OLCSVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

7/2013. (IX.13.) önkormányzati

r e n d e l e t e

Olcsva Község Önkormányzatának

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Olcsva Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)  Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés a) pontjában (a továbbiakban: Mötv.) foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Olcsva Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

1. §

(1)Az Önkormányzat hivatalos elnevezése:

Olcsva Község Önkormányzata

                                      székhelye:

4826 Olcsva, Kossuth u. 2. sz.

                                      Működése, illetékességi területe:

Olcsva község közigazgatási területe

2. Az Önkormányzat (a Képviselő-testület) hivatalos pecsétje:

"Olcsva Község Képviselő-testülete" feliratú körbé­lyegző, közepén a     

 Magyar Köztársaság címerével.

3. Olcsva község címerének és zászlajának alkotását és használatuk rendjét az Önkormányzat külön rendelete szabályozza.

II. Fejezet

A települési önkormányzat

2. §

1. Az Önkormányzat az önkormányzáshoz való közösségi jogait az Olcsva község (a továbbiakban: település) területén élő választópolgárok által a Képviselő-testületbe választott települési képviselők (a továbbiakban: Képviselők) útján (azaz közvetve), illetve a választópolgárok által helyi népszavazáson való részvételükkel (azaz közvetlenül) gyakorolja.

2. Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. Az Önkormányzatot – a Képviselő-­testületet – Olcsva Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) képviseli.

3. A Képviselő-testület Képviselő tagjainak száma: 4 fő.                                       A Polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából Képviselőnek tekintendő.

A Polgármesterről és a Képviselőkről szóló névjegyzéket az SZMSZ.-hez tartozó 3. melléklet  tartalmazza.

Feladat- és hatáskörök

3. §

1. Az Önkormányzat – annak Képviselő-testülete – ellátja a jogszabályokban rá ruházott kötelező, valamint az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

2. Az Önkormányzat által kötelezően ellátandó feladat-és hatáskörökről az Mötv. rendelkezik, valamint más törvények rendelkezhetnek.

3. Az Önkormányzat a kötelező feladatain túl önként is vállalhatja helyi közfeladat ellátását, ha azt jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, s rendelkezésére állnak az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, illetve annak teljesítése nem veszélyezteti a kötelezően ellátandó feladatok teljesítését.

4. Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:

1. a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
2. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítéséről.

A fenti feladatokon túl a Képviselő-testület további önként vállalt feladat ellátásáról is dönthet. Az önként vállalt feladatok megvalósíthatóságáról a Képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben – az egyes feladatok mellé rendelt forrás biztosításával dönt.

5. Az Önkormányzat a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat.

6. Az Önkormányzatnak (a Képviselő-testületnek) egy új feladat vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatnia, amelynek során meg kell vizsgálni a (3) bekezdésben foglaltak teljesülését. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a Polgármester, vagy az erre célra felkért, illetve külön létrehozott bizottság folytatja le. Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztést az eljárást lefolytató Polgármester, illetve bizottság terjeszti döntésre a Képviselő-testület elé.

(7)Az Önkormányzat által ellátandó feladatokat és hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait a Képviselő-testület egy-egy területre megalkotandó külön rendelete állapíthatja meg.

Hatáskörök átruházása

4. §

1. A Képviselő-testület egyes hatásköreit a Polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

2. A tartósan átruházni kívánt hatáskörökről a Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, egyéb – a jogalkotásról szóló törvény szerint jogszabály alkotási kötelezettséggel nem járó – esetben határozatot hozhat. A rendelettel történő hatáskör-átruházás az átruházásról alkotott külön önkormányzati rendelettel történik, ha a hatáskörét érintő tárgykörben a Képviselő-testület önálló rendeletet nem alkot. Önkormányzati hatósági hatáskör átruházása – mint annak megállapítása – kizárólag önkormányzati rendelettel történhet.

3. A hatáskörök átruházásának további szabályait az Mötv. határozza meg.

A helyi vélemény-nyilvánítás fórumai

5. §

1. a közmeghallgatás,
2. a Képviselők, illetve a tisztségviselők fogadóórája,
3. a Képviselő-testület, illetve bizottsága(i) üléseinek nyilvánossága,
4. a civil szervezetek és önszerveződő közösségek bevonása a helyi közéletbe.

II. RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

I. Fejezet

A Képviselő-testület ülései

6. §

(1)A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

2. A Képviselő-testület üléseit a Községházán tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre is összehívható.

Az alakuló ülés

7. §

A Képviselő-testület alakuló ülését a Mötv., valamint  más törvények, jogszabályok rendelkezései szerint kell megtartani.

Rendes ülés

8. §

(1)A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 (hat) ülést tart.

(2)A Képviselő-testület rendes ülését az SZMSZ-ben a rendes ülés összehívására és lebonyolítására vonatkozó szabályok szerint tart­ja.

(3)A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére – az ülésre szóló meghívó alapján, a szükséges módosító, kiegészítő javaslatával együtt – az ülés elnöke tesz javaslatot.  Módosító, kiegészítő javaslatot bármelyik képviselő is előterjeszthet. Az ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(4)A napirendi pontok sorrendje a következő:

1. sürgősségi indítványok,
2. az ülés elnökének (6) bekezdés szerinti beszámolója és tájékoztatója,
3. előterjesztések, rendelet-tervezetek,
4. beszámolók, határozat-tervezetek,
5. előterjesztések, határozat-tervezetek,
6. szakmai tájékoztatók,
7. a Jegyző (7) bekezdés szerinti tájékoztatója,
8.  interpellációk, kérdések,
9. közérdekű bejelentések és javaslatok.

        (a továbbiakban együtt: előterjesztések)

(5)A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – az ülés elnöke, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi ja­vaslatára, a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – el lehet térni.

(6)A (4) bekezdés b) pontja keretében az ülés első napirendi pontjaként az ülés elnöke írásban:

1. beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
2. tájékoztatást ad a tisztségviselők előző ülés óta tett fontosabb intéz­kedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről.

(7)A (4) bekezdés g) pontja keretében a Jegyző szükség szerint – de legalább negyedévente egyszer – ad tá­jékoztatást az Önkormányzatot érintő jelentősebb jogszabályi változá­sokról. Ezen kötelezettségének a Jegyző időszakosan megjelenő kiadvány megküldésével, elektronikus úton, más alkalmas módon és egy-egy napirendi pont tárgyalása kapcsán is eleget tehet.

Rendkívüli ülés

9. §

(1)Rendkívüli a Képviselő-testület ülése, ha nem a rendes ülésre vonatkozó – SZMSZ-ben meghatározott – szabályok szerint kerül sor összehívására és megtartására.

2. Rendkívüli ülést hívhat össze a Polgármester.

Rendkívüli ülést össze kell hívnia:

1. a Képviselők egynegyedének,
2. a Képviselő-testület bizottságának írásbeli,
3. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(3)A rendkívüli ülés össze­hívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni annak indokát, a rendkí­vüli ülés javasolt helyét és idejét, napirendjét, az egyes napirendi pontok előadóit.

(4)A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indít­ványt a Polgármesternél lehet előterjeszteni.

