1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Apátistvánfalva Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az Önkormányzat illetékessége Apátistvánfalva Község közigazgatási területére terjed ki.

(4)² Az Önkormányzat székhelye: 9982 Apátistvánfalva, Fő út 107.

2. § 1. A polgármester, a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal), a jegyző, , Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Apátistvánfalva hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

3. § 1. A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

4. § Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatot elsősorban szlovéniai településekkel ápol:

5. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok ellátásáról, valamint a Mötv. 10. § (2) bekezdése szerint a nem kötelező feladatok ellátásról.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatokat nem lát el:

6. §³ 1. A képviselő-testület szervei:

7. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselőválasztáson megválasztott 4 helyi képviselőből és a polgármesterből áll. A képviselő-testület tagjainak névsorát a szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a munkáját a jelen szabályzatban rögzített működési szabályok szerint végzi.

(3)⁴ A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra - állandó bizottságot választ. A képviselő-testület állandó jelleggel az Ügyrendi Bizottságot hozza létre, melynek létszáma 3 fő.

(2) Az állandó bizottság képviselő-testületi tagjainak és elnökének személyére a polgármester tesz javaslatot.

(3) Az állandó bizottság nem képviselő tagját a bizottság elnöke és a polgármester együttes javaslata alapján a képviselő-testület választja meg. Nem képviselő tag esetében törekedni kell arra, hogy a megválasztott bizottsági tag olyan legyen, aki a bizottság által ellátott feladatok közül minél több területen rendelkezik a napi tevékenységéből, munkájából adódó tapasztalatokkal, ezért a bizottság munkájához fokozott segítséget tud adni.

(4)⁵ Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik

9. § (1) képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a ⁶8. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy ideiglenes bizottság csak képviselő-testületi tagokból is létrehozható.

(3) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

10. § Apátistvánfalván szlovén nemzetiségi önkormányzat működik.

11. § (1) A képviselő jogosult az Mötv-ben meghatározott jogainak gyakorlása során a jegyzőhöz és/vagy a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőihez intézett megkereséssel élni, interpellációt benyújtani és kérdést feltenni.

(2) Bármely képviselő jogosult választói tájékoztatót tartani. Ehhez a Közös Önkormányzati Hivatal épületében vagy az Önkormányzat bármely épületében kell biztosítani a helyiséget és a tájékoztató megtartásának feltételeit. A képviselő a település hivatalos honlapján keresztül is jogosult a választókkal kapcsolatot tartani.

12. § (1) A polgármester egy személyben képviseli az önkormányzatot.

(2) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.⁷

(3) A polgármester a szabadságának időpontját önállóan határozza meg azzal a feltétellel, hogy a szabadságát a tárgyévben köteles kivenni, illetve a 10 napot meghaladó szabadságát köteles előre bejelenteni a képviselő-testületnek. Amennyiben a tárgyévi szabadság kivétele várhatóan akadályba ütközik, azt indokaival együtt tárgyév november 30-ig köteles a képviselő-testületnek bejelenteni.

(4) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

13. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

14. § A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal vezetőjeként az önkormányzat közigazgatásának, illetve a ⁸Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás munkaszervezetének is vezetője. A jegyzőt az általa kijelölt, a Közös Önkormányzati Hivatal polgármesteri- jegyzői törzskarába tartozó vezető helyettesíti.

15. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal. A Közös Önkormányzati Hivatal az Mötv-ben meghatározottakon túl egyúttal a ⁹Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás munkaszervezete is.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv és jogi személy.

(3)¹⁰ A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza.

16. §¹¹ (1) A képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A képviselő-testületi ülés helye elsősorban az Önkormányzat székhelye. A képviselő-testület évente tizenegy ülést tart, július hónap kivételével havonta tart testületi ülést.

(2) A rendes testületi ülésen bármely kérdés napirendre tűzhető, melyben a Képviselő-testületnek döntési jogköre van.

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott időpontokon kívül összehívott ülése a rendkívüli testületi ülés.

17. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester rendes testületi ülés esetén írásos meghívó és a testületi ülés előterjesztéseinek, tájékoztatóinak és beszámolóinak egyidejű kiküldésével hívja össze.

(2) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség. Különösen indokolt eset az olyan, előre nem látott és nem tervezett, előre nem látható és nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek és ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő, bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.

(3) Kivételesen indokolt rendkívüli esetben lehetséges a rendkívüli ülés szóban, távbeszélőn, e-mail útján (a továbbiakban: rövid úton történő összehívás) történő összehívása.

(4)¹² A meghívót és a testületi ülés anyagát képező előterjesztéseket legkésőbb a testületi ülést megelőző ötödik napon a képviselők részére el kell küldeni.

(5) Rendkívüli ülésre szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak legalább 3 nappal az ülés tervezett időpontja előtt megkapják. Rövid úton történő összehívásra kivételesen indokolt sürgős esetben úgy van lehetőség, hogy a meghívás legalább 24 órával a tervezett ülés előtt megtörténjen.

(6) A rendkívüli testületi ülést előkészítő rendkívüli bizottsági ülést elsősorban a rendkívüli testületi ülés napján, közvetlenül a rendkívüli testületi ülést megelőzően kell megtartani.

(7) A képviselő-testületi ülést a polgármester távollétében vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(8)¹³ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a rajtuk kívül legidősebb képviselő hívja össze.

18. §¹⁴ (1) A meghívó tartalmazza:

(2) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testületi ülés időpontját, helyét, a napirendi pontok részletes felsorolását a képviselők meghívójának kiküldésével egy időben az Önkormányzat honlapján és hirdetőtábláin is közzé kell tenni.

