Szerkesztés.

M É L Y K Ú T VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

5/2013.(IV.15.) számú önkormányzati rendelete[1]

Az önkormányzat Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Mélykút  Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 44. §-45. §-ában, 46. § (3) bekezdésében, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. § (1)-(3) bekezdésében, 57. § (1)-(2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 68. § (2)-(3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 17. § tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény9. § (2) bekezdésében,

a 48. § tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10. § (6) bekezdésében és 80. § (2) bekezdésében,

a 17. § tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében,

a 49. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában és 47. § (2) bekezdésében,

az 50. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 49. § (2) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a Képviselő-testület Egészségügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottsága, Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottsága, Fejlesztési, Ipari és Mezőgazdasági Bizottsága és Pénzügyi Bizottság  véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Alapvető rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mélykút Város Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye: 6449. Mélykút, Petőfi tér 1.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Székhelye: 6449. Mélykút, Petőfi tér 1.

(5) Működési területe: Mélykút város közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat hivatalának neve: Mélykúti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(7) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(8) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

2.  §

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel. E rendelet 1. függeléke tartalmazza a településen működő civil szervezetek felsorolását.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

2. A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. §

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő.

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(4) A Képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal (6449. Mélykút, Petőfi tér 1. sz.) tanácskozó termében tartja, de szükség esetén ettől a polgármester utasítása alapján el lehet térni.

4.  §

    Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

1. a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
2. a képviselők eskütétele
3. a polgármester eskütétele,
4. a polgármester programjának ismertetése,
5. a polgármester illetményének megállapítása,
6. az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása.

5.  §

A Képviselő-testület – január, július és augusztus hónapok kivételével – havonta egy alkalommal,  lehetőség szerint a hónap utolsó hetének keddi napján délután 14 órától rendes ülést tart.

6.  §

(1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

7.  §

(1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester javaslatára féléves munkatervet határoz meg. A következő félévi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a júniusi illetve a decemberi ülésen  a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjeit,
2. a tervezett napirendi pontok előadóit,
3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését.
4. A munkatervet a jegyző állítja össze, melynek során javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól, a települési nemzetiségi önkormányzattól és a Polgármesteri Hivatal vezetőitől.

3. A Képviselő-testület összehívása

8. §

(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testületet írásbeli meghívóval kell összehívni.

(3) A meghívót a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a Képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal – a rendkívüli ülés kivételével – kell kézbesíteni.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,

c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a polgármester tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a testületi ülésre szóló meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével – küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a testületi ülés azonnali megtartását indokolja.

(6) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és a napirendi javaslat közzétételéről a helyben szokásos módon.

9. §

(1) A Képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni  a

1. a jegyzőt, az aljegyzőt
2. a Polgármesteri hivatal csoportvezetőit,
3. a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
4. azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
5. akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,
6. a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak – kivéve a döntéshozatalban való részvételt – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

4. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

10. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

11. §

(1) A polgármester az ülés megnyitásakor - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. §

(1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.  A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre írásban beterjesztett, képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) A Képviselő-testületi ülésén kiosztott anyag tárgyalására - a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével - csak halasztást nem tűrő esetben, a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor, ha a Képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet a Képviselő-testület ülésén kiosztásra:

                    a) munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,

                    b) a Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

                        létesítő okiratának módosítása,

                    c) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,

                    d) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,

                    e) rendeletalkotás vagy módosítás.

13. §

Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

1. figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, s javaslatát, s attól ne térjen el,
2. felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
3. rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
4. megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást a napirend tárgyalásán belül megismétli,
5. a nem képviselő résztvevőt - ismételt rendzavarás esetén - a teremből kiutasíthatja.     

14. §

(1) Rendes képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a település életét, a Képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet - kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, illetőleg kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő.

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőknek feltéve, hogy

-    a napirend előtti felszólalás szándékát a képviselő legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával a  polgármesternek, vagy a jegyzőnek - írásban, a tárgy megjelölésével - előre jelezte, és

-    a felszólalás az e rendelet szerinti szabályoknak megfelel.

(3) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett képviselő 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a Képviselő-testület határozatot nem hoz.

15. §

(1) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó. Legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(2) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.

(3) Először a tárgyban érintett bizottságok elnökei legfeljebb 5 percben ismertetik a bizottság véleményét. Ezt követően a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.

