BEVEZETŐ RÉSZ

1.§

Mohács Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás és Magyarország Alaptörvényének 32. cikkében foglalt feladatkör alapján, - figyelemmel a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 127.§ (1) bekezdés, 234.§ (3) bekezdésében, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17.§-ában, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Ökjtv.) 9.§-ának (2) bekezdésében és 10/A.§-ának (3) bekezdésében foglaltakra – megalkotja az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ).

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése

2.§

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mohács Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 7700 Mohács, Széchenyi tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Mohács város közigazgatási területe.

(4)

a) Az önkormányzat hivatalos lapja: A hetente megjelenő Önkormányzati Hírek.

b) Az önkormányzat hivatalos honlapja 1998. január 1-je óta: www.mohacs.hu.

c) Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, középen Magyarország címere, a kör szélén „Mohács Város Önkormányzata” körbefutó felirattal.

(5) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként erre írásban más személyt is felhatalmazhat.

(6) A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal.

A Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal) székhelye: 7700 Mohács, Széchenyi tér 1.

Kirendeltsége: Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal Homorúdi Kirendeltsége

7716 Homorúd, Hársfa tér 9.

(7) A közös önkormányzati hivatal működésére külön Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik.

(8) Az önkormányzati jelképekről és a névhasználatról szóló rendelkezéseket a Képviselő-testület a 15/2002. (VII.1.) ör. számú rendeletében szabályozta.

2. A város ünnepei és jelentősebb évfordulói

3.§

(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a városi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A város ünnepei és jelentősebb évfordulói: busójárás, Nepomuki Szent János ünnep, az 1526-os Mohácsi Csata évfordulója.

3. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

4.§

(1) Az önkormányzat partnervárosi kapcsolatot tart fenn:

a) a németországi Bensheim várossal

b) a franciaországi Wattrelos várossal

c) a romániai Aranyosgyéres várossal

d) a horvátországi Pélmonostor várossal

e) a lengyelországi Siemianowice Slaskie várossal,

f) a törökországi Beykoz várossal.

(2) További külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, és a képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött.

II. FEJEZET

Az önkormányzás általános szabályai

4. Az önkormányzati jogok

5.§

(1) (Mötv. 4. §)

III. FEJEZET

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6.§

(1) Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével- a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei látják el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az egyes hatáskörök átruházásáról, illetve annak visszavonásáról bármely képviselő indítványára a képviselő-testület dönt.

IV. FEJEZET

A képviselő-testület működése

7.§

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 12 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatait egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza meg. Az egyszerű többséghez a jelen lévő képviselők fele + 1 szavazat szükséges, a minősített többséghez 7 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.

5. Alakuló ülés

8.§

(1) Mötv. 43. §

6. A képviselő-testület munkaprogramja

9.§

(1) A képviselő-testület tevékenységét megbízatásának időtartamára szóló program alapján végzi. (polgármesteri program)

(2) A polgármester által előterjesztett munkaprogram az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányát, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

7. A munkaterv

10.§

(1) A testületi ülés működésének alapja a program végrehajtását célzó munkaterv. Ezért a képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el minősített többséggel január 31-ig.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a testületi ülések tervezett időpontját
2. a napirend tárgyát, előterjesztőjét,
3. azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,
4. a közmeghallgatás tervezett időpontját, napirendjét.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a települési képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) a meghatározó közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek (vállalatok, intézmények) vezetőitől,

d) a város területén működő érdekképviseleti szervek vezetőitől,

e) a város területén működő, és a 1. függelékben rögzített civil szervezetek képviselőitől,

f) a városi rendőrkapitánytól,

g) egyházak vezetőitől,

h) a választókerület országgyűlési képviselőjétől.

(4) A munkaterv-tervezetet a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a testületi tagoknak,

b) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a térség országgyűlési képviselőinek,

d) a kormányhivatal vezetőjének.

8. A képviselő-testület ülése

11.§

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkaterve, illetve azon kívül felmerülő feladataitól függően ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt minden év július 1-je augusztus 20-a között munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3) Az ülésszünetekben - halaszthatatlan ügyekben - a polgármester jár el. (Ide nem értve a kizárólagos hatáskörökben végezhető ügyeket.)

9. A képviselő-testület ülésének összehívása

12.§

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést; a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti az ülést. Munkájukat tanácskozási joggal a jegyző segíti.

(2) A testületi ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet. Az ülés időtartama alatt mindkettőt folyamatosan ellenőrzi.

(3) Az ülést össze kell hívni:

a) Mötv. 44. §, továbbá

b) nemzetiségi csoportokat érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnökének indítványára.

(4) A testületi ülésen a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselők tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Az ülés meghívóját olyan időpontban kell megküldeni, hogy az érintettek azt az ülés előtt legalább öt nappal megkapják.

(6) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni:

a) a képviselők legalább egynegyedének, vagy egy bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára,

b) a polgármester jogosult rendkívüli ülést összehívni, amennyiben azt a város érdeke megkívánja,

c) az a) és b) pontban foglalt esetekben az ülés az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, fax, e-mail, papír alapú meghívó), a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(7) A megválasztott képviselők többségének egyetértésével rendkívüli ülés esetén előzetes bizottsági tárgyalás nélkül is dönthet a napirendekről a képviselő-testület, kivéve azokról, amelyeket központi jogszabály kifejezetten bizottsági hatáskörbe utal.

(8) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, a nyomtatott sajtón belül – az ülés napjához legközelebb eső számban - az önkormányzati hírekben történő meghirdetéssel.

(9) A nyilvános képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak:

a) a térség országgyűlési képviselői,

b) a város díszpolgárai,

c) a Járási Bíróság elnöke,

d) a Járási Ügyészség vezetője,

e) a Városi Rendőrkapitányság vezetője,

f) a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának vezetője,

g) az egyházak helyi vezetői,

h) a jegyző, aljegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, napirendben érintett munkatársai,

i) a napirenddel érintett, és a polgármester által felkért szakértők,

j) a napirend által érintett személyek, intézmények, szervezetek vezetői,

k) nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

l) akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja,

(10) A nyilvános képviselő-testületi ülésre egyéb részvételi joggal meghívottak:

a) a jelen rendelet 1. függelékében felsorolt mohácsi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselői,

b) akinek jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja

10. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága

13.§

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános testületi ülésen a hallgatóság a kijelölt ülőhelyeken foglalhat helyet, és köteles tartózkodni a véleménynyilvánítás bármely formájától.

(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartására az önkormányzat biztonsági szolgálatot működtet.

11. A nyilvános testületi ülések közvetítése

14.§

(1) A nyilvános testületi ülés közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik. A nyilvános testületi ülés képi közvetítésének célja a pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatás az önkormányzat képviselő-testületének tevékenységéről. A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelet a médiaszolgáltatók számára igény szerint hozzáférhetővé kell tenni. A jel fogadás/feldolgozás költsége az igénylő médiaszolgáltatót terheli.

(2) A nyilvános testületi ülés közvetítése az érdeklődők számára rendelkezésre álló –erre a célra alkalmas – helyiségben is nyomon követhető.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik az előzetesen akkreditált médiaszolgáltatóknak azt a jogát, hogy az ülésteremből – saját költségén - műsort közvetítsen vagy rögzítsen. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a testületi ülést nem zavarhatják. Az akkreditációs eljárást a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

12. Zárt ülés

15.§

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) (Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjai),

b) zárt ülést rendelhet el, amennyiben az önkormányzat, gazdasági társasága, egyéb egyéni vagy társas vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás, vagy adat nyilvánosságra hozatala az érintett pénzügyi, gazdasági, vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

13. Napirend, előterjesztések

16.§

(1) Az ülésen a polgármester ismerteti az ülés napirendjének tervezetét, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához a megválasztott képviselők többségének egyetértése szükséges. El nem fogadott indítvány annak megtételétől számított hat hónapon belül nem ismételhető meg, kivéve ha azt az önkormányzat érdekei indokolják.

