Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 06. 01Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Nagybajom Város Önkormányzatának Képviselő– testülete az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 18. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4)bekezdésében, valamint 143. § (14) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján Nagybajom Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Nagybajom Város Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
b) Az önkormányzat tulajdonában lévő, ill. a tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokra, az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a települési nemzetiségi önkormányzat részére átadott vagyonra,
b) az önkormányzat költségvetési szerveinek működési célú pénzeszköz átadására irányuló döntésekre
c) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, elidegenítésére, és
d) az önkormányzat pénzvagyonára.
(3) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
c) az önkormányzat követelései.
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint:
a) törzsvagyonból, és
b) üzleti vagyonból áll.
(2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján:
a) forgalomképtelen,
b) korlátozottan forgalomképes, vagy
c) forgalomképes.
3. § (1) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető be.
(2) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Nv.tv.) foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a köztéri műalkotások.
4. § (1) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(2) Az Nvtv. – ben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magába foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.
5. § (1) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyon, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát és a korlátozottan forgalomképes vagyonát az 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának körét a 2. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat törzsvagyona
6. § Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyonelemek körét az Nv.tv. 5. § (2) bekezdése határozza meg.
7. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyonának körét az Nv.tv. 5. § (3) bekezdése nevesíti.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minisített vagyonelemeket e rendelet 1. mellékletének II. része tartalmazza.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következő vagyonelemek jelentik:
a) közművek – kiemelt jelentőséggel a vízi közművek, és a hozzájuk tartozó védőterületek,
b) műemléki védettségű ingatlanok,
c) védett természeti területek és emlékek,
d) önkormányzati intézmények épületei, középületek,
e) köztemetők,
f) az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosítás céljára használatba adott önkormányzati ingó– és ingatlan vagyon, kivéve az 1. mellékletének I.– II. részében meghatározott vagyontárgyakat,
g) mindazon vagyon, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.
(4) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
a) Közművek:
aa) Vízi közművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.
ab) Az önkormányzat a közüzem működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.
ac) A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.
b) Intézmények, középületek:
ba) Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg.
bb) Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél rövidebb időszakra ruházható át.
c) Műemléki védettségű ingatlanok: Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati és bérleti joga gazdasági társaságba való bevételéhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d) Védett természeti területek: Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
(5) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
(6) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI
8. § (1) Az önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) Az önkormányzatot megilleti tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok– és hatáskörök a képviselő– testületet illetik meg.
(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselőtestület az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
(4) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: hivatal) és a Nagybajomi Településfejlesztési, Szolgáltató és Kereskedelmi korlátolt Felelősségű Társaság.
(5) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a vonatkozó törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
Vagyon elidegenítése, hasznosítása
9. § (1) Ingatlanvagyont értékesíteni – a képviselő– testület döntése alapján – pályázati kiírással versenyeztetés útján lehet.
(2) Egyéb vagyont értékesíteni 500.000 Ft értékhatár felett – az Nv.tv. 11. § (16) bekezdés alkalmazásával – versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetésnek nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. Vagyont értékesíteni összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.
(3) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenyeztetés lebonyolítása a hivatal feladata.
(4) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzat Pénzügyi, Gazdasági, Szociális és Egészségügyi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) tesz javaslatot a vagyonhasznosításra, közreműködik a pályázati eljárásban és ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
(6) A vagyonhasznosítási szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
10. § (1) Nem értékesíthető az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyon.
(2) Feltételekkel lehet értékesíteni a 7. § (3) bekezdésében meghatározott – az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona köré besorolt – vagyont.
(3) Az üzleti – forgalomképes – vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) A képviselő – testület dönt értékhatártól függetlenül a vagyon értékesítéséről, az értékesítés kihirdetésének módjáról a legelőnyösebb ajánlatot tevő javára.
b) A polgármester – a képviselő – testület által átruházott hatáskörében – dönt a 500.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről, ide nem értve az értékhatárt el nem érő értékű ingatlanvagyont. A polgármester a döntésről a képviselő – testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(4) Vagyont értékesíteni csak a 15. § alapján meghatározott vagyonérték alapján lehet, ettől eltérni csak önkormányzati érdekből lehet.
11. § (1) Korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet az Nv.tv. 13. § (4) – (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Önkormányzati ingatlan vagyon ingyenes használatba adására kizárólag a képviselőtestület jogosult akkor, ha a kedvezményezett a vagyon használatával a kötelező vagy önként vállat önkormányzati feladatok (közfeladat) teljesítését vállalja, és a vagyonrész e feladat ellátáshoz szükséges. A kedvezményezett visel minden, – a használattal kapcsolatban felmerülő – költséget, ideértve az esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettséget.
(3) Önkormányzati vagyont térítés ellenében – csak tartós közérdekű cél megvalósítása céljából – kizárólag határozott időre lehet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az Nv.tv. szabályainak megfelelően használatba adni.
(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:
a) 100.000 Ft és afeletti ingó vagyon, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó vagyon és valamennyi ingatlan (értéktől függetlenül) ingyenes átruházásáról a képviselő – testület dönt.
b) 100.000 Ft–ot el nem érő vagyonátruházásról az Nv.tv. 14. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – az ingatlanvagyon kivételével – a polgármester dönt az alábbi feltételek betartásával:
ba) Gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadhatók a településen működő társadalmi szervezeteknek.
bb) Ingó vagyon, – ezen belül készpénz – ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet.
c) A polgármester a b) pontban hozott döntéseiről a képviselő–testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
A vagyon megterhelése
12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselőtestületének döntése alapján terhelhető meg.
