Egységes szerkezet

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2013. (III.29.) önkormányzati rendelete

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Jászdózsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet 

Általános rendelkezések

1. §[1]

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászdózsa Községi Önkormányzat
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Jászdózsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
3. A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:
   1. Jászdózsa Község Polgármestere
   2. a Képviselő-testület állandó bizottsága:

Jászdózsa Községi Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság),

3. Jászdózsai Polgármesteri Hivatal,
4. Jászdózsa Község Jegyzője.
4. Az önkormányzat, a Képviselő-testület és szerveinek székhelye: 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1.

(5)       Az önkormányzat feladatait az alábbi telephelyeken végzi:

            5122 Jászdózsa, Hajnal utca 2.

            5122 Jászdózsa, Széchenyi út 1.

            5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 11.

2. § 

1. [2]Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "JÁSZDÓZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
2. Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:
   1. a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, valamint
   2. a Képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

3. § 

1. Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.jaszdozsa.hu.
2. Az önkormányzat hivatalos lapja: Dósai Hírek

II. Fejezet 

Feladat- és hatásköri szabályok

1. Önkormányzati feladat- és hatáskörök

4. § 

Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

5. § 

Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.

6. § 

1. Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:
   1. az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
   2. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
   3. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
2. A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
3. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
4. Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

2. Hatáskörök átruházása

7. § 

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a Mötv.  42.§-ban  meghatározottak.

8. § 

1. Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.
2. Az egyes átruházott hatásköröket az 1.  melléklet tartalmazza.

III. Fejezet 

A Képviselő-testület szervei és az Önkormányzat tisztségviselői

3. Polgármester

9. § 

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
3. A polgármester feladatait a Mötv. 67.§-a és 68. §.a határozza meg.
4. A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.
5. A polgármester a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
6. A polgármester fogadóórát tart hivatali helyiségében.
7. A polgármester pecsétje: "Jászdózsa Község Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

4. Alpolgármester

10. § 

1. [3]A Képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.

5. Bizottságok

11. § 

1. A Képviselő-testület  Pénzügyi Bizottságot választ. A bizottság feladat-és hatáskörére vonatkozó szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

A bizottság működésére irányadó rendelkezéseket a 3. mellékletben szereplő bizottsági ügyrend tartalmazza.

2. Az állandó bizottság létszáma: 5 fő. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható.
3. A Pénzügyi Bizottság feladata a polgármester és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, vizsgálata, ellenőrzése és az összeférhetetlenségi ügyek.
4. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

12. § 

1. A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására, javaslat kidolgozására – bármely önkormányzati képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat.
2. Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.
3. Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére – eltérő rendelkezés hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
4. Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:
   1. az ideiglenes bizottság feladatát,
   2. az ideiglenes bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,
   3. az ideiglenes bizottság megállapításait,
   4. a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

6. Jegyző, aljegyző

13. § 

1. A polgármester a Mötv. 82.§ (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt határozatlan időtartamra.
2. Polgármester aljegyzőt nem választ.
3. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző a feladatait  az Mötv. 81.§ (1-4)  

bekezdése határozza meg.

4. Ha a jegyző az Mötv. 18. § (1) bekezdés szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
5. A jegyző fogadóórát tart hivatali helyiségében.

(6) [4]A jegyző tartós, de 6 hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal állományában lévő és a jegyző alkalmazásának megfelelő iskolai végzettségű személy látja el a polgármester megbízásából. Amennyiben ilyen személlyel a hivatal nem rendelkezik, úgy azt az önkormányzat haladéktalanul jelzi az illetékes kormánymegbízottnak, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 251.§.-a értelmében a jegyző helyettesítése céljából más település önkormányzat jegyzőjét nevezi ki.

7. Polgármesteri Hivatal

14. § 

1. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a Mötv. 84.§-a alapján polgármesteri hivatalt hoz létre.
2. A Polgármesteri Hivatal jogszabályban meghatározott körben és módon köteles adatot szolgáltatni.

IV. Fejezet 

Helyi Önkormányzati képviselők

Önkormányzati képviselők jogai

15. § 

1. Az egyes önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

[5]

2. A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

16. § 

1. A képviselő a személyes érintettséget az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.
2. Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója
   1. akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban, tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként, vagy civil szervezetben tisztségviselőként, tagként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,
   2. érdekelt önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,
   3. érdekelt önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében,
   4. a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
3. A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

17. § 

1. A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.
2. A Pénzügyi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.
3. A Pénzügyi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A Képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztés újra tárgyalja-e.
4. [6]A Pénzügyi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményétől függően, amennyiben az az érintett képviselőre nézve elmarasztaló eredményt hoz, úgy a polgármester figyelmezteti a képviselőt a kötelezettségének megszegésére, és felhívja a figyelmét a későbbiekben további hasonló cselekedet elkerülésére.

V. Fejezet 

A Képviselő-testület működése

18. § 

(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(3) A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

11. A munkaterv

19. § 

1. A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit.

2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól.

3. A munkaterv tartalmazza:
   1. a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjeit;
   2. a tervezett napirendi pontok előadóit;
   3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését.

12. A Képviselő-testület ülései

20. § 

1. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
2. A Képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést tart.

