Onga Város[1] Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában biztosított jogával élve és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Az Önkormányzat és a Képviselő-testület

1. §   Onga Város[1] Önkormányzata önállóan - szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve - intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

1. Általános rendelkezések

2. §      (1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Onga Város[1] Önkormányzata (a   továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3562 Onga, Rózsa u. 18.

(3)  Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület Onga Város[2] Közigazgatási

területe, amely magába foglalja Ongaújfalu és Ócsanálos külterületi lakott helyeket.

3. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Onga Város[1] Önkormányzatának  Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület tagjainak a száma 7 fő.

       (2) A Képviselő-testület szervei:

               a) a polgármester

               b) a Pénzügyi Bizottság

               c) a Szociális és Egészségügyi Bizottság

               d) Ongai Polgármesteri Hivatal (továbbiakban Polgármesteri Hivatal)

               f) a Jegyző

       (3) A Képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a 1. függelék[2] a bizottságok elnökeinek és tagjainak a névsorát a 2. függelék[3] tartalmazza.

2. Az önkormányzat jelképei

4. § (1)    Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

a)   Az önkormányzat címere: Álló, csücskös talpú, aranyszínű a katonai pajzs, amelynek mezejében (heraldikailag) jobbról egy piros-fehér színek által jellemzett fiatal nőalak, (heraldikailag) balról pedig egy fekete-fehér színekkel jellemzett fiatal férfialak látható; a két alak egymás kezét fogja, méltóságteljesen táncolnak. A pajzson nyitott katonai sisak helyezkedik el, amelyet aranykorona díszít, a koronán pedig természetes színű daru látható, amely a szokásos módon egyik, felemelt lábában követ tart. Az egész címert mindkét oldalon kék-ezüst színű foszlányok díszítik.

b)  A zászló: A település színe a függőlegesen vágott kék-fehér szín, közepén a városi[1] címerrel.

(2)     A város[2] címerének és zászlajának használati rendjét Onga Város[3] Önkormányzatának a községi címer és zászló használatáról szóló  9/1995. (V. 22.) rendeletben állapítja meg.

(3)    A Képviselő-testület üléstermében el kell helyezni a település jelképeit.

3. Az önkormányzat feladata, hatásköre

5. § (1)  Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) és 20. § (1) – (2) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.

(2)     Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.

6. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai az alábbiak:

1. időskorúak támogatása
2. környezettudatos szemlélet erősítése
3. önkormányzatok közötti partnerség erősítése
4. fiatalkorúak egészséges életmódjának támogatása
5. helyi sportfeladatok és sportrendezvények támogatása
6. helyi kultúra támogatása
7. energiatakarékossági programok támogatása
8. légszennyezés elleni küzdelem
9. idegenforgalmi tevékenység
10. gyermekek üdültetésének támogatása
11. bűnmegelőzési feladatok
12. helyi közbiztonság erősítése
13. térinformatikai rendszer támogatása
14. közhasznú társadalmi szervezetek támogatása
15. oktatás színvonalának erősítése
16. allergén növényekkel kapcsolatos feladatok
17. történelmi múlt ápolása
18. településkép javítása

2. A Képviselő-testület az érintett lakossági réteg, önszerveződő közösség álláspontjának ismeretében véleményt nyilvánít, ill. kezdeményezést tesz a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, így különösen akkor, ha az adott ügy a településfejlesztéssel, és -üzemeltetéssel a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásával van kapcsolatban.

Az önkormányzat feladatainak és tevékenységének szakfeladat rend szerinti besorolását a 2. melléklet[1] tartalmazza.

II. fejezet

A Képviselő-testület működése

1. Társadalmi-gazdasági program

7. §         A Képviselő-testület társadalmi-, gazdasági program néven gazdasági programot fogad el. A társadalmi-, gazdasági program tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

2. Munkaterv

8. § (1)    A Képviselő-testület működésének alapja – az éves munkaterv. A polgármester a munkaterv tervezetét a Képviselő-testület elé terjeszti. A polgármester az előterjesztéskor tájékoztatást nyújt a munkaterv tervezetébe fel nem vett javaslatokról is, azok mellőzésének indokaival együtt. A munkatervet a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(2)  A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek:
   a) a Képviselő-testület tagjai,
   b) a Képviselő-testület bizottságai,
   c) az önkormányzat intézményeinek vezetői,
   d) társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek.

(3)  A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a)  a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
b) a napirend előterjesztőjének /felelősének/ a megjelölése.

(4) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok előterjesztésének időpontjáról – ha azokról a Képviselő-testület nem határozott – a polgármester dönt.

3. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

9. § (1)  A Képviselő-testület rendes, és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2)     A Képviselő-testület – június, július kivételével - havonta ülésezik. Üléseit rendszerint a  hónap második hetének keddi napján tartja. Az ülések rend szerinti helye a Polgármesteri Hivatal  (Onga, Rózsa u. 18.) tanácskozó terme.

(3)     A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése a Képviselő-testület korelnökének a feladata.

(4)     A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés napja előtt legalább 5 nappal megkapják. Ha valamely napirendhez nem áll rendelkezésre a kiküldéskor az írásbeli előterjesztés, akkor az e-mailben is továbbítható.

(5)     Indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése írásbeli meghívó nélkül, rövid úton (pl. telefonon) 5 napon belüli időpontra is összehívható. Ilyen esetben a sürgősség okát közölni kell.

(5a)   Sürgősségi indítvány az ülésen írásban és szóban is előterjeszthető, a sürgősséget minden esetben indokolni kell.[1]

(5b)   A sürgősségi előterjesztés napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirend megállapítása előtt szavaz.[2]

(6)     Az írásbeli meghívó tartalmazza:

a./ a képviselő-testületi ülés helyét és kezdési időpontját,
b./ a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőinek megnevezését.

              A meghívót a polgármester írja alá.

(7)     A Képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és tervezett napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a településen elhelyezett hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, továbbá a meghívónak a település honlapján (www.onga.hu) való elhelyezésével tájékoztatja.

(8)     A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívandók köre:

1. a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
2. akinek a meghívását a polgármester, vagy a Képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tartja,
3. a Polgármesteri Hivatal érintett ügyintézőit,
4. indokolt esetben az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit.

4. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

10. § (1) A Képviselő-testület ülése - fő szabály szerint – nyilvános, azon bármely nagykorú állampolgár részt vehet, és a napirendi pontokhoz hozzászólhat.

(2) A polgármester a Képviselő-testület ülésének vezetése során:

a)   megállapítja, hogy az ülést a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hívták

      össze,

b)   megállapítja az ülés határozatképességét, amelyet az ülés teljes időtartamán     

      keresztül folyamatosan figyelemmel kísér,

c)   előterjeszti az ülés napirendjének tervezetét,

d)   tájékoztatást nyújt a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

         (3) Sürgősségi indítványként valamely kérdés napirendre tűzését indítványozhatja:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület bizottságai,

d) bármelyik települési képviselő,

e) a jegyző.

(4) [1]

5. Az előterjesztés

11. § (1) A munkatervbe felvett a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató előterjesztésnek minősül. A Képviselő-testület ülésére előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(2) A Képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:

               a) a polgármester,

b) az alpolgármester,[1]

c) a képviselő,

d) a jegyző,

e) a bizottság,

f) a polgármesterrel és a jegyzővel egyeztetve az önkormányzati és nem

   önkormányzati szervek, azok képviseletre jogosult vezetői által.

6. A tanácskozás rendje

12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön  nyit vitát.

(2) A napirend előadója a vita előtt az előterjesztést szóban kiegészítheti[1], ezt követően kerül sor a bizottsági vélemények, észrevételek elhangzására.

(3) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(4) A vita során a hozzászólások sorrendje a következő:
     a./  települési képviselők,
     b./  tanácskozási joggal meghívottak,
     c./  az ülésen megjelent állampolgárok.

(5) A napirend előadója a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a napirend előadója a javaslatát módosítja vagy kiegészíti, a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

7. Szavazás

13.§  (1)  A polgármester a vita lényegének összefoglalását követően az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület először - az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt.

(2)  A Képviselő-testület nyílt szavazással hozott döntéseinél a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(4) Titkos szavazás tartásáról - bármelyik települési képviselő javaslatára - a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel határoz.

(5)  A titkos szavazás lebonyolításáról a Pénzügyi Bizottság gondoskodik.
A titkos szavazás szavazólapon, szavazóurna és szavazóhelyiség igénybevételével történik.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény írja elő. A Képviselő-testület elrendelheti a név szerinti szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő javaslatára nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel.

(7) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők neveit, akik a nevük elhangzása után "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

8. Rendeletalkotás

14.§  (1) A Képviselő-testület jogszabály-alkotási hatáskörét önkormányzati rendeletek megalkotásával gyakorolja.

