Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2013.(III.29.) önkormányzati rendelete

(A módosításra kiadott 11/2013.(V.31.), 19/2013(XII.02), 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi  CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében, valamint 143.§ (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, továbbá a Mötv. 44., 45., és 48.§-ában, a 49.§ (2) bekezdésében, az 50. és 51.§-ában, az 53.§ (3) bekezdésében, az 57.§-ában, az 59.§ (2) bekezdésében, a 68.§ (2) és (3) bekezdéseiben, a 82.§ (3) bekezdésében, valamint a 84.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet (továbbiakban: R.) alkotja:

1. Általános rendelkezések

1.§ Az önkormányzat elnevezése:                 Gyál Város Önkormányzata

2.§ Az önkormányzat székhelye:                   2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.

3.§ Gyál Város Önkormányzatának jelképeiről és azok használatának rendjéről, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön rendeletek rendelkeznek.

4.§ Gyál Város Önkormányzata önállóan - szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve - intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

5.§ (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a Polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármester, a Jegyző, a szociális és gyermekjóléti feladatokat ellátó társulás, valamint a Gyáli Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) látják el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre, bizottságaira és a Jegyzőre átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

2. A önkormányzati képviselők jogállása

6.§ (1) A képviselők jogaikat és kötelességeiket tekintve egyenlők.

(2) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) Az önkormányzati képviselő:

a)   a Képviselő-testület ülésén a Polgármestertől, Alpolgármestertől, a Jegyzőtől, a Bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

b)   kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; továbbá kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c)   tanácskozási joggal részt vehet bármely Bizottság ülésén. Javasolhatja a Bizottság elnökének a Bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a Bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül Bizottságának, a Polgármesternek - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

d)   megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;

e)   a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre az tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;

f)   köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában.

(4) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

3. A Képviselőcsoport

7.§ (1) A Képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából Képviselőcsoportot (Frakciót) hozhatnak létre.

(2) Egy bejegyzett párthoz, társadalmi szervezethez tartozó önkormányzati képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak egy Képviselőcsoportnak lehet a tagja. Egy Képviselőcsoportot legalább 3 fő önkormányzati képviselő alkothat.

(3) A Képviselőcsoport megalakulásának tényét a megalakulástól számított 15 napon belül írásban be kell jelenteni a Polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a Képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető helyettesének, tagjainak a nevét. A Polgármester a bejelentést követő soron következő Képviselő-testületi ülésen bejelenti a Képviselőcsoport megalakulásának a tényét.

(4) A Képviselőcsoport alakításának joga – a feltételek megléte esetén – megilleti a független képviselőket is.

(5) A párt által alakított Képviselőcsoport fogadhatja a független képviselőket, ha azok bejelentik a csatlakozási szándékukat.

(6) A Képviselőcsoport megszűnése esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4. A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület

8.§ A Képviselő-testület tagjainak száma 12 fő, a képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról a Jegyző gondoskodik. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

A Képviselő-testület ülései

9.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

Alakuló ülés

10.§ (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a Polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak:

1. Ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, az Önkormányzati képviselők és a Polgármester eskütétele, a megbízólevelek átadása;
2. Tájékoztató a Polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról;
3. Javaslat a Polgármester illetményének megállapítására;
4. Javaslat az Alpolgármester megválasztására és illetménye megállapítására;
5. Javaslat a Képviselő-testület bizottságai nevének és létszámának a meghatározására, a bizottságok tagjainak és elnökeinek a megválasztására, s ezeket követően a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló helyi rendelet módosítására.

Rendes ülés

11.§ A Képviselő-testület az általa elfogadott munkaterve szerint általában minden hónap utolsó csütörtökén 18.00 órai kezdettel tartja rendes üléseit.

Rendkívüli ülés

12.§ (1) A Képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni az önkormányzati képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) A Polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirendi pont vehető fel, amely a rendkívüli ülés meghívójában szerepel.

A Képviselő-testület összehívása

13.§ (1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester – az ülés elnöke – írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívót legalább 4 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni, melyhez az írásos előterjesztéseket mellékelni kell. Az írásbeli meghívóval és írásos előterjesztéssel egyenértékű, ha a képviselők a meghívót és az előterjesztéseket általában PDF formátumban, e-mailben vagy más számítástechnikai adathordozón (pl. CD, DVD vagy pendrive) kapják kézhez a fenti időpontban.

(2) A Polgármester és az Alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke látja el.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését.

(4) Rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

(5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével értesíteni kell.

Meghívottak

14.§ (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni

1. a képviselőket,
2. a bizottságok nem képviselő tagjait,
3. a Jegyzőt, az Aljegyzőt,
4. az irodavezetőket,
5. a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
6. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
7. a napirendben érintett könyvvizsgálót, jogi képviselőt, intézményvezetőket és azon gazdasági társaság vezetőjét, amelyben az önkormányzat tulajdonos,
8. az érdekképviseleti szervek, kamarák vezetőit az őket érintő kérdésekben,
9. a FEGY Polgárőr és Tűzoltó Egyesület képviselőjét a közbiztonságot, katasztrófavédelmet érintő napirendi pontokhoz.

(2) Az írásos előterjesztéseket meg kell küldeni:

- az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt személyeknek teljes terjedelmében,

- az f) – i) pontokban szereplő meghívottaknak kizárólag az őket érintő napirend vonatkozásában.

Az ülések nyilvánossága

15.§ (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Polgármesteri Hivatal gondoskodik arról, hogy a nyilvános képviselő-testületi ülés meghívója, valamint előterjesztései az ülést megelőzően, a nyilvános képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek az ülést követő 15 napon belül  a város honlapjára is felkerüljenek.

Zárt ülés

16.§ (1) A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi pont tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a nyilvános, vagy zárt ülésen történő tárgyalás kérdésében. A nyilatkozatot az előterjesztő legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdetéig eljuttatja az ülést levezető elnökhöz és a jegyzőkönyvvezetőhöz. 

A Képviselő-testület gazdasági programja és munkaterve

17.§ (1) A Képviselő-testület munkáját a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program és éves munkaterv alapján végzi.

(2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. A gazdasági program tervezetét a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tervezetét – a Polgármester iránymutatásai alapján – a Jegyző állítja össze, a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig.

(4) A Polgármester a munkaterv készítésekor javaslatot kérhet

1. az önkormányzati képviselőktől,
2. a bizottságoktól és
3. az önkormányzati intézmények vezetőitől,
4. azon gazdasági társaság vezetőjétől, amelyben az önkormányzat tulajdonos.

(5) A munkaterv tartalmazza

1. a képviselő-testületi ülések időpontját,
2. a tervezett napirendeket,
3. az előterjesztők nevét és
4. a napirendi pontokat véleményező bizottságok megnevezését.

Tanácskozási jog

18.§ A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van, mely jelenti a vitában való részvétel jogát szavazati jog nélkül, a 14.§ (1) bekezdés b) – i) pontokban felsorolt személyeknek, szervezetek képviselőinek.

Interpelláció

19.§ (1) A Képviselő-testület bármely tagja a városi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a Polgármesterhez, az Alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a Jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésen foglalkozik. Az interpelláció napirendre tűzéséről a Polgármester gondoskodik.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően 5 nappal írásban kell bejelenteni, és lehetőséget kell adni az ülésen a szóban történő előadásra.

(4) A szabályszerűen benyújtott interpelláció a napirend része.

(5) Az interpelláció ideje maximum 5 perc, az arra adott válasz, viszontválasz, nyilatkozat időtartama is maximum 5 perc lehet.

(6) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az elfogadásról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a Polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja.

(9) A (8) bekezdés esetén az interpellációról és az arra adott válaszról az interpelláló nyilatkozata ismeretében a soron következő képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(10) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

(11) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

A képviselői kérdés

20.§ A képviselő a Képviselő-testület ülésén a Polgármestertől, az Alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől és a Jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

Önálló képviselői indítvány

21.§ A Képviselő-testület bármely tagjának joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére. Ezt legkésőbb az ülést megelőző 21 nappal bizottsági véleményezésre írásban kell előterjeszteni. Az indítványnak az indokolást is tartalmaznia kell. Az indítványt legkésőbb a benyújtástól számított 60 napon belül napirendre kell tűzni.

Napirend előtti felszólalás

22.§ (1) Napirend előtti felszólalást előzetes jelentkezés alapján bármelyik képviselő tehet. Jelentkezni az ülést levezető elnöknél a rendes vagy rendkívüli testületi ülés megnyitásáig lehet.

(2) A felszólalás időtartama maximum 5 perc.

(3) A napirend előtti felszólalással érintett személy maximálisan 3 percben reagálhat az elhangzottakra. Viszontválasznak helye nincs.

Előterjesztések

23.§ (1) Az előterjesztés lehet

1. rendelettervezet,
2. javaslat,
3. beszámoló,
4. tájékoztató.

(2) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, de testületi döntéssel beszámolóvá minősíthető.

(3) Az előterjesztéseket írásban kell előterjeszteni. Az (1) bekezdés d) pontja esetében szóbeli előterjesztés is elfogadható.

(4) Az előterjesztést a Polgármesternél kell benyújtani.

24.§ (1) Előterjesztést tehet

1. a önkormányzati képviselő,
2. a Bizottság,
3. a Polgármester és Alpolgármester,
4. a Jegyző és az Aljegyző,
5. a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
6. a polgármesteri hivatal irodavezetője, az intézményvezető,
7. a jegyző által megbízott köztisztviselő,
8. azon gazdasági társaság vezetője, amelyben az önkormányzat tulajdonos.

(2) A Képviselő-testület ülésén önállóan napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen:

1. az előterjesztés fejlécében az előterjesztő vagy szervezeti egysége megnevezését,
2. az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg kell egyeznie a képviselő-testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel,
3. az előterjesztés érdemi szövege fölött középen a hivatalos megszólítást („Tisztelt Képviselő-testület!”),
4. az előterjesztés érdemi szöveg alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést,
5. az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala egyszerű, vagy minősített többséget igényel,
6. a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után, hogy mely bizottságok tárgyalták meg az előterjesztést („Az előterjesztést tárgyalta:”),
7. az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét („Az előterjesztést készítette:”),
8. az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását, valamint a bélyegzőlenyomatot.

(3) A rendelettervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik.

(4) A költségvetést érintő – bármilyen tárgyú – előterjesztésnél az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Pénzügyi és Adó Iroda vezetője annak igazolására, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak a költségvetést érintő részei összhangban vannak a költségvetési rendelettel, az alábbi szöveget tünteti fel és aláírja: „Az előterjesztés a költségvetési rendelettel összhangban van, előirányzat módosítást nem igényel.” Ha ez az összhang nem áll fenn, akkor az alábbi szöveget tünteti fel az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Pénzügyi és Adó Iroda vezetője. „Az előterjesztés a költségvetési rendelettel nincs összhangban, ennek oka az alábbi: …………” A kipontozott részre az okot kell röviden (legfeljebb három mondatban) megjelölni, és alá kell írni az ok megjelölése után „

(5) Rendelettervezet esetén a szöveges előterjesztés aláírásán túl a rendelettervezet utolsó oldalát is szignálnia kell az előterjesztésre jogosultnak.

(6) A Képviselő-testület és bizottságai elé kerülő előterjesztéseket törvényességi ellenőrzésüket követően - amennyiben azok megfeleltek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek - az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Jegyzőnek, a Jegyző akadályoztatása esetén az Aljegyzőnek szignálnia kell.

(7) Minden előterjesztést a Word for Windows szövegszerkesztő program „Times New Roman” betűtípusával, 10-es betűnagysággal kell írni.

(8) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja a testületi ülésen, de azt a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

(9) Az előterjesztésekkel kapcsolatos egyéb követelményeket a Gyáli Polgármesteri Hivatal „A Képviselő-testületi előterjesztések rendjéről” szóló szabályzata tartalmazza.

Napirend meghatározása

25.§ A Képviselő-testületi ülés elnöke (továbbiakban: elnök) az ülést megnyitja, majd megállapítja a határozatképességet, számba veszi az előre bejelentett és bejelentés nélkül távollévőket.

26.§ (1) Az elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(2) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő és a Bizottság által nem tárgyalt előterjesztés.

Lejárt határidejű határozatok, tájékoztatás

a két ülés közötti eseményekről

27.§ (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok végrehajtásáról a Polgármester minden rendes testületi ülésen írásban köteles beszámolni.

(2) A két testületi ülés közötti eseményekről a Polgármester írásbeli tájékoztatást ad a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén.

(3) Az (1) kezdés szerinti beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

A vita vezetése

28.§ (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Az előterjesztés után először a Bizottságok véleményét kéri. Ezt követően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal rendelkezők intézhetnek kérdéseket, szólhatnak a tárgyhoz.

(2) A Képviselő-testület szükség esetén egyszerű szótöbbséggel a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is vita közben 3 percben szót adhat.

Személyes megszólíttatás

29.§ A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni. Viszontválasznak helye nincs.

A tanácskozás rendjének fenntartása

30. § (1) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében az elnök

1. figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a tárgytól eltér, a már elhangzottakat indokolatlanul ismétli, másokat sértő fogalmazást használ,
2. rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést használ, vagy ilyen magatartást tanúsít,
3. rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót,
4. a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést félbeszakíthatja.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, az ülés rendjét nem zavarhatják.

(4) Ha a hallgatóság a tanácskozás rendjét zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha az nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot kiutasíthatja az ülésről.

A vita lezárása

31.§ (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) A Képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárása után szót kell adni annak, aki

1. felszólalási szándékát a javaslat elhangzása előtt jelezte;
2. a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

(3) Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga.

(4) A Képviselő-testület a vita lezárása és az esetleges zárszó után szavaz a határozati javaslatról.

Határozathozatal, határozatképtelenség

32.§ (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirend megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a Polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint köteles eljárni.