(4) A bizottsági meghívóra az (1) bekezdésben foglaltak irányadók azzal, hogy azt a bizottság elnöke írja alá. A bizottsági ülés tárgysorozatára az elnök tesz javaslatot.

19. § (1) A testületi ülés anyaga a meghívóban szereplő napirendek szerinti előterjesztések, beszámolók, jelentések és tájékoztatók, valamint azok mellékletei.

(2) Sürgősségi indítvány elfogadásakor az írásba foglalt előterjesztéseket, jelentéseket, tájékoztatókat, beszámolókat és azok mellékleteit közvetlenül az ülés megkezdése előtt is ki lehet osztani.

(3) Szóban előterjesztést tenni nem lehet.

(4) Tájékoztatót és beszámolót lehet szóban is tenni, annak írásos szövegét a testületi anyaghoz csatolni kell.

(5) Írásos anyagnak számít a testületi anyag elektronikus adathordozón (CD-n, DVD-n, pendrive-on) vagy elektronikus levélben (e-mailen) történő megküldése és az önkormányzat hivatalos honlapjáról való letöltés biztosítása is.

(6)¹⁵ A bizottsági ülés anyaga a testületi anyagnak a bizottsági ülésen megtárgyalandó része és a csak a bizottság hatáskörébe tartozó anyag összessége. Az állandó bizottság külső tagja csak a bizottsága anyagát kapja meg.

20. § (1) Az írásbeli előterjesztés főbb részei:

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal által készített testületi anyagok tartalmáért, törvényességéért, a határidők és a szükséges egyeztetések megtartásáért az előterjesztés tervezetét elkészítő a felelős.

(3) A jegyző az előterjesztéseket abból a szempontból vizsgálja, hogy azok formailag megfeleljenek a hatályos SZMSZ követelményeinek. Amennyiben a jegyző formai kifogást emel, azt az előterjesztővel haladéktalanul indokolással közli. Amennyiben az előterjesztő a jegyző által megfogalmazott kifogásokat nem veszi figyelembe, a jegyző az ellenjegyzést ebben az esetben is köteles megadni, és a formai kifogásokkal kapcsolatos észrevételeit az előterjesztés mellékletéhez csatolhatja.

(4) Minden előterjesztést, ami az állandó bizottság véleményezését igényli, a testületi ülés adott előterjesztést tárgyaló napirendi pontjának megnyitása előtt az állandó bizottság bizottsági ülésen megtárgyalja és véleményezi. A bizottság véleményét javaslat formájában írásban – kivételesen indokolt esetben szóban – kell a testületi ülés elé terjeszteni. Kivételesen indokolt eset a sürgősséggel beterjesztett előterjesztés.

(5) Amennyiben a napirend előterjesztője az állandó bizottság, úgy ugyanezen bizottság előzetes véleményére külön nincs szükség.

(6) Ugyancsak szükség van külön jogszabályban előírt esetekben az előterjesztést megtárgyaló egyéb bizottságok, érdekegyeztető fórumok állásfoglalására is.

21. § (1) Tájékoztatót, jelentést és beszámolót bármilyen, az önkormányzatot érintő, illetve az önkormányzatot érdeklő kérdésben lehet készíteni. Megtételét jogszabály kötelezően előírhatja, illetve a Képviselő-testület is kérheti.

(2) A tájékoztató, a jelentés és a beszámoló általában a testületi anyaggal kerül kiküldésre és csak rendes testületi ülésen tárgyalható. A tájékoztató, jelentés és beszámoló alapján lehetőség van előterjesztés készítésére is.

(3) A tájékoztató, jelentés és beszámoló továbbá az ezek alapján készült előterjesztés együttesen is tárgyalható, de a Képviselő-testület dönthet úgy is, hogy a meghallgatott beszámoló és tájékoztató alapján az ügyben illetékestől előterjesztés elkészítését is kéri.

22. § (1) Testületi ülésre előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes vezetője, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban az állandó-, ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke, a nemzetiségi önkormányzat által kezdeményezett előterjesztések esetében a nemzetiségi önkormányzat nevében annak vezetője, bármely kérdésben bármely települési képviselő jogosult.

(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a költségvetési- és zárszámadásai rendelet esetében a polgármester.

(3) Tájékoztató, jelentés, beszámoló előterjesztője az (1) bekezdésben említetteken túl bármely, az önkormányzat által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

23. § (1) A polgármester – a megválasztását követő 6 hónapon belül – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára programot terjeszt a képviselő-testület elé, melyet az megvitat és dönt róla.

(2) A Képviselő-testület évente áttekinti az elfogadott program megvalósulásának helyzetét.

24. § (1) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási és szavazati joggal résztvevők:

(2) Tanácskozási joggal meghívottak:

(3) Napirend témája szerint indokolt esetben tanácskozási joggal meg kell hívni:

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott személyek bármely napirendhez, a (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdésben felsorolt személyek pedig a feladatkörükkel kapcsolatos napirendhez hozzászólhatnak, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.

25. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester távollétében vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2)¹⁶ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a testületi ülésen jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

26. § (1) Zárt ülést kötelező tartani a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) – b) pontjában meghatározott esetekben az ülés elnökének bejelentésére, vita és szavazás nélkül kell elrendelni.

(2) Zárt ülés tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben. Zárt ülés elrendeléséről ilyenkor a polgármester vagy bármely képviselő vagy a jegyző indítványára a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A zárt ülés megtartásáról a képviselő-testület a napirendek elfogadásakor egyedileg határoz. Emiatt a Mötv. 46. § (2) b) pontja esetén az érintett nyilatkozatát a testületi ülést megelőzően be kell szerezni.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, valamint a jegyző, továbbá az ülésen részt vett polgármesteri – jegyzői törzskari vezetők tekinthetnek be.