(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő– testület hatáskörébe tartozik.
Önkormányzati követelés elengedése
13. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint önkormányzati vagyon részéről – történő lemondás:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában a képviselő–testület joga,
b) a polgármestert illeti – a képviselő–testület által átruházott hatáskörben – értékhatár nélkül, az irányítása alá tartozó munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga,
c) az intézményvezetők a polgármester részére tett bejelentést követően engedhetnek el a munkavállalókkal szembeni követeléseket. A polgármester a bejelentést követő három napon belül nyilatkozik a követelés elengedésének lehetőségéről.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő–testületet.
14. § (1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott követelésről akkor lehet lemondani, ha:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben, vagy egészben nem hajtható be, a követelés későbbiekben való behajtása sem várható,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) b) pontokban foglaltakat – csődeljárási megállapodást kötöttek,
f) a követeléssel érintett szerv vagy személy bizonyítottan, nem lelhető fel.
(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
15. § (1) A vagyon értékének megállapításához – az (5) bekezdés kivételével – a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén, a névérték alapján,
b) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Öröklés esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó– és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
(5) A Képviselő – testület az önkormányzat tulajdonát képező, építési tilalommal nem terhelt, beépítésre szánt ingatlanok értékesítése esetében a vagyon értékéről a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a Bizottság javaslata alapján – egyedi határozattal dönt.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
16. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
A felajánlott vagyon elfogadása
17. § (1) Ha valamely vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére 1.000.000 Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a képviselő–testület jóváhagyása szükséges.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
18. § A képviselő– testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) a vagyon biztosítékul adása, zálog– és jelzálogjog, szolgalmi jog alapítása, használat jogának biztosítása, haszonkölcsönbe adása, elidegenítési és terhelési tilalom vállalása,
b) a vagyon gazdasági és nonprofit gazdasági társaságba apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása,
c) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,
e) a vagyon lízing szerződéssel való hasznosítása, koncesszióba adása, támogatásra történő felajánlása,
f) az önkormányzatot megillető, ingatlanra vonatkozó vagyoni jog alapítása és gyakorlása,
g) gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,
h) önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a vagyon bérbe, üzemeltetésbe, használatba, illetve hasznosítás céljából való használatba, vagyonkezelésbe adása és elvonása,
i) ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történő kijelölése,
j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
k) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
l) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
m) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
n) társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,
o) közérdekű kötelezettségvállalás.
19. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések – értékhatártól függően – az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(2) A képviselő–testület hatáskörébe tartozik:
a) 1.000.000 Ft értékhatár feletti beruházási (építési, felújítási) döntések meghozatalát követően a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá nem tartozó beruházások esetében a vagyonrendelet 3. mellékletében meghatározott versenyeztetés szerint a pályázati eljárás kiírása.
b) 500.000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
c) 100.000 Ft értékhatár felett a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
d) behajthatatlan követelések törlése 50.000.– Ft. értékhatár felett.
(3) A képviseli – testület Bizottságának hatáskörébe tartozik:
a) a vagyonbiztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
b) 1.000.000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,
c) behajthatatlan követelések törlése 50.000 Ft-ig.
(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a Bizottság jóváhagyásával a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása.
(5) A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződések megkötésére,
c) a Bizottság véleményének figyelembe vételével – a vagyonbiztosítási szerződések megkötésére.
Vagyonkezelői jog létesítése
20. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a közfeladatot az Nv.tv. – 11. § (1) bekezdésében meghatározott – átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ellenérték fejében, vagy ingyenesen – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-ában foglaltak szerint – lehet megszerezni és gyakorolni.
(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.
(4) A vagyonkezelési szerződés kötelezi tartalmi elemeit az Nv.tv. és az új Mötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai és a jelen rendelet határozza meg.
(5) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, továbbá a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját a vagyonkezelővel megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza.
(6) A vagyonkezelői jog megszűnését az Nv.tv. 11. § (4) és (12) bekezdése, valamint az Mötv. 109. § (10) és (12) bekezdése szabályozza.
(7) Az önkormányzat az alábbi közfeladatok átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelői jogot:
a) az épített és természeti környezet védelme,
b) köztemető fenntartása,
c) helyi közutak és közterületek fenntartása,
d) köztisztaság és településtisztaság biztosítása, helyi tűzvédelemről való gondoskodás,
e) óvodákról, alapfokú nevelésről – oktatásról gondoskodás, egészségügyi ellátásról gondoskodás,
f) szociális ellátásról gondoskodás,
g) gyermek– és ifjúsági feladatokról gondoskodás,
h) közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
i) nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről gondoskodás,
j) egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása, az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
21. § Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, illetve az önkormányzat a közfeladatát nem vagyonkezelő útján kívánja ellátni, úgy a képviselő– testület a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyont bérbe, üzemeltetésre, vagy, hasznosítás céljára használatba adhatja a kizárólagos– vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnak, nonprofit gazdasági társaságnak, az önkormányzat alapításával működő társulásnak, továbbá önkormányzati érdekből államháztartáson belüli költségvetési szervnek, illetve az önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítása esetén – a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás nélkül – egyháznak valamint más szervezetnek.
22. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelői jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelhető. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
(2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat – az alapfeladata ellátásnak sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
(3) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézményvezető köteles a kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
(4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő–testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő–testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti–e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja–e a felújítási pénzeszközöket.
Záró rendelkezések
23. § Ez a rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba.
24. § Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagybajom Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének az Önkormányzat vagyonáról szóló 8/1999 (X.28) számú rendelete.