Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 9.) önkormányzati rendelet 22. § (6) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Humán Erőforrás Bizottság, Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság, Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság, valamint a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászberény Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

a) Jászberény Város Polgármestere

b) a Képviselő-testület állandó bizottságai:

ba) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága (a továbbiakban: Humán Erőforrás Bizottság),

bb) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottsága (a továbbiakban: Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság),

bc) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság),

bd) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság).

c) Jászberényi Polgármesteri Hivatal,

d) Jászberény Jegyzője.

(4) Az önkormányzat, a Képviselő-testület és szerveinek székhelye: 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18.

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "JÁSZBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(2) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:

a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, valamint

b) a Képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(3) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Jászberény város címere található, a köríven a következő felirat olvasható: "Jászberény Város Önkormányzata".

(4) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

a) a Képviselő-testület által adományozott kitüntetések oklevelein,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

3. §

(1) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.jaszbereny.hu.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Jászkürt újság.

II. Fejezet

Feladat- és hatásköri szabályok

1. Önkormányzati feladat- és hatáskörök

4. §

Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

5. §

Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.

6. §

(1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

2. Hatáskörök átruházása

7. §

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. [1] a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

8. §

(1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, valamely bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

(5) Az egyes átruházott hatásköröket az 1. és 2. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A Képviselő-testület szervei és az Önkormányzat tisztségviselői

3. Polgármester

9. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) a Képviselő-testület elnöke,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,

d) képviseli az Önkormányzatot,

e) amennyiben a Képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást, az erre vonatkozó részletszabályokat a 36. § tartalmazza,

f) ellátja a Képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatásköröket.

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) előterjesztésére a Képviselő-testület köteles az alakuló vagy az azt követő ülésen megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és jelen rendeletben meghatározott bizottságokat;

b) előterjesztésére a Képviselő-testület a bizottságai személyi összetételét, létszámát bármikor megváltoztathatja – a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével – a bizottságot megszüntetheti;

c) indítványozhatja a bizottságok összehívását;

d) felfüggesztheti a bizottságok döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(5) A polgármesternek a Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

a) A Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a Polgármesteri Hivatalt. A jegyző egyes munkáltatói jogainak gyakorlása tekintetében – az általa meghatározott körben – egyetértési jogot gyakorol.

b) A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.

d) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(6) Gyakorolja munkáltatói jogokat a jegyző és az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(7) A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök kivételével – átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére. Ha a polgármester, az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(8) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

(9) A polgármester a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(10) A polgármester fogadóórát tart hivatali helyiségében.

(11) A polgármester pecsétje: "Jászberény Város Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(12) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a 7. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(13) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 7. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

4. Alpolgármester

10. §

(1) A Képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új Képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.

(5) Az alpolgármester fogadóórát tart hivatali helyiségében.

(6) Az alpolgármester pecsétje: "Jászberény Város Alpolgármestere" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

5. Bizottságok

11. §

(1) A Képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladat ellátására - állandó bizottságokat választ.

(2) A bizottságok és a tanácsnok feladat-és hatáskörére vonatkozó szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok működésére irányadó rendelkezéseket a 3. mellékletben szereplő bizottsági ügyrend tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Humán Erőforrás Bizottság

b) Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság

c) Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság

d) Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság

(5) Az állandó bizottságok létszáma: 5 fő. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(6) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a Képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(7) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el.

12. §

(1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására, javaslat kidolgozására – bármely önkormányzati képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére – eltérő rendelkezés hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

a) az ideiglenes bizottság feladatát,

b) az ideiglenes bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,

c) az ideiglenes bizottság megállapításait,

d) a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

6. Tanácsnok

13. §

(1) A Képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladat ellátására – bármely önkormányzati képviselő javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokot választ.

(2) A Képviselő-testület tanácsnoka: városkapcsolati tanácsnok.

(3) A tanácsnok feladat-és hatáskörére vonatkozó szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

7. Jegyző, aljegyző

14. §

(1) A polgármester – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására – határozatlan időre kinevezi az aljegyzőt.