(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy a jegyző adhat.

(7) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

27. § (1) A Képviselő-testület tagjai a képviselő-testületi ülésre érkezésükkor jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3) Az ülés elnöke a határozatképességet az ülés végéig állandóan figyelemmel kíséri.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belül a napirendek változtatása nélkül a polgármester hívja össze. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik. Az így új időpontra összehívott ülésen rendkívüli sürgősséggel vehetők fel új napirendi pontok.

(5) Ha a testületi ülésről időközben képviselők eltávoznak és így az ülés tárgyalandó napirendi pontjának eldöntéséhez szükséges számú képviselő nem marad, a levezető elnök a testületi ülést berekeszti. Ebben az esetben az ülés befejeződik, folytatására 8 napon belül kerülhet sor. A folytatásban, az újabb ülésen nem lehet újabb napirendet felvenni és nem lehet változtatni az elfogadott tárgysorozaton sem. Az összehívásra a (4) bekezdés előírásai irányadók.

28. § (1) A határozatképes képviselő-testület megállapítja a testületi ülés napirendi pontjainak sorrendjét, vagyis a tárgysorozatot. A meghívóban közölt tárgysorozat tárgyában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Amennyiben javaslat van az előterjesztett napirend tárgysorozatból történő levételére, akkor először a meghívóban közölt napirendi pontok tárgysorozatról történő levétele iránti javaslatot kell szavazásra feltenni.

(3) Amennyiben javaslat van a sorrend megváltoztatására, akkor a tárgysorozatról történő levételt követően kell szavazni a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatása tárgyában.

(4)¹⁷

(5)¹⁸

(6) A (2) és (3) bekezdés szerinti módosító javaslatot először az ülés elnöke, majd bármely képviselő tehet. A javaslatot mindig indokolni kell.

(7) A tárgysorozat megszavazásakor az egyes napirendi javaslat módosító indítványait a javaslatot tevők sorrendjében kell szavaztatni. Amennyiben több képviselő is tett módosító indítványt, akkor ezek közül először a korábban tett javaslatról kell szavazni.

(8) Új napirend felvétele a (2)-(6) bekezdésben foglalt döntések meghozatala után sürgősségi indítványként lehetséges.

29. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselők, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületi ülésnek valamely, a kiküldött meghívóban nem szereplő előterjesztés, tájékoztató, beszámoló, jelentés sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolni kell.

(2) Sürgősséggel napirendre tűzött előterjesztés, tájékoztató, beszámoló, jelentés csak a tárgysorozat végén tárgyalható. A sürgősséggel napirendre tűzött kérdéshez is írásos előterjesztés szükséges, melynek kiosztására a ¹⁹19. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

30. § (1) A tárgysorozat elfogadása és a sürgősségi indítvány napirendre történő felvételéről való döntést követően lehet bejelenteni bármely napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalását, illetve lehet javaslatot tenni bármely napirendi pont zárt ülésen való tárgyalására. Amennyiben több napirendi pont is zárt ülésre kerül, akkor ezeket egy blokkban kell megtárgyalni, azaz a Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést, melynek időpontját ugyanekkor kell meghatározni.

(2) Ki kell mondani, hogy a zárt ülésre a testületi ülés elején, végén, vagy pontosan melyik nem zárt ülési napirend megtárgyalása után kerül sor. A zárt ülésre vett napirendi pontokat ki kell emelni a nyilvános ülés napirendi pontjai közül.

31. § (1)²⁰

(2) Az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. A napirend előadója az előterjesztés aláírója, távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettese. A napirend előadója – amennyiben az előterjesztés szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése előtt legfeljebb 5 percben kiegészítőt tarthat. Az éves költségvetési koncepció, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezet előadója maximum 15 perc kiegészítőt tarthat. Ha a tájékoztató vagy beszámoló nem került írásban kiküldésre, az előadó mondanivalóját legfeljebb 10 percben teheti meg.

(3) Az állandó bizottság elnöke a bizottság javaslatát ismerteti a képviselő-testülettel.

(4) Ezt követően az ülés elnöke, majd bármely képviselő a vita megnyitása előtt az előadóhoz az előterjesztéssel összefüggésben kérdést intézhet, melyre az előadó röviden köteles válaszolni.

(5) A hozzászólás során az előterjesztéshez a képviselő illetve a tanácskozási joggal meghívott módosító javaslatot terjeszthetnek elő. A módosító javaslatot szövegszerűen, pontosan meg kell fogalmazni, és ismertetése után indokolni szükséges. Ha a módosító indítvány az Önkormányzat költségvetési kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében meg kell benne jelölni a fedezet forrását is.

(6) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A szót az ülés elnöke adja meg. A vita során ugyanaz a képviselő többször is szót kérhet. A szót kapott képviselő hozzászólása után az ülés elnöke kapja meg újból a szót, aki jogosult a saját álláspontját közölni akár az előterjesztéshez, akár a hozzászóláshoz.

(7) Az ülés elnöke jogosult a szót megvonni attól a képviselőtől, aki

(8) Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga.

(9) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további, vagy ismételt hozzászóló nem jelentkezik, vagy a testület – egyszerű szótöbbséggel – a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

32. § (1) Az ülés elnöke először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja egyenként szavazásra, ezt követően a bizottságok módosító javaslatairól, végül az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról szavaz a képviselő-testület. Több módosító javaslat esetén az azokról való szavazás sorrendjét a levezető elnök határozza meg.

(2) Az ülés elnöke a szavazás előtt a módosítással érintett határozati javaslatot szó szerint ismerteti.