(4) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 5 percig szólhat.

(5) A jelen rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester, a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel, felmentést adhat.

(6) A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító és kiegészítő javaslatokat tehetnek. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt írásban kell benyújtani.

(7) A polgármester az elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

(8) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és benyújtott módosító javaslatokat elfogadja-e.

(9)A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(10) Az előterjesztő válasza után a polgármester a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy az előterjesztő elfogadta-e.

5. SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉG

16. §

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy a döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyes érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

6. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS

17. §

A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

7. A DÖNTÉSEK MEGHOZATALA

18. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület dönt.

(4) A szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

19. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményeit a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottság látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

20. §

(1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(5) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, mindegyik jelöltről szavazni kell. Először a jelölés sorrendjéről kell szavazni. A jelölés sorrendjére a testület által megválasztott – a pályázatban közreműködő – bíráló bizottság, ennek hiányában a polgármester tesz javaslatot.

(6) Amennyiben a jelöltek egyike sem éri el a megválasztáshoz szükséges szavazatot, vagy kettő vagy több jelölt között szavazategyenlőség alakul ki, akkor újabb választási fordulót kell tartani az egyenlő szavazatot elért jelöltek között illetve a két legtöbb szavazatot elért jelölt vonatkozásában.

(7) Ha az (5)-(6) bekezdések foglalt jelölt nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatszámot, akkor új pályázatot kell kiírni.

(8) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

21.  §

(1) A javaslat elfogadásához – (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) a Mötv-ben meghatározottakon túl:

1. gazdasági program elfogadásához,
2. kötvény kibocsátásáról szóló döntéshez,
3. gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához,
4. kitüntetések és díszpolgári cím adományozásához.

22. §

(1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelen lévő képviselők számát és kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

8. AZ ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVE

23. §

(1) A Képviselő-testület üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül 3 példányban.

(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

1. előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
2. az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét és a Képviselő-testület döntését,
3. az elhangzott jelentések lényegét,
4. a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

• az ülésre szóló meghívó,
• az előterjesztések és azok mellékletei,
• a névszerinti szavazás névsora,
• titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
• az aláírt esküokmányt,
• a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,
• a jelenléti ív.

(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik továbbá a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti bekötéséről.

(6) Az ülések jegyzőkönyvét - elkészültétől számított 5 napon belül - a Fenyő Miksa Könyvtárba el kell juttatni és ott nyilvános helyen el kell helyezni. A dokumentumokba való betekintést a Polgármesteri Hivatalban is biztosítani kell, a jegyzőkönyv egy példányát a Titkárságon - ügyfélfogadási időben - az állampolgárok megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt - a zárt ülés kivételével - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

(7) A Képviselő-testületi ülésről segédletként hangfelvétel készülhet.

9. LAKOSSÁGI FÓRUM ÉS A KÖZMEGHALLGATÁS

24. §

A polgármester javaslatára a Képviselő-testület minden év március hónapjában lakossági fórumot tart. A lakossági fórumon a polgármester beszámol a Képviselő-testület előző évi munkájáról. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

25. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából polgárok gyűlését (lakossági fórumot) hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

(2) A polgármester az Öregmajori településrész lakóit érintő ügyek közvetlen megtárgyalására településrészi lakossági fórumot szervezhet. A lakossági fórumot a településrészi önkormányzat ülésével egyidejűleg kell megszervezni.

26. §

(1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal – munkatervében meghatározott időpontban, lehetőleg október hónapban - közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 15 nappal előtte a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot a Képviselő-testület illetékes bizottságának, a tanácsnoknak, illetőleg a tisztségviselőknek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek a kérdést l5 napon belül kötelesek írásban megválaszolni a kérdezőnek, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

10. A RENDELET

27. §

(1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását a Polgármesteri Hivatal készíti elő.

(2) A tervezetet a jegyző véleményezés céljából valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság, valamint a Képviselő-testület rendeletalkotási és jogszabályszerkesztési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága elé kell terjeszteni.

(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Polgármesteri Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

(4) Az SZMSZ-t, a gazdasági programot, az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetet a képviselő-testület valamennyi bizottsága megvitatja.