(3) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) előkészíti a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a Képviselő-testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,

e) gondoskodik a Képviselő-testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, a Kormányhivatalnak jogszabályi határidőben való megküldéséről

f) a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az ülésvezetővel együtt aláírja,

g) a Képviselő-testület által elfogadott rendeleteket a polgármesterrel együtt aláírja, gondoskodik azok kihirdetéséről, közzétételéről, a Kormányhivatalnak történő megküldéséről,

h) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.

(4) A jegyző egyéb főbb feladatai:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

b) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

d) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai dolgozói tekintetében, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. A polgármester egyetértése szükséges polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához,

g) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

h) vezeti és naprakészen tartja a rendeletek és határozatok nyilvántartását,

i) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(5) Ha a jegyző az Mötv. 18. § (1) bekezdés szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(6) A jegyző fogadóórát tart hivatali helyiségében.

8. Polgármesteri Hivatal

15. §

(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában

(2) A Polgármesteri Hivatal jogszabályban meghatározott körben és módon köteles adatot szolgáltatni.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(4) A Közterület-felügyelet a Polgármesteri Hivatal keretein belül működik.

IV. Fejezet

Önkormányzati képviselők jogállása

9. Önkormányzati képviselők jogai

16. §

(1) Az egyes önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, jegyzőnek, társulásának - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

d) a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a Polgármesteri Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni;

f) bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet;

g) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni, a bizottság elé a tárgyalásra javaslattevő terjeszti az anyagot;

h) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;

i) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg.

(3) A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

10. Önkormányzati képviselők kötelezettségei

17. §

(1) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) részvétel a Képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/;

e) kapcsolattartás a város választópolgáraival, és a különböző önszerveződő lakossági közösséggel;

f) a polgármesternél előzetesen bejelenti, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

g) személyes érintettség bejelentése;

h) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele;

i) a képviselő-testület és a bizottságok működésére vonatkozó szabályok betartása.

18. §

(1) A képviselő a személyes érintettséget az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

a) akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban, tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként, vagy civil szervezetben tisztségviselőként, tagként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,

b) érdekelt önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,

c) érdekelt önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében,

d) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(3) A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

19. §

(1) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(3) A Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A Képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztés újra tárgyalja-e.

V. Fejezet

A Képviselő-testület működése

20. §

(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő.

(3) A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

11. A munkaterv

21. §

(1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól és a megyei közgyűlés jászberényi tagjaitól.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjeit;

b) a tervezett napirendi pontok előadóit;

c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését.

12. A Képviselő-testület ülései

22. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést tart.

13. A Képviselő-testület alakuló ülése

23. §

(1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

14. A Képviselő-testület ülésének összehívása

24. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a városkapcsolati tanácsnok írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót – lehetőleg a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt – legkésőbb a Képviselő-testület ülése előtti 7. napon kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus formában történik.

(3) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését – alakuló, rendes, rendkívüli.

(5) A polgármester a Képviselő-testületnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a meghívó végleges tartalmáról rendes ülés esetén az ülést megelőző 7. napon, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon, sürgősségi indítványok esetében az ülés napján dönt.

(6) A Képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt,

b) a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit,

c) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

d) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 1. számú OEVK országgyűlési képviselőjét,

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót,

g) azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

h) akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,

i) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.

(7) A tanácskozási joggal meghívottak – kivéve a döntéshozatalban való részvételt, az interpellációkhoz és felvilágosítás kéréséhez való jogot és a napirenden kívüli felszólalás jogát – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

25. §

(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

a) azt jogszabály kötelezővé teszi,

b) a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede (4 fő) ezt írásban kéri,

c) a Képviselő-testület bizottsága

d) a Kormányhivatal vezetője

kezdeményezi.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az előterjesztések benyújtására jogosultak kezdeményezésére, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

(4) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy a két ülés közötti beszámoló, az interpellációk, felvilágosítás kérések napirendi pont és a napirenden kívüli felszólalások nem szerepelnek a napirendi javaslatban.

(6) A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel és – amennyiben volt ilyen - az indítvánnyal együtt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

15. A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága, nyilvános és zárt ülés tartása

26. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart:

a) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá

b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint

c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené. Erről a Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján a napirend elfogadása előtt minősített többséggel dönt.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában érintett személy a 4. melléklet szerinti nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért ­az ülést követően nyilvánosságra kell hozni.

