Barnag  Község Önkormányzata Képviselő- testülete

1/2015. (I.28.) és 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletekkel módosított

6/2013. (IV.15.) önkormányzati rendelete

Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Barnag Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Barnag Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 8291 Barnag Fő u. 33.

(3) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzskönyvi azonosító száma: 431 439

b) KSH számjele: 15431435 8411 321 19

(4) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az 1. függelék tartalmazza.

(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal)

(6) Az önkormányzati hivatal székhelye: 8246 Tótvázsony, Magyar u. 101

(7) A képviselő-testület megnevezése: Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A címer leírása: 

A címerpajzs a pajzsfőnél vágott, ívelttalpú háromszögű pajzs.

A pajzsfő arany mezejében három, zöld, kétleveles szőlőfürt lebeg, alatta zöld mezőben a pajzs alsó éléből, kéttornyú arany templom emelkedik. A templom jobb oldali tornyán arany kereszt, bal oldali tornyán arany csillag.

A pajzs alatt íves arany szalagon fekete „BARNAG” felirat látható.

(3) Barnag község zászlajának leírása:

A zászlólap zölddel és arannyal hasított álló téglalap. A község színes címere a lobogó hosszanti tengelyének felső egyharmados osztásvonalára van helyezve. A zászlólap alsó éle arannyal rojtozott.

(4) A jelképekről és azok használatának rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere,  a köríven a következő felirat olvasható: Barnag Község Önkormányzata.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Polgármester Barnag.

(3) Az Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú bélyegzői:

1.)  középen  Magyarország címere,  a köríven a következő felirat olvasható: Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal  *Jegyző*

2.)  középen Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható:  Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal  * Pénzügy*

4. § (1) Az önkormányzat szervei:

a)     a polgármester,

b)    a képviselő-testület bizottságai,

c)     a jegyző,

d)    Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal

2) Az önkormányzat Nagyvázsony, Vöröstó, Mencshely, Pula községek önkormányzatával közösen tartja fenn a következő, Nagyvázsonyban működő önkormányzati intézményeket:

a)     Mesevár Óvoda és Bölcsőde,

b)    Iskola Konyha.

(3) Az önkormányzat Vöröstó, Hidegkút és Tótvázsony községek önkormányzatával közösen tartja fenn a következő, Tótvázsonyban működő önkormányzati intézményt:

a)     Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

5. § (1) Az önkormányzat alaptevékenység szerinti szakágazati besorolása:

(2) Az önkormányzat alaptevékenységként látja el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

(3) Az önkormányzat szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységét a 2. függelék tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:

a)     a közterületek használatával kapcsolatos döntéshozatal,

b)    egyes szociális ellátások megállapításával kapcsolatos döntéshozatal,

c)     az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott jogosítványok gyakorlása,

d)    az állattartásról szóló rendeletben meghatározott jogosítványok gyakorlása,

e)     „Bursa Hungarica” Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázat kiírása,

f)      Döntés az önkormányzati kötelezettségvállalást – ide értve a működési költséget is – nem igénylő pályázatok benyújtásáról,

g)     mint a közút kezelője megadja a tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást a közút nem közlekedési célú igénybevételére,

h)    véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,

i)       dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről,

j)        dönt a közfoglalkoztatott személyek foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának elvégzésére vonatkozó megállapodás megkötéséről,

k)      dönt a természetbeni ellátásként megállapított lakásfenntartási támogatással

kapcsolatosan az előre fizetős mérőóra működtetéséről szóló megállapodás megkötéséről,

l)       dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról.

m)  a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése esetén e szervezetek bevonása.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1.      Alakuló ülés, rendes és rendkívüli ülés

7. § A képviselő-testület tagjainak száma 3 fő. A képviselők névsorát a 3. függelék tartalmazza.

8. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a polgármester köszönti és vezeti.

(2) A polgármester és a képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Helyi Választási Bizottság elnök helyettese olvassa elő.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A testületi ülések ütemezését a képviselő-testület által jóváhagyott éves munkaterv tartalmazza. A munkatervet a képviselő-testület tárgyév február 15. napjáig hagyja jóvá.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(3) Rendkívüli ülést a polgármester bármikor összehívhat. Ha a rendkívüli testületi ülés összehívását a települési képviselők 1/3-a polgármesternél indítványozza, akkor az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét, idejét és összehívásának indokát.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. Nem szükséges a rendkívüli ülés összehívása, ha a képviselő-testület 10 napon belül ülést tart. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendjébe kell felvenni.

2. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatás abban az esetben áll fenn, ha a polgármester folyamatosan legalább 10 napig nem tudja feladatát ellátni.

(3) A képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester írja alá.

 (4) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább az ülést megelőző nap kézbesíteni.

(5) A képviselő-testület sürgős döntést igénylő esetben írásos meghívó nélkül is összehívható (pl.: telefonon, üzenet útján). Az érdekelteket az ülés időpontjáról és indokáról legalább 1 nappal az ülés napját megelőzően értesíteni kell.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell értesíteni. Az értesítést a képviselőknek szóló meghívó kézbesítésével egyidejűleg kell megjelentetni.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a)  a napirendi pontok előterjesztőit,

b) akiknek meghívását a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához a polgármester indokoltnak tartja.

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(8) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

(9) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.

3. Indítvány, sürgősségi indítvány

11. § (1) Indítvány, sürgősségi indítvány benyújtására jogosult:

a)     a polgármester,

b)    a jegyző,

c)     a képviselő,

d)    a nemzetiségi önkormányzat elnöke

e)     az önkormányzat költségvetési szervének vezetője

(2) Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 10 nappal az ülés előtt.

(3) Sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon írásban lehet benyújtani a polgármesternél.

(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt – elfogadása esetén – a képviselő-testület napirend előtt tárgyalja. Ha a képviselő-testület a sürgősséget elutasítja, az indítványt a következő ülés napirendjébe kell felvenni.

4. Az előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló, a tájékoztató és a kérelem.

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.

(3) A rendeleti javaslatot és a beszámolót kizárólag írásban lehet előterjeszteni.

(4) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előre ki nem küldött, írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(5) Az ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) a jegyző,

e) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint

g) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet képviselője.

5. A tanácskozás rendje

13. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

a) számszerűen megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,

b) név szerint megállapítja a távol lévő települési képviselők számát, valamint azt is, hogy a távolmaradásukat bejelentették-e,

c) megnyitja az ülést,

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) szavazásra bocsátja a kiegészítő és módosító javaslatokat,

g) szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

h) megállapítja a szavazás számszerű eredményét és ismerteti a döntést,

i) a napirendi pontok megtárgyalása után biztosítja a képviselők számára a bejelentések megtételét, kérdések feltevését,

j) az ülés folyamán biztosítja az ülés rendjét,

k) az ülést berekeszti.

(2) A polgármester az ülés során végig figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét.

(3) A határozatképtelen testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles összehívni. Az újra összehívásra kerülő ülésen az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatható.

14. § (1) A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, külön számozott határozat hozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) A polgármester a napirend –meghívó szerinti írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre –a rendeletben foglaltaknak megfelelően –írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(4) Egy-egy napirend tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők a vitához többször is hozzászólhatnak. Egy-egy hozzászólás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet.

(5) A jegyző törvényességi észrevételt a napirend tárgyalása során bármikor tehet.

(6) A képviselő-testület ülésein a tevékenységi körükbe tartozó kérdések tárgyalásakor valamennyi vöröstói székhelyű társadalmi szervezetet illetve egyesületet tanácskozási jog illeti meg.

15. § (1) Az ülés rendjének fenntartása során a polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.

(2) A d) és e) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatók.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre felfüggesztheti.

16. § választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az érintettet a jegyző tájékoztatja, hogy kérésére zárt ülés tartható. Az érintett az ülésen szóban, vagy előzőleg írásban kérheti a zárt ülés tartását.

6. A vita

17. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, kifejthetik a véleményüket.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, azután az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. 

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek jeleznie kell, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.

(6) A szavazás lezárását követően nincs helye újabb hozzászólásnak.

(7) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását.  Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.  

7. Döntéshozatal

18. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívül minősített többség kell a következő esetekben:

      a)  a képviselő-testület hatáskörének átruházása,

      b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

      c) az önkormányzati vagyon elidegenítése, vállalkozásba történő bevitele,

      d) hitelfelvétel,

      e)  fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

      f) 

      g)  gazdasági program elfogadás,

h) közös fenntartású intézmények költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadásához.

19. § (1) A szavazás módja nyílt és titkos szavazás.

(2) A nyílt szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(3) Név szerinti szavazásról külön számozott határozat hozatala nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület. A név szerinti szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(4) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a határozati javaslatot, majd a jelenléti ív szerint sorolja a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor "igen", "nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a határozati javaslat szövegét, a képviselők szavazatát és mellette a képviselők aláírását.

(6) Zárt ülésen történő döntéshozatal esetén bármely képviselő indítványozhatja a titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön számozott határozat hozatala nélkül dönt.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazó helyiség és urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által választott 2 tagú szavazatszámláló bizottság végzi.

(9) Elutasító döntés esetén ismételt szavazásra a jelen lévő képviselő-testületi tagok egybehangzó véleménye alapján egy alkalommal kerülhet sor.