(5) A rendelet-tervezet a polgármester, az alpolgármester, Képviselő-testület bizottsága vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

28. §

(1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(3) A rendelet irattári példányát kifüggesztési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

11. A HATÁROZAT

29. §

(1) A határozatokat a KIM rendelet 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

     A végrehajtásért felelősek lehetnek:

1. a polgármester, az alpolgármester
2. a bizottság elnöke, a tanácsnok
3. a jegyző.

(3) A Képviselő-testület határozatát meg kell küldeni a határozattal érintetteknek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatok végrehajtásáról a polgármester a határidő lejárta után negyedévente beszámol a Képviselő-testületnek.

(5) A normatív határozatot Mélykút Város honlapján közzé kell tenni.

III. FEJEZET

A TESTÜLETI ANYAGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

12. AZ ELŐTERJESZTÉS

30. §

(1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

1. napirend előtti felszólalás,
2. előterjesztés,
3. beszámoló,
4. tájékoztató,
5. képviselői indítvány,
6. interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor – az e)-f) pont kivételével - figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló időpontra.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti anyagok esetén a felszólalások tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon írásban kell benyújtani.

31.  §

(1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a tanácsnokok és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek feladatkörükben jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

1. a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
2. a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
3. a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
4. az előterjesztésben fel kell sorolni azon személyek, szervek körét, akiknek/amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga van,
5. elemezni kell azokat az új követelményeket, összefüggéseket, a lakossági véleményeket, amelyek új intézkedéseket, testületi döntést igényelnek,
6. mindazon körülmények, összefüggések, tények és adatok bemutatása, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják;
7. konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket;
8. az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege, stb.)
9. a határozati javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés megállapításaira,
10. legyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
11. a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, hatályban fenntartás),
12. az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát. Az eljárás iratanyaga a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjénél tekinthető meg.

(4) A benyújtott előterjesztéseket a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(5) Minden, a költségvetési rendelet végrehajtását érintő előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a polgármester és a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával lehet benyújtani.

(6) Ha előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(7) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések esetén az előterjesztés mellékletét képezi a pályázatra beérkezett pályamunka.

(8) A (7) bekezdés szerinti pályamunkákat az érintett bizottság tagjainak kell megküldeni. A pályázó nyilvános üléshez való hozzájárulása esetén a meghívottak a pályamunkákba a Polgármesteri Hivatalban tekinthetnek be.

(9) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.

13. A BESZÁMOLÓ

32. §

(1) A beszámoló

1. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
2. a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
3. az interpellációk kivizsgálásáról, a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a 31. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

14. A TÁJÉKOZTATÓ

33. §

(1) A tájékoztatók olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel segítik elő, valamint nem önkormányzati szerv megismerését segítik elő.

(2) A tájékoztatók benyújtására a 31. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak.

(3) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz.

15. INTERPELLÁCIÓ

34. §

(1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a tanácsnokokhoz és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja, időtartama maximum 3 perc.

(2) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.

(4) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt,

1. ha eredetileg a polgármesternek volt címezve, azt az illetékes bizottságnak, vagy a jegyzőnek,
2.   egyéb esetekben a polgármesternek, bizottságnak vagy a jegyzőnek adja ki kivizsgálásra.

(6) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, s ebbe külső szakértő is bevonható.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI

TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

16. A POLGÁRMESTER

35. §

(1) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, a város első tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A Polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, önkormányzati képviselőnek tekintendő. A polgármester minden hónap első és harmadik hetének hétfői munkanapján 9 órától - 12 óráig, és 13 órától 15 óráig fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(3) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,
3. képviseli az önkormányzatot,
4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
5. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
6. ellátja a Képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket,
7. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.

(4) A polgármester szervezi az önkormányzat és állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnervárosok együttműködését.

(5) A polgármester összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre hívhatja össze.

17. AZ ALPOLGÁRMESTER

36. §

(1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával. Az alpolgármester minden héten csütörtökön 9 órától 12 óráig tart fogadónapot a Polgármesteri Hivatalban, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

18. A JEGYZŐ

37.  §

(1) A jegyző - a polgármester irányításával - vezeti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Előkészíti a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. Ellátja a Képviselő-testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti.

