Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat neve, jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Kapuvár Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9330. KAPUVÁR, Fő tér 1.

 működési területe: Kapuvár város.

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

(3) Az Önkormányzat hivatalának elnevezése: Kapuvári Polgármesteri Hivatal.

                                                                            székhely: 9330. Kapuvár, Fő tér 1.

Az 1. számú függelék tartalmazza az Önkormányzat működési területére vonatkozó legfontosabb adatokat.

2. §

1. Az Önkormányzat jelképei:

a város címere

zászlója

a város pecsétje

a polgármesteri lánc

(2) A város címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzat, polgármester és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén a Magyarország hivatalos címerét kell használni.

(4) A település címerével ellátott polgármesteri láncot a város polgármestere az ünnepi üléseken és a város kiemelkedő jelentőségű ünnepségein viselheti.

3. §

 Az Önkormányzat által adományozott elismerések: az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz.

A díszpolgári cím, „PRO URBE „Kapuvár, Kapuvár Város Tiszteletbeli Polgára, „Kapuvár Városáért” Emlékérem, valamint a „Kiváló Munkáért” kitüntetés adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.”

4. §

Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket. A kötelező és önként vállalt feladatok felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolását és az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

II. fejezet

A képviselő-testület megalakulása

Az alakuló ülés

5. §

A Képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) 43.§ (1) - (2) bekezdésében  meghatározottak szerint kell összehívni.

6. §

(1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az
 önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a HVB elnök olvassa elő.

Az alakuló ülést követő ülés

7. §

(1)A polgármester az alakuló ülést követő ülésen előterjesztést nyújt be:

a) az alpolgármesteri tisztségre javasolt személy vagy személyek kiválasztásáról,

b) illetmények, tiszteletdíjak megállapításáról,

c) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról

d) a bizottságok tagjainak, megválasztásáról, illetményéről,

(2) Az alpolgármester/ek választás eredményét a szavazatszámlálási feladatokat ellátó Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság hirdeti ki.

(3) Az alpolgármester/ek és a nem képviselő bizottsági tagok esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.

III. Fejezet

A Képviselő-testület tagjai

8. §

Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 12 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

9. §

Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e’mail-en bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van.

10. §

A képviselők és a bizottsági tagok juttatásait külön rendelet szabályozza.

11.§

(1)  A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely 8 napon belül javaslatot tesz a Képviselő-testület számára.

(2) A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos szabályokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét a 7. számú melléklet tartalmazza.


                                              

                                                                  IV. Fejezet

A Képviselő-testület működése

     A képviselő-testület munkaterve

12. §

(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervben rögzíti az ülések számát és azok tervezhető napirendjét.

(2) A tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen.

(3) A munkaterv előkészítésénél javaslatot kell kérni:

a)   a bizottsági elnököktől;

b)   a képviselőktől.

c)  a jegyzőtől

A munkaterv előkészítésénél javaslatot lehet kérni:

a)   a társadalmi szervezetektől (pártok, egyesületek, érdekképviseleti szervek, egyházak képviselőitől, a lakossági önszerveződési közösségeitől);

b)   az önkormányzati intézmények vezetőitől;

c)   a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a)   a fő feladatokat;

b)   az ülések tervezett időpontját, napirendjét;

c)   az egyes napirendi pontok előadóit;

d)   az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket;

e)   azokat a napirendi pontokat, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani;

f)   azokat a témákat, amelyeket valamelyik bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni;

g)   a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét;

h)   az egyéb szervezési feladatokat.

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet a város honlapján közzé kell tenni.

A képviselő-testület ülésének összehívása

13. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elnöke hívja össze.

 
(2) A Képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kiküldött meghívóval hívja össze.

Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és tárgyalandó előterjesztéseket - az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, legalább 5 nappal korábban – írásban vagy elektronikus formában (pendrive-on, e’mail-en, vagy más elektronikus adathordozón) – ki kell küldeni, illetve Kapuvár város honlapján közzé kell tenni legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtti munkanapon. A kiküldés után aktuálissá váló napirendeket az ülést megelőző napig kell eljuttatni.

A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap.”

(3) A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:

• az ülés helyét és kezdési időpontját;
• a javasolt napirendeket;
• a javasolt napirendi pontok előterjesztőit;
• szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást;
• kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.

(4) A Képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni

     a.) állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a jegyzőt, az aljegyzőt;
• a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;
• a napirendi pontok előadóit;
• az országgyűlési képviselőt;
• a nemzeti kisebbségi önkormányzat elnökét.
• Kapuvári Civil Fórum önszerveződő szervezet képviselőjét

    b.) az ülésre állandó jelleggel a meghívó megküldésével meg kell hívni:

• az önkormányzati intézmények vezetőit,
• az önkormányzat 100 %-os tulajdonú gazdasági társaságainak ügyvezetőit,
• a helyben működő tömegkommunikációs szervezetek képviselőit.
• önszerveződő közösségeket, szervezeteket,
• referenseket
• akinek az ülésen való jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A szavazati joggal meghívottak részére, valamint a jegyző, aljegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban vagy a hivatal belső elektronikus rendszerén elektronikus formában mellékelni kell.

Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban vagy elektronikus formában (e’mail-en, vagy más elektronikus adathordozón)”

(6)  Zárt ülés előterjesztését kizárólag a következő személyeknek kell megküldeni:

• a képviselő-testület tagjainak;
• nem képviselők közül választott alpolgármesternek
• a napirendi pontot tárgyaló bizottsági tagoknak;
• a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek;
• a megyei kormányhivatal vezetőjének;
• a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó köztisztviselőknek;

„Az elektronikuson formában megküldött zárt ülési anyagokat a zárt ülést követően az adathordozóról törölni kell oly módon, hogy az adattartalom visszaállítására ne legyen mód.”

(7) A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatás után gondoskodik azok megsemmisítéséről.

Zárt ülésen a Mötv. 46. §(3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen.

(8) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának a város honlapján való megjelentetésével, valamint az elektronikus és írott médián keresztül történő megjelentetésével tájékoztatni kell.

(9) A választópolgárok - az adatvédelmi szabályok betartásával - a Polgármesteri Hivatal titkárságán az ülés előterjesztéseibe betekinthetnek és térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak, illetve az előterjesztéseket a város honlapján megtekinthetik, a zárt ülés napirendi pontjainak kivételével

(10) A Képviselő-testület üléseit általában hétfői napon, 15⁰⁰ órai kezdettel tartja.

14. §

(1) A rendes ülést általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július 1-jétől július 31-ig állapítja meg.

(3) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.

(4) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, a nem képviselők közül választott alpolgármestert, a jegyzőt, aljegyzőt, a hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.

(5) A polgármesteri és a képviselő-testületből választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi és Kommunikációs bizottság elnöke hívja össze és vezeti.”

(6) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek az alaposabb előkészítése érdekében a polgármester – szükség esetén szakértő bevonásával – a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze.

(7) Amennyiben a polgármester indokoltnak tartja, a testületi ülést megelőző héten a képviselő-testület bizottságainak elnökei munkaértekezleten (az egyes témák előzetes véleményezése, alaposabb előkészítése érdekéhen) megtárgyalják azokat a napirendeket, amelyek előzetes megtárgyalását a polgármester indokoltnak tartja.

Az ülés vezetése

15. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elnöke vezeti.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületi ülést 5. napon belül újra össze kell hívni.

(3) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a napirend előtt írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.

16.  §

(1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármesterek, a választott bizottságok elnökei, bármelyik képviselő, a jegyző, a települési  nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 10⁰⁰ óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.

(3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell.

(4) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a Képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet.

(6) Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.

(7) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.

17. §

(1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) Új napirendi pont felvételét, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(3) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(4) A Képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott határozatát a zárt ülés bezárását követően, továbbá a következő képviselő-testületi ülésen, napirend előtt ismertetni kell.

18. §

(1) A polgármester biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását:

a)  Gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról.

b)  Figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása.

c)  Rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.

d) Az egész tanácskozás ideje alatt egyperces személyes megjegyzésnek van helye.

(2) A képviselő-testületi ülésre meghívottak ülésrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat függeléke tartalmazza. A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti.

Az előterjesztések megtárgyalása

19. §

(1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.

(2) Az előadói kiegészítés után a polgármester az előterjesztés felett megnyitja a vitát. Először a bizottsági elnököknek majd a képviselőknek adja meg a szót. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni.

(4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 4 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg a 2 percet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(6) A hozzászólások elhangzása után a polgármester a vitát lezárja.

(7) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.

(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

A szavazás

20. §

(1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A képviselők – ha technikai feltételek adottak számítógépes rendszer alkalmazásával, amennyiben ehhez a technikai feltételek nem adottak kézfelemeléssel szavaznak. Támogató szavazatokkal vagy ellenszavazatokkal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(4) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság látja el. A szavazatszámláló bizottság tagjai: az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság képviselő tagjai és az Egészségügyi és Oktatási Bizottság elnöke. Amennyiben az ekként felálló szavazatszámláló bizottság tagjai nincsenek jelen ilyen létszámban az ülésen, illetve ha bármelyikük érintettség okán nem járhat el, helyette a Gazdasági Bizottság elnöke lesz a szavazatszámláló bizottság tagja. Amennyiben ilyen módon sem biztosítható a 3 tagú szavazatszámláló bizottság, a képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámlálói feladatok eseti ellátására szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot. A szavazatszámláló bizottság elnöke az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elnöke, amennyiben a poszt betöltetlen, érintettség áll fenn, vagy nincs jelen, a képviselő-testület által a szavazatszámláló bizottság tagjai közül megválasztott képviselő.

A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell rögzíteni.

A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.”

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint

   a)   a polgármester indítványára

b)   150 millió Ft feletti bekerülési költségű beruházások esetén;

c)   a település jogi státuszát érintő ügyeknél;

d)   100 millió Ft feletti hitelfelvétel esetén.

(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21. §

Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:

a) Fegyelmi eljárás során hozott határozat

b) 100 millió forintot meghaladó hitelfelvétel

c) 150 millió Ft feletti bekerülési költségű beruházások esetén;

d) az önkormányzat tulajdonában álló 50 millió forintot meghaladó vagyontárgy feletti rendelkezés esetén

e) kitüntetés adományozás

f) polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése

g.)helyi népszavazás

22. §

(1) A Képviselő köteles a Mötv.-ben meghatározott személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt bejelenteni.

(2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztó a tiszteletdíja, polgármester, alpolgármester az illetménye 10 %-ának megfelelő összeg fizetésére köteles.

Kérdés, interpelláció

23. §

(1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(3) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(4) Az önkormányzati képviselő a városi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez, intézményvezetőkhöz interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült.

(5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.

(6) A polgármester a Képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely
3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 7 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.

(10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

Ha a képviselő-testületi ülés nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. Ha a válaszadás vizsgálatot tesz szükségessé, akkor az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az indítványt tevőt is. A vizsgálat lezárása után a Képviselő-testület – a bizottság előterjesztése alapján – vita nélkül dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(11) A Képviselő-testület – az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján – a jelentést követő – rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után – vita nélkül szavaz.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

24. §

(1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyv elkészítésének alapjául hangfelvétel szolgál.

A Képviselő-testület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – el kell helyezni a városi könyvtárban.

(3) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.

(4) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Kapuvár város honlapján és a városi könyvtárban is            megtekinthető.

25. §

(1) A Képviselő-testület rendelkezéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület határozatait – külön-külön – naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

A határozat jelölése:

Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

... ... .../20... (        ) ÖKT. határozata

A normatív határozat jelölése:

Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

……/20..… (…………) határozata

a …………………………………………………-ról (cím)

(3) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonattal – a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírása után 2 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

A Képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtása,

 a végrehajtás ellenőrzése

26. §

(1) A konkrét határidővel ellátott képviselő-testületi rendelkezések végrehajtásáról a rendelkezésben megjelölt felelős írásban számol be a határidő lejártát követő 8 napon belül.

(2) A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ad számot.

(3) A képviselői választási ciklus végére határidőzött rendelkezések végrehajtásáról legalább egy alkalommal a Képviselő-testületnek jelentést kell adni.

(4) A Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére jogosult a Képviselő-testület tagja, a bizottsági elnök, a szakmai bizottság, vagy az e célból létrehozott ideiglenes bizottság.

V. fejezet

Az önkormányzati rendelet-alkotás

27. §

(1)  A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

a) a rendeletalkotás kezdeményezése

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a települési képviselők
• az önkormányzati bizottságok elnökei
• a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző
• a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői
• a nemzetiségi önkormányzat testületei
• önkormányzati társulás tagjai
• lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel
• önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői
• közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezetek vezetői
• mindazok a központi szervek, amelyeknek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatásköre vannak.

b) a rendelet-tervezet elkészítése

• a Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg;
• a tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el, megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértői is;
• szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot;
• a Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

c) a tervezet véleményezése

• Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.

Az önkormányzati rendelet-tervezeteket az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság megtárgyalja.

A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat, valamint a város honlapján véleményezés céljából megjelentethet.

d) a tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

• a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti;
• a tervezet megtárgyalása – a testület döntése szerint – lehet egyfordulós és kétfordulós;
• a tervezethez csatolni kell a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti előzetes hatásvizsgálatról szóló tájékoztatót

e) az önkormányzati rendelet kihirdetése

• Az önkormányzati rendeletet a Városháza hirdetőtábláján kell kihirdetni 15 napig tartó kifüggesztéssel. A hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja a kifüggesztés első napja. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.

• A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni.

• A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

f) az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása

• Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

• Az önkormányzati rendeletek jelentős vagy többszöri módosítása esetén a jegyző – a Polgármesteri Hivatal titkársága útján – gondoskodik a rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről.

• A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét – a szabályzat mellékleteként – naprakész állapotban vezetni.

VI. Fejezet

Közmeghallgatás

28. §

(1)  A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Városháza hirdetőtábláján, a város honlapján, a helyi tömegkommunikációs eszközök útján és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(2)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3)  A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(4)  A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelen levőket a város anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról. A város költségvetési koncepcióját a közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

(5) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés keretében is megtartható.

VII. Fejezet

Lakossági fórumok

29. §

(1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Várospolitikai fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörbe, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából.

Fontosabb szabályai:

• A várospolitikai fórum tartásának helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján és a helyi tömegkommunikációs eszközök útján legalább 5 nappal a fórum megtartása előtt tájékoztatni kell.
• A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőit.
• A fórumot a polgármester vezeti, a jegyző gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.

(3) Városrészi tanácskozást hívhat össze a települési képviselő vagy több képviselő együtt, egyes, összefüggő területen élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügy(ek)ben az ott élő lakosok közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából.

Fontosabb szabályai:

• A városrészi tanácskozás összehívásának kezdeményezését a javasolt tárgykör megjelölésével és rövid indokolásával közölni kell a polgármesterrel.
• A városrészi tanácskozás helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről az érintett lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján és a helyi tömegkommunikációs eszközök útján legalább 5 nappal a tanácskozás megtartása előtt tájékoztatni kell.
• A tanácskozásra meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a tárgyban érintett bizottság(ok) elnökét, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőjét.
• A tanácskozást a kezdeményező(k) képviselő(je) vezeti, a kezdeményező gondoskodik emlékeztető készítéséről.

(4) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.

(5) Képviselői fogadóórát a Polgármesteri Hivatalban a települési képviselők – előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak.

(6) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához a Polgármesteri Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak, a képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni.

VIII. Fejezet

A Képviselő-testület szervei

A Bizottságok

30. §

(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre az alábbi létszámmal:

Gazdasági Bizottság:                                   4 képviselő + 3 nem képviselő taggal

Egészségügyi és Oktatási Bizottság:           4 képviselő + 3 nem képviselő taggal

Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság:    2 képviselő + 1 nem képviselő taggal

Közbeszerzési Bizottság:                             3 képviselő taggal

(2) A polgármester és alpolgármesterek illetményemelésére a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot. A képviselők vagyonnyilatkozatával és összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos ügyekben az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság jár el.

A bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok működésére a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók. A bizottságok működési szabályzatot készítenek. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag önkormányzati képviselő helyettesíti.

A bizottságok feladat és hatáskörét az 5. számú melléklet tartalmazza.

31. §

(1) A bizottságok tagjainak a számát a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

(3) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet a tagja.

(4) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal dolgozóit és külső szakembereket bevonhatják szakértőként. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésén.

(5) A Kapuvári Civil Fórum képviselője – Közbeszerzési Bizottság kivételével - bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vehet. 

32. §

(1) „A bizottságok – a Közbeszerzési Bizottság kivételével – éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A Közbeszerzési Bizottság tevékenysége az éves közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzések előkészítéséhez, végrehajtásához igazodik.”

(2) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját, a költségvetést és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót a Gazdasági Bizottság, Egészségügyi és Oktatási Bizottság és az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság írásbeli állásfoglalásának csatolásával kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A Gazdasági Bizottság a koncepció, költségvetés és beszámoló egészéről alkot állásfoglalást, a többi bizottság a saját szakterületéhez kapcsolódóan foglal állást.

(3) A Képviselő-testület munkatervében meghatározhat olyan napirendi pontokat, amelyek a Képviselő-testület által megjelölt bizottság előterjesztésében nyújthatók be.

(4) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a Képviselő-testületnek.

33. §.

A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra eseti bizottságokat hozhat létre, amelyekre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

Az önkormányzat tisztségviselői

34. §

(1) A polgármester megbízatást főállásban látja el.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 3. számú mellékletben meghatározott ügyekben.

(3) A polgármester a Mötv. 68.§ (3) bekezdése alapján dönthet az Önkormányzat vagy intézményei által benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos ügyekben.

(4) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a Jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván.

35. §

(1) A Képviselő-testület által választott alpolgármesterek száma kettő. A Képviselő-testület egy alpolgármestert tagjai sorából választ, egy alpolgármester pedig a nem képviselők közül.

(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladatukat, munkarendjüket a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármesterek önállóan döntenek a polgármester által meghatározott feladataik ellátása során

36. §

(1)A jegyző átruházott hatáskörben dönt a 4. számú mellékletben rendeletben meghatározott ügyekben.

(2)A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a Humán Iroda Vezetője gondoskodik.

37. §

1. A polgármester a jegyző javaslata alapján egy aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét és a jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.

IX. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

(1) A Polgármesteri Hivatal elnevezése: Kapuvári Polgármesteri Hivatal
                                             székhelye: 9330. kapuvár, Fő tér 1.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (HSZMSZ) tartalmazza.

X. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása, vagyona

38. §

(1) A Mötv. 116.§ (5) bekezdése alapján a képviselő-testület megbízatásának időszakára vonatkozó gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé.

 
(2)Az Önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről a jegyző megbízás útján gondoskodik.

 
(4) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzati intézmények gazdálkodását a Gazdasági Bizottság felügyeli.

39. §

(1) Ha a Képviselő-testület a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre az vonatkozik, nem állapította meg, akkor felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedje és kiadásait fedezze a Képviselő-testület által elfogadott költségvetési koncepció figyelembe-vételével.

A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatályba lépésének napján megszűnik.

(2) Kapuvár város polgármestere a hivatalán keresztül köteles biztosítani az intézmények működéséhez szükséges finanszírozási összegeket a vonatkozó hatályos jogszabályok és a költségvetési koncepció figyelembevételével.

(3) Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza az intézmények vezetőit, hogy az intézmények rendelkezésére bocsátott finanszírozási összeg, valamint az általuk beszedett saját bevétel erejéig – az előző évi kiadási szinten – folytathatják gazdálkodásukat az új költségvetési rendelet hatályba lépéséig.

(4) Az átmeneti gazdálkodásról a Képviselő-testület előtt be kell számolni és a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe be kell illeszteni.

XI. Fejezet

A  nemzetiségi önkormányzat

40. §

(1) Kapuvár Városi Önkormányzat a 8. számú mellékletben meghatározza a nemzetiségi önkormányzat számára használatra átengedett vagyont.

Kapuvár Városi Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat irodahelyiséget biztosít működésükhöz. A helyiséghasználatot külön szerződés alapján kell rendezni.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére a rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

41. §

Kapuvár Városi Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzat testületi működési rendjéhez igazodó ingyenes helyiséghasználatot biztosít, elvégzi a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzőkönyvezést és adminisztrációt.

Biztosítja a postázási, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, hivatalos iratok telefaxon való továbbítását, ingyenes papír és írószerellátást, nagyobb rendezvényük megtartásaihoz – igény szerint – a művelődési központ előterét.

42. §

A kölcsönös együttműködés és információszerzés érdekében a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívást kap a Képviselő-testület ülésére.”

XII. Fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

43. §

(1) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a város választópolgárainak 25%-a írásban kezdeményezi.

(2) Népi kezdeményezésnél a kötelező tárgyalás feltétele a város választópolgárai 10%-ának egybehangzó kezdeményezése.

(3) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége, megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adat azonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges. A visszautasítás indokát írásban közölni kell.

(4) Mind a népszavazásnál, mind a népi kezdeményezésnél egyértelműen meg kell fogalmazni a kezdeményezés tárgyát.

(5) A helyi népszavazás és a népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XV-XVI. fejezetében foglaltak az irányadók.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

44. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépésével az önkormányzat, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2007.(III.27.) valamint az ezt módosító 2/2008 (I.29), a 17/2008 (V.27.)                                                                                                                                              24/2008.(X.28.), 18/2010.(X.26.), 20/2010. (XI.30.) ÖKT. rendelet, továbbá a Képviselő-testület bizottságai feladatok hatásköri jegyzékéről szóló 29/2006. (XI.28.) ÖKT. rendelet és az ezt módosító 11/2007. (III.27.), a 25/2008.(X.28.), 21/2010. (XI.30.) ÖKT. rendelet hatályát veszti.

2. Az SZMSZ mellékletét képezi:

1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke

2. Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolását és az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása
3. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
4. A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

5. A bizottságok feladat és hatáskörei
6. Az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletes
feladatai és a bizottsági eljárásra vonatkozó részletszabályok.
7. Vagyonnyilatkozat tételére köteles személyek köre

8. A Kapuvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára használatra biztosított önkormányzati
 vagyoni kör

(3) Függelékek:

1. Település főbb adatai
2. A Képviselők névsora, lakcíme
3. Bizottsági tagok névsora
4. Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke
5. Nemzetiségi önkormányzat elnökének és tagjainak neve
6. A Képviselő-testület által kötött társulási megállapodások címe
7. A polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző, a Kapuvári Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

8. A képviselő-testületi ülésen résztvevők ülésrendje
   
   

1. számú melléklet:

Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke

1. Egészségügyi ellátás

2. Szociális ellátás

3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok

4. Kulturális, előadó-művészeti, közművelődési és közgyűjteményi feladatok

5. Helyi környezet- és természetvédelmi feladatok

(2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pont)

6. Kommunális feladatok

7. Köznevelés

8. Lakásgazdálkodás

9. Sportfeladatok

10. Egyéb feladatok

2. számú melléklet

Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolását és az alaptevékenységek államháztartási szakfeladat-rend szerinti besorolása

Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása

841105         Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

alaptevékenységek államháztartási szakfeladat-rend szerinti besorolása

381103         Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

381104         Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

412000         Lakó- és nem lakóépület építése

421100         Út, autópálya építése

522001         Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

522003         Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása

680001         Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002         Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

750000         Állat-egészségügyi ellátás

811000         Építményüzemeltetés

813000         Zöldterület-kezelés

841154         Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

841191         Nemzeti ünnepek programjai

841192         Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

841358         Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

841402         Közvilágítás

841403         Város-, községgazdálkodási m.n.s szolgáltatások

842531         A polgári védelem ágazati feladatai

869042         Ifjúság-egészségügyi gondozás

882117         Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882122         Átmeneti segély

882123         Temetési segély

882129         Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882203         Köztemetés

889201         Gyermekjóléti szolgáltatás

889911         Pszichiátriai betegek nappali ellátása

889923         Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

890441         Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442         Foglalkozást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

900400         Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése

931903         Máshova nem sorolható egyéb sporttámogatás

932911         Szabadidős park,  fürdő és strandszolgáltatás

960302         Köztemető-fenntartás és - működtetés

Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.”

3. számú melléklet

A polgármesternek a Képviselő-testület által átruházott hatáskörei

A Képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre döntésre:

1. a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott döntési hatáskörök az abban meghatározottak szerint

2. az erre a célra előirányzott keret, -  képviselő-testület által fel nem osztott – tartalékának felhasználása nem önkormányzati szerv, személy, rendezvény támogatására

3. a nemzetközi kapcsolatok keretében külföldre utazók körének meghatározását

4. az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, az önkormányzat nemzeti vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben külön meghatározott hatáskörök.

5. az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában a polgármester számára meghatározott hatáskörök

6. a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört, a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentése, az eltemetésre kötelezett személy kötelezése a köztemetés költségeinek megtérítésre, illetve annak méltányosságból való elengedésére.

7. az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével kapcsolatos egyéb munkáltató jogok

8.  a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben a képviselő-testület hatáskörébe utalt ügyek

9.  a házszámozásról és a házszám, valamint a helyrajzi szám megjelölésének módjáról szóló önkormányzati rendeletben a polgármester számára meghatározott hatáskör

10.  Kapuvár város jelképeiről: a címer, a zászló használatának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskör

11.  a közterület-használatról szóló rendeletben meghatározott hatáskör

12.  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében és a 29. § (5) bekezdésében biztosított hatáskör,

13.  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § szerinti településrendezési szerződés megkötése,

14.  az Önkormányzat nevében kötendő - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési, anyagi kötelezettséggel nem járó megállapodás megkötése, anyagi kötelezettséggel nem járó támogató nyilatkozatotok kiadása,

15.  az Önkormányzat képviseletére vonatkozó - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - döntés meghozatala, illetve valamennyi szükséges cselekmény elvégzése,

16.  óvodai beíratások időpontjának meghatározása, óvodai szünetek elrendelése, bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének meghatározása,

17.  Házi orvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi szerződések megkötése és a szerződés módosítása, a feladatellátást vállaló orvos kijelölése és az ellátási szerződés megszüntetésének kivételével

18.  Az önkormányzat jogi képviseletéről való döntés.

4. számú melléklet:

A Képviselő-testületnek a jegyzőre átruházott hatáskörei

1.  A Közbeszerzési Szabályzatban a jegyző számára meghatározott hatáskörök

2. 1998. évi XXVIII. törvény 42/B. § (1) és (3) (4) bekezdésében az ebösszeírással és a kóbor állatokkal kapcsolatban az önkormányzat számára meghatározott feladatok.

5. számú melléklet:

A bizottságok feladat és hatáskörei

A Gazdasági bizottság, az Egészségügyi és Oktatási Bizottság, valamint az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság közös feladat- és hatásköre:

A bizottság előzetesen állást foglal és véleményezi:

•  az önkormányzat gazdasági programját,
• az önkormányzat koncepcióját

•  a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló alaprendelet-tervezeteket, és az alaprendelet-tervezetekkel kapcsolatos előterjesztéseket,
•  a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket,
•  a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek tervezetét és
• a bizottság tárgykörébe tartozó valamennyi pályázatot.

A bizottság dönt:

• a munkatervének megállapításáról,
• a Képviselő-testület által átruházott jogkörében.

A bizottság ellenőrzi határozatainak és a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását, a végrehajtásért felelős személyek beszámoltatása útján.

A bizottság kapcsolatot tart a feladatkörét érintő szakterületen működő intézményekkel és lakossági önszerveződő közösségekkel.

Gazdasági Bizottság

Döntési jogköre (átruházott hatáskörben) van az alábbi ügyekben:

• éves ellenőrzési munkaterv jóváhagyása,

• önkormányzati tulajdonú értékpapírok eladása tárgyában a vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig,

• a lakás és nem lakáscélú helyiségeknél bérbeszámítás, egyösszegű ki- és visszafizetés engedélyezése, illetve mértékének meghatározása, a bérbeadó és a bérlő által elfogadott szakértő által készített költségvetés bekerülési összeg figyelembevételével, a polgármesteri hivatal által jóváhagyott számlák alapján a vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig, amennyiben az átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkákhoz a polgármester a tulajdonosi hozzájárulást megadta,
• a tárgyévi költségvetési törvényben kötelezettenként megállapított értékhatárt el nem érő, kisösszegű be nem hajtható követelések törlése,
• családi eseményekkel összefüggő szolgáltatási díjak meghatározása,
• döntés az önkormányzat részére nettó ellenérték nélkül felajánlott vagy végintézkedés útján juttatott vagyon elfogadásáról a vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig.
• út, járda, híd építése, felújítása, fenntartása, továbbá sorrendjének meghatározása, amennyiben a Képviselő-testület által ezekre jóváhagyott éves költségvetési keret nem haladja meg a 20 millió forintot,
• vízgazdálkodási célú költségek felhasználása a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetési kereten belül,
• környezetvédelemre fordítandó pénzeszközök felhasználása a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetési kereten belül,
• az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban levő földeknek a települési önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvétele,
• képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetési kereten belül a mezőgazdasági utak, hidak-átereszek, árkok rendbetétele.

Javaslattevő, véleményező (állásfoglaló) képviselő-testületi döntést előkészítő jogköre van az alábbi ügyekben:

• a költségvetési koncepció, az éves költségvetési rendelet-tervezet, a rendelet módosításáról, valamint végrehajtásáról szóló féléves, éves tervezetek az államháztartási törvényben és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint,
• az önkormányzat gazdasági programja, annak megvalósítása,
• a költségvetési bevételek alakulása, különös tekintettel a saját bevételekre és az önkormányzati vagyon alakulására,

• általános és céltartalék felhasználása,
• számlavezető pénzintézet pályázati kiírása, kiválasztása,
• a hitelfelvétel indokai és gazdasági megalapozottsága, kötvénykibocsátás,

• az önkormányzati intézmények támogatása,

• a helyi adórendelet-tervezetek, az adóbevételek alakulása,

önkormányzati költségvetési szervek létrehozása, vagy megszüntetése, önkormányzat gazdasági társaságba való belépése, gazdasági társaságok alapítása, átszervezése, megszüntetése,

• a címzett és céltámogatási igények, különböző pályázatok, azok pénzügyi feltételei,
• az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályai,
• a vagyonhasznosítási formák,
• a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó árak és díjak megállapítására vonatkozó javaslatok,
• a feladatkörébe tartozó egyes képviselő-testületi hatáskörök átruházása,
• a polgármester és alpolgármesterek illetményemelése,
• a tárgyévi költségvetési törvényben kötelezettenként megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű értékhatár feletti behajthatatlan követelések törlése,
•  településfejlesztéssel, településrendezéssel kapcsolatos döntések,
• városrendezési program, településszerkezeti tervek,
• meglévő rendezési tervek, szabályozási tervek továbbfejlesztése, módosítása,
• helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása,
• a város kommunális ellátásának helyzete,
• köztemető fenntartása, működtetése,
• a város közlekedésének helyzete, forgalom rendje,
• helyi utak, kerékpárutak, járdák fenntartása, felújítása,
• a város energiaellátása,
• a város vízellátása, csatornázása,
• közösségi szolgáltatások,
• egyes vagyontárgyak vagy vagyonrészek elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba való bevitele, más célú hasznosítása,
• idegenforgalmi koncepció,
• helyi zaj és rezgésvédelmi szabályok,
• zajvédelmi szempontból kialakított övezetek,
• területfejlesztéssel kapcsolatos társulások létrehozása,
• állást foglal a jogszabályban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapításáról, megváltoztatásáról,
• az avar és kerti hulladék égetésének szabályai,
• külterületi mezőgazdasági ingatlanok művelési ág változtatása,
• külterületi utak gazdálkodásával kapcsolatos feladatok,
• piactér, állatvásártér gondozása és fenntartásának kérdése,
• települési térképészeti határkiigazítás,
• állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok,
• a település belterületén – külön jogszabályban meghatározott – növényvédelmi feladatok ellátása,
• környezetvédelmi program,
• köztisztasági feladatok ellátása,
• város parkjainak, közterületeinek állapota, környezetszépítő programok elindítása.

Ellenőrzési jogköre van az alábbi ügyekben:

• a költségvetés előkészítése és teljesítése,
• az állami pénzeszközök igénylése és felhasználása,
• az önkormányzati intézmények pénzügyi-gazdasági  ellenőrzése tekintetében,
• az önkormányzati beruházások és felújítások vonatkozásában.

Egészségügyi és Oktatási Bizottság

 Döntési jogköre (átruházott hatáskörben) van az alábbi ügyekben:

• szociális helyzet alapján lakásigénylők nyilvántartásba vétele és törlése felülvizsgálat során,
• a szakmai álláshelyek kiírása feltételrendszerének meghatározása, intézményvezetői állásokra pályázat kiírása,
• döntés tanulmányi ösztöndíj kérelmek elbírálásáról,

Javaslattevő, véleményező (állásfoglaló) képviselő-testületi döntést előkészítő jogköre van az alábbi ügyekben:

• az orvosi körzetek területének megállapítása,

• egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyelet, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás)
• egészségügyi ellátás, gyógyszertár működtetése,
• gyermekek napközbeni ellátása
• szociális gondoskodás-fejlesztési lehetőségei, intézmények működési engedélye, szervezeti és működési szabályzatok,
• szociálpolitika helyi elvei (munkanélküliség kezelése, új pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szociálpolitikai elveinek kidolgozása, új természetbeni ellátások kidolgozása),
• lakáskoncepció, lakáskérelmek, lakbérmódosítások,
• intézményi térítési díjak,
• központi ügyelet Kapuváron,
• szociális szolgáltatás-tervezési koncepció,

• a város óvodai- nevelési, közművelődési koncepciója,
• nevelési intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, művelődési központ művelődési programja,
• a diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatására szolgáló kiegészítő támogatás intézmények közötti elosztása,
• közművelődési és sport intézmények létesítése, átszervezése, megszüntetése, tevékenységi körének módosítása, alapító okirata, azok módosítása,
• a város által adományozható, a bizottság tárgykörébe tartozó díjakra, kitüntetésekre tett javaslat,
• a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézményvezetői megbízások elnyerésére meghirdetett pályázatok,
• művészeti alkotás, emléktábla közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezése, áthelyezése, lebontása,
• a nem önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás, emléktábla elhelyezése,
• óvodai, kulturális, sport célú pályázatok,
• a közművelődési, ifjúsági és sport tevékenységet érintő pénzügyi-gazdasági, vagyoni előterjesztések,
• a társadalmi és egyéb szervek eseti támogatása.

Ellenőrzési jogköre van az alábbi ügyekben:

• társadalmi és egyéb szervezeteknek juttatott önkormányzati támogatások felhasználásának
  ellenőrzése, beszámoltatás útján
• a hatáskörébe tartozó intézmények működése tárgyi és személyi feltételei tekintetében,
• nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtására vonatkozóan.

Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság

Javaslattevő, véleményező (állásfoglaló) képviselő-testületi döntést előkészítő jogköre van az alábbi ügyekben:

• az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, módosítása, hatályosulása,
• polgármesteri hivatal belő szervezete és ügyrendje, munkarendje, ügyfélfogadási rendje,
• képviselő-testület, valamint a bizottságok működésének törvényessége,

• helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó előterjesztések, kezdeményezések,
• valamennyi önkormányzati rendelet-tervezet,
• az EU-s jogszabályokkal kapcsolatos jogharmonizációs feladatok, a jogharmonizáció megteremtésére irányuló kezdeményezések, rendelet-módosítások, rendeletalkotások,
• képviselő-testület munkaterv-tervezete,
• képviselő-testület hatásköreinek átruházására vonatkozó javaslatok,
• önkormányzati képviselők tiszteletdíja, természetbeni juttatása,
• vita esetén állást foglal hatásköri kérdésekben,
• állást foglal ügyrendi kérdésekben,
• Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal törvényességi felhívása,
• a város által adományozható kitüntetések, díjak adományozására vonatkozó javaslat,
• más önkormányzatokkal való együttműködés,
• társulási megállapodások
• a meglevő testvérvárosi kapcsolatok értékelése, új testvérvárosi kapcsolatok kialakítása,
• nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos együttműködés,
• jegyzőnek az ügyintézés egyszerűsítésére, korszerűsítésére tett intézkedései,
• az országgyűlési és az önkormányzati képviselő-választások, országos és a helyi népszavazások előkészítése, lebonyolítása,
• más bizottságok hatáskörébe nem tartozó, névvel ellátott bejelentések vizsgálata,
• figyelemmel kíséri Kapuvár Városi Önkormányzat Honlapjának szerkesztését, javaslatot tesz a város és a lakosságot érintő cikkek, hirdetmények, rendeletek, határozatok stb. közzétételére,
• figyelemmel kíséri az önkormányzat PR tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére,
• rendvédelmi szervekkel való kapcsolattartás, tájékoztatók, beszámolók,
• belső ellenőrzési beszámolók, külső szervek ellenőrzéseiről készített jelentések megtárgyalása,

Egyéb jogkörei:

• a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatával és összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos ügyekben eljár,
• ellátja képviselő-testület döntési jogkörébe tartozó titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
• 
  

Ellenőrzési jogköre van az alábbi ügyekben:

• a Képviselő-testület rendeleteinek hatályosulása, önkormányzati határozatok végrehajtása,
• képviselői kérdések, bejelentések, interpellációk intézése,
• ügyfélfogadás rendjének betartása,
• képviselő-testület tagjait megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek érvényesülése.

KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁG

Döntési és ellenőrzési jogköre van a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott ügyekben.

6. számú melléklet:

Az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletes feladatai a bizottsági eljárásra vonatkozó részletszabályok

1.     Ellátja a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrző bizottsági feladatokat.

Ennek során:

a)   Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselő valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa valamint gyermeke vagyonnyilatkozatát. A polgármester, az alpolgármesterek, a képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be – a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során – ellenőrzés céljából.

b)   A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a polgármestert, az alpolgármestereket, a képviselőt a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan írásban történő bejelentésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül a bizottság köteles törölni.

c)   A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

d)   A bizottság elnöke a bizottság tagjaival egyeztetett napokon a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében betekintési lehetőséget biztosít a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők vagyonnyilatkozatába a Polgármesteri Hivatal a Humán Iroda Titkársági Osztályán. A megtekinthetőség lehetőségéről a bizottság elnöke a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és a város honlapján közleményben tájékoztatja a város lakosságát.

2.     A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét határidőre nem teljesítő képviselő az alábbi képviselői jogait nem gyakorolhatja:

•             nem vehet részt a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
•             nem kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságainak, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
•             önkormányzati ügyekben nem kérhet felvilágosítást a polgármestertől, illetve az alpolgármesterektől, a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a bizottság elnökétől, intézményvezetőktől
•             sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben nem kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését,
•             nem vehet részt a bizottsági döntéshozatalban,
•             nem képviselheti megbízás alapján a képviselő-testületet,
•             nem részesülhet juttatásokban,

E szankciókat mindaddig alkalmazni kell, amíg a képviselő nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

3.    A polgármesternek, az alpolgármestereknek és a helyi önkormányzati képviselőnek a vagyonnyilatkozatát a Vnytv. mellékletében meghatározott adattartalommal kell megtennie. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozat megtételekor tényleges meglévő vagyon figyelembevételével kell megtenni.

4.     A vagyonnyilatkozatokat géppel, vagy tollal jól olvashatóan kell kitölteni. Ha a nyilatkozat kitöltése során tévedés vagy elírás történik, célszerű az elrontott helyett új oldalt kitölteni, azokat a sorokat, amelyekben a kötelezett nem tüntet fel adatot, célszerű kihúzni. Ha a nyomtatványon szereplő sorok kevésnek bizonyulnak a feltüntetendő adatokhoz, abban az esetben a további adatok közlését a nyomtatványhoz csatolt, az eredetivel megegyező pótlap, illetve pótlapok segítségével kell megoldani./ A vagyonnyilatkozat utolsó oldalán a nyilatkozatot adó saját kezű aláírásának és a kitöltés dátumának szerepelnie kell. Kiskorú hozzátartozó esetében a vagyonnyilatkozatot annak törvényes képviselője írja alá. A vagyonnyilatkozatokat 1 példányban kell kitölteni, amelyet borítékba kell tenni és a borítékot célszerű névvel ellátni. A csatolt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni és a borítékot szintén célszerű névvel ellátni. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és ők is csak ellenőrzés céljából. A borítékokat át kell adni a bizottságnak vagy a bizottság kijelölt tagjának, aki az átvételről igazolást ad.

5.      A vagyonnyilatkozat kitöltésének tartalmi szabályai és a vagyonnyilatkozatban szereplő fogalmak értelmezése:

a) Vagyoni nyilatkozat rész

• A vagyonról szóló nyilatkozat kitöltésénél figyelemmel kell lenni a fennálló házastársi, illetve élettársi vagyonközösségre. A házassági vagyonközösség a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzett vagyonra terjed ki. Ennek megfelelően a közös vagyonba tartozó vagyont ½-1/2 eszmei hányadnak megfelelően kell feltüntetetni a kötelezett, illetőleg házastársak vagyonnyilatkozatában. Házassági vagyonjogi szerződés kötése esetén az abban foglaltaknak megfelelően tulajdoni arány tüntetendő fel. Nem tartozik a közös vagyonba a házastársak külön vagyona.
• Az élettársi vagyonközösség az élettársak együttélése alatt szerzett vagyontárgyakra terjed ki, amelyeket a kötelezett nyilatkozata szerint a szerzésben való közreműködés arányában kell a nyilatkozatban feltüntetni, annak figyelembevételével, hogy a háztartásban végzett  munka is szerzésben való közreműködésnek számít.
• Nyilatkozni kell a vagyonnyilatkozatra kötelezett, illetőleg nyilatkozattételre kötelezett hozzátartozója tulajdonában, állandó, illetőleg tartós használatában álló vagy haszonélvezetével terhelt lakásról, lakótelekről, üdülőről, üdülőtelekről, nem lakás céljára szolgáló épületről vagy épületrészről, valamint a tulajdonában, illetőleg használatában (haszonbérletében) álló vagy haszonélvezetével terhelt termőföldről is, függetlenül attól, hogy az ingatlan milyen értéket képvisel, belföldön vagy külföldön található, illetve, hogy milyen arányban áll fenn a jogosultság.
• Az ingatlanokkal kapcsolatos adatokat az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni. A kitöltés alapját képező okiratokat nem kell a vagyonnyilatkozathoz csatolni. A szerzés jogcíme lehet ingyenes (pl. ajándékozás, öröklés) vagy visszterhes (pl. adás-vétel, csere). A vagyonnyilatkozatban a szerződésen szereplő dátumot vagy az örökhagyó halálának időpontját kell feltüntetni időpontként.
• Gépjárműnek minősül a beépített erőgéppel hajtott járművek közül a személygépkocsi, a tehergépjármű, az autóbusz és a motorkerékpár. A gépjármű típusát a forgalmi engedélyben szereplő adatok, a szerzés idejét és jogcímét pedig az egyéb okiratok alapján kell feltüntetni.
• Védett műalkotás, védett gyűjtemény a Kulturális Örökség Igazgatósága által vezetett közhitelű nyilvántartásba felvett, védetté nyilvánított kulturális javak köre (pl. muzeális emlékek, régészeti emlékek, művészeti alkotások stb.), így különösen: a képzőművészeti alkotások, iparművészeti alkotás, népművészeti és néprajzi alkotás, tárgy, régészeti leletek és emlékek, pénzérmék, numizmatikai tárgy, könyv, térkép, bélyeg, filatélia, irat- és mozgófilm-gyűjtemény stb.)
• Készlet az olyan ingóságok csoportja, melyek együttesen képeznek használati egységet, pl. étkészletek stb. Gyűjteménynek minősül az ingóságok egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött együttese.
• A vagyonnyilatkozatban csak azokat az egyéb ingóságokat kell feltüntetni, amelyek értéke darabonként vagy készletként, gyűjteményként meghaladja a mindenkori képviselői alapdíj 6 havi összegét. Az ingóság értékét a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek kell felbecsülnie. Fel kell tüntetni a védettnek nem minősülő műalkotásokat, például képzőművészeti alkotásokat, ékszereket, bútorokat stb. A szerzés idejét és jogcímét a vonatkozó okiratok alapján kell kitölteni.
• Értékpapírnak minősül minden olyan okirat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, így különösen: részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, befektetési jegy, nagy értékű biztosítás stb. Az értékpapír megnevezéseként a kibocsátó által adott megnevezést kell feltüntetni.
• Takarékbetétként kell közölni a pénzintézetnél vezetett takarékbetétében rendelkezésre álló pénzösszeget.
• A készpénz rovatban kell feltüntetni a be nem fektetett, pénzintézetnél el nem helyezett, a mindenkori képviselői alapdíj 6 havi összegét meghaladó, a nyilatkozattevő rendelkezésére álló készpénzállomány összegét.
• Pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésként kell feltüntetni a pénzintézettel, magánszeméllyel, illetve gazdasági társasággal stb.  szemben forintban, illetve devizában (forintértékben) fennálló pénzköveteléseket, valamint a részükre a nyilatkozattételre kötelezett által kölcsönadott pénzösszeget, feltéve, hogy az külön-külön vagy együttesen meghaladja a mindenkori képviselői alapdíj 6 havi összegét.
• Köztartozásként kell feltüntetni a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet terhelő adó, vám, illeték, tb-járulék stb. tartozások forintösszegét.
• Pénzintézettel szembeni tartozásnak minősül a pénzintézettől kapott lakáskölcsön, áruvásárlási kölcsön stb. A magánszemélyekkel szembeni tartozásoknál a tartozás forintösszegére vonatkozó adatokat kell feltüntetni.

b) Jövedelemnyilatkozat rész

• A vagyonnyilatkozatnak ezt a részét az önkormányzati képviselőre, a polgármesterre és az alpolgármesterekre vonatkozóan kell kitölteni. A vagyonnyilatkozatnak ez a része a képviselői tiszteltdíjon kívüli jövedelmekről történő számadást szolgálja.
• A foglalkozás rovatban a nyilatkozattevő civil életben gyakorolt foglalkozását kell megjelölni. Ennek megfelelően munkahelyként a civil munkahely nevét kell feltüntetni és a foglalkozásból származó havi jövedelemnél a képviselői tiszteletdíjon kívüli, a civil foglalkozásból származó havi adóköteles (bruttó) jövedelmet kell megjelölni.
• A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni minden olyan tevékenységet is, amelyből a nyilatkozattételre kötelezettnek adóköteles jövedelme származik.

c) Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat rész

• A nyilatkozattevőnek itt kell szerepeltetnie a hazai vagy külföldi gazdasági társaságokban fennálló tisztségre vagy tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó adatokat, a cég székhelye szerinti társasági jogi, cégjogi szabályoknak megfelelően.
• A gazdasági társaságban való érdekeltségre vonatkozó rész kitöltésénél a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell figyelembe venni, amely szerint ide értendő a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a korlátolt felelősségű társaságbeli üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés, továbbá a részvénytársaságnál jegyzett részvény.
• A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint vezető tisztségviselőnek minősül a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, részvénytársaságnál az igazgatóság tagja.

6.     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.  Eljárás kezdeményezése esetén az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányul a kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, akkor a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

7.     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

8.     A polgármester, az alpolgármesterek, valamint a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul (az azonosító adatok beszerzéséhez szükséges ésszerű határidőn belül) írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül a bizottság köteles törölni. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.

         Az azonosító adatok körébe tartozhatnak különösen: a hozzátartozókra vonatkozóan pl. születési idő, hely, anyja neve, állandó lakásának címe stb.: az ingatlanokra vonatkozóan pl. az ingatlan pontos címe – település, út, utca, házszám – stb.: a gépjárművekre vonatkozóan pl. a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár rendszáma, alvázszáma stb., a védett műalkotásra, gyűjteményre vonatkozóan pl. a műalkotás alkotójának neve, az alkotás címe, a gyűjtemény megnevezése stb., az értékpapírban elhelyezett megtakarításra vagy egyéb befektetésre vonatkozóan pl. azok sorszáma stb., a takarékbetétben elhelyezett megtakarításra vonatkozóan pl. pénzintézet neve, betétkönyv száma és az abban elhelyezett összeg stb., a pénzintézeti számlakövetelésre vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésre vonatkozóan, pl. a pénzkövetelés jogcíme, a kötelezett neve, lakcíme, a követelés összege, a szerződés (követelés) kelte, lejárati ideje stb., a pénzintézettel szembeni tartozásra (hitel, kölcsön stb.) vonatkozóan pl. a tartozás megnevezése, összege, kelte, lejárati ideje stb., a magánszeméllyel szembeni tartozásra vonatkozóan pl. a hitelező neve, lakcíme, a tartozás összege, kelte, lejárati ideje stb., a gazdasági társaságban fennálló tisztségére vagy érdekeltségére vonatkozóan pl. cégbejegyzés száma, a gt. székhelye, nyereségből való részesedés stb.

9.     A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottság által megállapított tényekről, az eljárás eredményéről a bizottság a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

10.   A bizottság vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatainak végzéséhez szükséges logisztikai hátteret a polgármesteri hivatal Humán Iroda Titkársági Osztálya biztosítja. Gondoskodik a nyilatkozattételhez szükséges nyomtatványokról, a tárgyban keletkezett iratok iktatásáról, az őrzéshez szükséges páncél-, illetve lemezszekrényről stb., de semmilyen körülmények között nem veheti át a bizottság érdemi feladatait.

11.   A bizottság – a polgármesteri hivatal Humán Iroda Titkársági Osztálya közreműködésével – nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozatokról és az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról. A vagyonnyilatkozatokat és az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokat a többi bizottsági irattól elkülönítetten kell kezelni. Az ellenőrzési eljárás során történő betekintés tényét megfelelően dokumentálni kell.

12. A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és az abban foglaltakat – a nyilvános vagyoni nyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

7. számú melléklet:

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó megbízatások

Képviselő-testület tagjai, beleértve a polgármestert, alpolgármestert
A Képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjai
Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője
Az önkormányzat többségi tulajdonában levő gazdasági társaság – a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvényben  meghatározott -   tisztségviselője

A külsős alpolgármester

Jegyző

Aljegyző

8. számú melléklet:

A Kapuvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára használatra biztosított önkormányzati vagyoni kör

1. Kapuvár, Szent István u. 10. szám alatti épület a Kapuvári Cigány Nemzetiségi Önkormányzat működésének székhelyéül, valamint a leltár szerint átadott ingó vagyontárgyak

2.  A Kapuvár Városi Önkormányzat kistanácskozó terme működésükhöz. Esetenként, külön polgármesteri engedéllyel nagyobb tanácskozásokhoz, rendezvényekhez a művelődési központ előtere.

3. Kapuvár Városi Önkormányzat 9330. Kapuvár, Fő tér 1. szám alatti Városháza épület földszinti, porta előtti helyisége – előzetes egyeztetés alapján – ügyfélfogadás céljára.

A vagyon használatáról és a nemzetiségi önkormányzat munkája segítésérnek részletszabályairól megállapodás rendelkezik.