Sály Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

9/2013. (IX.13. ) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működése Szabályzatáról

A képviselőtestület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 53. §–ába foglalt feladatkörében eljárva Sály Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) Az Önkormányzat megnevezése: Sály Község Önkormányzata.

(2) Székhelye: 3425 Sály, Kossuth u. 63.

      Működési területe: Sály község közigazgatási területe.

2.§

(1) Az Önkormányzat jelképei: Sály Község címere és pecsétje.

(2) Sály község címere: álló kerek talpú pajzs, kék mezejében lebegő kék álló hajdú, amely    jobbjában három arany búzakalászt és egy arany szőlőfürtöt, baljában pedig fekete ekevasat tart.

(3) Sály község címere műemlékeken és műemlék jellegű épületeken, községházán és intézményein, valamint a hivatalos pecséten helyezhető el.

(4) Sály címer ezen épületeken, bélyegzőn történő elhelyezéséhez, használatához polgármesteri engedély szüksége s a képzőművészeti alkotások elhelyezésére vonatkozó szabályok betartásával.

(5) Sály község címerét tartalmazó körbélyegző ,,Sály Község Önkormányzata feliratot tartalmazza, középen Sály község címerével.

(6) A bélyegző lenyomata a képviselő-testület döntése alapján használható fel:

- rendeleteken és

- a testület által meghatározott: esetekben

A képviselő-testület tagjai, feladat- és hatásköre

3. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. sz. függeléke tartalmazza.

4. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 10. § és 20. § (1) bekezdéseiben foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.

(2) Az önkormányzat részvételével létrehozott társulásban ellátott feladatokat az SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SzMSz. 3. sz. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉSNEK SZABÁLYAI

A képviselő-testület munkaterve

5. §

(1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

a) a települési képviselők

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat,

d) az önkormányzati intézmények vezetői, és

e) a jegyző

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések időpontját, helyét,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését),

c) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,

d) a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét, és

e) a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.

(4) A következő naptári év munkatervének lefogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév   utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzatnak.

A képviselő-testület ülése

6. §

(1) A képviselő-testület

a) alakuló (Mötv. 43. §),

b) rendes, és

c)rendkívüli

ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester az Mötv. 45. §-a szerint hívja össze és vezeti. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén a kijelölt alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül

a) 60 napot meghaladó távollét, és

b) az előre nem meghatározható idejű betegség.

Az alakuló ülés

7. §

A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

Rendes ülés

8.§

(1)A képviselő-testület munkaterv szerint évi 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.

(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) A nemzetiséget érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.

(4) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(5) Az ülés hely a községháza tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.

(6) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

(7) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31. közötti időben – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik (Ülésezési nyári szünet).

9.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

Rendkívüli ülés

10 §

(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) legalább két képviselő, vagy

b) a képviselő-testület bizottságának

indítványára.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében összehívhatja.

11. §

(1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell

a) a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a képviselő-testület bizottságának e tárgyban hozott döntését,

b) a határozat-tervezetet,

c) az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot, és

d) a 10 § (3) bek. a) pontjában  meghatározott esetben a települési képviselők sajátkezű aláírását.

(2) A 10 § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány túl rövid időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra kötelese összehívni a képviselő-testület ülését.

12. §

(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésen foglaltakról eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatokat az ülés előtt kioszthatók.

13. §

(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

14. §

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet-tervezet

b) a határozati javaslat, és

c) a beszámoló

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,

c9 a tényállást,

d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

e: az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,

f) a határozat-, és rendelet-tervezetet,

g) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését, és

h) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(5) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult

c) a polgármester

a) a képviselő-testület tagja,

d) a jegyző, és

(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.

(7) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

A képviselő-testület összehívása

15. §

(1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirend pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e) az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására,

f)mindazokat, akiknek meghívását a polgármester  indokoltnak tartja.

(5) A meghívottakat a képviselő-testület, és a bizottságok ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát (a nyilvánosságot) a meghívónak a polgármesteri hivatalban és a községi hirdetőtábláson történő kifüggesztésével.

Az ülések nyilvánossága

16. §

A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.

Sürgősségi javaslat

17. §

(1) A polgármester, a jegyző vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősségi javaslat határozat, rendelet-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(4) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők  áttanulmányozhassák.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

18. §

(1) A polgármester mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

Képviselői önálló indítványok

19.§

(1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát,  és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

a) a rendelet-tervezetek, és

b) határozati javaslatok

lehetnek.

Interpelláció

20. §

(1) a) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek – amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel – a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.

(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adnia.

(5) Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként – maximum 1 óra időtartamban – kell megtárgyalni. A képviselő-testület az időtartamot egyszerű szótöbbséggel meghosszabbítatja. Egy téma időtartama legfeljebb 3 perc lehet.

(6) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége, melynek időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, ha azt nem fogadja el arról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(8) A települési képviselőnek a kérdést az ülés megkezdéséig írásban kell előterjesztenie, amelyre a megkérdezettnek az ülésen válaszolnia kell. A testületi ülésen a kérdés felvetésére legfeljebb 2 perc áll a kérdező rendelkezésére. A kérdésre adott válasz tájékoztatás, amely nem igényli a kérdező által történő elfogadást, valamint a válasszal kapcsolatban viszontválaszra nincs lehetőség.

(9) A képviselő szóban az ülésen egy kérdést tehet fel. A szóban feltett kérdés megválaszolására a (8) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések, napirend előtti felszólalás

21. §

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

22.§

(1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.

(4) Napirend előtti felszólalás trágyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

23. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

(4) Az ülés elnöke

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okét., és lehetőséget ad a napirend előtti felszólalásra és interpellációra,

b) előterjeszti és elfogadásra szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

c) félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,

d) általános vitavezetési feladatokként

- napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát

- megadja, vagy megtagadja a szót,

- megvonja a szót, vagy felszólít a tárgyra térésre,

- elrendeli a szavazást,

- megállapítja a szavazás eredményét, és

- kimondja a határozatot.

A tárgyra térésre felhívás, és a szó megvonása

24. §

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

Rendfenntartás

25. §

(1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárok sem a napirendekhez, sem azon kívül nem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az érintettet az elnök figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel a 26 § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az ülések rendjének fenntartásáért a polgármester a felelős. E jogkörében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,

b)  a polgármestert az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,

c)  rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,

d)   rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,

e)  a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.

(4) A polgármester a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett – a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(5)      A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Az ülés félbeszakítása

26. §

Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai

27. §

(1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.

(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást, és a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(5) Az előterjesztés módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(8) A kérdések, válaszok, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(9) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(10) Egy napirendhez egy képviselő legfeljebb két ízben, első ízben 5, másodízben 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(11) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(12) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(14) Az előterjesztőt és az előadót – legfeljebb 3 perc időtartamra – megilleti a zárszó joga.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

28. §

(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat)

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető.

(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

A vita lezárása

29. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

A döntéshozatal szabályai

30. §

(1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

31. §

(1) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásul sorrendjében- a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. A polgármester a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

32.§

(1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kért, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása utána részszavazások nem ismételhetők meg.

(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. §

(1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztséget,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint

e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek lefogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

34. §

Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

35. §

(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a  polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. Törvény 17. § (2) bekezdése figyelembevételével – a képviselő tiszteletdíját, legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja, ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

A képviselő-testület döntéseinek jelölése

36. §

(1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(3) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám/ arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó./római szám/nap./arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint:

„Sály Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó.nap.) számú határozata”

(4) A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról, és – szerkesztésről szóló mindenkori felsőbb szintű jogszabályok alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni:

„Sály Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám(arab szám) / év(arab szám).(hó(római szám). Nap(arab szám).) önkormányzati rendelete cím (-ról, -ről toldattal)”

(5) A hatályos önkormányzati rendeletnek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. §

(1) a képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni.

