Csönge Község Önkormányzata 8/2013. (XII.13.) számú önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátásról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 02. 13

Csönge Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. § (1)- (3) bekezdésében, 45. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének a)-c) és g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátásokról és a gyermekek védelméről a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja


1.§


(1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.


(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.


(3) E rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben. (a továbbiakban: Szt.) és gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális és gyermekjóléti ellátásokról.

Pénzbeli, természetbeni ellátások

Általános eljárási szabályok

Eljárás megindítása


2.§



(1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.


A szociális ellátás iránti kérelmet – ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik – szóban, vagy írásban, folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez /továbbiakban: jegyző/ kell benyújtani.


A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.


(2) A kérelmező a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelem benyújtásakor köteles a saját és családja jövedelmi viszonyairól, illetve az Szt.-ben, Gyvt.-ben vagy e rendeletben meghatározott ellátásoknál a saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozni, valamint azokat igazolni a következők szerint:


a) jövedelemigazolásnak a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból keletkező rendszeresen mérhető és folyósított jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapban elért jövedelemből számított, egyéb jövedelmeknél a 12 hónapban elért jövedelemből számított 1 hónapra eső nettó jövedelmet kell tartalmazni,


b) egyéni és társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak jövedelmüket a NAV által kiadott igazolással igazolhatják,


c) amennyiben a kérelmező illetve családtagjai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal kell igazolni,


d) jogviszonyból keletkező ellátásokból – pl. nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli járadék stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel és a nyugdíjas igazolvánnyal kell igazolni.


(4) A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben – jövedelem hiányában – is fennáll.

A különböző forrásokból származó jövedelmeket egybe kell számítani. Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére – a megfelelő határidőre – nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.


(5) Ha jövedelmi viszonyaira más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére, vagyonára és annak hozzávetőleges értékére büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.


(6) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítására irányuló eljárásban azt is vizsgálni kell, hogy a kérelmező meg tesz-e minden tőle elvárhatót, hogy jövedelmi viszonyai javuljanak.

3.§


(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások folyósítása:


a) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. a kifizetés a jogosult kérelme alapján elsősorban annak bankszámlájára, vagy postai úton lakcímére, valamint az érintett szolgáltató számlájára utalással.


b) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, az a) pontban maghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

Jogosultsági feltételek, hatásköri szabályok


4.§


(1) A képviselő-testület az önkormányzati segély megállapításának hatáskörét a polgármesterre ruházza.


(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntésekről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások

Önkormányzati segély


5.§


(1) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg


a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,


b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,


c) a (3) bekezdés, valamint a 6.§ - 7.§-ok alapján nyújtott önkormányzati segélyek esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500%-át,


(2) Az önkormányzati segély összege - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át.

Az alkalmanként nyújtható önkormányzati segély egy naptári éven belül legfeljebb kettő alkalommal adható, melynek összege alkalmanként maximum a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéig terjedhet, de ugyanazon személy /házastárs/ évi segélyezésének együttes összege a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át,


(3) Az önkormányzati segély összege évente egy alkalommal többletkiadás, betegség, elemi kár (tűzkár, vízkár illetve természeti katasztrófa a továbbiakban: elemi kár) esetén, ha az ingatlan lakhatatlanná válik, vagy a család létfenntartásának biztosítása veszélybe kerül, a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszöröséig terjedhet.


(4) Az önkormányzati segély iránti kérelem az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

6. §


(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összege 15.000,- Ft.


(2) Aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, kérelmét a haláleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül nyújthatja be.


(3) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát valamint a temetés költségeit igazoló számlát.


(4) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 115.000 Ft-ban állapítja meg.

7. §


(1) Önkormányzati segélyre jogosult a csöngei lakosként anyakönyvezett újszülött gyermek szülője (szülési segély)


(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát is.


(3) Az újszülött gyermek szülője részére nyújtott önkormányzati segély összege 15.000,-Ft.

Aktív korúak ellátása


8. §

(1) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, a járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására, különösen


  • az udvar, kert, ingatlan előtti zöldterület rendszeres kaszálására, gyomtalanítására, parlagfű mentesítésére, hulladékmentesítésére,
  • az ingatlan rovar- és rágcsálómentesítésére,
  • az ingatlan előtti járdaszakasz síktalanítására.


(2) Az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettség betartását a helyszíni szemle, környezettanulmány végzése során a jegyző ellenőrzi.

9.§


(1)  A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt.-ben meghatározottakon túl – hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás által fenntartott és az együttműködésre kijelölt Népjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Csoportjával (továbbiakban: együttműködésre kijelölt intézmény).


(2) Az önkormányzat hivatala:


A kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja


  • a rendszeres szociális segély folyósításának feltételéről, valamint
  • az együttműködésre kijelölt intézmény megnevezéséről, elérhetőségéről
  • az együttműködési szerv számára a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot a kiadásától számított 10 napon belül megküldi.


(3) Az együttműködési kötelezettség tartalma:


I. A nem foglalkoztatott személy köteles


  • az együttműködésre kijelölt intézménynél a szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni nyilvántartásba vétel céljából,
  • a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési programról megállapodást kötni, illetve
  • a megállapodásban foglaltak megvalósulása érdekében együttműködni és folyamatosan kapcsolatot tartani az együttműködésre kijelölt intézménnyel.


II. A nem foglalkoztatott személy köteles továbbá az együttműködésre kijelölt intézmény által szervezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó alábbi típusú beilleszkedést segítő programokban részt venni:


a) életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson:

  • életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó személyes megbeszéléseken
  • háztartási ismeretek elsajátítására irányuló foglalkozáson.


b) munkavégzésre történő felkészülést segítő programokban:

  • álláskeresési technikák elsajátítására irányuló oktatáson részvétel.


(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy


  • a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt intézményben,
  • a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést   segítő programról, továbbá
  • a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti,
  • írásos felszólítás ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének neki felróható módon,
  • legalább 3 havonta nem keresi fel az együttműködésre kijelölt intézményt, vagy ha előre meghatározott időben nem jelenik meg az az együttműködés megszegésének minősül, melynek következménye az, hogy az Szt. 37/B.§ (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély megszüntetését vonja maga után.”


(5) Az együttműködésre kijelölt intézmény köteles a nem foglalkoztatott személy kötelezettségének megszegéséről 10 munkanapon belül értesíteni a rendszeres szociális segélyt megállapító önkormányzat jegyzőjét.


(6) A mennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – közölni az együttműködésre kijelölt intézménnyel.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások


10.§


Természetbeni ellátásként elsősorban az alábbi ellátási forma nyújtható.

  • közgyógyellátás

Közgyógyellátás


11.§


Az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében szabályozottakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra az Szt. 50. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át egyedül élő esetében 200 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át eléri.”

IV. FEJEZET

A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások


12.§


(1) Csönge Község Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében a (2) bekezdésben felsorolt szociális alapszolgáltatásokat, szakosított ellátásokat és gyermekjóléti alapellátásokat a Kemenesaljai szociális alapszolgáltatásokat és gyermekjóléti alapellátásokat a Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.


(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások:

I. Szociális alapszolgáltatások:

  • étkeztetés
  • házi segítségnyújtás
  • családsegítés,

mint kötelező feladatok,


  • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  • közösségi ellátások
  • támogató szolgáltatás,

mint önként vállalt feladatok.


II. Gyermekjóléti alapellátások:

  • gyermekjóléti szolgáltatás,
  • gyermekek napközbeni ellátása,

mint kötelező feladatok.


III. Szakosított ellátások:


a) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás:

Gondozóház Szalóky S. u. 1.


b) bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó ellátása:

Idősek Otthona II. Szalóky S. u. 1.

Idősek Otthona Nemesdömölki u. 15.

mint önként vállalt feladatok.

V. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések


13. §


(1) E rendelet hatálybalépésekor folyósított helyi ápolási díjat annak megszűnéséig tovább kell folyósítani, de csak az ápolási díj alapösszegének a 80%-ában, illetve az ápolási díjon lévő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét, egyedülálló esetén 150 %-át.


(2) Aktív korúak ellátása tekintetében a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás felülvizsgálata során kell vizsgálni a 8. §-ban foglaltakat.

Záró rendelkezések


14.§


(1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. december 31. után benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 4/2009.(IV.29.), a gyermekvédelmi ellátásokról szóló többször módosított 2/2006. (II.14) önkormányzati rendeletek.



Csönge, 2013. december 12.



 Baranyai Ernő                                                                     Farkas Gábor

 polgármester                                                                             jegyző


Mellékletek