1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyergesújfalu Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye és címe: 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 104-106.

(2) [1] Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.nyergesujfalu.hu. Az Önkormányzat elektronikus levélcíme: titkarsag@nyergesujfalu.hu. Az Önkormányzat elektronikus elérhetősége: www.epapir.gov.hu.

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése: Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 104-106.

(4)² Az Önkormányzat Képviselő-testülete hivatalának elnevezése: Nyergesújfalui Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal).

(5) Az Önkormányzat működési területe: Nyergesújfalu város közigazgatási területe.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a zászló, a címer és a pecsétek.

(2)³ Az Önkormányzat zászló és címer leírásának, használatának rendjét Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének a városi címerről és zászlóról, illetve használatuk szabályozásáról szóló rendelete szabályozza.

(3) Nyergesújfalu Város Polgármestere a város kiemelkedő jelentőségű ünnepségein, a Képviselő-testület ünnepi ülésén hivatali jelvényt köteles használni. A hivatali jelvény nyakba akasztható, ezüstből készült és mindegyik összefűzött eleme a városi címert ábrázolja.

3. § (1)⁴ A Képviselő-testület és a Közös Hivatal pecsétjei:

(2) Államigazgatási feladat- és hatáskörben hozott döntések, született intézkedések iratain a Magyarország címerét tartalmazó pecsét használható.

4. § (1) Az Önkormányzat a következő kitüntetéseket határozza meg:

(2)⁵ Az Önkormányzat kitüntetései alapításának és adományozásának szabályait Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének a városi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló rendelete szabályozza.

5. § (1) Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:

(2)⁶ Az Önkormányzat egyéb kapcsolatai:

(3) Az Önkormányzat társulásait az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

(2) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni és közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni. E nélkül az előterjesztés nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.

7. § A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és –üzemeltetéssel, a lakossági közszolszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

8. § A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában együttműködik a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal és a kistérség, ezen belül a mikrotérség településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi és kistérségi, ezen belül a mikrotérségi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.

9. § (1) Önként vállalt önkormányzat feladat vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakérték közreműködési is igénybe vehető.

(2) Az előkészítő eljárás lefolyatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

10. § (1) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.

(2) Az Önkormányzat alaptevékenység kormányzati funkció szerinti megjelölésének rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé. A polgármesternek biztosítania kell, hogy a Képviselő-testület és bizottságai között megfelelő összhang legyen.

(3) A munkatervet féléves bontásban kell tervezni. Az I. félévre összeállított programot az előző naptári év utolsó ülésén, míg a II. félévre szólót minden év június hó 30-áig kell előterjeszteni.

(4) A munkaterv összeállításához előzetes javaslatot kell kérni:

(5) A munkatervi javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(6) A polgármester a benyújtott munkatervi javaslatokról a Képviselő-testületet akkor is köteles tájékoztatni, ha azokat a munkaterv testület elé terjesztett tervezetébe nem vett fel.

12. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(2)⁸ A munkatervet meg kell küldeni mindazok részére, akiktől a polgármester javaslatot kért a munkaterv összeállításához és a Közös Hivatal hirdetőtábláján az elfogadást követően azonnal közzé kell tenni.

13. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.

(3)⁹ A Képviselő-testület üléseinek helyszíne a Közös Hivatal tanácsterme. A Képviselő-testület vagy az ülés összehívója egyedi döntése alapján az ülés Nyergesújfalu Város közigazgatási területén más, arra alkalmas önkormányzati tulajdonú helyiségbe is összehívható.

14. §¹⁰ A Képviselő-testület munkatervének figyelembevételével szükség szerint, de évente legalább 10 ülés tart. A Képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet július hónapban tartja. A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott napokon minden hónap utolsó keddjén 15:30 órakor tartja.

15. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban és témában rendkívüli ülésre is összehívhatja.