(5)A Polgármester – ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározott esetet – az indítvány benyújtásától számított három munkanapon belül köteles gondoskodni a rendkívüli ülés összehívásáról, úgy hogy a rendkívüli ülés megtartására legkésőbb az indítvány benyújtásától számított tizenöt munkanapon belül sor kerülhessen.

A rendkívüli ülés napirendje

10. §

(1)A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tár­gyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező in­dítvány vonatkozott, illetve amely szerepel az ülés meghívóján.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülés elnöke a Képviselő-testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghí­vóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

A közmeghallgatás

11. §

1. A Képviselő-testület a településen évente egyszeri alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

2. Közmeghallgatást a Képviselő-testület előre meghatározott napi­rend megtárgyalása esetén is tarthat.

3. A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal.

4. A közmeghallgatást a Olcsva Község honlapján, a Községháza hirdetőtábláján és a településen kihelyezett hirdetményekkel kell meghirdetni, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás tervezett helyét, időpontját és tárgyát.

II. Fejezet

A Képviselő-testület ülései összehívásának rendje

12. §

1. A Képviselő-testület ülését – a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – előre kiküldött szabályszerű írásbeli meghívó útján a Polgármester, akadályoztatása esetén az Alpolgármester hívja össze.

2. A Polgármester, valamint az Alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívásáról a Képviselő-testület korelnöke (a legidősebb Képviselő) gondoskodik.

3. A meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi ponto­kat és előterjesztőik nevét, s ha van, úgy annak véleményezőjét,
2. mellékletként az előterjesztéseket a döntési tervezetek (határozatok, rendeletek) teljes szövegével.

4. A meghívó kiküldése, az ülés technikai előkészítése (anyagok összeállítása, kiküldése stb.) a Jegyző feladata.  A Jegyző ennek úgy köteles eleget tenni, hogy a meghívottak a meghívót – a (9) bekezdésben meghatározottak szerinti mellékleteivel együtt – a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal megkapják.

5. Amennyiben biztosítható, úgy a rendkívüli ülésre szóló meghívót, mellékleteivel együtt legkésőbb az ülést megelőző napon meg kell küldeni.

6. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon, faxon, vagy arra alkalmas más módon (e-mail, sms stb.) is összehívható. Ez esetben az előterjesztések a döntések (határozatok, rendeletek) tervezetének teljes szövegével az ülés helyszínén, az ülés kezdetekor is átadhatók.

7. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és az ülés tervezett napirendjéről a település lakosságát az ülés meghívójának a Községháza hirdetőtábláján tör­ténő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

8. A Képviselő-testület minden ülésére, illetve közmeghallgatására meg kell hívni:

1. a Képviselőket,
2. a Jegyzőt (megbízottját),
3. a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Kirendeltségének köztisztviselőit,
4. a napirendi pontok előadóit,
5. a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
6. az önkormányzat intézmények vezetőit,
7. akiknek meghívását a Polgármester, vagy a Képviselő-testület egyébként indokolt­nak tartja.

(9) A meghívóhoz

1. a (8) bekezdés a-b) pontjaiban meghatározottaknak mellékelni kell valamennyi írásos előterjesztést,
2. a (8) bekezdés c-g) pontjában meghatározottak elő­terjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, melyek­hez meghívásuk tevékenységi körükhöz közvetlenül kapcsolódik.

III. Fejezet

A Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

13. §

(1)A Képviselő-testület ülései – kivéve a (2) bekezdés szerinti zárt ülés eseteit – nyilvánosak.

(2)A Képviselő-testület zárt ülést tart és rendelhet el a Mötv.-ben meghatározott esetekben és szabályozott módon.

(3)Zárt ülés elrendelésére vonatkozó indítványt terjeszthetnek elő:

1. a Polgármester,
2. a Képviselők,
3. a Képviselő-testület bizottsága,
4. a Jegyző.

(4)Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület mérlegelési jogkö­rébe tartozik, úgy a zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

14. §

(1)A Képviselő-testület nyilvános ülését – annak zavarása nélkül – a televízió közvetítheti, arról a sajtó képviselői tudósíthatnak.

(2)A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3)Az ülésen a hallgatóság részére hozzászó­lási jogot – kérésre, kettő perces időkeretben – az ülés elnöke biztosíthat.

4. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képvise­lő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról. Szavazategyenlőség esetén döntés nem születik és a kérel­met elutasítottnak kell tekinteni.

5. Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgya­lása során nem zavarhatja, tetszést, vagy nemtetszést zavaró módon nem nyilváníthat.

6. Ha a hallgatóság az ülést és a napirendi pontok tárgyalását zavarja, úgy az ülés elnöke a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg akkor a teljes hallgatóságot – rendre utasíthatja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasíthatja.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje

Az elnök

15. §

1. A Képviselő-testület ülésének elnöke a Polgármester.

2. A Polgármester akadályoztatása esetén az elnök feladatait az Alpolgármester látja el.

3. Abban az esetben, ha a Polgármester és az Alpolgármester együttesen akadályoztatott az elnöki teendők ellátásában, úgy a Képviselő-testület korelnöke látja el az elnöki teendőket.

4. A Polgármester (az Alpolgármester) akadályoztatásának mi­nősül az a körülmény is, ha

1. személyére vonatkozóan kizá­rási ok merült fel és a kizárásáról döntött is a Képviselő-testület, vagy
2. bejelentette, hogy személyes érintettségére tekintettel nem kíván elnöki jogkörével élni. 

Az elnök jogkörei

16. §

(1) Az elnök:

1. a Képviselő-testület ülését összehívja,
2. az ülést megnyitja,
3. megállapítja az ülés határozatképességét,
4. javaslatot tesz a napirend megállapítására, módosítására, egyes napirendi pontok összevont (együttes) tárgyalására,
5. figyelemmel kíséri a Képviselő-testület munkájából való kizárási ok felmerülését, ez ügyben a Képviselő-testület döntését kezdeményezi,
6. az ülés során szünetet rendel el,
7. berekeszti az ülést.

2. Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

1. az ülés vezetése,
2. a szó megadása, megtagadása,
3. a szó megvonása, tárgyra-térésre felszólítás,
4. a napirendi pontok együttes tárgyalására javaslat tétele.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai, jogköre:

1. az elfogadott napirend szerint, napirendi pontonként,

• meg­nyitja a tárgyalást,
• levezeti a vitát,
• biztosítja az előadó részére a szóbeli kiegészítés lehetőségét,
• biztosítja kérdések feltevésének lehetőségét a napirendi pont előadójá­hoz, illetőleg a Képviselő-testület bizottságához, a Polgármesterhez (Alpolgármesterhez), a Jegyzőhöz (megbízottjához),
• biztosítja a feltett kérdésekre a válasz megadásának lehetőségét,
• a szó megadásával biztosítja a hozzászólás lehetőségét,
• lehetőséget ad a napirendi pont előadójának az un. „viszontválasz”-ra, valamint a zárszóra,
• összefoglalja a vita során elhangzottakat.

2. a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét.

3. kimondja a döntést. Felolvasással kell ismertetni a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen – az erre meghatározott főszabálytól eltérően – nem került megküldésre (átadásra) a Képviselőknek, illetve fel kell olvasni a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott. 