13. A Képviselő-testület alakuló ülése

21. § 

1. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, és az ülés vezetéséről is gondoskodik.
2. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. 43.§(3) bekezdése alapján ellátja feladatait.
14. A Képviselő-testület ülésének összehívása

22. § 

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.
2. A rendes ülésre szóló meghívót – lehetőleg a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt – legkésőbb a Képviselő-testület ülése előtti 5. napon kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus formában történik.
3. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be.
4. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését – alakuló, rendes, rendkívüli.
5. A polgármester a Képviselő-testületnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a meghívó végleges tartalmáról rendes ülés esetén az ülést megelőző 5. napon, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon, sürgősségi indítványok esetében az ülés napján dönt.
6. A Képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
   1. a jegyzőt,
   2. a Polgármesteri Hivatal érintett ügyintézőit,
   3. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászapáti Járási Hivatal vezetőjét,
   4. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 2. számú OEVK országgyűlési képviselőjét,
   5. azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
   6. akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,
   7. a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.
7. A tanácskozási joggal meghívottak – kivéve a döntéshozatalban való részvételt, az interpellációkhoz és felvilágosítás kéréséhez való jogot és a napirenden kívüli felszólalás jogát – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

23. § 

1. A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.
2. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha
1. azt jogszabály kötelezővé teszi,
2. a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede (2 fő) ezt írásban kéri,
3. a Képviselő-testület bizottsága
4. a Kormányhivatal vezetője

kezdeményezi.

3. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az előterjesztések benyújtására jogosultak kezdeményezésére, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.
4. A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
5. A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy a két ülés közötti beszámoló, az interpellációk, felvilágosítás kérések napirendi pont és a napirenden kívüli felszólalások nem szerepelnek a napirendi javaslatban.
6. A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel és – amennyiben volt ilyen - az indítvánnyal együtt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

15. A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága, nyilvános és zárt ülés tartása

24. § 

1. A Képviselő-testület ülése nyilvános.
2. A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdés a.) és b.) pontja alapján:
3. A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c.) pontja alapján.
4. A Mötv. 46.§ (2) b.) pontjában érintett személy  nyilatkozatát kell beszerezni (4.sz. melléklet) arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.
5. A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért ­az ülést követően nyilvánosságra kell hozni.
16. A Képviselő-testület ülésének vezetése

25. § 

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti; akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti (továbbiakban az ülést vezető).
2. Az ülést az ülést vezető nyitja meg; megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét, a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
3. Az ülés vezetője az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
4. Amennyiben a Képviselő-testület az ülés vezető  kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az  ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.
5. A napirendi pontok elfogadása előtt kerül sor az interpellációkra és kérdésekre.
6. A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a benyújtástól számított második rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede (2 fő) írásban javasol.
7. A Képviselő-testület ülésén a napirendre az ülés vezetője tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével. Az ülés vezető és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével.

26. § 

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezető gondoskodik. Ennek során:
1. ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, a rendzavarót rendre utasíthatja;
2. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a Képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja;
3. ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
   2. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
   3. Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

27. § 

(1) Az ülés vezetője bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

17. Tanácskozás rendje

28. § 

1. A napirend elfogadását követően az ülés vezetője minden napirendi pontról külön vitát nyit.
2. A vita 4 részből áll.

1. 1. rész: Az előterjesztő szóbeli kiegészítése az írásbeli előterjesztéshez.
2. 2. rész:

 ba) Az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottság véleményének ismertetése

bb) A bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetése

3. 3. rész: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 1-1 percben kérdéseket tehetnek fel, amire az érintett válaszol
4. 4. rész: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket egy-egy alkalommal.

3. Módosító indítványt csak rendelettervezethez és határozati javaslathoz, a vita lezárásáig lehet előterjeszteni: A módosító indítvány törvényességét a jegyző, vagy az általa ezzel megbízott személy vizsgálja.
4. Az elnök az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.
5. A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az előterjesztett módosító javaslatokat befogadja-e.
6. Az előterjesztő válasza után az elnök a módosító javaslatokat összefoglalja annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő befogadta-e.
7. A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

29. § 

1. Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás vagy ügyrendi javaslat lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Képviselő-testület tagjai legfeljebb 1 percben kérhetnek szót.
2. Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.
3. Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, a tárgyalás rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
18. Döntéshozatal

30. § 

1. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
2. A döntési javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének (4 fő) igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

3. Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§-ban foglalt ügyekben, valamint:

1. az önkormányzati képviselő kizárásához,
2. a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
3. titkos szavazás elrendeléséhez,
4. a testületi ülés napján eljuttatott sürgősségi indítvány esetében az előterjesztés napirendre vételéhez,
5. önkormányzati tulajdonban lévő vagyonról való rendelkezéshez,
6. helyi népszavazás elrendeléséhez,
7. kitüntetés adományozásához,
8. képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
9. helyi közügy önkéntes felvállalásához, lemondásához.
   1. A képviselő-testület a döntéseit – határozat, rendelet – főszabály szerint nyílt szavazással hozza.
   2. A szavazás kézfelemeléssel történik.

31. § 

1. A döntéshozatal során először a benyújtott módosító javaslatokról szavaz a Képviselő-testület. Az ülés vezető a benyújtott módosító indítványokat a beérkezés sorrendjében külön-külön bocsátja szavazásra. Ezt követően a teljes javaslatról kell szavazni.
2. A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülés vezető kihirdeti a döntést. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
3. Az ügyrendi javaslatokat az ülés vezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
4. Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat változatokat tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Ebben az esetben a szavazás két részből áll: sorrend megállapító és ügydöntő szavazásból. Először a jelölés, illetve a határozati javaslat-változat sorrendjéről kell szavazni. A sorrendet a szavazatszámok csökkenő rendje alapján kell megállapítani. A sorrend megállapító szavazás szavazategyenlősége esetén újabb szavazási fordulót kell tartani az azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között.
5. Az ügydöntő szavazás során azt a jelöltet, vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik először kapja meg a szükséges többséget.
6. Ha az (5)-(6) bekezdésekben foglaltak alapján egyik jelölt, vagy a határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor új pályázatot kell kiírni, vagy az előterjesztőnek új határozati javaslatot kell készítenie.
7. Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

32. § 

1. Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület  a Mötv. 46.§ (2) bekezdése alapján,
2. Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek az alpolgármester megválasztásakor.
3. Titkos szavazás esetén a Szavazatszámláló Bizottság (eseti bizottság) ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket, összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
4. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
1. a szavazás tárgyát,
2. a szavazás helyét és idejét,
3. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
4. a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
5. a szavazás eredményét.

5. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.
6. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

33. § 

1. A képviselők legalább egynegyede (2 fő) javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben, a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében.
2. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.
3. Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglalt esetben.
4. A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

19. Interpelláció, felvilágosítás kérés

34. § 

A képviselő-testületi nyílt  rendes ülésen napirend előtt a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre felvilágosítás kérésre interpellációra és azok megválaszolására.

35. § 

1. A képviselők önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhetnek, polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől.
2. Egy képviselő felvilágosítás kérését legfeljebb 2 percben adhatja elő.
3. A válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.
4. A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.
5. Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt felvilágosítás kérésekre vagy a megkérdezett részéről felkészülést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.
6. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

36. § 

1. Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez és a bizottsági elnökökhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben.
2. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.
3. Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést – az elnök javaslata alapján – Pénzügyi Bizottság elé utalja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Képviselő-testület által meghatározott legfeljebb 60 napon belüli időpontban terjeszti a testület elé.
4. A bizottsági állásfoglalás el nem fogadása esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés sorsáról.
5. Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.
6. Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

20. Társadalmi részvétel biztosítása

(1)       A képviselő-testület évente két alkalommal közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi rendes  ülést  tart  a költségvetés és a költségvetési koncepció tárgyalásakor.

A képviselő-testület a lakosság jelentős részét érintő kérdésekről önálló ülésen is tarthat közmeghallgatást (pl.: tervezett fejlesztések és azok megvalósítása).

(2)       Az önálló közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3)       A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői helyi közügyeket érintően a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy javaslatot tehetnek.

(4)       A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Községháza hirdetőtábláján és honlapján tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.

(5)       Közmeghallgatást kell tartani, ha azt legalább 200 Jászdózsai választópolgár a tárgy megjelölésével kezdeményezi a polgármesternél.

(6)       Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(7)     Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

37. § 

1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.
2. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

38. § 

Tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület és bizottsága ülésein azon civil fórumok képviselőit, amelyek legalább 10, a Községben működő civil szervezetet fognak össze.

VI. Fejezet 

Előterjesztés

21. Az előterjesztés típusai

39. § 

1. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
1. tájékoztatók,
2. beszámolók, és
3. döntést igénylő előterjesztések.
   2. Tájékoztató: egy adott helyzetet, állapotot bemutató előterjesztés. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.
   3. Beszámoló: Egy adott területet, ágazatot vagy annak részterületét érintő átfogó értékelés. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.
   4. Előterjesztés: minden rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló, döntést igénylő javaslat.

22. Az előterjesztés előkészítésének szabályai

40. § 

1. Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója, az előterjesztés előkészítésében résztvevő, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes ügyintéző felelős.
2. Az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülést megelőző 8. napig véleményezésre meg kell küldeni a jegyzőnek.
3. A jegyző az előterjesztést törvényességi, valamint a tartalmi és alaki követelményeknek való megfelelés szempontjából megvizsgálja.
4. Az előkészítő az előterjesztést az észrevételek alapján köteles haladéktalanul átdolgozni, majd ismételten megküldeni.

23. Az előterjesztés benyújtása

41. § 

1. Előterjesztés benyújtására jogosult:
1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a bizottság,
4. az önkormányzati képviselő,
5. a jegyző,
6. közigazgatási vagy költségvetési szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
7. az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

2. Az előterjesztés akkor tekinthető benyújtottnak, amikor megküldésre kerül az önkormányzati képviselőknek.

24. Az előterjesztés formai követelményei

42. § 

1. Az előterjesztések írásban kerülnek a Képviselő-testület elé.
2. Az előterjesztés címe tartalmazza az előterjesztés típusát és tárgyát.
3. Az előterjesztést az előterjesztő írja alá. Bélyegzőlenyomatot nem kell alkalmazni.
25. Az előterjesztés tartalmi követelményei

43. § 

1. Az előterjesztés előterjesztő részből és rendelettervezetből vagy határozati javaslatból áll.
2. Az előterjesztő rész tartalmazza:
1. a rendelettervezet vagy a határozati javaslat elfogadásához szükséges információkat, helyzetelemzést – tények, adatok, jogszabályi háttér,
2. arra vonatkozó utalást, hogy az adott tárgykörben volt-e korábban képviselő-testületi döntés, ha igen, akkor mi indokolja az ismételt tárgyalást,
3. a javaslat megvalósításához szükséges személyi, tárgyi, financiális feltételeket,
4. szükség szerint a döntési változatokat, azok várható hatásaival.

3. A határozati javaslat tartalmazza:
1. a döntésre a Képviselő-testület számára hatáskört biztosító jogszabályt,
2. ha a javaslat korábbi képviselő-testületi döntést érint, annak számát, és ha szükséges, annak módosítását vagy hatályon kívül helyezését,
3. a tényleges döntési javaslatot, és az ezzel összefüggő feladatok meghatározását,
4. a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
5. a végrehajtási határidőt,
6. a határozatról értesítendőket,
7. a javaslat keltezését,
8. az előterjesztő nevét.
   4. Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is.
   26. Sürgősségi indítvány

44. § 

1. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha

1. a jogszabályban előírt, vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt,
2. önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
3. azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.

2. Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
3. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az előterjesztés benyújtására jogosult írásban, sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.
4. A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát.
5. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
6. A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület a testületi ülést megelőző napig megküldött előterjesztés esetében egyszerű többséggel, míg a testületi ülés napján eljuttatott sürgősségi indítvány esetében minősített többséggel dönt.
27. Különös szabályok

45. § 

1. A bizottság által készített előterjesztésnél a Polgármesteri Hivatal felelős, hogy az előterjesztés az előírt határidőre, postázásra kész állapotban elkészüljön.
2. Az önkormányzati költségvetési valamint a polgármester által felkért előterjesztő előterjesztése esetén a jegyző felelős azért, hogy az előterjesztés ezen szabályozás szerinti tartalommal és formában, az előírt határidőben postázásra kész állapotban készüljön el.

VII. Fejezet 

A Képviselő-testület döntései

46. § 

1. A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
2. A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
3. Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal  nyilvántartást vezet.
28. Határozat

47. § 

1. A Képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.
2. Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat Képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
3. [7]Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

1. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…(…hó…nap) határozata /rövidítése: Kth. /. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja (hónapja és napja).
2. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelölése Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének Z-…/20…(…hó…nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja (hónapja és napja).
   4. A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.
   5. A normatív határozatot ki kell hirdetni,  közzé kell tenni, szükség esetén helyesbíteni.
   6. A zárt képviselő-testületi ülésen hozott határozat a személyes adatok, valamint az üzleti titkok kivételével nyilvános.
   29. Önkormányzati rendelet

48. § 

1. A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
2. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a Képviselő-testület bizottsága,
2. a Képviselő-testület tagjai,
3. polgármester,  jegyző,
4. kormányhivatal

A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerinti ügyintéző készíti el a kezdeményező és a jegyző bevonásával. A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottságot, ideiglenes bizottságot és külső szakértőt is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

3. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság,  ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
4. A rendelet-tervezetet a jegyzőhöz kell benyújtani.
5. [8]Az előterjesztő a tervezetet indokolással és a 4. melléklet szerinti előzetes hatásvizsgálati lappal együtt terjeszti a Képviselő-testület elé.

49. § 

1. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…/…hó…nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.

2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
3. Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.  A kifüggesztés ideje 15 nap.
4. Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.
5. A rendeletet Jászdózsa Község weblapján is közzé kell tenni. Az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldeni a Kormányhivatalnak.
6. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

50. § 

1. A (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.
2. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

1. az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet tervezetét,
2. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet tervezetét,
3. helyi adóról szóló önkormányzati rendelet tervezetét,
4. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet tervezetét, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint
5. az olyan rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
   3. Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az az Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeit veszélyeztetné.
   4. A társadalmi egyeztetés a polgármester döntése alapján történhet:

1. lakossági fórumon,
2. a polgármester által bevont személyek, intézmények, szervezetek által történő véleményezéssel.
   5. Az önkormányzat hivatalos weblapján közzétett tervezetről az ott megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat. A közzétételre a tervezet első bizottsági megtárgyalásának napjáig, de legkésőbb a képviselő-testületi megtárgyalását megelőző 7. napon kell sort keríteni. A tervezettel kapcsolatos véleménynyilvánításra legkésőbb a tervezet képviselő-testületi megtárgyalását megelőző napon van lehetőség. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.
   6. Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a jegyző közreműködésével összefoglalót készít, amelyet az önkormányzat hivatalos weblapján közzétesz. Az előterjesztőt a beérkezett véleményekkel kapcsolatosan egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

30. Döntések végrehajtásának rendje

51. § 

1. A döntési javaslatban felelősként polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, jegyző,  intézményvezető, ügyintéző és jogi képviselő nevezhető meg.
2. A képviselő-testületi döntéseket a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani vagy végrehajtatni.
3. A döntés tárgya szerint illetékes ügyintéző közreműködik a képviselő-testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.
4. A végrehajtási határidőt általában évre, hónapra, napra kell meg határozni, szükség esetén rész határidőket lehet rögzíteni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, vagy „azonnal” megjelölést kell alkalmazni.
5. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának elmaradásáról azok végrehajtási határidejének lejártát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell tájékoztatást adni.
6. A végrehajtásról szóló tájékoztatót a felelősnek kell összeállítania. A tájékoztatókat a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett megtenni, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és ha indokolt, a felelősségre vonásra is.

VIII. Fejezet 

A Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

31. A jegyzőkönyv tartalma

52. § 

1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmát a Mötv 52.§-a  határozza meg.
2. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
3. Bármely képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését, ha az adott napirendre vonatkozó megszövegezett hozzászólását az ülés megkezdéséig írásban benyújtja az elnökhöz. Ekkor a képviselő által benyújtott hozzászólás csatolásra kerül a jegyzőkönyvhöz.
4. A választópolgárok - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában, valamint az önkormányzat hivatalos weblapján betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

IX. Fejezet 

Záró rendelkezések

53. § 

Ez a rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Önkormányzat és szervei szervezeti és működéséről szóló 13/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 29/2012.(XII.20.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

1. A rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
2. 2. melléklet Pénzügyi Bizottság feladatai
3. 3. melléklet: A bizottságok ügyrendje
4. 4. melléklet Előzetes hatásvizsgálati lap
5. 5. melléklet: A polgármester, az alpolgármester, a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, - kezelésével, -nyilvántartásával, -ellenőrzésével, továbbá az eljárással és az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok.

2. A rendelet függelékei:
   1. 1. függelék: A Képviselő-testület tagjainak névsora
   2. 2. függelék: Pénzügyi Bizottság, mint  állandó bizottság tagjainak névsora
   3. 3. függelék: a Jászdózsa Község Önkormányzata által használt szakfeladatszámok

Dr. Szerencsés István sk.                                                                 Szabó Benedekné sk.

        polgármester                                                                                         jegyző

Rendelet kihirdetésre került 2013. március 29.-én.

Szabó Benedekné sk.

jegyző

1. melléklet a 6/2013. (III.29.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. A polgármester átruházott hatáskörben:
   1. Dönt:
      1. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatási kérelmekről,
      2. átmeneti segély, temetési segély,  köztemetésre vonatkozó megtérítési kötelezettség alóli mentesítés ügyében,
      3. az ápolást-gondozást nyújtó intézményekben fizetendő személyi térítési díj fedezetéül megállapított jelzálogjog módosításához, törléséhez való hozzájárulás megadása tárgyában,
      4. az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítésére irányuló igénylésről,
      5. a ingó vagy ingatlan vagyontárgy önkormányzat részére történő felajánlás elfogadásáról,
   2. címerhasználat engedélyezéséről.
   3. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos, a tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen: tulajdonosi hozzájárulás kiadása, önkormányzati vagyont érintő építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmak törlése – a polgármester hatáskörébe tartozik.
   4. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak figyelembe vételével a közcélra és rövid távra – alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra – adhatja ingyenes használatba.
   5. Jogosult az önkormányzat követeléseiről 100.000 Ft értékhatárig lemondani.
   6. Kezdeményezi az önkormányzati tulajdon tekintetében a birtokvédelmi eljárást.
   7. Ellátja mindazokat a feladatokat, melyet jogszabály a hatáskörébe utal.
   8. Közterülethasználatot engedélyez

2. melléklet a 6/2013. (III.29.) önkormányzati rendelethez

1. Pénzügyi Bizottság

1. Feladatköre:
   1. Figyelemmel kíséri az önkormányzatnál és intézményeinél a költségvetés alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, kiadásokra, pénzmaradványokra, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
   2. Vizsgálja az önkormányzat hitelfelvételének indokait és gazdasági megalapozottságát.
   3. Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését, a költségvetési támogatások felhasználását és a költségvetési rendelet betartását.

1. A Képviselő-testület ülése elé kerülő előterjesztések közül véleményezi:

1. a költségvetési koncepciót,
2. az önkormányzat éves költségvetését és annak módosítását, a végrehajtásáról szóló féléves és háromnegyed éves beszámoló tervezetét,
3. a költségvetés végrehajtásáról készült zárszámadás tervezetét,
4. a helyi adók mértékének megállapítására vonatkozó javaslatot,
5. az önkormányzat hitelfelvételére vonatkozó előterjesztést,
6. önkormányzati biztos kirendelésére irányuló előterjesztést,
7. önkormányzati vagyonszerzésre vonatkozó javaslatot,
8. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására, bérleti jog átruházására irányuló előterjesztést,
9. az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet módosítására irányuló előterjesztést,
10. az önkormányzati könyvvizsgáló megbízására, a megbízási szerződés módosítására, felmondására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot,
11. a képviselők tiszteletdíjáról és kedvezményeiről szóló önkormányzati rendelet tervezetét, a polgármesteri, alpolgármesteri illetmény vagy tiszteletdíj megállapítására, emelésére és jutalmazására irányuló előterjesztést,
12. az önkormányzat tulajdonát képező vagyon értékesítésének előkészítésére irányuló előterjesztést,
13. más önkormányzatokkal gazdasági társulás létesítésének előkészítésére vonatkozó előterjesztést,
14. önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelölésre vonatkozó előterjesztést,
15. a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését,
16.  Önkormányzati költségvetési szerv alapítására, átszervezésére, megszüntetésére irányuló javaslat a bizottság állásfoglalásával terjeszthető a testület elé.
17. Javaslatot dolgoz ki a költségvetés általános és céltartalékainak felhasználására.

1. A bizottság általános feladatai

1.3.1./ A bizottság meghatározza a munkatervét.

1.3.2./ A bizottság feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

1.3.3./ Folyamatosan feldolgozza a működési körükbe tartozó jogszabályokat, önkormányzati rendeleteket, határozatokat, meghatározzák ebből adódó feladataikat.

1.3.4./ Feladatkörét érintő kérdésekben kezdeményezi önkormányzati rendelet megalkotását, képviselő-testületi határozat meghozatalát.

1.3.5./ Részt vesz a korábbi testületi döntések (rendeletek és határozatok) felülvizsgálatában, indítványozhatják azok módosítását, hatályon kívül helyezését.

1.3.6./ Évenként beszámol munkájukról a képviselő-testületnek.

1.3.7./ Indítványozhatja a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását.

1.3.8./ Javaslatot tehet a képviselő-testület munkatervére, előterjesztés sürgős megtárgyalására.

1.3.9./ Feladatkörében ellenőrzi az önkormányzat hivatalának a képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

1.3.10./ Polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, vizsgálata, ellenőrzése.

1.3.11./ Összeférhetetlenségi ügyek.

1.3.12./ Véleményt nyilvánít az önkormányzati gazdálkodást érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési kérdésekben.

1.3.13./ Különös gondot fordít a kötelező, valamint az önként vállalt önkormányzati feladatok következetes szétválasztására és annak pénzügyi-költségvetési következményeire.

1.3.14./ A pénzügyi kihatású javaslatokat megvizsgálja és annak eredményét a bizottság elnöke a döntést hozó képviselő-testület ülésén ismerteti.

1.3.15./Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények, alapítványok pénzügyi gazdálkodását.

1.3.16./Fegyelmi eljárás megindítására tesz javaslatot, ha ellenőrzése, vizsgálata során súlyos szabálytalanságot tár fel.

1.3.17./Véleményezi a gazdasági társaságok, alapítványok létrehozásával,  alapítványhoz való csatlakozással, közérdekű kötelezettségvállalással kapcsolatos előterjesztéseket.

1.3.18./Megvizsgálja az önkormányzat ingatlanai hasznosításának lehetőségét, javaslatot tesz a képviselő-testületnek.

3. melléklet a 6/2013. (III.29.) önkormányzati rendelethez

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete állandó bizottságának ügyrendje

I.

A bizottságok szervezete

1. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete állandó bizottságainak létszáma: 5 fő. A bizottságok tagjai közül legalább 3 fő önkormányzati képviselő. Egy képviselő több bizottság tagja is lehet. A bizottságok további tagjai nem önkormányzati képviselő tag. A bizottsági tagok több mint felét, közülük az elnököt a Képviselő-testületnek, helyettesét a bizottságnak a Képviselő-testület tagjaiból kell megválasztania.

2. A polgármester nem lehet a bizottság tagja.

3. A bizottság munkájában a bizottság tagjai egyenjogúak.

II.

A bizottságok általános feladatai

1. Közreműködnek a bizottság működési körébe tartozó rendelet-tervezetek, tervek, programok, Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében és véleményezésében.

2. Közreműködnek a bizottság működési körét érintő nemzetközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és ápolásában.

3. Figyelemmel kísérik a civil kezdeményezések alakulását, bevonják a civil szervezeteket a döntések előkészítésébe.

4. Ellátják azokat a feladatokat, amelyekre a Képviselő-testület felhatalmazza, vagy a polgármester felkéri a bizottságokat.

III.

A bizottságok munkaterve

1. A bizottságok éves munkaterv alapján működnek. A bizottságok működésének alapja a Képviselő-testület éves munkaterve, melyben foglalt feladatokra és határidőkre tekintettel a bizottságok maguk gondoskodnak üléseik napirendjeinek tervszerű összeállításáról.

2. A bizottsági munkaterv a Képviselő-testület munkatervéből adódó – a bizottság tagjainak javaslataira is figyelemmel összeállított – feladatokat rögzíti, mely alapján a bizottságok legkésőbb minden év első ülésén önmaguk határozzák meg saját éves munkaterveiket. A bizottságok munkaterveit a bizottsági elnökök terjesztik elő.

3. A bizottsági munkaterv tartalmazza:

1. a bizottsági ülések időpontját,
2. a várható napirendeket, előterjesztéseket,
3. a bizottság által szükségesnek tartott, önként vállalt további feladatokat.

IV.

A bizottságok működése

1. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

2. A bizottságok feladat- és hatásköreiket a bizottsági üléseken gyakorolják.

3. A bizottságok ülései főszabály szerint nyilvánosak.

4. A bizottságok zárt ülést tartanak:

1. az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá
2. önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint
3. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

5. A bizottságok zárt ülést rendelhetnek el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené. Erről a bizottság az érdekelt, az előterjesztő vagy a bizottság bármely tagja javaslata alapján a napirend elfogadása előtt minősített többséggel dönt.
6. A 4. pont a) pontjában érintett személy  nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.

7. A zárt bizottsági ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

8. A bizottságok zárt ülésen hozott döntését – amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért – az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

9. A bizottságok tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

10. A zárt ülésen a bizottság tagjai, az önkormányzati képviselők, a jegyző,  a polgármester, alpolgármester, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal  ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A bizottságok nyilvános és gazdasági ügyeket tárgyaló zárt ülésén a megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt.

V.

A bizottsági ülések összehívása, az ülés menete, a tanácskozás rendje

1. A bizottsági ülést a bizottság elnöke – írásbeli meghívóval – hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülést az elnök helyettese hívja össze. A bizottsági ülést össze kell hívni legalább két bizottsági tagnak az ülésen tárgyalandó napirendi pontok megjelölését tartalmazó írásos kérelmére is.

2. A bizottságokat a polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni. Amennyiben a bizottság határozatképtelen, a bizottsági ülést 5 napon belül új időpontra ismét össze kell hívni.

3. A bizottsági ülésre szóló írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat, azok előadóit, az ülés minősítését – rendes, rendkívüli. A bizottságok üléseinek meghívóit azok a képviselők is megkapják, akik az adott bizottságnak nem tagjai.

4. Az írásbeli meghívót és az írásos anyagokat a rendes bizottság ülések előtt legalább 2 nappal kell kézbesíteni az érintettek részére.
5. A rendkívüli bizottsági ülésekre az írásbeli meghívót és írásos anyagot a rendkívüli ülést megelőző napon kell kézbesíteni. A rendkívüli bizottsági ülések időpontját úgy kell meghatározni, hogy a napirendi pont(ok) megtárgyalására elegendő idő álljon rendelkezésre.

6.  A kézbesítés elektronikus formában történik.

7. Az írásos előterjesztések alaki és tartalmi követelményeire a képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
8. A 49. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az előterjesztés benyújtására jogosult írásban, sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését. A sürgősségi indítványban meg kell jelölni a sürgősség okát.

9. A sürgősséggel történő tárgyalásról a bizottság dönt.

10. Szavazati joga csak a bizottság tagjainak van. Az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
    1. a jegyző,
    2. a Polgármesteri Hivatal ügyintézője,
    3. az, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
    4. akinek a meghívását a bizottság elnöke, polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,
    5. a napirendi javaslat előterjesztője.
11. A bizottsági ülést a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a helyettes vezeti. A bizottság elnöke felelős a bizottság működéséért, feladatainak ellátásáért.

12. A bizottság elnöke e feladatkörében:

1. összehívja a bizottság üléseit,
2. a bizottsági ülés előtt a tárgyalandó anyagot szükség szerint egyezteti a jegyzővel, a polgármesterrel,
3. a bizottság javaslatait az illetékes szervekhez – a Hivatalon keresztül – eljuttatja, azok további útját figyelemmel kíséri, ellenőrzi megvalósításukat, erről a bizottságot tájékoztatja,
4. szükség szerint értekezleteken és egyéb rendezvényeken vesz részt.

