Szerkesztés...

Egerszalók Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

Szervezeti és Működési Szabályzata

( SZMSZ)

2013. április 1-től

Szerkesztés...

Egerszalók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2013. (III. 27. ) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(továbbiakban: SZMSZ)

Egerszalók Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja szervezeti és működési rendjéről:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Egerszalók Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Egerszalók község közigazgatási területe.

(4) Egerszalók község főbb adatait a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.egerszalok.hu

(6) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet hivatalos megnevezése: Egerszalók Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(7) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(8) A Hivatal székhelye: 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7.

(9) A Hivatal kirendeltséget működtet Egerszólát településen, amelynek hivatalos elnevezése: Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Egerszóláti Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség)

(10) A Kirendeltség címe: 3328 Egerszólát, Egri út 2.

2. §. (1) Az önkormányzat pecsétjei:

a) körbélyegző: felső félkörben „Egerszalók Község Önkormányzata” középen Magyarország címere.

b) fejbélyegző: Egerszalók Községi Önkormányzat 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7. felirattal, szerepel rajta az önkormányzat telefonszáma, fax száma és e-mail címe

(2) Az önkormányzat körpecsétjét kell használni:

a) a Képviselő-testület dokumentumain

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tartalmazó dokumentumokon 

3.§. (1) A Hivatal pecsétjei: 

a) kör formátumú, középen címerrel, felső félkörben  „Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal” alsó félkörben ”Egerszalók” felirattal.

b) fejbélyegző: téglalap formátumú, felirata: Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7. szerepel rajta a Hivatal telefonszáma, fax száma és e-mail címe

(2) A Hivatal pecsétjeit kell használni a Hivatal hatósági ügyiratain.

4.§. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

5. § Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozásának szabályait külön rendeletben szabályozza.

Szerkesztés...

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § (1) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Képviselő-testület bizottságára, az Önkormányzat társulásaira, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A polgármesterre, a bizottságra és a társulásokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület létszáma 7 fő a következők szerint:

a) 1 főállású polgármester

b) 6 választott települési képviselő

c) A képviselők névsorát az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza

7. § (1) Az önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati feladatokat az adott évi költségvetési lehetőségei szerint látja el, lehetőleg minél teljesebb körben.

(2) Egerszalók Községi Önkormányzat helyi önkormányzati feladatai:

a) településfejlesztés, településrendezés

b) településüzemeltetés (köztemető kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása)

c) közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,

d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,

e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-, és rágcsálóirtás),

f) oktatás –nevelés körében az óvodai ellátás,

g) kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység szervezése és támogatása),

h) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és alapellátások,

i) az önkormányzat területén hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja,

j) helyi környezet-, és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,

k) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,

l) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok,

m) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

n) sport, ifjúsági ügyek,

o) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,

p) hulladékgazdálkodás

(3) Az önkormányzat által ellátott, (2) bekezdésben felsorolt feladatokhoz tartozó szakfeladatokat az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza. Az önkormányzat megbízza az önkormányzat jegyzőjét a függelék folyamatos aktualizálásával, a változások átvezetésével.

8.§  Egerszalók községi önkormányzat kötelezően ellátja a Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.

9. §. Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

(1) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

(2) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

10. § Az Önkormányzat a  Mötv. 10. § (2) bekezdése alapján önként vállalt feladatként ellátja:

(1) Évente az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott keret erejéig, anyagilag támogatja

a)  az Egerszalóki Sportegyesület bajnoki szereplését, a  szakosztályok működését, az utánpótlás nevelést, gondoskodik az öltöző és sportpálya személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról,

b)  az Egerszalóki Nyugdíjas Klubot és ennek keretein belül működő asszony- és férfikórus szerepléseit, fellépéseit, ruházatuk pótlását, útiköltségükhöz való hozzájárulást és a Nyugdíjas Klub közösségi programjait,

c) az Egerszalóki Polgárőr Egyesület tevékenységét,

d) az Egerszalókiak Baráti Körének működését,

e) az Egerszalóki Turizmus Egyesület munkáját,

f) a Romák Egerszalókért Egyesület programjait,

g) az Egerszalókért Közhasznú Alapítványt,

h) a Gyógyvizek Völgye Egerszalók- Demjén- Egerszólát TDM Egyesületet,

(2) Gondoskodik az Egerszalóki Római Egyházközség támogatásáról, a Katolikus Templomkert és Plebánia zöldterületének rendszeres karbantartásáról, anyagi és természetbeni támogatást nyújt a hagyományos Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat szervezéséhez, támogatja az „Egri Fiatalokkal a Régióért Alapítvány”-t  

(3) Évente egy alkalommal tavaszi nagytakarítást és lomtalanítást szervez,

(4) Helyi kábel Tv-t, képújságot működtet,

(5) Gazdasági társaság tagja, a gazdasági társaságra vonatkozó részletes adatokat az SZMSZ 3. sz melléklete tartalmazza 

(6) Mezei őrszolgálatot működtet    

(7) Saját főzőkonyhát üzemeltet

(8) A szociálisan rászoruló gyermek továbbtanulását támogatja: Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjprogram, Arany János Tehetséggondozó Program, beiskolázási segély

(9) A településen lakóhellyel rendelkező jó tanuló, tehetséges diákokat külön rendelet szerint ösztöndíjjal támogatja (Egerszalók Ösztöndíjasa)

(10) A településen új lakás építését külön rendelet szerint anyagilag ösztönzi,

(11) Ünnepi díszkivilágításról gondoskodik.  

Szerkesztés...

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület ülései

11. § (1)  A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart. 

12. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv. 43. §-ban foglaltakon túlmenően:

a) a Képviselő-testület első napirendi pontként meghallgatja a Helyi Választási Bizottság tájékoztatóját a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és a választás fontosabb eseményeiről,

b) a polgármester és a képviselők esküt tesznek,

c) dönt az alpolgármester választásáról, a polgármester és az alpolgármester díjazásáról

(2) Az alakuló ülés meghívóját az ülést megelőzően 3 nappal kell kézbesíteni.

13. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A következő évre szóló munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) a meghívottak megnevezését,

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,

b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet, és vezeti az ülését.

(3) A Képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 20.§ - ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.

16. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, az ülések szerdai napokon, 17.00 órakor kezdődnek.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal előbb elektronikus levélként kell kiküldeni a képviselőknek és egyéb meghívottaknak.

(6) Elektronikus levelezési címmel nem rendelkező meghívott esetén vagy a meghívott külön kérésére a jegyző a Hivatal útján gondoskodik  a papírra kinyomtatott meghívó és mellékletei kézbesítéséről, az érdekelthez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) bizottságok nem képviselő tagjainak

d) önkormányzati intézmények vezetőinek

e) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek (SZMSZ 2. számú mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit megilleti tevékenységi körükben tanácskozási jog a Képviselő-testület és bizottsága ülésein, azon napirendi pontoknál, amelyekre meghívót kaptak.)

f) FIDESZ Helyi Csoport Vezetőjének

d) a nem állandó meghívottaknak

    da) az előterjesztőknek és

    db) akiket az ülés összehívója megjelöl, mert az egyes napirendi pontok tárgyalásánál fontosnak tart 

(8) A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.

18. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Az idő rövidsége miatt indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül szóban,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekintetni a 17.§ (5) bekezdés szerinti határidőtől.

19. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a települési országgyűlési képviselőt,

 (3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg,

c) az SZMSZ 2. sz. mellékletében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükben

d) a bizottságok nem képviselő tagjait

e) a könyvvizsgálót.

20. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) kábel TV-én keresztül

b) önkormányzati honlapon történő közzététellel

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

21. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv hitelesítők  megválasztása,

c) a napirend előterjesztése és elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok ismertetése (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát) és erről szavazás elrendelése

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) az ülés bezárása.

22. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő egymást követő két alkalommal úgy marad távol a Képviselő-testület üléséről, hogy arról előzetesen nem tájékoztatja az önkormányzat polgármesterét, akkor a képviselő-testület - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (továbbiakban Pttv.)17. § (2) bekezdése figyelembevételével - a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(4) Az (3) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.

23. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölésére indítványt a polgármester tesz, de a Képviselő-testület bármely tagja is javaslatot tehet. Legfeljebb 2 fő hitelesítőt kell választani.

(2) A hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek.

(3) A hitelesítők  feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírással történő hitelesítése annak bizonyítására, hogy az a testületi ülésen elhangzottakat tartalmazza.

(4) A jegyzőkönyv hitelesítők  elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, egyes előterjesztett napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő egy-egy napirendi pont tárgyalása során két esetben kérhet szót, hozzászólásának ideje egy-egy esetben nem haladhatja meg a 3 percet.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

26. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással, és a határozati javaslat.

(3) A képviselő-testület ülésére fő szabályként írásos előterjesztést kell benyújtani.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést vagy a tárgyalt napirend egyszerű (kevés számadatot és kevés összefüggést tartalmazó) kérdés eldöntésére irányul.

(5) Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

27. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) a döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelet- tervezet, rendelet-tervezet indokolása,

(2) A költségvetési tárgyú előterjesztések elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési tárgyú előterjesztéseket (költségvetési rendelet tervezetet, zárszámadási rendelet tervezetet, költségvetési koncepciót, stb.) a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési tárgyú előterjesztéseket akkor kell beterjeszteni a Képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

28. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

29. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

30. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

31. § (1) A határozati javaslat:  az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

32. § A napirendi ponttal kapcsolatos szavazások előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni, amelyet a döntésnél figyelembe kell venni.

33. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

34. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem  él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen Szervezeti és Működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselőtestület döntései

35. § (1) A Képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a testületi ülés napirendjének meghatározásáról, elfogadásáról

b) a polgármester két ülés között végzett tevékenységeiről szóló tájékoztatójáról, mely minden ülés állandó, első napirendi pontja

c) az ügyrendi kérdésekről.

36. § (1) A képviselő-testület a 35. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

   aa) nem név szerinti nyílt szavazással

   ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének (2 fő) indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem  él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen SZMSZ-ben saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) a) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők  „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltűnteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti.

b) A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés dátumát, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot (határozati javaslat illetve rendelettervezet megnevezését), valamint azt, hogy a képviselő szavazata melyik javaslatra vonatkozott (támogatta, nem támogatta, tartózkodott).

c) A külön hitelesített névsor a jegyzőkönyv melléletét képezi.

37. § (1) Titkos szavazással dönt a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede (2 fő) indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik, a Szavazatszámláló Bizottság megbízatása csak az adott alkalomra vonatkozik.

(3) A Bizottság tagjaira (elnökére és két tagjára) az ülés vezetője tesz javaslatot.

(4) A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(7) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és a szavazás számszaki eredményét (igen, nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

38. § A Képviselő-testület által elfogadott határozatokat a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat meghozatalának pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Egerszalók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének    ..../..... (..... .....) határozata.

39. § A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha szükséges) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40. §. A Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

41. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) Helyben szokásos módnak minősül:

a) az önkormányzat Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) az önkormányzat honlapján történő közzététel.

(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Mötv. 51. § (3) bekezdése tartalmazza.

(7) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal), hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Egerszalók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének  ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról (tárgy megjelölése).

42. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(3) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a Képviselő-testület dönt.

(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

43. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület  - a Pptv. 17. § (2) bekezdése figyelembevételével - a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.

44. § (1) Az ülés vezetője felel a Képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást az SZMSZ 25. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

(6) A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - a Pptv. 17. § (2) bekezdése figyelembe vételével - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

45. § (1) A Képviselő-testület egyedi döntéssel, egyszerű szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent azon polgároknak, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát 3 percben.

(2) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.

(3) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a Képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(3) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére, ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője a hozzászólási jogot megvonja, és javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy

Képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét vagy szünetet is elrendelhet. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint folytatódik.

46. §. (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – önkormányzati ügyben – szóban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármestertől illetve az érintettnek az ülés végén kell előterjeszteni.

(4) A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen kell választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.

47. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon kívül vagy ahhoz kapcsolódva tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és az egyéb az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(2) Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

48. § (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen SZMSZ a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

49. §. (1) A jegyzőkönyvben tárgyalt napirendi pontokként kell megadni az Mötv. 52. § (1) bekezdés    f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beilleszteni, terjedelmesebb rendeletek esetében (pl. költségvetési rendelet) a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként becsatolt szöveggel fogadja el. A rendeletet ez esetben a jegyzőkönyvhöz kell csatolni és annak mellékletként kell kezelni.

(5) Zárt ülési jegyzőkönyv esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni:

a) első példány a Hivatal példánya, őrzéséről a jegyző gondoskodik

b) a második példányt 15 napon a jegyző megküldi a megyei kormányhivatalnak,

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

    ea) a képviselői indítványokat,

    eb) a képviselői hozzászólásokat,

50. § (1) A Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző  gondoskodik. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.

51.§. (1) A Képviselő-testületi ülésről videó felvétel készül.

(2) A videó felvétel vágatlanul az ülést követően két alkalommal a települési kábel tv-n levetítésre kerül. A felvételről készült CD a Hivatalban 5 évig kerül megőrzésre.

(3) A zárt ülés anyagáról nem készül képfelvétel.

Szerkesztés...

IV. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, helyi fórumok  

és az önszerveződő közösségek

1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

52. § (1) A helyi népszavazást a település választópolgárainak legalább 10%-a kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A Képviselő-testület kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezi.

(3) A Képviselő-testület a népszavazás elrendeléséről - ha annak kitűzése nem kötelező – határozattal dönt.

(4) Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5%-a terjeszthet elő a polgármesternél.

(5) A Képviselő-testület a népi kezdeményezés megtárgyalásáról határozattal dönt.

(6)A Képviselő-testület megtárgyalja azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10%-a terjesztett elő.

(7) Az aláírásgyűjtő ívek 1 példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesítés céljából kell nyújtani a jegyzőhöz.

(8) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

(9) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett- az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából- fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

(10) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár aláírásával látja el.

(11) A jegyző a jogszabályi feltételeknek megfelelően aláírásgyűjtő ívet a benyújtástól számított 15 napon belül hitelesíti.

(12) A népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez.

(13) Az aláírások hitelesítéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik. Az ellenőrzés eredményéről a Helyi Választási Bizottság elnöke haladéktalanul értesíti a polgármestert.

(14) A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést, az aláírások ellenőrzésének eredményéről kapott tájékoztatás kézhezvételétől számított következő képviselő-testületi ülésen bejelenti.

(15) A népszavazása elrendelésre irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül kell dönteni.

(16) A népszavazás időpontját a képviselő testület a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki, a határozatot és a népszavazást időpontját az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján közzé kell tenni.

(17) A helyi népszavazás

a)  Érvényes, ha a választópolgárok több mint felel szavazott, és

b) Eredményes, ha a szavazóknak több mint felel a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.

2. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

53. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

55. § (1) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére bejelentések megtételére, javaslatok és kérdések feltevésére.

(2) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(3) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

56. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat pl. helyi adó bevezetése, éves költségvetés, nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés, jelentősebb fejlesztés, közműhálózat kiépítéséhez kapcsolódó döntés előkészítése ügyében.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol a polgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

Szerkesztés...3

V. Fejezet

A települési képviselő

57. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) A települési képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

58. § (1) A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen SZMSZ szerint  a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

59. § (1) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5–10. §-a tartalmazza.

Szerkesztés...

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

60. § A képviselő-testület szervei a Mötv. 41.§.(2) bekezdései közül

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a jegyző,

d) a Közös Önkormányzati Hivatal,

e) a társulás.

1. A polgármester és az alpolgármester

61. § (1) A polgármester a településen főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az 1990. évi LXV. tv a helyi önkormányzatokról (továbbiakban:  Ötv. ) 33/A. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Ötv. 33/C §-a tartalmazza.

62. § (1) A polgármester lemondására a Pttv. törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a Pénzügyi Bizottság elnökének.

63. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyzőnek a Képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóóráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

64. § (1) A polgármester dönthet a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetben, ha annak az elhárítása miatt sürgős intézkedést kell hozni.

65. § Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

66. § Az alpolgármester fogadóórát nem tart.

2. A képviselő-testület bizottságai

67. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

68. § A képviselő-testület állandó bizottságai

(1) Szociális, - Egészségügyi- és Ifjúsági Bizottság,(rövidítve: Szociális Bizottság)

(2) Pénzügyi,- Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Összeférhetetlenséget Ellenőrző Bizottság,(rövidítve: Pénzügyi Bizottság)

(3) Kulturális és Turisztikai Bizottság (Kulturális Bizottság)

69. § Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

70. § (1) A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A Pénzügyi Bizottság feladatait e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

71. § (1) A Szociális Bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A Szociális Bizottság feladatait a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) A Szociális Bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.

