő-testület az általa meghatározott napirend megtárgyalására szükség szerint
községpolitikai fórumot hívhat össze.
(2) Az önkormányzat községpolitikai fórumon tájékoztatja a lakosságot:
a) az önkormányzat éves és középtávú fejlesztési elképzeléseiről,
b) az önkormányzat zárszámadásáról és éves költségvetéséről,
c) a képviselő-testület munkájáról,
d) a lakosságot érintő kérdésekről.
(3) A községpolitikai fórumon elhangzott javaslatok alapján hozott intézkedésekről a
lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(4) A községpolitikai fórum a közmeghallgatással egybekötve is megtartható. Ebben az
esetben a képviselő-testületi ülés összehívására, levezetésére, az ülésről való
jegyzőkönyv készítésére, annak felterjesztésére értelemszerűen a képviselő-testületi
ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
[14](5) A képviselő-testület a közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét a tárgyévi munkatervében határozza meg.
(6) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről az érdekelteket 15 nappal előtte tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról szóló tájékoztatást a községháza hirdetőtábláján, az önkormányzat lapjában és az önkormányzat honlapján kötelező közzétenni.
A közmeghallgatásról a lakosság közvetlenül szórólappal is tájékoztatható.
(7) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
11. Záró rendelkezések
37.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló
13/2011.(VI.24.) számú rendelete.
Dunai László Palla Tibor
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet 2013. március hó „29.” kihirdetésre került.
Kunadacs, 2013. március hó „29.”
Palla Tibor
jegyző
Módosította a 2/2014.(II.20.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése 2014.02.20.
Módosította a 11/2013. (V.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2013.05.23.
Módosította a 8/2015. (IV.03.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése 2015.04.03.
Beiktatta a 11/2013. (V.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a 2013.05.23.
Módosította a 8/2015. (IV.03.) önkormányzati rendelet 1. § 829 bekezdése 2015.04.03.
Módosította a 10/2014. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése 2014.10.22.
Hatályon kívül helyezte a 10/2014. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése 2014.10.22.
Módosította a 10/2014. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése 2014.10.22.
Módosította a 8/2015. (IV.3.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése 2015.04.03.
Módosított a 8/2015. (IV.3.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése 2015.04.03.
Módosított a 11/2013. (V.23.) önkormányzati rendelet 3.§-a 2013.05.23.
Beiktatta a 11/2013. (V.23.) önkormányzati rendelet 4.§-a 2013.05.23.