(3) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

33. § (1) A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok, tanácskozási joggal meghívottak a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(3) Az ülés elnöke a rendfenntartási feladatainak keretében

(4) A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendre utasíthatja. A megjelent állampolgárokat ismétlődő rendzavarás esetén az ülés elnöke a tanácskozó terem elhagyására kötelezheti. Tartós rendzavarás, lárma vagy a vita szabályszerű menetét lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés elnöke - ha a figyelmeztetése eredménnyel nem jár - az ülést felfüggesztheti.

(5) A felfüggesztett ülésről a képviselő-testület tagjai kivonulnak, és a terem kiürítéséről a jegyző gondoskodik.Ezt követően az ülés elnöke dönti el, hogy a rend helyreálltát követően mikor folytatódjék az ülés.

34. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(2) A minősített többség három „igen” szavazatot jelent.

(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § foglalt ügyeken túl:

35. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel, vagy nemmel lehessen válaszolni.

(2) Eredményes a szavazás és a feltett kérdés "igennel" dől el, ha "igen"-nel szavazott

(3) Amennyiben az "igen" szavazatok száma nem éri el a szükséges mennyiséget, a feltett kérdést a testület elvetette, a határozati javaslatot nem szavazta meg.

(4) Eredménytelen a szavazás akkor, ha az előterjesztett kérdésben alternatív határozati javaslatok vannak és egyik alternatíva sem kapja meg a szükséges számú "igen" szavazatot.

(5) Eredménytelen szavazás esetén az ügy tárgyalását tovább kell folytatni és a szavazást újból meg kell tartani. Ha döntés ezek után sem születik, döntés hiányában az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni, leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem kívánja újból előterjeszteni, ennek tényét a következő ülés napirendjének elfogadásakor indokolni kell.

(6) Ha a jelenlévő képviselő nem szavaz, őt a szerinti, döntéshozatalból kizártként kell kezelni.

36. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a Mötv. kötelező jelleggel kimondja. Név szerinti szavazás bármely nem ügyrendi kérdésben kezdeményezhető a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. A kérdés felmerültekor tisztázni kell, hogy pontosan hány képviselő kezdeményezi a név szerinti szavazást. Személyüket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A szavazatokat a névsoron kell feltűntetni, és a szavazás eredményét a névsorral együtt át kell adni az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

37. § (1) Titkos szavazás elrendelését a polgármester vagy a képviselők egyharmada kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyílt, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető. A titkos szavazást kezdeményező képviselők nevét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az eredményét az ülés elnöke – a jegyző által átadott dokumentum alapján hirdeti ki.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása kéttagú szavazatszámláló bizottság feladata.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző közreműködésével a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.

(5) A titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát és borítékot kap. A szavazócédulán fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett vagy alatt három válaszlehetőség van feltüntetve: "igen", "nem", "tartózkodom" - mindhárom válasz mellett kör található. A szavazásra jogosult képviselő-testületi tagnak a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie az ábrába rajzolt egymást metsző két vonallal, azaz X vagy + jellel. A szavazócédulát borítékba kell helyezni. A szavazócédulát tartalmazó borítékot a szavazóurnába kell helyezni, melyet előzetesen a szavazatszámláló bizottság elnöke ellenőriz és lezár.

(6) A titkos szavazás feltételeinek biztosítása érdekében a titkos szavazásról való döntés után a képviselő-testületi ülésen szünetet kell elrendelni.

(7) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazást követően félrevonulnak, és megszámolják a szavazatokat. Az eredményt külön jegyzőkönyvben rögzítik. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.

(8) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni. A szavazócédulákat 3 napig meg kell őrizni, majd a következő munkanapon meg kell semmisíteni.

38. § (1) A Képviselő-testület elé terjesztett valamennyi előterjesztés, tájékoztató, jelentés és beszámoló ügyében határozni kell. A Képviselő-testület a határozatával a kérdést eldönti. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. szerinti esetekben a meghozott határozat „normatív határozat” is lehet.

(2) Amennyiben a határozat nem előterjesztés, tájékoztató, beszámoló, jelentés elfogadásáról szól, hanem csak közbenső, eljárási kérdésben dönt, úgy nem vonatkoznak rá a (3) bekezdésben írt formai előírások. A határozathozatal tényét és a szavazati arányokat a jegyzőkönyvben jelezni kell. Egyébként ezekre a döntésekre is vonatkoznak a szavazati arányokra vonatkozó előírások.

(3) A képviselő-testületi határozatokat:

(4) A képviselő-testületi határozat végrehajtásáért felelős személy köteles a végrehajtásról szóló jelentést legkésőbb a határidő lejártát követő napon a jegyzőnek megküldeni; a végrehajtás akadályozásáról a jegyzőt – az akadályról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul, még a határidő lejárta előtt – tájékoztatni kell.

(5)²² A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester vagy a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6)²³ Önkormányzati hatósági ügyben hozott testületi határozatról az ügyfelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben előírt alakszerű határozattal kell értesíteni. A határozat tervezetét – a jegyzőkönyv kivonata alapján – a Közös Önkormányzati Hivatalnak a határozat tartalma szerint illetékes irodája belső szervezeti egysége készíti elő, és az átruházott hatáskör gyakorlója, a polgármester, illetőleg bizottsági hatáskör esetén a bizottság elnöke írja alá.

39. § (1) A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

(2) A rendelet-tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő.

(3) A rendelet-tervezet elkészítése során a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint kell eljárni. Erre is tekintettel a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre és az előzetes hatásvizsgálat elvégzésére. A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen felmerülő rendeletmódosításra vagy rendeletalkotásra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a következő képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására vagy megalkotására.

(4) A jegyző a (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel társadalmi egyeztetésre bocsátja a rendelettervezetet.