13. Az elnök az ülés vezetése során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét.

14. A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több mint a fele (3 fő) jelen van.

15. A bizottság döntéseit a jelenlévő tagok több, mint felének igen szavazatával hozza. A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatban, egyéb döntéseit állásfoglalásban rögzíti.

16. A bizottsági döntéshozatalból kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyében érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

17. A polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggesztheti, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő rendes ülésén határoz.

18. A bizottsági ülésen a napirendi pont előadója az írásos előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést tehet. Hozzászólásokra egy-egy képviselőnek napirendi pontonként kétszer, legfeljebb 5 perc időtartamban van lehetősége. A hozzászólások időtartamát, valamint számát érintően, pozitív eltérést az ülés vezetője engedélyezhet.

19. Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

20. Abban az esetben, ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy – a napirendi javaslat elfogadását követően – valamely napirendi pont megtárgyalásához további információ, egyeztetés, szakmai, vagy szakértői vélemény szükséges, a bizottság az érdemi döntéshozatal elhalasztása indokai és az esetlegesen szükséges intézkedések egyidejű megjelölésével dönthet arról, hogy a napirend érdemi megtárgyalását elhalasztja. A bizottság az érintett napirendi pontot a szükséges információk és vélemények beszerzését, az egyeztetések lefolytatását követően ismételten napirendre veheti.

VI.

A bizottsági ülések rendjének fenntartása

1. A bizottsági ülések rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:

1. ha a bizottsági ülés során az érdemi munkát bárki zavarja, ezt a személyt rendre utasíthatja,
2. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a bizottsági ülésben folyó munkához méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja,
3. ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a bizottság a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.

2. A bizottsági ülés vezetője ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót a bizottsági ülés helyszínének elhagyására kötelezheti.

3. A kiváltó ok megszűnése után a bizottsági ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

4. A bizottsági ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

VII.

A bizottságok ügyvitele

1. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. A jegyzőkönyv a tanácskozás lényegét rögzíti, az ülés menete szerint.

3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

1. a  ülés helyét;
2. időpontját;
3. a megjelent bizottsági tagok nevét;
4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
5. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
6. az előterjesztéseket;
7. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
9. a döntéshozatalban résztvevők számát;
10. a döntésből kizárt bizottsági tag nevét és a kizárás indokát;
11. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
12. a szavazás számszerű eredményét; és
13. a hozott döntéseket – határozatokat és állásfoglalásokat – (a határozat teljes, pontos, szó szerinti szövegét, a végrehajtás felelősét, a végrehajtás határidejét; a határozatokat évente folyamatosan sorszámmal ellátva)
14. a kisebbségi vélemény soron kívüli testületi ülésen történő előterjesztésére vonatkozó igény bejelentését.

4. Bármely bizottsági tag kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését, ha az adott napirendre vonatkozó megszövegezett hozzászólását az ülés megkezdéséig írásban benyújtja az elnökhöz. Ekkor a bizottsági tag által benyújtott hozzászólás csatolásra kerül a jegyzőkönyvhöz.

5. A bizottság ülésén a szavazást követően a bizottság kisebbségben maradó Képviselő-testületi tagjai kötelesek bejelenteni, ha a megtárgyalt napirenddel kapcsolatban a Képviselő-testület soron következő ülésén kisebbségi véleményt kívánnak előterjeszteni. Nem élhet hozzászólással a kisebbségi vélemény körében az a képviselő, aki a bizottság ülésén az adott napirenddel kapcsolatosan nem nyilvánított véleményt vagy a szavazásnál tartózkodott.

6. Az írásos előterjesztéseket a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

7. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
8. A bizottságok szervezési, adminisztrációs és ügyviteli teendőit Jászdózsa Község Polgármesteri Hivatala látja el.

9. A bizottságok tevékenységükről évente egy alkalommal beszámolnak a Képviselő-testületnek.

4. melléklet a 6/2013. (III.29.)  önkormányzati rendelethez

JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP

a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§-a alapján

1. Az önkormányzati rendelet hatásai

1. társadalmi hatásai:

2. gazdasági hatásai:

-

3. költségvetési hatásai: -

4. környezeti következményei:

5. egészségi következményei:

6. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

2. Az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye

3. Az önkormányzati rendelet alkalmazásához szükséges feltételek

1. személyi feltételek:

2. szervezeti feltételek:

3. tárgyi feltételek:

4. pénzügyi feltételek:

5. melléklet a 6/2013. (III.29.) önkormányzati rendelethez

SZABÁLYZAT

Képviselő-testület tagjainak és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának

kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről

I.

Általános rendelkezések

1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban Ökjtv.) 10/A.§. (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület tagja a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január1-jétől számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

2. A képviselő (polgármester) saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is.

3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, a helyi önkormányzatokról szóló törvény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

II.

A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban géppel vagy tollal kell kitölteni, melyből egy-egy példány a képviselőnél marad.

A képviselő (polgármester)a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát az Ökjtv-ben megállapított határidőig külön-külön zárt borítékban adja át a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselőjének (továbbiakban: köztisztviselő), aki a zárt borítékokra rávezeti a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő nevét, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokra a hozzátartozó nevét is.

A vagyonnyilatkozatok átvételét a köztisztviselő írásban, az 1. sz. melléklet szerinti átadás-átvételi igazolás kitöltésével igazolja, melynek egy példányát a képviselő (polgármester) részére átadja.

III.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással

kapcsolatos szabályok

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye.

Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi Bizottság elnöke a kezdeményezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak 10 munkanapon belül nem tesz eleget, a Pénzügyi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Azonos módon jár el a Pénzügyi Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan.

3. Ugyanazon képviselő esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, ha az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállítást (konkrét adatot) tartalmaz. Új tényállítás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárásra irányuló kezdeményezést a Pénzügyi Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

4. A képviselő (polgármester) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A hozzátartozók nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Pénzügyi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

5. Amennyiben a képviselő vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, a Pénzügyi Bizottság Elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt a bejelentés tartalmáról.