72. §  (1) A Kulturális Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A Kulturális Bizottság feladatait e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

73. § A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11. §-a határozza meg.

74. §  (1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(2) A bizottságokra a Mötv. 57. § -tól 59. §-ban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(3) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják részletes működési szabályaikat.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Hivatala látja el.

(5) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre, azt követően  az automatikusan megszűnik.  Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. A jegyző

75. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a Bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,

d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,

e) nyilvántartást vezet a képviselő-testület döntéseiről (határozat- és rendelet nyilvántartás)

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az Képviselő-testületi rendeletek  magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, jogszabálysértés esetén tájékoztatja a polgármestert, rendeletmódosítást kezdeményez,

h) gondoskodik a módosított Képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,

i) heti rendszerességgel ügyfélfogadást tart a Hivatal székhelyén és Kirendeltségén

76. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81. – 83. §-ai határozzák meg.

(3) A Mötv. 82.§ (3) bekezdésében foglalt esetben a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal foglalkoztatotti állományába tartozó köztisztviselő látja el. 

4. Közös Önkormányzati Hivatal

77. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására a Mötv. 85. §-ban foglaltakat figyelembe véve Egerszólát Község Önkormányzat Képviselő-testületével Közös Hivatalt működtet.

(2) Az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal (Közös Hivatal) által ellátott feladat- és hatásköröket a Közös Hivatal Alapító Okirata, Ügyrendje és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza.

(3) A Közös Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét tartalmazó SZMSZ-t és Ügyrendet  a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

(5) A Közös Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

5. Társulások

78. § (1) A Képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása: Kerecsend – Demjén – Egerszalók - Egerszólát  Óvodafenntartó Mikro-társulás. (Székhelye: Kerecsend)

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott társulás feladat- és hatásköre: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv alapján óvodai nevelés.

(3) A Társulásra egyebekben a Mötv. 87–95.§- aiban foglaltakat kell alkalmazni.

6. Az Önkormányzat belföldi és nemzetközi kapcsolatai

79. §  (1) A Képviselő-testület hivatalos külföldi testvérkapcsolatot tart fenn a szlovákiai Almágy (Gömör) település Önkormányzatával.

(2) A Képviselő-testület belföldi testvérkapcsolatot tart fenn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gulács Község Önkormányzatával.

(3) A testvérkapcsolat területei elsősorban: kultúra, hagyományőrzés, sport, idegenforgalom, önkormányzati ügyekben tapasztalatcsere

(4) A Képviselő-testület a feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a Heves Megyei Önkormányzattal és Eger Vidék Kincsei Leader Egyesülettel. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, fejlesztési elképzelések kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata. 

Szerkesztés...3

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

80. § (1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt a ciklusra szóló gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a polgármester gondoskodik.

(4) A gazdasági program helyi szinten meghatározza azokat a célkitűzéseket,  feladatokat,  amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági  adottságok átfogó figyelembevételével, az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését  szolgálják.

(5) A gazdasági programnak tartalmazni kell

1. a fejlesztési elképzeléseket,
2. a munkahelyteremtés feltételeinek  elősegítését,
3. a településfejlesztési politikai célkitűzéseit,
4. az adó politika célkitűzéseit,
5. az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

Szerkesztés...

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

81. § Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a Képviselő-testület a felelős.

82. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását a hatályos államháztartási törvény alapján rendeletben állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló külön  önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vör.) tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vör.- ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

83. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben feladatai:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Heves megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az Önkormányzat saját bevételeit,

c) leigényli a támogatásokat a központi költségvetésből,

d) gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az Önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f) biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,

h) gondoskodik az Önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.

(2) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület módosíthatja.

Szerkesztés...

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

84. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Egerszalók Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 3/2003. (IV.30.) önkormányzati rendelete.

Egerszalók, 2013. február 25.

Tőgyi Gábor sk                                          Hunyadi-Buzás Jánosné sk

                                  polgármester                                                              jegyző

A rendelet kihirdetése 2013. március 27-én megtörtént.

Egerszalók, 2013.március 28.

Hunyadi-Buzás Jánosné

jegyző