19. A KÉPVISELŐ

38. §

(1) A képviselő:

1. részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
2. részt vesz a Képviselő-testület ülésein,
3. felszólalhat,
4. indítványt tehet,
5. kérdéseket tehet fel,
6. interpellálhat,
7. szavaz a döntést igénylő ügyekben.

(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

(4) A képviselőt megbízásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.

(5) A képviselő a képviselői munkája keretében a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségét használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

(6) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

20. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

39. §

(1) A Képviselő-testület négy állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok megnevezése:

1. Egészségügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottság (7 fő),

2. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Bizottság (5 fő),

3. Fejlesztési, Ipari és Mezőgazdasági Bizottság (5 fő)

4. Pénzügyi Bizottság (5 fő),

(3) A Képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

                  a. Döntenek:

                a.a. a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,

                a.b. a Képviselő-testület helyi rendeletében a bizottság részére megállapított

                        hatáskörökben.

     b. Előkészítik:            

                                      b.a. a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,  

                    b.b. a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket,

b.c. a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörükbe tartozó szükség szerinti módosítását.

                  c. Javaslatot tesznek:

                        c.a. javaslatot tesznek az I. és II. féléves munkaterv összeállításához,

c.b. javaslatot tesznek a Képviselő-testület helyi rendeletének vonatkozó szakaszai alapján kitüntetések, elismerő címek odaítélésére és megvonására.

c.c.  a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések esetén a feladatkörükbe tartozó kérdésekhez,

d. Véleményezik:

  d.a. a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések feladatkörükbe tartozó  kérdéseket,

  d.b. az önkormányzat éves pénzügyi tervének és költségvetési rendelet- tervezetének    szakterületüket érintő részét,

    d.c.  a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörébe tartozó szükség szerinti  módosítását.

                 e.  Ellenőrzik:

                e.a.  a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,

                e.b.  a szakterületükhöz tartozó intézmények működését.

                 f.   Beszámolnak a bizottság éves tevékenységéről.

g.  Kezdeményezik: a szakterületükhöz tartozó önkormányzati rendeletek szükség szerinti módosítását.

(4) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az Egészségügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kell kérni.

40. §

(1) A bizottságok működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az SZMSZ keretei között - maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel az SZMSZ és más jogszabályok változásaira.

(2) A bizottságok működésére, a bizottság összehívására, a bizottság meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, a bizottság tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a döntések meghozatalára, a bizottság döntéseire, a határozatok jelölésére, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, a benyújtásukra és a bizottság ülésének jegyzőkönyveire a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha az SZMSZ másként nem rendelkezik. Személyes érintettség esetében a kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(3) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább három nappal - írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is. A jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, Polgármesteri Hivatal osztályvezetője, - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottságok ülésein.

(4) A bizottság határozatot hoz.

(5) A bizottság működéséhez a személyi és tárgyi feltételeket a jegyző biztosítja.

41. §

(1) A Képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak. A Képviselő-testület bizottságai által tartott együttes ülésekre a bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítésekkel, illetve eltéréssel:

(2) Az együttes bizottsági ülés elnöke:

a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök, vagy

b) amennyiben az együttes ülés összehívását a Képviselő-testület rendeli el, úgy a Képviselő-testület ezen határozatában megjelölt bizottsági elnök.

(3) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint.  A jegyzőkönyvet a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.

(4) Az együttes bizottság által Képviselő-testület elé kerülő előterjesztést a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.

42. §

(1) A bizottság elnöke:

1. összehívja és vezeti a bizottság üléseit, ennek keretében megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét,
2. kiadmányozza a bizottság döntéseit,
3. ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
4. képviseli a bizottságot,
5. a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti  egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel.

(2) A bizottság tagjai:

1. részt vesznek a bizottság ülésein,
2. részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
3. a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,
4. az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

(3) A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adnak.

43. §

(1) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

1. lemondással,
2. a képviselői mandátum megszűnésével,
3. a Képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,
4. az összeférhetetlenség kimondásával,
5. visszahívással.

(2) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására.

21. A TANÁCSNOK

44. §

(1) Képviselő-testület városfejlesztési-gazdasági valamint a városüzemeltetési önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletére a polgármester indítványára tagjai közül tanácsnokot választ. A tanácsnokok munkájához szükséges feltételekről a jegyző gondoskodik.

(2) A városfejlesztési-gazdasági tanácsnok feladata az önkormányzat helyi és térségi szerepének erősítése, településfejlesztési, gazdaságfejlesztési feladatainak felügyelete.

(3) A városüzemeltetési tanácsnok felügyeli a műszaki infrastruktúra (közművek, úthálózat) fenntartásával és a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat.

(4) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

     a) lemondással,

     b) a képviselői mandátum megszűnésével,

 c) visszahívással.

22. Településrészi önkormányzat

45. §

(1) Településrészi önkormányzat működik Öregmajor településrészen, Mélykút Öregmajori Településrészi Önkormányzat elnevezéssel. A részönkormányzat települési képviselőből és más választópolgárokból áll. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő. A településrészi önkormányzat testülete háromtagú.

(2) A településrészi önkormányzat testületét véleményezési illetve javaslattételi jog illeti meg, a településrészt érintő, a következő felsorolt testületi hatáskörbe tartozó ügyekben:

1. településfejlesztés, településrendezés;
2. épített és természeti környezet védelme;
3. vízrendezés és csapadékvíz elvezetés;
4. csatornázás;
5. településrész köztisztaságával kapcsolatos ügyek;
6. helyi közbiztonság;
7. közművelődési tevékenység;
8. közvilágítás.

(3) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése településrészi önkormányzat ügykörébe tartozik az előterjesztés a településrészi önkormányzat véleményével ellátva terjeszthető a testület elé.

(4) A településrészi önkormányzat évente egy településrészi lakossági fórumot tart, melynek célja a lakosság közvetlen tájékoztatása, a lakossági vélemények megismerése, közérdekű javaslatok meghallgatása.

(5) A településrészi önkormányzat tagjait Öregmajor választópolgárai minimum 10 %-ának jelölése alapján, a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a testület választja meg, akik a testület előtt esküt tesznek.

(6) A településrészi önkormányzat elnökét a polgármester jelölése alapján a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a testület választja meg.

(7) A településrészi önkormányzat előterjesztését az illetékes állandó bizottsághoz nyújthatja be, amelyet – a bizottság véleményével, javaslatával kiegészítve – a polgármester terjeszt a testület elé.

46. §

(1) A településrészi önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A településrészi önkormányzat testülete tagjának megbízatása megszűnik:

1. a Képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,
2. halálával,
3. lemondással.

(3) Ha a településrészi önkormányzat testület tagjának megbízatása megszűnik, a polgármester előterjesztést nyújt be a Képviselő-testület elé az új jelölt megválasztása érdekében.

23. A POLGÁRMESTERI HIVATAL

47. §

(1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, a munka és ügyfélfogadási rendjét a 4. melléklet tartalmazza. A hivatal csoportokra tagozódik, az igazgatási csoport vezetését az aljegyző, a lakosságszolgálati és a pénzügyi csoport vezetését a csoportvezetők látják el. A csoportvezetők a csoportot a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott osztályvezetői szint szerint vezetik.

(2) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait külső szakértő bevonásával látja el.

V. FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS FELADATOK

48. §

(1) Az önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a roma nemzetiségi önkormányzat részére

1. helyiséghasználatot,
2. a Polgármesteri Hivatal közreműködésével a testületi működéssel valamint a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.

VI. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

24. HELYI NÉPSZAVAZÁS

49. §

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél a törvényben meghatározottakon túl kezdeményezheti a választópolgárok legalább 10 százaléka.

(2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 százaléka kezdeményezte.

25. NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

50. §

(1) A népi kezdeményezés polgármesterhez történő benyújtásához a választópolgárok legalább 5 százalékának írásbeli indítványa szükséges.

(2) A népi kezdeményezést a polgármesterhez legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző második napon kell benyújtani.

(3) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10 százaléka indítványozott.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

51. §

 Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

52. §

Hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011.(III.1.) önkormányzati rendelete, valamint a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 15/1996.(IX.1.) rendelet, valamint az azt módosító 1/1999.(III.1.) rendelet.

Mélykút, 2013. március 26.

                    Kovács Tamás                                                             Vargáné dr. Egyed Ilona

                     polgármester                                                                            jegyző

Zárdék:

A rendelet kihirdetése a mai napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

Mélykút, 2013. április 15.

                                                                                                        Vargáné dr. Egyed Ilona

                                                                                                                     jegyző

..