Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 60/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete
Nagykőrös város jelképeiről
Hatályos: 2015. 11. 28Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 60/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete
Nagykőrös város jelképeiről
2015-11-28-tól
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában, valamint Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Nagykőrös Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
2. § Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati jelkép engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
2. A címer leírása
3. § Nagykőrös város címere (a továbbiakban: címer): aranyszegélyű álló pajzs vörös mezejében, zöld pázsiton, zöldellő természetes kőrisfa. A címerköpeny felső részén aranyszínű barokk díszítés, amelyről mind a két oldalon zöld levélfonadék csüng le. A pajzsra lebegő ötágú aranykorona van helyezve.
3. A címer használatának köre
4. § (1) A címer a város történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelképként használható.
(2) A címer az (1) bekezdés alapján különösen az alábbi helyeken és esetekben alkalmazható:
a) a képviselő-testület meghívóin,
b) képviselő-testület és bizottságok felhívásain, tervein, programjain, megállapodásokon és szerződéseken,
c) a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a településre utaló emléktárgyakon,
d) a képviselő-testület által alapított (kiadott) díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, emlékgyűrűn,
e) önkormányzati ünnepségek, rendezvények meghívóin, kiadványain,
f) önkormányzati nemzetközi kapcsolatokban és idegenforgalmi propaganda anyagokon,
g) kereskedelmi célú forgalmazásra előállított termékeken,
h) a képviselő-testület hivatala foglalkoztatottainak közszolgálati igazolványán, valamint
i) a közterület-felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruháján viseli.
5. § A címer díszítő és utaló jelképként esetenként vagy huzamosabb időn át a polgármester engedélyével használható:
a) a város hagyományokkal rendelkező intézményei, gazdasági társaságai által kiadott és a város, intézmény vagy gazdasági társaság történelmével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon,
b) a város jelentősebb kulturális intézményeinek és sportszervezeteinek kiadványain, emléklapjain, jelvényein,
c) a városra utaló emlék –és ajándéktárgyakon,
d) jelvényeken,
e) a várossal összefüggő kiállításokon.
6. § A címer védjegyként nem használható.
4. A címer használatának módja
7. § (1) A címert kizárólag hiteles alakban, a címerábrák hűségének, méretarányainak és színeinek megtartása mellett szabad ábrázolni.
(2) A polgármester engedélyezheti, hogy a címer kizárólag az anyag színeiben (kő, fém, fa, bőr, stb.) készüljön.
8. § (1) A címer a városra utaló jelképként a 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben külön engedély nélkül használható.
(2) A címer 5. §-ban felsorolt esetekben történő felhasználását, illetőleg forgalomba hozatal céljából való előállítását a polgármester engedélyezi.
(3) A címer használatára vonatkozó kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését és címét (székhelyét),
b) a használatért felelős személy megnevezését,
c) a címer használatának célját és módját,
d) a használat időtartamát,
e) előállítás esetén az előállítandó mennyiséget,
f) a terjesztés és forgalomba hozatal módját.
(4) A címer használatára vonatkozó engedély tartalmazza:
a) a kérelmező megnevezését és címét (székhelyét),
b) az engedélyezett használat céljának megjelölését,
c) a használat és az engedély érvényességének időtartamát,
d) a terjesztés, forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,
e) a használattal kapcsolatos esetleges egyéb kikötéseket.
(5) A címer használatának engedélyezése ingyenesen vagy címerhasználati díj fejében történik.
(6) A kiadott engedélyekről, érvényességük idejéről a jegyző nyilvántartást vezet.
5. A zászló leírása
9. § A városi zászló (a továbbiakban: zászló) téglalap alakú, hosszában kétfelé osztva vörös és zöld mező, az alján arany rojttal. Felső kétharmada közepén van a címer, alatta arany színnel Nagykőrös felirat.
6. A zászlóhasználat köre és módja
10. § A zászló a városra utalás megjelenését célzóan a következő helyeken és esetekben engedély nélkül használható:
a) a polgármesteri hivatal épületein,
b) a képviselő-testület ülései és a település életében jelentős egyéb, kizárólag helyi események alkalmával,
c) Magyarország zászlajának elsőbbsége mellett az önkormányzati szervek, vállalatok, intézmények ünnepségein, rendezvényein,
d) megkülönböztetésül a több település részvételével tartott rendezvényeken,
e) a város bel –és külföldi kapcsolataiban,
f) cserezászlóként.
11. § (1) A zászlót kizárólag az ábrázolás hűségének, méretarányoknak és színeknek a megtartása mellett szabad használni.
(2) A zászló használatának engedélyezése – a 10. §-ban foglaltakon kívül – a 8. § (2)-(6) bekezdése alkalmazásával történik.
7. A közterületek nemzeti ünnepeken történő fellobogózásának szabályai
12. § (1) Az Alaptörvényben meghatározott nemzeti ünnepeken Nagykőrös városban a közterületek fellobogózásáról a KÖVA-KOM Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság gondoskodik.
(2) A fellobogózással érintett közterületek:
a) Kecskeméti út,
b) Ceglédi út,
c) Kossuth Lajos út,
d) Szabadság tér,
e) Hősök tere,
f) Deák tér.
8. Városi pecsét és használata
13. § A városi pecsét (a továbbiakban: pecsét): A kör alakú pecsét középső alsó részében egy bordázott felületű ovális pajzs látható, amelyben síkban elkülönülve a település szimbóluma, a kőrisfa található. A pajzsot fűzött indaszerű motívumok fonják körbe, tetejét ékkövekkel rakott ötágú korona díszíti. A külső körív alján sugárirányú, archaizáló betűkből álló „NAGYKŐRÖS VÁROS” felirat, az ív felső záródásában a település várossá nyilvánításának évszáma, „1368” olvasható. Az évszámot a felirattól két darab kör alakú, síkban elkülönülő díszítő elem választja el. A pecsétet legkívül félgömbökből álló láncfüzér szegélyezi.
14. § (1) A pecsét használatára kizárólag az önkormányzat jogosult.
(2) A pecsét őrzési helye a mindenkori polgármester hivatali helyisége.
9. Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
16. § Ez a rendelet az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/23/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
17. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykőrös Város Önkormányzatának a város címerének és zászlajának alkotásáról és hasznosításáról szóló 23/2003. (XI. 28.) ÖT. számú rendelete.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város címerének és zászlajának alkotásáról és hasznosításáról szóló rendeletének módosítására szóló 62/2008. (XII. 19.) ÖT. számú rendelete.
Nagykőrös, 2013. december 20.
Dr. Czira Szabolcs Dr. Nyíkos Sára
polgármester címzetes főjegyző
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában, valamint Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Nagykőrös Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
2. § Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati jelkép engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
2. A címer leírása
3. § Nagykőrös város címere (a továbbiakban: címer): aranyszegélyű álló pajzs vörös mezejében, zöld pázsiton, zöldellő természetes kőrisfa. A címerköpeny felső részén aranyszínű barokk díszítés, amelyről mind a két oldalon zöld levélfonadék csüng le. A pajzsra lebegő ötágú aranykorona van helyezve.
3. A címer használatának köre
4. § (1) A címer a város történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelképként használható.
(2) A címer az (1) bekezdés alapján különösen az alábbi helyeken és esetekben alkalmazható:
a) a képviselő-testület meghívóin,
b) a képviselő-testület és bizottságok felhívásain, tervein, programjain, megállapodásokon és szerződéseken,
c) a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a településre utaló emléktárgyakon,
d) a képviselő-testület által alapított (kiadott) díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, emlékgyűrűn,
e) önkormányzati ünnepségek, rendezvények meghívóin, kiadványain,
f) önkormányzati nemzetközi kapcsolatokban és idegenforgalmi propaganda anyagokon,
g) kereskedelmi célú forgalmazásra előállított termékeken,
h) a képviselő-testület hivatala foglalkoztatottainak közszolgálati igazolványán,
i)
5. § A címer díszítő és utaló jelképként esetenként vagy huzamosabb időn át a polgármester engedélyével használható:
a) a város hagyományokkal rendelkező intézményei, gazdasági társaságai által kiadott és a város, intézmény vagy gazdasági társaság történelmével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon,
b) a város jelentősebb kulturális intézményeinek és sportszervezeteinek kiadványain, emléklapjain, jelvényein,
c) a városra utaló emlék –és ajándéktárgyakon,
d) jelvényeken,
e) a várossal összefüggő kiállításokon.
6. § A címer védjegyként nem használható.
4. A címer használatának módja
7. § (1) A címert kizárólag hiteles alakban, a címerábrák hűségének, méretarányainak és színeinek megtartása mellett szabad ábrázolni.
(2) A polgármester engedélyezheti, hogy a címer kizárólag az anyag színeiben (kő, fém, fa, bőr, stb.) készüljön.
8. § (1) A címer a városra utaló jelképként a 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben külön engedély nélkül használható.
(2) A címer 5. §-ban felsorolt esetekben történő felhasználását, illetőleg forgalomba hozatal céljából való előállítását a polgármester engedélyezi.
(3) A címer használatára vonatkozó kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését és címét (székhelyét),
b) a használatért felelős személy megnevezését,
c) a címer használatának célját és módját,
d) a használat időtartamát,
e) előállítás esetén az előállítandó mennyiséget,
f) a terjesztés és forgalomba hozatal módját.
(4) A címer használatára vonatkozó engedély tartalmazza:
a) a kérelmező megnevezését és címét (székhelyét),
b) az engedélyezett használat céljának megjelölését,
c) a használat és az engedély érvényességének időtartamát,
d) a terjesztés, forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,
e) a használattal kapcsolatos esetleges egyéb kikötéseket.
(5) A címer használatának engedélyezése ingyenesen vagy címerhasználati díj fejében történik.
(6) A kiadott engedélyekről, érvényességük idejéről a jegyző nyilvántartást vezet.
5. A zászló leírása
9. § A városi zászló (a továbbiakban: zászló) téglalap alakú, hosszában kétfelé osztva vörös és zöld mező, az alján arany rojttal. Felső kétharmada közepén van a címer, alatta arany színnel Nagykőrös felirat.
6. A zászlóhasználat köre és módja
10. § A zászló a városra utalás megjelenését célzóan a következő helyeken és esetekben engedély nélkül használható:
a) a polgármesteri hivatal épületein,
b) a képviselő-testület ülései és a település életében jelentős egyéb, kizárólag helyi események alkalmával,
c) Magyarország zászlajának elsőbbsége mellett az önkormányzati szervek, vállalatok, intézmények ünnepségein, rendezvényein,
d) megkülönböztetésül a több település részvételével tartott rendezvényeken,
e) a város bel –és külföldi kapcsolataiban,
f) cserezászlóként.
11. § (1) A zászlót kizárólag az ábrázolás hűségének, méretarányoknak és színeknek a megtartása mellett szabad használni.
(2) A zászló használatának engedélyezése – a 10. §-ban foglaltakon kívül – a 8. § (2)-(6) bekezdése alkalmazásával történik.
7. A közterületek nemzeti ünnepeken történő fellobogózásának szabályai
12. § (1) Az Alaptörvényben meghatározott nemzeti ünnepeken Nagykőrös városban a közterületek fellobogózásáról a KÖVA-KOM Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság gondoskodik.
(2) A fellobogózással érintett közterületek:
a) Kecskeméti út,
b) Ceglédi út,
c) Kossuth Lajos út,
d) Szabadság tér,
e) Hősök tere,
f) Deák tér.
8. Városi pecsét és használata
13. § A városi pecsét (a továbbiakban: pecsét): A kör alakú pecsét középső alsó részében egy bordázott felületű ovális pajzs látható, amelyben síkban elkülönülve a település szimbóluma, a kőrisfa található. A pajzsot fűzött indaszerű motívumok fonják körbe, tetejét ékkövekkel rakott ötágú korona díszíti. A külső körív alján sugárirányú, archaizáló betűkből álló „NAGYKŐRÖS VÁROS” felirat, az ív felső záródásában a település várossá nyilvánításának évszáma, „1368” olvasható. Az évszámot a felirattól két darab kör alakú, síkban elkülönülő díszítő elem választja el. A pecsétet legkívül félgömbökből álló láncfüzér szegélyezi.
14. § (1) A pecsét használatára kizárólag az önkormányzat jogosult.
(2) A pecsét őrzési helye a mindenkori polgármester hivatali helyisége.
9. Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
16. § Ez a rendelet az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/23/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
17. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykőrös Város Önkormányzatának a város címerének és zászlajának alkotásáról és hasznosításáról szóló 23/2003. (XI. 28.) ÖT. számú rendelete.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város címerének és zászlajának alkotásáról és hasznosításáról szóló rendeletének módosítására szóló 62/2008. (XII. 19.) ÖT. számú rendelete.
Nagykőrös, 2013. december 20.
Dr. Czira Szabolcs Dr. Nyíkos Sára
polgármester címzetes főjegyző