A képviselő a Pénzügyi Bizottság Elnökének tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat.

Az azonosító adatokat csak a Pénzügyi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a V/3. pont szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.

2. A Pénzügyi Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

IV.

A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai tevékenységet a köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön gyűjtőszámon kell elvégezni. A  képviselőnek a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos egyéb iratait az iratkezelési szabályzatban megjelölt, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége megszűnésének időpontjától számított időpontig kell megőrizni.

2. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell tárolni.

3. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. sz. mellékletek szerinti nyilvántartást kell vezetni.

4. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Pénzügyi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, a Pénzügyi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani.

5. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Pénzügyi Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani.

V.

A betekintési jog gyakorlásának szabályai

• A képviselő vagyonnyilatkozatába – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – bárki betekinthet.

• A betekintési jog gyakorlását a Pénzügyi  Bizottság elnöke biztosítja.

• A betekintési jog gyakorlását a 4. sz. melléklet szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban minden esetben fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a betekintő nevét, a betekintés időpontját, a betekintő aláírását és esetleges megjegyzését.

VI.

Felelősségi szabályok

1. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett iratokat kezelők személyi felelőssége

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság elnöke felel.
2.  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokkal összefüggő dokumentumokat kezelők felelősségének tartalma:
   1. a Bizottság elnöke felel:
      1. a vagyonnyilatkozattal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az SZMSZ, és e mellékletben rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért,
   2. a képviselő felelőssége:
      1. a képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak,
      2. a képviselő felelős továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozóhoz eljussanak, és a kitöltött nyomtatványok zárt borítékban a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság elnöke részére átadásra kerüljenek.

1.sz. minta

I.ÁTADÁS-ÁTVÉTELI IGAZOLÁS

a vagyonnyilatkozatok átvételéről

Alulírott …………………………………, mint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatokat adom át:

……………………………………………  helyi önkormányzati képviselő

……………………………………………  házastárs/élettárs

……………………………………………  gyermek

……………………………………………  gyermek

Jászdózsa, 20.. ……………………

…………………………                                              …………………………

átadó                                                                                átvevő

2. sz. minta

II.Nyilvántartás

a vagyonnyilatkozatokról

3. sz. minta

III.Nyilvántartás

a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve, címe:

2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:

3. Az eljárásban érintett közgyűlési tag:

4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:

5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:

6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:

7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Pénzügyi Bizottság részére:

8. A Pénzügyi Bizottság ülésének időpontja:

9. Az eljárás eredménye:

1. Elutasítva a bejelentés, mert[9]:
2. Nyilvánvalóan alaptalan bejelentés.
3. A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget.

1. Az ismételt kezdeményezés új tényállítást nem tartalmaz.
2. A bejelentés alapján a Pénzügyi Bizottság az alábbiakat állapította meg[10]:

1. Az azonosító adatok törlésének időpontja:

2. A képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:

4.sz. minta

Nyilvántartás

a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

1. függelék a 6/2013.(III.29.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA

Jászdózsa Község Önkormányzata

Polgármester:

Dr. Szerencsés István             Jászdózsa, Széchenyi út 58.

Alpolgármester:

Gyenes László                        Jászdózsa, Vágó Béla utca 14.

Képviselők:

1./ Balog Erika                       Jászdózsa, Csillag utca 16.

2./ Kóródi Anikó Zsuzsanna  Jászdózsa, Deák Ferenc utca 26.

4./ Nemeczky László              Jászdózsa, Mester utca 4.

3./ Némethné Harsányi

     Katalin Julianna                Jászdózsa, Deák Ferenc utca 73.

5./ Zsidei Andrásné                Jászdózsa, Szent István utca 2.

2. függelék a 6/2013.(III.29.) önkormányzati rendelethez

JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA

Jászdózsa Község Pénzügyi Bizottsága

                            elnöke:       Balog Erika                            képviselő

                             tagjai:        Kóródi Anikó Zsuzsanna       képviselő

                        Nemeczky László                   képviselő                               

                        Zsidei Andrásné                     képviselő

                        Kovács József                        Jászdózsa, Nagy Lajos utca 43.

3. függelék a 6/2013. (III.29.)  önkormányzati rendelethez

360000      Víztermelés,-kezelés,-ellátás

370000      Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

381103      Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

412000      Lakó és nem lakóépület építése

421100      Út, autópálya építése

421300      Híd, alagút építése

522001      Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

562912      Óvodai intézményi étkeztetés

562913      Iskolai intézményi étkeztetés

680001      Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002      Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

750000      Állat-egészségügyi ellátás

811000      Építményüzemeltetés

813000      Zöldterület-kezelés

841112      Önkormányzati jogalkotás

841154      Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

841192      Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

841231      Egészségügy helyi igazgatása és szabályozása

841239      Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, kisebbségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok helyi igazgatása és szabályozása

841402      Közvilágítás

841403      Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

841901      Önkormányzatok és társulások elszámolásai

841907      Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

842531      A polgári védelem ágazati feladatai

842541      Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

862301      Fogorvosi ellátás

869042      Ifjúság-egészségügyi gondozás

882113      Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882118      Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119      Óvodáztatási támogatás

882122      Átmeneti segély

882123      Temetési segély

882124      Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129      Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

889942      Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás

890301      Civil szervezetek működési támogatása

890302      Civil szervezetek program-és egyéb támogatás

890303      Civil szféra megerősítését segítő egyéb tevékenységek

890441      Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442      Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443      Egyéb közfoglalkoztatás

910121      Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910122      Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

910123      Könyvtári szolgáltatások

910301      Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság

910502      Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931102      Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

931204      Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

931301      Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

960302      Köztemető-fenntartás és működtetés