Mátraszele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

Hatályos: 2018. 09. 01

Mátraszele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

2018.09.01.

Mátraszele Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. pont 6. alpontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Mátraszele Község Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, vagyoni értékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra terjed ki.

2. § E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. Az önkormányzati vagyon

3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) erejénél fogva kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az üzleti vagyonelemek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(6) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik, a szerzést követően a képviselő-testületnek dönteni kell a vagyontárgy besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a törvényi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

3. A vagyonnal való rendelkezés

4. § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül

a) az elidegenítés,

b) a vagyon gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok részére történő adományozás,

c) a vagyonhasznosítás, (ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását), a koncesszióba, vagyonkezelésbe adását, vagy onnan való kivonását,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,

e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,

h) vagyonszerzés,

i) értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás,

j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás,

l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló korlátozottan forgalomképes ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó tényezőket meg kell szüntetni.

(4) Az Nvt-ben előírt versenyeztetés – mind a hasznosítás, mind a tulajdon átruházás esetén – kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja.

4. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

5. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

a) Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.

b) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.

c) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.

d) Ingatlanok nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történő értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése.

e) Az ingatlan d) pontban meghatározott módon történő értékesítéstől eltérő módon történő ingatlanhasznosítás esetén az érték meghatározásának módja:

- ha az ingatlan értéke a helyben szokásos forgalmi értéket figyelembe véve nem haladja meg az 1 millió forintot, „mezőgazdasági” jellegű művelési ág esetén az 500 ezer forintot

az ingatlan értékét a képviselő-testület határozza meg, ezen értékek feletti ingatlanok esetében ingatlanforgalmi szakértői értékbecsléssel alátámasztva.

f) A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra.

(3) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik illetve terhelik.

(4) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

5. Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai

6. § (1) Az Önkormányzat intézményei jogosultak és kötelesek a működésükhöz szükséges vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok és ingó vagyontárgyak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytatni, az önkormányzat polgármesterével történt előzetes egyeztetést követően.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni, az önkormányzat polgármesterével történt előzetes egyeztetést követően. Nem köthető olyan szerződés, amely alapján a szerződés időbeli hatálya automatikusan meghosszabbodik.

(4) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adáshoz a képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges. Az előterjesztőnek a bérbe vagy használatba adásra vonatkozó szerződés-tervezetet az előterjesztéshez csatolnia kell.

(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, továbbá a bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért.

6. Az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályai

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő ingatlanok elidegenítése nyilvános vagy zártkörű értékesítési eljárás útján történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére. Zártkörű értékesítési eljárás tartható külső ajánlat beérkezése, ingatlan tulajdonjogának, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a cseréje, telek-kiegészítés, telekhatár rendezés esetén, vagy ha a nyilvános eljárás legalább 2 alkalommal eredménytelenül zárult. Ezen kivételes esetekben lehetséges a közvetlen értékesítés is.

(2) Ingatlan ingyenes átruházásáról kizárólag a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges.

(3) Nyilvános vagy zártkörű értékesítési eljárás útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a forgalmi értéktől függetlenül a Képviselő-testület dönt,

7. Ingóságok elidegenítésének és megszerzésének szabályai

13. § Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel:

a) a polgármester 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig,

b) 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a képviselő-testület

jogosult dönteni a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek és a hatályos költségvetési rendelet szabályainak figyelembe vételével, értékesítés esetén az értékesítés módjának és feltételeinek meghatározásával.

8. A gazdasági társasági tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

14. § (1) A képviselő-testület a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.

(2) képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyek egyszemélyes gazdasági társaságoknál:

1. egyszemélyes gazdasági társaság alapítása,

2. alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása,

3. vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása,

4. számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása,

5. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,

6. osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása,

7. üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése,

8. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által

9. elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,

10. vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása,

11. a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak, megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása, valamint díjazás megállapítása,

12. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok Ptk. 685 §. b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával, élettársával köt,

13. az ügyvezető és felügyelő bizottsági tagok és könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,

14. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

15. a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,

16. a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján megalkotandó javadalmazási szabályzat elfogadása

17. további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,

18. más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás.