(5) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a testületet a rendeletbe fel nem vett kisebbségi javaslatokról.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetési rendelet tervezetét, a zárszámadásról szóló rendelet tervezetét, az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól szóló rendelet tervezetét és ezek módosításainak tervezetét, valamint azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

40. § (1) A 41. § (5) bekezdésében említett társadalmi egyeztetés formája a önkormányzat honlapján (a továbbiakban: honlap) megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés.

(2) A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet legkésőbb a képviselő-testület tagjainak történő megküldéssel egyidejűleg a honlapon a „Rendelettervezetek véleményezése” menüpontban közzé kell tenni. A tervezettel együtt általában közzé kell tenni a hozzá tartozó előterjesztés szövegét, benne a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott indokolást és előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját.

(3) A soron következő képviselő-testületi ülés napján 8 óráig bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. Kivételes esetben a jegyző ettől eltérő, ennél hosszabb időtartamot is meghatározhat.

(4) A név és apátistvánfalvai lakcím vagy székhely vagy telephely feltüntetése nélkül beérkezett véleményeket, valamint a nem valós címmel érkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(5) A jegyző a véleményező nevét, elektronikus levélcímét és lakcímét vagy székhelyét vagy telephelyét – a 43. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló elkészítése céljából - legkésőbb a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet Képviselő-testület általi megtárgyalását követő napig kezeli, azt rajta kívül csak a Képviselő-testület tagjai tekinthetik meg.

(6)²⁴

41. § (1) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amit a képviselő-testületi ülésen az adott napirendi pont elején, a bizottságok javaslatait követően ismertet.

(2) A beérkezett vélemények kapcsán a véleményezők felé a jegyzőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(3) A beérkezett véleményeket a képviselő-testület tagja részére kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

42. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) A rendelet végén külön is fel kell tüntetni a kihirdetés napját, melyet a jegyző aláírásával hitelesít.

(3) Az elfogadott önkormányzati rendeletet kihirdetése az önkormányzat honlapján történik. A rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláján is közzé kell tenni.

(4) A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A hatályos önkormányzati rendeletek a Közös Önkormányzati Hivatalban munkaidő alatt is megtekinthetők.

43. §²⁵ Az elfogadott önkormányzati rendeletet legkésőbb az elfogadását követő első év elteltével felül kell vizsgálni. Amennyiben a rendelet alkalmazása nehézségeket okoz, vagy a rendelet a kívánt hatást nem éri el, a jegyző javasolhatja annak módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

44. § (1) A képviselő-testületi ülésen legkésőbb a tárgysorozat elfogadásáig jogosult bármely képviselő arra, hogy jelezze: önkormányzati ügyben olyan kérdést kíván feltenni a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, amelyre e személyektől az előzetes megkeresésük esetén kielégítő választ nem kapott.

(2) Ha ilyen jelzés érkezik, úgy a napirendek megtárgyalása után (amennyiben a Képviselő-testület a képviselő-testületi ülés végén zárt ülés tart, akkor a nyílt testületi ülés végén) lehetőség van a kérdés feltevésére.

(3) Akihez a kérdést intézik, köteles arra azonnali választ adni. A kérdés legfeljebb kétperces, a válasz legfeljebb egyperces lehet. Amennyiben a kérdezett már nincs a teremben az azonnali kérdések és válaszok idején, úgy a válasz megadására jogosult polgármester esetén az alpolgármester, jegyző esetében a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt képviselője.

(4) Ha a kérdező ragaszkodik a személyes válaszhoz, úgy a kérdést a következő testületi ülésen teheti fel. Ilyen esetben az "Azonnali kérdések és válaszok" című napirendben a következő testületi ülés ,,Egyebek" részében a kérdés mindenképpen elhangozhat – a kérdezett a következő ülésen köteles lesz jelen lenni. A kérdésre adott választ a kérdező jogosult elfogadni vagy nem elfogadni, a testület ezzel kapcsolatban nem foglal állást.

45. § (1)²⁶ A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Külön jegyzőkönyvet kell készíteni a zárt ülésről.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl tartalmazza:

(4) A képviselő kérelmére írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

46. § (1) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv első, eredeti példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet és mindazokat az iratokat, amelyeket az SZMSZ külön meghatároz.

(4) A jegyzőkönyvet digitálisan archiválni kell, és a nyilvános ülésekről készült jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján olvashatóvá kell tenni.

47. §²⁷ (1) A képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyv eredeti irattári példányát a jegyző őrzi.

(2) A jegyzőkönyvről készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülés egyedi hatósági ügyben hozott határozatait a polgármester írja alá.

(4) Az állampolgárok a Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt irodájában ügyfélfogadási időben az előterjesztésekbe és a testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv és zárt ülési előterjesztés kivételével – betekinthetnek.

48. § A bizottság tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati és üzleti titkot megőrizni.

49. §²⁸ (1) A Bizottság döntés-előkészítő tevékenysége keretében megtárgyalja a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések közül mindazokat, melyek témája a Bizottság feladatköreibe tartozik. Ezekben a kérdésekben a Bizottság az előterjesztésben írott határozati javaslatot véleményezi, álláspontját bizottsági javaslatban fejezi ki. A Bizottság a bizottsági javaslatban a határozati javaslatot támogathatja, elutasításra javasolhatja, de javasolhatja a határozati javaslat módosításokkal történő elfogadását is.

(2) A Bizottság önállóan is tehet előterjesztést a Képviselő-testület ülésére, ebben az esetben a Bizottság önállóan jár el, felderíti a feladatkörébe tartozó problémát, és az SZMSZ előterjesztéseknél írt szabályai szerint jár el.