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

1. felszólalási jog illeti meg az ülésen bármikor,
2. az ülés teljes idején biztosítja az ülés rendjét.

Tárgyra térés, a szó megvonása

17. §

1. Azt a felszólalót, aki eltért a napirendi pont tárgyától, az el­nök felszólítja, hogy a továbbiakban térjen a tárgyra.

2. Az elnök ismételt eredménytelen felszólítása után a felszólalótól megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során         – ugyanabban az ügyben – nem szólal­hat fel újra.

­

A vita bezárása

18. §

1. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

2. Az előterjesztő, vagy bármely Képviselő javasolhatja a Kép­viselő-testületnek a vita bezárását. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

Rendfenntartás

19. §

1. Ha a Képviselő felszólalása során a Képviselő-tes­tület tekintélyét, vagy valamelyik Képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, az elnök rend­re utasítja.

2. Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen az ülés elnöke vét, bármely Képviselő kezdeményezhe­ti, hogy a Képviselő-testület az ülés elnökét utasítsa rendre. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

A Képviselő-testület határozatképessége

20. §

1. A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen az SZMSZ. 2. § (3) bekezdésében meghatározott létszám több mint fele – legalább három fő – ­jelen van. A határozatképesség megállapítása szempontjából a Polgár­mestert Képviselőnek kell tekinteni.

2. A határozatképességet a Képviselő-testület ülésének megnyi­tásakor az ülés elnökének számszerűen kell megállapítania és annak meglétét az ülés folyamán folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.

3. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú Képviselő az ülésen a döntéshozatalnál már nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelenné válik, az tovább nem folytatható, ezért az ülés elnökének azt fel kell függesztenie.

4. Az ülés elnökének az ülés folytatása érdekében – az ülés felfüggesztését követően haladéktalanul – meg kell kísérelnie a határozatképesség helyreállítását. Ha ez a határozatképtelenség megállapításától számított fél óra elteltével sem sikerül, úgy az ülést az elnök berekeszti. 

5. A határozatképesség hiánya miatt elmaradt, illetőleg félbe­szakadt ülést legkésőbb nyolc napon belül, ugyanazon napirend tárgyalására, illetőleg a megszakadt napirend tárgyalásá­nak folytatására ismét össze lehet hívni.

Az előterjesztések

21. §

1. A Képviselő-testület napirendi pontjait – fő szabályként – írásban elkészített és előre megküldött előter­jesztések alapján tárgyalja.

2. Az előterjesztések döntési tervezeteinek törvényességét az adott napirendi pont előkészítéséért megjelölt felelős személy, ennek hiányában a napirendi pont előadója előzetesen köteles véleményeztetni a Jegyzővel. Ennek megtörténte nélkül döntés (határozat, rendelet) tervezete a Képviselő-testület elé nem terjeszthető.

3. Az előterjesztések összeállítása, a határozatok végre­hajtása és a végrehajtásról történő beszámolás rendjét az SZMSZ. 1. melléklete tartalmazza.

Interpelláció, kérdés

22. §

(1)A Képviselő-testület nyílt ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.

(2)A  Képviselők  az  ülésen  önkormányzati  ügyek­ben  a  tisztségviselőkhöz

               in­terpellációt és kérdést, bármely Képviselő­höz pedig kérdést intézhetnek.

Interpelláció

23. §

1. Bármely képviselő az önkormányzat feladat - és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

2. Az interpellációt – ha azt a címzett az ülés előtt legalább öt nappal írásban megkapta – a Képviselő-testület ülésén kell megválaszolni. Az interpelláció másolatát – amennyiben nem ő az interpelláció címzettje – a Polgármesternek is meg kell küldeni.

3. Az interpellációra adott válaszra legfeljebb öt perc áll rendelkezésre.

4. Amennyiben a (2) bekezdésben írt határidőn túl, vagy a tes­tületi ülésen nyújt be a Képviselő interpellációt, az interpelláció címzettje csak abban az esetben köteles az ülésen választ adni, ha a válaszadás külön előzetes vizsgálatot nem igényel és a válaszadáshoz a szükséges információk egyébként rendelkezésére állnak.

5. Ha az interpellációra a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, vagy a válaszadáshoz a szükséges információk nem állnak rendelkezésre, akkor az interpelláció címzettjének az interpelláló Képviselő részére az ülést követő tizenöt napon belül írásban kell választ adnia. Az interpelláló Képviselőnek megküldött válasz másolatát valamennyi Képviselőnek is meg kell küldeni. A válasz elfo­gadásáról a Képviselő-testület a következő ülésén – a (6) bekez­désben foglaltak szerint – dönt.

6. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló Képviselő nyilatkozik. Ha a Képviselő a választ nem fogadta el, akkor azt követően a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozattal dönt a válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról.

7. Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor

1. az ügyet az illetékes állandó bizottságához utalja,
2. eseti bizottságot alakít az interpelláció kivizsgálására,
3. az interpelláló Képviselő a vizsgálatot végző bizottság munkájában részt vehet,
4. a bizottság a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén jelentést tesz,
5. a bizottsági válasz elfo­gadásáról a Képviselő-testület dönt az (6) bekez­désben foglaltak szerint.

Kérdés

24. §

1. A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozó­dás.

2. A kérdés előterjesztésére legfeljebb 2 (kettő) perc, a megválaszolására legfeljebb 5 (öt) perc áll rendelkezésre.

Felszólalási jog

25. §

(1)Ugyanazon napirendi pont vitája során a Képviselő, illetve a napirendi ponthoz meghívott leg­feljebb kétszer kérhet szót, azonban az ülés elnöke – indokolt esetben – újabb felszó­lalásra engedélyt adhat.

(2)Ha az ülés elnöke az engedélyt megtagadja, a Képviselő, illetve a meghívott a Képvi­selő-testülettől kérheti felszólalása ismételt engedélyezését. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3)A napirendi pont előadója, valamint az ülés elnöke és a Jegyző, továbbá a Hivatal napirendi pontnál érintett köztisztviselője több alkalom­mal is felszólalhat.

(4)A felszólások időtartama:

1. a (3) bekezdésben meghatározottak esetében együttesen legfeljebb 4 (négy) perc,
2. Képviselő esetében együttesen legfeljebb 3 (három) perc,
3. meghívottak esetében együttesen legfeljebb 2 (kettő) perc.

(5)A napirendi pont előadóját – legfeljebb 2 (kettő) perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.

Tanácskozási jog

26. §

1. A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt:

1. a meghívottak,
2. akinek az ülés elnöke szót ad,
3. akinek a Kép­viselő-testület szót ad.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hív­tak meg, csakis a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.

(3)Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben a Képvise­lő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

V. Fejezet

A szavazás rendje

27. §

(1)A Képviselő-testület az előterjesztésekhez tartozó döntési tervezetekről a vita lezárása és a zárszó után szavazással dönt, s ennek keretében helyi önkormányzati ren­deletet alkot, vagy alakszerű határozatot hoz. A tájékoztató jellegű előterjesztésekről – ide nem értve a költségvetés teljesítéséről szóló tájékoztatókat – nem kell alakszerű határozattal dönteni. Ezen esetekben elegendő az ülés jegyzőkönyvében annak megtörténte, valamint tudomásul vétele tényét rögzíteni.

(2)A szavazás előtt a Jegyző törvényességi kérdésben észrevé­telt tehet.

(3)Az ülés elnöke az egyes napirendi pontok tárgyalása során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét döntési javaslatokat, illetőleg a döntés tervezetét módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokról, majd az előterjesztéshez csatolt tervezetekről, javaslatokról, illetve ezt követően a javasolt határozat, illetve rendelet tervezetének egészéről dönt a Képviselő-testület. Amennyiben a megfogalmazott javaslatokról való döntési sorrend logikailag kizárja, vagy nem indokolja ennek a sorrendnek a megtartását, úgy az ülés elnöke ettől a sorrendtől – indokolt mértékben – eltérhet a szavazás során.

A döntéshozatal módjai

28. §

(1)Szavazni csak személyesen lehet.

(2)Egyszerű többséggel történő szavazás során az Mötv.-ben foglalt rendelkezéseket ( 47. § (2) bek.) kell alkalmazni.

(3)Szavazategyenlőség esetén az ülés elnöke szünetet rendel el. A szünet elteltével folytatódik a vita, s az ülés elnöke újból elrendelheti a szavazást. Ismételt szavazategyenlő­ség esetén a témát a Képviselő-testület következő ülésének napirendjére lehet tűz­ni.

(4)A minősített többségű szavazáshoz a megválasztott települési képviselők több mint felének – azaz legalább 3 főnek – egybehangzó szavazata szükséges.

(5)Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározott ügyekben ( 50. § ), valamint az SZMSZ. alapján a titkos, illetve névszerinti szavazás elrendeléséhez.

29. §

(1)A szavazás nyílt, vagy titkos lehet.

(2)A Képviselő-testület döntéseit – fő szabályként – nyílt szavazással hozza.

(3)A nyílt szavazás történhet:

1. kézfelemeléssel,
2. név szerinti módon.

(4)A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy vala­melyik Képviselő kéri, úgy az ülés elnöke köteles a szavazást megis­mételtetni.

Név szerinti szavazás

30. §

1. Nyílt szavazás esetén bármely Képviselőnek, vagy az ülés elnökének a szavazás megkezdése előtt előterjesztett javaslatára név szerinti szavazás tartható. E kérdésben a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

2. Név szerinti szavazást kell tartani

a) a Mötv.-ben foglalt esetben (55. § ), valamint

b) a Képviselők több mint 1/4 - ének kezdeményezésére.

3. Név szerinti szavazás esetén a Jegyző felolvassa a Képvise­lők névsorát.  A jelen lévő Képviselők "igen", "nem", vagy "tartóz­kodom" nyilatkozattal szavazhatnak.

4. A Jegyző a leadott név szerinti szavazatokat az ülésről készítendő „jelenléti ív”-en (vagy külön íven) a Képviselők névsoránál  feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, majd az ülés elnöke megállapítja a szavazás eredményét és azt kihirdeti. Az így készített „jelenléti ív”-et (vagy külön ívet) az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni, s ez alapján a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben – az adott napirendi pontnál – név szerinti módon külön is rögzíteni kell.

5. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdés­ben.

Titkos szavazás

31. §

1. A Képviselő-testület az Mötv.-ben foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat ( 48. § (4) bek. alapján).

2. Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

1. az ülés elnöke,
2. bármelyik Képviselő,
3. a Képviselő-testület bizottsága,
4. a Jegyző.

(3)A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(4)A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.

(5)Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság jelen lévő tagjai sza­vazatszámláló bizottságként járnak el.

A titkos szavazás eredményének megállapítása

32. §

(1)A szavazatszámláló bizottság

a)biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,

b)a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó garanciális szabályokat,

c)a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságának lehetőségét,

d)a szavazás megtörténte után összeszámlálja a leadott szavazatokat, megál­lapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a sza­vazásról külön jegyzőkönyvet készít,

e)elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-tes­tületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

2. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

1. a szavazás helyét és napját,
2. a jegyzőkönyv készítésének időpontját,
3. a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjainak, valamint a jegyzőkönyv vezetőjének nevét és tisztségét, saját kezű aláírását,
4. a szavazásra bocsátott kérdést,
5. a szavazás során felmerülő körülményeket,
6. a szavazás során tett megállapításokat és határozatokat,
7. a szavazás eredményét.

(3)A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizott­ság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

33. §

(1)A Képviselő-testület üléséről – lehetőség szerint – hangfelvételt, majd írásban 2  példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. az ülés helyét és időpontját,
2. a megjelent Képviselők és meghívottak nevét, beosztását,
3. az érdeklődő állampolgárok számát,
4. az elfogadott napirendet,
5. a Képviselő-testület által a napirend elfogadását követően jegyzőkönyv-hitelesítőként megválasztott két képviselő nevét abban az esetben, ha az ülésről nem készül hangfelvétel,
6. napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók, valamint az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívottak nevét,
7. ha van, úgy napirendi pontonként a bizottsági véleményt, javaslatot,
8. napirendi pontonként az esetleges szakértői, vagy más külső véleményeket,
9. a vitában felszólalók nevét, illetve egészen tömör és rövid módon a vitában elhangzottak – a napirendi ponthoz szervesen kapcsolódó, a döntést befolyásoló – lényegét, vagy arra való utalást, hogy vitára – annak lehetősége ellenére – nem került sor,
10. a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve a szóban előterjesztett döntési tervezetek teljes szövegét,
11. a Jegyző törvényességi észrevételeit,
12. a meghozott érdemi döntések teljes szövegét, évente folyamatos sorszámozással (pl.: 1/2007. (I. 04.) önkormányzati határozat), előtte feltüntetve a szavazás számszerű eredményét,
13. az ülés elnöke, illetve a Képviselő-testület ülésen tett intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
14. az ülés bezárásának tényét, idejét,
15. a két jegyzőkönyv-hitelesítő Képviselő saját kezű aláírását abban az esetben, ha az ülésről nem készül hangfelvétel.

(2)A jegyzőkönyv valamennyi példányának mellékleteit képezik:

1. a meghívó,
2. az írásos előterjesztések, mellékleteik,
3. az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
4. a jelenléti ív,
5. a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,
6. a Képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
7. a Jegyző írásban tett törvényességi észrevétele.

34. §

1. A Képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzá­szólását a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

2. A Jegyzőnek a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a Képvise­lő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

3. A Képvise­lő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben a szóbeli előterjesztések – különös tekintettel a döntési tervezetetek – szövegét szó szerint rögzíteni kell.

35. §

1. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – ügyfélfogadási idő­ben a Jegyzőnél (megbízottjánál) a Községházán betekinthet­nek a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe.

2. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és azokat elkülönítve kell kezelni.

36. §

A Képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére, aláírására, továbbítására az Mötv.-ben foglalt rendelkezések (52. §) az irányadóak.

III. RÉSZ

Az önkormányzat rendelete

37. §

Az Önkormányzat rendeletére – az Mötv.-ben, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglalt rendelkezések figyelembe vételével – az SZMSZ.-ben meghatározottak az irányadóak.