(6) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, az általa képviselt nemzetiséget érintő napirend tárgyalása esetén a nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A Képviselő-testület nyilvános és gazdasági ügyeket tárgyaló zárt ülésén a megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt.

16. A Képviselő-testület ülésének vezetése

27. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti; akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a városkapcsolati tanácsnok vezeti.

(2) Az ülést az elnök nyitja meg; megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét, a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) Az elnök az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

(5) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a benyújtástól számított második rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede (4 fő) írásban javasol.

(6) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

(7) A Képviselő-testület ülésén a napirendre az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével. Az elnök és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével.

28. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, a rendzavarót rendre utasíthatja;

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a Képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja;

c) az ülés rendjét ismétlődően és súlyosan megsértő, folyamatosan méltatlan magatartást tanúsító képviselőt az elnök felszólítja az ülés rendjének megtartására, valamint figyelmezteti a második felszólítás következményére. Ha az elnök másodszor utasít rendre egy képviselőt, úgy a rendzavaró képviselő egyúttal a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló 30/2011. (IX. 15.) önkormányzati rendeletben meghatározott módon rendbírsággal is sújtható. A rendbírság kiszabásáról az elnök javaslatára a képviselő-testület dönt.

d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(3) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

29. §

(1) Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

17. Tanácskozás rendje

30. §

   (1) A napirend elfogadását követően az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit.

   (2) A vita 4 részből áll.

a) 1. rész: Az előterjesztő szóbeli kiegészítése az írásbeli előterjesztéshez.

b) 2. rész:

ba) Az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetése legfeljebb 2-2 percben.

bb) A bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetése az érintett bizottsági tagok által, bizottságonként legfeljebb 2-2 percben.

c) 3. rész: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 1-1 percben kérdéseket tehet fel, amire az érintett válaszol legfeljebb 2 percben, több kérdés esetében kérdésenként 1-1 percben.

d) 4. rész: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket egy-egy alkalommal legfeljebb 3-3 percben.

(3) A tanácskozás során az elnök saját döntése alapján eltérhet, és eltérést engedélyezhet az (2) bekezdésben szabályozott időkeretek alkalmazásától.

(4) Módosító indítványt csak rendelettervezethez és határozati javaslathoz, a vita lezárásáig lehet írásban előterjeszteni a 5. melléklet szerinti formanyomtatványon. A módosító indítványt szövegszerűen, a döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni. A módosító indítvány törvényességét a jegyző, vagy az általa ezzel megbízott személy vizsgálja.

(5) Az elnök az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

(6) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az írásban benyújtott módosító javaslatokat befogadja-e.

(7) Az előterjesztő válasza után az elnök a módosító javaslatokat összefoglalja annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő befogadta-e.

(8) A módosító javaslatokat akkor kell szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismertetni, ha a képviselők azt nem kapták meg.

(9) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

31. §

(1) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás vagy ügyrendi javaslat lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Képviselő-testület tagjai legfeljebb 1 percben kérhetnek szót.

(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.

(3) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, a tárgyalás rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

32. §

(1) Rendes képviselő-testületi ülésen a nyílt ülés napirendjeinek lezárását követően, az interpelláció, kérdés után bármely képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat.

(2) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

18.  Döntéshozatal

33. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(2) A döntési javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének (8 fő) igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(3) Minősített többség szükséges:

a) a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések közül a 7. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyek eldöntéséhez,

b) az önkormányzati képviselő kizárásához,

c) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,

d) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

e) titkos szavazás elrendeléséhez,

f) a testületi ülés napján eljuttatott sürgősségi indítvány esetében az előterjesztés napirendre vételéhez,

g) a 26. § (3) bekezdése szerinti zárt ülés elrendeléséhez,

h) a 35. § (8) bekezdésében, a 36. §-ban, a 10. melléklet 1.4. pontjában meghatározott esetben,

i) jogszabályban meghatározott esetekben.

34. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit – határozat, rendelet – főszabály szerint nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazás számítógépes szavazatszámláló rendszer alkalmazásával, annak működésképtelensége esetén kézfelemeléssel történik.

