Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV.3.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a közterületek rendjéről
Hatályos: 2024. 07. 05Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV.3.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a közterületek rendjéről
Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás Sárospatak Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelet 5. mellékletének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörben eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével, továbbá a 29/A. §-ában meghatározott társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények figyelembe vételével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. §1 (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Sárospatak Város közigazgatási területén minden természetes és jogi személyre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
b)2 Sárospatak Város közigazgatási területén, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint közterületnek minősülő területre
c) egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
d) a b)-c) pontokban meghatározott ingatlanokon – a jogszabályok által nem kötelező jelleggel előírt – mobil és immobil felépítményekre, berendezésekre, hirdetésekre.
(2) Sárospatak Város Önkormányzata tulajdonában álló közterületeknek filmforgatás célú használatára vonatkozóan ezen rendelet rendelkezéseit a filmforgatási célú közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása tekintetében:
1. használaton kívüli gépjármű: az üzemképtelen, a roncs-, továbbá az elhagyott gépjármű;
1.1. üzemképtelen gépjármű: üzemképtelennek minősül minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, továbbá az is, amely baleset folytán megsérült;
1.2. roncs gépjármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálta, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésre már alkalmatlan;
1.3. elhagyott gépjármű: minden olyan közúti közlekedésre alkalmas és hatósági jelzéssel rendelkező jármű, amelynek tulajdonosát, üzembentartóját, használóját nem lehet megállapítani, és amelyet bármely okból a közterület-felügyelet jelzésétől, vagy az elhagyott jármű észlelésére vonatkozó bejelentéstől számítva a közterületen legalább hat hónapot meghaladóan úgy tárolnak, hogy azzal a forgalomban nem vesznek részt, és közterület- használati engedéllyel nem rendelkeznek;
2. haszonállat: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 96. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint
3.3 helyi rendezvények: Augusztus 20.-ához kapcsolódó rendezvények, CRESCENDO Nemzetközi Művészkórus Fesztivál, DIXIELAND BLUES Fesztivál, Kispataki Bogrács és Grillparti, Lakótelepi Napok, Múzsák Dicsérete Fesztivál, Ostromhétvége, Pünkösdi Gyermektánc Fesztivál, Sárospataki Bornapok rendezvénye, Szent Erzsébet napi rendezvények, Újtelepi Napok, Végardói Napok, Zempléni Fesztivál;
3a.4 helyi kiemelt rendezvény: olyan, Sárospatak Város közigazgatási területén belül szervezett rendezvény, amelyet a nyomtatott formában, valamint város honlapján megjelentetett hivatalos eseménynaptár ekként megjelöl
4.5 hirdető berendezés: a hirdetmény megjelenítésére szolgáló hordozó eszköz, annak kialakításától, anyagától, méretétől, elhelyezési módjától függetlenül továbbá a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés
5. idényjellegű árusítás: közterületen zöldség-gyümölcs (különösen: hagyma, burgonya, dinnye, palánta) 60 napot meg nem haladó szezonális árusítása, fenyőfa árusítása;
6. környezetbe illő kialakítás: olyan műszaki megoldás, mely alkalmas Sárospatak városképének, megőrzendő épített értékeinek védelmére, természetes anyagokból és előzetesen jóváhagyott kivitelben készült, ideértve a Polgármesteri Hivataltól bérelhető egységes pavilonokat is;
7. közhasználatú zöldterület: a város belterületén lévő és az önkormányzat tulajdonát képező közterületnek minősülő közpark, lakó-, üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbteleknek közkert (játszó-, pihenőkert) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik; közutat, járdát szegélyező, illetőleg közúti forgalmat irányító, vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület, utcai fasor, játszótér, valamint azok a területek, amelyeken a fásítás, parkosítás már megkezdődött
8.6 közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában meghatározott terület;
9. közterület eredeti állapota: a közterület használatának, igénybevételének megkezdésekor fennálló állapot;
10. közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása;
11. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz;
12.7 választási plakát: a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-a szerinti plakát
12a.8 vendéglátó-ipari előkert (terasz): a vendéglőhöz közvetlenül kapcsolódó olyan közterület, ahol a vendéglátó egységek üzemeltetői az üzlet előtt a homlokzat hosszában, szezonális jelleggel, a gyalogos közlekedés részére legalább 1,5 m széles gyalogos sávot meghagyva, kizárólag környezetbe illő kialakítású asztalokat, székeket, ezek fölé napellenzőt, megfelelő elkerítést, vagy dísznövényeket helyezhetnek el
13. védett fürdőövezet: a Végardói Fürdő Herceg utca – Virág utca–Szalontai utca közötti – szakasza és a Határ utca – Suta-patak közötti, 1116-1117. helyrajzi számú közterület;
14.9 védett gyalogosövezet: az Eötvös utca Comenius és József Attila utca közötti, az Ady Endre teret is magába foglaló díszburkolattal ellátott szakasza. (Főtér);
15.10 városi hirdetőtábla: a Sárospatak Város Önkormányzata tulajdonában álló, a következő helyeken található hirdetőtáblák:
