Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzata vagyonáról
Hatályos: 2021. 12. 15Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzata vagyonáról
Monok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, rendeletet alkotja:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Monok Község Önkormányzatának Képviselő-testületére
b) A Képviselő-testület bizottságára
c) Az Önkormányzata Hivatalára
d) Az önkormányzati vagyont használó önállóan működő költségvetési szervekre
e) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságra.
(2) A rendelet hatálya kiterjed Monok Község Önkormányzata tulajdonában lévő – tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül – az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre:
a) ingatlanok
b) ingó vagyontárgyak
c) vagyoni értékű jogok
d) értékpapírok, pénzügyi eszközök
e) társasági részesedések.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségek bérletére, az elővásárlási joggal érintett bérlakások értékesítésére, melyre a vonatkozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására. Ezek használatának engedélyezésére és közterületek használatba adására a tárgyat szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(5) Az Önkormányzat tulajdonában levő, az állami fenntartású köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon esetében, amely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) ingyenes használatába került, a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a KLIK-kel kötött szerződés megengedi.
(5) E rendelet hatálya nem terjed ki a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre.
2. Az önkormányzati vagyon minősítése és nyilvántartása
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.
Törzsvagyon
3. § (1)12 Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoni elemek. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak, valamint a köztéri műalkotások.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak a Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.
4. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik – a 2. melléklet szerint - a Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek, valamint Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján megjelölt vagyonelemek:
a) a művészeti alkotások
b) közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok használatába adott vagyon
(2) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságban apportálni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett lehet.
(3) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.
(4) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, hasznosítására törvény, és törvényben meghatározott keretek között a rendelet rendelkezései irányadóak.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát elidegeníteni és megterhelni csak a Képviselő-testület döntésével lehet.
Üzleti vagyon
5. § (1)34 A 3. melléklet szerinti forgalomképes üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthetők.
(2) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióba adható, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
6. § (1) A képviselő-testület – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, forgalomképes kategóriába történő átminősítésre továbbá azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
(3) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 2.§-ban foglaltak szerinti besorolásáról e rendelet mellékletének módosítására, kiegészítésére vonatkozó előterjesztéssel.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
8. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.
3. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
9. § (1)5 Az Önkormányzatot, mint tulajdonost – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti – jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) Tulajdonosi jog gyakorlása különösen:
a) az elidegenítés, csere
b) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba történő bevitele,
c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérletbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, osztott tulajdon létesítését, megszüntetését,
d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálog ranghelyéről történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátáshoz való hozzájárulást,
e) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
f) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása
g) a c) és d) pontokban meghatározott, az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,
h) a vagyon kezelésbe- és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása
i) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás
j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása
k) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása
l) öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele
m) behajthatatlan követelés törlése.
(2)6 A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, átruházott hatáskörben Monok Község Polgármestere gyakorolja..
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja.
10. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzati feladatellátás érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot.
(3) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó megvalósításáról.
4. A vagyoni érték meghatározása
11. § (1) Az önkormányzat vagyonának értékesítése esetén a vagyontárgy értékét:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített, három évnél nem régebbi értékbecslés alapján lehet dönteni.
b) Ingó vagyon esetében a könyv szerinti nyilvántartási érték
c) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír a tőzsdei árfolyamon,
cb) társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján,
cc) egyéb esetekben névértéken, vagy egyéb jogszabályokban meghatározott értékelési szempontok szerint
(2) Vagyontárgyak egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni./ ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(2) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján jogosult a vagyontárgy értékét az értékbecsléstől eltérően megállapítani.
6. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok
12. § Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenysége sérelme nélkül önállóan dönt az intézmény tulajdonában és használatában lévő
a) ingatlanok és ingóságok hasznosításáról
b) számviteli törvény által egyedi nyilvántartásra nem kötelezett bruttó értékű ingó vagyontárgyak értékesítéséről
7. Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok
13. § A 100 %-os önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 141. § (2) bekezdésének pontjaiban felsoroltakon felül Monok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt:
a) olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, melynek értéke a tözstőke ¼-ét meghaladja
b) a társaság SZMSZ-ének elfogadásáról
c) 1.000.000,- Ft-ot meghaladó hitel felvételéről
d) 1.000.000,- Ft egyedi piaci értéket meghaladó ingóság értékesítéséről
e) ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről
f) a társaság üzleti tervének elfogadásáról
g) 1.000.000,- Ft-ot meghaladó beruházás jóváhagyásáról.
8. Önkormányzati vagyon hasznosítása
14. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Monok község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, haszonbérbe adása, vagyonkezelésbe adása,apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyonelidegenítése értendő.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
9. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
15. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításra vonatkozó szerződés megkötéséről, vagy tulajdonjogának megszerzéséről a képviselő-testület dönt.
(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt.A tulajdonosi hozzájárulást ellenszolgáltatáshoz kötheti.
(4) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás nem vezethető rá.
13. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
16. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a képviselő-testület határoz.
(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
17. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes - a rábízott vagyonon felüli - vagyont az önkormányzat, intézménye szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a 13. § (1) bekezdésben meghatározott jogosult dönt.
14. Intézmények vagyonhasznosítása
18. § Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
19. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.
15. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása
20. § Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságban az önkormányzatot a képviselő-testület döntése alapján a polgármester vagy az alpolgármester képviseli.
16. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
21. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel:
a) egymillió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
b) egymillió forintot el nem érő vagyonhasznosítás esetén az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. A polgármester a vagyonhasznosításról, annak eredményéről, és az azzal kapcsolatban megkötött szerződésről köteles a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást adni.
c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthetők. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
9. Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása
22. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenesen csak közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonának ingyenes átruházása esetén a Nvtv. rendelkezései szerint kell eljárni.
9. Felajánlott vagyon elfogadása
23. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a 2,5 millió forint felett képviselő-testület határoz.
(2) az (1) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
10. Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése
24. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban
b) bírói egyezség keretében
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető
e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani
f) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel
g) Az Önkormányzat Képviselő-testülete jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja
h) Ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg.
(2) A követelés elengedésére jogosultak eljárásul során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni (így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítsa stb.). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás kérdésében dönteni.
(3)7 A követelés elengedés a kisösszegű követelés értékhatárára irányadó szabályok szerinti értékhatár és nettó 2.000.000,- Ft között van, a döntés meghozatalára a polgármester jogosult.
(4)8
(5) A képviselő-testület mondhat le a követelésről nettó 2.000.000,- Ft-ot meghaladó értékhatár felett.
(6) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jog szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.).
11.
11. A versenyeztetési eljárás szabályai
25. §9 (1) Önkormányzat vagyonát elidegeníteni – ha törvény kivételt nem tesz – 20 millió forintos értékhatár felett csak nyilvános – indokolt esetben zárkörű – versenytárgyaláson vagy pályázat útján, a legjobb árajánlatot tevő részére lehet.
(2) 20 millió forintos értékhatár felett, törvényben meghatározott értékhatárig, versenytárgyalás vagy pályázati eljárás ismételt megtartása nélkül is elidegeníthető az önkormányzat vagyona – legalább a versenytárgyaláson meghatározott induló áron -, amennyiben az elidegenítést megelőző 4 hónapon belül megtartott nyilvános versenytárgyaláson ajánlat tevő nem jelentkezett
26. § (1) A versenytárgyalási felhívást a versenytárgyalás, a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontot megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.
(2) A versenytárgyaláson, pályázati eljárásban azon természetes személyek vagy átlátható szervezetek vehetnek részt, akiknek:
a) nincs az önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj, közterület-használati díj) tartozásuk, és az erről szóló igazolásukat a versenytárgyalás megkezdésekor bemutatják, valamint
b) ha a versenytárgyalási felhívásban ez feltételként szerepelt, a versenytárgyalási biztosítékot legkésőbb a versenytárgyalás megkezdéséig a felhívásban megjelölt módon megfizetik, és ezt a versenytárgyalás megkezdésekor igazolják.
(3) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a versenytárgyalás tárgyának pontos megjelölését
b) a versenytárgyalás helyét és idejét
c) az esetleges versenytárgyalási dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit
d) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a versenytárgyaláson, aki a (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelel
e) a versenytárgyalás nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.
(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat tárgyának pontos megjelölését
b) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
c) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,
d) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, hány példányban kell benyújtania, pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét
e) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról (így különösen arról, hogy a pályázónak önkormányzatunk felé adó- és egyé – pl. bérleti díj, közterület-használati díj – tartozása nincs, illetve ha a pályázatban bánatpénz letétét feltételül szabták, a bánatpénz letétéről szóló igazolást
f) a pályázatbontás szabályait, az eredményhirdetés helyét és idejét
g) a pályázat nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.
(5) A versenytárgyalás és a pályázati eljárás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. A versenytárgyalásról szóló felhívás a versenytárgyalás időpontjáig, a pályázati felhívás a pályázat benyújtására nyitva álló határidőig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
(6)10
(7) A szerződés aláírására a polgármester jogosult.
(8) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a versenytárgyalás valamennyi résztvevőjének át kell adni.
22. Záró rendelkezések
27. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztei. Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 11/2004.(VI.28.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 7/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 7/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 7/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelethez
Módosította a 8/2016.(VI.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a, Hatályos: 2016.06.22
Módosította a 10/2016.(X.27.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2016.10.28.
Módosította a 8/2016.(VI.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a, Hatályos: 2016.06.22
Módosította az 5/2019.(II.28.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019.03.01
Módosította a 15/2021.(XII.14.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2021.12.15.
Módosította a 15/2021.(XII.14.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése Hatályos: 2021.12.15.
Módosította a 15/2021.(XII.14.) önkormányzati rendelet 2. §-a Hatályos: 2021.12.15.
Hatályon kívül helyezte a 15/2021.(XII.14.) önkormányzati rendelet 4. §-a Hatályos: 2021.12.15
Módosította a 15/2021.(XII.14.) önkormányzati rendelet 3. §-a Hatályos: 2021.12.15.
Hatályon kívül helyezte a 15/2021.(XII.14.) önkormányzati rendelet 4. §-a Hatályos: 2021.12.15