(2)  A Képviselő-testület rendeletalkotását - amennyiben azt törvény nem írja elő  kötelező jelleggel - kezdeményezheti:
   a) a Képviselő-testület tagja,
   b) a Képviselő-testület bizottsága,
   c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki  azt a szabályozásra javasolt tárgykör szerint illetékes képviselő-testületi bizottsággal és a jegyzővel egyeztetve a Képviselő-testület elé terjeszti. A törvény által kötelezően előírt önkormányzati rendeletalkotás esetének kivételével, a rendeletalkotás szükségességének kérdésében a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt.

(4)  A rendelet tervezetét a Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint illetékes köztisztviselői készítik el, a jegyző irányításával.

A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a rendelet-tervezetet más (képviselő-testületi bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő) készíti el.

(5) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként, az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap feltüntetésével kell jelölni. Az önkormányzati rendelet jelölése: önkormányzati rendelet címe, száma, az önkormányzati rendelet kihirdetésének éve, a kihirdetés hónapja, a kihirdetés napja.[1]

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik.[2]

9. Határozathozatal

15.§  (1) A képviselő-testület határozatait naptári évenként, az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap feltüntetésével kell jelölni.  A határozat jelölése: a határozat száma, a határozathozatal éve, határozathozatal hónapja római számmal, határozathozatal napja arab számmal, számú határozat.[1]

(2) A Képviselő-testület határozatairól a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A Képviselő-testület határozatáról - kivonat formájában - a határozat meghozatalától számított 15 napon belül értesíteni kell az annak végrehajtásában érdekelteket.

(4) A Képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, számozás és  formaszerű határozat nélkül dönt:

               a) a napirend meghatározásáról,

               b) sürgősségi indítvány felvételéről a napirendbe,

               c) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen  

                   elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről tett polgármesteri tájékoztató   

                   elfogadásáról,

               d) ügyrendi és eljárási kérdésekről,

               e) név szerinti szavazás elrendeléséről,

               f) zárt ülés elrendeléséről.

10. Az ülés rendjének fenntartása

16. §  A Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáért az ülés vezetője (a polgármester, az alpolgármester, ill. a Képviselő-testület korelnöke) a felelős. E körben az ülés vezetője a következő jogosítványokkal rendelkezik:

a)   Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki nem lényegretörő, illetőleg a tárgytól eltér, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, kirívó, vagy ismételt esetben a szót megvonhatja.

b)   Rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testület tagjához, illetőleg a Képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

c)   Figyelmezteti, rendre utasíthatja, továbbá az ülésterem elhagyására kötelezheti a rendzavarást tanúsító - nem települési képviselő – jelenlévőt.

d)   Javaslatot tehet a Képviselő-testületnek az ülés félbeszakítására, ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ebben az esetben a félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

11. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

17.§ (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről készített jegyzőkönyv mellett külön jegyzőkönyvet kell készíteni a titkos szavazásról, amelyet a titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke és tagjai írnak alá.

         (2)  A jegyzőkönyv – a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - tartalmazza:

-  az ülés minősítését,

• a távolmaradt, a késő, illetve a vége előtt eltávozó képviselők nevét, a végleges eltávozás időpontját
• a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
• az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
• a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit, a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
• külön indítványra az elhangzott bizottsági véleményt,
• az ülés bezárásnak időpontját.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a.) meghívó,

b.) a jelenléti ív,

c.)  az előterjesztések és azok mellékletei,

d.) az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére),

e.) a jegyző törvényességi észrevétele,

f.) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv

(4) A Képviselő-testület bármely tagja kérheti egy-egy napirendi pont szó szerinti     jegyzőkönyvezését.

(5) A Képviselő-testület üléseinek előterjesztéseibe, a Testület üléseinek jegyzőkönyveibe - a zárt ülés előterjesztései és jegyzőkönyvei kivételével - az állampolgárok a Polgármesteri Hivatal titkárságán betekinthetnek. A zárt ülés előterjesztéseinek és jegyzőkönyveinek őket érintő részébe az érintettek az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény[1] rendelkezéseinek betartásával tekinthetnek be.

(6) A jegyzőkönyvet – külön a nyilvános és külön a zárt ülés jegyzőkönyveit – mellékleteikkel együtt évente be kell köttetni. A zárt ülés jegyzőkönyveit a Polgármesteri Hivatalban a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől elkülönítetten, elzárt helyen kell tárolni.

12. Közmeghallgatás, lakossági fórum

18.§ (1) Közmeghallgatás alkalmával a kérdések és a közérdekű javaslatok írásban is benyújthatóak három nappal a közmeghallgatás időpontját megelőzően.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő  tárgykörökről a lakosságot a település hirdetőtábláin és a település honlapján kell tájékoztatni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a helyi képviselő-testület és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítésére, tárolására és kezelésére a Képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályozás az irányadó.

19. § (1) A Képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti lakossági fórum tartását

                  a) jelentősebb döntések előkészítése,

                  b) az állampolgárokkal, valamint társadalmi szervezetekkel való párbeszéd fenn-

tartása céljából.

(2) A lakossági fórum megtartásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A lakossági fórumra a közmeghallgatás szabályai az irányadóak, azzal az  eltéréssel, hogy jegyzőkönyv helyett feljegyzés készül.

20.§ (1) A közmeghallgatás és a lakossági fórum időpontjáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

1. A közmeghallgatás és a lakossági fórum helye a Művelődési Ház Nagyterme (Onga, Rákóczi u. 21.)
   

III. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

21. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre

      a) Pénzügyi Bizottság,

      b) Szociális és Egészségügyi Bizottság.

(2) A bizottságok elnökből és további 2-2 tagból állnak. Valamennyi bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

(3) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre ad hoc jellegű feladat ellátására.
Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig tart. Az ideiglenes bizottság nem képviselő tagjává lehetőség szerint olyan személyt kell megválasztani, aki a bizottsági feladatok végrehajtásában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkezik.[1]

(4) A bizottságok működésének feltételeit a Polgármesteri Hivatal tevékenységi kör  szerint illetékes köztisztviselője biztosítja.

22. § (1) A bizottságok a feladatkörükben:

a) döntenek a jogszabályokban feladat- és hatáskörükbe utalt ügyekben,

b) kezdeményezik, előkészítik, illetve véleményezik a nem általuk kezdeményezett

és [1] előkészített, de a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket, önkormányzati  rendelet-tervezeteket,

c) szervezik a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére és végrehajtására vonatkozó munkáját,

e) fejlesztési tervet, illetve koncepciót dolgozhatnak ki,

f) kezdeményezhetik valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

g) ellátják a Képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatot.

(2) A bizottságok a végzett tevékenységükről választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a Képviselő-testületnek.

(3) A bizottságok feladat és hatásköreinek részletes felsorolását a 1. melléklet[2] tartalmazza.

23. §  A bizottság ülésén tanácskozási joga van:

a) a jegyzőnek, aljegyzőnek,

b) a Polgármesteri Hivatal szakmailag illetékes köztisztviselőinek,

c) továbbá annak, akit a bizottság elnöke tanácskozási joggal meghívott.

24. § (1) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a bizottságok kötelesek a Képviselő-testület igénye szerinti időpontban, de naptári évente legalább egy alkalommal beszámolni a Képviselő-testületnek.

(2) A Képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet[1] tartalmazza.

25. § (1) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, továbbá egy tagja[1]  írja alá.

(2) A bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnökeés egy tagja írja alá. [2]

IV. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a képviselő

1. A polgármester

26. § (1)  A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester felelős a Képviselő-testület és szervei eredményes működéséért.

Ennek érdekében:

a) biztosítja a Testület demokratikus működését, a széles körű nyilvánosságot,

b) figyelemmel kíséri és segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját,

c) részt vesz a bizottságok ülésein, segíti munkájukat,

d)szervezi és irányítja a Képviselő-testület kapcsolattartását a megyei önkormányzattal és más települési önkormányzatokkal, képviseli a Képviselő-testületet,

e) gondoskodik a társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel való együttműködés folyamatosságáról,

f) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

g) meghatározza az alpolgármester részletes feladatait és koordinálja tevékenységét.

h) dönt a Képviselő-testület két ülése közötti időszakban olyan pályázatok

   benyújtásáról – továbbá aláírja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -,  amelyekhez önerőt nem kell biztosítani, azzal, hogy a döntéséről a Képviselő- testületet a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

(2)  A polgármester köteles a Képviselő-testület igénye szerinti időpontban, de naptári évente legalább egy alkalommal beszámolni a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskör gyakorlásáról. A polgármesterre Képviselő-testülettől átruházott hatáskörök felsorolását a 4. melléklet[1] tartalmazza.

(3) A polgármester hivatali munkaidőben (csütörtökön 10.00-16.00 óráig) fogadja az állampolgárokat panaszos és egyéb ügyeikben.

2. Az alpolgármester

27.§ (1) A Képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert (alpolgármestereket) választ.

(2) Az alpolgármester önkormányzati döntést csak a polgármestert helyettesítő jogkörében hozhat.

3. A képviselő

28. § (1) A képviselő főbb jogai a jogszabályokban foglaltakon túl, hogy

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk

    szervezésében, ellenőrzésében,

b) a jegyzőn keresztül betekintési joga van a Polgármesteri Hivatal munkájába,

c) a képviselő tiszteletdíjra jogosult, melyet külön önkormányzati rendelet állapít

    meg.

(2)  A képviselő főbb kötelessége, hogy

                a)  képviselje választóinak érdekeit,

                b) magatartásával méltó legyen megbízatására,

                c) legjobb tudása szerint részt vegyen a képviselő-testület munkájában,

                d) távolmaradását előzetesen bejelentse a polgármesternek, a bizottság elnökének,

                e) esküjéhez híven a tudomására jutott titkokat megőrizze.

 f) bejelentse – a döntéshozatal előtt – a személyes érintettségét, amennyiben az

    ügy őt, vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti.

(3) A képviselő fogadóórát szervezhet a Polgármesteri Hivatal épületében, ehhez  segítséget a jegyzőtől kérhet.

(4) Amennyiben a képviselő a (2) bekezdés f) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a bejelentés elmulasztásától számított 1 hónapig tiszteletdíjának 25 %-kal csökkentett összegére jogosult.[1]

V. fejezet

A Polgármesteri Hivatal

29. § (1) A Polgármesteri Hivatala hivatalos elnevezése:  Ongai Polgármesteri Hivatal

               Székhelye: 3562 Onga, Rózsa u. 18.

(2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervként működik, és ellátja a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó feladatokat.

(3) A Polgármesteri Hivatal a jogszabályok és a belső szabályzatai alapján látja el feladatait.

(4) A Polgármesteri Hivatal munkarendje hétfőtől csütörtökig 7.30 -16.00 óráig, pénteken 7.30 -13.30 óráig tart.

(5) A Polgármesteri Hivatal feladatainak és szervezeti tagozódásának részletezését, valamint ügyfélfogadási rendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amely a 3. függeléket[1] képezi.

VI. fejezet

A jegyző, az aljegyző

30. § (1) A jegyző:

a) vezeti a Polgármesteri Hivatalt, továbbá gondoskodik a Polgármesteri Hivatal működésével összefüggő feladatok ellátásáról,

b) gondoskodik az önkormányzat, valamint a Képviselő-testület és szervei működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c) dönt  a  [1] hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti ,[2]  ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a legmagasabb besorolású köztisztviselő látja el.[3]

VII. fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

31. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről két fordulóban tárgyal.

a./ Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, továbbá az önkormányzat kötelező és szabadon választott feladatainak elemzése alapján a Képviselő-testület gazdasági koncepciót alkot, melyben

-   számításba veszi a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit;

- meghatározza a kiadási szükségleteket, valamint azok célszerű és gazdaságos

teljesítésének alternatíváit; és

- egyezteti a szükséges igényeket és célkitűzéseket a számításba vehető

lehetőségekkel.

b./ A második fordulóban tárgyalja a Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét.

(2) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel. A jegyző az egyeztetések írásban rögzített eredményét a rendelettervezettel együtt átadja a polgármesternek, aki a jelzett dokumentumokat - a bizottsági elnökök megkeresése útján – a  Pénzügyi, Szociális és Egészségügyi Bizottság elé terjeszti.

32. § Az önkormányzat vagyonát, annak hasznosítását, és az azzal való rendelkezés feltételeit külön rendelet szabályozza.

33. § A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel, valamint - szerződés alapján - külső szakmai szervezet szolgáltatásának igénybevételével biztosítja.

VIII. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

34. §    A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét külön rendeletben szabályozza.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

35. §      Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon[1] lép hatályba.

36. §   Hatályát veszti az Onga Város [1]Önkormányzata Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete a 13/2011.(VIII. 24.) önkormányzati rendeletet, a 8/2012. (IV. 18.) önkormányzati rendelete és a 10/2012.(V. 16.) önkormányzati rendelete.