20. § (1) A képviselő köteles a döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő–érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3)A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület vizsgálatot folytat.

4) A képviselő-testület eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A vizsgálat eredménye alapján a Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

8. Rendeletalkotás

21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, képviselő-testülete

e) a helyi székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett alapítvány, egyesület képviselője.

(2) A rendelet alkotására irányuló javaslatot a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen előterjeszti.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítési feladatait a jegyző végzi.

(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, és előkészítő csoportot hozhat létre. 

(5) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A közzététel 15 napig tart.

(6) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

9. A képviselő-testület határozata

22. § (1) A képviselő-testület döntésének leggyakoribb megjelenési formája a határozat.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a következő esetekben:

a)     napirend elfogadása,

b)    név szerinti szavazás elrendelése,

c)     titkos szavazás elrendelése,

d)    intézkedést nem igénylő tájékoztatók, beszámolók elfogadása,

e)     sürgősségi indítvány benyújtásakor a sürgősség kérdésében.

(3) Az intézkedést igénylő számozott határozatok tartalmazzák a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét is.

(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

10. Jegyzőkönyv

23. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) napirend utáni felszólalások lényegét,

b) a polgármester esetleges intézkedéseit, valamint

c) az ülés bezárásának idejét.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b)

c) a jelenléti ív.

24. § A testületi ülés jegyzőkönyvét 2 eredeti példányban kell elkészíteni. Az első példány az Önkormányzati Hivatal irattárába kerül, a második példány a megyei kormányhivatal vezetőjének kerül megküldésre.

25. § (1) A zárt ülésen hozott olyan döntésekről, melyek közérdekű adatokat, illetve közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, összefoglalót kell készíteni a zárt ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg.

(2) A nyilvános ülések dokumentumainak megtekintése, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az Önkormányzati Hivatalban biztosított.

11.  A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülése

26. § (1) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, indítványra, sürgősségi indítványra, az előterjesztésre, az ülés rendjére, vitára, döntéshozatalra, jegyzőkönyvre vonatkozó 10. § - 24. §- ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az együttes ülést Tótvázsony polgármestere hívja össze és vezeti.

(3) Amennyiben az együttes ülésen valamelyik képviselő-testület nem határozatképes, a jelen lévő képviselő-testületi tagokat a tanácskozási jog megilleti.

(4) A határozatképtelen önkormányzat képviselő-testülete az együttes ülésen tárgyalt napirendeket a soron következő rendes ülésén, vagy ha az a határidők betartása vagy sürgősség miatt nem megfelelő, a polgármester által összehívott rendkívüli ülésen tárgyalja.

(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét az önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá.

12. Nyilvánosság, közmeghallgatás, lakossági kapcsolatok, társulások

27. § Az önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti kötelezően közzéteendő közérdekű adatait az önkormányzat internetes honlapján teszi közzé.

28. §  (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal  közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás meghirdetése meghívóval történik. A meghívók kiküldésére és közzétételére a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre adott írásbeli válasz előkészítéséért  a jegyző felelős.

(4) A képviselő-testület a társadalmi bizalom szintjének növekedése érdekében az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják:

-         falugyűlés

-         lakossági fórum.

(5) A fórum meghirdetését bármely képviselő a polgármesternél kezdeményezheti.

(6) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

29. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

IV. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester,  a képviselő, az önkormányzati hivatal  és a jegyző

13. A polgármester

30. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. 

(2) A polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel  főállású jogviszonyára  – kötetlen munkarendben határozza meg.

31. § A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl a polgármester főbb feladatai:

    a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások szervezése

    b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széleskörű nyilvánosságát.

    c) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

    d) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

    e) a települési képviselők és a bizottságok munkájának segítése,

    f) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,

    g) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

14. Az alpolgármester

32. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül. A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ.

(2) Az alpolgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel  főállású jogviszonyára a  – kötetlen munkarendben határozza meg.

15. A képviselő

33. § (1) A képviselő döntéseit saját meggyőződése szerint hozza, szavazatát megindokolni nem köteles.

 (2) A képviselő közérdekű ügyben hivatali intézkedésre vonatkozó kérésére, valamint önkormányzati ügyekben kért felvilágosításra vonatkozó írásbeli  érdemi válasz előkészítését a jegyző végzi.

34. §  A képviselők tiszteletdíj nélkül látják el feladatukat.

35. § (1)   A települési képviselőt megilleti a kérdezés és az interpellálás joga.

(2)    A kérdést, illetve az interpellációt szóban a napirend után terjesztheti be.

(3)    A testület nem dönt a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és a képviselő-testület is.

 (5) Az interpellációra adott írásbeli választ 15 napon belül kell megadni. E válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

(6)  Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, az adott ügyben vizsgálatot lehet elrendelni, melyben az interpelláló képviselő is részt vesz.

16. A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző

36. § (1) A képviselő-testület Vöröstó, Hidegkút és Tótvázsony községek Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn.

(2) Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek hagyják jóvá.

(3) A jegyző vagy megbízottja Tótvázsonyban hétfőn, csütörtökön, pénteken teljes munkaidőben, Barnagon minden hónap 1. és 3. szerdáján 14,00- 15,00 óra között ügyfélfogadást tart.

A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása - legalább 3 heti - esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el, akinek feladatkörébe tartozik a képviselő-testületi ülések előkészítésével, a hozott döntések végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív és információs tevékenység.

17. Bizottság

37. §  A képviselő-testületnek állandó bizottsága nincs

V. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

18. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

38. § (1) A költségvetést a képviselő-testület két fordulóban tárgyalja.

(2) Az első fordulóban a bevételi források és a kiadási szükségletek számbavételével a képviselő-testület kialakítja az adott évi gazdasági koncepciót.

(3) A költségvetési rendelet megalkotása a második fordulóban az előre meghirdetett nyilvános ülésen történik.

39. § Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

18. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

40. § Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület megbízása alapján a jegyző külső szervezet, személy útján gondoskodik.

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA

VII. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

42. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl köteles kitűzni, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét.

43. § (1) A választópolgárok tíz százaléka népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthet minden olyan ügyet, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A népi kezdeményezést írásban, a megtárgyalni vagy újratárgyalni kért ügy pontos megjelölésével, a kezdeményezők eredeti saját kezű aláírásával ellátva lehet érvényesen benyújtani.

(3) A képviselő-testület a népi kezdeményezést tartalmazó beadvány érvényességének megállapítását követő rendes ülésen köteles az ügyet megtárgyalni.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

44. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

a)     1. függelék: Barnag község főbb adatai

b)    2. függelék: Az önkormányzat szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenysége

c)     3. függelék: A képviselő-testület tagjainak és bizottságának névjegyzéke

 Naprakész állapotban tartásukról a jegyző gondoskodik.

45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

46. § Hatályát veszti Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Barnag Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2012.(IX.17.) önkormányzati rendelete.

Barnag, 2013. április 4.

                            Kulcsár Miklós                           Henn Ferencné

                            polgármester                                        jegyző

1.      melléklet

Barnag Község Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

1. Településfejlesztés, településrendezés; a településrendezési eszközök szabályozásával, pályázati források segítségével látja el a településfejlesztéssel, településrendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatokat.

2. Településüzemeltetés; (temető fenntartás, közvilágításról való gondoskodás,  a helyi közutak és tartozékainak  fenntartása, közparkok, zöldterületek és egyéb közterületek  fenntartása.

3. Egészségügyi alapellátás; a háziorvosi ellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő Tótvázsonyi körzeti háziorvosi szolgálat – egészségügyi vállalkozó útján biztosítja.

Az önkormányzat működési engedéllyel rendelkező háziorvosi rendelőt nem tart fenn.

4. A fogorvosi ellátást a nagyvázsonyi székhelyű egészségügyi szolgáltatóval kötött feladat ellátási szerződés szerint biztosítja.

5. A köztisztaság és településtisztaság biztosítása érdekében a hulladékszállításra és kezelésére a közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.

6. Óvodai ellátás; Az óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről, nemzetiségi óvodai nevelés ellátás biztosításáról, az óvodai és iskolai intézményi étkeztetésről

Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulása keretein belül gondoskodik.

7. A közművelődési feladatok ellátását közösségi tér, könyvtári szolgáltató hely biztosításával, szervezési tevékenységgel látja el.

8. Szociális, gyermekjóléti alapellátások, szolgáltatások; A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása útján a VMJV Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona intézmény útján biztosítja.

9. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátásokat a falugondnoki szolgálat kivételével a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szociális intézmény útján biztosítja.

10.  Helyi adókkal kapcsolatos ügyek, a helyi adókról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján - az adóigazgatási feladatokat az önkormányzat hivatala látja el.

11. Víziközmű szolgáltatás – ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés - víziközmű vagyon üzemeltetésére a Bakonykarszt Zrt. –vel üzemeltetési és szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.

13. Bölcsődei ellátás - Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulása keretein belül gondoskodik.

1.      függelék

BARNAG KÖZSÉG FŐBB ADATAI 

A község állandó lakosainak száma 2015. január 1-jén: 148 fő

A község közigazgatási területe: 1200,72 ha 

Belterület nagysága: 25,21 ha

Külterület nagysága:1.175,51 ha

A községben az alábbi elnevezésű utcák találhatók: Fő utca, Járdovány utca, Zádorvári utca, Kút utca