35. §

(1) A döntéshozatal során először a benyújtott módosító javaslatokról szavaz a Képviselő-testület. Az elnök az írásban benyújtott módosító indítványokat a beérkezés sorrendjében külön-külön bocsátja szavazásra. Ezt követően a teljes javaslatról kell szavazni.

(2) Ha a módosító indítványt az előterjesztő befogadja, akkor a befogadott módosító javaslatról a Képviselő-testületnek nem kell szavaznia, az a döntési javaslat rézét képezi.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4) Az ügyrendi javaslatokat az elnök soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(5) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat változatokat tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Ebben az esetben a szavazás két részből áll: sorrend megállapító és ügydöntő szavazásból. Először a jelölés, illetve a határozati javaslat-változat sorrendjéről kell szavazni. A sorrendet a szavazatszámok csökkenő rendje alapján kell megállapítani. A sorrend megállapító szavazás szavazategyenlősége esetén újabb szavazási fordulót kell tartani az azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között.

(6) Az ügydöntő szavazás során azt a jelöltet, vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik először kapja meg a szükséges többséget.

(7) Ha az (5)-(6) bekezdésekben foglaltak alapján egyik jelölt, vagy a határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor új pályázatot kell kiírni, vagy az előterjesztőnek új határozati javaslatot kell készítenie.

(8) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

36. §

A polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti – a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – a döntés ismételt tárgyalását, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

37. §

(1) Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület

a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, vagy visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá

b) önkormányzati hatósági,

c) összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy,

d)  vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, valamint

e) a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(2) Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(4) Titkos szavazás esetén a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket, összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát,

b) a szavazás helyét és idejét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

e) a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

38. §

(1) A képviselők legalább egynegyede (4 fő) javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben, a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében.

(2) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglalt esetben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Az elnök szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

19. Interpelláció, felvilágosítás kérés

39. §

A képviselő-testületi nyílt ülés záró napirendi pontjaként a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre felvilágosítás kérésre interpellációra és azok megválaszolására.

40. §

(1) A képviselők a Képviselő-testület ülésén a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl a jegyző útján tájékoztatást kérhetnek az irodavezetőktől, valamint közvetlenül a városi főépítésztől.

(2) Egy képviselő felvilágosítás kérését legfeljebb 2 percben adhatja elő.

(3) A válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.

(4) A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(5) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt felvilágosítás kérésekre vagy a megkérdezett részéről felkészülést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

41. §

(1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez és a bizottsági elnökökhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki haladéktalanul gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(3) A Képviselő-testület ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

(5) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést – az elnök javaslata alapján – az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Képviselő-testület által meghatározott legfeljebb 60 napon belüli időpontban terjeszti a testület elé.

(6) A bizottsági állásfoglalás el nem fogadása esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés sorsáról.

(7) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(8) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

20. Társadalmi részvétel biztosítása

42. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői helyi közügyeket érintően a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján és a helyi elektronikus és írott sajtó útján kell tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül.

(5) Közmeghallgatást kell tartani, ha azt legalább 500 jászberényi választópolgár a tárgy megjelölésével kezdeményezi a polgármesternél.

(6) Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(7) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

43. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

44. §

Tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület és bizottságai ülésein azon civil fórumok képviselőit, amelyek legalább 10, a városban működő civil szervezetet fognak össze.

VI. Fejezet

Előterjesztés

21. Az előterjesztés típusai

45. §

(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

a) tájékoztatók,

b) beszámolók, és

c) döntést igénylő előterjesztések.

(2) Tájékoztató: egy adott helyzetet, állapotot bemutató előterjesztés. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(3) Beszámoló: Egy adott területet, ágazatot vagy annak részterületét érintő átfogó értékelés. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) Előterjesztés: minden rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló, döntést igénylő javaslat.

22. Az előterjesztés előkészítésének szabályai

46. §

(1) Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója, az előterjesztés előkészítésében résztvevő, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes irodavezetője felelős.

(2) Az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülést megelőző 16. napig véleményezés és egyeztetés céljából meg kell küldeni a Polgármesteri Kabinetiroda mindkét kabinettitkárának.

(3) Az előterjesztéseket – a (2) bekezdésben foglalt kontrollt, és az eszközölt javításokat követően – legkésőbb a képviselő-testületi ülés napját megelőző 14. napon kell a Jogi és Önkormányzati Irodához – e-mailben – megküldeni. Ekkor kell javaslatot tenni az előterjesztéssel összefüggésben az ülésre meghívandó személyekre vagy szervezetekre is. Amennyiben az előterjesztő ilyen javaslattal nem él, az érintettek meghívásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyző az előterjesztést – a Jogi és Önkormányzati Iroda közreműködésével – törvényességi, valamint a tartalmi és alaki követelményeknek való megfelelés szempontjából a Jogi és Önkormányzati Iroda számára történt elektronikus megküldést követő 2 munkanapon belül megvizsgálja, majd az előkészítőnek visszaküldi.

(5) Az előkészítő az előterjesztést az észrevételek alapján köteles haladéktalanul átdolgozni, majd ismételten megküldeni.

23. Az előterjesztés benyújtása

47. §

(1) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a tanácsnok,

d) a bizottság,

e) az önkormányzati képviselő,

f) a jegyző, aljegyző,

g) a főépítész,

h) a Polgármesteri Hivatal irodavezetője,

i) azon egyéb rendészeti, közigazgatási vagy költségvetési szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,

j) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(2) Az előterjesztés akkor tekinthető benyújtottnak, amikor megküldésre kerül az önkormányzati képviselőknek.

24. Az előterjesztés formai követelményei

48. §

(1) Az előterjesztések írásban kerülnek a Képviselő-testület elé.

(2) Az előterjesztés címe tartalmazza az előterjesztés típusát és tárgyát.

(3) Az előterjesztést az előterjesztő írja alá. Bélyegzőlenyomatot nem kell alkalmazni.

(4) Az előterjesztéshez – a 6. melléklet szerinti – fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az előterjesztés a tárgyát,

b) az előterjesztő megnevezését,

c) az előterjesztés Képviselő-testület általi tárgyalásának időpontját,

d) a mellékletek számát és tárgyát,

e) a „feladatot jelent” megjelölés alatt név azok felsorolását, akiknek a feladatkörét, hatáskörét az előterjesztés érinti, valamint akik részére a határozati javaslat feladatot állapít meg,

f) „véleményező bizottság” megjelölés alatt a feladatkörrel rendelkező bizottságok megnevezését,,

g) „egyéb véleményező szerv” megjelölés alatt azon szervek felsorolását, akiknek a hatályos jogszabályok szerint az előterjesztésre vonatkozóan, véleményezési, javaslattételi, vagy egyetértési joguk van (pl. kamarák, kisebbségi önkormányzat, érdekképviseleti szervek, önkormányzati gazdasági társaságok felügyelő bizottságai stb.),

h) a Kabinetirodára történő benyújtás időpontját,

i) az előzetes szakmai vizsgálatot végző kabinettitkár nevét, aláírását,

j) a törvényességi vizsgálatra benyújtás időpontját,

k) a törvényességi vizsgálatot végző nevét, aláírását,

l) ha az előterjesztés zárt ülésen kerül vagy kerülhet megtárgyalásra, ennek tényét, vagy lehetőségét, utalva arra, hogy a zárt ülés tartása mely jogszabályi rendelkezés alapján történik,

m) az előkészítésben részt vevők nevét,

n) az ügyirat iktatószámát.

25. Az előterjesztés tartalmi követelményei

49. §

(1) Az előterjesztés előterjesztő részből és rendelettervezetből vagy határozati javaslatból áll.

(2) Az előterjesztő rész tartalmazza:

a) a rendelettervezet vagy a határozati javaslat elfogadásához szükséges információkat, helyzetelemzést – tények, adatok, jogszabályi háttér,

b) arra vonatkozó utalást, hogy az adott tárgykörben volt-e korábban képviselő-testületi döntés, ha igen, akkor mi indokolja az ismételt tárgyalást,

c) a javaslat megvalósításához szükséges személyi, tárgyi, financiális feltételeket,

d) szükség szerint a döntési változatokat, azok várható hatásaival,

e) azt, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többségű döntés szükséges-e.