Minősített többség

33.§ (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§-ában meghatározott ügyeken kívül

1. az éves költségvetés 1 %-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához,
2. a Polgármester, az Alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
3. a hitel felvételéhez, amennyiben meghaladja a költségvetési rendeletben meghatározott mértéket,
4. a bizottság tárgyalása nélküli előterjesztés napirendre tűzéséhez,
5. az előterjesztés visszavonása esetén annak napirenden tartásához és
6. az önkormányzati vagyon ingyenes megszerzéséről és átengedéséről szóló döntéshez.

(2) A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének, legalább 7 főnek egybehangzó igen szavazata szükséges.

Összeférhetetlenség, kizárás

34.§ (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő, vagy a bizottság nem képviselő tagja a személyes érintettség bejelentésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és e mulasztást bárki észleli, köteles azt az elnöknek jelezni. Amennyiben a mulasztás beigazolódik, az elnök a mulasztót figyelmeztetésben részesíti. A 3. figyelmeztetés után a mulasztót az utolsó figyelmeztetés hónapjára járó tiszteletdíja nem illeti meg. 

A szavazás módja

35.§ (1) A szavazás nyílt, titkos és névszerinti lehet.

(2) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel előállt teljes határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.

(3) A szavazás szavazógép használatával, annak működésképtelensége esetén kézfelemeléssel történik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.

(5) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől folyamatos sorszámozással kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját és napját.

Nyílt szavazás

36. § A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

Név szerinti szavazás

37.§ (1) A Képviselő-testület bármely tagja javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(2) Ha a megválasztott önkormányzati képviselők legalább egynegyede (legalább 3 fő) kéri, névszerinti szavazást kell tartani.

(3) Rendeletalkotásról a Képviselő-testület névszerinti szavazással dönt.

(4) Közbeszerzési eljárás lezáró döntés esetén névszerinti szavazást kell tartani.

(5) Névszerinti szavazásnál csak “igen” vagy “nem” szavazat lehetséges.

(6) Névszerinti szavazás esetén a Jegyző felolvassa a képviselők névsorát. Elsőként a Polgármester, másodikként az Alpolgármester, ezt követően az önkormányzati képviselők ABC-sorrendben, “igen”-“nem” nyilatkozattal szavaznak. A Jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

Titkos szavazás

38.§ (1) A Képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazást tart.  

(2) A titkos szavazás lebonyolítása során a Képviselő-testület Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottsága önkormányzati képviselő tagjai szavazatszámláló bizottságként járnak el.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapon feltüntetett „igen” vagy „nem” nyilatkozattal.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testületnek.

Rendeletalkotás

39.§ (1) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok és a Jegyző.

(2) A javaslatot a Polgármesterhez kell írásban benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságok és a Polgármesteri Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd az elkészült tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a Jegyző gondoskodik. A jegyző által előkészített rendelettervezeteket a (4) bekezdésben foglalt kivétellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

1. a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtása körében a részletszabályok megállapítására alkotott rendelettervezeteket;
2. a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezeteket;
3. a helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendelettervezeteket;
4. a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetet;
5. az a)-d) pontokban meghatározott rendeletek módosítására irányuló rendelettervezeteket;
6. az önkormányzati rendeletet módosító, ill. hatályon kívül helyező rendelettervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,

40. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg, vagy ha azt bizottság is tárgyalja, a bizottsági ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a www.gyal.hu honlapon.

(2) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetről a Gyálon állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok és a Gyálon működő szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A bizottság által nem tárgyalt rendelettervezetekre vonatkozó vélemények elküldésére a Képviselő-testület ülését megelőző második nap16 óráig van lehetőség. Amennyiben a rendelettervezetet bizottság is tárgyalja, a vélemények elküldésének határideje a bizottsági ülést megelőző második nap 16 órája.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell. Nem vehető figyelembe továbbá az a vélemény, amely elkésett, sérti a közerkölcsöt vagy a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik.

(4) A beérkezett és figyelembe vehető véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelettervezet bizottsági, vagy képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett és figyelembe vehető vélemények alapján az előterjesztő a rendelettervezethez módosító indítványt terjeszthet elő. Az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

41. (1) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti.

(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(3) A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

42. § ^[1] Az önkormányzati rendeletet a Polgármester és a Jegyző írja alá. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A lakosság jobb tájékoztatása érdekében a rendeleteket a kihirdetést követően az önkormányzat hivatalos honlapján teljes terjedelemben, és az „Új Gyáli Újság” következő számában rövid tájékoztatás formájában is kötelező közzétenni.”

Jegyzőkönyv

43.§ (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket.

(2) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a Polgármester és a Jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a Jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak.

(3) A Polgármester, vagy a képviselők legalább egynegyede szó szerinti jegyzőkönyv készítését is indítványozhatja az adott napirendi kérdésben. Az indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A választópolgárok az (4) bekezdés szerinti jogukat ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal kijelölt irodájában gyakorolhatják.

(6) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel megőrzéséről a Jegyző gondoskodik.

A közmeghallgatás

44.§ (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 30 nappal korábban az önkormányzat hirdető tábláin kifüggesztéssel kell kihirdetni, de a lakosság jobb tájékoztatása érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján és az „Új Gyáli Újság” –ban is közzé kell tenni.

Lakossági fórumok

45.§ Az önkormányzat által elhatározott, a város egészét vagy többségét érintő ügyekben lakossági fórumok szervezéséről a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A lakossági fórumról emlékeztető készül.

5. A Képviselő-testület bizottságai

46.§ (1) A Képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont vagy esemény bekövetkezik.

(3) A (2) bekezdésben foglalt megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

(4) A bizottságok feladatai a Mötv. 59.§ (1) bekezdésében foglaltakon kívül különösen:

1. véleményezik a Képviselő-testület elé kerülő, feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket,

e R. szerinti feladatkörükben előterjesztést nyújthatnak be, intézkedéseket kezdeményezhetnek, ajánlással fordulhatnak az érintett önkormányzati szervekhez,

2. javaslatot tesznek a bizottság működési területéhez tartozó kitüntetések, díjak odaítélésére, a vonatkozó rendeletek szerint.

(5) A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, melyet bármikor visszavonhat.

(6) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyek eldöntését átruházhatja illetékes bizottságaira. Az átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(7) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára, a jegyzőkönyv készítésére és megküldésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá, illetve hogy a bizottsági elnök akadályoztatása esetén szavazással, egyszerű többséggel a bizottság levezető elnököt választ.

(8) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket köteles bizottság tárgyalni, amennyiben van olyan bizottság, amelynek az adott kérdés a feladatkörébe tartozik. Ha az előterjesztést az illetékes bizottság nem tárgyalta meg, a Képviselő-testületi ülés elnöke a témát leveszi napirendről, és az illetékes bizottságnak megtárgyalásra visszautalja. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben

1. a tárgyalás a bizottság határozatképtelensége miatt nem történt meg;
2. a Képviselő-testület által minősített többséggel napirendre vett, a meghívóban nem szereplő előterjesztés tárgyalására kerül sor.

(9) Amennyiben több bizottság együttes ülést tart, azt, hogy melyik bizottsági elnök vezeti az ülést, az összes jelenlévő bizottsági tag egyszerű többségű szavazatával döntik el. A külön bizottsági döntést igénylő kérdésekben – figyelembe véve a bizottságok feladat- és hatáskörét – azonban a bizottságok külön-külön szavaznak. Az együttes ülés megtartása esetén is az egyes bizottságok üléséről külön-külön jegyzőkönyv készül.

A létrehozott bizottságok

47.§ (1) ^[2]Állandó bizottságok:

- Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (PGB),

- Ifjúsági és Sport Bizottság (ISB)

- Oktatási és Kulturális Bizottság (OKB),

- Szociális és Egészségügyi  Bizottság (SZEB),

- Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság (KKB)

- Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság (VÖB).

(2) A bizottságok létszámát, tagjainak nevét és rendes üléseiknek időpontjait a jelen rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

48.§ (1) A Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a)      véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b)      figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

c)      véleményezi a gazdasági programot, a költségvetést érintő feladatokat;

d)      véleményezi a közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos feladatokat;

e)     véleményezi a városgazdálkodás és a vagyongazdálkodás feladatait.

(2) A Bizottság vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(3) A Bizottság különösen:

a)      összehangolja a fejlesztési terveket, gazdasági célkitűzéseket és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.

b)      véleményezi a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet, ezen belül

ba)          a szerkezeti és szabályozási terveket,

bb)          a városi arculat, zöldterület, parkoló fejlesztés, köztisztaság helyzetét,

bc)          a közterületek használatát, a helyi közutakkal kapcsolatos feladatokat,

bd)          telek, építmény és lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,

be)          vízrendezést, helyi közművek kialakítását, üzemeltetését,

bf)          beruházások megvalósítását,

bg)          köztemetők üzemeltetését,

bh)          helyi tömegközlekedés megoldását.

^[3]Ifjúsági és Sport Bizottság

49.§ (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak

1. az ifjúság egészséges életmódjának kialakításával kapcsolatos feladatok,
2. az ifjúsági és sportfeladatokat ellátó egyesületek támogatásával kapcsolatos feladatok,
3. az Önkormányzat sportfeladataival kapcsolatos döntéseinek előkészítése.

(2) A Bizottság különösen:

1. segítséget nyújt a helyi önszerveződő ifjúsági szervezeteknek, egyesületeknek, sportegyesületeknek vállalt feladataik ellátása érdekében,
2. figyelemmel kíséri az elfogadott költségvetés - feladatkörébe tartozó részének - végrehajtását,
3. együttműködik az ifjúság érdekeit érintő témákban más bizottságokkal,
4. figyelemmel kíséri az önkormányzat sportolási célú tulajdonának használatát.
5. kiemelt figyelmet fordít - az egészségmegőrzés érdekében a tömegsportra, a fiatalok egészséges életmódra nevelésére, a feltételek megteremtésére.

^[4]Oktatási és Kulturális Bizottság

50.§ (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak

1. a köznevelési intézményekkel kapcsolatos feladatok,
2. a közösségi tér biztosításával kapcsolatos feladatok,
3. a közművelődési, művészeti tevékenységgel kapcsolatos feladatok.
4. az oktatási és kulturális feladatokat ellátó egyesületek támogatásával kapcsolatos feladatok,
5. az egyesületek támogatásával kapcsolatos feladatok,
6. utcaelnevezés,

g)^[5]   a Gyáli Települési Értéktár Bizottság feladatkörének ellátása.

(2) A Bizottság különösen:

a)      rendszeres kapcsolatot tart a köznevelési intézmények vezetőivel, részt vesz az intézményvezetői értekezleten és kezdeményezheti annak összehívását.

b)      javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó intézmények létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére, gazdálkodási jogkörére, tevékenységi körének módosítására, nevének megállapítására.

c)      részt vesz a köznevelési intézmények költségvetésének kialakításában, javaslatot tesz a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályaira.

d)      figyelemmel kíséri a köznevelési intézmények gazdálkodását, működését, arról bármikor tájékoztatást kérhet.

e)      tájékozódik az előbbi dokumentumokban meghatározott feladatok végrehajtásáról, a pedagógiai – szakmai munka eredményességéről akár felkért szakértők bevonásával, akár az intézmény beszámolója, az iskolaszék véleménye alapján.

f)       évente egy alkalommal napirendre tűzi az egyes intézmények tevékenységének átfogó megismerését.

g)      koordinálja a hivatalos városi rendezvények programját.

h)      javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó intézmény vezetőjére.

i)       javaslatot tesz a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatására.

j)       elősegíti a szabadidős és kulturális tevékenység végzését.

^[6]Szociális és Egészségügyi Bizottság

51.§ (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak:

1. az egészségügyi alapellátással kapcsolatos feladatok,
2. az egészségügyi szakellátással kapcsolatos feladatok,
3. a családvédelemmel kapcsolatos feladatok,
4. a szociális ellátással kapcsolatos feladatok.

(2) A Bizottság különösen:

a)    javaslatot tesz - a feladatkörébe tartozó körben - intézmények létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére, gazdálkodási jogkörére, tevékenységi körének módosítására, nevének megállapítására.

b)    javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó intézmény vezetőjére.

c)    véleményezi - a feladatkörébe tartozó körben - a költségvetés előirányzatait, részt vesz annak kialakításában, figyelemmel kíséri az elfogadott költségvetés e célra meghatározott részének végrehajtását.

d)    előkészíti, valamint a végrehajtást figyelemmel kíséri, az egészségügyi vállalkozási szerződések esetében.

e)    dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

^[7]                              Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság

51/A.§ (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak:

a) a szerkezeti és szabályozási tervek környezetvédelmi szempontú véleményezése,

b) a városi beruházások környezetvédelmi szempontból való véleményezése,

c) a köztisztasági, tájvédelmi és környezetvédelmi feladatok,

d) a közbiztonságot érintő feladatok.

(2) A Bizottság különösen.

a) előzetes véleményezési jogot gyakorol a település közigazgatási határán belül (kül- és belterület)

    tervezett rövid, közép és hosszú távú, átfogó fejlesztési célok meghatározásánál, melyek

    területfelhasználást igényelnek és környezetvédelmi vonatkozásuk nyilvánvaló,

b) figyelemmel kíséri a természetes és épített környezet védelmét, hasznosítását, javaslatokat dolgoz ki,

    közreműködik a végrehajtásban,

c) a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően véleményezi a Rendőrkapitányság és a Polgárőrség

    munkájáról szóló éves tájékoztatót,

d) figyelemmel kíséri a mezőőrség és a közterület-felügyelet munkáját,

e) figyelemmel kíséri a város rendőrörsének bűnmegelőzéssel és közbiztonsággal kapcsolatos tevékenységét,

f) a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően véleményezi a Rendőrkapitányság és a Polgárőrség

   munkájáról szóló éves tájékoztatót,

g) koordinálja a Rendőrkapitányság és a Képviselő-testület kapcsolattartását,

h) koordinálja a Polgárőrség és a Képviselő-testület kapcsolattartását.

Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság

52.§ (1) A Bizottság feladatkörébe tartoznak:

a)   a képviselő-testületi ülésen felmerülő szavazatszámláló bizottsági feladatok,

b)   a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok,

c)   a képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok..

(2) A Bizottság különösen:

    a)   Szavazatszámláló Bizottságként jár el, amikor az szükséges.

b)   nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és a Polgármester vagyonnyilatkozatait.

c)   lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást és előkészíti a Képviselő-testület vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos döntését.

d)   lefolytatja a helyi önkormányzati képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében az eljárást és előkészíti a Képviselő-testület összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos döntését.

e)   nyilvántartja és ellenőrzi a külsős bizottsági tagok vagyonnyilatkozatait.

Vagyonnyilatkozat-tételi és összeférhetetlenségi eljárás

53.§ (1) Az önkormányzati képviselő a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Kptv.) 10/A.§-ában foglalt szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) A vagyonnyilatkozat megtételéhez a – Kptv. által rendszeresített - szükséges számú nyomtatványt a képviselő nyilatkozata alapján a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság biztosítja.

(4) A vagyonnyilatkozat benyújtásával egyidejűleg a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőt a soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének határidejéről.

(5) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot átadáskor a képviselő és a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság jelenlévő tagjai együttesen aláírják és lebélyegzik. A vagyonnyilatkozatot a Bizottság őrzi.

54.§ (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság felhívására a Képviselő köteles saját és a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(3) Az összeférhetetlenségi eljárásra a Kptv. 8. és 9.§-aiban foglalt szabályok az irányadóak.

(4) A Polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(5) A Vagyonnyilatkozat-tételi és Összeférhetetlenségi Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

6. A Polgármester, az Alpolgármester és a Jegyző

A Polgármester

55.§ (1) A Polgármester megbízatását főállásban tölti be.

(2) A Polgármester feladata – a Mötv. 67. §-ában foglaltakon kívül – különösen:

1. gondoskodik – a Jegyző közreműködésével – a Képviselő-testület üléseinek előkészítéséről.
2. ellátja a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatos elnöki teendőket.
3. szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
4. figyelemmel kíséri és segíti a Képviselő-testület bizottságainak tevékenységét.
5. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését.
6. minden rendes Képviselő-testületi ülésen írásban beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
7. ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület a hatásköréből a Polgármesterre ruház át.
8. beszámoltatja az Alpolgármestert feladatai végrehajtásáról.
9. beszámoltatja a Jegyzőt az önkormányzati hatósági tevékenység végzéséről.
10. utasításokat ad a Jegyző részére a Képviselő-testület és a bizottságok működésével, feladataival kapcsolatban.
11. biztosítja a Polgármesteri Hivatalra háruló legfontosabb feladatoknak vezetői vagy apparátusi értekezleten való megtárgyalását.

(3) A Polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a városban működő vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztési elképzeléseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

56.§ (1) Amennyiben a Polgármester a Képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) a Képviselő-testület nem állapít meg olyan ügyet, amelyben a polgármester önállóan dönthet abban az esetben, ha a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

(3) A Képviselő-testület nem állapít meg olyan önkormányzati ügyet, amelyben a polgármester a két ülés közötti időszakban önállóan döntést hozhat.

(4) A Polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(5) A Polgármester jogszabályban meghatározott és a Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatásköreit jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Az Alpolgármester

57.§ (1) Az Alpolgármester a Polgármester irányításával –főállásban- látja el feladatait.

(2) A Polgármester mellett egy Alpolgármester dolgozik, aki a Polgármester által meghatározott önkormányzati feladatkörökben a döntések előkészítésével segíti a Polgármestert, illetőleg távolléte esetén helyettesíti.

(3) Az Alpolgármester együttműködik a Polgármesterrel az önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában, a Polgármesteri Hivatal önkormányzati feladatainak irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában. Közreműködik a Képviselő-testület olyan előterjesztéseinek előkészítésében, és a határozatok végrehajtásában, amelyek feladatkörével összefüggnek.

(4) Az Alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

A Jegyző

58.§ (1) A Jegyzőnek a Mötv. 81.§ (3) bekezdésében foglaltakon kívül az alábbi feladatai vannak:

1. közreműködik az önkormányzat rendeleteinek kidolgozásában, gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről és közzétételéről.
2. a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület

ba)          üléseinek időben történő előkészítéséről,

bb)          az előterjesztések előzetes bizottsági véleményeztetéséről,

bc)          jegyzőkönyv vezetéséről,

bd)          a határozatoknak az érdekeltekhez történő megküldéséről.

3. felelős a testületi előterjesztések és döntési tervezetek jogi véleményezéséért.
4. köteles jelezni, ha a Képviselő-testület működése vagy döntése során jogszabálysértést tapasztal.
5. gondoskodik a Képviselő-testület bizottsági üléseinek előkészítéséről, megszervezéséről, lebonyolításáról, a bizottság munkájához szükséges felvilágosítási segítség megadásáról.
6. felügyel a Polgármesteri Hivatal tevékenységének a törvényességére, ennek körében

fa)          ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal hatósági tevékenységét,

fb)          szükség esetén funkcionális, eseti, és célvizsgálatot rendel el.

7. gondoskodik a jelen R. függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.
8. tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról. Feladatainak végrehajtásáról rendszeresen beszámol a Polgármesternek.
9. szervezi és vezeti a Polgármesteri Hivatalt a hivatal szervezeti felépítése szerinti irodák vezetői útján.
10. gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról, jogszabály változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.
11. közvetlenül irányítja az Polgármesteri Hivatal apparátusának személyzeti munkáját.

(2) A Jegyzőt akadályoztatása esetén az Aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Polgármester a Polgármesteri Hivatal képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselői közül 3 napon belül köteles megbízni azt a köztisztviselőt, aki a jegyzői feladatokat átmenetileg ellátja.  

A tisztségviselők fogadóórái

59.§ A tisztségviselők (Polgármester, Alpolgármester, Jegyző, Aljegyző) havonta egy alkalommal meghatározott napon és időben fogadóórát tartanak, melyről a lakosságot a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján - tájékoztatni kell. Elháríthatatlan akadályoztatás esetén megfelelő helyettesítésről gondoskodni kell.

7. A Gyáli Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat és a helyi Önkormányzat

együttműködésének szabályai

60.§ (1)  Gyál Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzata (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési megállapodást kötött a helyi önkormányzattal.

(2) Az Önkormányzat a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

-  Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához, közmeghallgatáshoz és egyéb fórumokhoz szükséges helyiséget a Gyál, Kőrösi út 112-114. szám alatti épületben. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati fenntartású intézményekben a rendezvényeinek megszervezését. A teremhasználatot és annak feltételeit minden hónapban előre kell egyeztetnie az Elnöknek az intézmény vezetőjével, vagy a Jegyzővel.

-      Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

-       A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a Jegyző által kijelölt megbízott részt vesz.

      -   A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a Jegyző a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján és Pénzügyi  és Adó Irodáján keresztül biztosítja.

- A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a Jegyző a Polgármesteri Hivatal titkárságán keresztül biztosítja.

(3) Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a Jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal a megkötött megállapodás szerinti valamennyi kötelezettségét teljesíteni tudja, a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének szoros együttműködése, esetenként iránymutatása szükséges.

8. Gyál Város Önkormányzata által alapított és fenntartott intézmények és gazdasági társaságok

61.§ Gyál Város Önkormányzata által alapított és fenntartott intézmények és gazdasági társaságok felsorolását jelen rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

A Polgármesteri Hivatal

62.§ (1) A Képviselő-testület – Gyáli Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) Az egységes hivatalhoz a revizori munkakör nem tartozik. Az önkormányzat a revizori feladatokat a vállalkozói szerződés keretében, külső céggel megbízással látja el és a további részletes szabályokat a szerződés tartalmazza.

(3) A jelen rendelet 5. számú függeléke tartalmazza a Hivatal szervezeti és működési szabályait, a működéshez szükséges további részletes szabályokat a Polgármester és a Jegyző  utasításban szabályozhatja.

9. Vegyes és záró rendelkezések

63.§ A Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárását és egyes feltételeit külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

64.§ (1) E rendelet 2013. április 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

-  a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (II.1.) önkormányzati rendelet;

- a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011.(II.01.)  önkormányzati rendelet módosítására kiadott 6/2011. (III.01.) sz. önkormányzati rendelet;

- a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011.(II.01.) önkormányzati rendelet módosítására, és egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésére kiadott 16/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelet;

- a települési szilárd hulladék kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló, többször módosított 26/2002.(XII. 20.) önkormányzati rendelet, és a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló, többször módosított 1/2011. (II.01.) önkormányzati rendelet módosítására kiadott 24/2011.(XI.30.)  önkormányzati rendelet 4.§-a;

- a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011.(II.01.)  önkormányzati rendelet módosítására kiadott 9/2012(III.30.) önkormányzati rendelet;

- a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (II.1.) önkormányzati rendelet módosítására és önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére kiadott 17/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelet.

                                      Pápai Mihály                                                                                       Rozgonyi Erik

                                       polgármester                                                                                   címzetes főjegyző

Z Á R A D É K:

A rendelet 2013. március 29. napján kihirdetésre került a helyben szokásos módon, a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel és www.gyal.hu honlapon történt közzététellel.

G y á l, 2013. március 29.

                                                                                                                                             Rozgonyi Erik

                                                                                                                                             címzetes főjegyző