15.1. Apróhomok tanya 11.
15.2. Apróhomok tanya, az apróhomoki bolt előtt
15.3. Bercsényi utcai játszótér mellett
15.4. Déryné utca Zrínyi utca sarok (Lakótelep)
15.5. Dorkó dűlő 41. (Dorkó, volt ÁFÉSZ bolt előtt)
15.6. Esze Tamás utca Wesselényi út sarok
15.7. Gárdonyi Géza úti bolt előtt
15.8. Halászhomok tanya, a halászhomoki buszmegálló mellett
15.9. Kassai út Dobó Ferenc út sarok
15.10. Kassai út Móra Ferenc utca sarok
15.11. Mátyás király út 19.
15.12. Páterhomok tanya, a páterhomoki autóbuszmegállóban
15.13. Rákóczi út 3. szám előtt
15.14. Rákóczi út 33. szám előtt
15.15. Szent Erzsébet utca Urbán György köz sarok
15.16. Szent József utca Komáromi János utca kereszteződésében
15.17. Zrínyi utca Sport utca sarok
A közterület rendeltetéstől eltérő használata
3. § A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.
3. A közterület-használat jogcímei
4. § Közterület-használati engedélyt kell kérni a közterület:
1. kereskedelmi és vendéglátó célú igénybevételéhez:
1.1. árusító és egyéb fülke (különösen: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére;
1.2. idényjellegű, alkalmi és mozgó árusításra;
1.3. mozgóbolt üzemeltetésére;
1.4. üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra;
1.5. kiállítás, vásár, alkalmi vásár céljára;
1.6. könyvárusítás céljára;
1.7. bringó kölcsönző üzemeltetésére;
1.8. mutatványos tevékenység céljára;
1.9. cirkuszi tevékenység végzésére;
1.10. forgalom elől elzárt területen üzletekbe történő szállítás céljára;
1.11. rikkancs típusú árusításra;
1.12. vendéglátó-ipari előkert céljára;
1.13. a piac eladóterének időszakos kiterjesztése kapcsán;
2. reklám- és hirdetési célú igénybevételéhez:
2.1. a közterületre nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető, (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, továbbá cég- és címtábla elhelyezésére,
2.2. önálló hirdető-berendezés telepítésére;
2.3. reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolásához;
2.4. mozgó, gyalogos reklámtevékenységre;
2.5. a közterületre jogszerűen - hozzájárulás alapján - kihelyezett bármilyen építményre, vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyíltszerkezetű elárusító pultra vagy építési vagy egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez;
2.6. a légtérben kifüggesztett transzparens (molinó) elhelyezésére csak helyi vagy regionális jelentőségű non-profit orientált célra (különösen kulturális, sport, egyházi, jótékonysági rendezvény tekintetében);
3. építési és karbantartási célú igénybevételéhez:
3.1. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére;
3.2. építőipari gépek (különösen daruk, felvonók, mixerek) munkavégzésére;
3.3. helyi közutak, járdák építési területként történő igénybevételéhez – helyi közút teljes lezárása esetén négyszeres szorzót kell alkalmazni;
4. gépjárműtárolással, várakozóhelyek megváltásával kapcsolatos igénybevételéhez
4.1. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára;
4.2. tehergépjármű közterületen történő tárolásához kivételesen indokolt esetben;
4.3. tartós jellegű járműtárolásra (lakókocsi, használaton kívüli járművek esetében);
4.4. közút területén kívül ideiglenes parkolók létesítésére;
4.5. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség kialakítása céljából;
5. szolgáltató tevékenység kapcsán történő igénybevételéhez
5.1. postai levélszekrény, automaták elhelyezésére;
5.2. postai előszállító ládákra;
5.3. javító- szolgáltató tevékenységre, portrérajzolásra;
6. egyéb célú igénybevétele esetén
6.1. sport- és kulturális rendezvények, egyházi rendezvények céljára;
6.2. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, ha az 1,1 m3 űrtartalomnál nagyobb, vagy nem szabványos hulladékgyűjtő edény, és ha az elhelyezés más módon nem lehetséges
6.3. alapzatos zászlórúd, és köztárgyak (különösen pad, figyelmeztető- és tájékoztató táblák) elhelyezésére,
6.4. közhasználatra még át nem adott közterületnek (különösen meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására,
6.5. közterületi zenés rendezvényekre erősítő berendezés használata esetén [22.00 és 07.00 óra között külön engedély szükséges],
6.6.11 Egyéb, az előzőekbe nem sorolt anyagok, tárgyak tárolása (Például: tüzelőanyag)
4. Mentesség a közterület-használati engedély alól
5. § Nem kell közterület-használati engedély:
1. a közterületen üzemzavar elhárítási munkálatokhoz;
2. üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés (fényreklám), cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be;
3. tüzelő-, egyéb anyag vagy tárgy, építőanyagok, továbbá építéshez szükséges segédeszközök közterületen történő tárolásához, ha az a 48 órás időtartamot nem haladja meg;
5. A közterület-használati engedély kiadásának tilalma
6. § Nem adható közterület-használati engedély:
1. közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához;
2. vállalkozó vagy magánszemély részére jármű javítására és tehergépkocsi tartós tárolására;
3. teher- és különleges járművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére I. díjövezetben még különösen indokolt esetben sem;
4. környezeti ártalmakkal járó tevékenység gyakorlására;
5. környezetbe nem illő kialakítású pavilonokra, árusítófülkékre;
6. az engedély hatályának lejártától számított 2 évig olyan engedélyesnek, aki fizetési kötelezettségének az első póthatáridő leteltéig sem tesz eleget;
7. e rendeletben meghatározott védett fürdőövezetre;
8.12 a védett gyalogosövezetben: zöldség-gyümölcs, fenyőfa, árusítására, valamint olyan létesítmények, elárusító fülkék elhelyezésére, amelynek rögzítése a burkolat bontásával, átalakításával, megmunkálásával jár, és a szállításához szükséges gépjármű össztömege a 3.5 tonnát meghaladja.
6. A közterület-használati engedély időbeli korlátai
7. § A közterület használata:
1. visszavonásig – határidő nélkül,
2. ideiglenes jelleggel meghatározott időre, vagy
3. a feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető.
8. § A polgármester, ha azt a beérkező kérelem alapján indokoltnak tartja, a 4. §-ban felsorolt eseteken túlmenően is engedélyezhet közterület-használatot.
A közterület-használat engedélyezése
7. Az engedélyező hatóság
9. § Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munkával kapcsolatban szükséges, a jogerős építési engedélyben foglaltak alapján kerül kiadásra a közterület-használati engedély.
10. § A képviselő-testület a közterület-használattal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.
11. § A közterület-használat mértékének és módjának ellenőrzése az engedélyező hatóság mellett az önkormányzat által megbízott személy vagy szerv feladata.
8. Az engedély iránti kérelem
12. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az erre vonatkozó engedélyt az építési (létesítési) engedély kérelem benyújtása előtt az építtetőnek kell beszereznie.
(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.
(4) Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás céljára közterület-használati engedély az országos ünnepeken túl a helyi ünnepek kezdetét megelőző 20. naptól kezdődő időszakra adható.
(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok) beszerzését.
(6)13 A közterület-használati engedély iránti kérelmet a közterület tényleges használatát legalább 8 munkanappal megelőzően kell benyújtani.
13. § Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
1. az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (telep-) vagy székhelyének címét,
2. a közterület-használat célját és időtartamát,
3. a közterület-használat helyének, helyrajzi szám szerinti pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését,
4. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. iparjogosítvány, működési engedély, őstermelői igazolvány, stb.) másolatát,
5. a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben résztvevő tagok, családtagok, alkalmazottak, megbízottak nevét és lakcímét,
6. a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének, a terület tisztán tartásának módját.
14. § A közterület-használati engedély megadásához az engedélyező hatóság – fix telepítésű létesítményeknél – bekérhet 2 db 1:1000 vagy 1:500 méretarányú helyszínrajzot, amely feltünteti a területen található létesítményt, köztárgyat és úttartozékot, közművek nyomvonalát, valamint a zöldleltárt.
9. Az engedély megadása
15. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi rendeleteket, építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, közegészségügyi, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. iparjogosítvány, működési engedély, mutatványos berendezések műszaki érvényessége) fennállását is.
(2) A közterület időszakonként megismétlődő használatára (pl. gyümölcs- és zöldségárusítás, göngyöleg elhelyezése céljára) esetenként legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni.
(3) A közterületen árusítható termékek körét a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 5. melléklete határozza meg.
(4) Ha egy adott közterület használatára ugyanazon a napon több kérelmet is benyújtanak, akkor azt, érkezési sorrendben kell elbírálni.
16. §14 (1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos határozatot a kérelem benyújtásától számított 8 munkanapon belül kell meghozni.
(2) Az engedélyező a közterület-használati engedélyben köteles a használat feltételeit rögzíteni.
(3) Az engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.
17. § Építőanyag tárolására közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a telken belüli tárolásra nincs alkalmas hely. Nem minősül alkalmas területnek a gyümölcsös, szőlővel betelepített terület.
18. § Épületnek és építménynek nem minősülő, járműtárolásra is felhasználható sátor elhelyezése közterületen nem engedélyezhető.
19. § (1) Az I. területi övezetben ömlesztett építőanyag csak kalodában, építési törmelék csak konténerben tárolható. (A területi övezeteket az 1. melléklet tartalmazza.)
(2) Tehergépjármű tárolására, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyöleges elhelyezése, árukirakodás, mutatványos tevékenység gyakorlására, cirkuszi előadás tartására engedély csak a II. területi övezetre adható.
(3) A részletes rendezési tervben szereplő területhasznosítás megvalósításáig a terület ideiglenes eltérő célú használatára – több jelentkező esetén – az az igénylő jogosult, aki azt elsőként nyújtotta be.
(4) A városban megtartott kulturális rendezvények kivételével az I. területi övezetben mozgóbolt vagy a környezetbe nem illő kialakítású árusítóhely nem engedélyezhető.
20. §15 (1) A vendéglátó-ipari előkert környezetbe illő kialakításának megítéléséhez – ideértve az engedélyezett méretű hirdetőtáblát is – a városi főépítész véleményét be kell szerezni.
(2) A vendéglátó-ipari előkert közúttal közvetlenül érintkező oldalát a közúttól el kell keríteni.
(3) A vendéglátó-ipari előkert nyitva tartását az engedélyben szabályozni kell, ez azonban legfeljebb 22.00 óráig engedélyezhető.
(4) A vendéglátó-ipari előkertben zeneszolgáltatás tilos, zenés rendezvény nem tartható.
(5) A közérdek sérelmére okozott, a köznyugalmat súlyosan vagy rendszeresen zavaró tevékenység esetén a közterület-használat megszüntethető.
(6) Vendéglátó-ipari előkertre kiadott közterület-használati engedély alapján a közterület használója jogosult a vendéglátó-ipari előkerten belül vagy az előkert kerítésére külön díj felszámolása nélkül egy darab, a vendéglátással kapcsolatos hirdetést tartalmazó 1 m2-nél nem nagyobb reklámtábla elhelyezésére.”
10. Az engedély tartalma
21. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
1. az engedélyes nevét és állandó lakóhelyének, nem természetes személy esetén székhelyének, (telephelyének) címét, elérhetőségét;
2. a közterület-használat célját és jellegét (állandó vagy ideiglenes); ideiglenes jellegűnél azt a feltételt vagy időpontot is, ameddig az engedély hatályos;
3. a közterület-használat helyét, módját, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
4. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
5. az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
6. a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját
7. a jogorvoslat lehetőségét és módját,
8. a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj, stb.) viselésének és megfizetésének módját.
(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.
(3)16 Az árusításra kiadott közterület-használati engedélyekben azt is elő kell írni, hogy a kiadott engedély a Nemzeti ünnepeken, és a helyi rendezvényeken való árusításra nem jogosítanak. Arra külön engedély szükséges.
22. § Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben
1. - szükség szerint - elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,
2. amennyiben a járdát teljes szélességben el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.
23. § Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműről történik.
24. § A közterület-használati engedély megadását vagy megtagadását közölni kell:
1. az engedélyessel,
2. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
3. élelmiszer-árusítás esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Szerencsi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetével, továbbá
4. a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervezettel.
11. Az engedély hatálya
25. § (1) A közterület-használati engedély hatálya megszűnik:
1. meghatározott idő elteltével;
2. megállapított feltétel bekövetkeztével;
3. a jogosult halálával, jogi személy – jogi személyiséggel nem rendelkező társaság – esetében jogutód nélküli megszűnésével;
4. ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatálya megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti;
5. a közterület-használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással;
6. az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.
(2) Az (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott esetben a tulajdonos önkormányzat a közterület-használati engedély érvényének megszűnésére 30 napos határidőt állapít meg.
(3) Megszűnik az engedély hatálya a bejelentés időpontjától akkor is, ha a jogosult bejelenti az önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült okból – felhagy.
(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek – különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
(5) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.
(6) A közterület-használat megszűnését követő 3 napon belül a közterület-felügyelők ellenőrzik az eredeti állapot helyreállítását és az ellenőrzés megállapításától függően a szükséges intézkedéseket megteszik.
A közterület-használati díj
26. § (1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni. A díjat a közterület tulajdonosa, a közforgalom céljára megnyitott magánterület tulajdonosa állapítja meg.
(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.
12. A közterület-használati díj számítása
27. § (1) A közterület-használati díjat e rendelet 2. mellékletében foglalt díjtételek alapulvételével kell megállapítani, legalább nettó 1.500,- Ft összegben, egyszeri alkalomra adott engedélyben.
(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló - szerkezet (ponyva, tető) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.
(3) Hirdetőtábla és hirdető-berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.
(4) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(5) Kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterületet egységesen egy négyzetméternek kel tekinteni.
(6) Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása idejére az egyébként irányadó közterület-használati díj állapítandó meg.
(7)17 Helyi kiemelt rendezvény esetén a fizetendő közterület-használati díjat az egyébként irányadó díjszabás tízszeresében kell megállapítani, azzal, hogy az igénybe vett terület használatáért fizetendő díj nettó húszezer forintnál alacsonyabb nem lehet.
13. A közterület-használati díj megfizetése
28. § (1) Az éves díjat a tárgyév január 15. napjáig egy összegben, a negyedéves díjat a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig, a havi díjat a tárgyhó 15. napjáig kell megfizetni a hivatal által kibocsátott számla alapján. A napi díjat a közterület-használatot megelőző munkanapon kell befizetni a hivatal pénztárába.
(2) Éves díjfizetési kötelezettség kerül megállapításra a visszavonásig – határidő nélkül -kiadott közterület-használat esetén, ha a havi közterület-használati díj nettó összege nem éri el az 1.500,- Ft-ot.
(3) Negyedéves díjfizetési kötelezettség kerül megállapításra a visszavonásig – határidő nélkül – kiadott közterület-használat esetén, ha a havi közterület-használati díj nettó összege meghaladja az 1.500,- Ft-ot.
(4) Tartós közterület-használat esetén, amennyiben az egy hónapra megállapított közterület-használati díj a nettó 10.000,- Ft-ot meghaladja, engedélyes kérelmére a díj havi részletekben is fizethető.
(5) A díj előírt határidőre történő be nem fizetés esetén a rendelet a 36. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(6) A polgármester részletfizetési kedvezményt adhat, ha engedélyes igazolja, hogy a díj egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene számára.
29. § (1) A közterület-használati díj fizetése történhet:
a) készpénzben, Sárospatak város Polgármesteri Hivatala pénztárába
b) a Sárospatak város Polgármesteri Hivatala által kiadott átutalási postautalványon
c) átutalással az Önkormányzat 11734169-15350095. számú átutalási számlájára.
(2) A közterület-használati díj befizetésének ellenőrzéséről és behajtásáról a polgármester a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodáján keresztül gondoskodik.
30. § (1) A nem önkormányzati tulajdonban lévő, de közforgalom számára megnyitott területek használati díja a terület tulajdonosát illeti, – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a használatához engedély kiadása szükséges.
(2) A közterületen, nem önkormányzati tulajdonban lévő közterületi tárgyakon elhelyezett hirdetések– az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közterület-használati engedélyhez kötöttek és díjfizetési kötelezettség alá esnek, függetlenül a tulajdonosnak fizetendő egyéb díjaktól.
31. §18 (1) Az I. övezetben a zöldterületekre, engedélyezett közterület-használat díjának mértékét 1,5-es szorzóval kell megállapítani.
(2) A védett gyalogosövezetben az I. területi övezet díjtételeit 1,5-es szorzóval kell megállapítani.
(3) A III. díjövezetben megállapított közterület-használati díj, az I. övezet díjainak húsz százaléka.
14. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
32. § Nem kell a közterület-használati díjat fizetni:
1. a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért;
2. a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért;
3. a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért, (ideértve a menetrend szerint végzett tömegközlekedést);
4. a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért;
5. a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, szökőkutak, vízmedencék és más köztárgyak elhelyezéséért;
6. a fegyveres erők, fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért;
7. azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély, vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen;
8. önkormányzati és országgyűlési képviselői választások jelöltjeinek a kampány időszaka alatti hirdetéseire;
9. kifejezetten közérdekű sport, kulturális vagy jótékonysági rendezvényekhez.
33. § (1) A polgármester a díj fizetésének kötelezettsége alól, kérelemre felmentést adhat:
a) ha a közterület használatára tartós közérdek,
b) adomány-gyűjtés, vagy jótékony célú rendezvény céljából kerül sor, feltéve, hogy az a település kulturális és szociális érdekeinek megfelel, és nem kapcsolódik hozzá kereskedelmi tevékenység
c)19 különleges jogrend idejére, a 4. § 2. pontjában és 4. pont 4.1. alpontjában meghatározott esetekben, ha azokra üzleti tevékenység folytatása céljából került sor, és az üzleti tevékenységet a különleges jogrend idejére szüneteltetik.
(2) Abban az esetben, ha a közterületi építési munka végzése miatt a közterületi értékesítés vagy a kereskedelmi tevékenységből képződő bevétel csökkenése várható, a 2. mellékletben meghatározott díjat a polgármester átruházott hatáskörében legfeljebb 50%-al csökkentheti.
(3)20 A polgármester a díj fizetésének kötelezettsége alól, kérelemre 30 %-os mértékben felmentést adhat különleges jogrend idejére, a 4. § 2. pontjában és 4. pont 4.1. alpontjában meghatározott esetekben, ha azokra üzleti tevékenység folytatása céljából került sor, és az üzleti tevékenységet jogszabály korlátozta.
34. § Vállalkozások beindítása érdekében az újonnan beinduló vállalkozások önálló hirdetésének kihelyezése az első hat hónapban díjmentes.
35. § A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja.
A közterület-használat megszüntetése
15. A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása
36. § (1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani.
(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.
(3) Ha az engedélyes a közterület használatát az engedélyben feltüntetett határidő lejárta előtt meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak 15 nappal korábban írásban bejelenteni.
(4) Az engedélyező hatóság a (3) bekezdésben foglalt megszüntetés tényéről 8 napon belül értesíti a közterület-használati díj kezelésével megbízott irodát.
(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(6) Ha a közterület-használat a (2) vagy (3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
(7) Az engedélyhez kötött közterület-használat a jogerős engedélyben szereplő határidőn belül, csak időarányos díjfizetéssel mondható fel.
16. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
37. § (1) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(2) A közterület engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő használata esetén – a ténylegesen használt időtartamra – az egyébként irányadó közterület-használati díj állapítandó meg.
(3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.
38. § (1) Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen, vagy azt a tulajdonos nem szállítja el. Utóbbi esetben a költségek a tulajdonost terhelik.
(2) Engedélykérelem beadása, vagy a terület elhagyására szóló kötelezés megfellebbezése a terület használatára nem jogosít.
17. Közterület helyreállítása
39. § (1) Az engedélyes által igénybevett közterületek eredeti állapotba történő helyreállítását, az engedély érvényességi idejének lejártát – visszavonását – követően, 3 napon belül az engedélyes, az érvényben lévő műszaki szabványok, hatályos jogszabályok és irányelvek figyelembevételével saját költségén köteles elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén, az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatosan felmerülő költségek engedélyest terhelik.
Használaton kívüli gépjárművekre vonatkozó rendelkezések
18. A gépjárművek közterületi tárolásának szabályai
40. § (1) Jelzőtáblával főútvonalként megjelölt főútvonalon használaton kívüli gépjármű nem tárolható.
(2) Az üzembentartó használaton kívüli gépjárművét saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.
(3) Ha a gépjármű csupán azért minősül használaton kívülinek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, közterületen nem tárolható.
(4) A használaton kívüli gépjárműveket azok tulajdonosa saját ingatlanán, vagy bérleményén köteles tárolni.
41. § (1) Mellékútvonalon használaton kívüli gépjármű – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig tárolható.
(2) A közterület-használati engedélyt az üzembentartó vagy a tulajdonos kérheti.
(3) A gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa az (1) bekezdés szerint tárolt járművek esetében köteles nevét, címét a közterület-használati engedély másolatát a járművön jól látható helyen (a szélvédőüveg mögött) elhelyezni.
(4) Vállalkozási célra használt 3500 kg össztömeget meghaladó gépjármű a város I. és II. övezeteiben közterületen nem tárolható.
19. A tiltott helyen várakozó és a használaton kívüli gépjárművek elszállítása
42. § (1) A használaton kívüli gépjármű hatósági elszállítása előtt az Önkormányzat illetékese írásban felszólítja az üzembentartót (tulajdonost) gépjárművének közterületről 3 napon belül történő eltávolítására.
(2) A szabálytalan elhelyezés miatt baleseti veszélyt jelentő, vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó, a közterületen tárolt használaton kívüli gépjárműveket a rendőrhatóság, az Önkormányzat, az erre felhatalmazott vállalkozóval a Polgármesteri Hivatal Kommunális Szervezete telephelyére tárolás céljából elszállíttatja.
(3) Hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező gépjármű esetében, ha az üzembentartó (tulajdonos) kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnali hatállyal elszállítható.
(4) A hatósági elszállításnál a gépjármű műszaki állapotát az Önkormányzat képviselője – szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg és erről jegyzőkönyvet, továbbá videó vagy fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a gépjárművön, járműben talált tárgyakat is.
43. § (1) Tároló hely fenntartásáról az Önkormányzat által kijelölt szervezet gondoskodik.
(2) Az Önkormányzat az elszállítás napjától számított 15 napon belül az üzembentartót, vagy a tulajdonost írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállíttassa el.
44. § (1) A hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező, továbbá az elszállítás napjától számított 30 nap elteltével ki nem váltott használaton kívüli gépjárműveket az Önkormányzat által megbízott szervezet értékesítheti.
(2) A gépjárművek és azokon lévő tárgyak felhasználására és értékesítésére a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó szabályai az irányadók.
(3) Az üzembentartó vagy tulajdonos jogosult az elévülési időn belül az értékesítés során befolyt és az Önkormányzat, illetve az általa megbízott szervezet, költségeivel csökkentett összegre vonatkozó igényeit érvényesíteni, illetve a többletköltséget megtéríteni, amennyiben a tulajdonjog igazolást nyer.
45. § (1) Kiépített parkolóhelyre árusítás vagy egyéb tárolási célból csak indokolt esetben adható engedély.
(2) Kiépített parkolóhely használata, forgalmi engedéllyel rendelkező személygépjármű elhelyezése céljára egy évnél hosszabb időre is engedélyezhető.
A Közterületen tartandó rendezvényekre vonatkozó rendelkezések
46. § (1) Közterületen rendezvény megtartására csak abban az esetben adható közterület- használati engedély, ha a kérelemben az alábbi adatok szerepelnek:
1. a főrendező személye, aki a rendezvény egészéért teljes felelősséggel tartozik;
2. résztvevők száma (minden 50 fő után 1 fő rendezőt kell biztosítani);
3. a rendezvényt reklámozó táblák, transzparensek kihelyezésének helye.
4. a rendezvény jellegéből adódó, szükséges technikai igények felsorolása, azok biztosítási forrásának megjelölése.
(2) A rendezvény teljes ideje alatt és az azt követő egy óra időtartamáig a rendezők kötelesek biztosítani a rend betartását, és a rendezvény helyszínéről történő kulturált elvonulást. A rendezőknek meg kell akadályozni a szándékos rongálásokat.
(3) A rendezvény területének folyamatos tisztán tartásáról a rendező köteles gondoskodni megfelelő számú szeméttároló kihelyezéseivel, azok állandó ürítésével.
(4) Az igénybe vett területeket és az elvonuló útvonalakat a rendezvényt követő nap 6.00 óráig a rendeltetésnek megfelelő állapotba kell visszaállítani. A kérelem benyújtásával egy időben a terület takarítását végző vállalkozóval kötött – az e bekezdésben leírtak elvégzésére vonatkozó – szerződést be kell mutatni.
(5) A rendezvény ideje alatt az illemhelyek üzemeltetését a rendezőnek kell biztosítania.
(6) Az elvonulás biztosítására, az útvonalak tisztántartására, rongálások megakadályozására vonatkozó szabályok a nem közterületen megtartott rendezvények szervezőire is vonatkoznak.
(7) A rendezvény megtartásához szükséges szakhatósági (különösen: rendőrség, tűzoltóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szerencsi, Bodrogközi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Tokaji Kistérségi Népegészségügyi Intézetével, útkezelő) engedélyek vagy hozzájárulások beszerzése az engedélyező feladata, melynek költségeit kérelmező viseli.
(8) A rendezvény ideje alatt hangosító berendezések használatára a környezeti zaj-, és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban meghatározottak irányadók.
(9) Közterületi rendezvényt legfeljebb 22.00 óráig lehet tartani. Egyedi igény alapján – kivételesen – a polgármester az időbeli korlátozástól eltekinthet.
(10) Amennyiben a rendezvény
a) egész vagy több napos időtartamú, vagy
b) út vagy egyéb közterület lezárását teszi szükségessé, vagy
c) járművek vagy gyalogosok forgalmát akadályozza,
a közterület-használati engedély iránti kérelmet a rendezvény kezdetének időpontja előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.
A közhasználatú zöldterületek használatára vonatkozó rendelkezések
20. Zöldterületek használata
47. § (1) A közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon – állaguk sérülése nélkül – mindenki ingyenesen használhatja.
(2) A közhasználatú zöldterületek rendeltetésétől eltérő használatát a polgármester engedélyezheti (különösen rendezvény, vásár céljára).
(3) A közhasználatú zöldterületet, építkezés céljából igénybe vevőnek kötelessége az építés során megmaradó fák, cserjék és zöldterületek védelme.
(4) Ha a közhasználatú zöldterület rendeltetéstől eltérő – engedélyezett – használata folytán a rajta lévő növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések károsodása, megsemmisülése esetén a jogosított saját maga vagy megbízottja útján köteles a pótlásról, helyreállításról gondoskodni. Ennek elmulasztásakor köteles a pótlás költségeit megtéríteni.
(5) A térítés összege: a megsemmisült növényzet és tárgyak bekerülési költsége, az ültetés költsége és a beállítási időben felmerülő (fáknál 5 év, cserjéknél 3 év, füves terület esetén 1 év) fenntartás költségei.
(6) A növényzet pótlása során minden kivágott
1. fa 50 centiméter magasságban mért törzskerületének megfelelő fát vagy fákat kell telepíteni,
2. cserje helyett legalább két darab cserjét kell ültetni,
3. egyéb növényzet pótlásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegyző előírásai szerint kell gondoskodni.
(7) A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni.
21. Zöldterületen tiltott tevékenységek
48. § A közhasználatú zöldterületen tilos:
1. olyan tevékenység folytatása, magatartás tanúsítása, mely mások nyugalmát, pihenését zavarja (pihenőhelyeken, kisgyermekek részére fenntartott helyeken labdázni, 22.00 óra után hangoskodni, lármázni);
2. virágok, egyéb növények szedése, csonkítása, fákon hirdetés kifüggesztése, fák ágainak letörése;
3. járművel közlekedni, várakozni;
4. 14 éven aluli gyermekek részére készült labdapályákat, játszótereket és azok felszerelését felnőtteknek használni,
5. síkosság-mentesítési keverék vagy azzal leszórt hó elhelyezése;
6. engedély nélkül rendeltetéstől eltérő célú használat (árusítás, felbontás, építési törmelék lerakása);
Választási plakátok városi hirdetőtáblán történő elhelyezése
48/A. § Városi hirdetőtáblán a választási plakátok elhelyezéséhez Sárospatak Város Önkormányzata előzetesen hozzájárul.
Záró rendelkezések
49. §22 A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
50. § E rendelet betartásának ellenőrzéséről, a feladatok végrehajtásáról a polgármester, a Hivatal munkaszervezetén keresztül gondoskodik.
51. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a közterületek rendjéről szóló 18/2012. (X. 31.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépéskor még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) A rendelet hatálya a díjváltozás tekintetében, a visszavonásig – határidő nélkül – kiadott közterület-használat esetén a rendelet hatályba lépését követő részére is kiterjed.
52. § Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
Az 1. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (IX. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014. (VIII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 3. pontja a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (X. 08.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 3a. pontját a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 4. pontja a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 01.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 8. pontja a Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 12. pontja a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 01.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 12a. pontját a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 14. pontját a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (X. 08.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § 15. pontját a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 01.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 4. § 6. pont 6.6. alpontját a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (X. 08.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 6. § 8. pontját a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (X. 08.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 12. § (6) bekezdését a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2015. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 16. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2015. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdését a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (X. 08.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 27. § (7) bekezdését a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 31. § a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (X. 08.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdés c) pontját a Sárospatak Város Önkormányzat Polgármesterének 9/2020. (IV. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 33. § (3) bekezdését a Sárospatak Város Önkormányzat Polgármesterének 9/2020. (IV. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A VIII/A. Fejezetet a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 01.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 49. § a Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § – 1. mellékletével megállapított szöveg.