Szuha Község Önkormányzata képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Möt.) 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

  1.§      (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szuha Község Önkormányzata

(továbbiakban: Önkormányzat).

      (2) Az Önkormányzat székhelye: 3154 Szuha, Kossuth út 86.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Szuha Község Önkormányzat Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

(5) Adóhatósági azonosító: 15451141-212

(6) Statisztikai számjel: 15451141-8411-321-12

(7) Számlavezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt. Bátonyterenyei Fiók

                                                 3070 Bátonyterenye, Bányász út 1.

(8) Bankszámla száma: 11741048-15451141-00000000

(9) Telefon: 32/367-207

      Fax:  32/367-207

      Emailcím: szuhaphiv@nogradmail.hu

Jelképek

2.§ A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3.§ Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal, bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható.

Feladat- és hatáskörök

4.§  (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

        (2) Az önkormányzati feladatok szakfeladat szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.

5.§ (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Möt. 42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet

.

      (2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.

      (3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. számú melléklet tartalmazza

6.§ (1) A képviselő-testület a Möt. 13.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról társulásban gondoskodik.

      (2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi szolgálatot és a fogorvosi ellátást vállalkozásokkal kötött megállapodás alapján biztosítja.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

7.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A tagok névsorát a 2. számú függelék

tartalmazza.

(2) A polgármester a Möt. 66.§-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

Az alakuló ülés

8.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. (2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9.§ (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

     (2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.

10.§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

A képviselő-testület működése

11.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

      (2) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

a)  a képviselő-testület bizottságától,

b)  a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől, c)  a jegyzőtől,

d)  az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12.§  (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év november

30-ig a képviselő-testület elé terjeszti. (2) A munkaterv tartalmazza:

a)  a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,

b)  az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

13.§  A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

14.§  A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15.§  (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.

      (2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható.

(3)    A   képviselő-testület   elé   kerülő   napirendi   pontok   írásban   és   szóban   is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

17.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó ás Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

      (3) A képviselő-testület ülését vezető személy:

a)  megállapítja az ülés határozatképességét, b)  előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

c) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

(4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

(5) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(6) Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.

(7) A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.

18.§  (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

      (2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.

19.§  (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) polgármester b) jegyző

c) képviselő-testület tagja

d) képviselő-testület bizottsága

 e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke

 f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából új körülmények, információk ismertetése,

      c) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák, d) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.

b)  Második rész:

a) határozati javaslat,

b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése, c) a határidő megjelölése.

21.§  (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

(2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

(3) Azt a felszólalót, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22.§ (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő- testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

      (2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

      (3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott

véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.

23.§ (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

      (2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő

határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

      (4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Möt. 68.§ (1)

bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.

25.§  A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni.

Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26.§ A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27.§ Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

28.§ Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29.§  (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

a)  figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b)  rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

c)  ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d)  ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;

(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

    (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

30.§  A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

32.§  A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

     a)  a napirend meghatározásáról,

     b)  az ügyrendi kérdésekről,

c)  képviselői     felvilágosítás     kérésre,     valamint     kérdésre    adott    válasz elfogadásáról,

d)  napirend    tárgyalásának    lezárásáról,     a    hozzászólások    időtartamának korlátozásáról.

33.§  (1) Titkos szavazás az Möt. 48.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos  szavazásról –  önkormányzati képviselői indítványra -  a  képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

      (3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)  a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét, b)  a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,

c)  a szavazás során felmerült körülményeket, d)  a szavazás eredményét,

e)  a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.

(5) A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

34.§  (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt. 48.§ (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor

„egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

35.§  (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

(3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

(5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

36.§  Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)  képviselő-testület tagja;

b)  képviselő-testület bizottsága;

c)  jegyző;

d)  települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

37.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

38.§  (1)  Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a)  a fizetési kötelezettségekről

b)  a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

      c)  szervezet és intézmény alapításáról d)  helyi adókról

szóló rendelet tervezetet.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

      a)  ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b)  ha  azt  magasabb  rendű  jogszabály  vagy  a  kormányhivatal  által  előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c)  ha az egyeztetés Szuha Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

41.§ (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

42.§  (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozat hozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata”kifejezést.

     (2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

43.§  A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

         a)      napirend elfogadása,

b)      lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

c)      a polgármester és az alpolgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadása,

d)     a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató,

         e)      interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről, f)    tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

44.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Möt. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Möt. 46.§ (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

46.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és ellenőrző Bizottság.

       (2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét az ….. számú függelék tartalmazza.

 (3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét a 4. számú függelék tartalmazza.

 (4) A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

47.§ A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48.§  (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A

bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(3)  A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

49.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

 (2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

50.§  A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

51.§  (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő- testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.

    (3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Möt. 60.§-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

53.§ A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el

54.§ A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság látja el.

IV. fejezet

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

55.§  A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

56.§ (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81.§-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az Njt. 81.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(4) A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Njt.

83.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.

(5) Az Njt. 80.§-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodást a …... számú függelék tartalmazza.

58. § A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

V. fejezet

A  POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

59.§  (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester főbb feladatai:

a)  a település fejlődésének elősegítése,

b)  a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c)  az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d)  az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

f)   a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

g) a  lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,

h)  az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése, i)      a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

j)    maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint,

k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

l)    a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

n)  a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

60.§  Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

 b.) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,

c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

d)  tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,

e)  a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,

f)   tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

 g)  gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,    h)   gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,

 i)   utalványozza vagy ellenjegyzi az önkormányzati pénzügyi kötelezettségvállalásokat.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

62.§  A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

VI. fejezet

A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

63.§ (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 84.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Mátramindszent Község Önkormányzatával és Dorogháza Község    Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Mátramindszenti Közös  Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. Szuha községben a Hivatal kirendeltsége működik.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

(3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát az 5. számú függelék tartalmazza.

(3)  A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről

külön megállapodás útján gondoskodik.

VIII. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS

65.§ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

a)  a képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a szuhai lakosság és az üdülő tulajdonosok részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról;

b) a képviselő-testület a Möt.. 54.§-a szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.

66.§  A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig  anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

IX. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI

67.§ A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson lapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

X. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

68.§  (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Szuha Községi Önkormányzat képviselő-testületének  a  szervezeti  és  működési  szabályzatról  szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete.