Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2013. (III.01.) önkormányzati rendelete

A KÉPVISELÔ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATÁRÓL

Kiskunhalas  Város Önkormányzatának Képviselő-testülete  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 44. §-45. §-ában, 46. § (3) bekezdésében, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésben, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. § (1)-(3) bekezdésében, 57. § (1)-(2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, , 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9.§ (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában és 47. § (2) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottsága, Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképe

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskunhalas Város Önkormányzata.

(2) Székhelye: 6400. Kiskunhalas, Hősök tere 1.

(3) Illetékességi területe:Kiskunhalas város közigazgatási területe, beleértve a kül- és belterületeket egyaránt.. Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását, a város jellemző adatait az 1. sz. függelék tartalmazza.

(4)Az önkormányzat jogi személy.

(5)Az önkormányzat feladat- és hatáskörei - az SZMSZ, illetve helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában – Kiskunhalas Város Képviselő-testületét illetik meg.

(6)Az önkormányzat jelképei a város címere, zászlója és pecsétje. A város jelképeiről külön jogszabályban rendelkezik. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőkön az önkormányzat címerét.

(7)A Képviselő-testület pecsétje: körbélyegző,  Kiskunhalas Város Képviselő-testülete körirattal, középen a Magyar  Köztársaság koronás címerével.

A Képviselő-testület körbélyegzőjét kell használni:

 - a képviselő-testület és bizottsága  üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítésére.

(8) A Képviselő-testület hivatalának pecsétje: körbélyegző Kiskunhalasi Közös Önkormányzati  Hivatal körirattal, középen a Köztársaság koronás címerével.

(9) Kiskunhalas város ünnepi képviselő-testületi ülésein a polgármester a város címerét ábrázoló medállal ékesített polgármesteri ezüstláncot visel.

(10) Kiskunhalas Város Napja május 6-a.

2.§

(1) Kiskunhalas város partnervárosi,  kulturális és egyéb  kapcsolatot tart fenn e rendelet 2. számú függelékében meghatározott  városokkal.

(2)  Kiskunhalas Város Önkormányzata tagja e szabályzat 3. sz. függelékében  felsorolt szervezeteknek.

    II. fejezet

3.§

                    AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT-  ÉS HATÁSKÖRE

(1) A Képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi  CLXXXIX. törvény(továbbiakban: Mötv.) keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

 (2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

(3)A Képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl önként akkor vállalhat feladatot, ha:

a.) nem tartozik más szervek kizárólagos feladat és hatáskörébe,

b.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,

c.) amelynek ellátásához a költségvetésben megfelelő egyszeri és tartós pénzügyi fedezet áll rendelkezésre, vagy a fedezet megteremtéséhez  az önkormányzat felhatalmazással rendelkezik.

 (4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni,   melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi, Költségvetési,Gazdasági és Településfejlesztési  Bizottság véleményét ki kell kérni. Szükség esetén a feladatellátás felvállalása előtt szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(5)Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(6)A Képviselő-testület önként felvállalható feladatait a szabályzat   1.sz.  melléklete   tartalmazza. Az önként  felvállalt feladatainak körét és  mértékét   a Képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletében  határozza  meg.

                                                      III. fejezet

4.§

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

(1) A Képviselő-testület  feladatait a Képviselô-testület és szervei a polgármester, bizottságai,  a  Közös Önkrományzati Hivatal, jegyző  és  a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás  útján látja el.

 (2) A Képviselô-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint  társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3)  A Képviselő-testület  a polgármesterre átruházott  feladat-  és      hatáskörét  a   2. sz., a   bizottságokra átruházott  feladat-  és hatáskörét a 3.sz.,   a Halasi Többcélú  Kistérségi    Társulásra   átruházott feladat-és hatáskörét a 4. sz. melléklet  tartalmazza.

 (4) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorlók a Képviselô-testületnek évente beszámolnak. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a beszámolót  minden év január 1-től december 31-i időszakra vonatkozóan kell elkészíteni, melyet a következő év  januári képviselő-testületi ülés elé kell  beterjeszteni A Pénzügyi, Költségvetés, Gazdaságiés Településfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörök közül a polgármester jutalmára és költségtérítésére vonatkozó hatáskör gyakorlásáról a bizottság a döntést  követő képviselő-testületi ülésen számol be.

5.§

A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv 42.§-ában  meghatározott  hatáskörök.

6.§

A Képviselô-testület szervezete és működése

(1)  A Képviselő-testület tagjainak száma: 15.

(2)  A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3)  A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 4. sz. függelék tartalmazza.

(4)  A Képviselő-testület  alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést, rendkívüli ülést és ünnepi  ülést tart.

(5)  A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg, az alakuló és a munkaterv szerinti ülések helye a Polgármesteri Hivatal Díszterme. A Képviselő-testület ülése nyilvános.  Az ülés nyilvánossága az  állampolgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. 

(6)  A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

7. §

A Képviselő-testület alakuló ülése

 (1) A Képviselő-testület  alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, amelyet a megválasztott polgármester hív össze.

(2) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig.

(3 )Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a.) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredmé-  nyéről,

b.) a képviselők eskütétele,

c.) a polgármester eskütétele,

d.) polgármester programjának ismertetése,

e.) a polgármester illetményének megállapítása,

d.) az alpolgármester megválasztása, eskütétele,

     illetmény megállapítása

 (4) A képviselő-testület alpolgármester megválasztásának titkos szavazással történő lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

8. §

A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülése

A Képviselő-testület - július és augusztus hónapok kivételével – havonta egy alkalommal, minden hónap utolsó csütörtöki napján 13.00 órától rendes ülést tart. 

9.§

A Képviselő-testület rendkívüli ülése

(1)  Ha a körülmények  indokolják  a képviselő-testület   rendkívüli ülést tart.  A  polgármester  köteles   15  napon belül  a rendkívüli ülést  összehívni, ha :

a)      azt jogszabály kötelezővé teszi,

b)      a képviselők legalább egynegyedének írásban benyújtott indítványára,

c)       a képviselő-testület bármely  bizottságának benyújtott indítványára,

d)      a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés időpontjára és a napirendre vonatkozó  javaslatot.

A meghívót  az ülés tervezett idôpontja elôtt 3 nappal kell a képviselôk és meghívottak részére eljuttatni.

(2) A polgármester a - Képviselô-testület munkatervétôl eltérôen - sürgôs, halasztást nem tűrô esetekben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.

(3)  Amennyiben a polgármester  48 órán belül hív össze rendkívüli testületi ülést, akkor a Képviselô-testület bármely kérdésben csak minôsített többségi szavazattal dönthet.

(4) A jegyző gondoskodik a Képviselô-testületi ülés  időpontjának helyi hírközlő szervek és sajtó útján történő meghirdetéséről, valamint az időpont és napirendi javaslat Kiskunhalas város honlapján történő közzétételéről.

10.§

A Képviselő-testület  ünnepi ülése

A Képviselő-testület ünnepi ülést tart az alakuló ülésén, a város napja alkalmából  megrendezett ünnepségen a  kitüntetések átadásakor, valamint a Képviselő-testület eseti döntése alapján.

11.§

Munkaterv

(1)   A Képviselô-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb decemberi ülésre kell a Képviselô-testület elé terjeszteni.

 (2)  A  munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér :

v      a Képviselő-testület tagjaitól,

v      a  bizottságoktól,

v      a  Közös Önkormányzati Hivatal osztályvezetőitől,

(3) A munkatervhez javaslatot tehetnek a városban működő pártok, nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek, egyházak, társadalmi szervek, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek a jegyző által meghatározott időpontig. A jegyző a javaslattételre nyitva álló időpontot a hírközlő szerveken és a www. kiskunhalas.hu hivatalos honlapon keresztül hirdeti meg.  

(4) A munkaterv tartalmazza:

v      az ülések tervezett időpontját,

v       az ülések várható napirendjét,

v      megnevezve a napirendi pontok  előadóit,

v       meghatározza azokat a napirendeket, melyek előkészítésénél   közmeghallgatást kell tartani,            

v      Kiskunhalas város éves rendezvénytervét

v      az éves pénzügyi - gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontját,

v      a beszámoltatásra kötelezetteket, illetve a tájékoztatásra felkérteket.

(5)A munkatervet a város hivatalos honlapjára www.kiskunhalas.hu fel kell tenni.

12.§.

Az ülés összehívása, vezetése

 (1)A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti

(2) A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk, kizártságuk esetén az ülés összehívására és vezetésére az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság elnöke jogosult.

13.§

Meghívó

 (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási  joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 7 nappal elektronikus formában megkapják. A bizottságok előterjesztésekkel kapcsolatos állásfoglalását az ülés időpontját megelőző 1 nappal kell megküldeni, vagy az ülés napján át kell adni a képviselőknek.

 (2)  A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

v      az ülés helyét, időpontját,

v      a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(3)  A meghívóhoz mellékelni kell:

v      az előterjesztéseket,

v      a határozat-tervezeteket.

(4) A meghívót a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén a 12.§-ban meghatározott helyettesítési szabályokat kell alkalmazni.

(5) A jegyző a  képviselő-testület  ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a  lakosságot  a helyi sajtó  ( www.kiskunhalas.hu honlap, Halas TV, Halasi  Tükör ) útján tájékoztatja.

14.§

Meghívottak

 (1)  A Képviselő-testület tagjai mellett, állandó meghívottként - tanácskozási joggal – a Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a.) a Bács-Kiskun megyei 08-as  számú egyéni  választókerület országgyűlési képviselőjét,

b.) a jegyzőt és aljegyzőt,

      c ) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

d.) a közös önkormányzati  hivatal osztályvezetőit,

e.) a Képviselő-testület  által megbízott könyvvizsgálót, a véleményezési körébe tartozó napirendekhez,

f.) a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit,

g.) az előterjesztés kapcsán érintett magánszemélyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetet, illetve annak meghatalmazottját.                   

(2)  A Képviselô-testület ülésére meg kell hívni:

a)      A Bács-Kiskun Megyei  Kormányhivatal vezetőjét,

b)      Halasi Városgazda Zrt. vezérigazgatóját

c)       Az önkormányzati reprezentatív szakszervezetek vezetőit

d)      Egyházak

e)      A helyi média képviselőit:

-                    Halas Tv

-                    Halasi Tükör

-                    Mckenzy Tv    

(3) Az előterjesztések a www.kiskunhalas.hu honlapon bárki által megtekinthetők.

15.§

Előterjesztések

(1)  Előterjesztésnek minősül:

a.) rendeleti javaslat;

b.) határozati javaslat;

c.) beszámoló;

d.) tájékoztató.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt c.) és d.) pont szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.

(3) A Képviselő-testület elé javaslatot terjeszthet:

v      a polgármester,

v      az alpolgármester,

v      a jegyző,

v      a képviselő-testület bizottságai,

v      a képviselő,

(4)  Az előterjesztés

        a.) tartalmi kellékeit a 35.§(3)bekezdése tartalmazza

        b.) formai kellékeit a 10. függelék tartalmazza

(5)   Az előterjesztéseket a  törvényesség biztosítása   érdekében  a jegyző ellenőrzi és aláírásával látja el. Egyidejűleg  feltünteti, hogy a határozathozatal  az Mötv., valamint  e  rendelet  vonatkozó előírásai alapján egyszerű vagy minősített többséget igényel.

(6)  Az előterjesztéseket legkésőbb 10 nappal az ülés előtt le kell  adni a jegyzőnek.

(7) Az előterjesztéseket a bizottságok feladatkörükben meghatározottak szerint véleményezik. Bizottsági véleményezés nélkül előterjesztés csak rendkívül indokolt és sürgős esetben  terjeszthető a képviselő-testület elé.

Erről a Képviselő-testület a napirend elfogadásakor minősített szótöbbséggel határoz.

16.§

Sürgősségi indítvány

(1)   Sürgősségi indítványt a polgármester, a  képviselők,  vagy a jegyző terjeszthet elő.

(2)   Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával és az  indítvány megküldésével  - írásban az ülés előtt legalább 24 órával  a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgősség elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a Képviselő-testület az indítványt napirendre tűzi.

17.§

Zárt ülés

 (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy tarthat, az Mötv 46.§ (2),(3) bekezdésben és 50.§-ban szabályozottak szerint.

18.§

Határozatképesség

(1) A polgármester az ülés megnyitásakor - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

 (4) Határozatképtelenség miatt  elmaradt ülést, azonos napirendi pontokkal az elmaradt ülést követő első munkanapra, azonos időpontban  összehívottnak kell tekinteni.

19. §

Az ülések napirendje

 (1) A polgármester a napirend tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó előterjesztések tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2)  A polgármester a napirend  tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslattal.  Az ülésen kiosztott előterjesztés tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben a polgármester külön engedélye és a jegyző törvényességi véleménye alapján kerülhet sor.

(3)Nem kerülhet a Képviselő-testületi ülésen  kiosztásra:

v      a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,

v      10 millió forintot meghaladó mértékű költségvetés-átcsoportosítás,

v      intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása,

v      közalapítvány létrehozása, alapítványhoz való csatlakozás ügyében készített előterjesztés,

v      önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,

v      önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról, illetve vagyon elidegenítéséről szóló javaslat,

v      rendeletalkotás, vagy módosítás,

(4)  A napirend megállapításáról vita nem nyitható.

(5) A Képviselő-testület ülésének napirendjeit elsődlegesen az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:

v      a helyi rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések,

v      minősített többséget igénylő előterjesztések,

v      egyéb előterjesztések,

v      beszámolók,

v      tájékoztatók,

v      indítványok,

v      bejelentések

v      jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok,

v      interpellációk, kérdések.

20.§

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

(1)  A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2)  Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után:

- a polgármester tájékoztatást ad a két képviselő-testületi ülés között történt fontosabb eseményekről, döntésekről, a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, 

-  amennyiben a választókerület országgyűlési képviselője szót kér, tájékoztatást ad, országos, illetve  a választókerületet érintő kérdésekről.

(3)  A tájékoztatókról vita nem nyitható.

(4)  Ezt követően a polgármester:

Ø      javaslatot tesz a napirendre,

Ø      napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

Ø      napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és  kihirdeti a határozatokat. 

(5) Az ülés levezetője a vitában nem vehet részt. Amennyiben a vitában  részt kíván venni az ülés vezetését át kell adnia.

21.§

Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre  jogosult :

v      figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, s javaslatát, s attól ne térjen el,

v      felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

v      rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

v      megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

v      a nem képviselő részvevőt - ismételt rendzavarás esetén - a teremből kiutasíthatja.

22. §

Napirend előtti felszólalás

(1)  Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő egy alkalommal  3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalnia várost érintő közérdekű ügyben, a Képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen napirendként szerepelnek, illetőleg kérdésként, interpellációként, vagy javaslatként terjeszthetők elő.

(2) A polgármester, vagy a testületi ülést levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalási  szándékát a képviselő az ülést megelőzően  legkésőbb 2 órával a polgármesternek, vagy a jegyzőnek, -  a tartalomra utaló címmel - előre jelezte és a felszólalás az e rendelet szerinti szabályoknak megfelel.

(3) Ha a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselő nem az (1) pontban meghatározottak szerint szólal fel, a polgármester, illetve a levezető elnök a szót megvonhatja.

(4) A napirend előtti felszólalásra maximum 3 perc időtartamban a polgármester, illetőleg az ülés levezető elnöke vagy az általa kijelölt személy válaszolhat.

 (5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a Képviselő-testület határozatot nem hoz.

23.§

A napirend tárgyalása

(1)  A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket - külön vitát nyit.

(2)A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó. Legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(3) Ezt követően   a bizottságok elnökei maximum 2 percben  ismertetik  az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági véleményt, állásfoglalást abban az esetben, ha az előterjesztéssel kapcsolatos -  bizottság által elfogadott - határozat módosító indítványt, javaslatot tartalmaz.

(4)  Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, egyszer maximum 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett a tájékoztatók és a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével vitát nyit.  

(5) A képviselői felszólalásra  a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólása legfeljebb 3  percig tarthat és egy alkalommal élhet felszólalással és  2 perc időtartamban reagálhat.

(6) A napirendben érintett állampolgároknak  a  polgármester a napirenden szereplő  ügyben   hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben az állampolgár azt írásban,  felszólalásának rövid tartalmát  a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte. A felszólalás időtartama maximum 2 perc.

(7) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak.  A felszólalás időtartama maximum 3 perc.

(8)  A jelen rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester - a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel - felmentést adhat.

(9)Bármikor szót kérhet:

v       az előterjesztés készítője

v      bármely képviselő ügyrendi kérdésben,

v      a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(10) A felszólalások után a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.

(11) Szavazás előtt az előterjesztő, vagy az előterjesztés készítője  maximum 5 percben válaszol a vitában elhangzottakra, véleményt  nyilvánít  a határozati javaslathoz elhangzott indítványokról. és legkésőbb ekkor nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat befogadja-e. Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(12) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

(13)  Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslat  törvényességével kapcsolatosan  észrevételt kíván tenni.

(14) Az előterjesztést a  napirend előterjesztője a szavazást megelőzően  bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről való levételét  a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő  indítványozhatja. Az  indítványról  a  képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(15)  Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő  tárgyalási szünetet ( maximum  30 perc ) javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel  dönt.

(16)  A vita során a képviselők a hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott  javaslatokat  szavazásra bocsátja. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni.

(17) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

Az előterjesztő által tett módosító javaslatot nem kell külön szavazásra bocsátani.

(18) Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor maximum  2 percben  szót kérhet,  melyről képviselő-testület  - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(19) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával - ülésének lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

Ügyrendi kérdés:

v      napirend tárgyalásának elhalasztására vonatkozó javaslat,

v      szavazás módjára vonatkozó javaslat,

v      tanácskozás rendjének helyreállítására  javaslat,

v      polgármester rend fenntartása érdekében tett intézkedés kifogásolása,

v      speciális ügyrendi kérdés, ha a képviselő-csoport szünetet kér.

24.§

A szavazás módja

(1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt a polgármester, illetőleg a levezető elnök a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2)  Titkos szavazással kell megválasztani az alpolgármestert.

(3)  A Képviselő-testület  titkos szavazást tarthat az Mötv 46.§(2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(4)  A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke (vagy külön szavazóhelyiség) és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A titkos szavazást az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság képviselô tagjai bonyolítják.

(5)  A Képviselő-testület –  bizottsági, polgármesteri,  képviselôi javaslatra - a jelenlévő képviselők egynegyedének ”igen” szavazata alapján  név szerinti szavazást rendel  el.

(6)  Név szerinti szavazással kell dönteni:

3) a helyi népszavazás kiírásáról,

4)                      a Képviselô-testület feloszlatásáról.

(7)  A név szerinti szavazás szavazatszámláló gép alkalmazása mellett a jegyzô, a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselôk nevét, akik szóban „ igen”-nel vagy „nem” -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

25.§

(1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, illetve a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(6) A képviselőknek lehetőségük van feltételtől függő, kapcsolódó módosító javaslat megfogalmazására. Ezeket csak akkor kell szavazásra bocsátani, ha a képviselő által megfogalmazott feltétel az előterjesztő felvállalása, vagy a módosítások megszavazása során bekövetkezik.

26.§

Határozathozatal

(1)  A képviselô-testület tagjai „igen” ,  „nem” ,   “tartózkodom”  nyilatkozattal szavaznak.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévô települési képviselôk több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a érintett települési képviselő kezdeményezésére  vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt  települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Nem vehet részt a döntéshozatalban az,  aki a képviselő-testület által átruházott önkormányzati  hatósági jogkör gyakorlása során az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.

27.§

(1)  Minősített többséghez a megválasztott települési  képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos részdöntések is minősített többségi szavazattal hozhatók meg.

(2)  Minősített többségi szavazat  szükséges:

a)  önkormányzati rendeletalkotáshoz;

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz ;

c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi   önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;

e) intézmény alapításhoz,  megszüntetéséhez;

f) a képviselő döntéshozatalból való  kizárásához;

g) zárt ülés elrendeléséhez ;

h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti  feloszlásához ;

i)  a polgármester elleni kereset benyújtásához ;

j)  polgármester ellen a tisztsége megszüntetése ellen irányuló kereset benyújtásához;

k) gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaságban lévő üzletrész elidegenítéséhez;

l) korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé történő nyilvánításához;

m)  fegyelmi ügyben hozott döntéshez;

n)  közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez;

o)  közalapítvánnyal kapcsolatos alapítói döntések;

p) gazdasági program elfogadásához;

r)  városi kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához ;

s)  sürgősségi indítvány elfogadásához;

sz)  10 millió forint feletti hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,  1 millió forint feletti önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez;

t)  titkos szavazás elrendeléséhez ;

ty)  bizottsági véleményezés nélküli  előterjesztés megtárgyalásához ;

u) Sürgősséggel, 48 órán belül  összehívott rendkívüli ülésen tárgyalt előterjesztések esetében.

(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül - ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot - a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.

 (4) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat, illetve a (3) bekezdés szerint megismételt szavazáson ismételt szavazategyenlőség a javaslat elutasítását jelenti.

(5) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatóról, bejelentésről, állásfoglalásról határozatot nem hoz. 

28. §

 (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók,  a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A döntés ismertetése vonatkozik a zárt ülésen hozott döntésre is,  a határozat ismertetésére rögtön a zárt ülés napirendjei után kerül sor. Nem hozhatók nyilvánosságra a hatósági ügyekben hozott döntések. A közérdekű és közérdekből nyilvános adat - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az Önkormányzat vagyonának kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, vagy a vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével, a közpénzek felhasználásával, az ezekre kötött szerződésekkel, a piaci szereplők, magánszervezetek és -személyek részére biztosított kizárólagos, vagy különleges jogok biztosításával kapcsolatos döntések - megismerésének lehetőségét kizárni nem lehet.

 (3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

29.§

Képviselő-testület döntései

(1) A képviselő- testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

30.§

Önkormányzati rendeletalkotás

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak  végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

Ø      a polgármester,

Ø      az alpolgármester,

Ø      a képviselő

Ø      a képviselő-testület bizottsága,

Ø      a jegyző,

(3) A kezdeményezést:

a) a polgármesternél kell benyújtani legkésőbb 15 nappal az ülés előtt,  aki  a hivatal, a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok bevonásával a kezdeményezést majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti

b) a rendelet alkotást indítványozó képviselőt is szerepeltetni kell az előterjesztés készítőjeként

c) a benyújtott rendelet-tervezet napirendre vételéről a képviselő-testület dönt az előterjesztés benyújtását követő első munkaterv szerinti ülésen.

 (4) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. Ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé döntésre alkalmas előterjesztés kerüljön.

Ennek során feladata különösen:

v      a döntés előkészítésben közreműködők közötti munka elosztása,

v      a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

v      az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő  szinten történő eldöntésének biztosítása,

v      az érintett társszervekkel való koordináció,

v      az adminisztrációs munka megszervezése,

v      a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

(5) Az elkészült rendelet tervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság(ok),  továbbá az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság  minden esetben megvitatja.  Az SZMSZ-t, a  gazdasági programot, az éves  költségvetésről szóló  rendelet tervezetet a képviselő-testület valamennyi bizottsága megvitatja.

(6) Az önkormányzati rendelet tervezete csak indokolással együtt nyújtható be a képviselő-testületnek, módosítása esetén el kell választani a tervezetet a hatályos szövegtől.

(7) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület - szükség esetén- más szakértőket is felkérhet.

(8) A rendelet-tervezet Képviselő-testület  elé terjesztése :

v      a rendelet-tervezetet a polgármester, alpolgármester, képviselő, Képviselő-testület bizottsága, a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé

v      A rendelettervezetet az indoklással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség kell.

30/A.§

A rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályairól

(1)            A (6) pontban foglalt kivétellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzati rendelet-tervezetet, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen, vagy papír alapú dokumentumban a Közös Önkormányzati Hivatal címére megküldött levélben.

(2)             Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(3)            A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(4)            A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosult nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(5)            A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Közös Önkormányzati Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

(6)            Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a)      az állami támogatásokról,

b)      a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról

c)      a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó

d)      a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezet,

e)      a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, valamint

f)       az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

31. §

A rendelet kihírdetése

(1)  A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző   gondoskodik. A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

 (3)  Az önkormányzati rendeletet  a Halasi Tükör  helyi újság mellékletében  kell megjelentetni. Az önkormányzati rendeletet  egységes szerkezetben az önkormányzat   honlapján az ülést követően,  15 napon  belül meg kell jelentetni.

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési módja Kiskunhalas Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.) épületén belül elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztés. A kihirdetés időpontjának  a  hirdetőtáblán  történő kifüggesztés napját kell tekinteni.

(5) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

32. §

Rendelet jelölése, egyéb rendelkezések

 (1)  A rendeleteket  külön-külön a  naptári év   elejétől   kezdődően    folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.  A rendelet jelölése:  Kiskunhalas  Város Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám /év(hó,nap) önkormányzati rendelete a ........ról/ről (A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja).

(2)    A jegyző   jelezni   köteles   jogszabályváltozás   esetén  a   képviselő-testületnek  az  önkormányzati  rendeletek módosításának szükségességét.

(3)  Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a  Bács-Kiskun Megyei  Kormányhivatnak, valamint a Jegyzői Titkárság gondokosdik arról, hogy a hivatalos honlapra  www.kiskunhalas.hu és a www.hatarozatok.hu oldalra felkerüljön.        

33. §

Határozatok

(1) A határozatok jelölése: Kiskunhalas  Város Önkormányzata Képviselő-testületének..../20.. (hó, nap) KH. számú határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

 (2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

A végrehajtásért felelősek lehetnek:

v      a polgármester, az alpolgármester

v      a bizottság elnöke,

v      a jegyző

(3) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek,  illetve a végrehajtás és az érintettek részére történő megküldés végett a felelős osztályoknak. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet.

34. §

A Képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

(1) A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

a)  napirend előtti felszólalás,

b)  előterjesztés,

c)  beszámoló,

d)  tájékoztató,

e)  képviselői indítvány,

f)   interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor – az e)-f) pont kivételével - figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló 13.§ szerinti időpontra.

35. §

Előterjesztés

 (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a képviselő a jegyző, feladatkörükben, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület  elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

v      a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született;

v      a meghozandó döntés indokainak bemutatása,

v      a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,

v      elemezni kell azokat az új követelményeket, összefüggéseket, a lakossági véleményeket, amelyek új intézkedéseket, testületi döntést igényelnek,

v      mindazon körülmények, összefüggések, tények és adatok bemutatása, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják;

v      be kell mutatni az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatait; mely személyekkel vagy szervezetekkel történt egyeztetés és ennek során milyen lényeges érdek- és véleménykülönbségek merültek fel (kisebbségi vélemények bemutatása), ezek közül melyek nem kerültek a határozati javaslatokba;

v      konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket;

v      az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek   (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege, stb.)

v      a határozati javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés megállapításaira,

v      legyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

v      a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, hatályban fenntartás),

v      az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát. Az eljárás iratanyaga a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes osztályán tekinthető meg,

v      az előterjesztésben fel kell sorolni azon személyek, szervek, szervezetek körét, akiknek/amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket/amelyeket arról tájékoztatni szükséges. A véleményüket, álláspontjukat tartalmazó írásos dokumentumot az előterjesztés mellé kell csatolni.

(4) A Képviselő-testület  elé kerülő előterjesztések egyéb követelményei:

v      A Képviselő-testületi  előterjesztés sokszorosítási példányának az előterjesztő, vagy kijelölt helyettese aláírását vagy elektronikus esetben sk-val ellátott aláírását kell tartalmaznia.

v      Az előterjesztésben meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtása a Közös Önkormányzati Hivatal mely osztályának (osztályainak ) feladatkörébe tartozik.

(5) Az előterjesztéseket - a rendelet 3. számú mellékletében foglalt feladat- és hatáskörök figyelembevételével - a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(6) Minden, a költségvetési rendelet végrehajtását érintő előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a Pénzügyi Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság és a polgármester állásfoglalásával lehet benyújtani.

(7) Ha előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(8) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésekhez mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ennek hiányában a javaslatról érvényes döntés nem hozható.

(10) A területi és települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő, különösen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti kérdésekben az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum véleményét ki kell kérni, véleményük az előterjesztés mellékletét képezi.

 (12) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azok a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén a Közös Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.

(13) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

36.§

Beszámoló

(1) A beszámoló

-  önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

-  a Képviselő-testület  valamely határozatának végrehajtásáról,

-  az interpellációk kivizsgálásáról,

- a Képviselő-testület  és szervei tevékenységéről készíthető.

 (2) A beszámolók benyújtására a Képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek –a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, és a jegyző feladatkörükben –, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

37. §

Tájékoztató

(1) A tájékoztató olyan információk  Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely  a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá

v      a jogszabályok ismertetését,

v      az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,

v      a  Képviselő-testület  és szervei működésére jellemző adatokat,

v      a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését, stb.

(3) Tájékoztató benyújtására a 15. § (3) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület  vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

38. §

Indítvány

(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet, vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) A képviselői indítvány vonatkozhat az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(3) Indítványt bármely képviselő terjeszthet a Képviselő-testület elé.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő - további javaslat megtételével - csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

(5)Az indítvány elfogadása esetén a Képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek vagy az illetékes bizottságnak adja ki Képviselő-testületi döntés előkészítése céljából.

39. §

Interpelláció, kérdés

 (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz írásban interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációkat a képviselő szóban 3 percben összefoglalhatja.

(2) Az interpellált 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.

(4) A képviselő  a  válasz után nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt, az illetékes bizottságnak, vagy a jegyzőnek, adja ki kivizsgálásra.

(6) Kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a soron lévő napirend témájához. Kérdés feltevésére és megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

40.§

A Képviselő-testület jegyzőkönyve

 (1)  A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 3 példányban. A testületi ülés teljes hanganyaga számítógépes úton rögzítésre kerül, melynek anyagát CD lemezen kell tárolni.

(2) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre, s a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, az e § (3), (4), (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(3)  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

v      az ülés helyét és időpontját,

v      az ülésen megjelent képviselők nevét és egyéb meghívottak nevét,,

v      az ülésen végig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál, tanácskozási joggal  jelenlévők nevét,

v      az elfogadott napirendet,

v      napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban  előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás, - név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét, a  döntések szó szerinti szövegét,

v       az elhangzott bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

v      a képviselő kérésére, írásos külön véleményét,

v      az elhangzott interpellációt, s az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a Képviselő-testület döntését,

v      a napirenden kívüli felszólaló nevét, felszólalása lényegét,

v      az elhangzott bejelentések lényegét,

v       a polgármester és a jegyző, valamint két hitelesítő képviselő aláírását,

(4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

v      az ülésre szóló meghívó,

v      az előterjesztéseket és azok mellékletei, a határozat-tervezetek egy-egy példánya,

v      az ülésen elfogadott rendeletet,

v      a rendelet-tervezethez írásban benyújtott módosító indítványok.

v      bizottsági határozatok, Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács véleménye,

v      a névszerinti szavazás névsora,

v      titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

v      az aláírt esküokmány,

v      a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

v      a jelenléti ív.

 (5)   A képviselô-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - hangrögzítés és kézírásos anyag alapján -  a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(6)   Zárt ülésről külön  hangrögzítés és külön  jegyzőkönyv készül.

(7)  A rendeletekről és határozatokról központi nyilvántartást kell vezetni.

(8) Az állampolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe a Városi Könyvtárban, a képviselők a Közös Önkormányzati Hivatalban betekinthetnek.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát, valamint a hangfelvételt a titkos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

A külön törvény szerinti  közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(10)  A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános.

 (11)  Az ülésekről készült hang anyagot  a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyiratkezelési Szabályzata szerint kell kezelni és őrizni.

(12) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(13) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt, jogszabályban meghatározottak szerint- az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének.

(14) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

41. §

Lakossági fórumok

(1)  A polgármester, az alpolgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése céljából várospolitikai fórumot tarthatnak.

(2)  A képviselők fórumot tarthatnak a választók részére. A sajtóban közzétett helyen és időpontban a helyi képviselő fogadóóra keretében találkozik a város lakosságával.

42. §

Közmeghallgatás

 (1)  A Képviselő-testület évente legalább  egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást  tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek  képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek, maximum 5 percben.

(2)  A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 15 nappal a -közmeghallgatás előtt - a helyi sajtón keresztül ( Halas TV, Halasi Tükör ) a lakosságot tájékoztatni kell.

(3) A Képviselő-testület az elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közérdekű kérdés, kezdeményezés, javaslat megvizsgálását a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki. A vizsgálat eredményéről a bizottság elnöke, a képviselő -testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.

(4)  A javaslattevőt a vizsgálat eredményéről, a képviselő-testület döntéséről értesíteni kell.

43. §

Kapcsolattartás a települési nemzetiségi önkormányzattal

(1) Képviselő-testület - a települési nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére - jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához éves költségvetésében meghatározza a települési nemzetiségi önkormányzatok használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.

(2) Ha a nemzetiségi  önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület  döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület a következő ülés napirendjére tűzi, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(3) A Képviselő-testület által megbízott személy - települési nemzetiségi  önkormányzatonként - a települési nemzetiségi  önkormányzat elnökével az önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása előtt áttekinti a települési nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait.

 (4) A települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez az önkormányzat a mindenkori költségvetéséből az igényelt központi támogatást, lehetőségei szerint kiegészítve, forrásként biztosítja. A Közös Önkormányzati Hivatal útján ellátja adminisztratív, valamint együttműködési megállapodás alapján pénzügyi és számviteli feladataikat. Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat elhelyezését a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével biztosítja.

IV. fejezet

44. §

SZERVEZETI  SZABÁLYOK

Polgármester

(1) A polgármester Kiskunhalas Város Önkormányzatának vezetője, a Képviselő-testület elnöke, a város első tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A Polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, önkormányzati képviselőnek tekintendő.

 (3) Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Kiskunhalas fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzatok testületeivel, az országgyűlési képviselővel.

(4) Szervezi az önkormányzat és a külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.

 (5) A polgármester - az alpolgármester közreműködésével - összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

 (6) A polgármester - az önkormányzat költségvetési koncepciójának Képviselő-testület elé terjesztése előtt - kikéri az állandó bizottságok - szakterületükre vonatkozó - véleményét, s azt a koncepcióhoz csatolja.

A költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester ugyancsak az állandó bizottságok elé terjeszti, annak megtárgyalása és a Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság általi véleményezése végett.

(7) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el. A Képviselő-testület által polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 2 sz. melléklet tartalmazza.

(8) A Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva -  a jegyző javaslatának figyelembevételével - meghatározza a Közös Önkormányzati Hivatal feladatait.

(9) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

 (10) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a főállású alpolgármester, a jegyző és az intézményvezetők tekintetében.

(11)  A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és meghatározza – jogszabályok keretei között – illetményét.  A képviselő-testület   munkáltatói jogkörében hozott  határozatok, jogszabályi rendelkezés  végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság elnöke gyakorolja.

(12) A hatáskörébe tartozó ügyekben, szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(13) Zárt ülés keretében negyedévente tájékoztatást nyújt a  Képviselő-testületnek az Önkormányzat bíróság előtti pereiről, valamint a megszületett ítéletekről.

(14) Javaslatot tesz az Önkormányzat kizárólagos, ill. többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek legfőbb szervének az ügyvezetők és a Felügyelő Bizottságok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjára.

45.§

Az alpolgármester

(2)    A Képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére és a polgármester helyettesítésére egy főállású alpolgármestert választ. 

(3)    Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával, annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén a polgármesterrel egyeztetve látja el

(3)  Az alpolgármester részletes feladatkörét a polgármester határozza meg, melyet a szabályzat 6. sz. függeléke tartalmaz.

46.§

A jegyző

(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. 

(2)   A jegyző feladata:

v      gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

v      a polgármester irányításával vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, megszervezi annak munkáját,

v      döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

v      dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

v      dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, szabályozza a kiadmányozás rendjét,

v      tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságainak ülésén,

v      rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságoknak, polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

v      tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

v      szervezi a jogi felvilágosító munkát,

v      gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzésérôl,

v      gyakorolja  a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében A polgármester meghatározhatja azon kinevezéssel, vezetői megbízással, felmentéssel, a vezetői megbízás visszavonásával, jutalmazással kapcsolatos ügyeket, melyek tekintetében egyetértési jogot gyakorol.

v      biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(3)    Előkészíti a Képviselő-testületi előterjesztéseket, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal illetékes osztályán keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. A költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet. Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, alpolgármesternek,  ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

47.§

Az aljegyző

(1)  A polgármester a jegyzô helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására  - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki.

(2)  Az aljegyző jegyző által meghatározott feladatát a   7.  sz. függelék tartalmazza.

48.§

A települési képviselő jogai

(1).A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az  érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen az az  Mötv 1. melléklete szerint esküt tesz.

(2)  A képviselő

a) A települési képviselő ,

- részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és       ellenőrzésében,

- részt vesz a Képviselő-testület ülésein,

- felszólalhat,

- indítványt tehet,

- kérdéseket  tehet fel,

- interpellálhat,

-szavaz a döntést igénylő ügyekben a képviselő-testület ülésén a polgármestertől,  alpolgármestertől,  a jegyzőtől,  a bizottság elnökétől   önkormányzati   ügyekben   felvilágosítást   kérhet,   amelyre   az   ülésen   - vagy legkésőbb 15 napon belül - írásban - érdemi választ kell adni.

b) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

c) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

d) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

e) A     Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Az igénylést a jegyzőn keresztül előzetesen egyeztetett időpontban érvényesítheti. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Képviselő-testület  hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

49. §

Képviselő kötelességei

(1) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a vonatkozó jogszabályi elôírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. A Képviselő-testület  és a képviselő-testület bizottsága zárt ülésére kiküldött előterjesztés, azok mellékletei, a zárt ülésen elhangzottak, az ott történtek közül, csak az hozható nyilvánosságra, amelyet a polgármester, illetve a levezető elnök, bizottsági elnök a nyílt ülésen bejelent. A zárt ülés papír alapú előterjesztéseit azok valamennyi mellékletét a képviselő köteles a testületi ülést követően a jegyzőnek haladéktalanul átadni, az elektronikusan küldött előterjesztéseket megsemmísiteni köteles, ennek tényéről a jegyzőt elektronikus úton értesíteni kell a képviselő-testületi ülést követő nap 16 óráig.  

(2) A titokvédelem biztosítása a képviselő-testület ülését vezető polgármesterre, alpolgármesterre, a bizottsági ülések során a bizottság elnökére hárul.

(3)  A képviselő köteles:

v      részt venni a képviselő-testület munkájában,

v      felkérés alapján részt venni a testületi ülések elôkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

v      kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(4) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

50.§

Képviselői csoportok

 (1)A képviselők csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre úgy, hogy egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet és képviselőcsoport alakításához legalább kettő képviselő részvétele szükséges. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy frakciót alkothatnak. Önálló képviselőcsoportot alkothatnak azon képviselők, akik nem tartoznak a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 149. § g) pontjában meghatározott jelölő szervezetek által szervezett frakcióhoz.

(2) A képviselőcsoport megalakulását a Képviselő-testületnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és helyettesének nevét, a képviselőcsoport tagjainak névsorát, valamint ezen adatok megváltozását.

(3)A képviselőcsoportot a Képviselő-testület előtt megnevezett vezetője (frakcióvezető) vagy akadályoztatása esetén Képviselő-testület előtt megnevezett helyettese képviselik.

 (4) A képviselőcsoportok vezetőit a polgármester és az alpolgármester és a legnagyobb képviselőcsoport vezetője egyeztető tárgyalásra összehívhatják. Az egyeztető tárgyalást össze kell hívni, ha a képviselőcsoportok vezetői közül legalább 2 fő írásban kéri.

51. §

A Képviselő-testület bizottságai

(1)  A Képviselô-testület bizottságai előkészítő, szervező és ellenôrzô feladatokat látnak el.

(2)  A bizottságok lehetnek:

Ø       állandó bizottságok,

Ø       ideiglenes bizottságok

 (3)A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság

2. Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság

 (4) A bizottságok részletes feladat és hatáskörét hatáskörét  a 3. sz. melléklet tartalmazza.

52.§

A bizottság  megválasztása

 (1) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

(2)  A bizottság elnökének személyére vonatkozóan előzetesen ki kell kérni a Képviselő-testületbe jutott pártok és társadalmi szervezetek véleményét.

(3) A bizottságok létszámáról és összetételéről a képviselô-testület a polgármester előterjesztésére külön határozattal rendelkezik.

 (4)Tanácskozási joggal meghívott személyekre vonatkozó szabályok:

a)A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, az alpolgármestert, továbbá a  képviselő-testületi és bizottsági előterjesztés tárgyalásakor azt, akit az előterjesztő tanácskozási joggal meghívni javasolt.

b)A bizottság állandó tanácskozási jogot adhat azon személyeknek – maximum 3 fő - akik részvételét a bizottsági munkában szükségesnek tartja.

c)A bizottság eseti tanácskozási jogot adhat egyes napirendi pontok tárgyalásának idejére azon személyeknek, akik véleményének megismerését az adott ügy tisztázása érdekében szükségesnek tartja.

d)A bizottság elnöke a napirendi pontok tárgyalásához bárkit meghívhat, aki véleményének megismerését az adott határozat meghozatalához szükségesnek tartja.

 (5) A bizottságok ellenőrzik a Közös Önkormányzati Hivatalnak,  a képviselő-testületi döntések előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. 

(6) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(7)  A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.

(8)  A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(9)  A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. Kizárásról elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

53.§

(1) A Képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

a.) Döntenek:

v       a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,

v       a Képviselő-testület helyi rendeletében a bizottság részére megállapított hatáskörökben,

b.) Előkészítik:

v      a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat

v      a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket,

v      döntési jogkörükbe tartozó célfeladat előirányzat felhasználásának alapelveit,

v      a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörükbe tartozó szükség szerinti módosítását.

c.) Javaslatot tesznek:

v      a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatokat értékelő bizottságok személyi összetételére,

v      javaslatot tesznek az éves munkaterv összeállításához,

v      az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,

v      javaslatot tesznek a Képviselő-testület helyi rendeletének vonatkozó szakaszai alapján kitüntetések odaítélésére és megvonására.

d.) Véleményezik:

v      a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések feladatkörükbe tartozó kérdéseket,

v      az önkormányzat éves pénzügyi tervének és költségvetési rendelet-tervezetének szakterületüket érintő részét,

– A szakterületükhöz tartozó 100%-os, vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkáját,

v      a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörébe tartozó szükség szerinti módosítását.

e.) Ellenőrzik:

v       a Képviselő-testület és bizottsági döntések végrehajtását,

v       a Képviselő-testület tartozó intézmények működését.

f.) Beszámolnak:

v   a bizottság éves tevékenységéről, a bizottsági célfeladat előirányzat felhasználásáról és azok                   végrehajtásáról.

g.) Kezdeményezik:

v                     a szakterületükhöz tartozó önkormányzati rendeletek szükség szerinti módosítását.

54.§

Ideiglenes bizottság

(1)   Képviselô-testület  meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára,  a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot  is létrehozhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát  a Képviselő-testület  a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztjét ellátó képviselő is.

55.§

Bizottságok működése

(1)  A bizottságok  működésük  szabályait maguk állapítják meg.

(2)  A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik.A meghívó és előterjesztések megküldésére e szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Kizárólag a bizottság által tárgyalt  előterjesztésekkel kapcsolatos eljárási szabályok megegyeznek a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szabályaival .

(4)  A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(5)  A bizottság  határozatát  szótöbbséggel hozza.

(6)  A bizottságok állásfoglalásuk, döntéseik kialakításához esetenként szakértőt vehetnek igénybe és  más szakbizottsággal együttes ülést is  tarthatnak. 

 (7)  Amennyiben a  két szakbizottság együttes ülést  tart, abban az esetben az alábbi szabályok szerint kell eljárni:

v      Együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon jelen van a megválasztott tagoknak több mint a fele.

v      Az együttes bizottsági ülés levezető elnökét a jelenlévő bizottsági tagok jelölik ki.

v      Az együttes bizottsági ülésen hozott határozatok meghozatalához a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

 (8)  A bizottsági ülés időpontját és várható napirendjeit a bizottság elnökével egyeztetni kell, a meghívót a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott  képviselő  bizottsági tag írja alá.  A bizottsági meghívó az elnök egyetértésével  sk. jelzéssel, aláírás nélkül is kiküldhető.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Külön jegyzőkönyvet kell készíteni:

v   A bizottságok átruházott hatáskörének gyakorlásakor

v   A bizottság előkészítő, véleményező feladatkörének ellátásakor

A  jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét,  a jelenlévők nevét (jelenléti ív), a bizottság  számmal ellátott  határozatba foglalt javaslatát, a szavazás eredményét,  a bizottság tagjának kérésére a külön véleményét.

A jegyzőkönyv elkészítésérôl a jegyző  gondoskodik.  A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, illetve a levezető elnök  és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát megőrzés és nyilvántartás végett a jegyzőnek kell átadni.

(10)  A bizottság üléséről hangfelvétel készül, melyet a keletkezéstől számított 1 évig  meg kell őrizni.

(11) A zárt ülés és a titkos szavazás képviselő-testületre megállapított szabályai a bizottságokra is vonatkoznak.

(12) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, amelyek:

Ø   előkészítését,

Ø   véleményezését kéri a bizottságoktól.

56.§

Bizottság  munkájáról beszámoló

(1) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal kötelesek a képviselő-testület előtt számot adni.

(2)  A beszámolási kötelezettség időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

57.§

Gazdasági Tanácsadó Testület

(1)   A polgármestert feladatai ellátásában Gazdasági Tanácsadó Testület segíti.

(2) A testület felállításának elsődleges célja, hogy a város ügyeiben a lehető legkörültekintőbben születhessenek meg a  legjobb döntések.

A városhoz kötődő befolyásos, tapasztalt és információkkal rendelkező vállalkozók számára lehetőséget és fórumot biztosítson a város vezetése.

(3)  A Gazdasági Tanácsadó Testület  tagjait a polgármester  kéri fel a tisztségre. A város elismert szakemberei a fontosabb gazdasági, pénzügyi, városüzemeltetési, oktatási, kulturális és társadalmi szervezeteket érintő döntések előkészítésében segítik a polgármester és a  képviselők munkáját.

(4)  A Gazdasági Tanácsadó Testület évente két rendes ülést tart, melyet a polgármester hív össze.

A tagok megbízólevél birtokában végzik tevékenységüket, amelyet számukra a polgármester ad át. Tevékenységükért  díjazásban nem részesülnek.

A testület tagjainak névsorát az SZMSZ  5.sz. függeléke tartalmazza.

58.§

Közös Önkormányzati  Hivatal

(1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, .az önkormányzat működésével, a polgármester vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja. A hivatal hivatalos elnevezése: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal

 (2) A Közös Önkormányzati Hivatal  ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület által meghatározott  önkormányzati ügyeket készíti elő, az önkormányzati döntéseket hajtja végre és végzi a képviselő-testület, valamint a szakbizottságok  működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat.

(4)   A Közös Önkormányzati Hivatalt a polgármester irányítása mellett a  jegyző vezeti.

(5)  A  Közös Önkormányzati Hivatalnak Szervezeti és Működési Szabályzatot kell készíteni.

        Az SZMSZ tartalmazza:

a)      a hivatal belső tagozódását, szervezetét,

Ø      irányítását,  vezetését,

Ø      a hivatali munkaidőt,

Ø      az ügyfélfogadás  rendjét,

Ø      munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét,

Ø      a hivatali szervezetek  között a feladatok elosztását,

(6)  A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét a jegyző javaslata alapján a polgármester   terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyás végett.

59.§

A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadása

(1)  A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfőn                          8-12 óráig,

szerdán                       8-12 óráig és  13-17 óráig,

csütörtökön                13-17 óráig.

 (2) Az állampolgárok ügyeinek intézésére a polgármester, alpolgármester előre egyeztetett időpontban, a jegyző  szerdai napon 8-12 óráig tart fogadóórát.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal épületében hivatali időben (hétfő, kedd 8.30-12.00 óráig, 13.00-15.45 óráig, szerda, csütörtök 8.30-12.00 óráig, 13.00-17.00 óráig, pénteken 8.30-12.00 óráig ) iroda áll rendelkezésre a képviselők munkájának segítése és a fogadóórák megtartása céljából. Az iroda  működésének személyi és tárgyi feltételeiről a jegyző gondoskodik.

(4)  A Közös Önkormányzati Hivatal épületében,  előre egyeztetett időpontban, az önkormányzati képviselői  frakció ülések megtartása céljából iroda  vehető igénybe. 

60.§

Önkormányzat  társulásai

(1)  A  Képviselő-testület  a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(2) A Képviselő-testület  a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából társulási megállapodást köthet.

A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.

V. fejezet

61.§

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

A költségvetés

(1)  A Képviselő-tetstület az önkormányzat  költségvetését  rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartás működési rendjéről  szóló Korm.rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2)   A költségvetési  koncepció főbb elemei:

v      a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

v      az önkormányzat részére kötelezően előírt  és szabadon felvállalható feladatok  elemzése,

v      elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendő bevételi források, azok bővítésének lehetőségei: kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak felvázolása,

v      igények és célkitűzések egyeztetése.

 (3)  A képviselő-testületi ülést   megelőzően a koncepciót az  önkormányzat állandó bizottságai, valamint az Érdekegyeztető Tanács  megtárgyalja és véleményezi, melyet csatolni kell a  koncepcióhoz.

 (4)  Az állandó  bizottságok, az Érdekegyeztető Tanács véleményével a képviselő-testület  a koncepciót megtárgyalja és határozatot hoz a  költségvetés készítés további munkálatairól.

(5) A költségvetési rendelet-tervezetet az államháztartás működési rendjéről szóló Korm. rendelet figyelembevételével  a jegyző készíti el. A jegyző  a  költségvetési rendelet-tervezetet egyezteti  a költségvetési szervek vezetőivel, azt írásba foglalja. A polgármester a tervezetet  a képviselő-testület állandó bizottságai és az Érdekegyeztető Tanács  elé terjeszti.

Az állandó bizottságok és az Érdekegyeztető Tanács véleményével a polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(6) A zárszámadási rendelet-tervezet  elkészítésére és előterjesztésére a (6) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

62. §.

A Képviselő-testület  gazdasági  programja

(1)    A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját.

(2)    A gazdasági program  meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével  -  a kistérségi  területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által  nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.  A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá  a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3)    A gazdasági programot a Képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.

63.§

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése.

(1)   Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2)  Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti

-          folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és  

ellenőrzés) FEUVE – és

-          belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a hivatal és a felügyelt költségvetési szervek belső- és felügyeleti ellenőrzéséről.

(4) A közös önkormányzati  hivatal a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben előírt belső ellenőrzési kötelezettségét belső ellenőr útján látja el. A belső ellenőr ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható, és csak a jegyzőnek van alárendelve. A belső ellenőrzés rendjét részletesen a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

64.§

Az önkormányzat vagyona

(1)  Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól  külön önkormányzati rendelet  rendelkezik.

(3)  A polgármester az őt megillető kötelezettségvállalási és utalványozási jog gyakorlásáról a jegyzővel közösen külön rendelkezést ad ki.

VI. fejezet

65. §

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI  KEZDEMÉNYEZÉSEK

(1)   A Képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni az Ötv. 46.§. (1) bek. foglalt  kérdésekben.

(2)   A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

v      a települési képviselők legalább egynegyede,

v      a képviselő-testület bizottsága,

v      helyi egyesület vezető testülete

v      a választópolgárok legalább 25 %-a.

(3) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a (2) bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

(4) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek  eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 5 %-a kezdeményezett.

                                                      VII.fejezet

66.§

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1)   Ez a rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti Kiskunhalas Város Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete

(3)   A szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről  a jegyző gondoskodik.

(4)   A szabályzat megtekinthető:

v      Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalban a  Jegyzői Titkárságon,

v       Városi Könyvtárban.

(5)   A  szabályzat mellékletei:

1.sz.   A Képviselő-testület önként vállalt feladatainak felsorolása.

2.sz.   A polgármesterre átruhozott feladatok és hatáskörök.

3.sz.   Bizottságok feladatai, átruházott hatáskörök felsorolása.

4.sz.   Halasi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott  feladatok.

5.sz. Képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozatok kitöltésére vonatkozó  eljárási   szabályok.

(6)   A szabályzat függelékei:

1. sz.  Kiskunhalas város közigazgatási határainak leírása,  a város  jellemzői,

2.sz.   Kiskunhalas  Város Önkormányzatával kulturális együttműködést kötött   országok és

 települések  felsorolása.

3.sz.   Kiskunhalas  Város Önkormányzata szövetségekkel,  egyesületekkel kötött   tagságának       felsorolása.

4.sz.   Képviselő-testület  és bizottság tagjainak névsora.

5.sz.   Gazdasági Tanácsadó Testület tagjainak  névsora.

6.sz.   Főállású alpolgármester  polgármester által meghatározott feladatköre.

7.sz.   Aljegyző jegyző által meghatározott feladatai.

8. sz.  A Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal  Szervezeti és Működési Szabályzata.

9.sz.   Kiskunhalason képviselettel rendelkező egyházak felsorolása.

10.sz. Kiskunhalas Város Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatai

11.sz  Előterjesztések formai kellékei

Kiskunhalas, 2013. február 28.

      Gyovai István                                                                                     Dr.  Ferenczi Mária

      polgármester                                                                                                 jegyző

Záradék:

A rendelet 2013. március 1-jén kihirdetésre került.

             Dr. Ferenczi Mária                                                      

                        Jegyző

1.sz. melléklet

KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI

v                  Közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló  kulturális, sport és egyéb  célok megvalósításának támogatása, helyi média és közművelődési tevékenység   támogatása.

v                  A  lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése.

v                  Nemzetközi ifjúsági kapcsolatok rendszerének működtetése, a csapatok utaztatásának, fogadásának előkészítése, szervezése. Ifjúsági közösségek támogatása.

v                  A közigazgatási tevékenység színvonalasabbá tétele érdekében a képviselő-testületek tagjainak, tisztségviselőinek, a polgármesteri  hivatal dolgozóinak szakmai képzése.

v                  Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak fenntartása, külföldi kapcsolatok szervezése.

v                  Kapcsolattartás a városban működő egyházakkal, tevékenységük támogatása,

v                  Projektmenedzselés

v                 Városmarketing

v                 Esemény marketing

v                 Turisztikai marketing

2.sz.melléklet

POLGÁRMESTER

 ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRBEN VÉGZETT FELADATAI

A hatályos jogszabályok alapján:

v                     Engedélyezi a város címerének  felhasználását

v                     Engedélyezi Kiskunhalas  város nevének használatát, 

v            Dönt a  város kiemelkedő személyisége elhalálozása esetén a város „saját halottjának“  nyilvánításáról.

v            Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a képviselő-testület tulajdonosi jogosítványait  gyakorolja,

v            Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban a képviselő-testületet  képviseli.  Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról  gondoskodik,

v            Jogosult a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a  vagyonhasznosítási jogügyletek, bérleti   szerződések  megkötésére.

v            Jogosult az önkormányzati vagyonbiztosítási szerződésének  megkötésére,

v            Jogosult az önkormányzati tűzvédelmi, munkavédelmi  és biztonságtechnikai szerződések megkötésére

v            Dönt az ingatlan-végrehajtás során a végrehajtás alá vont ingatlanra  vonatkozóan az elővásárlási jogról 3 millió forint értékhatárig.

v             Jogosult az önkormányzat nevében  pályázatot benyújtani abban az esetben, ha az önkormányzati önerőt nem igényel   és az elnyert támogatás  a későbbiekben  működési többletköltséget nem eredményez.

v                     Normatív és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.

v                     Átmeneti segélyt biztosít.

v            Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére biztosítandó legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatás megszervezésével kapcsolatos feladatokat lát el,

v            Krízishelyzet esetén /pl. elemi kár, családfenntartó halála, súlyos hosszantartó betegség stb./ kivételes méltányosságból átmeneti segélyt állapíthat meg,

v             Közérdekű feladat megoldására  ajánlattétel mellőzésével egyedi elbírálás alapján jelöli ki azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek  fűződik,

v            Dönt az önkormányzati lakásvásárlás részletfizetés engedélyezéséről,

v            Ellátja a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos I. fokú hatósági feladatokat,

v            Ellátja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskört,

v            A helyi védelemben részesülő épületek felújításához vissza nem térítendő önkormányzati támogatást nyújt,

v            Gondoskodik a közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről  az erre a célra létrehozott szervezetek útján.

v                     Jogosult  a költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére intézkedést tenni,

v            Jogosult a behajthatatlan követelés  törlésére a mindenkori  költségvetési törvényben meghatározott  értékhatárig.

3.sz. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI FELADATKÖRE, ÁTRUHÁZOTT FELADAT  ÉS  HATÁSKÖRÖK

1. Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság feladatai:

Ø      Vizsgálja a polgármester, alpolgármester és az önkormányzati képviselők által tett vagyonnyilatkozatokat,

Ø      vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit,

Ø      véleményezi a képviselő-testület elé terjesztett kötelezettségvállalással terhelt határozati javaslatokat, rendelet tervezeteket, szerződés-tervezeteket, felügyeli és ellenőrzi ezek végrehajtását

Ø      felügyeli a képviselő-testület határozatainak és rendeleteinek, szerződéseinek törvényességét,

Ø      véleményezi és felülvizsgálja a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását,

Ø      vizsgálja a képviselők jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését,

Ø      felülvizsgálja a képviselő-testület döntése előtt a képviselő, illetve a polgármesteri hivatal valamennyi dolgozóját érintő,- képviselő-testület elé kerülő  előterjesztést,

Ø       ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését,

Ø       jogi szempontból vizsgálja a szakbizottságok részére átruházott hatáskörök közül az önkormányzat intézményei szervezeti és működési szabályzatát,

Ø      a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri az önkormányzatot érintő peres eljárásokat,

Ø      véleményezi Kiskunhalas Város Közneveléséért díj odaítélésére tett javaslatot,

Ø      polgármester, alpolgármester illetményének megállapítására vonatkozóan előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek,

Ø      véleményezi a városi egészségügyi alapellátás szervezését,

Ø      figyelemmel kíséri az alapellátás helyzetét, és közreműködik az  egészségügyi ellátást igénylô lakossági kapcsolatok erôsítésében,

Ø      véleményezi a város közegészségügyével foglalkozó elôterjesztéseket,

Ø      figyelemmel kíséri a város egészségügyi rendszerét,

Ø      véleményezi Kiskunhalas Város Egészségügyéért díj odaítélésére tett javaslatokat,

Ø      figyelemmel kíséri a város szociális ellátását biztosító intézmények működését,

Ø      véleményezi a szociális szolgáltatásokat érintô képviselô-testületi elôterjesztéseket, elôsegíti a szociális szolgáltatást igénylô lakossági kapcsolatok erôsítését, érdekegyeztetéseket,

Ø      véleményezi, illetve javaslatot tesz a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások tárgyában – átruházott hatáskörben a Polgármester által - hozott döntés ellen benyújtott fellebbezések elbírálásával kapcsolatban,

Ø      véleményezi a szociális intézményvezetôi pályázatokat,

Ø      véleményezi „Kiskunhalas Város Szociális Ellátásáért“ díjra tett javaslatokat,

Ø      jogosult közreműködni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások felülvizsgálatában,

Ø      véleményezi a  hatáskörébe tartozó szociális és egészségügyi tárgyú előterjesztéseket,

Ø      véleményezi a szociális,  gyermekvédelmi és egészségügyi intézmények alapításával és megszüntetésével kapcsolatos előterjesztéseket,

Ø      kapcsolatot tart a város területén működő szociális tevékenységet is folytató társadalmi szervezetekkel,

Ø      az önkormányzat egészségügyi feladatainak  ellátására vonatkozó  döntések végrehajtását koordinálja,

Ø      a feladatkörébe tartozó, de pénzügyi jellegű döntések  előkészítésében közreműködik,

Ø      figyelemmel kíséri az  egészségügyi ellátást, javaslatot tesz annak fejlesztésére,

Ø      elemzi az egészségügyi ellátás szükségleteit,

Ø      figyelemmel kíséri a város gyógyszerellátását, részt vehet a felmerülő problémák megoldásában,

Ø      a képviselő-testület megbízása alapján  tájékozódhat a feladatkörébe tartozó ügyekben, ilyen megbízás kiadását maga is kezdeményezheti,

Ø      véleményezi a szociális intézmények fejlesztésére adott támogatások megállapítását,

Ø      véleményezi a  feladatkörébe  tartozó gazdasági és pénzügyi döntésre vonatkozó előterjesztéseket,

Ø      véleményezi a bizottság munkájával kapcsolatos személyi jellegű előterjesztéseket.

Ø      közneveléssel, művelôdéssel kapcsolatos érdekek feltárása, egyeztetése,

Ø      köznevelési és művelôdési intézmények, helyi média működési feltételeinek figyelemmel kísérése,

Ø      szükség szerint javaslat kidolgozása, költségvetési prioritások meghatározása,

Ø      közneveléssel, művelődéssel, médiával  kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködô szervezetek és önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás elôkészítése, koordinálása,

Ø      pedagógiai programok véleményezése,

Ø      képviselô-testület által történô megbízás alapján véleményezés, javaslattétel köznevelési, kulturális, helyi média  témakörökben,

Ø      Kiskunhalas város kulturális életének egyeztetése, új folyamatainak kezdeményezése, támogatása, új tevékenységi, új működési formák véleményezése,

Ø      önkormányzat éves - évközi - támogatási rendszerének kidolgozása, (elkülönített kulturális alap, művészeti alap) létrehozására javaslattétel,

Ø      kulturális élet szereplôinek átképzésére, továbbképzésére, támogatására, oktatási iskolán kívüli művelôdésre, közösségfejlesztési tevékenység támogatására javaslattétel,

Ø      köznevelési, művelődési intézményvezetôi állás betöltésére benyújtott pályázat véleményezése,

Ø      a képviselô-testületekkel, testvérvárosokkal és egyházakkal kötött megállapodások véleményezése, azok végrehajtásának elôkészítése és ellenôrzése,

Ø      véleményezi a Kiskunhalas Város Közneveléséért és Közművelődéséért díj odaítélésére benyújtott javaslatokat,

Ø      a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításával kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

Ø      a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek figyelemmel kísérése,  a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése,

Ø      javaslatot tehet külső szakértő felkérésére a művelődési, közgyűjteményi és művészeti  tevékenységgel kapcsolatos  feladatok szakmai jellegű megvizsgálására,

Ø      figyelemmel kíséri a művelődési, a média, közgyűjteményi, és művészeti tevékenységgel kapcsolatos feladatokat,

Ø      véleményt nyilváníthat a nem önkormányzati tulajdonú épületen meglévő művészeti alkotások védelme érdekében,

Ø       közreműködik a  város közterületeinek elnevezésével kapcsolatos előterjesztések elkészítésében,

Ø      figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó  intézmények, gazdasági szervezetek és az önkormányzat által támogatott egyesületek, szervezetek működését,

Ø      javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó költségvetési prioritások meghatározásához,

Ø      közreműködik a feladatkörébe  tartozó szolgáltatások megszervezésében, önkormányzatok közötti együttműködések, társulások kialakításában,

Ø      feladatkörébe tartozó ügyekben véleményezi a nemzetközi kapcsolatok kialakítását, koordinálását,

Ø       figyelemmel kíséri  a köznevelési intézmények működését, értékeli  a pedagógiai programjukban meghatározott feladatok végrehajtását,

Ø      közreműködik a köznevelési és kulturális témakörben készülő koncepciók előkészítésében,

Ø      figyelemmel kíséri a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátását,

Ø      értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkoztatási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét,

Ø      elôkészíti a diák -, szabadidôsport és versenysporttal kapcsolatos képviselô-testületi döntéseket, végrehajtását és ellenôrzését,

Ø      figyelemmel kíséri a kül- és  belföldi sportrendezvényeket,

Ø       közreműködik  a város középtávú sport, ifjúsági  koncepciója elkészítésében, figyelemmel kíséri az abban foglaltak megvalósulását,

Ø      elősegíti az ifjúsági és gyermekkorosztály szabadidő eltöltési, sportolási lehetőségeinek fejlesztését, bővítését,

Ø      folyamatos kapcsolatot tart fenn a város sportegyesületeivel, együttműködik a sportot támogató  gazdasági és civil szervezetekkel, intézményekkel,

Ø      segítséget nyújt az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények sporttevékenységgel kapcsolatos  tárgyi és személyi feltételek kialakításában,

Ø      figyelemmel kíséri  a testnevelés, a diáksport, szabadidősport, a verseny és élsport, természetjárás feltételeinek biztosítását,

Ø      figyelemmel kíséri a testneveléssel, sporttal kapcsolatos feladatok ellátását,

Ø      véleményezi  a sporttal foglalkozó  szervezet fejlesztését, támogatását,

Ø      körzeti jellegű szolgáltatások megszervezésében, önkormányzatok közötti együttműködések, társulások kialakításában való közreműködés,

Ø      feladatkörének megfelelően részt vesz a nemzetközi kapcsolatok kialakításában, koordinálásában,

Ø      tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a képviselő-testület megbízza, ilyen megbízás kiadását a bizottság is kezdeményezheti,

Ø      figyelemmel kíséri a Kiskunhalason megrendezésre kerülő ifjúsági és diák rendezvényeket,

Ø      fokozott figyelmet fordít a fiatalok kriminalizálódásának megelőzésére, e tárgykörben kapcsolatot tart a középiskolákkal,

Ø      figyelemmel kíséri az ifjúsági és gyermek jogok, érdekek érvényesítési lehetőségek alakulását,

Ø      támogatja az ifjúsági információs, segítő, tanácsadó feladatok elvégzéséhez szükséges háttér megteremtését,

Ø      közreműködik az informatikával kapcsolatos koncepciók kidolgozásában,

Ø      kapcsolatot tart a helyi és térségi informatikával, kommunikációval foglalkozó csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel, iskolákkal,

Ø      figyelemmel kíséri a   város  informatikai rendszerének fejlesztését, segíti a város belső és külső kommunikációját,

Ø      pályázati feltételeket dolgoz ki a városi sporttámogatási alap felosztásához  és javaslatot tesz annak elbírálására

Átruházott hatáskörben:

v   Jóváhagyja  a képviselő-testület döntésének megfelelően a pályázatok, versenytárgyalások, 10 millió forint feletti ingatlanértékesítések, közbeszerzési eljárások során készült szerződéseket, illetve azok esetleges módosításait,

v   Dönt a feladatkörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítéséről, elengedéséről, részletfizetés   engedélyezéséről.

v    Dönt a  bérbeadó javaslata alapján a szociális helyzetük miatt rászorult lakásigénylők részére a lakás kiutalásáról.

Ø      Jóváhagyja az önkormányzat által alapított közvevelési, művelődési intézményei szervezeti    és   működési szabályzatát,házirendjét, intézményi minőségirányítási programját

Ø      Dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázatra benyújtott kérelmekről.

2. Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság feladatai

Ø      részt vesz  a  gazdasági program elôkészítésében,

Ø      véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezeteit,

Ø      véleményezi a költségvetési koncepciót,

Ø      közreműködik a költségvetési rendelet-tervezet elôkészítésében,

Ø      figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés-csökkenés) alakulását, értékeli az azt elôidézô okokat,

Ø      vizsgálja a hitelfelvétel indokait, és gazdasági megalapozottságát,

Ø      ellenôrizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

Ø      véleményezi a képviselô-testület által alapított alapítvány induló forrásait,

Ø      részt vesz a képviselô-testület által alapított gazdasági társaságok tulajdonosi döntéseinek elôkészítésében,

Ø      véleményezi az önkormányzati ingatlanok értékesítésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést,

Ø      véleményezi az önkormányzati tulajdonnal rendelkezô  gazdasági társaságok alapítását és működését,

Ø      véleményezi és javaslatot ad az ingatlan-értékesítési-, bérleti ügyekben, ingatlan-hasznosítás lebonyolításában, szervezésében,

Ø      javaslatot tesz az önkormányzati vállalkozásokra, felmérést készít a vállalkozás várható hatásairól,

Ø      közreműködik az idegenforgalommal kapcsolatos koncepció kialakításában,

Ø      véleményezi a lakásgazdálkodási koncepcióról szóló előterjesztést,

Ø      közreműködik az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok, (törzsvagyon, forgalomképtelen, forgalomképes vagyontárgyak) körének meghatározásában, javaslatot tesz annak gazdaságos működésére,

Ø      az önkormányzati vagyon értékesítésének,  hasznosításának ellenőrzése,

Ø      javaslatot tehet a képviselő-testületnek ingatlanok, üzletrészek, részvények és egyéb vagyontárgyak vásárlására,

Ø      véleményezi a szolgáltatás- fejlesztési programokat és az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket,

Ø      segítséget nyújthat a vállalkozási program kidolgozásához,

Ø      vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, mellyel a képviselő-testület megbízza, ilyen megbízás kiadását maga a  bizottság is kezdeményezheti,

Ø      kezdeményezi a  feladatkörébe tartozó országos, térségi és városi szintű  társaságok, szövetségek, egyesületekhez történő csatlakozást és véleményezi más  feladatkörökhöz tartozó hasonló tagsági részvételeket.

Ø      közreműködik a költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásában,

Ø      közreműködik a város idegenforgalmi lehetőségének bővítésében,

Ø      részt vesz a forgalmi rend  felülvizsgálatában,

       véleményezi:

Ø      a közutak forgalmi rendjének kialakítását,

Ø      a  településfejlesztési és városüzemeltetési feladatokat,

Ø      az idegenforgalommal kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket,

Ø       a városfejlesztési,  idegenforgalmi és turisztikai koncepciókat, programokat, terveket, a város közműveinek fejlesztése tárgykörébe tartozó, valamint az önkormányzati intézmények elhelyezésével kapcsolatos koncepciókat, az idegenforgalommal, városarculattal kapcsolatos fejlesztési terveket, előterjesztéseket,

Ø      az önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos előterjesztéseket,

Ø      a településfejlesztési, építőipari, közlekedési, vízügyi, környezetvédelmi, lakás és kommunális ellátási és fejlesztési tevékenységekkel kapcsolatos előterjesztéseket,

Ø      a szolgáltatás-fejlesztési programok kialakítása tárgyában készített előterjesztéseket a város fejlődését elősegítő vállalkozások, társaságok támogatási, együttműködési formáinak kialakítását,

Ø      közműellátással és az önkormányzati tulajdonban lévő telkek kialakításával összefüggő előterjesztéseket,

Ø       városüzemeltetést érintő intézmények, költségvetési szervek létesítését, alapítását, átalakítását,

Ø      az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítását,

Ø      településrendezési tervről és a részletes rendezési tervről szóló rendelet tervezeteket és azok módosításait,

Ø      közműellátási, vízügyi, lakás és kommunális ellátási és fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos előterjesztéseket,

Ø      a város infrastrukturális ellátását biztosító szolgáltató szervezetek fejlesztési programjait,

Ø      önkormányzati intézmények, szervezetek, vállalkozások létesítését, alapítását, átalakítását,

Ø      a városfejlesztési, a város közműveinek fejlesztése tárgykörébe tartozó, valamint az önkormányzati intézmények elhelyezésével kapcsolatos koncepciókat,

Ø      a feladatkörébe tartozó jelentősebb önkormányzati beruházásokat előkészítő terveket, döntéseket, pályázati kiírásokat, központi pénzalapok elnyeréséhez készülő pályázatokat.

Ø      figyelemmel kíséri a kereskedelmi alapellátást,

Ø      együttműködhet a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyekkel, jogi személyiség-nélküli gazdasági társaságokkal az alapvetően helyi lakossági érdekeket szolgáló közút építésére,

Ø      figyelemmel kíséri a természetjárás és a turizmus  feltételeinek biztosítását,

Ø      kezdeményezi a feladatkörébe tartozó országos, térségi és városi szintű társaságokhoz, szövetségekhez, egyesületekhez  való csatlakozást,       

Ø      véleményezi a mezôgazdasági hasznosítású ingatlanok értékesítésérôl szóló képviselô-testületi elôterjesztéseket,

Ø      szakvéleményt nyújt a mezôgazdasági  vállalkozások pályázati lehetôségeihez és figyelemmel kíséri a pályázati felhívásokat,

Ø      jelzéssel élhet a parlagterületek felszámolása ügyében,

Ø      a környezetvédelmi feladatok ellátásához szakértôi csoportot működtet,

Ø      figyelemmel kíséri a környezetvédelmi munkaprogramban rögzített tájvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi feladatok végrehajtását,

Ø      figyelemmel kíséri a mezőgazdaságból élő őstermelők, gazdálkodó szervezetek  megvalósulási terveit,

Ø      a kistérségben élők termékértékesítési elképzeléseinek figyelemmel kísérése,

Ø      elemzi és értékeli a lakóhelyi környezet állapotának alakulását, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, és arról szükség szerint tájékoztatja a lakosságot,

Ø      közreműködik a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak kijelölésében,

Ø      közreműködik a környezetvédelmi tárgykörbe tartozó koncepciók megalkotásában,

Ø      véleményezi a képviselő-testület elé kerülő környezetvédelemmel kapcsolatos rendeleteket és előterjesztéseket,

Ø      kapcsolatot tart a helyi és térségi környezetvédelemmel foglalkozó csoportokkal, szervezetekkel,

Ø      külterületi utak kijelölését véleményezi,

Ø      együttműködik a  hegyközséggel, a tőle kért tájékoztatást megadja,

Ø      részt vesz a zöld napok keretében szervezett akcióban,

Ø      figyelemmel kíséri a város zöldterületgazdálkodását és fejlesztését véleményezi,

Ø      véleményezi a környezetvédelmi alap felhasználását.,

Ø       figyelemmel kíséri a Halasi Többcélú Kistérségi társulás és Kiskunhalas Város  önkormányzata között létrejött megállapodások végrehajtását.

Ø      a közbiztonság helyzetének javítása érdekében folyamatosan együttműködik a rendvédelmi szervekkel, polgárőrséggel,

Ø      elôkészíti a városi rendészet rendszerének kialakítását, működését ellenôrzi,

Ø      véleményezi a városi rendészettel kapcsolatos képviselô-testületi rendeleteket és az ehhez kapcsolódó képviselô-testületi elôterjesztéseket,

Ø      kivizsgálja a közrendre vonatkozó lakossági panaszokat,

Átruházott hatáskörben:

v   engedélyezi az intézményi többletbevételből származó költségvetési előirányzat módosítást,

v   meghatározza az önkormányzat tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaságok taggyűlésére a tulajdonosi álláspontot,

v   dönt ingó vagyontárgy vásárlásáról az önkormányzat (intézményi) költségvetésében tervezetten felül,

v   dönt ingó vagyontárgy értékesítéséről, a vagyon használatának, illetve a hasznosítási jogának átengedéséről, cseréjéről, biztosítékul adásáról és egyéb módon való megterheléséről,

v   dönt a behajthatatlan követelések törléséről a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett,

v   figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon értékesítését, ellenőrzi a hasznosítását,

v   engedélyezi a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadását,

v   a vagyonkezezlő – kivéve az önkormányzati tulajdonosi irányítás alatt működő gazdasági társaságok – használatában, kezelésében lévő tárgyi eszköz értékesítése,

v   vagyonkezelő részére az önkormányzat (intézményi) költségvetésében tervezetten felül tárgyi eszköz  vásárlása,

v   szakképzési alapból történő, egy évnél több működési többletkiadással járó vásárlások,

v   jutalmat állapíthat meg a polgármester meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján.

v   Dönt az  önkormányzat kizárólagos, ill. többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek legfőbb szervének az ügyvezetők és a Felügyelő Bizottságok elnökeinek és tagjainak polgármester által javasolt tiszteletdíjáról

v   [1].

v   dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, az önkormányzati tulajdonú ingatlanon és közterületen történô építés, bontás, fennmaradás,  valamint rendeltetés módosítás esetén.

4.sz. melléklet

HALASI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT FELADATOK:

v      vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait,

v      megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei és a regionális területfejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására,

v       a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;

v      folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő kormdányhivatallal, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;

v       véleményt nyilvánít megyei és a regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseket illetően,

v       forrásokat gyűjthet a fejlesztési programok megvalósításához,

v       képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben,

v       pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez,

v      a jogszabály szerinti források felett rendelkezik.

v      a társulás és tagjai közbeszerzési eljárásainak közös szervezése és bonyolítása

v      A kommunikációs rendszer kistérségi szintű egységes működtetése

Hétközi és hétvégi ügyelet ellátása:

v      Központi orvosi ügyeleti feladat egész kistérségre történő megszervezése.

 Szociális és gyermekjóléti alapellátás, szakellátás és  intézményi feladatellátás:

 Családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi szolgáltatások, támogató szolgálat, idősek nappali ellátása/idősek klubja, idősek otthona, idősek átmeneti otthona, fogyatékosok otthona, hajléktalan szállás, szociális étkeztetés, gyermekjóléti szolgálat, családok átmeneti otthona.

5.sz. melléklet

S Z A B Á L Y Z A T

a polgármester, alpolgármester és képviselői vagyonnyilatkozatok kitöltésére  és ellenőrzésére

Általános rendelkezések

1.) Az önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv.  33/B. §-a és a helyi  önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000.évi XCVI tv.  10/A. §. (1) bekezdése alapján a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente, az önkormányzati képviselő a megbízólevelének  átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.  A polgármester vagyonnyilatkozatára a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának szabályai vonatkoznak.

2.)A vagyonnyilatkozat tételre vonatkozó határidő lejárta után – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő jogait nem gyakorolhatja, juttatásban nem részesülhet.

3.)Az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatra kötelezettet kötelezettségéről a megbízólevél átvételét követő 3 napon belül,  a következő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről  a  határidő lejárta előtt 30 napon belül  tájékoztatja.

4.) A vagyonnyilatkozat kitöltése során a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas, vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatok megkülönböztetését a személyi rész megfelelő kitöltésével  kell biztosítani.

A vagyonnyilatkozatokat borítékba kell helyezni és névvel ellátni. A polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni és tárolni. Az azonosító adatok ( pl.: takarékbetétkönyv azonosító adatai) csak az esetleges ellenőrzéshez szükségesek, azokat a vagyonnyilatkozatban feltüntetni nem kell.

5.)A vagyonnyilatkozat  átvételéről az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság igazolást  ad.

6.) A vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Titkárságon kell őrizni.

Az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság működésének ügyviteli feladatait a  Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Titkárság  vezetője   látja  el.

A vagyonnyilatkozatok kitöltésére vonatkozó  általános szabályok

A vagyonnyilatkozatokat írógéppel  vagy golyóstollal, olvashatóan kell kitölteni.

Amennyiben a kitöltés során tévedésre, vagy elírásra kerül sor, a hibát javítani nem lehet, hanem az elrontott  lap helyett új lapot kell kitölteni.

Azokat a sorokat, amelyekbe nem tüntet fel adatot, ki  kell húzni.

A vagyonnyilatkozat utolsó oldalán fel kell tüntetni a kitöltés dátumát és azt saját kezűleg aláírni.

A vagyonnyilatkozatokat  2 példányban kell kitölteni, melyből 1 példány a kötelezettnél marad.

Vagyonnyilatkozatok ellenőrzése

1.) A vagyonnyilatkozatok ellenőrzését az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság elnökénél  bárki  írásban kezdeményezheti.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos  eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

2.)A bizottság  felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában  feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

3.) A vagyonnyilatkozattal  kapcsolatos  eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

4.) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon  vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást ( adatot ) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

5.) Az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Az eljárás eredményéről az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság  a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad.

                                                                           1. sz. függelék

Kiskunhalas város közigazgatási határainak leírása és a városra jellemző adatok

Kiskunhalas város a Duna-Tisza közötti homokhátságon fekszik, közel egyenlő távolságra mindkét folyótól, a fővárostól 134 km-re délre. 

A település a homokvidék legmagasabb pontján található, tengerszínt feletti magassága 132 m.

Ez a vidék az ország legnaposabb része, az évi napsütéses órák száma 2050 felett van.

A város közigazgatási területe 22758 ha, amelyből 1399 ha belterület, 21359 ha külterület.

A külterületi tanyás  terület nevei: Alsószállás, Kistelek puszta, Bogárzó puszta,  Alsóöregszőlők, Alsótelep tanya, Felsőkistelek puszta, Felsőöregszőlők, Felsőtelep tanya, Partiszőlők, Inoka -Kistelek puszta,   Rekettye puszta, Sóstói szőlők.

A napfényes vidék természeti különlegessége  a zömmel észak-nyugat felől fújó szél által alakított homokbuckás táj. Kiskunhalas területét valamikor nádasok, mocsarak, tavak  tarkították.( Neve is innen ered.)  A nádas benyúlt a város mostani központjáig  és csak az 1960-as évek táján, amikor az 1955-től kimélyített Dongéri csatorna kezdi elvinni az ősi mocsarak vízét, indul meg a terület feltöltése.

A település környéke évezredek óta lakott. A tatárjárást  követően  IV. Béla király  hívó szavára visszajönnek a kunok erre a tájra és Halas vidékén jön létre az egyik legnagyobb kun szállás. Az 1366-ból származó  első írásos  emlék  Halast, mint kun kapitányi székhelyet említi. Az első oklevél, amely városként említi a települést, 1439-ből való. Ettől a dátumtól eredeztetik Kiskunhalas  városi mivoltát.

A történelem során  e helyt érő sok pusztítás közül kiemelkedik az 1566-os, amikor a krími tatárok kipusztítják a várost, szinte teljes egészében újra kell telepíteni. A kun jelleg elvész.

Sok keserűséget hozott a török kiűzéséért folyó XVII sz. végi háborúskodás is. A császári katonaság kegyetlenségei mellett Lipót császár 1702-ben a Német Lovagrendnek eladta az egész Jász-Kunságot. Az itt élő jobbágyi sorba süllyesztett emberek  örömmel üdvözölték a Rákóczi szabadságharcot. Az itt portyázó kurucukra támadó császári seregek  és rác felkelőkkel vívott véres ütközet 234  elesett kuruc harcos tetemei felett emelkedik  Damkó József szobrászművész „Búsuló kuruc” alkotása. Rákóczi kiváltságlevelet adományozott a városnak, Halas pedig 50 lovast küldött a kuruc seregbe.

 1745-ben  Halas életében nagy fordulatot jelentett, hogy a  Jász-Kunság  lehetőséget kapott,  megváltsa magát a Német Lovagrendtől. Halas és környéke 50.900 Ft megváltási összegért visszanyeri ősi kiváltáságait. Ez a redemptio, amit évek óta május 6-án a Város Napjaként ünnepelnek a halasiak.

Az eredetileg kun és református város a betelepülőkkel kevert lakosságúvá vált.

Az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés  hatással van erre a településre is.

1890-ben megépül a gimnázium, majd a századforduló utáni években elkészül a  városháza épülettömbje. Ekkor néhány évig két akadémikus: Szilády Áron és Thury József él a városban.

A betelepülő kis üzlethelyiséget nyitó Schneider család hamarosan 100 vagonos tételben termelő és forgalmazó üzemet működtet. ( Ez lesz 1958-ban a halasi munkásság bölcsője.)

A két világháború között épült a Csipkeház, ahol a mai napig készítik a kézzel vart leheletfinom halasi csipkét. A halasi csipke most éli reneszánszát, levédett termék, konzuli ajándék és  2000-ben alapított Hungaricum Klub 5. tagja lett 2003 májusában.

A város képe ekkor még nagyon rendezetlen és a mocsár  adta kellemetlenségek miatt az emberek nagy része tanyára áramlik.

A II. világháború hadszíntérré  változtatta a várost is.

 1949-ben befejeződtek az államosítások Halason is.  Megteremtődtek  az új közigazgatás feltételei.  A mezőgazdaság és az ipar fejlődése is megindul.

1957-ben  sikert hozott a   49 fokos termálvíz  felszínre törése, ami megindítja példás helyi összefogással a városi strand megépítését.

A ’70-es évek derekától sorra bővülnek és épülnek az iskolák, 1974-ben megépül a 600 ágyas kórház. Ettől  kezdve a város fejlődése töretlen.

1990-es évektől az egykor államilag  idetelepített  könnyű és nehézipari vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szerepét  folyamatosan  magánvállalkozások vették át.

Ma már  életképes gazdasági társaságok,  és külföldi tőkével működő gazdaságilag is meghatározó nagyvállalkozások foglalkoztatják a lakosság nagy részét.

A kultúra működésében is megjelent a magánérdekeltség és a civil szervezetek egyre sokszínűbbé váló tevékenysége is erősödik.

A városi kultúra helyszínei a Művelődési Központ Kht,  a  Filmszínház , Martonosi Pál Városi Könyvtár, a Csillagvizsgáló,  a Végh Kúria, ahol a Munkácsy-díjas Diószegi Balázs  festő művész alkotásainak állandó kiállítása tekinthető meg,  a Gyűjtemények Háza, itt Berki Viola festőművész képei láthatók, és a működőképes Sáfrik-féle szélmalom.

A városban  hetente helyi lap jelenik meg, helyi televízió és rádió működik.

Az iskolák és a város,  számos partnervárosi kapcsolattal nyit ablakot a diákok,  az új ismeretek szerzésére.

Kiskunhalas város partnervárosai: Hódmezővásárhely

                                                         Magyarkanizsa- Szerbia,

                                                         Kronach – Németország,

                                                         Nowy Sacz – Lengyelország,

                                                         Sepsiszentgyörgy- Románia

                                                         Airkraukle – Lettország.

Szállodai és vendéglátó egységei komfort érzetet biztosítanak az idelátogatók részére.

A 30.000 lakosú település, térségi, intézményi, kereskedelmi és szolgáltató központ.

 A városon  nemzetközi főút és vasútvonal halad át. A telefonellátottsága 100%-os, a térségben bármely mobilhálózat elérhető.

Kiskunhalas a felzárkózó kisvárosok körébe tartozik.

Szellemi tőkéje, iskolázottsági mutatói jók. A város  térségi központi szerepéből adódóan kiterjedt és sokrétű oktatási, szakképzési  feladatot lát el.  Az egészségügy és egyéb szolgáltatása során 130.000 fős vonzáskörzetet lát el.

 Egyre több feladat kerül a Többcélú Kistérségi Társuláshoz a közigazgatás  területén.

Kiskunhalas város Ipari Parkkal rendelkezik, melynek betelepítése  a végéhez közeledik.

82 települést összefogó regionális hulladékgazdálkodási projekt megvalósítása folyik.

A kiemelkedő partnervárosi kapcsolataiért és az európai eszmeiség szélesítése terén kifejtett huzamos tevékenységéért Kiskunhalas város  1999-ben megkapta az Európa Diplomát, 2001-ben az Európa Tanács  Becsületzászlóját, 2005-ben a Dicsőség Plakettet.

A városkép az idelátogatók részére  kellemes benyomást kelt, a rendezett városközponttal, a Virágos Város cím birtoklásával, a felújított társasházakkal, az újonnan épülő egyre szebb családi házakkal és az emberek saját környezetére  vigyázó és igényesen rendezett  kinézetével.

A város állandó lakóinak száma:  29444 fő(2012. január 1. adatok alapján))

A Városháza elérhetősége: 6400 Kiskunhalas Hősök tere 1

                                   Telefon: 77/523-100 ( központ)

                                   Fax: 77/423-612

                                   E-mail: halaspgh@kiskunhalas.hu

                                   Honlap: www.kiskunhalas.hu

         2.sz. függelék

Kiskunhalas város  kulturális együttműködést  kötött  az alábbiakban felsorolt országokkal

–        Szerb Köztársaság: Magyarkanizsa                              1982

–        Lengyelország Nowy Sacz                                          1993

–        Németország: Kronach                                               1994

–        Magyarország: Hódmezővásárhely                               1997

–        Románia: Sepsiszentgyörgy                                         1997

–        Lettország : Aizkraukle                                               2005

–       Szerb Köztársaság: Szabadka                                           2009

                                                                            3.sz. függelék

Kiskunhalas város  tagja az alább felsorolt  szervezeteknek

1. Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége,

2. Kiskun Önkormányzatok Szövetsége,

3. Magyar Szőlő és Borvárosok Szövetsége,

4. Jász, Kiskun és Nagykun Kapitányok Tanácsa

5. Kiskun Önkormányzatok Szövetségének Közgyűlése

6. “Kun Összefogás” Konzorcium