Tiszaladány Község Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁKRÓL ÉS TÁMOGATÁSOKRÓL

Tiszaladány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében,  32. § (3) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, 33. cikk (1) bekezdésében,Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 25.§ (3) bekezdés bb) pontjában és a 140/R.§-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a szociálisan rászorult személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében – Tiszaladány Község Önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével – meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit.

 A rendelet hatálya

2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 3. §. (1)-(3) bekezdésében meghatározott azon személyekre, akik Tiszaladány Községben lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, valamint a szociális törvény 4.§. (2)-(3) bekezdése szerinti hajléktalan személyekre, továbbá különös elbírálást igénylő esetekben (pl.: életveszély) a településen ideiglenesen tartózkodó személyekre.

 Az ellátások formái

3. § (1) Pénzbeli támogatások:

a)aktív korúak ellátása

b)normatív lakásfenntartási támogatás

c)önkormányzati segély

 (2) Természetbeni támogatások:

a)méltányossági közgyógyellátás

b)köztemetés

 (3) A személyes gondoskodás keretében biztosított szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások:

a)Szociális alapszolgáltatások körében:

              aa) étkeztetés,

              ab) házi segítségnyújtás,

              ac) családsegítés,

              ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

              ae) nappali ellátás (idősek klubja)

                            af) fogyatékosok nappali ellátása

                            ag) támogató szolgáltatás                                                            

 Szociális alapszolgáltatást végző intézmények

4. § (1) Tiszaladány Község Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés a) pontjának aa) és ae) alpontjában felsorolt ellátásokat a fenntartásában működő Idősek Klubja útján (Tiszaladány, Somogyi u. 1.) látja el.

(2) Tiszaladány Község Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés a) pontjának ab) - ad) alpontjában felsorolt ellátásokat a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (3910 Tokaj, Rákóczi út 52.) útján látja el.

(3) A 3. § (3) bekezdés a) pontjának af)-ag) alpontjában felsorolt ellátásokat a Máltai Szeretetszolgálat a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján látja el.

 Eljárási rendelkezések

              5. § (1) Az önkormányzat képviselete a szociális törvény alapján hatáskörébe tartozó                  ellátásokat a polgármesterre ruházza át.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmeket a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaladányi Kirendeltségén (továbbiakban: Kirendeltség) ügyfélfogadási időben, az egyes segélytípusokra rendszeresített nyomtatványokon kell indoklással ellátva benyújtani. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni. Köteles továbbá a rendeletben előírt tartalmú igazolásokat –illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve az önkormányzati hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokat igénylő személy és nagykorú – oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytató – családtagja munkanélküli, kérelméhez csatolnia kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, miszerint munkanélküli ellátásban nem részesül és számára megfelelő munkát nem tudnak felajánlani.

(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő szociális, vagyoni körülményeinek valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmező és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetők. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(6) A kérelemben és a vagyon- illetve jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség szerint, az alábbiakkal ellenőrizhető:

a)környezettanulmány készítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,

b)az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó és Vámhivatalt,

c)munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható,

d)házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,

e)18. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(7) E rendelet alkalmazásában a gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát

a)amennyiben a gyermek (gyermekek) házasságból született (születtek), a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve

b)amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - a bírósági  döntést a gyermek elhelyezéséről és a tartásdíj megállapításáról, ennek hiányában a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó nyilatkozatukat a gyermek(ek) elhelyezéséről és a tartásdíj  megállapításáról, amit a gyámhivatal jegyzőkönyvezett -, köteles bemutatni, hogy a gyermek(ek) szülői felügyeletét kettejük közül ki gyakorolja, illetve a másik fél milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállal kötelezettséget.

c) A (6) bekezdésben foglaltaktól a különélő házastárs/élettárs agresszív, családot veszélyeztető magatartása esetén a családgondozó írásbeli javaslata alapján, kivételesen el lehet tekinteni. A (6) bekezdés d) pontjában nevesített megállapodásról szóló gyámhivatali jegyzőkönyv a felvételtől számított 1 évig fogadható el, ezt követően pedig a gyermekelhelyezés és a gyermektartásdíj tárgyában hozott bírósági döntést lehet csak figyelembe venni.