(3)²⁹

(4) A Bizottság részt vehet a meghozott képviselő-testületi határozatok végrehajtásának szervezésében, amennyiben ezt a részvételt jogszabály nem zárja ki. A végrehajtásban való részvétel esetén a Közös Önkormányzati Hivatallal egyeztetni kell. A végrehajtás szervezése során a Bizottság ülést tart, a döntéseit ekkor is testületként hozza meg.

(5) A Bizottság az ellenőrzése során a képviselő-testületi és bizottsági döntések előkészítését, azok megvalósulását kísérheti figyelemmel. Ennek során információt kérhet a Közös Önkormányzati Hivataltól, bármely vezetőjétől, illetve bármely egyéb szervtől is, mely a végrehajtás során bármilyen módon érintett. A Bizottság jogosult önállóan is megvizsgálni azt a területet, mely a Bizottság feladatkörei közé tartozik. Ennek módja különösen: információkérés a Közös Önkormányzati Hivataltól, a belső szervezeti egység vezetőjétől, bármely, az ügyben illetékes, valamint az ügyben információval rendelkező intézménytől, szervtől, illetve a terület szakértőjétől, helyszíni bejárás vagy megtekintés stb.

(6) A Bizottság működésére irányadók a Képviselő-testület működésénél írottak a következő eltérésekkel:

50. § (1)³⁰

(2) A bizottságok hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat és hatásköröket önkormányzati rendelet is szabályozhat.

(3) A képviselő bizottsági tagsága megszűnik:

51. § (1) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

(3) Az ideiglenes bizottság működésének belső szabályait – figyelemmel az SZMSZ-ben foglalt rendelkezésekre – első (alakuló) ülésén állapítja meg.

(4) Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a Képviselő-testületnek írásban beszámolni. Amennyiben a Képviselő-testület az elkészített jelentést elfogadja, a bizottság elnökének és tagjainak megbízatása megszűnik.

52. § (1) A Képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében a nemzetiségi önkormányzat:

(2)³¹

(3) A nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása a Közös Önkormányzati Hivatalban történik.

53. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátása céljából használatra az Apátistvánfalva, ³²Fő út 107 szám alatt biztosít helyiséget, mely egyúttal a nemzetiségi önkormányzat székhelye.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget ingyenes használatra biztosítja, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket költségvetésében megtervezi és viseli, a nemzetiségi önkormányzat testületi tagjainak és tisztségviselőinek telefonhasználata költségei kivételével.

(3) A nemzetiségi önkormányzat az ingatlant oktatási, kulturális rendezvények, illetve tanfolyamok megtartására is használhatja.

(4) A nemzetiségi önkormányzat tudomásul veszi, hogy a használatba kapott ingatlan átalakításához az Önkormányzat előzetes engedélye szükséges. A rendkívüli javítások és helyreállítások az Önkormányzatot terhelik.

(5) Az Önkormányzat jogosult az ingatlan használatának gyakorlását ellenőrizni.

(6) A használati jogviszony megszűnésekor a nemzetiségi önkormányzat nem köteles megtéríteni a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést.

54. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásához szakmai segítséget nyújt a Közös Önkormányzati Hivatal útján. Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartást a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal³³ testületi ügyintézője koordinálja.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége – feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben – segíti a nemzetiségi önkormányzat munkáját.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységének vezetője a nemzetiségi önkormányzat elnökét (alelnökét) – a nemzetiséget érintő ügyekkel kapcsolatban – soron kívül fogadja és megadja részére a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást és segítséget.

(4) A jegyző vagy megbízottja jelzi a nemzetiségi önkormányzat testületének illetőleg elnökének, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel. A jegyző akadályoztatása esetén az Önkormányzat megbízásából és képviseletében a Közös Önkormányzati Hivatal jegyző által kijelölt vezetője vagy ügyintézője vesz részt a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén.

(5) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatokról a nemzetiségi önkormányzat vezetőjével egyeztetve, a Közös Önkormányzati Hivatal apátistvánfalvai igazgatási ügyintézője útján gondoskodik, akinek e feladatok ellátása munkaköri kötelezettségei között szerepel.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi vezetője:

(7) A Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi csoportjának a munkaköri leírásában a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokkal megbízott ügyintézője elkészíti a nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését, amit a pénzügyi vezető ellenőriz.

55. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke

(2) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a következő főszámláján bonyolítja:

(3) A fenti számú főszámla felett a bank felé kizárólagos rendelkezési jogosultsága a Közös Önkormányzati Hivatal által banki aláírásra bejelentett személyeknek van. A főszámla adatairól az elnöknek, illetve az általa meghatározott személyeknek adathozzáférési, bankszámlaegyenleg tájékozódási lehetősége van.

(4) Utalványozni a Közös Önkormányzati Hivatal által alkalmazott, írásbeli rendelkezésnek minősülő nyomtatványon lehet.

(5) A nemzetiségi önkormányzat készpénzellátása, előleg felvétele a főszámlája terhére történik. A nemzetiségi önkormányzat a felvett előleggel minden hónap utolsó munkanapjáig szabályos bizonylatok benyújtásával elszámol. Az előleggel való elszámolásig újabb előleg nem vehető fel. A nemzetiségi önkormányzat készpénzellátása, előleg felvétele kezelése a Közös Önkormányzati Hivatal házipénztárára vonatkozó szabályzata alapján történik.

(6) Az előirányzatok terhére kifizetés a szabályszerű érvényesítés, utalványozás, ellenőrzés után történhet, az adótörvények, a bankszámlavezetésre vonatkozó jogszabályok és a számviteli előírások betartásával. Amennyiben a kifizetés a jogszabályi előírásokat megszegve történik, ennek tényét a bizonylatokon fel kell tüntetni, az esetleges jogkövetkezményekért a nemzetiségi önkormányzat elnöke felel.

56. § (1) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatainak végrehajtó szerve a Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, erről igény szerint, de legalább negyedévente adatot szolgáltat.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatokat ellátó ügyintézője felelős a részére a nemzetiségi önkormányzat elnöke által e célból megküldött adatok közzétételéért.

57. § (1) A nemzetiségi önkormányzat az általa benyújtott pályázatok beadásánál, pénzügyi lebonyolításánál és elszámolásánál saját maga jár el.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal igény szerint a nemzetiségi önkormányzat által benyújtott pályázatokhoz a nemzetiségi önkormányzat ismert kötelezettségvállalásairól, bankszámlaegyenlegéről és vagyoni helyzetéről szolgáltat pénzügyi adatot.

(3) A pályázat előkészítésével, gondozásával, menedzselésével, elszámolásával, adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat a nemzetiségi önkormányzat végzi, szükség esetén a Közös Önkormányzati Hivatal ³⁶ közreműködésével.

(4) A Pénzügyi csoport a pályázatokkal kapcsolatos kifizetések, a pénzforgalommal- és számviteli nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat látja el.

(5) A pályázatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállaláshoz, a vagyoni és számviteli analitikus nyilvántartáshoz szükséges információkat és dokumentációkat a nemzetiségi önkormányzat elnöke biztosítja.

58. §³⁷ (1) A Közös Önkormányzati Hivatal a tárgyhót követő 20-ig elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat időszaki pénzforgalmi jelentését (PM info), negyedévet követő hó 25-ig a mérlegjelentését.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat

(3) A nemzetiségi önkormányzat költségvetését, költségvetési beszámolóját, időszaki információs jelentését és költségvetési mérlegjelentését az illetékes minisztérium által kötelezően elrendelt nyomtatványok kitöltésével a Pénzügyi vezető küldi meg a Kincstár felé.

59. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni és számviteli nyilvántartásait a rendelkezésre bocsátott adatok alapján vezeti. A szükséges információkat és dokumentációkat a nemzetiségi önkormányzat elnöke biztosítja, valamint a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó és a Pénzügyi csoport számára átadott bizonylatok szolgáltatják.

(2) A nemzetiségi önkormányzat vagyonának leltározása a Közös Önkormányzati Hivatal Leltárkészítési és Leltározási Szabályzata alapján történik. A leltározás során felmerült esetleges többlet vagy hiány megállapítása után a kivizsgálás és a felelősség megállapítása a nemzetiségi önkormányzat hatáskörébe tartozik.

(3) A nemzetiségi önkormányzat vagyonának selejtezése a Közös Önkormányzati Hivatal Selejtezési szabályzata alapján történik.

60. § (1) A képviselő köteles:

(2) A képviselőt önkormányzati ügyben a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal apátistvánfalvai önkormányzati ügyeivel foglalkozó dolgozója, illetve a polgármesteri-jegyzői törzskar illetékes vezetője köteles soron kívül fogadni és részére a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást megadni.

(3)³⁹ Amennyiben a képviselő a képviselő-testület döntéshozatala előtt nem tesz eleget az ügyben való személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, úgy a képviselő-testület a képviselőt egyhavi tiszteletdíjától megfoszthatja. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4)⁴⁰ A képviselő-testület a tiszteletdíj (3) bekezdés szerinti megvonásáról legkésőbb a mulasztást megalapozó körülményekről való tudomásszerzéstől számított 60 napon belül dönt.

61. § A képviselőt díjazás illeti meg. A tiszteletdíj mértékét önkormányzati rendelet állapítja meg.

62. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(2)⁴¹

(3) A polgármester feladata a Közös Önkormányzati Hivatallal kapcsolatosan:

(4) A polgármester saját hatáskörben az önkormányzat költségvetésében biztosított kerethatárig kötelezettséget vállalhat. Ezen kötelezettségvállalásról a Képviselő-testületet félévenként köteles tájékoztatni.

63. § A polgármestert akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó jogszabályok.

68. § (1) Az alpolgármester minden hónapban egy alkalommal, előre meghatározott időpontban fogadónapot tart a Közös Önkormányzati Hivatal épületében.

64. § (1) A jegyző a polgármester irányításával a képviselő-testülettel, a bizottságokkal kapcsolatosan:

(2) A jegyző önkormányzati rendelet-alkotással kapcsolatos feladatai:

(3) A jegyző egyéb feladatai:

65. § Az Apátistvánfalván lakó állampolgárok, az itt működő szervezetek közvetlenül is kifejthetik véleményüket a települést érintő kérdésekben. Ennek fóruma a Közmeghallgatás és a falugyűlés.

66. § (1)⁴³

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és az Apátistvánfalván működő, gazdasági tevékenységet végző szervezetek, társadalmi szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz közérdekű kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) Közmeghallgatás megtartásához is szükséges a képviselő-testület határozatképessége.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, a köztájékoztatási eszközök útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább öt nappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére megállapított szabályok.

67. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő döntések előkészítésére, az állampolgárok és a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat és a civil szervezeteket tájékoztatni kell.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(4) A falugyűlésre a képviselőket, a jegyzőt és a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit meg kell hívni.

(5) A falugyűlésről feljegyzés készül. A fórumon tett állásfoglalásról és a felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselő-testületet a polgármester tájékoztatja.

69. § A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, illetve gazdálkodásának szabályairól – figyelemmel, az ezzel összefüggő törvényekre – külön önkormányzati rendeletet alkot.

71. § (1) Az Önkormányzat belső ellenőrzéséről a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően belső ellenőr foglalkoztatásával gondoskodik.

(2) Az intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal útján, kontrollrendszer működtetésével látja el.

72. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet (a továbbiakban: kötelezett) az Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: bizottság) elnöke írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről és annak határidejéről.

(2) A tájékoztató átvételét a kötelezett aláírásával igazolja. A tájékoztatóhoz csatolt igénylő nyilatkozatban a kötelezett tájékoztatja a bizottságot a vele közös háztartásban élő házas- illetve élettársának és gyermekének nevéről.

(3) A bizottság elnöke a nyilatkozat alapján a kötelezett rendelkezésére bocsátja a megfelelő számú vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványt és a kitöltéshez szükséges tájékoztatót.

73. § (1) A vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részét olvashatóan kell kitölteni, ceruzás kitöltés nem alkalmazható.

(2) Amennyiben a kitöltés során tévedésre vagy elírásra kerül sor, a hibát javítani nem lehet, hanem új nyomtatványt kell kitölteni.

74. § (1) A kötelezett a tájékoztatóban megjelölt határidőig a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok egy példányát átadja a bizottság elnökének, aki a borítékra rávezeti a nyilvántartási számot, és az átadásról igazolást ad a kötelezettnek.

(2) Az igazolásnak tartalmaznia kell a kötelezett, illetőleg hozzátartozója nevét, nyilvántartási számát, az átadás időpontját, értesítést a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség időpontjáról.

75. § (1) A polgármester, alpolgármester, képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokon kívül – nyilvános, azt bárki megtekintheti, és ellene eljárást kezdeményezhet.

(2) A hozzátartozó vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(3) A kötelezett vagyonnyilatkozatába történő betekintést a betekintési nyilvántartáson kell dokumentálni. A betekintési nyilvántartáson fel kell tüntetni a betekintés időpontját, a betekintő nevét, lakcímét, a betekintésre jogosult saját kezű aláírását.

76. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(4) A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén öt munkanapon belül felhívja az érintett kötelezettet, hogy öt munkanapon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a kötelezett a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a kezdeményezőt.

(5) Ha a kötelezett a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a bizottság elnöke öt munkanapon belül elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. Az eljárás során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

(6) A bizottság soron kívüli vagyonnyilatkozat tételre akkor kötelezheti a kötelezettet, ha a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a kötelezett legutolsó vagyonnyilatkozatában, továbbá, ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat nem valós adatokat tartalmaz, illetőleg a vagyongyarapodás törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

(7) A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére az általános szabályok az irányadók.

(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a kötelezett köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. A felhívás átvételét a kötelezett aláírásával igazolja. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. A felhíváshoz csatolt adatlapon a kötelezett tájékoztatja a bizottságot az azonosító adatokról. A bizottság elnöke elismervényben igazolja az adatlap átvételét.

(10) A bizottság a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást zárt ülésen folytatja le.

(11) A bizottság elnöke az eljárásról, annak idejéről és helyéről köteles az érintett kötelezettet értesíteni. Ha a kötelezett megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

(12) A bizottság feladatkörében eljárva:

(13) Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(14) A bizottság a (12) bekezdés alapján átvett adatokat – feltéve, ha megállapításai alapján büntetőjogi eljárás nem indul – az eljárás befejezése után tovább nem kezeli, azokat meg kell semmisíteni.

77. § (1) Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas- illetve élettársról és gyermekről a kötelezett írásban bejelenti a bizottság elnökének a közös háztartásban élés megszűnését, a bizottság elnöke köteles haladéktalanul intézkedni az érintett valamennyi vagyonnyilatkozatának visszaadásáról.

(2) Ha a kötelezett megbízatása megszűnik, részére a megbízatás megszűnésének napjától számított 5 munkanapon belül vissza kell adni valamennyi vagyonnyilatkozatot.

(3) A kötelezett köteles írásban igazolni a vagyonnyilatkozatok átvételének tényét.

78. § (1) Az értesítések átvételére vonatkozó, a kötelezett által aláírt igazolásokat és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat elkülönítetten kell kezelni.

(2) Az iktatott iratokat kötelezettenként külön gyűjtőben, dossziéban, keletkezésük sorrendjében kell elhelyezni.

(3) Az azonosító adatokba és a hozzátartozói nyilatkozatokba csak a bizottság tekinthet be, ellenőrzés céljából.

(4) A bizottság tevékenységét segítő – a jegyző által kijelölt – köztisztviselő csak a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai tevékenységek ellátására jogosult.

(5) A papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell gondoskodni. A tároló helyet úgy kell kialakítani, hogy az kizárólag a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok őrzési helyéül szolgáljon.

(6) A tároló hely kulcsával a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével megbízott bizottság elnöke és a bizottság munkáját segítő köztisztviselő rendelkezhet.

(7) A jegyző a kiadott kulcsokról kulcsnyilvántartást vezet. Amennyiben a kulcs elveszik, ezt haladéktalanul jelenteni kell a jegyzőnek, aki gondoskodik a zárnak a bizottság elnökének jelenlétében való lecseréléséről.

79. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett saját személyére vonatkozó nyilvántartási száma a 2010/2014-es önkormányzati ciklusban működő képviselő-testület esetében:

(2) Ezt követően az újból megválasztott képviselő és polgármester a régi számán szerepel tovább, a képviselőtestület új tagjai pedig 06-tól kezdődően folyamatosan számozva kapják meg nyilvántartási számukat.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnését követően az egykori kötelezett nyilvántartási száma újból nem használható fel.

(4) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő első gyermekre vonatkozó kódérték: 01.2-05.2, a második, harmadik stb. gyermekre vonatkozó kódérték utolsó számjegye: 3-tól a gyermekek számától függően.

(5) A kódértékeket a továbbiakban értelemszerűen folytatni kell.

81. § (1) E rendelet függelékei:

(2) E rendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

82. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

83. § Hatályát veszti Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendelete.