Mátraszele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

Hatályos: 2018. 09. 01

Mátraszele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

2018.09.01.

Mátraszele Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. pont 6. alpontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.  § E rendelet hatálya Mátraszele Község Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, vagyoni értékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra terjed ki.

2.  § E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. Az önkormányzati vagyon

3.  § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) erejénél fogva kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az üzleti vagyonelemek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(6) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik, a szerzést követően a képviselő-testületnek dönteni kell a vagyontárgy besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a törvényi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

3. A vagyonnal való rendelkezés

4.  § (1) E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül

a) az elidegenítés,

b) a vagyon gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok részére történő adományozás,

c) a vagyonhasznosítás, (ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását), a koncesszióba, vagyonkezelésbe adását, vagy onnan való kivonását,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,

e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,

h) vagyonszerzés,

i) értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás,

j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás,

l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló korlátozottan forgalomképes ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó tényezőket meg kell szüntetni.

(4) Az Nvt-ben előírt versenyeztetés – mind a hasznosítás, mind a tulajdon átruházás esetén – kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja.

4. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

5.  § (1) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

a) Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.

b) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.

c) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.

d) Ingatlanok nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történő értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése.

e) Az ingatlan d) pontban meghatározott módon történő értékesítéstől eltérő módon történő ingatlanhasznosítás esetén az érték meghatározásának módja:

- ha az ingatlan értéke a helyben szokásos forgalmi értéket figyelembe véve nem haladja meg az 1 millió forintot, „mezőgazdasági” jellegű művelési ág esetén az 500 ezer forintot
az ingatlan értékét a képviselő-testület határozza meg, ezen értékek feletti ingatlanok esetében ingatlanforgalmi szakértői értékbecsléssel alátámasztva.
f) A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra.
(3) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik illetve terhelik.
(4) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

5. Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai

6.  § (1) Az Önkormányzat intézményei jogosultak és kötelesek a működésükhöz szükséges vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok és ingó vagyontárgyak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytatni, az önkormányzat polgármesterével történt előzetes egyeztetést követően.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni, az önkormányzat polgármesterével történt előzetes egyeztetést követően. Nem köthető olyan szerződés, amely alapján a szerződés időbeli hatálya automatikusan meghosszabbodik.

(4) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adáshoz a képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges. Az előterjesztőnek a bérbe vagy használatba adásra vonatkozó szerződés-tervezetet az előterjesztéshez csatolnia kell.

(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, továbbá a bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért.

6. Az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályai

11.  § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő ingatlanok elidegenítése nyilvános vagy zártkörű értékesítési eljárás útján történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére. Zártkörű értékesítési eljárás tartható külső ajánlat beérkezése, ingatlan tulajdonjogának, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a cseréje, telek-kiegészítés, telekhatár rendezés esetén, vagy ha a nyilvános eljárás legalább 2 alkalommal eredménytelenül zárult. Ezen kivételes esetekben lehetséges a közvetlen értékesítés is.

(2) Ingatlan ingyenes átruházásáról kizárólag a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges.

(3) Nyilvános vagy zártkörű értékesítési eljárás útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a forgalmi értéktől függetlenül a Képviselő-testület dönt,

7. Ingóságok elidegenítésének és megszerzésének szabályai

13.  § Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel:

a) a polgármester 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig,

b) 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a képviselő-testület

jogosult dönteni a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek és a hatályos költségvetési rendelet szabályainak figyelembe vételével, értékesítés esetén az értékesítés módjának és feltételeinek meghatározásával.

8. A gazdasági társasági tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

14.  § (1) A képviselő-testület a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.

(2) képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyek egyszemélyes gazdasági társaságoknál:

1. egyszemélyes gazdasági társaság alapítása,

2. alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása,

3. vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása,

4. számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása,

5. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,

6. osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása,

7. üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése,

8. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által

9. elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,

10. vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása,

11. a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak, megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása, valamint díjazás megállapítása,

12. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok Ptk. 685 §. b) pontja szerinti közeli hozzátartozójával, élettársával köt,

13. az ügyvezető és felügyelő bizottsági tagok és könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,

14. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

15. a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,

16. a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján megalkotandó javadalmazási szabályzat elfogadása

17. további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,

18. más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás.

19. egyszemélyes részvénytársaságok esetében a Gt. 284 §. (2) bekezdése szerint a Gt. 231. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt.

20. előzetesen megtárgyalja és állást foglal a vezető tisztségviselők bérfejlesztésének, prémiumfeladatainak megállapítása, prémiumfeladatok teljesítésének kiértékelése, és kifizetése tárgyában a szakmailag illetékes bizottság véleménye alapján;

21. előzetesen megtárgyalja és állást foglal a felügyelő bizottság elnöke és tagjainak díjazása tárgyában.

22. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke legalább 1/5-ét meghaladja,

23. a cégbejegyzést megelőzően az elő-társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása,

24. döntés a megkötött szerződések utólagos módosítása tekintetében, ha a módosítás folytán a szerződés értéke eléri, vagy meghaladja a törzstőke 1/5-ét,

25. az éves pénzügyi terv elfogadása.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a döntési hatáskör gyakorlója minden esetben a képviselő-testület. A döntésekről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.

(4) Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntés szükséges arról, hogy a többszemélyes gazdasági társaságok közgyűlésein az alábbi kérdésekben Mátraszele Község Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson:

a) pótbefizetés elrendelése és visszatérítéséhez,

b) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendeléséhez,

c) javaslat a felügyelő bizottság tagjaira,

d) javaslat az igazgatóság tagjaira,

e) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásához,

f) a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,

g) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi tulajdonos, javaslat az ügyvezető kinevezésére, vagy felmentésére,

h) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,

i) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése,

j) törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,

k) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,

l) számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ide értve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést,

m) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,

n) azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás,

o) a vezető tisztségviselők bérfejlesztés mértékének meghatározása,

p) a felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló díjazásának a meghatározása,

r) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve által megalkotandó javadalmazási szabályzat tartalmának meghatározása során.

9. A vagyongazdálkodás tervezése

15.  § 1]

1.Az Önkormányzat a vagyongazdálkodása jogszabályokban meghatározott rendeltetése biztosítása céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, melynek jóváhagyása a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

2.A középtávú vagyongazdálkodási terv 3, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv 10 évre szólóan határozza meg az Önkormányzat vagyongazdálkodásának fő irányait.
3.A vagyongazdálkodási terveket a (2) bekezdésben megjelölt időszakok lejárta előtt felül kell vizsgálni.

10. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

16.  § (1) A követelésekről történő lemondás esetei:

a) méltányosság

b) visszterhes átadás

c) adókövetelés elengedése

(2) Az Önkormányzat követeléséről a hatályos költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a Polgármester, a kisösszegű követelések értékhatára felett a képviselő-testület mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(3) Méltányosság abban az esetben gyakorolható, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek. A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok.

17.  § Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, vagy teher esetén az egyezség során felajánlott összeg

a) nem éri el a kisösszegű követelések értékhatárát, a Polgármester,

b) a kisösszegű követelések értékhatára fölött a képviselő-testület dönt.

11. Tájékoztatási kötelezettségek

18.  § A Polgármester a saját hatáskörében hozott e rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

12. Záró rendelkezések

19.  § 2]

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti a Képviselő-testületnek az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, 6/2007. (V.2.) rendelete.

1. melléklet

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek
Az Nvt. erejénél fogva kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

HRSZ

Ingatlan jellege

Fekvése

Terület

B

C

D

E

1.

112

Dózsa úti árok

Belterület

1111 m2

2.

456

Vizesárok

Belterület

1220 m2

3.

791/39

Árok

Belterület

104 m2

4.

791/36

Árok

Belterület

97 m2

5.

280

Árok

Belterület

340 m2

6.

283/2

Árok

Belterület

78 m2

7.

294

Árok

Belterület

150 m2

8.

656

Árok

Belterület

494 m2

9.

522

Árok

Belterület

663 m2

10.

496

Árok

Belterület

236 m2

11.

375/2

Árok

Belterület

1055 m2

12.

372

Vízmosás

Belterület

1220 fm

13.

270

Játszótér

Belterület

1290 m2

14.

790

Játszótér

Belterület

4220 m2

15.

654

Emlékmű hivatal

Belterület

30 m2

16.

276

Emlékmű, Dózsa út

Belterület

206 m2

17.

655

Emlékmű, Dózsa út

Belterület

140 m2

18.

654

Emlékmű, Szabadság út

Belterület

5 m2

19.

654

Hivatal előtti tér

Belterület

60 m2

20.

493

Nyírjesvölgy út

Belterület

1874 m2

21.

223

Földút

Belterület

325 m2

22.

0/105

Földút

Külterület

590 m2

23.

074/2

Földút

Külterület

436 m2

24.

174/1

Földút

Belterület

4736 m2

25.

0/94

Földút

Külterület

1514 m2

26.

0/97

Földút

Külterület

533 m2

27.

0/99

Földút

Külterület

3158 m2

28.

0/110

Földút

Külterület

3431 m2

29.

0/15

Földút

Külterület

1030 m2

30.

0/36

Földút

Külterület

5664 m2

31.

0/63

Földút

Külterület

2986 m2

32.

0/66

Földút

Külterület

4620 m2

33.

0/13

Földút

Külterület

2640 m2

34.

0/7

Földút

Külterület

1007 m2

35.

011/17

Földút

Külterület

2868 m2

36.

077/2

Földút

Külterület

4203 m2

37. 1

38.

0/81

Földút

Külterület

2610 m2

39.

086/6

Földút

Külterület

3440 m2

40.

0/6

Földút

Külterület

4615 m2

41.

049/1

Földút

Külterület

35 m2

42.

086/7

Földút

Külterület

806 m2

43.

0/108

Földút

Külterület

5713 m2

44.

086/8

Földút

Külterület

806 m2

45.

470

Temető út

Belterület

999 m2

46.

275

Dózsa út

Belterület

827 m2

47.

73

Dózsa út

Belterület

337 m2

48.

102

Dózsa út

Belterület

1635 m2

49.

78

Dózsa út

Belterület

1057 m2

50.

94

Dózsa út

Belterület

548 m2

51.

107

Dózsa út

Belterület

803 m2

52.

113

Dózsa út

Belterület

301 m2

53.

124

Dózsa út

Belterület

2618 m2

54.

62

Gáborvölgy út

Belterület

4883 m2

55.

740

Gáborvölgy út

Belterület

333 m2

56.

31

Gáborvölgy út

Belterület

1 ha 1177 m2

57.

383

Szabadság út

Belterület

1460m2

58.

714

Szabadság út

Belterület

368 m2

59.

372

Szabadság út

Belterület

1375 m2

60.

136/1

Tóvég út

Belterület

3950 m2

61.

247

Tóvég út

Belterület

460 m2

62.

246

Tóvég út

Belterület

889 m2

63.

232

Tóvég út

Belterület

399 m2

64.

615

Kossuth út

Belterület

72 m2

65.

651

Kossuth út

Belterület

6533 m2

66.

577

Kossuth út

Belterület

548 m2

67.

642

Kossuth út

Belterület

1437 m2

68.

607/1

Kossuth út

Belterület

147 m2

69.

584

Kossuth út

Belterület

400 m2

70.

706

Kossuth út

Belterület

60 m2

71.

328

Táncsics út

Belterület

2188 m2

72.

354

Táncsics út

Belterület

332 m2

73.

332

Táncsics út

Belterület

228 m2

74.

344

Táncsics út

Belterület

402 m2

75.

340

Táncsics út

Belterület

309 m2

76.

493

József A. út

Belterület

1874 m2

77.

440

József A. út

Belterület

806 m2

78.

540

József A. út

Belterület

339 m2

79.

441

József A. út

Belterület

170 m2

80.

275 2

Dózsa úti híd

Belterület

60 m2

2. melléklet

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek
Az Njt. szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, amelyet törvény vagy helyi önkormányzat rendelete annak minősít.
Mátraszele Község Önkormányzat tulajdonában ilyen jellegű vagyon nincs.

3. melléklet

Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
Az Njt szerint korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon:

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

HRSZ

Ingatlan jellege

Fekvése

Terület

1.

652

Általános iskola

Belterület

405 m2

2.

652

Iskolai tüzelőtároló

Belterület

45 m2

3.

652

Iskola udvara

Belterület

764 m2

4.

375/6

Orvosi rendelő

Belterület

150 m2

5.

375/6

Orvosi rendelő járda

Belterület

40 m2

6.

375/6

Rendelő udvara

Belterület

1202 m2

7.

654

Önkormányzati hivatal – posta

Belterület

154 m2

8.

654

Óvoda

Belterület

305 m2

9.

654

Tűzoltószertár

Belterület

50 m2

10.

654

Hivatal és óvoda udvara és park

Belterület

3794 m2

11.

431

Szabadidő Központ

Belterület

922 m2

12.

431

Szabadidő Központ udvara

Belterület

1113 m2

13.

0/119

Temető

Külterület

15632 m2

14.

0/119

Ravatalozó

Külterület

50 m2

15.

0/119

Temető parkoló

Külterület

120 m2

Sor-szám

Helyrajzi szám

Ingatlan jellege

Fekvése

Terület (m2)

A

B

C

D

E

16.

3(törölve)

17.

221/2

Sportöltöző

Belterület

60 m2

18.

221/2

Sportpálya

Belterület

1 ha 7103 m2

19.

199

Vízműtől átvett terület

Belterület

1245 m2

20.

221/1

Vízműtől átvett terület

Belterület

324 m2

21.

222

Járda

Belterület

3193 m2

22.

654

Díszkút (hivatal előtt)

Belterület

4 m2

23.

057/1

Cigánypásti kút

Külterület

10 m2

24.

522

Bakó kút

Belterület

10 m2

25.

Ivóvízvezeték

Belterület

8570 m2

4. melléklet

Üzleti vagyon


Sor- szám

HRSZ

Ingatlan jellege

Fekvése

Terület

A

B

C

D

E

1.

450

Beépítetlen terület

Belterület

1532 m2

2.

272

Beépítetlen terület

Belterület

344 m2

3.

658

Beépítetlen terület

Belterület

251 m2

4.

496

Beépítetlen terület

Belterület

1055 m2

5.

3727/6

Beépítetlen terület

Bátonyterenye

46 m2

6.

327/1

Beépítetlen terület

Belterület

1187 m2

7.

198

Beépítetlen terület

Belterület

1105 m2

8.

190

Beépítetlen terület

Belterület

936 m2

9.

177

Beépítetlen terület

Belterület

1063 m2

10.

169

Beépítetlen terület

Belterület

2979 m2

11.

166

Beépítetlen terület

Belterület

757 m2

12.

106

Beépítetlen terület

Belterület

905 m2

13.

675

Beépítetlen terület

Belterület

246 m2

14.

683

Beépítetlen terület

Belterület

708 m2

15.

119/1

Beépítetlen terület

Belterület

1196 m2

16.

221/3

Beépítetlen terület

Belterület

2132 m2

17.

689

Beépítetlen terület

Belterület

236 m2

18.

690

Beépítetlen terület

Belterület

366 m2

19.

086/9

Erdő

Külterület

1261 m2

20.

0/106

Erdő

Külterület

550 m2

21.

0/120/9

Gyümölcsös

Külterület

1552 m2

22.

0/120/13

Gyümölcsös

Külterület

919 m2

23.

0/120/15

Gyümölcsös

Külterület

1300 m2

24.

0/120/14

Gyümölcsös

Külterület

937 m2

25.

0/120/11

Gyümölcsös

Külterület

1140 m2

26.

0/120/12

Gyümölcsös

Külterület

847 m2

27.

(törölve) 5

28.

469

Beépítetlen terület

Belterület

2762 m2

29.

741/1

Beépítetlen terület

Belterület

268 m2

30.

789

Beépítetlen terület

Belterület

4146 m2

32.

342

Beépítetlen terület

Belterület

441 m2

33.

738/1

Beépítetlen terület

Belterület

2173 m2

34.

522

Beépítetlen terület

Belterület

763 m2

35.

375/1

Beépítetlen terület

Belterület

688 m2

36.

375/2

Beépítetlen terület

Belterület

720 m2

37.

180

Beépítetlen terület

Belterület

1707 m2

38.

446

Beépítetlen terület

Belterület

487 m2

39.

468

Beépítetlen terület

Belterület

231 m2

40.

181

Beépítetlen terület

Belterület

1815 m2

41.

182

Beépítetlen terület

Belterület

1671 m2

42.

183

Beépítetlen terület

Belterület

4073 m2

43.

184

Beépítetlen terület

Belterület

2455 m2

44.

300/2

Beépítetlen terület

Belterület

50 m2

45.

287

Beépítetlen terület

Belterület

419 m2

46 4

048

Kivett közút

Külterület

3362 m2

Segédlet:
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
törzsvagyon üzleti vagyon
forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes
kizárólagos önkormányzati nemzetgazdasági szempontból
tulajdonban álló vagyon kiemelt jelentőségű vagyon
- közutak és műtárgyaik,
- terek, parkok,
- repülőtér, a hozzá tartozó berendezésekkel, eszközökkel, létesítményekkel,
- vizek, közcélú vízi létesítmények (ide nem értve a vízi közműveket)

5. melléklet

Mátraszele Község Önkormányzatának versenytárgyalási szabályzata

I. Szabályzat célja:

- meghatározza az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló rendeletében meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
- szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
- juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

II. A szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró (ajánlat kérő): Mátraszele Község Önkormányzata

b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz

c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert

d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket . megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot

e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését

f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró többfordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője . az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján . kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására

g) lebonyolító: Polgármesteri Hivatal

III. A versenytárgyalás típusa

a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.

b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

IV. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalást legalább 1 országos, és 1 megyei lapban, a helyi médiában és Mátraszele Község hivatalos honlapján kell meghirdetni.
A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
- a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
- lebonyolító megnevezését, székhelyét
- a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát
- az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését
- ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát
- a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
- az ajánlati kötöttség időtartamát
- a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
- a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját
- ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját
- a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja
- a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon
- kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.
A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén illetőleg, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.

c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kíirás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Mátraszele Község Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

- ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
- a bruttó ajánlati árat,
- szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
- amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
- annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.

c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik. akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.

f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

- név (cégnév)
- lakóhely (székhely)
- olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül

IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.

b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

- zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
- nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek
Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
- ajánlattevő(k) neve, cégneve,
- ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
- az ajánlat lényeges eleme: (pl:ár)
A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha:
- azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
- az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:
- ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által. a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
- ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását - a Hivatal érintett szakértőinek bevonásával – a Polgármesteri Hivatal végzi.

2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a polgármesteri hivatal feladata.

4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll. Vezető: Mátraszele Község Polgármestere, akit távollétében az általa kijelölt alpolgármester helyettesít

2. Tagjai: A Képviselő-testület által delegált képviselők.

3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy az általa kijelölt alpolgármester és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.

4. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.

5. Versenytárgyalás Bizottsági véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XIII. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Mátraszele község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Polgármesteri Hivatal írásban 3 munkanapon belül értesíti.

XIV. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, illetve a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).
×