Külsővat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete

Külsővat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2013. 07. 01- 2014. 11. 25


Külsővat Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapvető rendelkezések


  1. §  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Külsővat Község Önkormányzata


(2) Az önkormányzat székhelye: 9532 Külsővat, Kossuth u. 70.


(3) Az önkormányzat hivatala: Nemesszalóki Közös Önkormányzati Hivatal

      Székhelye: 9533 Nemesszalók, Rákóczi u. 15.


  1. § (1) A képviselő-testület létszáma: 5 fő


(2) A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza


2. A képviselő-testület feladat-és hatásköre


  1. §  (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.


(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.


(3)  Az önkormányzat alkalmazott szakfeladatait a 2. melléklet tartalmazza.



  1. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadók.


(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.


(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.


3. A képviselő-testület ülése


  1. § (1)  A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban tart ülést. Évente legalább 6 ülést tart.


(2) A képviselő-testület határozatképességére a Mötv. rendelkezései az irányadók.


(3) ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség esetén elnapolják, az ülést a polgármester 8 napon belül újra összehívja.


(4) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére a döntésből való kizárására a Mötv. rendelkezései az irányadók.  


(5) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a tiszteletdíját 2 hónap időtartamra 25 %-al csökkenti. 


  1. §  (1) A képviselő-testület fél évre előre munkatervet készít.


        (2) A munkaterv tartalmazza:

      a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, tervezett napirendjeit,

      b) a napirendi pontok előterjesztőit, az egyes napirendekhez meghívottakat,

      c) mely napirendek előkészítéséhez kell kikérni feladatköre szerint érintett szervezet, nemzetiségi önkormányzat véleményét.


4. A képviselő-testületi ülés összehívása


  1. § (1) A képviselő-testület összehívására és vezetésére a Mötv. rendelkezései az irányadók. A polgármestert akadályoztatása esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti.


        (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg

             tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos

              feladat-és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság Elnöke látja el.


  1. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés napját megelőző legalább 5 nappal előbb ki kell kézbesíteni.


    (2) A meghívót a polgármester írja alá.


          (3) A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:

                 a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét,

                 b) a javasolt napirendi pontokat,

                 c) a napirendek előterjesztőit,

                 d) az indokot, amennyiben a képviselő-testület ülését a Mötv.-ben        

                     meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.


(4) A polgármester a képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot legalább 5 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatja az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, valamint a település honlapján. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.


  1. § (1)  A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.


(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi – az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztésekkel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályokban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.

           

             (3) Sürgős halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét,  

            testi épségét, vagyonát, az önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, a

            képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével - legkésőbb az ülés megkezdésének

            időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési

            mód igénybe vehető.


5. Az előterjesztések


  1. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) rendelet-tervezet,

b) döntés tervezet határozati javaslattal,

           c) beszámoló határozati javaslattal,

d) tájékoztató.


(2)  A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az önkormányzat bizottsága, a jegyző, a hivatal dolgozója, az intézményvezető jogosult.


(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv vezetője és a (2) bekezdésben meghatározott személyek jogosultak.


  1. § Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés a következőket tartalmazza:

a) a témakor tárgyilagos elemzését,

b) a javasolt döntés indokait, mindazon körülményeket, amelyek indokolják a    meghozandó döntés indokait,

            c) a döntési javaslatot, esetleges alternatív döntési javaslatot,

d) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,

e) konkrét végrehajtási határidőt.


6. Az indítványok


  1. § (1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását vagy kiegészítését (továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző és az előterjesztő.


(2) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap legkésőbb 12,00 óráig lehet írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek.


(3) A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16,00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt a képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.


(4) Ha a döntés tárgyköre képviselő-testületi határozathozatalt igényel, módosító indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.


(5) Kapcsolódó módosító indítványt és a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt szóban kell megfogalmazni és előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen.


  1. § (1) A képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő és a bizottság. Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani legalább 15 nappal az ülés előtt.


(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért, a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére felkéri a jegyzőt.


(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés – képviselő-testület által meghatározott időpontra történő –előkészítéséről.


7. A képviselő-testületi ülés vezetése


  1. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:

a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést,

c) A munkaterv szerinti testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet a benyújtott interpellációról, kérdésről és a napirend előtti felszólalási szándékról,

d) ismerteti az általa támogatott és nem támogatott indítványt,

e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot,

           g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.


(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

a) a szó megadására, megtagadására,

b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,

c) a szó megvonására,

d) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való  

     tartózkodásra,

e) annak a személynek a rendreutasítására, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan

magatartást tanúsít,

f) vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására,

g) az ülés félbeszakítására,

h) tárgyalási szünet elrendelésére,

i) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre,

           j) a vita lezárásának kezdeményezésére,

k) napirendi pontok felcserélésére.



8. A képviselő-testületi ülés rendje


  1. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.


(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.


            (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a tárgyalt napirendekhez hozzászólhat,

            véleményt nyilváníthat 2 percben. Hozzászólásra kézfeltartással jelentkezik. A

            továbbiakban a polgármester dönti el, hogy egy személy részére hány alkalommal ad

            szót, illetve mikor zárja le az állampolgári hozzászólásokat.




9. A napirendi pont tárgyalásának elnapolása


  1. § A polgármester vagy képviselő javasolhatja a képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.


  1. § (1)  A tanácskozás rendje:

a) a képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,

b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja ha az a munkatervtől eltér.

c) a napirendi javaslatot a képviselő-testület számozás nélküli határozattal fogadja el.


10. A napirendhez kapcsolódó felszólalás


  1. § (1) A napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.


(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét- a polgármester határozza meg.


(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.


(4) A napirendi pont vitája során a képviselő általában egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra, legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.


  1. § Az érdemi vita során:

a) a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat,

b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja,

c) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek szót ad, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány, törvényességével kapcsolatban észrevétele van,

           d) a polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító  

            indítványokat külön-külön, majd a képviselő-testület által elfogadott módosításokkal

           egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra,

e) A képviselők igen vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól,

            f) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.


11. Kérdés, interpelláció


  1. § (1) A képviselők a képviselő-testületi ülésen – az önkormányzat feladat-és hatáskörében – a polgármesterhez, alpolgármesterhez a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.


(2) Az interpelláló illetve a kérdező a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.


(3) Ha az interpelláló, kérdező a választ nem fogadja el, a kérdésben a képviselő-testület határoz.


(4) A kérdést és az interpellációt írásban, a polgármesternél lehet előterjeszteni a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 4 nappal.



12. A képviselő-testület döntése


  1. §  A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (továbbiakban: döntés)


  1. § (1) A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá az önkormányzat nevének megjelölésével hozza a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.


(2) A képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel szám nélküli határozattal dönt:

a) napirend elfogadásáról,

b) a lejárt határidejű határozatok végrehatásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról,

c) kérdés, interpelláció elfogadásáról,

d) indítványokról (módosító, kiegészítő),

e) polgármesteri tájékozatóról.


(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor a Mötv. arról rendelkezik, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott esetekben. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.


(4) A képviselő-testület minősített szavazattal dönt:

a) kitüntetések, elismerő címek adományozásáról,

b) közterület elnevezéséről,

c) településfejlesztési eszközök és településszerkezeti terv jóváhagyásáról.


13. A szavazás módja


  1. § (1) A képviselő-testület döntéseit  nyílt szavazással hozza.


(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.


(3) A képviselő-testület név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára.

Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(4)  Név szerinti szavazást rendelhet el  


            (5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők

             névsorát. A képviselők „igen”,  „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A

             jegyző a szavazatot a név mellett feltünteti, majd a névsort átadja a polgármesternek,

             aki megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti azt. 


  1. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46.§. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.


(2) A titkos szavazást a polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazata szükséges.


(3) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.


(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna alkalmazásával történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját és tárgyát.


(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) kezdetét és végét,

            c) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét.

            d) a szavazás során felmerült körülményeket

            e) a szavazás eredményét.


14. Az önkormányzati rendeletalkotás


  1. § (1) Az önkormányzat által még nem szabályozott tárgykörben a 10. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) nemzetiségi önkormányzat,

b) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.


(2) A kezdeményezést írásban – a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél kell benyújtani.


(3) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát a jegyző véleményének kikérése után – a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi képviselő-testületi ülésen terjeszti a testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.


  1. §. (1) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

a) a törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén:

1) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokkal,

2) rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,

3) a szabályozás nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein.


b) feladatkörében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotás esetén: a szabályozási javaslat nem ellentétes –e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.


(2) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


(4) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) továbbá a rendelet megjelölését és címét kell feltüntetni.


Az önkormányzati rendelet jelzése:

Külsővat Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/20..(..hó…nap) önkormányzati rendelete


  1. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.


(2) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése az önkormányzati rendelet számának, tárgyának és teljes szövegének az önkormányzati hivatal (9532 Külsővat, Kossuth u. 70.) hirdetőtáblájára történő kifüggesztése



15. A jegyzőkönyv


  1. § (1)  A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint hozzászólását, véleményét kérésére szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.


(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv.-ben meghatározottakon kívül:

a) a képviselő-testület ülésének jellegét, kezdetét és végét,

b) az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét,

c) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,

d) szükség esetén a polgármester intézkedéseit.


(3) A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni.


(4) A jegyzőkönyv első példányához mellékelni kell:

a) a képviselő-testületi ülés meghívót,

b) a tárgyalt előterjesztéseket, indítványokat, interpellációkat kérdéseket,

c) a jelenléti ívet,

d) a titkos szavazás jegyzőkönyvének 1 példányát,

e)  a megalkotott rendeleteket, az  elfogadott határozatok mellékleteit,

f) a képviselő kérésére az írásban benyújtott felszólalását,

g) név szerinti szavazás névsorát.


16. A települési képviselő


  1. §  (1) A települési képviselőnek a képviselő-testület munkájában való részvételére, jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását az ülés előtt a polgármesternél köteles bejelenteni.


(2) A települési képviselő a képviselő-testület képviseletével vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségeinek megtérítésére a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.


(3) A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván,

valamint az Ügyrendi Bizottság folytatja le a képviselő és a polgármester, valamint az alpolgármester összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást.


17. A képviselő-testület bizottságai


  1.  § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottságot 3 fővel.


(2) A bizottság belső működési szabályait ügyrendben határozza meg.


(3) A bizottsági tagok névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.


  1. §  (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.


(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentéseknek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


  1. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülésének összehívására a képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal előbb kell megküldeni.


(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.



(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt.


(4) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján.



  1. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök bizottsági tag vezeti.


(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.


(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság szám nélküli határozattal dönt.


(4) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottaknak tanácskozási joga van.


(5) Az ülés elnökének a feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása vagy megvonása.


(6) Aki a bizottsági ülés rendjét megzavarja, azt az ülés elnöke rendreutasíthatja.



  1. §  (1) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság nevének megjelölésével hozza.


(2) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületi jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.



  1. §  Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) kivizsgálja az önkormányzati képviselő, polgármester összeférhetetlenségének

         megállapítására irányuló kezdeményezést,

      b) ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának kezelését, szükség esetén  

         vizsgálatát, az összeférhetetlenségi ügyeket, ügyrendi kérdések megvitatását,

c) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok őrzéséről,

     d) közreműködik a titkos szavazások lebonyolításánál,

     e) javaslatot tesz a polgármester illetménye nagyságának meghatározására.



18. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás


  1. § (1)  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.


(2) Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon elül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan az Ügyrendi Bizottság Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.


(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányul – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.


(4)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő, polgármester köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(5)Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.


19. A közös önkormányzati hivatal  

  

  1. § (1) Külsővat, Nemesszalók, Marcalgergelyi, Mihályháza és Vinár Községek Önkormányzatai a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. január 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.


       (2)    A hivatal tevékenysége a képviselő-testület, annak bizottságai munkája

       eredményességének  elősegítésére irányul, ellátja a jogszabályokban meghatározott

      feladatokat, valamint - szervező, végrehajtó, szolgáltató tevékenységet folytat.


       (3) A hivatal feladatait a 2. sz. függelék szerinti Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.




20. A polgármester, alpolgármester


  1. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.


(2) A polgármester munkaideje: heti 25 óra


(3) A polgármester ügyfélfogadási ideje: csütörtök 14.00-16.00 óráig 


  1. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak hatásköreinek ellátására a Mötv. rendelkezései az irányadók.


      (2) A polgármesternek a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos irányítási

       jogkörére vonatkozóan a Mötv. rendelkezései az irányadók.



  1. (1) A polgármester a lemondását alpolgármester hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át, részére juttatja el.


(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át.


  1. §. (1) Az alpolgármester választására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.


(2)A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


(3)A polgármestert távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester

helyettesíti.


(4)Az alpolgármester egyéb esetben a polgármester irányításával látja el feladatait.


21. A jegyző


  1. § (1)  A jegyző a közös önkormányzati hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a hivatal működéséért.


(2) A jegyző kinevezésére a Mötv. rendelkezései az irányadók.


(3) A jegyzőt távollétében a Nemesszalóki  Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt személy helyettesíti. A jegyzői tisztség 30 napot meghaladó betöltetlensége, illetve a jegyző 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén a képesítési előírásoknak megfelelő jegyző kinevezéséről kell gondoskodni.


(4) A jegyző:

     a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

 b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és   

 munkavállalói tekintetében,

           c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

           d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának  

             ülésén,

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő,

           f) évente beszámol a  képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről,

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

           h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

 i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

            j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

            k) ellátja a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatokat.


22. Az önkormányzat társulásai


  1. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe vételével társulásokban vehet részt.


(2) Külsővat Község Önkormányzata – hatályos társulási megállapodás alapján, az abban foglalt feladatok ellátására

a) a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása, valamint

b) az Észak-Balatoni Térségi Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás tagja.



23. A lakossággal való kapcsolati formák


  1. §  (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra

b) a közvetlen tájékoztatásra

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre


(2) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái:

a) a közmeghallgatás


  1. § (1) A közmeghallgatásra a Mötv. rendelkezései az irányadók.


(2) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 8 nappal korábban kell helyben szokásos módon a lakosság tudomására hozni.


(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.


(4)Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.


24. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


  1. § (1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolításának eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a választópolgárok 15 %-a kezdeményezte.


(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10 %-a indítványozta.

25. Záró rendelkezés


47. § (1)  A rendelet 2013. július 1. napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Külsővat Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2008. (IX.22.) önkormányzati rendelete.





Aczél Péter                                                                dr. Szabadics Zsuzsanna

                                     polgármester                                                                                jegyző