III: fejezet

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

38. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.

(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról alakosságot, legalább 15 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

IV. fejezet

A TÁRSULÁS

39. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekébe társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és már települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK JOGÁLLÁSA ÉS FELELŐSSÉGE

40. §

(1)  A települési képviselő jogaira és kötelességeire a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. Törvény rendelkezései az irányadóak, az alábbi kiegészítésekkel.

(2) Ha a képviselő-testület tagját önkormányzati jogkörében eljárva, vagy testületi felhatalmazás alapján, jogszerűen tett hivatalos nyilatkozata miatt joghátrány éri, érdekében az önkormányzat külön határozatban foglalt döntés szerint helytáll. A képviselő-testület e határozatát az adott esetre vonatkozó tényeket mérlegelve hozza meg.

(3) A települési képviselő-az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl-köteles a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(4) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan  megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen biztosított hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

(5) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5-10. §-ai tartalmazzák.

(6) A képviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §-a tartalmazza.

(7) Az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, továbbá a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a polgármester juttatásaira vonatkozó javaslat tétel a Szavazatszámláló Bizottság feladata.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

A képviselő-testület bizottságai

41. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmai szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

A bizottság működése

42. §

(1) A bizottság működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottságnak éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testület ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájuk fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(4) A bizottságok évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) A bizottságok munkatervükben meghatározott számú – de évente legalább hat – ülést tartanak.

(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

(7) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozás a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

43. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a Képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az állandó bizottságok elnökeit, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

44. §

(1) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

A polgármester

45. §

(1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Ötv.. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Ötv. 33/C §-a tartalmazza.

(3) A polgármester lemondására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

(5) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában a jogszabályokba és – mint a székhely település polgármester – a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben

(6) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(7) A polgármester dönthet – a képviselő-testület utólagos  tájékoztatása mellett – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekbe.:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ah az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

Az alpolgármester

46. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a megbízást visszavonja.

A jegyző

47. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző – Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli – kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól.

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről

a)   kötelező jelleggel

aa) az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel,

ab) az önkormányzat holnapján történő megjelenítéssel

b) nem kötelező jelleggel az önkormányzati tájékoztató lapban való közzététellel.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlenségi, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Közös Önkormányzati Hivatal  településeinek polgármesterei a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízzák meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.

Az aljegyző

48. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei a Mötv. 82-83. §-ai alapján – a jegyző javaslatára – aljegyzőt neveznek ki.

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

49. §

(1) Tibolddaróc és Sály képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Tibolddaróc Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel (a továbbiakban : Hivatal), Tibolddaróc székhellyel, Sály kirendeltséggel( 3425 Sály, Kossuth u. 63)

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Hivatal további feladat- ás hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

50. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 4/2012. (III. 8.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

(5) Az önkormányzat intézményeinek függetlenített belső ellenőrzését a Hivatal látja el, az önkormányzati társulás útján.

IX. fejezet

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

51. §

(1) Sály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – Sály Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges feltételeket:

a) ellátja a gazdálkodásuk végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatokat,

b) biztosítja a testületi működés feltételeit,

c) igény szerint helyiséget

e) gondoskodik az ezzel kapcsolatos egyéb ügyviteli feladatok ellátásáról.

X. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52.§

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Sály Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Fekete Jánosné                                                                Dr. Molnár Sándor

polgármester                                                                     jegyző megbízásából:

                                                                                           Dr. Fegyveres Balázs

                                                                                                       aljegyző

A jelen rendelet 2013. szeptember hó 13. napján kihirdetésre került:

Dr. Fegyveres Balázs

   aljegyző

1. számú melléklet

                                                                          a  9/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelethez

Minősített többségű szavazást igénylő ügyek

• A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, megbízás visszavonása, felmentés,
• Önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, adományozása
• Általános és részletes rendezési terv jóváhagyása,
• Hitel felvétele és kötvény kibocsátás,
• Költségvetés meghatározása, módosítása,
• Testületi hatáskör átruházása,
• Helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés kiírása,
• Rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírása, szervezése,
• Ciklusprogram elfogadása,
• Zárt ülés elrendelése,
• Indítvány név szerinti szavazásra,
• Forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának rendeltetésének megváltoztatása,
• Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak rendeltetéstől eltérő célú elidegenítése, megterhelése, lekötése, hasznosítása, működtetése,
• A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,
• Önként vállalt közfeladat felvállalása, és megszüntetése

2. számú melléklet a  9/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelethez

SZAVAZATSZÁMLÁLÓ Bizottság

feladat- és hatásköre

I. A BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS FELADATAI:

1. A bizottság tevékenysége a vagyonnyilatkozatok kezelésére, ellenőrzésére szól.

3.sz.  melléklet a 9/2013.(IX.13.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) átmeneti segély

b) temetési segély

c) köztemetés megállapítása

d) az Szt. 62. §-ában foglalt nappali ellátás biztosítása

e) az Szt. 65. §-ában foglalt étkeztetés biztosítása

f) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

g)Ügyrend rendelkezési szerinti előirányzat módosítás

h) pénzkezelési szabályzat rendelkezései szerint hitelfelvétel, elhelyezés és eszközbeszerzés

i) a testület/és jogelődje/ javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, valamint jelzálogjog ügyében hozzájárulás magadása

j) dönt átmeneti szabad pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú pénzintézeti lekötése

Jogosult önállóan szerződést kötni az alábbi beszerzési tárgyakra, az alábbi mértékig:

- árubeszerzés esetén a mindenkor egyszerű közbeszerzési eljárás árubeszerzésre megállapított értékhatárig

- szolgáltatás megrendelés esetén – kivétel a településrendezési, építészeti és műszaki terveket a mindenkori egyszerű közbeszerzési eljárás szolgáltatásra megállapított értékhatárig

- építés az állampolgárok életét- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a helyi Önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

4. sz. melléklet  a 9/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelethez

Társulás útján ellátott feladatok:

1. Szociális,- gyermekvédelmi alapellátás:

Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás

2. Idősek házi gondozása:

Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás

3. Hulladékgazdálkodás:

Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

1. számú függelék a  9/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelethez

KIMUTATÁS

A Képviselő-testület tagjairól

2. számú függelék

                                                                                                 a  9/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelethez

SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAI

1./ Dr. Nagy Jánosné                Sály, József A. u. 1.

2./ Emődi Sándor                      Sály, Kossuth L. u. 40/A

3./ Farkas Zoltán                       Sály, Kossuth L. u. 105.

3. sz. függelék  a  9/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat tevékenységeinek szakfeladat szerinti besorolása:

370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

            421100 Út, autópálya építése

            522001 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

841112 Önkormányzati jogalkotás

841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenysége

841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117 Európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841154  Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

841173 Statisztikai tevékenység

841402 Közvilágítás

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s.szolgáltatások

841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai

841902 Központi költségvetési befizetések

841906 Finanszírozási műveletek

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

842543 Katasztrófavédelmi helyreállítási tevékenység (kivéve ár- és belvíz esetén)

851011 Óvodai nevelés, ellátás

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012 Sajátos nevelésű igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852013 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852022 Sajátos nevelésű igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852023 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

862101 Háziorvosi alapellátás

862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás

862231 Foglalkozás- egészségügyi alapellátás

869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

881011 Idősek nappali ellátása

882111 Aktív korúak ellátása

882112 Időskorúak járadéka

882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882115 Ápolási díj alanyi jogon

882116 Ápolási díj méltányossági alapon

882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119 Óvodáztatási támogatás

882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882202 Közgyógyellátás

882203 Köztemetés

889921 Szociális étkeztetés

889942 Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás

889967 Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és –átalakítási támogatása

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443 egyéb közfoglalkoztatás

890506 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása

910123 Könyvtári szolgáltatások

910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931201 Versenysport- tevékenység és támogatása

960302 Köztemető-fenntartás és működtetés