(2)¹¹

16. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 6 munkanappal, rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 3 munkanappal előtte ki kell küldeni e-mailen. Ha különös önkormányzati érdek indokolja, akkor a rendkívüli ülésre szóló meghívó 24 órával korábban küldhető ki e-mailen.

(3) A Képviselő-testület ülésének tárgyáról, időpontjáról a város lakosságát a meghívónak

(4) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

(5) A képviselőknek elektronikusan a meghívóval együtt el kell juttatni az írásos előterjesztéseket is. A (4) bekezdés d), e), g) pontjaiban megjelöltek írásos előterjesztést csak az ahhoz a napirendhez kapnak, melyben érintettek vagy melyhez a meghívásuk kapcsolódik.

(6)¹⁴ Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:

17. § (1) A polgármester engedélyével a képviselő-testületi ülésen osztható ki:

(2) A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(3) Zárt ülésen tárgyalt előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell eljuttatni.

18. § (1)¹⁵ A nyilvános ülésen bárki részt vehet és akinek az ülés elnöke szót ad, annak hozzászólási időtartama maximum három perc. A polgármester javaslatára a felszólalási jog további időtartamra biztosítható, erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseinek rendjére is vonatkoznak.

19. § (1) A Képviselő-testület üléseiről a televízió, a rádió, a sajtó tudósíthat.

(2)¹⁶ A testületi és a bizottsági ülések meghívóját Nyergesújfalu város hivatalos honlapján, www.nyergesujfalu.hu az ülést megelőzően legalább 24 órával előbb közzé kell tenni. A testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveit az elkészítésüket követően Nyergesújfalu Város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

20. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a testületi ülést:

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

21. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök tárgyra térésre szólítja fel.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonhatja a szót. Az a képviselő vagy tanácskozási joggal ülésen részt vevő meghívott, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben ismételt felszólalást nem tehet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából:

22. § Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket. Az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

23. § (1) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az elnök a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(3) Az elnök vagy bármelyik képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

24. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az elnök bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb ¼ óra lehet. Ezzel a jogával minden képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet.

25. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

26. § Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy képviselőtársát sértő kifejezést használ, vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatnak (továbbiakban: Szabályzat) a tanácskozási rendre vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasíthatja. Ugyanígy jár el akkor is, ha a hallgatóság az ülést zavarja.

27. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésén 5 fő képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(2) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

28. § A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

29. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) Az ülésre szóló meghívó megküldése után az ülés elnöke a napirendet csak saját vagy képviselői javaslatra az ülésen egészítheti ki, ennek felvételéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz a napirendi szavazás során.

(3) A rendeleti javaslat írásos előterjesztés nélkül napirendre nem vehető.

30. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt:

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Az előterjesztés testületi tárgyalásakor a döntéshozatal előtt az illetékes bizottság véleményét, álláspontját a Képviselő-testülettel közölni kell.

31. § (1) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő - képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal írásban beterjeszteni.

(2) Képviselői önálló indítványt:

(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

32. § (1) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 48 órával a polgármesternél kell írásban vagy szóban bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

33. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (nem önálló indítványok):

34. § (1) A polgármester, a bizottságok, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítvány kérdésében a Képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

35. § A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz az előterjesztők, a Képviselő-testület tagjai vagy a jegyző módosító javaslatot tehetnek.

36. § (1) A Képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a Képviselő-testületnek.

(2) Az ajánlásnak tartalmaznia kell szükség esetén a nemzetiségi véleményt is.

37. § Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az ülés elnöke visszautasíthatja.

38. § (1) Rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik. Az indítványozó a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésében megfogalmazottakat követően egyszerű többséggel dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát.

39. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

(2) Azok a meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak ennek a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.

40. § (1) A felszólalások lehetnek:

(2) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.

(3) A rendeleti és a határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester, a bizottságok és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell. A rendeleti javaslathoz módosító javaslatot csak írásban lehet benyújtani. A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza lehet vonni.

(4) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők a napirend tárgyalása során legfeljebb öt perc időtartamban szólalhatnak fel. Ennek lejártát az ülés vezetője köteles jelezni és a felszólalótól a szót megvonhatja. A polgármester javaslatára a felszólalási jog további időtartamra biztosítható, erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.

41. § (1) A rendeleti javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A polgármester gondoskodik a rendeleti javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

(3) Az ülés elnöke a rendeleti javaslatot a Képviselő-testület következő ülésén bejelenti és egyben kijelöli az előkészítésért felelős bizottságot (bizottságokat), meghatározza a módosító javaslatoknak az érintett bizottságokhoz történő benyújtásának határidejét.

42. § (1) A javaslatot a benyújtástól számított legkorábban 30 nap elteltével, de legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni.

(2) Az előterjesztő vagy az ülés elnöke indítványozhatja, hogy a rendeleti javaslat tárgyalása általános és részletes vita lefolytatásában történjen. E kérdésben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

43. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a Képviselő-testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(2) Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a kijelölt bizottságnak kiadhatja. A kijelölt bizottság elnökének javaslatára a Képviselő-testület az újabb véleményezéstől eltekinthet.

44. § (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.

(2) Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni. A módosító indítványokról is minősített többséggel kell dönteni.

45. § A rendeleti javaslat tárgyalása és a döntés meghozatala során egyéb kérdésekben a Szabályzat IV. és VI. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

46. § A hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

47. § (1)¹⁷ Az önkormányzati rendeletet a Közös Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja az elfogadott rendelet hirdetőtáblára való kifüggesztésének a napja.

(2) A rendeletalkotásról a lakosságot a városi újság révén kell tájékoztatni.

(3) .

48. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után döntést hoz.

(2) A jegyző köteles a Képviselő-testület törvénysértő működésével kapcsolatban a szavazás előtt - törvényességi kérdésben - észrevételt tenni.

(3) [21] Az ülés elnöke napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról dönt a Képviselő-testület.

49. § A Képviselő-testület határozata megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

50. § (1) Minősített többség szükséges

(2) Szavazni személyesen kell.

51. § (1) A nyílt szavazás során a képviselők az ülés elnökének kérdésére, mely szerint „igen”, „nem”, „tartózkodom” kézfelemeléssel szavaznak.

(2) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirendnél bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

52. § (1) Nyílt szavazás esetén bármelyik képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az elnöknek, a szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

53. § (1) A titkos szavazás során a Képviselő-testület szavazatszedő bizottságot választ, mely a képviselőkből álló háromtagú bizottság. A titkos szavazást követően a szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve tartalmazza a szavazás helyét és napját, kezdetét és végét, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, a szavazás eredményét.

(3) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.

54. § (1) A Képviselő-testület üléséről kivonatos formájú jegyzőkönyv készül. A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza az ülés megkezdésének és bezárásának időpontját, szükség esetén az elnök intézkedéseit és az eseményeket.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

(3) A jegyzőkönyvvezető munkáját az ülésekről készült hang- vagy videofelvétel segíti, egészíti ki.

55. § (1)¹⁸ A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe a Közös Hivatal jegyzői irodájában, ügyfélfogadási időben. A Képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyveit Nyergesújfalu város hivatalos honlapján, www.nyergesujfalu.hu meg kell jelentetni. A nyílt ülésről készült hangfelvételt digitális adathordozón meg kell őrizni, melyek nem selejtezhetők. A felvételek őrzéséről és irattározásáról a jegyző a Közös Hivatal útján gondoskodik.

(2)¹⁹ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli. A csak egyes napirendek tekintetében zárt ülés jegyzőkönyve csak e tekintetben titkosítható. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(3) .

(4) A jegyzőkönyvek egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt évenként bekötött formában a jegyző kezeli.

56. § .

57. § (1) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatnia kell.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

58. § (1)²⁰ A bizottságok tagjainak számát bizottságonként a 60. § tartalmazza.

(2) Egy képviselő legfeljebb 3 állandó bizottságnak lehet tagja.

(3) A bizottság tagjaira a polgármester vagy bármely képviselő tehet javaslatot.

(4) A bizottság feladatai ellátásának segítésére konzultatív testületet hozhat létre.

59. § (1) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a Képviselő-testület határozatára.

(2) Együttes üléseken a bizottságok bizottságonként külön-külön hozzák határozataikat.

60. § (1)²¹ A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2)²² A Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottságot bízza meg a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával, kezelésével, ellenőrzésével, őrzésével és vizsgálatával, valamint az összeférhetetlen jogviszony megszüntetése esetén a lemondó nyilatkozat átvételével.

(3) Ideiglenes bizottságot célszerű létrehozni:

(4) A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

61. § A képviselő-testület által a jegyzőre, a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

61/A. § (1) Az állandó bizottságok a Képviselő-testület üléseihez igazodóan, az azt megelőző tíz napon belül tartják üléseiket. A bizottságok ülését a bizottság elnöke hívja össze írásban. A bizottságok ülését úgy kell összehívni, hogy az ülés napirendjét tartalmazó meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottságok tagjai és egyéb érintettek az ülést megelőzően legalább 72 órával korábban megkapják.

(2) A rendkívüli bizottsági ülések meghívóját és az írásos előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább 24 órával korábban kell a bizottság tagjainak és az egyéb érintetteknek el kell juttatni.

(3)²³ Az állandó bizottságok üléseire meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, a Közös Hivatal belső szervezeti egységeinek a vezetőit, napirendek készítőit és az érintetteket. A bizottsági üléseken való részvétel a bizottsági tagokra nézve kötelező. A meghívottak a bizottsági ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4)²⁴ A bizottságok üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb települési képviselő tagja hívja össze és vezeti. A bizottság ülésén nem települési képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(5) A polgármester, bármely képviselő és a jegyző javasolhatja a bizottságok elnökeinek a bizottságok feladatkörébe tartozó napirend felvételét. A napirendi javaslat elfogadásáról bizottságok a soron következő ülésükön határoznak.

(6) A bizottsági ülésekről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályok az irányadók. Az ülésekről készült jegyzőkönyveket a bizottságok elnökei és az bizottsági ülések kezdetén az elnökök által felkért bizottsági tagok írják alá. Az üléseken való részvétel jelenléti ív aláírásával igazolható.

(7)²⁵ A bizottsági ülésekről kötelező hanganyagot készíteni, a nyílt bizottsági ülések hanganyagait digitális adathordozón meg kell őrizni, ezek nem selejtezhetők. A felvételek tárolásáról és irattározásáról a jegyző a Közös Hivatal útján gondoskodik.

(8) A bizottságok ülésein egyebekben a Képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályok alkalmazandók.

61/B. § (1) A rendes ülésen az ügyrendi előterjesztések kivételével az előterjesztések bizottsági állásfoglalással tárgyalhatók, mely állásfoglalásokat az állandó bizottságok elnökei a napirendekhez kapcsolódóan a képviselő-testületi ülésen szóban ismertetnek. Az állandó bizottságok elnökei a bizottságok működésével kapcsolatos beszámolókat a megelőző évről évente terjesztik a képviselő-testületi ülésekre.

(2)²⁶ A bizottságok munkáját a Közös Hivatal segíti a működéshez szükséges technikai és ügyviteli feltételek biztosításával, a döntések szakmai előkészítésével, a döntések végrehajtásával.

(3)²⁷ Az önkormányzati bizottságok tagjai önkormányzati munkájuk ellátásához a Közös Hivatalban erre a célra rendelkezésre álló informatikai, távközlési, leíró, fénymásoló kapacitást, közérdekű információs és nyilvántartási szolgáltatást térítésmentesen jogosultak igénybe venni.

(4)²⁸ A bizottságok működésével kapcsolatos iratanyagot a Közös Hivatal kezeli.

62. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jutalmát a Pénzügyi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg a vonatkozó jogszabályi keretek figyelembevételével.

(3) A polgármester a Képviselő-testület működésével összefüggő feladata a települési képviselők és a bizottságok működésének elősegítése.

(4) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása és a költségvetési rendelet utólagos módosítása mellett jogosult forrás felhasználásról, forrás átcsoportosításról dönteni ötszázezer forint értékhatárig, amennyiben a döntés halaszthatatlan és az önkormányzati zavartalan működéshez, a kötelező feladatellátáshoz szükséges.

63. § A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a saját tagjai közül.

64. §²⁹ (1)³⁰ A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Mogyorósbányai Kirendeltség vezetője látja el.

(2)³¹ A jegyző jogszabálysértő döntések, működés észlelése esetén köteles azt haladéktalanul jelezni.

65. § .

66. § A képviselő főbb jogai:

67. § A képviselő főbb kötelezettségei:

68. § (1) Amennyiben a képviselő képviselői tagságával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, így különösen a Képviselő-testület ülésein 3 egymást követő alkalommal nem vesz részt vagy személyes érintettségét a döntés előtt nem jelzi és a döntésben a Képviselő-testület engedélye nélkül részt vesz, úgy tiszteletdíja a mulasztás hónapjaiban 50 %-kal csökken.

(2) A hiányzás tekintetében a jelenléti ív tartalma, a személyes érintettség elhallgatásában a testületi jegyzőkönyv az irányadó.

(3) A képviselő távollétét a testületi ülésről igazoltnak kell tekinteni, ha a képviselő betegség, egyéb indokolt elfoglaltság miatt van távol. A távollét tényét, okát a polgármesternek előzetesen jelezni kell.

69. §³⁶ A Képviselő-testület Nyergesújfalui Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

70. § (1)³⁷

(2)³⁸

(3)³⁹ A képviselő-testület a település közterületi rendjének és tisztaságának, valamint az önkormányzati vagyon védelme érdekében létrehozott közterület-felügyeletet a Nyergesújfalui Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeként működteti. A közterület-felügyelet, valamint a közterület-felügyelő feladatait a Nyergesújfalui Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

71. § (1) A Képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése, a döntések előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében városrészi gyűléseket tarthat.

(2) A Képviselő-testület esetenként határozza meg, hogy milyen ügyekben kívánja a városrészi gyűlést összehívni.

72. § (1)⁴⁰ Az évente egyszeri közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre kerülő tárgykörökről a Közös Hivatal hirdetőtábláján, a városi honlapon és a Nyergesújfalui Hírmondó időszaki lapban kell tájékoztatást adnia rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(2)⁴¹ A közmeghallgatást a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(4)⁴² A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, azokra lehetőség szerint a közmeghallgatáson érdemi választ kell adni. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a kérdést vagy javaslatot felvető adatait a jegyzőkönyvbe fel kell venni, és részére 15 napon belül írásban kell megküldeni a választ a Közös Hivatal közreműködésével, és a válasz tartalmáról a válasz megküldését követő ülésen a polgármester Képviselő-testületnek beszámol.

74. §⁴⁴ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részeletes szabályokat Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól, valamint az önkormányzat költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletei határozzák meg.

75. § (1) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

76. §⁴⁵ A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

77. § A Képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el.

78. § Az Önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:

79. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok testületi működéséhez az Önkormányzat ingatlan vagyontárgyakat nem biztosít.

(2)⁴⁷ [52] A nemzetiségi önkormányzatok testületi működéséhez az Önkormányzat helyiséghasználatot és vagyontárgyak használatát biztosítja. A nemzetiségi testületi ülésekhez a Közös Hivatal Kistanácsterme biztosított.

80. § [53] Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és kapcsolódó jogszabályok alapján a nemzetiségi önkormányzatokkal az együttműködés tartalmát külön együttműködési megállapodásban rögzíti.

81. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti