Mencshely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,  az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d)  pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Mencshely Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 8271 Mencshely Fő u. 21.

(3) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzskönyvi azonosító száma: 431 440

b) KSH számjele: 15431442 8411 321 19

(4) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását  az 1. függelék tartalmazza.

(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

(6) AZ Önkormányzati Hivatal székhelye: 8291 Nagyvázsony Kinizsi u. 96.

(7) A képviselő-testület megnevezése: Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A címer leírása: 

Álló, kék csücskös talpú pajzs, pajzstalpán zöld hármas halom, melyen két egymással szembe forduló ágaskodó oroszlán áll, ellentétes mellső lábaikban visszájára fordított kereszteződő görbe karddal, illetőleg ragadozásra nyújtott mancsokkal. A pajzs felett lebegő zöld szalagon, arany betűkkel MENCSHELY felirat látható.

(3) A zászló leírása: 

A zászlólap fekvő 1 : 2 arányú, zölddel saruzott arany textillap. A község színes címere az arany mező közepén foglal helyet. A zászlólap rúddal szemközti rövidebb éle arannyal rojtozott.

(4) A jelképekről és azok használatának rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere,  a köríven a következő felirat olvasható: Mencshely Község Önkormányzata.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Polgármester Mencshely.

(3) Az Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú bélyegzői:

1.)  középen  Magyarország címere,  a köríven a következő felirat olvasható: Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal  *Jegyző*

2.)  középen Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható:  Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal  * Pénzügy*

4. § (1) Az önkormányzat szervei:

1. a polgármester,
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a jegyző,
4. Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal
   

(2) Az önkormányzat  Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Vöröstó községek önkormányzatával közösen tartja fenn a következő, Nagyvázsonyban működő önkormányzati intézményeket:

1. Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal,
2. Mesevár Óvoda és Bölcsőde,
3. Iskola Konyha.
   

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

5. § (1) Az önkormányzat alaptevékenység szerinti szakágazati besorolása:

(2) Az önkormányzat  alaptevékenységként látja el  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv).és az ágazati törvényekben

meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

(3) Az önkormányzat szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységét a 2. függelék tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:

1. a közterületek használatával kapcsolatos döntéshozatal,
2. egyes szociális ellátások megállapításával kapcsolatos döntéshozatal,
3. az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott jogosítványok gyakorlása,
4. az állattartásról szóló rendeletben meghatározott jogosítványok gyakorlása,
5. „Bursa Hungarica” Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázat kiírása,
6. döntés  az önkormányzati kötelezettségvállalást – ide értve a működési költséget is – nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
7. mint a közút kezelője megadja a tulajdonosi  és közútkezelői hozzájárulást  a közút nem közlekedési célú igénybevételére,
8. véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,
9. dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló Korm.rendeletben   meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről,
10.  dönt a közfoglalkoztatott személyek foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának elvégzésére vonatkozó megállapodás megkötéséről,
11.  dönt a természetbeni ellátásként megállapított lakásfenntartási támogatással

kapcsolatosan az előre fizetős mérőóra működtetéséről szóló megállapodás megkötéséről,

• dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról.
• a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése esetén e szervezetek bevonása.
  

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. Alakuló ülés, rendes és rendkívüli ülés

7. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névsorát a 3. függelék tartalmazza.

8. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a polgármester köszönti, azt követően az ülést  a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.

(2) A polgármester és a képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Helyi Választási Bizottság elnök helyettese olvassa elő.

(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen dönt az alpolgármesteri tisztség betöltéséről.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A testületi ülések ütemezését a képviselő-testület által jóváhagyott éves munkaterv tartalmazza. A munkatervet a képviselő-testület tárgyév február 15. napjáig hagyja jóvá.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(3) Rendkívüli ülést a polgármester bármikor összehívhat. Ha a rendkívüli testületi ülés összehívását a települési képviselők ¼-e vagy a képviselő-testület bizottsága a polgármesternél indítványozza, akkor az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét, idejét és összehívásának indokát.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. Nem szükséges a rendkívüli ülés összehívása, ha a képviselő-testület 10 napon belül ülést tart. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendjébe kell felvenni.

2. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést  a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatás abban az esetben áll fenn, ha a polgármester ill. alpolgármester folyamatosan legalább 10 napig nem tudja feladatát ellátni.