(3) A határozati javaslat tartalmazza:

a) a döntésre a Képviselő-testület számára hatáskört biztosító jogszabályt,

b) ha a javaslat korábbi képviselő-testületi döntést érint, annak számát, és ha szükséges, annak módosítását vagy hatályon kívül helyezését,

c) a tényleges döntési javaslatot, és az ezzel összefüggő feladatok meghatározását,

d) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

e) a végrehajtási határidőt,

f) a határozatról értesítendőket,

g) a javaslat keltezését,

h) az előterjesztő nevét.

(4) Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is.

26. Sürgősségi indítvány

50. §

(1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha

a) a jogszabályban előírt, vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt,

b) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy

c) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az előterjesztés benyújtására jogosult írásban, sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.

(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát.

(5) A sürgősségi indítványt tartalmazó előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek

(6) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(7) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület a testületi ülést megelőző napig megküldött előterjesztés esetében egyszerű többséggel, míg a testületi ülés napján eljuttatott sürgősségi indítvány esetében minősített többséggel dönt.

27. Különös szabályok

51. §

(1) A bizottság által készített előterjesztésnél az illetékes kabinettitkár és a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes irodájának vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre, postázásra kész állapotban elkészüljön.

(2) Az önkormányzati költségvetési, a rendészeti vagy a közigazgatási szerv vezetője, a főépítész, valamint a polgármester által felkért előterjesztő előterjesztése esetén a feladatkör szerint illetékes hivatali egység vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés ezen szabályozás szerinti tartalommal és formában, az előírt határidőben postázásra kész állapotban készüljön el.

VII. Fejezet

A Képviselő-testület döntései

52. §

(1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Irodája számítógépes nyilvántartást vezet.

28. Határozat

53. §

(1) A Képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat Képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…(…hó…nap) határozata /rövidítése: Kth. /. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja (hónapja és napja).

b) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelölése Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Z-…/20…(…hó…nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja (hónapja és napja).

(4) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(5) A normatív határozatot az 55. § (3)-(5) szerinti formában kell ki hirdetni, kell közzé tenni, szükség esetén helyesbíteni.

(6) A zárt képviselő-testületi ülésen hozott határozat a személyes adatok, valamint az üzleti titkok kivételével nyilvános.

29. Önkormányzati rendelet

54. §

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a Képviselő-testület bizottsága,

b) a Képviselő-testület tagjai,

c) polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző.

(3) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes irodája készíti el a kezdeményező bevonásával. A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottságot, tanácsnokot, ideiglenes bizottságot és külső szakértőt is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(4) A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, tanácsnok, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(5) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Irodájához kell benyújtani.

(6) Rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság cél- és szakszerűségi szempontból véleményezi.

(7) Az előterjesztő a tervezetet indokolással és a 7. melléklet szerinti előzetes hatásvizsgálati lappal együtt terjeszti a Képviselő-testület elé.

55. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…/…hó…nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztés napját és a levétel időpontját a rendelet Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Irodájában lefűzött példányán rögzíteni kell.

(4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(5) [2]A Képviselő-testület által megalkotott, a polgármester és a jegyző által aláírt és kihirdetett önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul, de legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon – papír alapon két eredeti példányban és egyúttal elektronikus formában, elektronikus levél útján – meg kell küldeni a Kormányhivatalnak. A rendeletet Jászberény Város weblapján is közzé kell tenni.

(6) Az önkormányzati rendeletek egy példányát a Városi Könyvtár és Információs Központ olvasótermében is el kell helyezni.

(7) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

56. §

(1) A (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet tervezetét,

b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet tervezetét,

c) helyi adóról szóló önkormányzati rendelet tervezetét,

d) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet tervezetét, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint

e) az olyan rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az az Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeit veszélyeztetné.

(4) A társadalmi egyeztetés kötelező formája az önkormányzat hivatalos weblapján található elérhetőségen történő véleményezés.

(5) A társadalmi egyeztetés a polgármester döntése alapján történhet:

a) lakossági fórumon,

b) a polgármester által bevont személyek, intézmények, szervezetek által történő véleményezéssel.