19. egyszemélyes részvénytársaságok esetében a Gt. 284 §. (2) bekezdése szerint a Gt. 231. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt.

20. előzetesen megtárgyalja és állást foglal a vezető tisztségviselők bérfejlesztésének, prémiumfeladatainak megállapítása, prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, és kifizetése tárgyában a szakmailag illetékes bizottság véleménye alapján;

21. előzetesen megtárgyalja és állást foglal a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak díjazása tárgyában.

22. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke legalább 1/5-ét meghaladja,

23. a cégbejegyzést megelőzően az elő-társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása,

24. döntés a megkötött szerződések utólagos módosítása tekintetében, ha a módosítás folytán a szerződés értéke eléri, vagy meghaladja a törzstőke 1/5-ét,

25. az éves pénzügyi terv elfogadása.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a döntési hatáskör gyakorlója minden esetben a képviselő-testület. A döntésekről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.

(4) Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok közgyűlésein az alábbi kérdésekben Mátraszele Község Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson:

a) pótbefizetés elrendelése és visszatérítéséhez,

b) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendeléséhez,

c) javaslat a felügyelő bizottság tagjaira,

d) javaslat az igazgatóság tagjaira,

e) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásához,

f) a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,

g) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi tulajdonos, javaslat az ügyvezető kinevezésére, vagy felmentésére,

h) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,

i) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése,

j) törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,

k) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,

l) számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ide értve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést,

m) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,

n) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás,

o) a vezető tisztségviselők bérfejlesztés mértékének meghatározása,

p) a felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló díjazásának a meghatározása,

r) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve által megalkotandó javadalmazási szabályzat tartalmának meghatározása során.

9. A vagyongazdálkodás tervezése

15. § ¹]

1.Az Önkormányzat a vagyongazdálkodása jogszabályokban meghatározott rendeltetése biztosítása céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, melynek jóváhagyása a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

2.A középtávú vagyongazdálkodási terv 3, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv 10 évre szólóan határozza meg az Önkormányzat vagyongazdálkodásának fő irányait.

3.A vagyongazdálkodási terveket a (2) bekezdésben megjelölt időszakok lejárta előtt felül kell vizsgálni.

10. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

16. § (1) A követelésekről történő lemondás esetei:

a) méltányosság

b) visszterhes átadás

c) adókövetelés elengedése

(2) Az Önkormányzat követeléséről a hatályos költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a Polgármester, a kisösszegű követelések értékhatára felett a képviselő-testület mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(3) Méltányosság abban az esetben gyakorolható, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek. A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok.

17. § Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, vagy teher esetén az egyezség során felajánlott összeg

a) nem éri el a kisösszegű követelések értékhatárát, a Polgármester,

b) a kisösszegű követelések értékhatára fölött a képviselő-testület dönt.

11. Tájékoztatási kötelezettségek

18. § A Polgármester a saját hatáskörében hozott e rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

12. Záró rendelkezések

19. § ²]

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti a Képviselő-testületnek az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, 6/2007. (V.2.) rendelete.

1. melléklet

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek

Az Nvt. erejénél fogva kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.