(8) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátásra nem jogosult az, akinek családja a szociális törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik.

(9) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén a szociális törvény 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Kirendeltséget. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett támogatás megtérítésére kell kötelezni.

(11) Automatikusan megszűnik a rendszeres pénzbeli ellátás, ha a jogosult a támogatást két egymást követő hónapon át nem veszi fel, kivéve, ha ezen kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja (pl. orvosi igazolás, kórházi zárójelentés).

(12)  A szociális ellátások, támogatások iránti kérelmekhez segélytípusonként csatolandó – elbíráláshoz szükséges – bizonyítékok hiánypótlását 15 napon belül kell eljuttatni a Kirendeltségre.

(13) A szociális ellátások, támogatások felülvizsgálatával kapcsolatosan kért, az elbíráláshoz szükséges bizonyítékokat 15 napon belül kell eljuttatni a Kirendeltséghez.

(14)  A Kirendeltség folyósítja a pénzbeli szociális támogatásokat minden hónap 5. napjáig, készpénzben, folyószámlára utalással.

II. Fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

 Aktív korúak ellátása

6. § (1) Aktív korúak ellátása illeti meg azt a személyt, aki megfelel a szociális törvény 33. §-ában foglalt feltételeknek. Az aktív korúak ellátásának megállapítása és kétévenkénti felülvizsgálata a jegyző hatáskörébe tartozik.

Az aktív korúak ellátására jogosult személyt rendszeres szociális segély illeti meg, ha:

1. egészségkárosodott,
2. a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti,
3. 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, feltéve, hogy a gyermek intézményi napközbeni ellátása nem biztosított
4. amennyiben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján egészségkárosodásának mértéke eléri a 40 %-ot.
5. várandós anya (szülész-nőgyógyász szakorvosi vélemény alapján)
6. folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (szakorvosi vélemény alapján)

(2) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a szociális törvényben meghatározottakon túl, - hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy, - az egészségkárosodott személyek kivételéve -, együttműködjön az önkormányzat által együttműködésre kijelölt Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).[1]

(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a)a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő l5 napon belül a Családsegítő Szolgálatot személyesen felkeresni nyilvántartásba vétel céljából,

b)az első megjelenéstől számított 60 napon belül a Családsegítő Szolgálattal közösen kidolgozott, a szociális törvényben meghatározott, beilleszkedés segítő programról írásban megállapodást kötni,

c)a Családsegítő Szolgálat által megjelölt helyen kéthavonta személyesen megjelenni,

d)a beilleszkedést segítő programban foglaltakat betartani.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályoztatott, ennek okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban közölni a Családsegítő Szolgálattal.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a)az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás,

b)szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás

c)egyéni képességet fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozás, munkavégzésre felkészítő program.

(6) Az együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés eljárási szabályai:

a) A Kirendeltség  az aktív korúak rendszeres szociális segélyének megállapításáról, megszüntetéséről szóló jogerős határozat egy példányával értesíti az együttműködésre kijelölt szervet (Családsegítő Szolgálat),

b) az együttműködésre kijelölt szerv

ba) az aktív korú nem foglalkoztatott személlyel közösen – korra, szociális helyzetre, mentális és egészségi állapotra tekintettet – a szociális törvényben meghatározott - egyénre szabott együttműködési, beilleszkedést segítő programot határoz meg írásos megállapodás keretében,

bb) a Kirendeltség  megkeresése alapján a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során nyilatkozik az ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítéséről,

bc) minden hónap 30. napjáig köteles értesíteni a Kirendeltséget a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének megszegéséről,

bd) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, szükség esetén módosítja a programot. A beilleszkedési program végrehajtásáról szóló éves értékelését a tárgyévet követő év február 28-ig megküldi a Kirendeltségnek.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az ellátásban részesülő  személy számára felróható okból

1. a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg,
2. a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak nem tesz eleget,

c)a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

d)a beilleszkedést segítő program kidolgozásában nem működik közre, a Családsegítő Szolgálat által elkészített együttműködési megállapodást nem írja alá,

e)a Családsegítő Szolgálattal vagy az általa meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, a megadott időpontban nem jelenik meg,

f)a Családsegítő Szolgálat vagy az általa meghatározott szervezetek révén szervezett programokban, képzésben való részvételt megtagadja vagy indokolatlanul megszakítja,

g)a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a (3) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül.

7. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható amennyiben a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A természetbeni szociális ellátás mértéke az ellátás megállapított összegének 50%-a.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély megállapítása, illetve felülvizsgálata esetén a külön jogszabályban előírt formanyomtatványon túl, a kérelmezőnek mellékelnie kell az ellátás természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatot is. (4. számú melléklet).

(3) A természetben nyújtott rendszeres foglalkoztatást helyettesítő támogatást, szociális segélyt az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:

1. önkormányzati bérlakásban élő család esetében a kérelmező lakbérhátralékának mérséklése érdekében az önkormányzat részére;
2. a hulladékszállítási díj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
3. a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
4. villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;
5. gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.

8. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, a szociális törvény 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott ingatlannak, az ahhoz tartozó kertnek, udvarnak a rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán egy db szeméttároló edény rendeltetésszerű használata,

b) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, előkert rendben tartása, különös tekintettel az ott található szemét és lom eltávolítására,

c) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert tisztántartására, kártevőktől való mentesítésére, gazmentesítésére, allergiát okozó növények terjedésének megakadályozására,

d) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozására, tisztán tartására, szemét- és gyommentesítésére, téli időszakban síkosság mentesítésére,

e) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan járványügyi szempontból veszélyes rovaroktól és rágcsálóktól való mentesítésére,

f) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan külső karbantartására, a szükséges állagmegóvási munkálatok elvégzésére,

g) a házban található helyiségek, udvaron található illemhely tisztán, emberi tartózkodásra alkalmas állapotban tartására, rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, fertőtlenítésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt magatartási szabályok betartását a Kirendeltség  hatósági ellenőrzés keretében helyszíni szemle során vizsgálja.

(3) Amennyiben az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve aktív korúak ellátásában részesülő személy az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével, legalább öt napos határidő tűzésével írásban felszólítja a kötelezettségének teljesítésére és egyben felhívja a figyelmét arra, hogy amennyiben kötelezettségét a megjelölt határidőben nem teljesíti, úgy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást nem lehet megállapítani, illetve a már megállapított ellátást meg kell szüntetni,   a rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetén pedig a segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

(4) A Kirendeltség  a helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlását vagy szabálytalanság megszüntetését utóellenőrzés keretében vizsgálja.

(5) A rendezett lakókörnyezet folyamatos biztosításának ellenőrzése érdekében a Kirendeltség negyedévente, illetve szükség szerint utóellenőrzést tart.

Normatív lakásfenntartási támogatás

9. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki megfelel a szociális törvény 38. §-ában meghatározott feltételeknek.

(2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a lakás nagyságáról szóló, hitelt érdemlő igazolást kell becsatolni. (bérleti szerződés, tervdokumentáció részét képező alaprajz, lakás esetén tulajdoni lap, az ügyfél nyilatkozata)

(3) A támogatás elsősorban természetben adható és az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:

1. önkormányzati bérlakásban élő család esetében a kérelmező lakbérhátralékának mérséklése érdekében az önkormányzat  részére;
2. a hulladékszállítási díj hátralék mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
3. a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
4. villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;
5. gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.

(4) A támogatás elsősorban természetben adható

a) lakbér (bérbeadó részére történő átutalással)

b) közüzemi díjak (villany, szemétszállítási díj, víz, csatornahasználati díjának a szolgáltató részére történő átutalással)

c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete (pénzintézet részére történő átutalással) megfizetéséhez.

(5) A kérelmezőnek a kérelem formanyomtatványon túl mellékelnie kell a lakásfenntartási támogatás természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatot is. (5. számú melléklet)

 Önkormányzati segély

 10. § (1) A polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok részére, elsősorban a Sztv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet

a)az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja;

b)ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;

c)ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett;

d)tűzkár, robbanás, rablás, lakásban, családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés, tetőbeomlás, elemi kár, amennyiben a kárt a biztosító nem téríti meg.

(3) Az önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő, egyedülálló személy esetén annak 150%-át nem haladja meg.

(4) Az önkormányzati segély mértéke alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet.

(5) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, esetében kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 150.000 Ft-ig terjedhet.

(6) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(7) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély megállapításához csatolni kell a 5. § (2) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

 11. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 120.000 Ft.

(3) A temetési segély összege 20.000.- Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a jövedelemigazolást.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

12. § (1) Közköltségen történő eltemettetésről kell gondoskodnia az önkormányzatnak a szociális törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A közköltségen történő eltemettetésnél a helyben szokásos legolcsóbb temetési módot kell választani.

Közgyógyellátás

13. § (1) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek az 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításához a beteg háziorvosa a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 10. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon a beteg kérésére igazolást állít ki a havi rendszeres gyógyító ellátásokról, amely alapján az illetékes területi egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalást bocsát ki a rendszeres gyógyító ellátások havi térítési díjáról, és megállapítja az egyéni gyógyszerkeret összegét.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások

14. § (1) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmeket a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások vezetőinél lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást módosíthatja, ha

a)az ellátás időtartamát az ellátott, vagy törvényes képviselője módosítani kívánja,

b)az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, illetve köre megváltozik,

c)ha a személyi térítési díj megállapítására, illetve fizetésére vonatkozó szabályok megváltoznak

(3) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő személy, vagy törvényes képviselője között létrejött megállapodás az alábbiakat tartalmazza:

a)az ellátás kezdetének időpontját

b)az intézményi ellátás időtartamát,(határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését)

c)az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d)személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

e)egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

f)intézményi jogviszony megszűnésének módját,

g)panasztétel lehetőségét.

(4) A szociális alapellátás  körében sürgős, azonnali ellátás biztosítható abban az esetben, ha az ellátás hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a beutalás kérdéséről az önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt.

(6) Az alapellátásokért fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg.

Az ellátás megszűnésének esetei

15. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnésének esetei a szociális törvény 100.§-ában meghatározottakon túl:

a)rászorultsági körülmény megváltozása

b)állandó lakóhely változása

c)házirendben meghatározott szabályok súlyos megsértése.

(2) Az ellátás megszüntetésének időpontjaként az utolsó ellátásban töltött napot kell figyelembe venni.

Étkeztetés

16. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a)60 év feletti életkorúak,

b)hajléktalanok.

(2) Az intézmény vezetője az étkeztetés biztosításának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.

(3) Ebéd házhoz szállítása esetén az étkeztetés térítési díja, a szállítási díj mindenkori önköltségével növekszik.

(4) Az étkezési személyi térítési díj megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

(5) Az étkeztetés térítési díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Idősek klubja

17. § (1) Idősek Klubjába a szociális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes, idős személy vehető fel. Felvehető az a 18. életévét betöltő személy is, akinek felvételét megváltozott egészségi állapota indokolja.

(2) Az Idősek Klubjában az intézményi térítési díj külön kerül meghatározásra

a)a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre

b)napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevőkre.

(3) Az Idősek Klubjában fizetendő intézményi térítési díj összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az ellátás személyi térítési díjának megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátásokról című 4/1997. (IV. 23.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti a gyermekvédelem helyi rendszeréről című 2/1999. (II. 1.) önkormányzati rendelet.

dr. Liszkai Ferenc                                                               Péterné Ferencz Zsuzsanna

Polgármester                                                                                   jegyző