Szerkesztés...

Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.

I. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE, JELKÉPEI

1. §

/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kazincbarcika Város Önkormányzata

/2/ Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3700 Kazincbarcika, Fő tér 4 sz.

/3/ Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

/2/ A képviselő-testület hivatala:

Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal

3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.sz

2. §

/1/ Az önkormányzat jelképei:

a) Az önkormányzat címere

b) Az önkormányzat zászlója

/2/ Az önkormányzat címere: Álló, háromszögletű arany katonai pajzs, amelynek közepén két kék színű keskeny, hullámos pólya fut keresztül. E pajzson három kisebb, a naggyal megegyező alakú kék színű címerpajzs látható, kettő a felső, egy pedig az alsó mezőben.

Ezek címeralakjai: az elsőé ezüst szívből kinövő növényi motívumok (Sajókazinc címere), a másodiké ezüst tölgyfaágak alatt lebegő ekevas ( Barcika címere), a harmadiké szőlőfürtöt tartó, páncélos, ezüst férfikar, alatta és fölötte egy-egy csillaggal ( Berente címere).

A pajzstartók: egyik oldalról barna oroszlán, a másik oldalról barna egyszarvú, ezek zöld színű növényi díszítményen állnak, s e díszítményről egy szalag függ alá Kazincbarcika felirattal.

/3/ Az önkormányzat zászlója: Hosszanti irányban felezett, balra kék, jobbra sárga.

A pajzs sárga alap, rajta kék alapon fehér kis címer, valamint kék pólya. További színek a címernek megfelelően.

/4/ Az önkormányzat címere és zászlója használatának részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.

/5/ Kazincbarcika város a Mötv.42.§ 6.pontja pontja alapján nemzetközi kapcsolatokat létesíthet.

II. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

3.§

/1/ Kazincbarcika Város Önkormányzata ellátja a Mötv.-ben meghatározott kötelező feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

/2/ Az önkormányzat államháztartási szakfeladatok rendje szerinti alaptevékenységeinek a felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

/2/ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:Mötv.) alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

/3/ Az Önkormányzat önként vállalt feladatai az alábbiak:

1. Egyéb nem kötelező oktatási feladatok,

általános iskolai nevelési –oktatási intézmények működtetése,

2. szakosított szociális ellátás (idősek otthona)
3. közművelődési feladatok
4. turisztikai, idegenforgalmi tevékenység
5. sportlétesítmények működtetése
6. helyi sportfeladatok támogatása
7. kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása
8. első lakáshoz jutók támogatása
9. Városi Strandfürdő üzemeltetése
10. Városi Uszoda üzemeltetése
11. önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása
12. média támogatás
13. társulásban való részvétel
14. helyi közlekedés színvonalának erősítése
15. helyi kultúra támogatása
16. nemzetközi kapcsolatok ápolása

III. F E J E Z E T

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET  MŰKÖDÉSE

4.§

/1/ A Képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő. A megválasztott polgármester a Képviselő-testület tagja.

/2/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

/3/ Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látják el.

/4/ A Képviselő-testület által a polgármesterre és az egyes bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

/5/ A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. tartalmazza.

A Képviselő-testület ülései, munkaterve

5.§

/1/ A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

/2/ Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.

/3/ A polgármester és az önkormányzati képviselő a Mötv. alapján esküt tesz és erről okmányt ír alá.

/4/ A Képviselő-testület évente munkaterv szerint legalább 10 ülést tart- a nyári szünet kivételével- legalább havonta.

/5/ A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

/6/ A munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni:

a) az önkormányzati képviselőktől,

b) alpolgármesterektől,

c) a jegyzőtől,

d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől,

e) a bizottságoktól

f) a Polgármesteri Hivatal osztályaitól,

g) az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok vezetőitől,

h) intézményvezetőktől.

/7/ A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját,

b) a napirendek tárgyát, előterjesztőjét,

c) az előkészítésért felelős megjelölését,

d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét.

/8/ Rendkívüli ülést kell összehívni:

1. a Mötv. 44.§-ban meghatározott esetben,
2. ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik

/9/ A polgármester a rendkívüli ülést  összehívhatja, ha megítélése szerint a /8/ bekezdésben kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

/10/ Halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület rövid úton is összehívható a meghívó kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével.

A Képviselő-testület összehívásának rendje

6.§

/1/ A Képviselő-testület üléseit a Polgármester hívja össze. A Polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott Alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze.

/2/ A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze.