	HRSZ	Ingatlan jellege	Fekvése	Terület
	B	C	D	E
1.	112	Dózsa úti árok	Belterület	1111 m2
2.	456	Vizesárok	Belterület	1220 m2
3.	791/39	Árok	Belterület	104 m2
4.	791/36	Árok	Belterület	97 m2
5.	280	Árok	Belterület	340 m2
6.	283/2	Árok	Belterület	78 m2
7.	294	Árok	Belterület	150 m2
8.	656	Árok	Belterület	494 m2
9.	522	Árok	Belterület	663 m2
10.	496	Árok	Belterület	236 m2
11.	375/2	Árok	Belterület	1055 m2
12.	372	Vízmosás	Belterület	1220 fm
13.	270	Játszótér	Belterület	1290 m2
14.	790	Játszótér	Belterület	4220 m2
15.	654	Emlékmű hivatal	Belterület	30 m2
16.	276	Emlékmű, Dózsa út	Belterület	206 m2
17.	655	Emlékmű, Dózsa út	Belterület	140 m2
18.	654	Emlékmű, Szabadság út	Belterület	5 m2
19.	654	Hivatal előtti tér	Belterület	60 m2
20.	493	Nyírjesvölgy út	Belterület	1874 m2
21.	223	Földút	Belterület	325 m2
22.	0/105	Földút	Külterület	590 m2
23.	074/2	Földút	Külterület	436 m2
24.	174/1	Földút	Belterület	4736 m2
25.	0/94	Földút	Külterület	1514 m2
26.	0/97	Földút	Külterület	533 m2
27.	0/99	Földút	Külterület	3158 m2
28.	0/110	Földút	Külterület	3431 m2
29.	0/15	Földút	Külterület	1030 m2
30.	0/36	Földút	Külterület	5664 m2
31.	0/63	Földút	Külterület	2986 m2
32.	0/66	Földút	Külterület	4620 m2
33.	0/13	Földút	Külterület	2640 m2
34.	0/7	Földút	Külterület	1007 m2
35.	011/17	Földút	Külterület	2868 m2
36.	077/2	Földút	Külterület	4203 m2
37. ¹
38.	0/81	Földút	Külterület	2610 m2
39.	086/6	Földút	Külterület	3440 m2
40.	0/6	Földút	Külterület	4615 m2
41.	049/1	Földút	Külterület	35 m2
42.	086/7	Földút	Külterület	806 m2
43.	0/108	Földút	Külterület	5713 m2
44.	086/8	Földút	Külterület	806 m2
45.	470	Temető út	Belterület	999 m2
46.	275	Dózsa út	Belterület	827 m2
47.	73	Dózsa út	Belterület	337 m2
48.	102	Dózsa út	Belterület	1635 m2
49.	78	Dózsa út	Belterület	1057 m2
50.	94	Dózsa út	Belterület	548 m2
51.	107	Dózsa út	Belterület	803 m2
52.	113	Dózsa út	Belterület	301 m2
53.	124	Dózsa út	Belterület	2618 m2
54.	62	Gáborvölgy út	Belterület	4883 m2
55.	740	Gáborvölgy út	Belterület	333 m2
56.	31	Gáborvölgy út	Belterület	1 ha 1177 m2
57.	383	Szabadság út	Belterület	1460m2
58.	714	Szabadság út	Belterület	368 m2
59.	372	Szabadság út	Belterület	1375 m2
60.	136/1	Tóvég út	Belterület	3950 m2
61.	247	Tóvég út	Belterület	460 m2
62.	246	Tóvég út	Belterület	889 m2
63.	232	Tóvég út	Belterület	399 m2
64.	615	Kossuth út	Belterület	72 m2
65.	651	Kossuth út	Belterület	6533 m2
66.	577	Kossuth út	Belterület	548 m2
67.	642	Kossuth út	Belterület	1437 m2
68.	607/1	Kossuth út	Belterület	147 m2
69.	584	Kossuth út	Belterület	400 m2
70.	706	Kossuth út	Belterület	60 m2
71.	328	Táncsics út	Belterület	2188 m2
72.	354	Táncsics út	Belterület	332 m2
73.	332	Táncsics út	Belterület	228 m2
74.	344	Táncsics út	Belterület	402 m2
75.	340	Táncsics út	Belterület	309 m2
76.	493	József A. út	Belterület	1874 m2
77.	440	József A. út	Belterület	806 m2
78.	540	József A. út	Belterület	339 m2
79.	441	József A. út	Belterület	170 m2
80.	275 ²	Dózsa úti híd	Belterület	60 m2

2. melléklet

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek

Az Njt. szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, amelyet törvény vagy helyi önkormányzat rendelete annak minősít.