(3) A képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester írja alá.

 (4) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább az ülést megelőző nap kézbesíteni.

(5) A képviselő-testület sürgős döntést igénylő esetben írásos meghívó nélkül is összehívható (pl.: telefonon, üzenet útján). Az érdekelteket az ülés időpontjáról és indokáról legalább 1 nappal az ülés napját megelőzően értesíteni kell.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell értesíteni. Az értesítést a képviselőknek szóló meghívó kézbesítésével egyidejűleg kell megjelentetni.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a)  a napirendi pontok előterjesztőit,

b) akiknek meghívását a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához a polgármester indokoltnak tartja,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(8) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

3. Indítvány, sürgősségi indítvány

11. § (1) Indítvány, sürgősségi indítvány benyújtására jogosult:

1. a polgármester,
2. a jegyző,
3. a képviselő,
4. a bizottság
5. a nemzetiségi önkormányzat elnöke
6. az önkormányzat költségvetési szervének vezetője

(2) Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 10 nappal az ülés előtt.

(3) Sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon írásban lehet benyújtani a polgármesternél.

(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt – elfogadása esetén – a képviselő-testület napirend előtt tárgyalja. Ha a képviselő-testület a sürgősséget elutasítja, az indítványt a következő ülés napirendjébe kell felvenni.

4. Az előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló, a tájékoztató és a kérelem.

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.

(3) A rendeleti javaslatot és a beszámolót kizárólag írásban lehet előterjeszteni.

(4) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előre ki nem küldött, írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(5) Az ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint

g) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet képviselője.

5. A tanácskozás rendje

13. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

a) számszerűen megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,

b) név szerint megállapítja a távol lévő települési képviselők számát, valamint azt is, hogy a távolmaradásukat bejelentették-e,

c) megnyitja az ülést,

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) szavazásra bocsátja a kiegészítő és módosító javaslatokat,

g) szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

h) megállapítja a szavazás számszerű eredményét és ismerteti a döntést,

i) a napirendi pontok megtárgyalása után biztosítja a képviselők számára a bejelentések megtételét, kérdések feltevését,

j) az ülés folyamán biztosítja az ülés rendjét,

k) az ülést berekeszti.

(2) A polgármester az ülés során végig figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét.

(3) A határozatképtelen testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles összehívni. Az újra összehívásra kerülő ülésen az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatható.

14. § (1) A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, külön számozott határozat hozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) A polgármester a napirend –meghívó szerinti írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre –a rendeletben foglaltaknak megfelelően –írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(4) Egy-egy napirend tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők a vitához többször is hozzászólhatnak. Egy-egy hozzászólás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet.

(5) A jegyző törvényességi észrevételt a napirend tárgyalása során bármikor tehet.

(6) A képviselő-testület ülésein a tevékenységi körükbe tartozó kérdések tárgyalásakor valamennyi mencshelyi székhelyű társadalmi szervezetet illetve egyesületet tanácskozási jog illeti meg.

15. § (1) Az ülés rendjének fenntartása során a polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.

(2) A d) és e) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatók.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre felfüggesztheti.

16. § választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az érintettet a jegyző tájékoztatja, hogy kérésére zárt ülés tartható. Az érintett az ülésen szóban, vagy előzőleg írásban kérheti a zárt ülés tartását.

6. A vita

17. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, kifejthetik a véleményüket.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, azután az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. 

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek jeleznie kell, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.

(6) A szavazás lezárását követően nincs helye újabb hozzászólásnak.

(7) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását.  Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.       

7. Döntéshozatal

18. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívül minősített többség kell a következő esetekben:

      a)  a képviselő-testület hatáskörének átruházása,

      b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

      c)  az önkormányzati vagyon elidegenítése, vállalkozásba történő bevitele,

      d)  hitelfelvétel,

      e)  fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

      f)  a polgármester foglalkoztatási jogviszonya  megváltoztatásakor,

      g)  gazdasági program elfogadás,

h) közös fenntartású intézmények költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadásához.

19. § (1) A szavazás módja nyílt és titkos szavazás.

(2) A  nyílt szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(3) Név szerinti szavazásról külön számozott határozat hozatala nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület. A név szerinti szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(4) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a határozati javaslatot, majd a jelenléti ív szerint sorolja a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor "igen", "nem" , „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a határozati javaslat szövegét, a képviselők szavazatát és mellette a képviselők aláírását.

(6) Zárt ülésen történő döntéshozatal esetén bármely képviselő indítványozhatja a titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön számozott határozat hozatala nélkül dönt.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazó helyiség és urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazás lebonyolítását  a képviselő-testület által választott 2 tagú szavazatszámláló bizottság végzi.

(9) Elutasító döntés esetén ismételt szavazásra a jelen lévő képviselő-testületi tagok egybehangzó véleménye alapján  egy alkalommal kerülhet sor.

20. § (1) A képviselő köteles a döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő–érintettségének jelzése mellett  bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3)A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület  vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottsága hatáskörébe tartozik.

4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

8. Rendeletalkotás

21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, képviselő-testülete

e) a helyi székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett alapítvány, egyesület képviselője.

(2) A rendelet alkotására irányuló javaslatot a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen előterjeszti.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítési feladatait a jegyző végzi.

(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, és előkészítő csoportot hozhat létre. 

(5) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A közzététel 15 napig tart. A rendeletet az önkormányzat internetes honlapján az elfogadását követő 5 munkanapon belül közzé kell tenni.

(6) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni és a rendeleteknek az önkormányzat internetes honlapján való folyamatos közzétételéről gondoskodni.

9. A képviselő-testület határozata

22. § (1) A képviselő-testület döntésének leggyakoribb megjelenési formája a határozat.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a következő esetekben:

1. napirend elfogadása,
2. név szerinti szavazás elrendelése,
3. titkos szavazás elrendelése,
4. intézkedést nem igénylő tájékoztatók, beszámolók elfogadása,
5. sürgősségi indítvány benyújtásakor a sürgősség kérdésében.

(3) Az intézkedést igénylő számozott határozatok tartalmazzák a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét is.

(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

10. Jegyzőkönyv

23. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) napirend utáni felszólalások lényegét,

b) a polgármester esetleges intézkedéseit, valamint

c) az ülés bezárásának idejét.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztés és a kihirdetett önkormányzati rendelet,

c) a jelenléti ív.

24. § A testületi ülés jegyzőkönyvét 2 eredeti példányban kell elkészíteni. Az első példány az Önkormányzati Hivatal irattárába kerül, a második példány a megyei kormányhivatal vezetőjének kerül megküldésre.

25. § (1) A zárt ülésen hozott olyan döntésekről, melyek közérdekű adatokat, illetve közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, összefoglalót kell készíteni a zárt ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg.

(2) A nyilvános ülések dokumentumainak megtekintése, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az Önkormányzati Hivatalban biztosított.

11.  A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülése

26. § (1) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, indítványra, sürgősségi indítványra, az előterjesztésre, az ülés rendjére, vitára, döntéshozatalra,  jegyzőkönyvre  vonatkozó 10. § - 24. §- ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az együttes ülést  Nagyvázsony polgármestere hívja össze és vezeti.

(3) Amennyiben az együttes ülésen  valamelyik képviselő-testület nem határozatképes, a jelen lévő képviselő-testületi tagokat a tanácskozási jog megilleti.

(4) A határozat képtelen önkormányzat képviselő-testülete az együttes ülésen tárgyalt napirendeket a soron következő rendes ülésén, vagy ha az a határidők betartása vagy sürgősség miatt nem megfelelő, a polgármester által összehívott rendkívüli ülésen tárgyalja.

(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét az önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá.

12. Nyilvánosság, közmeghallgatás, lakossági kapcsolatok, társulások

27. § Az önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti kötelezően közzéteendő közérdekű adatait az önkormányzat internetes honlapján teszi közzé.

28. §  (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal  közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás meghirdetése meghívóval történik. A meghívók kiküldésére és közzétételére a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre adott írásbeli válasz előkészítéséért  a jegyző felelős.

(4) A képviselő-testület a társadalmi bizalom szintjének növekedése érdekében az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják:

• falugyűlés
• lakossági fórum.

(5) A fórum meghirdetését bármely képviselő a polgármesternél kezdeményezheti.

(6) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

29. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

IV. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester,  A KÉPVISELŐ, a köZÖS Hivatal és a jegyző

13. A polgármester

30. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. 

(2) A polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel  főállású jogviszonyára  – kötetlen munkarendben határozza meg.

(3) A polgármester fogadóórája:    péntek 8,00 –9,00 óra 

31. § A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl a polgármester főbb feladatai:

     a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások szervezése

     b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széleskörű nyilvánosságát.

     c) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

     d) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

     e) a települési képviselők és a bizottságok munkájának segítése,

     f) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,

     g) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

14. Az alpolgármester

32. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül. A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ.

(2) Az alpolgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel  főállású jogviszonyára a  – kötetlen munkarendben határozza meg.

15. A képviselő

33. § (1) A képviselő döntéseit saját meggyőződése szerint hozza, szavazatát megindokolni nem köteles.

 (2) A képviselő közérdekű ügyben hivatali intézkedésre vonatkozó kérésére, valamint önkormányzati ügyekben kért felvilágosításra vonatkozó írásbeli  érdemi válasz előkészítését a körjegyző végzi.

34. §  A képviselők tiszteletdíj nélkül látják el feladatukat.

35. § (1)   A települési képviselőt megilleti a kérdezés és az interpellálás joga.

(2)    A kérdést, illetve az interpellációt szóban a napirend után terjesztheti be.

(3)    A testület nem dönt a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és a képviselő-testület is.

 (5) Az interpellációra adott írásbeli választ 15 napon belül kell megadni. E válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

(6)  Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, az adott ügyben vizsgálatot lehet elrendelni, melyben az interpelláló képviselő is részt vesz.

16. A közös önkormányzati hivatal, a jegyző

36. § (1) A képviselő-testület Nagyvázsony, Barnag, Pula, Vöröstó községek Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt  tart fenn.

(2) Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek hagyják jóvá.

(3) A jegyző vagy megbízottja Nagyvázsonyban hétfőn, csütörtökön, pénteken teljes munkaidőben, Mencshelyen minden hónap 1. és 3. szerdáján 10,00- 11,15 óra között ügyfélfogadást tart.

(4) A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége ill. tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónapra -  a jegyzői feladatokat az önkormányzati hivatal köztisztviselője látja el.

Részére a megbízást a hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere ad megbízást.

V. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai

37. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság.

(2) A képviselő-testület eseti feladatok megoldására - egyszerű többséggel hozott határozatával -  ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, idejét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(3) Az állandó bizottság 2 főből áll, akiket a képviselő-testület saját tagjai közül választ. A bizottság névjegyzékét a  3. függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a bizottság elnökét és tagját az alakuló ülésen választja meg. 

(5) A bizottság tagjára, valamint a bizottsági elnök személyére a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

38. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottsági ülését a bizottság elnöke hívja össze az ülést megelőző legalább 3 nappal. Az ülést az elnök vezeti.

(2) Az ülésre szóló meghívó kiküldéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, tervezett napirendjét.

 (3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek meghívását a napirend tárgyalásához a bizottság elnöke szükségesnek tartja.

39. § (1) A bizottságok üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó,
2. az írásos előterjesztés és
3. a jelenléti ív.
   

(3) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és jegyző írja alá. A bizottsági jegyzőkönyvek kezelésére a 22. § rendelkezései irányadók.

40. §  (1) A bizottság feladata:

a) az önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

b) a polgármester, az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik, valamint a bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok ellátása (vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, vizsgálata, képviselő-testület tájékoztatása),

c) a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása és egyéb ügyrendi kérdések vizsgálata.

(2) A polgármester és a képviselő vagyonnyilatkozatába, a  bizottsági ellenőrzést követően, a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elnökénél lehet betekinteni.

VI. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

17. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

41. § (1) A költségvetést a képviselő-testület két fordulóban tárgyalja.

(2) Az első fordulóban a bevételi források és a kiadási szükségletek számbavételével a képviselő-testület kialakítja az adott évi gazdasági koncepciót.

(3) A költségvetési rendelet megalkotása a második fordulóban az előre meghirdetett nyilvános ülésen történik.

42. § Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodásra  vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

18. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

43. § Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső  ellenőrzéséről a képviselő-testület megbízása alapján a jegyző külső szervezet, személy útján gondoskodik.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA

44. § (1) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat(ok) helyiséghasználatát és a működéshez szükséges tárgyi eszközöket a Mencshely Fő u. 21. szám alatti Községháza épületében.

(2) Az önkormányzati működés személyi  feltételeit az önkormányzat hivatalán keresztül biztosítja.

(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartást a polgármester látja el.

(4) A nemzetiségi  önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat együttműködési megállapodásban rögzíti. A megállapodás jelen rendelet 2. mellékletét képezi.

VIII. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

45. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl köteles kitűzni, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét.

46. § (1) A választópolgárok tíz százaléka népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthet minden olyan ügyet, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A népi kezdeményezést írásban, a megtárgyalni vagy újratárgyalni kért ügy pontos megjelölésével, a kezdeményezők eredeti saját kezű aláírásával ellátva lehet érvényesen benyújtani.

(3) A képviselő-testület a népi kezdeményezést tartalmazó beadvány érvényességének megállapítását követő rendes ülésen köteles az ügyet megtárgyalni.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

47. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. 1. függelék: Mencshely község főbb adatai
2. 2. függelék: Az önkormányzat szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenysége
3. 3. függelék: A képviselő-testület tagjainak és bizottságának névjegyzéke

 Naprakész állapotban tartásukról a jegyző gondoskodik.

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

49. § Hatályát veszti  Mencshely Község Önkormányzata képviselő-testületének a Mencshely Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2012.(VII.19.) önkormányzati rendelete.

Mencshely, 2013. április 8.

                                    Dr. Loványi Róbert                             Henn Ferencné

                                   polgármester                                          jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: 2013. április 26.

                                                           Henn Ferencné

                                                             jegyző

1. melléklet

Mencshely Község Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

1. Településfejlesztés, településrendezés; a településrendezési eszközök szabályozásával, pályázati források segítségével látja el a településfejlesztéssel, településrendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatokat.

2. Településüzemeltetés; (temető fenntartás, közvilágításról való gondoskodás,  a helyi közutak és tartozékainak  fenntartása, közparkok, zöldterületek  és egyéb közterületek  fenntartása.

3. Egészségügyi alapellátás; a háziorvosi ellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő Nagyvázsonyi körzeti háziorvosi szolgálat – egészségügyi vállalkozó útján biztosítja.

Az önkormányzat működési engedéllyel rendelkező háziorvosi rendelőt nem tart fenn.

Védőnői szolgálat: a Nagyvázsonyi körzethez tartozik.

4. A fogorvosi ellátást a nagyvázsonyi székhelyű egészségügyi szolgáltatóval kötött feladat ellátási szerződés szerint biztosítja.

5. A köztisztaság és településtisztaság biztosítása érdekében a hulladékszállításra és kezelésére a közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.

6. Óvodai ellátás; Az óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről, nemzetiségi óvodai nevelés ellátás biztosításáról, az óvodai és iskolai intézményi étkeztetésről

Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulása keretein belül gondoskodik.

7. A közművelődési feladatok ellátását közösségi tér, könyvtári szolgáltató hely biztosításával, szervezési tevékenységgel látja el.

8. Szociális, gyermekjóléti alapellátások, szolgáltatások;  A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása útján a VMJV Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona intézmény útján biztosítja.

9. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátásokat a falugondnoki szolgálat kivételével a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott  szociális intézmény útján biztosítja.

10.  Helyi adókkal kapcsolatos ügyek, a helyi adókról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján  - az adóigazgatási feladatokat az önkormányzat hivatala látja el.

11. Víziközmű szolgáltatás – ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés - víziközmű vagyon üzemeltetésére a Bakonykarszt Zrt. –vel üzemeltetési és szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.

12. Nemzetiségi ügyek – Roma Nemzetiségi Önkormányzat Mencshely Képviselő-testületével kötött együttműködés keretében biztosítja.

13. Bölcsődei ellátás - Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulása keretein belül gondoskodik.

2. melléklet

Együttműködési megállapodás

(módosítással egységes szerkezetben, hatályos 2013. február 15. napjától)

mely létrejött egyrészről

Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete (székhelye: 8271 Mencshely Fő u. 21. adószáma: 15431442-1-19, törzskönyvi nyilvántartási száma   431440, képviseli: Dr. Loványi Róbert Benedek polgármester) a továbbiakban helyi önkormányzat

másrészről

Roma Nemzetiségi Önkormányzat Mencshely Képviselő-testülete (székhelye: 8271 Mencshely Fő u. 21. adószáma:15784094-1-19, törzskönyvi nyilvántartási száma: 784098, képviseli: Horváth Magdolna Henrietta elnök) a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat – felek együttesen Szerződő felek – között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80.§ (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27.§ (2) bekezdése alapján, az alulírt helyen és időben az alábbi tartalommal:

Szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, a Njt. 80.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat.

Szerződő felek kölcsönös érdekeiket figyelembe véve együttműködnek a pályázati lehetőségek kihasználásában, a nemzetiségi oktatás feltételeinek megteremtésében, rendezvények szervezésében.

- A helyi önkormányzat a Hivatalán  keresztül segíti a nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.

- Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik az oktatást az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben.

- A helyi önkormányzat segíti a nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.

A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt:

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njt.)
• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
• az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.)
• az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.)
• az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
• a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

I.

Az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot a Községháza és a Kultúrotthon  épületében. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli.
2. A helyi önkormányzat közös önkormányzati hivatala (továbbiakban: helyi önkormányzat hivatala) útján^[1] biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a helyi önkormányzat hivatala ellátja:

1. a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
2. a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;
3. a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- a helyi önkormányzat viseli.

4. A jegyző vagy annak megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.^[2]

II.

A helyi önkormányzat költségvetési koncepciója elkészítésének, jóváhagyásának rendje

1. A költségvetési koncepció elkészítésének és benyújtásának határideje az Áht. 24.§-a alapján a tárgyév november 30. napja, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében december 15. napja.
2. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól - a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban - tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
3. A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójáról – a nemzetiségi önkormányzatot érintő részéről- véleményt alkot, melyet határozat formájában hoz meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni.
4. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.
5. A költségvetési koncepció elfogadását követő egy munkanapon belül a jegyző a koncepciót a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

III.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma, határideje

1. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével.
2. A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló kormány rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.^[3]
3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell:

a) a nemzetiségi önkormányzat bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban;

b) a nemzetiségi önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve,

c) a költségvetési egyenleg összegét,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának összegét,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban;

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt;

g) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket;

h.) amennyiben a nemzetiségi önkormányzat irányítása alá tartozik költségvetési szerv, akkor annak a bevételi és kiadási előirányzatait, engedélyezett létszámát is 

4. A helyi önkormányzati hivatal által elkészített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.
5. A költségvetési határozat elfogadásának határideje tárgyév február 10. napja.

IV.

A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

1. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

V.

Költségvetési információ szolgáltatás rendje

1. A helyi önkormányzat hivatala az Áht. 27.§. (2) bekezdése szerint ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza.

VI.

A költségvetési gazdálkodás rendje

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a helyi önkormányzat hivatala látja el.^[4]

A helyi önkormányzat hivatala gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról.

A Kötelezettségvállalás rendje:

A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.

Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül: a kiadási előirányzatok és az EU forrásból származó pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet.

Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás szükséges a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat fenti esetekben is alkalmazni kell.

1. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről.
2. A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább:

• a kötelezettségvállalás azonosító számát,
• a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló dokumentum megnevezését, iktatószámát és keltét,
• a kötelezettségvállaló nevét,
• a kötelezettségvállalás tárgyát,
• a kötelezettségvállalás összegét,
• a kötelezettségvállalás évek és előirányzatok szerinti megoszlását,
• a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá
• a teljesítési adatokat.

3. A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a helyi önkormányzati hivatal^[5]  ügyintézője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a jegyző felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.

Ellenjegyzés:

1. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a helyi önkormányzat hivatala állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult.^[6] A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
2. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni.
3. A kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladataival megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy

- a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,

- a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

- a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

4. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót. 
5. Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr.  54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.

Érvényesítés:

1. Az érvényesítést a jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi.
2. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell

• az összegszerűséget,
• a fedezet meglétét és azt, hogy
• a megelőző ügymenetben az Áht; a Korm. rendelet és az államháztartási számviteli Korm. rendelet, továbbá e Szabályzat előírásait betartották-e.

3. Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
4. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell

• a megállapított összeget,
• az érvényesítés dátumát és
• az érvényesítő aláírását.

5. Az érvényesítés az utalványon kerül rávezetésre.

A teljesítés igazolása:

6. A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult kötelezettségvállaló továbbá az általa írásban kijelölt személy.
7. A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.
8. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, igazolni kell

• a kiadások teljesítésének jogosságát,
• a kiadások összegszerűségét,
• ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését.
  9. A teljesítésigazolás

• a számlán „A szerződésben, megállapodásban, megrendelésben, hatósági szerződésben foglaltaknak megfelelően a beszerzés, szolgáltatás igénybevételének szükségességét igazolom.  Összeg:  .........Ft” szöveg rávezetésével,

• a teljesítés igazolásának dátumával, és
• a teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.

Utalványozás:

1. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt  legalább egy nappal megelőzően a helyi önkormányzat hivatala pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi.
2. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben az utalványrendeletre rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet.
3. A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni:

• az „utalvány” szót,
• a költségvetési évet,
• a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát,
• a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
• a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését,
• a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
• a keltezést, valamint az utalványozó  aláírását,
• az érvényesítést.

• A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

Nem kell külön utalványozni:

• a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint
• a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,
• továbbá a fizetési számla vezetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások kiadásait,
• az EU forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését,
• a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

4. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
5. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
6. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
7. A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi  ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a helyi önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért a jegyző által kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős.^[7]

VII.

A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése

1. A nemzetiségi önkormányzat az általa választott pénzintézetnél pénzforgalmi számlát vezet.^[8]

2. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános és feladatarányos működési támogatását a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzati hivatal által szolgáltatott adatok alapján veszi igénybe.^[9]

VIII.

Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

1. A helyi önkormányzat hivatala a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke a felelős.

IX.

Vegyes rendelkezések

A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, határidők összegzése:

A nemzetiségi önkormányzat határozatban véleményezi:

• a helyi önkormányzat éves költségvetési koncepcióját a tárgyévet megelőző év november 15-ig.
• a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét tárgyév február 10-ig
• a helyi önkormányzat éves zárszámadását tárgyév április 10-ig

A nemzetiségi önkormányzat határozatot hoz:

• Nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepciójáról tárgyévet megelőző november 15-ig
• Nemzetiségi önkormányzat költségvetéséről tárgyév február 10-ig
• Nemzetiségi önkormányzat zárszámadásáról tárgyév április 10-ig
• Nemzetiségi önkormányzat féléves beszámolójáról tárgyév július 31-ig.
• Nemzetiségi önkormányzat éves beszámoló tárgyévet követő február 28-ig.
• Nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosításáról, azonnal.
• Nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat között létrejött megállapodás felülvizsgálatáról – minden év január 15-ig.

X.

Záró rendelkezések

1. Szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és a 2013. évi költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.
2. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 15. napjáig felülvizsgálják és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.
3. Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük 2011. december 15. napján létrejött, Mencshely Község Önkormányzat Képviselő-testülete által hozott 143/2011.(XII.14.)  számú, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által hozott 16/2011.(XI.28.) számú határozatokkal elfogadott együttműködési megállapodás hatályát veszti.

Záradék:

Az együttműködési megállapodást Mencshely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 62/2012.(IV.26.) számú határozatával, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 10/2012. (IV.26.) számú határozatával jóváhagyta. Rendelkezéseit 2012. június 1. napjától kell alkalmazni. Felek a 2013. évi költségvetés tervezése során e megállapodás szerint kötelesek eljárni.

A megállapodás módosítását a Roma Nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete a 2/2013.(II.11.) határozatával,  Mencshely Község Önkormányzata …../2013.(II.11.) határozatával 2013. február 15. napi hatállyal fogadta el.

Mencshely, 2013. február 14.

3. függelék

A képviselő-testület és bizottsága névsora

Dr. Loványi Róbert Benedek polgármester

Molnárné Szibele Györgyi alpolgármester

Gallainé Sárközi Etelka képviselő

Lamperth Zoltán képviselő

Szűcs Lajos  képviselő

Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság

Gallainé Sárközi Etelka elnök

            Lamperth Zoltán tag