/3/ A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

/4/ A Képviselő-testület üléseit – főszabályként- az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

/5/ Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyén kívül máshová is össze lehet hívni.

/6/ A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testületi ülések napját megelőzően legalább 4 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az 5.§ /10/ bekezdésében foglaltak kivételével - legalább két nappal előbb kézbesíteni kell. A rendkívüli Képviselő–testületi ülésre szóló meghívó kézbesítéséről, annak postázásával egyidejűleg telefonon is (szóban vagy sms-ben) értesítést kell küldeni a képviselőknek.

/7/ A Képviselő-testületi ülések időpontjáról a település lakosságát értesíteni kell oly módon, hogy a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, ill. Kazincbarcika Város hivatalos honlapján (www.kazincbarcika.hu)   is közzé kell tenni.

7.§

/1/ A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, valamint  tanácskozási joggal:

a) az országgyűlési választókerület országgyűlési képviselőjét,

b) a napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetőit,

c) a Nemzetiségi Önkormányzatok elnökeit,

d) a Jegyzőt, Aljegyzőt,

e) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

f) akiket a Polgármester, vagy a Képviselő-testület indokoltnak tart.

/2/ Tanácskozási joggal vehet részt a Képviselő-testület ülésén a tárgyalt napirend szerint érintett önszerveződő közösség képviselője.

8.§

/1/ A Képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az előterjesztéseket is. A kézbesítés elektronikus formában, e-mail-ben illetőleg a www.kazincbarcika.hu internetes elérhetőségről történő letöltés útján történik. A kézbesítést a rendes testületi ülést megelőző hét csütörtökén kell elindítani.

Sikertelen kézbesítés esetén CD, DVD, Pendrive vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés.

Ahol az SZMSZ írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton vagy adathordozón továbbított kézbesítést is érteni kell.

Amennyiben a kézbesítés a  Polgármesteri Hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában, e-mail-ben illetőleg a www.kazincbarcika.hu internetes elérhetőségről történő letöltés útján nem lehetséges, a kézbesítés papíralapon, hagyományos módon történik.

/2/ A bizottságok nem képviselő tagjai részére az őket érintő meghívók és előterjesztések - amennyiben internetes hozzáféréssel rendelkeznek – az /1/ bekezdés szerint kerülnek kézbesítésre, ennek hiányában papíralapon, hagyományos módon történik a kézbesítés. A rendkívüli bizottsági ülésre szóló meghívó kézbesítéséről annak postázásával egyidejűleg telefonon is (szóban vagy sms-ben) értesítést kell küldeni a bizottságok nem képviselő tagjainak.

/3/ Kivételt képez az a sürgős döntést igénylő – a meghívó és az írásbeli előterjesztések kézbesítését követően készülő – előterjesztés, amit a Képviselő-testület a 17.§ /1/ és /2/ bekezdés alapján felvesz a rendes Képviselő-testületi ülés napirendjére. Ebben az esetben a képviselőknek minimum 15 perc szünetet kell biztosítani az előterjesztés megismerésére.

Egyenként 15 percet kell biztosítani azon előterjesztések megismerésére is, melyet a munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülést megelőző 48 órán belül töltöttek fel a www. kazincbarcika.hu portálra vagy más egyéb módon juttattak el a képviselőkhöz.

/4/  A Képviselő-testület alakuló ülésére a Meghívót és az előterjesztéseket papíralapon, hagyományos módon kell kézbesíteni.

Az ülések rendje

9.§

/1/  A Képviselő-testület ülései főszabályként nyilvánosak.

/2/ A zárt ülésen hozott döntésről a Polgármester a Képviselő-testület eseti döntése alapján - a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett - a nyilvánosságot tájékoztatja.

/3/ A zárt ülésen elhangzottakról (vita, szavazás, stb.) a jelenlévők kívülállóknak semminemű felvilágosítást nem adhatnak.

/4/ A Képviselő-testület tanácskozás céljára kijelölt helyiségében az ülés tartama alatt a meghívottak, illetve a polgármesteri hivatal kijelölt dolgozói tartózkodhatnak.

A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Határozatképesség

10.§

/1/ A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.

/2/ Határozatképtelenség esetén a Polgármester az ülést felfüggeszti. Amennyiben a képviselő-testület egy óra elteltével sem lesz határozatképes, ugyanazon napirendek megtárgyalására a Képviselő-testület ülését 8 napon belül újból össze kell hívni. A megismételt ülésen más napirend is tárgyalható.

IV. F E J E Z E T

 A POLGÁRMESTER JOGKÖRE

11.§

/1/ A Képviselő-testület ülését a Polgármester vezeti.

/2/ A Polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott Alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke elnököl.

12.§

1/ A Polgármester feladatai, jogkörei:

1. az ülés határozatképességének megállapítása,
2. határozatképesség esetén megnyitja az ülést,
3. előterjeszti a napirendi javaslatot,
4. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
5. a napirendek összevont tárgyalására javaslattétel,
6. az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
7. napirendi pontonként a vita megnyitása, vezetése, a szó megadása, a vita összefoglalása, berekesztése
8. felszólalás,
9. napirendi pontonként a határozati javaslatok, rendeletek szavazásra feltevése,
10. a szavazás eredményének megállapítása,
11. a határozat, döntés kihirdetése,
12. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről,
13. az ülés félbeszakítása,
14. a rend fenntartása,
15. az ülés bezárása.

Tárgyra térés és a szó megvonása

13.§

/1/ A Polgármester azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól felszólítja, hogy térjen a tárgyra egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

/2/ A Polgármester egyidejűleg megvonhatja a szót attól a felszólalótól akit beszéde során másodszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra.

/3/ Akitől a szót megvonták ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel.

Az ülés félbeszakítása

14. §

Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozást, a Polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A vita

15. §

/1/ A Polgármester a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jel-legű előterjesztések, indítványok felett nem lehet vitát nyitni.

/2/ A Polgármester vagy bármely képviselő javaslatára hozzászólások időtartamának meghatározása kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A hozzászólások időtartamát egy percre lehet korlátozni.

/3/ Az előterjesztő, bármely képviselő, illetve a Polgármester javasolhatja a vita berekesztését. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra, bármely frakció vezetője két perces hozzászólásra jogosult.

Rendfenntartás

16.§

/1/ Azt a felszólalót aki felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a Szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a Polgármester rendre utasítja.

/2/ A Polgármester egyidejűleg megvonhatja a szót attól a felszólalótól akit rendre utasít .

/3/ A Polgármester rendre utasíthatja, vagy kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.

/4/ A Polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, arra vonatkozóan vitát nyitni nem lehet.

V. F E J E Z E T

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE

Az ülés napirendjének meghatározása

17.§

/1/ A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a Polgármester tesz javaslatot.

     A napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

/2/ A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

/3/ A Képviselő-testület rendkívüli ülésén elsődlegesen az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A rendkívüli ülésen más napirendet csak a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazata esetén lehet tárgyalni.

/4/ A Képviselő-testület a munkatervbe felvett napirenden felül tárgyalni köteles a Polgármester, a Jegyző, illetve a bizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását bármely bejelentett frakció, vagy legalább 6 képviselő kéri. Ezeket az indítványokat legkésőbb a Képviselő-testület következő, munkaterv szerinti ülésének napirendjére kell felvenni.

Napirend elnapolása

18. §

/1/ A napirendi pont két alkalommal napolható el. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyidejűleg meghatározza a további előkészítés rendjét.

/2/ A Képviselő-testület a Polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára bármely napirendet bizottsági tárgyalásra adhat ki. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

/3/ Az előterjesztő bármikor javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

/4/ Ha az előterjesztő a soron következő munkaterv szerinti ülésen nem kéri a napirendi pont tárgyalását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.

Előterjesztő

19.§

/1/ Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottsági elnökök, önkormányzati képviselők és Jegyző terjeszthetnek elő.

/2/ A napirendi pont előterjesztője tisztségviselő, bizottsági elnök, önkormányzati képviselő, Jegyző, illetőleg a Képviselő-testület által felkért más személy lehet.

Napirendek fajtái, sorrendje

20.§

A Képviselő-testület a Szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi:

a) az előterjesztéseket,

b) az önálló indítványokat,

c) az interpellációkat.

21.§

/1/ A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. tisztségviselői beszámoló,
2. bizottsági beszámoló,
3. rendelet-tervezet,
4. egyéb beszámoló, tájékoztató,
5. önálló indítvány,
6. interpellációk, bejelentések.

/2/ Egy már lezárt napirendi pont ugyanazon az ülésen való újra napirendre vétele nem lehetséges. Kivételt képez amennyiben új tények, körülmények merülnek fel, ez esetben újra napirendre vételhez a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazata szükséges.

Előterjesztések

22.§

/1/ Az előterjesztések lehetnek:

a) rendelet-tervezetek,

b) beszámolók - határozati javaslatok,

c) tájékoztatók,

d) indítványok - határozati javaslatok.

/2/ A rendelet-tervezet és határozati javaslat csak írásbeli lehet. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) a döntési javaslatok indokait,

d) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét,

e) a határidőt, a végrehajtásért felelős megjelölését.

/3/ Végrehajtásért felelősként tisztségviselő, bizottsági elnök, jegyző, aljegyző, a hivatal szervezeti egységének vezetője, intézményvezető és az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezetője jelölhető meg.

/4/ Az írásos előterjesztést a rendes Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 14 nappal törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek kell leadni.

Önálló indítványok

23.§

/1/ A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a települési képviselők és a frakcióvezetők. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően 14 nappal kell írásban a Polgármesternél beterjeszteni.

/2/ Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 22. §-nak megfelelő rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.

Interpelláció

24.§

/1/ A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben a Polgármestertől, Alpolgármesterektől, bizottság elnökétől, a Jegyzőtől felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

/2/ Az írásban adott válasz képviselőkhöz való eljuttatásáról a Polgármester gondoskodik.

/3/ Amennyiben a képviselő az interpellációt az ülés napját legalább 5 munkanappal megelőzően a Polgármesternél beterjeszti, az interpellációra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a Képviselő-testület engedélyezheti.

/4/ A képviselő az interpellációt legkésőbb az interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció tárgyalásakor nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.

/5/ Az interpellációt az interpelláló terjeszti elő. Az előterjesztésre és a válasz megadására 5-5 perc áll rendelkezésre. Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

/6/ Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak viszontválaszra van joga, és nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Nyilatkozata nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indoklásán.

/7/ Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

/8/ Ha a Képviselő-testület a választ elutasította, az interpellációt a Képviselő-testület által kijelölt bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását a Képviselő-testület a soron következő munkaterv szerinti ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján a következő döntések egyikét hozza:

- utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,

- elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ,

- megerősíti korábbi elutasító döntését és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

Nem önálló indítványok

25.§

/1/ Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

1. módosító javaslat,
2. bizottsági ajánlás.

/2/ Nem önálló indítványt bizottság, tisztségviselő és képviselő nyújthat be.

Módosító javaslat

26.§

A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

Bizottsági ajánlás

27.§

/1/ A napirendet előkészítő és véleményező bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő ajánlást tehet. Amennyiben van kisebbségi vélemény, azt az ajánlásnak tartalmaznia kell.

/2/ A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság) – ha nem kijelölt bizottságként jár el – a Polgármester, vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz, és ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a költségvetésre jelentős kihatása van.

/3/ A jogi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság) – ha nem kijelölt bizottságként jár el – a Polgármester, vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden határozati javaslathoz.

/4/ Az e §-ban szabályozott esetekben a Gazdasági és Pénzügyi, illetőleg az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságra a kijelölt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Tanácskozási jog, felszólalás

28.§

/1/ A felszólalások típusai:

1. napirendhez kapcsolódó felszólalás,
1. ügyrendi felszólalás,
1. személyes megjegyzés.

/2/ A Képviselő-testület ülésén a felszólalás sorrendjét a polgármester határozza meg A meghívottak a képviselőtestületi ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

29.§

/1/ A napirendi pont vitája előtt az előterjesztő rövid – legfeljebb 3 perces – kiegészítést tehet. A vita elején a bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag ismerteti.

/2/ A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a Polgármester határozza meg. A hozzászólások időtartama napirendenként, képviselőnként maximum 4 perc lehet, de a frakciónkénti hozzászólások időtartama napirendenként nem haladhatja meg a 17,5 percet. A bizottsági vélemények ismertetése nem képezi az időlimit részét. A frakcióvezetők a napirendi ponthoz kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek. A szót a Polgármester a frakcióvezetők jelentkezési sorrendjében soron kívül köteles megadni maximum 4 percben,a 17,5 perces időlimit terhére.

/3/ A Képviselő-testületi ülésen megjelent egyéb érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a Képviselő-testület külön döntése alapján – legfeljebb 2 percben – kaphatnak szót.

/4/ A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a napirendhez kapcsolódó kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.

Ügyrendi felszólalás

30.§

/1/ A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

/2/ Az ügyrendi javaslat elhangzása után az adott napirendi pontról való szavazás előtt a frakcióvezetők 2-2 perces hozzászólásra jogosultak.

VI. F E J E Z E T

RENDELETALKOTÁS

31.§

/1/ Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. az önkormányzati képviselő,
4. a bizottság,
5. a jegyző.

/2/ A rendelet-tervezet tárgyalása kétfordulós is lehet, erről a Képviselő-testület munkatervének elkészítése során dönt. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás elveinek megvitatásából áll. Módosító javaslatokat csak az általános vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

/3/ Az általános vita lezárása után dönt a Képviselő-testület a rendelet-tervezet részletes vitára bocsátása, vagy további bizottsági tárgyalása felől.

/4/ A részletes vita a rendelet-tervezet, illetve a módosító javaslatok megvitatásából áll.

/5/ A részletes vita során új módosító javaslat nem terjeszthető elő. Az előterjesztő módosító javaslatát a vita lezárásáig visszavonhatja, megváltoztathatja.

/6/ A rendelet-tervezet általános és részletes vitája ugyanazon ülésen is megtörténhet.

/7/ A Képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javas-latokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.

/8/ A rendeletet a Polgármester és a Jegyző írja alá.

/9/ Az önkormányzati rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel tekintendő kihirdetettnek.

/10/ A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a Jegyző gondoskodik.

VII. F E J E Z E T

A SZAVAZÁS RENDJE, HATÁROZATHOZATAL,
JEGYZŐKÖNYV

32.§

/1/ A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

/2/ A Polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás "igen"-nel vagy "nem"-mel történhessen.

/3/ A Polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat.

Határozathozatal

33.§

Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

34.§

Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint a felének (8 fő) egyetértő szavazata szükséges:

a) a testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása,

b) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

c) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

d) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

e) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,

f) eljárás kezdeményezése az alkotmánybíróságnál,

g) a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,

h) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári címek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,

i) a helyi népszavazás elrendelése,

j) gazdasági program, költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,

k) a helyi adó megállapítása,

l) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti  terv jóváhagyása,

m) a kötvény kibocsátás, hitel felvétel, az önkormányzat éves költségvetése 0,5 %-át meghaladó értékű vagyon étékesítése, ilyen értékű beruházás, továbbá az önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának, ingyenes vagy kedvezményes átengedése, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzése vagyontárgy felajánlásának elfogadására,

n) a rendeletalkotás,

o) az elkövetkező évi költségvetés terhére kötelezettségvállalás,

p) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a várost is érinti,

r) véleménynyilvánítás olyan ügyben, melyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

s) az önkormányzati képviselő döntéshozatalból való kizárásához,

t) a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja  szerinti zárt ülés elrendeléséhez.,

u) általános tartalék terhére kötelezettség vállalás

v) Az SZMSZ 17. § /3/ és 21. § /2/ bekezdésében szabályozott esetekben.

A szavazás módja

35.§

/1/ Szavazni csak személyesen lehet.

/2/ A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel vagy a testület által elfogadott szavazógéppel történik. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

/3/ Szavazás közben szavazást indokolni, valamint szünetet elrendelni nem szabad.

Név szerinti szavazás

36. §

/1/ Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást kell tartani.

/2/  A bizottság létszáma és összetétele tekintetében illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

/3/ Név szerinti szavazás esetén a Jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A Jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a Polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a Polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

36/A

/1/ A Titkos szavazást – bármely képviselő javaslatára- a Képviselő-testület azon ügyekben tarthat, amelyekben zárt ülést kell vagy lehet tartani. A javaslatról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

/2/ Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek az Alpolgármesterek megválasztásakor.

/3/ A titkos szavazás írásban, vagy géppel történhet.

/4/ Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a polgármester javaslatára – nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás szavazólapon – urna igénybevételével - történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

/5/ A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a szavazás helyét, időpontját és tárgyát,

a szavazatszámláló bizottság tagjainak a nevét,

a szavazás eredményét. 

/6/ A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

37.§

         A Képviselő-testület határozatainak megjelölése évenként kezdődő sorszámmal és törtvonallal az ülés idejének (év, hónap, nap) számával történik.

Jegyzőkönyv

38. §

/1/ A Képviselő-testület minden ülését hangszalagon rögzíteni kell. A hangszalagot 4 évig kell megőrizni. A tanácskozás lényegét tartalmazó – valamint a hozott rendeleteket, határozatokat szó szerint rögzítő – írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

/2/ Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok és az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív,

d) a képviselők írásban benyújtott hozzászólása,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor.

/3/ A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, az előzőekben foglalt szabályok betartásával.

/4/ Az önkormányzati képviselők vagy más felszólalók a Polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

E kérdésben a Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság véleményének kikérése után a Polgármester dönt.

39.§

/1/ A jegyzőkönyv elkészítéséről a Jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a Polgármester és a Jegyző írja alá.

/2/ A jegyzőkönyvet két- bonthatatlan - eredeti és három másolati példányban kell elkészíteni.

/3/ A Jegyző a jegyzőkönyv egy eredeti példányát megküldi a B-A-Z Megyei Kormányhivatalnak.

/4/ A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv másolati példányát a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Hatósági és Humánpolitikai Osztályán  vagy az Egressy Béni Könyvtárban  tekinthetik meg. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni, amelybe csak az ülés résztvevői, és a Jegyző tekinthetnek be.

/5/ A Képviselő-testület üléseiről hangfelvételt is kell készíteni, amelyet a Polgármesteri Hivatal irattárában meg kell őrizni.

VIII. F E J E Z E T

BIZOTTSÁGOK

40.§

/1/ A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

/2/ A bizottságok belső működési szabályaikat ügyrend formájában készítik el.

/3/ A bizottság munkatervet köteles készíteni, melynek elkészítéséért a bizottság  elnöke a felelős.

A munkatervnek összhangban kell állnia a Képviselő-testület munkatervével. A munkatervet minden év január 31-ig kell elkészíteni.

A bizottság által jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

Állandó bizottságok

41.§

/1/ A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre a következő létszámmal:

Gazdasági és Pénzügyi Bizottság:                                      4+3 fő

                   Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság                           4+3 fő

                   Egészségügyi és Szociális Bizottság:                                 4+3 fő

                   Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság:                      4+3 fő

/2/ Az állandó bizottságok közül a Képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, ellenőrzésére és vizsgálatára, illetőleg az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságot jelöli ki.

/3/ A bizottság elnöke, valamint tagjainak több mint a fele csak képviselő lehet.

A Polgármester, az Alpolgármesterek, a Képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

Ideiglenes bizottság

42.§

/1/ A Képviselőtestület konkrét feladat ellátására hozhat létre ideiglenes bizottságot.

Az ideiglenes bizottság feladatát a Képviselőtestület esetenként állapítja meg.

/2/ Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

A bizottságok általános feladatai

43. §

/1/ A bizottságok általános feladatai:

a) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,

b) a Képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése,

c) feladatkörükben a testületi előterjesztések elkészítése,

d) a Képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása,

e) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése,

f) bizottsági ajánlástétel.

/2/   A bizottságok részletes feladatai a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

A bizottság működése

44. §

/1/ A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a Polgármester vagy a bizottsági tagok l/4-ének javaslatára. A Bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag helyettesíti.

/2/ A bizottsági üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag vezeti. A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több  mint a fele az ülésen jelen van.

/3/ A határozathozatalhoz a jelenlévő bizottsági tagok többségének egyetértő szavazata szükséges.

/4/ Minősített többség, azaz a bizottsági tagok több mint a felének egyetértő szavazata szükséges a 35.§ -ban meghatározott esetekben

/5/ A bizottságok határozatot a Képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hozhatnak.

/6/ A bizottságok a Polgármesteri Hivatal részére feladatot a Jegyző útján állapíthatnak meg.

/7/ A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja. Önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak.

/7/ A bizottság a bizottság elnökének javaslatára, a Polgármester előzetes engedélyével külső szakértőt vehet igénybe.

/9/ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a Polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

/10/ A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a Polgármester intézkedését kezdeményezheti.

/11/ / Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.

44/A. §

/1/ A bizottsági ülésre szóló meghívó és az írásos előterjesztés kézbesítését a testületi ülést megelőző hét csütörtöki napján kell elindítani.

/2/ Halaszthatatlan esetben a bizottság rövid úton is összehívható, a meghívó kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével.

/3/ A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, időpontjának, tervezett napirend tárgyának a megjelölését.

A bizottsági meghívót a /4/ bekezdésben foglaltaknak is meg kell küldeni.

/4/ A Bizottság ülésére meg kell hívni a bizottsági tagokat, valamint  tanácskozási joggal:

a) az országgyűlési választókerület országgyűlési képviselőjét,

b) a napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetőit,

c) a Nemzetiségi Önkormányzatok elnökeit,

d) a Jegyzőt, Aljegyzőt,

e) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

f) akiket a Polgármester, vagy a  Bizottság indokoltnak tart.

/2/ Tanácskozási joggal vehet részt a Bizottság ülésén a tárgyalt napirend szerint érintett önszerveződő közösség képviselője.

45.§

/1/ A bizottságok üléséről a bizottság elnökének jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a tanácskozás és a hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat, a kialakult véleményt, illetve javaslatokat, valamint a szavazás számszerű eredményét.

/2/ A jegyzőkönyvet két – bonthatatlan- eredeti és három másolati példányban kell elkészíteni.

/2/ Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések,

c) a jelenléti ív,

d) a bizottsági tagok írásban benyújtott hozzászólása,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor.

/3/ A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

/4/ A Jegyző a jegyzőkönyv egy eredeti példányát megküldi a B-A-Z Megyei Kormányhivatalnak.

/5/ A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv másolati példányát a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Hatósági és Humánpolitikai Osztályán  vagy az Egressy Béni Könyvtárban  tekinthetik meg. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni, amelybe csak az ülés résztvevői, és a Jegyző tekinthetnek be.

/6/ A bizottságok ügyvitel teendőit a Polgármesteri Hivatal látja el.

IX. FEJEZET

KÉPVISELŐCSOPORTOK

46.§

/1/ A képviselők csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoport alakításához legalább 2 képviselő szükséges. A csoport megalakulását, tagjainak névsorát, vezetőjét, valamint elnevezését a Képviselő-testületnek írásban be kell jelenteni.

/2/ Egy párthoz tartozó képviselők a párt nevén csak egy frakciót alakíthatnak.

/3/ A képviselő csoportok vezetőit a Polgármester egyeztető tárgyalásra összehívja.

/4/ Bármely képviselőcsoport vezetője a Képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő minden napirendi pont tárgyalásán belül egy alkalommal. A javaslat alapján az ülést vezető Polgármester köteles a szünetet elrendelni. A szünet időtartama 15 percnél hosszabb nem lehet.

/5/ A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

/6/ Megszűnik a képviselőcsoport ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport megszűnését kimondja.

A Képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét haladéktalanul köteles írásban a Polgármesternek bejelenteni.

X. F E J E Z E T

TISZTSÉGVISELŐK

47.§

A Képviselő-testület tisztségviselői:

a) a Polgármester

b) az Alpolgármesterek

Polgármester

48.§

/1/  A Polgármester Kazincbarcika Város Önkormányzatának vezetője, feladatait a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

/2/ A Polgármester feladatait a Mötv. szabályozza.

/3/ A Polgármester főbb feladatai:

a) A Képviselő-testület működésével kapcsolatban a IV. fejezetben foglaltakon túl:

- elősegíti a képviselők munkáját,

- a rendeleteket, valamint az ülésekről készített jegyzőkönyvet aláírja,

- meghatározott időnként ügyfélfogadást tart,

1. A bizottságok működésével összefüggésben a Mötv-.ben foglaltakon túl:

 - dönt a bizottsági döntéshozatalból való kizárás tárgyában, a bizottság elnöke tekintetében.

/4/ A Polgármester megbízatását főállásban látja el.

/5/ A Polgármester fölött a munkáltatói jogokat a Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság előterjesztésére a Képviselő-testület gyakorolja.

/5/ A Polgármester illetményét - a vonatkozó jogszabály alapján - a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. A Polgármester részére a Képviselő-testület külön határozatban az 1994. évi LXIV. törvény 18. §-a alapján költségtérítést illetve átalányt állapíthat meg.

Alpolgármesterek

49.§

/1/ A Képviselő-testület saját tagjai közül egy főállású alpolgármestert, és nem a Képviselő-testület tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ.

/2/ Az Alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást és a polgármester helyettesítése rendjét a polgármester állapítja meg.

Jegyző, Aljegyző

50.§

/1/ A jegyző, aljegyző kinevezésére vonatkozó előírásokat, feladatait a Mötv. tartalmazza.

/2/ A Mötv.-ben meghatározott feladatokon túl a jegyző:

a) törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottságok elé           kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testületek szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos   feladatokat,

c) gondoskodik a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, aláírja azt,  d) köteles jelezni a testületek, tisztségviselők döntéseinél észlelt jogszabálysértést.     Észrevételét képviselőtestületi döntés esetén a jegyzőkönyvhöz csatolja.

e) Szervezi, összehangolja a Polgármesteri Hivatal munkáját.

/3/ A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Polgármester által kijelölt, a Polgármesteri Hivatal - mindenkori jogszabályi feltételeknek megfelelő végzettséggel rendelkező-köztisztviselője látja el

XI. F E J E Z E T

ÖNKORMÁNYZATI  KÉPVISELŐK

51.§

 /1/ Az önkormányzati  képviselőknek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.)  és a Szabályzatban foglalt jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselő kötelességei

52. §

Az önkormányzati képviselő köteles a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.) meghatározottakon felül:

a) írásban vagy szóban a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

b) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot köteles a vita előtt bejelenteni.

A képviselő jogai

53. §

/1/ Az önkormányzati képviselő:

a) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet,

XII. F E J E Z E T

POLGÁRMESTERI HIVATAL

54.§

/1/

a)  Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását az alábbiak

szerint határozza meg:

• Szervezési, Hatósági és Humánpolitikai Osztály,
• Gazdálkodási Osztály

b)  A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységek feladatát, szervezeti felépítését, a működés alapvető szabályait a Polgármesteri Hivatal Ügyrendje ( Szervezeti és Működési Szabályzata)  tartalmazza, melyet a Képviselő-testület  hagy jóvá.

/2/

a) A Polgármesteri Hivatal munkarendje az alábbi:

b) A közterület felügyelők – a /2/ a.) pontban meghatározottól eltérően – az alábbi munkarendben dolgoznak:

Délelőtt : hétfőtől-péntekig        06.00 órától 14.00 óráig

Délután:  nyári időszámításkor  hétfőtől-péntekig 13.00 órától 21.00 óráig

                téli időszámításkor     hétfőtől-péntekig 11.00 órától 19.00 óráig

/3/ 

  a) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

 b) Az anyakönyvvezetők a haláleset bejelentést teljes munkaidőben kötelesek fogadni.

/4/ A Polgármester, az Alpolgármesterek és a Jegyző fogadónapja az alábbiak szerint alakul:

b) A fogadónapok időpontját és helyét a helyi hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

XIII. F E J E Z E T

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS,
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NEMZETISÉGEK

Lakossági fórumok

55. §

A Képviselő-testület az éves programjában határozza meg azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Az éves program tartalmazza a közmeghallgatások témáját és időpontját.

56. §

A helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.

57.§

/1/ Az Önkormányzat együtt működik a – nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében- Kazincbarcikai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és a Kazincbarcikai Lengyel Nemzetiségi Önkormányzattal. Együttműködésük szabályait együttműködési megállapodásban rendezik.

/2/ A nemzetiségi önkormányzatok költségvetése nem része a helyi önkormányzat költségvetésének , arról a nemzetiségi önkormányzat testülete dönt.

/3/ Az önkormányzat segíti a települési nemzetiségi önkormányzatok működését oly módon, hogy térítésmentesen biztosít részükre helyiség használatot, és ellátja a gazdálkodásukkal összefüggő adminisztrációs feladatokat a Polgármesteri Hivatalon keresztül.

XIV. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

58. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

XV. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

/1/ A Szabályzat 2013. május  1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Kazincbarcika Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  1/1995. (I.20.) , valamint a módosításáról szóló 29/1995.(VII.10.), 7/1997( III.27), 23/1997 (X.17.), 38/1997 (XII.19.), 19/2000 (IV.20.), 30/2000 (IX.01.), 1/2003.(I.31.), 11/2003.(IV.26.),20/2004.(VII.09.),22/2005.(V.27.), 33/2006.(X.16.),12/2007.(III.23.), 21/2007.(V.25.),25/2008.(V.29.),12/2009.(III.20),25/2009.(VI.26.),31/2009.(IX.25.),41/2009.(XI.27.), 10/2010.(III.05.), 26/2010.(X.18.), 27/2010.(X.29.), 28/2010.(XI.19.), 35/2010.(XII.17.), 19/2011.(V.19.), 21/2011.(V.27.), 34/2011.(X.21.), 4/2012.(III.), 8/2012.(III.30.), 21/2012.(V.29.), 32/2012.(VIII.31.), 35/2012. (IX.19.), és a 37/2012.(X.05.) számú önkormányzati rendelet, valamint a Képviselő-testület egyes hatáskörgyakorlásának átruházásáról szóló 22/1996. (VII. 08.) számú önkormányzati rendelet.

/2/ A Szabályzat mellékleteinek nyilvántartásáról és naprakész vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

  /3/ A Szabályzat mellékletei:

              1) A bizottságok részletes feladatai

2) A Polgármesterre és egyes Bizottságokra átruházott hatáskörök.

3). Kazincbarcika Város Önkormányzata szakfeladatai

Kazincbarcika, 2013. április 19.

Dr. Szuromi Krisztina                                                  Szitka Péter

        jegyző                                                                    polgármester

A kihirdetés napja: 2013. április 19.

                                                                                      Dr. Szuromi Krisztina

                                                                                                jegyző