38. §

1. A Képviselő-testület felé önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) alkotását csak a következők kezdeményezhetik:

1. a Polgármester,
2. bármelyik Képviselő,
3. a Képviselő-testület bizottsága,
4. feladatkörét érintően az Önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatást nyújtó intézmény, gazdasági társaság, más szervezet vezetője, 
5. a Jegyző.

(2)Az (1) bekezdés b-d) pontjában meghatározottaknak a rendelet alkotására vonatkozó kezdeményezést – írásban, indoklással ellátva – a Polgár­mesterhez lehet benyújtani.

(3)A Polgármester a rendelet alkotására vonatkozó – (2) bekezdés szerinti – kezdeményezést a Képviselő-testület következő ülésén bejelenti.  Javaslatára a Képviselő-testület

a)kijelöli a rendelet tervezetének előkészítéséért, előter­jesztéséért felelős állandó bizottságot, illetve személyt (személyeket), vagy

b)a rendelet alkotásának előkészítésére külön bizottságot bizottságot hozhat létre, valamint

c)meghatározza a rendelet-tervezet benyújtásának határidejét,

d)előzetesen állást foglalhat a rendelet tervezete előkészítésének főbb elveiről, szempontjairól,

e)meghatározhatja az egyeztetések és vitafórumok rendjét.

(4)A Képviselő-testület a Polgármester, vagy a Jegyző által történt kezdeményezés esetén is élhet a (3) bekezdésben meghatározott jogosítványaival, de ezen kezdeményezők – a jogszabályban, ennek hiányában a Polgármester által meghatározott munkamegosztási rend szerint – ettől eltérő módon, önálló előkészítésben is benyújthatnak rendelet-tervezetet.

(5)Ha a rendelet-tervezet előterjesztője nem a Képviselő-testület bizottsága, de valamely önkormányzati bizottság előzetesen véleményezi azt, úgy a tervezetet érintő módosító, kiegészítő bizottsági javaslatokat a Képviselő-testület ülését megelőzően a bizottság elnöke köteles egyeztetni az előterjesztővel, illetve minden esetben a Jegyzővel.  Az egyeztetést a bizottság elnökének úgy kell lefolytatnia, hogy a Képviselő-testület ülését megelőzően kellő idő álljon rendelkezésre az előterjesztőnek, illetve a Jegyzőnek a módosító, kiegészítő bizottsági javaslatok érdemi megismerésére, megvitatására, valamint szakmai, illetve törvényességi álláspontja, észrevétele kialakítására, kifejtésére.

39. §

1. A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezetek érdemi vitája előtt  – a tervezet előkészítéséért felelős(ök)nek – az érintett lakossági kör véleményét ki kell kérni.

2. A rendelet tervezete – a szükséges indoklással együtt – az erre vonatkozóan központi jogszabályokban és rendeletekben előírt előkészítés után terjeszthető be a Képviselő-testület elé. Ennek alkalmával a rendelet tervezetét beterjesztő köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet az előkészítés során tett, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, annak indokáról.

3. A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a Jegyző szerkeszti és gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosulásáról, valamint a rendeletekkel kapcsolatos tájékoztatási és egyéb feladatok (pl. egységes szerkezetbe foglalás) ellátásáról.

4. A rendeletek hatályosulását – akár átfogó módon, akár egyedileg – a Képviselő-testületnek önkormányzati választási ciklusonként legalább egyszer értékelnie kell, s azokat felül kell vizsgálnia.

40. §

1. A rendelet hiteles szövegét legkésőbb a megalkotását követő 5  munkanapon belül a Községháza hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni.

2. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztésnek az (1) bekezdés szerint meghatározott első napja.

3. A rendeleteket évente kezdődő folyamatos arab sorszámmal, valamint évszámmal kell ellátni.

4. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését, a jogszabály kihirdetésének idejét, a jogszabály számát, megnevezését és címét. A kihirdetés időpontja – az évet követő zárójelben – a megjelenés hónapjára és napjára (a helyben szokásos módon való kihirdetésre) utal.

       /A helyi rendelet jelölésel:

"Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2013. (x. 31.) önkormányzati rendelete

az állattartásról." /

5. A hatályos rendeletek naprakész nyilvántartását – papír alapon – az SZMSZ 2. mellékleteként kell kezelni.

6. Az un. „papír alapú nyilvántartás” mellett a hatályos rendeleteket, illetve azok egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Hivatal (Hivatali Kirendeltség) számítógépén, vagy más elektronikus módon is nyilván kell tartani.

IV. RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

I. Fejezet

41. §

1. A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a dön­tések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságo(ka)t hozhat létre, illetve ideiglenes (eseti, un. ad. hoc) bizottságo(ka)t alakíthat.

2. A bizottság működési szabályait (ügyrendjét) – a jogszabályok keretei között és az SZMSZ.-ben foglaltaknak megfelelően – megválasztást követően saját maga határozza meg.

42. §

1. A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság(ok) és Képviselő tagjainak száma:
   1. Ügyrendi Bizottság: 3 fő Képviselő tag.

2. A bizottság(ok) választása során tagjaira javaslatot tehet:

1. a Polgármester,
2. bármelyik Képviselő.

3. Az állandó bizottság(ok) tagjainak névsorát az SZMSZ.-hez tartozó 3. melléklet  tar­talmazza.

43. §

A Képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideigle­nes (un. ad. hoc) bizottságot hozhat létre, melynek működésé­re az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.

44. §

1. A bizottságot a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén az elnök-helyettes, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke) képviseli, illetve hívja össze és vezeti üléseit.

2. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:

1. a Képviselő-testület ilyen értelmű határozatára,
2. a Polgármester indítványára.

­

(3)A bizottság elnökének a helyi rendelet-tervezetét véleményező bizottság ülését a 40. § (5) bekezdésben meghatározott időbeli szempontra is figyelemmel kell összehívnia.

(4)Bármelyik Képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgya­lását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell ter­jeszteni és tárgyalásához a javaslatot előterjesztő Képvi­selőt meg kell hívni.

5. A Képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek az ál­landó, illetve az ideiglenes bizottság(ok) ülésén, ezért az ülés(ek)re őket meg kell hívni.

6. A bizottság(ok) működésének adminisztratív kiszolgálását a Hivatali Kirendeltség köztisztviselője – a Jegyző által meghatározott módon – látja el.

7. A bizottság(ok) működésének költségeiről az Önkormányzat éves költség­vetésében – elkülönítve – kell gondoskodni.

8. A bizottság(ok) működésére (üléseinek összehívására, az ülés vezetésére, a bizottsági ülések nyilvánosságára, illetőleg a bizottsági dön­téshozatalból való kizárás szabályaira) egyebekben a Mötv., valamint az SZMSZ. erre vonatkozó rendelkezései irány­adóak.

II. Fejezet

Ügyrendi Bizottság

45. §

Az Ügyrendi Bizottság a következő feladatokat végzi:

1. Ellátja a Polgármester, Alpolgármester, a képviselők, a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatával, továbbá a bizottsági tagok kivételével ezen személyek, valamint meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő – a rájuk vonatkozó külön törvényekben rögzített – nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat. Ennek során – a külön törvényekben meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:

1. határidő megjelölésével felhívja az érintetteket a nyilatkozat megtételére,

2. a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő vagyonnyilatkozatát, továbbá ezen személyek és a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyitott, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot zárt – a bizottság elnöke által aláírt és a Jegyző bélyegzőjével lepecsételt, névvel ellátott – borítékban veszi át.

3. a bizottság elnöke köteles az a) pontban meghatározottak részére ezen iratok átvételéről – az iratok tartalmát, darabszámát, az átvétel időpontját, az átvevő aláírását tartalmazó – átvételi elismervényt adni.

4. a bizottságnak jegyzőkönyvben rögzített határozatával – zárt ülésen – kell döntenie az átvett iratok nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, a lefolytatásra kerülő ellenőrzésről, az ezen ügyekben tett kezdeményezések (bejelentések) kivizsgálásáról, annak eredményéről és a Képviselő-testület elé kerülő jelentés (tájékoztató), határozati javaslat tartalmáról.

5. a bizottság elnöke – a Jegyző adminisztratív közreműködése mellett – köteles ezen iratokról külön bizottsági nyilvántartást vezetni, az iratokat együttesen, de más iratoktól fizikailag jól elkülönítve, Képviselőnként külön egy – a nyilvántartásba vétel sorszámával és a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő nevével ellátott – iratgyűjtőben (dossziéban) elhelyezve, a Községházán – a Jegyző által kiadott Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – jól zárható, tűzbiztos lemezszekrényben tárolni, őrizni, ezek megtörténtét folyamatosan figyelemmel kísérni.

6. a törvény rendelkezése szerint nyilvános vagyonnyilatkozatokba – a külön törvényi előírások szerint, illetve a bizottság elnökének (akadályoztatása esetén egy tagjának) jelenlétében – a Hivatali Kirendeltség munkaidejében külön engedély nélkül, bárki betekinthet. A betekintés tényét, idejét, a betekintő személyét a bizottság elnökének a megtekintett iratot tartalmazó iratgyűjtő belső lapján, vagy az iratgyűjtőben elhelyezett külön betekintési lapon kell rögzítenie. 

7. a vagyonnyilatkozattal, vagy összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat, illetve az összeférhetetlenség konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a konkrét összeférhetetlenségi okot, úgy a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, úgy – az eljárás további folytatása és érdemi vizsgálat nélkül – a bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben azt elutasítja, és erről tájékoztatja soron következő ülésén a Képviselő-testület, míg összeférhetetlenségi ügyben azt elutasításra javasolja a Képviselő-testület felé.

8. a g) pont szerinti eljárás megismétlésének ugyanazon ügyben csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az újabb eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a bizottság – az eljárás lefolytatása, felhívási kötelezettség nélkül – a g) pontban meghatározottak szerint jár el.

1. eljárás esetén a bizottság elnöke felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító (pl. személyre, ingatlanra, gépjárműre stb. vonatkozó) adatok közlésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, s azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül égetéssel, vagy iratmegsemmisítő használatával – jegyzőkönyvben rögzített módon – meg kell semmisíteni.

2. Javaslatot tesz a Polgármester tiszteletdíjának és egyéb java­dalmazásának megállapítására, módosítására, illetve véleményt nyilvánít a Polgármesternek az Alpolgármester tiszteletdíja és egyéb java­dalmazása megállapítására, módosítására irányuló kezdeményezéséről.

3. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseknél az Ügyrendi Bizottság (ha nincs jelen egyidejűleg a 3 bizottsági tag, akkor a testület által a jelenlévő Képviselők, vagy más személyek közül kiegészítve – mint sza­vazatszámláló bizottság – lebonyolítja a titkos szavazást.

4. Gyakorolja a Polgármesterrel kap­csolatos következő egyéb munkáltatói jogköröket, s ennek keretében az Ügyrendi Bizottság Elnöke jogosult a Polgármester esetében eljárni:

1. a munkaviszonyban töltött idő beszámítása,
2. tanfolyamon, továbbképzésen való részvétel engedélye­zése,
3. szabadság kivételének (alap, pót, tanulmányi, rendkí­vüli, fizetés nélküli) engedélyezése, nyilvántartása,
4. a polgármesteri jogviszonnyal kapcsolatos igazolás kiadása,
5. illetmény-előleg felvételének engedélyezése

ügyében.

5. Ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket a központi jogszabály, vagy helyi rendelet, illetve a Képviselő-testület hozzá utal­.

V. RÉSZ

A TISZTSÉGVISELŐK

I. Fejezet

A Polgármester

46. §

(1)A Polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2)A Képvi­selő-testület a Polgármester illetménye megállapításával, annak módosításával kapcsolatos jogosítványát a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény (jelenleg hatályos módosított 1994. évi LXIV. törvény, a továbbiakban: Pttv.) szerint gyakorolja.

(3)A Képviselő-testület gyakorolja a Polgármester esetében – a munkáltatói jogon túl – mindazon egyéb munkáltatói jog­köröket is, amelyek átruházásáról az SZMSZ. keretén belül nem intézkedett.

47. §

(1)A Polgármester képviseli az Önkormányzatot.

(2)A Polgármester feladatait, hatásköreit, ha­tósági jogköreit törvény, vagy annak felhatal­mazása alapján alacsonyabb szintű jogszabály – ide értve a helyi rendeletet is – állapítja meg.

(3)A Polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört az Alpolgármes­ter, a Jegyző és az Önkormányzat intézménye vezetőjének tekinte­tében.

48. §

A Polgármester az Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:

1. biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
2. biztosítja a település arányos fejlesztését, a közszolgáltatások szervezését,
3. segíti a Képviselők, a bizottság(ok) munkáját,
4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakos­ság önszerveződő közösségeivel,
5. illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását,
6. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály rá ruházott.

II. Fejezet

Az Alpolgármester

­

49. §

(1)A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a Polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a Polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású Alpolgármestert választ.

(2)A Képviselő-testület az Alpolgármester részére tiszteletdíj megállapításáról a Polgármester tartós távolléte esetén történő helyettesítésekor dönthet.

(3)Az Alpolgármester a Polgármester irányításával – a Mötv.-ben meghatározottak szerint – látja el a feladatait.

(4)A Polgármester helyettesítése esetén az Alpolgármester teljes jogkörrel jár a Polgármester helyett, egyébként pedig a Polgármester esetenként határozza meg azt, hogy mely ügyekben és milyen jogosítványokkal ruházza fel az Alpolgármestert.

III. Fejezet

A Jegyző

50. §

1. 2013. március 1-jétől kezdődően a Képviselő-testület, illetve Vásárosnamény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – az erről szóló külön megállapodás alapján – Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról döntött. A jegyzői feladatokat – az Mötv. szabályaira tekintettel – a székhely (Vásárosnamény) önkormányzat polgármestere által kinevezett mindenkori városi jegyző  látja el a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal ( továbbiakban: KÖH ) bevonásával.

2. A jegyző, vagy megbízottja az Olcsva településen működő KÖH kirendeltségen, a Községházán hetente egy, a megállapodásban rögzített munkanapon és időben (jelenleg szerdán 9,00 órától 12,00 óráig) tart ügyfélfogadást.

51. §

A Jegyző a Mötv.-ben  meghatározott feladatain túl:

1. rendszeresen tájékoztatást ad a Polgármesternek, Alpolgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottság(ok)nak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
2. a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
3. tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatali Kirendeltség munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
4. ellátja az államigazgatási, a hatósági tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
5. tevékenységéről a Polgármesternek, az Alpolgármesternek az általuk igényelt gyakorisággal és tartalommal, míg a Képviselő-testületnek évente köteles beszámolni,
6. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály rá ruházott.

IV. Fejezet

Az Aljegyző

52. §

A Jegyzőt akadályoztatása esetén az általa kiadott intézkedés meghatározottak – elsősorban az Al­jegyző – helyettesíti.

V. RÉSZ

A KÉPVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

53. §

(1) A Képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ.-ben rögzített jogok és kö­telezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A Képviselő tevékenységét a Mötv.-ben meghatározottak szerint végzi, figyelemmel az SZMSZ. rendelkezéseire is.

(3) A Képviselő kötelességei:

1. a Képviselő-testület, a bizottság(ok) munkájában való aktív részvétel,
2. bármely Képviselővel szemben felmerült összeférhetetlenségi ok bejelentése,
3. esküjének megfelelően a tudomására jutott állami, szolgálati, illetőleg ma­gán- és üzleti titkok megőrzése, valamint annak akár maga, akár más javára vagy kárára történő felhasználá­sától való tartózkodás,
4. magánéletében is köteles olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői minőségével, közéleti te­vékenységével.

4. A Képviselő képviselői tevékenysége során, e minőségében el­járva hivatalos személynek tekintendő, ezért fokozott felelősség terheli, ugyanakkor fokozott védelem is illeti meg.

54. §

1. A Képviselő-testület a Képviselőnek – a bizottság elnökének, a bizottság tagjának – a Pttv. keretei között –  rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, termé­szetbeni juttatást állapíthat meg.

2. A Képviselő költségeinek megtérítésére a Pttv. szabályai szerint kerülhet sor.

VI. RÉSZ

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

55. §

1. Olcsva községekben a polgármesteri hivatal igazgatási feladatait Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban:KÖH) látja el.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv működésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rá vonatkozó hatályos központi és önkormányzati jogszabályi előírásokban, a megállapított szabályzatokban, valamint a KÖH alakításáról szóló külön megállapodásban és az Ügyrendjében foglaltak az irányadóak.

3. Az Ügyrendet a székhely önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá, melynek tervezetéről a Képviselő-testület előzetesen véleményt nyilváníthat.

4. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv telephelyei:

1. székhely: Vásárosnamény, Tamási Áron út 1.,
2. kirendeltségi telephely: Olcsva, Kossuth út 2. szám (Községháza, mint Hivatali  Kirendeltség)

5. A KÖH Olcsvai kirendeltségén irányadó létszámkeretre a Képviselő-testület által alkotott rendelet és a  KÖH megállapodás az irányadó.

6.  A KÖH Olcsvai kirendeltségén érvényes munkaidő beosztása:

1. hétfőtől csütörtökig 7,30 órától - 16,00 óráig,
2. pénteken – munkaközi szünet nélkül – 7,30 órától 13,00 óráig tart a   

     munkaidő.

7.  A KÖH Olcsvai kirendeltségén megvalósuló ügyfélfogadási rendje – ide nem értve a Polgármestert és a Jegyzőt – a következő:

1. a hét minden munkanapján           7,30 - 12,00 óra között, 
2. minden hét szerdai munkanapján 7,30 - 15,30 óra között.

A Polgármester – az SZMSZ-ben meghatározott, a Jegyzővel azonos időben – tart ügyfélfogadást.

8. A KÖH működésére vonatkozó – a lakosságot közvetlenül érintő – szabályokról az SZMSZ-ben meghatározott helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell.

VII. RÉSZ

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

56. §

1. A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszer­veződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésére a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervezhet.

2. Lakossági fórumot kell szervezni:

1. a település rendezési tervének elfogadását megelőzően,
2. a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzati fejlesztések, beruházások indítása előtt,
3. az előzőeken kívül évente egy alkalommal közmeghallgatás formájában,
4. minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.

3. A lakossági fórumokra a Képviselőket minden esetben névre szóló meghívóval kell meghívni.

4. A lakossági fórumok tartását a helyben szokásos módon kell köz­zétenni.

VIII. RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

57. §

1. Az Önkormányzat költségvetését un. kétfordulós tárgyalási rend szerint kell elfogadni a Magyarország adott évre vonatkozó költségvetési törvénye, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény valamint a Mötv., illetve az egyéb központi jogszabályok rendelkezései szerint.

2. Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján kell összeállítani a költségvetési koncepciót. A koncepció előterjesztésével egyidejűleg kell a Képviselő-­testület elé terjeszteni az Önkormányzat I-III. negyedévi költségvetése végrehajtásáról szóló tájékoztatót. A koncepció keretén be­lül számításba kell venni a bevételi forrásokat, a forrá­sok bővítésének lehetőségeit. Meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait.

3. A második fordulóban – a jogszabályban előírtak szerint – a végleges tervezetet tárgyalja meg és fogadja el a Képviselő-testület.

4. A zárszámadást az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok előírásainak megfelelően – kötelező un. kétfordulós tárgyalási rend nélkül – fogadja el a Képviselő-testület.

5. Az Önkormányzat költségvetése, valamint az évközi költségvetési beszámolók, tájékoztatók elkészítéséről és a zárszámadás összeállításá­ról – a Polgármester iránymutatásai szerint – a Jegyző gondoskodik.

6. A költségvetésről, valamint a zárszámadásról a Képviselő-tes­tület külön helyi rendeletet alkot.

7. Az Önkormányzat törzsvagyonáról az éves költségvetési zár­számadás során leltár szerint számot kell adni.

8. Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálko­dás, rendelkezés részletes szabályairól a Képviselő-testület külön helyi rendeletet alkot.

9. A KÖH Kirendeltség gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb – jogszabályon alapuló – előírásokat, feltételeket a KÖH Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

IX. RÉSZ

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

58. §

1. Az Önkormányzat a Mötv. és az 2011. évi CLXXIX. törvény rendel­kezéseinek megfelelően elismeri és támogatja a helyi nemze­tiségek  önkormányzati jogainak érvényesü­lését.

2. Jogszabály keretei között a Képviselő-testület feladat- és hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testületére – annak kezdeményezésére – átruházhatja.

3. A Képviselő-testület a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges anyagi-technikai felté­teleket a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően bizto­sítja.

4. A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke – akadályoztatása esetén elnök-helyettese – tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület ülésén.

5. A helyi nemzetiségi önkormány­zat elnöke a helyi nemzetiséggel kapcsolatos ügyekben a Képviselőkhöz, a Polgármesterhez (az Alpolgármesterhez), a Jegyzőhöz (Aljegyzőhöz) kérdést intézhet.

6. A KÖH Kirendeltség – a hatályos jogszabályi rendelkezések, illetve a Jegyző által meghatározottak szerint – segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját, gazdálkodási feladatainak ellátását, ügyvitelét.

X. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. §

(1)Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2)Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Olcsva Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV. 20.) Ök. rendelete,

               Huszti József                                                                   Dr. Szilágyi Péter

               polgármester                                                                               jegyző

7/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete 1. melléklete

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELŐTERJESZTÉSEI ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK, DÖNTÉSEI VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A VÉGREHAJTÁSRÓL TÖRTÉNŐ BESZÁMOLÁS RENDJE

I.

Az előterjesztések tartalmi követelményei

1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

1. döntést igénylő javaslatok, melyek helyi rendelet alkotására, vagy határozat hozatalára irányulnak,
2. tájékoztató jellegű anyagok (a továbbiakban: tájékoztató).

2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések két részből állnak:

1. a tárgy és a tényállás ismertetése, a döntési változa­tok bemutatása, azok indokolása, a mellékletek,
2. a konkrét döntési javaslat.

3) A tájékoztatót nem kell a Képviselő-testület előtt vitára bocsátani, arról nem kell érdemi (alakszerű) döntést hozni, így ahhoz ha­tározati javaslatot sem kell kidolgozni.

4) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztést általában – fő szabályként – írásban kell benyújtani.

5) Az előterjesztés első részének tartalma:

1. a tárgyalandó témában hozott korábbi képviselő-testüle­ti döntések végrehajtásának bemutatása, értékelése,
2. az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemuta­tása, a tárgyra vonatkozó fontosabb jogszabályok ismer­tetése,
3. a döntés meghozatalához szükséges információk, lényeges adatok, a tárgyalt témához kapcsolódó helyzetelemzés ismertetése,
4. az előkészítés során felmerült vita, ellentétes véle­mények bemutatása,
5. a gazdasági, pénzügyi kihatású javaslatoknál a megvalósí­táshoz szükséges eszközök, a pénzügyi fedezet megteremtési módjának ismertetése,
6. alternatív döntési ja­vaslat (rendelet, illetve határozat-tervezet) esetén az előterjesztés tárgyilagosan mutassa be a változatok előnyeit és hátrányait, adjon útmutatást a kü­lönböző megoldások közötti helyes választásra,
7. az előterjesztés részét képezik a téma átfogó értékelé­sét elősegítő mellékletek, táblázatok, egyéb dokumentumok, jogszabályokból készített kivo­natok.

6) A határozat (tervezet) tartalmával szemben támasztott követelmények:

1. az előterjesztés első részének megállapításain alapul­jon,
2. tartalmazza mindazon intézkedéseket, melyek a megje­lölt problémák megoldásához szükségesek,
3. az alternatív határozati javaslatokat egymástól elkülönít­ve fogalmazza meg,
4. amennyiben indokolt, javasolja a korábbi testületi határozat módosítását, vagy hatályon kívül helyezé­sét,
5. tartalmazza a határozat végrehajtásának határidejét (határidőit), és a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését.

7) A helyi rendelet (tervezet) tartalmával szemben támasztott követelmények:

Minden esetben tartalmazza

1. a helyi rendelet alkotására felhatalmazást adó magasabb szin­tű jogszabály megjelölését,
2. amennyiben indokolt a korábbi rendeletek módosítására, hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezéseket,
3. a kihirdetés módját, hatályba lépésének idejét.

II.

Az előterjesztések formai követelményei

1) Az előterjesztés két formában készülhet:

1. főszabályként írásban, melynek terjedelme – a határo­zati javaslattal együtt, a mellékletek nélkül – a 10 gépelt oldalt nem haladhatja meg. A Jegyző esetileg felmentést adhat a terjedelmi kö­töttség alól.
2. kivételesen szóban. Szóbeli előterjesztés esetén a ha­tározati javaslat (tervezet) teljes szövegét írásban kell kidol­gozni.

2) Törekedni kell a pontos, tömör fogalmazásra, a logikus fel­építésre.

3) A jogszabály által meghatározott fogalmak használata mel­lett törekedni kell a közérthetőségre, kerülni kell az idegenszavak, szakkifejezések, a megértést akadályozó hi­vatali, szakmai zsargon használatát.

4) Ugyanazon előterjesztésen (napirendi ponton) belül több döntési javaslat esetén világosan el kell külö­níteni a rendelet-tervezeti, illetve a határozati javas­latokat.

5) A kitűzött feladatok végrehajtásának határidejét "év, hó, nap" megjelölésével kell meghatározni. "Folyamatos" határidő használható, ha a végrehajtás hosszú távú, vagy a cselekmény végrehajtása konkrét időponttal nem meghatározható. Ez esetben a határozatban a végrehajtásról szóló beszámolás(ok) határidejét kell megjelölni.

Azon határozati javaslatoknál, amelyek végrehajtási cselekményt nem igényelnek, határidőt nem kell megjelölni.

III.

Az előterjesztések előkészítése

1) Az előterjesztések elkészítéséért, megalapozottságáért, az egyeztetések elvégzéséért a napirendi pont előadója a felelős.

2) Az előterjesztések döntési javaslatai csak a Jegyző előzetes törvényességi véleményezése után kerülhetnek a képviselő­-testület elé. A véleményezést – törvényességi észrevételeit – a Jegyző előzetesen a tervezet irattári példányán rögzíti („láttamozza”).

3) Jogszabálysértés esetén az előterjesztés készítője az előterjesz­tést, a döntés tervezetét – a megadott szempontok szerint – haladéktalanul köteles átdolgozni, majd azt ismételten köteles bemu­tatni.

IV.

A határozatok végrehajtása, a végrehajtásról történő beszámolás rendje

1) A testületi döntések (határozatok, rendeletek) naprakész, hatályos nyilvántartásáról a Jegyző gondos­kodik.

2) A döntések végrehajtásáért az abban megjelölt szerv vezetője, vagy személy felelős.

3) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő legközelebbi ülésen jelentést kell tenni a Képviselő-testület felé. Abban az esetben, ha a határ­idő és a legközelebbi testületi ülés között 15 napnál ke­vesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt köve­tő második ülésen esedékes.

4) A határozatok végrehajtásáért felelős szervek, személyek jelentése alapján a Jegyző készíti el a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszá­molót, melyet a Polgármester terjeszt a Képviselő-testület elé.

5) A rendeletek végrehajtását az SZMSZ. rendelkezései szerint kell nyomon követni, vizsgálni, értékelni.

Olcsva, 2013. szeptember 4..

7/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete 2. melléklete

Hatályos rendeletek nyílvántartása

7/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete 3. melléklete

A képviselők névsora

Huszti József                               Polgármester

Kósa Árpád                                      Alpolgármester  Képviselő 

Husztiné Bartha Mónika                  Képviselő

Szücs Lászlóné                                Képviselő

Himcsuk Tímea                                Képviselő

Az Ügyrendi bizottság névsora

Himcsuk Tímea                                Elnök

Husztiné Bartha Mónika                  tag

Szücs Lászlóné                                tag