Aszófő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat és jelképei

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:   Aszófő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye:       8241 Aszófő, Árpád u. 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Aszófő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) Illetékességi területe: Aszófő község közigazgatási területe.

2.§ (1) Az Önkormányzat jelképei:            Aszófő Község címere, a zászlója és a pecsétje.

Az Önkormányzat jelképeit és azok leírását, használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) A díszpolgári cím adományozását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3.§ Az önkormányzat hivatalos lapja: az „Aszófői Hírek”

II. fejezet

2. Az önkormányzat feladata, hatásköre

4.§ (1) Az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) a 20.§ (1) bekezdésében meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.

      (2) Az Önkormányzat együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a Balatonfüredi Többcélú Társulással, testvértelepülési kapcsolatot tart fenn az ausztriai Labuchhal és a németországi Mörlenbachhal.

(3) Az Önkormányzat által ellátott szakfeladatok rendjét, figyelemmel a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében foglaltakra, a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az önként vállalt feladatokat a rendelet 2. melléklete sorolja fel.

(5) Az Önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.

5.§ (1) Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

      (2) A feladat önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol.

A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

      (3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja.

6.§ (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el.

(2) A Képviselő-testület szervei:

                        a) a polgármester,

                        b) a bizottság,

                        c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatala.

(3) A Képviselő-testület 2013. január 1. napjától közös hivatalt hozott létre Tihany, Örvényes, Balatonudvari és Balatonakali községek Önkormányzataival, Tihanyi közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. A Közös Hivatal Aszófőn állandó jelleggel Kirendeltséget tart fenn, melyet a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető irányít.

7.§ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg.

8.§ (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

1. polgármesterre,
2. jegyzőre,
3. bizottságra,
4. társulásra – törvényben meghatározottak szerint.

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését felülvizsgálhatja, a gyakorló szervet beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója, intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol. A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet határozza meg.

(6) A Társulásra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

Részletes rendelkezések

3. A Képviselő-testület működése

9.§ (1) A Képviselő-testület választáskori létszáma: 5 fő.

      (2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, 3 fő jelen van.

(3) Ha 3 képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

10.§ (1) A határozathozatalhoz a jelenlevő képviselők több mint felének, azaz legalább 2 főnek „igen” szavazata szükséges. Amennyiben a javaslat a jelenlevő képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazatát nem kapja meg, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

         (2) A Képviselő-testület minősített többségű döntéséhez 3 főnek azonos szavazata szükséges.

11.§ (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig, ezt követően a polgármester átveszi az ülés vezetését.

 (3) Az ülés megnyílása után a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, valamint átadja a megbízó leveleket. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

        (4) Az alakuló ülésen a képviselők a polgármester javaslatára alpolgármestert választanak és döntenek a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról és állást foglalnak az SZMSZ felülvizsgálatáról, valamint megválasztják a vagyonnyilatkozat kezelő bizottság tagjait.

4. A Képviselő-testület ciklusprogramja, munkaterve, ülésezése

12.§ (1) A Képviselő-testület elfogadja a tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.

(2) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.

(3) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a Képviselő-testület a megválasztását követő legkésőbb 6 hónapon belül elkészíti és jóváhagyja.

(4) A testületi ülések időpontját a tárgyév január hónapjában elfogadott éves munkatervben állapítja meg a Képviselő-testület.

13.§ (1) A munkatervben foglaltakon túl, halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. Ilyen esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azonban a sürgősség indokát közölni kell.

         (2) Katasztrófa esetén az ülés azonnal összehívható.

14.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő-testület ülését fő szabályként az Önkormányzat tanácstermében kell összehívni. A közmeghallgatást, illetve, ha a tárgyalandó napirend azt indokolja, az ülést a Kultúrházba kell összehívni.

15.§ (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2)  A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét, időpontját,
2. a tervezett napirendeket,
3. a napirendek előadóit,
4. a Képviselő-testület ülésének összehívóját.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal előbb ki kell küldeni.

(5) A Képviselő-testület tagjai számára a meghívó és az előterjesztések továbbítása elektronikus úton történik.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a)      állandó meghívottak:

aa)            képviselők,

ab)      jegyző, kirendeltség-vezető.

b)      nem állandó meghívottak:

   ba) előterjesztő,

   bb) napirend szerint érintett civil szervezet vezetője,

   bc) akit az ülés összehívója megjelöl.

c) akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi.

16.§ (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása történhet telefonon, elektronikus úton vagy szóbeli meghívással.

(2) A szóbeli meghívás esetében is lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

17.§ (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

                        a) a jegyzőt vagy a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezetőt,

                        b) az illetékes országgyűlési képviselőt.

 (3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.

 (4) A tevékenységével összefüggő napirendek tárgyalása során tanácskozási jog illeti meg:

1. Aszófői Polgárőr Egyesület,
2. Aszófő Község Szociális és Kulturális Céljait Szolgáló Alapítvány,
3. Aszófői Egyházközség,
4. Dallamvilág Gyermek Musical Közhasznú Egyesület

vezetőjét

18.§ (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

Az ülés meghívóját ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára, valamint meg kell jelentetni a nyilvános ülés előterjesztéseivel együtt a www.aszofo.hu portálon, Aszófő Község Önkormányzatának internetes honlapján az ülést megelőző 5. napon.

         (2) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

5. A Képviselő-testület ülésének vezetése

19.§ A Képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester által ellátandó feladatok:

            a) az ülés megnyitása

b) a Képviselő-testület határozatképességnek megállapítása,

            c) napirend elfogadása,

            d) zárt ülés bejelentése,

e) napirend tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről, valamint a zárt ülésen hozott döntésekről a személyiségi jogok figyelembe vételével

            f) napirendként:

fa) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

               fb) a vita összefoglalása,

               fc) az indítványok szavazásra való feltevése,

               fd) határozati javaslatok szavaztatása,

               fe) a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,

               ff) a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése.

            g) a rend fenntartása,

            h) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

            i) az ülés bezárása,

            j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

20.§ (1) A Képviselő-testület egyedi döntéssel, egyszerű szótöbbséggel, hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testült ülésén megjelent személyeknek. A döntésben meghatározhatja a hozzászólás időtartamát 5 percben.

(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a Képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.

(3) A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet, vagy rendbontó magatartást tanúsít.

(4) A polgármester a képviselő-testületi ülésen rendbontó vagy a képviselői munkához méltatlan magatartást tanúsító képviselőt rendre utasíthatja és ismételt felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) Ugyanazon az ülésen több alkalommal rendbontó magatartást tanúsító képviselő 5.000,-Ft összegű rendbírsággal sújtható. A rendbírságot a jegyzőkönyvi rögzítés alapján a képviselő a házipénztárba köteles befizetni.

(6) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést levezető személy az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülést levezető személy rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad, és új összehívásra folytatódik.

6. Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása, a zárt ülés

21.§ (1) Az ülés megkezdésekor a polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Testület határozattal dönt.

22.§ (1) A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(2) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai és a jegyző, vagy megbízásából a kirendeltség-vezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(3) A Képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(4) A zárt ülésen hozott döntésekről, a személyiségi jogok figyelembe vételével, nyilvános ülésen tájékoztatást kell adni.

7. A döntéshozatali eljárás

23.§ (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

24.§ (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

 (2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

25.§ Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

26.§ A szavazás előtt a jegyző, vagy megbízásából a kirendeltség-vezető törvényességi észrevételt tehet.

27.§ (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

         (2) A Képviselő, a szavazás megkezdéséig, köteles bejelenteni személyes érintettségét. Amennyiben a képviselő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, 5.000,-Ft összegű pénzbírsággal sújtható. A pénzbírságot a jegyzőkönyvi rögzítés alapján a képviselő a házipénztárba köteles befizetni.

28.§ (1) Minősített többség esetén, a megválasztott képviselők több, mint felének, legalább 3 fő képviselőnek egybehangzó szavazata szükséges.

         (2) Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§-ában meghatározott esetekben.

29.§ (1) A Képviselő-testület általában a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

30.§ (1) A Képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el a Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott kivétellel.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepel az ülés napja, helyszíne, időpontja, valamint az, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.

31.§ (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdése szerinti ügyekben, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza. A titkos szavazásról a Képviselő-testület esetenként dönt.

 (2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként határozattal megválasztott 3 tagú bizottság gondoskodik.

(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

8. Az előterjesztés

32.§ (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozat-tervezet és indoklása.

(2) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.

 (3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

 (4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

33.§ Az előterjesztés két részből áll:

a) vizsgálati és elemző részből, mely tartalmazza

   aa) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározását,

ab) a témával kapcsolatos előzményeket, a korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, azok végrehajtásával kapcsolatos információkat,

ac) a téma ismertetését,

            ad) a jogszabályi háttér bemutatását,

            ae) érveket és ellenérveket az adott témával kapcsolatban,

af) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatását, azok következményeinek ismertetését,

ag) anyagi kihatású döntésnél az Önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatásának bemutatását,

ah) egyéb körülmények, összefüggések, adatok bemutatását, amelyek segítik a döntéshozatalt,

b)  a határozati javaslat.

34.§ (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

            a) a határozat szövege, a rendelkező rész,

            b) végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

               bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

35.§ (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezetőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, elektronikus úton történő továbbításáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

9. A Képviselő-testület döntései a döntést igénylő ügyekben

36.§ (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) E döntések előkészítésére, alaki és formai követelményeire, kihirdetésükre a jogalkotásról szóló törvény és végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület, a (4) bekezdésben írt kivételekkel, alakszerű határozattal hoz döntést.

(4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt.:

a) az ügyrendi kérdésekről, feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

               b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

37.§ (1) A Képviselő-testület alakszerű önkormányzati határozatait a naptári év elejétől, folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A sorszámhoz törtvonallal kapcsolódik a határozat meghozatalának ideje (év; zárójelben: hó, nap) és az önkormányzati, vagy normatív határozat kifejezés rövidítése /például: 11/2013.(IV.14.)Önk.(vagy: Norm.) határozat/.

(3) A határozat szövegének végén, külön sorban kell megjelölni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.

38.§ A Képviselő-testület normatív határozatát az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

39.§ A jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozatok nyilvántartása sorszám szerint történik

40.§ (1) Rendelet alkotását a képviselők és a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

         (2) Rendeletalkotás esetén a Képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző, vagy megbízásából a kirendeltség-vezető gondoskodik.

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

(5) Helyben szokásos módnak minősül az Önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés, emellett közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján is. A nagyobb terjedelmű rendeletek esetében a rendeletről készült kivonat kerül kifüggesztésre azzal a tá­jékoztatással, hogy a rendelet teljes szövege a Tihanyi közös Önkormányzati Hivatal Aszófői Kirendeltségén tekinthető meg.

10. A jegyzőkönyv

44.§ (1) A Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvre a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a Mötv. 52.§-ában előírtakat.

Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető gondoskodik.

  (4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni a napirend tárgyát, az előterjesztőt vagy előterjesztőket, az előadókat, hozzászólókat.

(5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényégét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(6) A Képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza.

A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(8) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét két eredeti példányban kell elkészíteni.

         (9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

e) illetve a képviselők kérése alapján:

   ea) a képviselői indítványokat,

   eb) a képviselői hozzászólásokat,

   ec) a képviselői interpellációkat.

(10) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét, mely közokiratnak minősül, a polgármester, a jegyző, és a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető írja alá.

(11) Az aláírt, melléklettel ellátott jegyzőkönyvet, az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(12) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.

(13) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezetőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(14) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.

IV. FEJEZET

11. A települési képviselő

45.§ (1) A települési képviselő jogállására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

V. FEJEZET

12. A Képviselő-testület bizottságai

46.§ (1) A Képviselő-testület állandó bizottságot hoz létre a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) Bejelentés alapján a nyilatkozatot megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a következő ülésen, írásbeli előterjesztéssel tájékoztatja a Testületet.

47.§ (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

a)  meghatározott időre vagy

2. meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre.
   2. Az ideiglenes bizottság nyújtja be a képviselő-testület elé a feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket.
      
   3. A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
      

48.§ A polgármesteri és alpolgármesteri tiszteletdíj megállapítását és emelését háromtagú AD-HOC bizottság javaslata alapján állapítja meg a Képviselő-testület.

VI. FEJEZET

13. A polgármester, az alpolgármester

49.§ (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait. Aszófő Község Önkormányzatának vezetője.

      (2) Jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására az Mötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

      (3) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatainak ellátására, irányítási jogkörére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

      (4) A polgármester minden héten a pénteki munkanapon délelőtt 9.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart az Önkormányzat székhelyén.

50.§ A polgármester további feladatai:

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testüteti munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) a jóváhagyott éves költségvetésen belül 200.000,- Ft erejéig jogosult elrendel­ni kifizetéseket, illetőleg olyan be nem tervezett kisebb munkákat elvégeztet­ni, amelyek a település érdekeit szolgálják,

d) az előző pont szerinti összeg mértékét a Képviselő-testület jogosult megvál­toztatni, a kővetkező évi költségvetési rendelet megalkotásakor,

e) jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközöket, a kifizetés esedékességéig ­tartós betétbe elhelyezni,

f) a megtett intézkedésekről a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülé­sen köteles tájékoztatni,

g) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, az Önkormányzat testvértelepüléseivel és a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

h) nyilatkozik a sajtónak.

51.§ (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

         (2) A helyettesítés módját, mértékét és feladatait a polgármester a megválasztásától számított egy hónapon belül írásban határozza meg a Képviselő-testület és a Kirendeltség egyidejű tájékoztatása mellett.

         (3) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

         (4) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte, büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

         (6) Az alpolgármester kizárólag a polgármester helyettesítése során tart fogadóórát.

VII. FEJEZET

14. A jegyző és a közös önkormányzati hivatal

52.§ (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

53.§ A Mötv. 75.§ (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző megbízásából a kirendeltség-vezető  gondoskodik a rendelet és a normatív határozat kihirdetéséről, az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel.

54.§ (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83.§ b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén történő helyettesítés rendjéről a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

55.§ Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

15. A Közös Önkormányzati Hivatal

56.§ (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat.

 A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a létrehozó önkormányzatok képviselő-testületei határozattal fogadják el.

VIII. FEJEZET

16. A közmeghallgatás

57.§ (1) A közmeghallgatáson az állampolgárok, és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, vagy megbízásából a kirendeltség-vezetőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

 (2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő napirendről a lakosságot az Önkormányzat  hirdetőtábláin, a helyi újság útján, és az Önkormányzat honlapján tájékoztatni kell a közmeghall­gatás előtt legalább 10 nappal.

 (3) A közmeghallgatásra a testületi ülés, illetve a jegyzőkönyv vezetésének szabályai értelemszerűen vonatkoznak.

17. Társulások

58.§ (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

A Képviselő-testület elsősorban a kistérség önkormányzataival, más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezettekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló, szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(3) A Képviselő-testület, a társulási megállapodások megkötése során a Mötv. 87.§ - 95.§-ában foglaltak szerint jár el.

IX. FEJEZET

18. Az önkormányzati gazdálkodás, az önkormányzat vagyona

59.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester saját hatáskörében az Önkormányzat vagyonát, vagy tulajdonát érintő ügyekben 200.e.Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a Képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.

19. Az Önkormányzat költségvetése

60.§  (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

(2) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző, vagy megbízásából a kirendeltség-vezető készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

                (3) A költségvetési rendeletet a Képviselő-testület két fordulóban tárgyalja meg.

20. Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése, belső kontrollrendszere

61.§ Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

62.§ Az Önkormányzat belső ellenőrzését, az Önkormányzat által megbízott belső ellenőr látja el, a jóváhagyott belső ellenőrzési tervekben foglaltak alapján.

21. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

63.§ A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról szóló  törvény, valamint az Mötv. rendelkezései az irányadók.

64.§ (1) Népszavazást  a választópolgárok 25%-a, népi kezdeményezést a választópolgárok 10%-a kezdeményezhet.

(2) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25%-a, és népi kezdeményezést, ha azt a választópolgárok 10 %-a kezdeményezi.

65.§ A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester hívja meg, tanácskozási joggal, az aláírást gyűjtők képviselőjét.

66.§ A népi kezdeményezés tárgyalására meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét, részére tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület.

67.§ A helyi népszavazás lebonyolítására falugyűlést kell tartani. A falugyűlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgároknak több, mint a fele jelen van.

X. FEJEZET

22. Záró rendelkezések

68.§ (1) E rendelet 2013. október 20. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011.(IV.20.) önkormányzati rendelet.

 Bors János                                                                                                           Németh Tünde

polgármester                                                                                                                 jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2013. október 18.                   Molnárné Dr. Papp Judit

kirendeltség-vezető