Mátraszele Község Önkormányzat tulajdonában ilyen jellegű vagyon nincs.

3. melléklet

Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

Az Njt szerint korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon:

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.


	HRSZ	Ingatlan jellege	Fekvése	Terület
1.	652	Általános iskola	Belterület	405 m2
2.	652	Iskolai tüzelőtároló	Belterület	45 m2
3.	652	Iskola udvara	Belterület	764 m2
4.	375/6	Orvosi rendelő	Belterület	150 m2
5.	375/6	Orvosi rendelő járda	Belterület	40 m2
6.	375/6	Rendelő udvara	Belterület	1202 m2
7.	654	Önkormányzati hivatal – posta	Belterület	154 m2
8.	654	Óvoda	Belterület	305 m2
9.	654	Tűzoltószertár	Belterület	50 m2
10.	654	Hivatal és óvoda udvara és park	Belterület	3794 m2
11.	431	Szabadidő Központ	Belterület	922 m2
12.	431	Szabadidő Központ udvara	Belterület	1113 m2
13.	0/119	Temető	Külterület	15632 m2
14.	0/119	Ravatalozó	Külterület	50 m2
15.	0/119	Temető parkoló	Külterület	120 m2
Sor-szám	Helyrajzi szám	Ingatlan jellege	Fekvése	Terület (m2)
A	B	C	D	E
16.	³(törölve)
17.	221/2	Sportöltöző	Belterület	60 m2
18.	221/2	Sportpálya	Belterület	1 ha 7103 m2
19.	199	Vízműtől átvett terület	Belterület	1245 m2
20.	221/1	Vízműtől átvett terület	Belterület	324 m2
21.	222	Járda	Belterület	3193 m2
22.	654	Díszkút (hivatal előtt)	Belterület	4 m2
23.	057/1	Cigánypásti kút	Külterület	10 m2
24.	522	Bakó kút	Belterület	10 m2
25.		Ivóvízvezeték	Belterület	8570 m2

4. melléklet

Üzleti vagyon

Sor- szám	HRSZ	Ingatlan jellege	Fekvése	Terület
A	B	C	D	E
1.	450	Beépítetlen terület	Belterület	1532 m2
2.	272	Beépítetlen terület	Belterület	344 m2
3.	658	Beépítetlen terület	Belterület	251 m2
4.	496	Beépítetlen terület	Belterület	1055 m2
5.	3727/6	Beépítetlen terület	Bátonyterenye	46 m2
6.	327/1	Beépítetlen terület	Belterület	1187 m2
7.	198	Beépítetlen terület	Belterület	1105 m2
8.	190	Beépítetlen terület	Belterület	936 m2
9.	177	Beépítetlen terület	Belterület	1063 m2
10.	169	Beépítetlen terület	Belterület	2979 m2
11.	166	Beépítetlen terület	Belterület	757 m2
12.	106	Beépítetlen terület	Belterület	905 m2
13.	675	Beépítetlen terület	Belterület	246 m2
14.	683	Beépítetlen terület	Belterület	708 m2
15.	119/1	Beépítetlen terület	Belterület	1196 m2
16.	221/3	Beépítetlen terület	Belterület	2132 m2
17.	689	Beépítetlen terület	Belterület	236 m2
18.	690	Beépítetlen terület	Belterület	366 m2
19.	086/9	Erdő	Külterület	1261 m2
20.	0/106	Erdő	Külterület	550 m2
21.	0/120/9	Gyümölcsös	Külterület	1552 m2
22.	0/120/13	Gyümölcsös	Külterület	919 m2
23.	0/120/15	Gyümölcsös	Külterület	1300 m2
24.	0/120/14	Gyümölcsös	Külterület	937 m2
25.	0/120/11	Gyümölcsös	Külterület	1140 m2
26.	0/120/12	Gyümölcsös	Külterület	847 m2
27.	(törölve) ⁵
28.	469	Beépítetlen terület	Belterület	2762 m2
29.	741/1	Beépítetlen terület	Belterület	268 m2
30.	789	Beépítetlen terület	Belterület	4146 m2
32.	342	Beépítetlen terület	Belterület	441 m2
33.	738/1	Beépítetlen terület	Belterület	2173 m2
34.	522	Beépítetlen terület	Belterület	763 m2
35.	375/1	Beépítetlen terület	Belterület	688 m2
36.	375/2	Beépítetlen terület	Belterület	720 m2
37.	180	Beépítetlen terület	Belterület	1707 m2
38.	446	Beépítetlen terület	Belterület	487 m2
39.	468	Beépítetlen terület	Belterület	231 m2
40.	181	Beépítetlen terület	Belterület	1815 m2
41.	182	Beépítetlen terület	Belterület	1671 m2
42.	183	Beépítetlen terület	Belterület	4073 m2
43.	184	Beépítetlen terület	Belterület	2455 m2
44.	300/2	Beépítetlen terület	Belterület	50 m2
45.	287	Beépítetlen terület	Belterület	419 m2
46 ⁴	048	Kivett közút	Külterület	3362 m2