(6) Az önkormányzat hivatalos weblapján közzétett tervezetről az ott megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat. A közzétételre a tervezet első bizottsági megtárgyalásának napjáig, de legkésőbb a képviselő-testületi megtárgyalását megelőző 7. napon kell sort keríteni. A tervezettel kapcsolatos véleménynyilvánításra legkésőbb a tervezet képviselő-testületi megtárgyalását megelőző napon van lehetőség. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(7) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a jegyző közreműködésével összefoglalót készít, amelyet az önkormányzat hivatalos weblapján közzétesz. Az előterjesztőt a beérkezett véleményekkel kapcsolatosan egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

57. §

Az önkormányzati rendeletek kötelező utólagos hatásvizsgálatára az adott rendelet elfogadását követő 2. évben, majd azt követően kétévente kell sort keríteni. A rendeletek utólagos hatásvizsgálatának koordinálása a Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Irodájának feladata. A hatásvizsgálatban a tárgy szerint illetékes iroda köteles részt venni. Az utólagos hatásvizsgálattal kapcsolatos hatásvizsgálati lapot a 8. melléklet tartalmazza.

30. Döntések végrehajtásának rendje

58. §

(1) A döntési javaslatban felelősként polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, képviselő, jegyző, aljegyző, irodavezető, főépítész, intézményvezető, továbbá az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vezérigazgatója, ügyvezetője és cégvezetője nevezhető meg.

(2) A képviselő-testületi döntéseket a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani vagy végrehajtatni.

(3) A döntés tárgya szerint illetékes hivatali belső szervezeti egység vezetője közreműködik a képviselő-testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

(4) A végrehajtási határidőt általában évre, hónapra, napra kell meg határozni, szükség esetén rész határidőket lehet rögzíteni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, vagy „azonnal” megjelölést kell alkalmazni.

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának elmaradásáról azok végrehajtási határidejének lejártát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell tájékoztatást adni.

(6) A végrehajtásról szóló tájékoztatót a felelősnek kell összeállítania. A tájékoztatókat a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett megtenni, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és ha indokolt, a felelősségre vonásra is.

VIII. Fejezet

A Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

31. A jegyzőkönyv tartalma

59. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét; és

m) a hozott döntéseket.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Bármely képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését, ha az adott napirendre vonatkozó megszövegezett hozzászólását az ülés megkezdéséig írásban benyújtja az elnökhöz. Ekkor a képviselő által benyújtott hozzászólás csatolásra kerül a jegyzőkönyvhöz.

(5) [3]A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet – papír alapon egy eredeti példányban és elektronikus formában, elektronikus levél útján – az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(6) A választópolgárok - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Irodájában, a Városi Könyvtár és Információs Központban, valamint az önkormányzat hivatalos weblapján betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

IX. Fejezet

Együttműködés Jászerény Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatával

60. §

A Polgármesteri Hivatal biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testület működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket. Az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködésről szóló megállapodást 9. melléklet tartalmazza.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

61. §

Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

62. §

Hatályát veszti:

1. a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet

2. a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelet,

3. a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2010. (X. 15.) önkormányzati rendelet,

4. a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2009. (II. 18.) önkormányzati rendelet,

5. a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2008. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet,

6. a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendelet,

7. a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2008. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.

63. §

(1) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

b) 2. melléklet: A bizottságokra átruházott hatáskörök és a tanácsnokra vonatkozó részletes szabályok

c) 3. melléklet: A bizottságok ügyrendje

d) 4. melléklet: Nyilatkozat zárt ülés tartásának kéréséről

e) 5. melléklet: Formanyomtatvány módosító indítvány benyújtásához

f) 6. melléklet: Az előterjesztések fedőlapja

g) 7. melléklet Előzetes hatásvizsgálati lap

h) 8. melléklet Utólagos hatásvizsgálati lap

i) 9. melléklet: Együttműködési megállapodás Jászberény Város Önkormányzata és Jászberény Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata között

j) 10. melléklet: A polgármester, az alpolgármester, a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, -kezelésével, -nyilvántartásával, -ellenőrzésével, továbbá az eljárással és az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok.

(2) A rendelet függelékei:

a) 1. függelék: A Képviselő-testület tagjainak névsora

b) 2. függelék: A tanácsnok és Képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsora és a tanácsnok

c) 3. függelék: a Jászberény Város Önkormányzata által használt szakfeladatszámok