Segédlet:

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

törzsvagyon üzleti vagyon

forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes

kizárólagos önkormányzati nemzetgazdasági szempontból

tulajdonban álló vagyon kiemelt jelentőségű vagyon

- közutak és műtárgyaik,

- terek, parkok,

- repülőtér, a hozzá tartozó berendezésekkel, eszközökkel, létesítményekkel,

- vizek, közcélú vízi létesítmények (ide nem értve a vízi közműveket)

5. melléklet

Mátraszele Község Önkormányzatának versenytárgyalási szabályzata

I. Szabályzat célja:

- meghatározza az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló rendeletében meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.

- szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,

- juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

II. A szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró (ajánlat kérő): Mátraszele Község Önkormányzata

b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz

c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert

d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket . megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot

e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését

f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró többfordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője . az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján . kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására

g) lebonyolító: Polgármesteri Hivatal

III. A versenytárgyalás típusa

a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.

b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

IV. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalást legalább 1 országos, és 1 megyei lapban, a helyi médiában és Mátraszele Község hivatalos honlapján kell meghirdetni.

A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

- a kiíró szerv megnevezését, székhelyét

- lebonyolító megnevezését, székhelyét

- a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát

- az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését

- ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát

- a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,

- az ajánlati kötöttség időtartamát

- a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát

- a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját

- ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját

- a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja

- a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon

- kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.

A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén illetőleg, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.

c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kíirás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Mátraszele Község Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

- ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására

- a bruttó ajánlati árat,

- szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),

- amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,

- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,

- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,

- annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.

c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik. akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.

f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

- név (cégnév)

- lakóhely (székhely)

- olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül

IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.

b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

- zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen

- nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek

Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

- ajánlattevő(k) neve, cégneve,

- ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,

- az ajánlat lényeges eleme: (pl:ár)

A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

- azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

- az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:

- ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által. a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.

- ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását - a Hivatal érintett szakértőinek bevonásával – a Polgármesteri Hivatal végzi.

2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a polgármesteri hivatal feladata.

4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll. Vezető: Mátraszele Község Polgármestere, akit távollétében az általa kijelölt alpolgármester helyettesít

2. Tagjai: A Képviselő-testület által delegált képviselők.

3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy az általa kijelölt alpolgármester és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.

4. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.

5. Versenytárgyalás Bizottsági véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XIII. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Mátraszele község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.

A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Polgármesteri Hivatal írásban 3 munkanapon belül értesíti.

XIV. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, illetve a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).