(2) A testületi ülés tárgyalási anyagaiként – általában - írásos előterjesztések szolgálnak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

a) önkormányzati rendeletalkotás,

b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) helyi önkormányzati jelképek meghatározása,

e) költségvetés meghatározása és végrehajtásáról való beszámoló,

f) társulások, ill. társaságok létrehozása (csatlakozás, kilépés és szerződésmódosítás),

g) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés,

h) közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése,     

i) a képviselő-testület kötelezettség vállalásával járó ügyekben.

(4) Az – előadójának és készítőjének nevét minden esetben tartalmazó - írásbeli tárgyalási anyag lehet

a) rendeleti vagy határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés, vagy

b) rendeleti vagy határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztató, illetve beszámoló.

(5) Az előterjesztésben – a döntés szempontjából irreleváns részletkérdések mellőzésével – be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat. Rendelet-tervezet is tartalmazó előterjesztése esetén: a döntési hatáskör jogalapját, a javasolt intézkedés indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit: költségkihatását a költséghely megnevezésével, valamint a döntés várható társadalmi, gazdasági, igazgatási és egyéb hatásait. Az előterjesztésnek konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és végrehajtás szempontjából ellenőrizhető (rendeleti vagy határozati) javaslatot kell tartalmaznia. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakul ki egyetértés, az előterjesztésben döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.

(6) A tájékoztató, illetve a beszámoló célja döntést nem igénylő ügyben a képviselő-testület informálása.

(7) Előterjesztést nyújthat be

1. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző;
2. az a) pont alattiak által kijelölt osztályvezető vagy köztisztviselő;
3. a bizottság elnöke;
4. a képviselő;
5. az intézményvezető;
6. a többségi önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaság ügyvezetője.

(8) Az előterjesztést minden esetben az ülést összehívó polgármesterhez kell benyújtani.

(9) Képviselő-testületi tag, az intézményvezető, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság ügyvezetője új napirendi pont felvételét legkésőbb az ülést megelőző 24 órával korábban, a polgármesterhez benyújtott írásos indokolással ellátott előterjesztéssel kezdeményezheti, kivéve a rendkívüli ülésen az ülés napirendjével összefüggő napirendi pontot.

14. A vita, szavazás

17.§

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b) A kiegészítést a bizottsági vélemények ismertetése követi.

c) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(2) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 1 percet nem haladhatja meg. A polgármester, mint az ülés vezetője bármikor bekapcsolódhat a vitába, az időkeret túllépése miatt megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A vita lezárásáig a hozzászólások időtartamának további korlátozására, illetve a vita lezárására – feltéve, hogy minden az adott napirendhez hozzászólni kívánó képviselő a (2) bekezdésben írt hozzászólási jogával élt - a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(4) A napirend tárgyalása során bármely tanácskozási joggal rendelkező személy maximum két perc időtartamú ügyrendi felszólalással élhet. A szót az ülést vezető polgármester adja meg.

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

18.§

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az eredetitől legtávolabb eső indítványok sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő testületi tag elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét megtenni, a képviselő-testület jogosult az így meghozott döntést hatályon kívül helyezni és újratárgyalni.

(4) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd a vitát tovább kell folytatni, s ha ez sem vezet eredményre, az előterjesztést az előkészítőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni. Az így újra átgondolt előterjesztést két hónapon belül ismételten meg kell tárgyalni.

(5) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

Minősített többség szükséges (Mötv. 50.§):

a) zárt ülés elrendeléséhez;

b) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;

c) a polgármester elleni kereset benyújtásához;

d) helyi népszavazás kiírásához;

e) a képviselő döntéshozatalból való kizárásához;

f) a munkaterv elfogadásához.

19.§

(1) A testület a megválasztott képviselők több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Ha testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester nyolc napon belüli időpontban újból köteles összehívni. Az így megismételt testületi ülés összehívására megváltozott napirenddel is sor kerülhet.

(2) A szavazás kézfeltartással történik. Szavazás közben beszédet tartani és a szavazást indokolni tilos. A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. A polgármester elrendelhet ellenpróbát is. A szavazást követően a napirendhez újabb hozzászólásnak helye nincs.

(3) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat.

(4) Név szerinti szavazást el kell rendelni, ha azt:

a) a törvény írja elő,

b) a jelenlévő képviselők többsége kéri.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasása után "igen"-el vagy "nem"-el szavaznak. A név szerinti szavazáskor mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(6) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséhez egyszerű többségi szavazat elegendő.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(8) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú- elnökből és két tagból álló- szavazatszámláló bizottságot választ.

(9) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

- a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját;

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;

- a szavazás során tett megállapításait (esetlegesen) hozott határozatait;

- a szavazás eredményét.

(11) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben ilyen esetben is rögzíteni kell.

(12) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

15. A települési képviselő jogállása, kérdés, interpelláció

20.§

(1) A képviselőt az Ötv.-ben, Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 2. melléklet szerinti esküt tesz.

(3) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(4) A települési képviselő főbb jogait és kötelezettségeit az Ötv. 19.§ (2) bekezdése tartalmazza.

(5) A települési képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a rendelkezéseit, köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit.

21.§

(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű képviselői felvetés vagy tudakozás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb a következő ülésen köteles választ adni a megkérdezett.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után a

a) polgármestertől

b) alpolgármestertől

c) bizottságok elnökeitől

d) jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), maximum 3 perc időtartamban, amelyre az ülésen vagy legkésőbb a soron következő képviselő-testületi ülés előterjesztéseivel együtt írásban, valamennyi képviselőnek eljuttatott érdemi választ kell adni. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 ügyben terjeszthet elő interpellációt.

(5) A képviselő ugyanazon ügyben – 1 éven belül – interpellációt ismételten nem terjeszthet elő.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

16. A tanácskozás rendjének fenntartása

22.§

(1) A képviselő-testület ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető polgármester feladata, ennek érdekében az ülést vezető polgármester- illetve- az ülést vezető polgármester  javaslatára – a képviselő-testület  az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(3) Az ülést vezető polgármester megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (2) bekezdésben meghatározott magatartást.

(4) Az ülést vezető polgármester - a szómegvonás okának közlésével - megvonja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte az időkeretét.

(5) Azt a felszólalót, aki felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető polgármester rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.

(6) Az ülést vezető polgármester megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ.

(7) Ha a képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget- sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető polgármester, vagy bármely képviselő javasolhatja a képviselő-testületnek a képviselővel szemben rendbírság kiszabását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A rendbírság összege 10.000 Ft, amelyet a képviselő az ülés napját követő 15 napon belül köteles befizetni a Hivatal pénztárába.

(8) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(9) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető polgármester az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a polgármester újból összehívja azt.

(10) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok  a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

17. A képviselő, a bizottsági elnök és tag tiszteletdíjának megvonása

23.§

(1) A képviselő-testület az alábbi kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

a) ha a képviselő a testületi ülésen nem vett részt, úgy nem jogosult alapdíjra, kivéve ha előzetesen kimentette magát vagy utólag igazolta távolmaradását.

b) ha a képviselő, bizottsági elnök és tag a bizottsági ülésen nem vett részt, úgy csak az alapdíjra jogosult, kivéve ha előzetesen kimentette magát vagy utólag igazolta távolmaradását.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő, bizottsági elnök és tag önkormányzati feladat ellátása miatt nem tud részt venni az ülésen, úgy kell tekinteni, mintha az ülésen részt vett volna.

(3) Előzetes kimentésnek és utólagos igazolásnak egy naptári évben (testületi és bizottsági ülésenként külön-külön) 2-2 alkalommal van helye.

(4) Az előzetes kimentést a testületi ülés előtt a polgármester titkárságán, illetve a bizottsági ülés előtt a bizottság elnökének kell bejelenteni.

(5) Az utólagos igazolást a testületi, illetve bizottsági ülést követő 8 napon belül kell a polgármester titkárságának megküldeni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6) Az utólagos igazolás elfogadása kérdésében a Pénzügyi, Jogi és Ellenőrzési Bizottság a legközelebbi ülésén dönt.

(7) Az előzetes kimentés írásban, szóban és telefonon jelenthető be. Az igazolási kérelmet írásban kell előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

(8) Előzetes kimentés és utólagos igazolás esetén a képviselő, illetve bizottsági tag a tiszteletdíj 100%-ára jogosult. A harmadik előzetes kimentés, illetve utólagos igazolás esetén a tiszteletdíj 75%-ára jogosult a képviselő, illetve a bizottsági tag.

(9) A tiszteletdíj csökkentését arányosan kell megállapítani, ha a képviselő egy hónapban több testületi ülésre kapott meghívót.

(10) A mulasztás következményeit kell alkalmazni akkor is, ha a képviselő, bizottsági tag a testületi, illetve bizottsági ülés idejének több mint a felén hiányzott, valamint akkor is, ha a döntéshozatalban nem vett részt.

18. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

24.§

(1) A testületi ülésről, valamint bizottságainak üléseiről jegyzőkönyv készül (Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdése).

(2) A jegyzőkönyv egy példányát – mellékleteivel együtt - a Mohácsi Városi Könyvtár számára is rendelkezésre kell bocsátani, valamint a város honlapján is közzé kell tenni.

(3) A hitelesített jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a Közös Önkormányzati Hivatal kezeli. A jegyző a jegyzőkönyveket– a nyilvános és zárt ülés anyagát egymástól elkülönítve – mellékleteivel együtt évente bekötteti. A bekötött jegyzőkönyvek biztonságos tárolásáról, őrzéséről gondoskodni kell. A jegyzőkönyvbe - kivéve a zárt ülésről készülteket - a Városi Könyvtárban lehet betekinteni, erről a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal részt vevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző, és a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.

(5) A testületi ülés eredeti példányához mellékelni kell:

- a meghívót,

- az előterjesztéseket,

- a jelenléti ívet,

 - a név szerinti szavazásról készült névsort,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

V. FEJEZET

AZ ÖNKORÁNYZATI DÖNTÉSEK

19. Önkormányzati határozatok

25.§

(1) A képviselő-testület határozatai külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal vannak ellátva. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a felelős személyét, valamint a végrehajtására kitűzött határidőt. A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a napirend elfogadásáról, valamint ügyrendi kérdésekről.

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester általában az ülések tárgysorozatának utolsó napirendi pontjaként számol be.

20. Önkormányzati rendeletek

26.§

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

- polgármester,

- a képviselők,

- a testület bizottságai,

- a jegyző,

- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

- önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői,

- a nemzetiségi önkormányzatok testületei,

- a részönkormányzat.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki a kezdeményezést az illetékes bizottságok, a közös önkormányzati hivatal szakmai véleményének kikérésével dönt a kezdeményezésnek a képviselő-testület elé terjesztéséről.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről, és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(5) A rendelet előkészítője a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§-ában foglaltak figyelembe vételével előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági hatásait, környezeti és esetleges egészségügyi következményeit. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a rendelet megalkotásának szükségességére, az alkalmazásához szükséges szervezeti, személyi, pénzügyi és tárgyi feltételeire.

(6) A tervezethez indokolást kell csatolni, amelyben az előterjesztő bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a jogi szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a várható hatásokat.

(7) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. A jegyző a rendeletet az ülést követő 30 napon belül hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hivatalos honlapján (2.§ (2) bekezdés szerinti www.mohacs.hu) és a Közös Önkormányzati Hivatal helyi hirdetőtábláján történő megjelentetése. A kihirdetett rendeletek jegyzékét önálló hirdetményben kell a honlapon közzétenni. A rendeleteket el kell helyezni a Közös Önkormányzati Hivatalban, a jegyzői titkárságon.

(8) Az önkormányzati rendeletet külön-külön naptári év elejétől folyamatos sorszámmal kell ellátni, a amennyiben a hatályba lépés napja nem egyezik meg a kihirdetés napjával, abban az esetben a hatályba lépést konkrét időponttal kell meghatározni.

(9) A jegyző gondoskodik a megalkotott rendelet folyamatos karbantartásáról. A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(10) A hatályos önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de választási ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni. (hatályosulási vizsgálat)

VI. FEJEZET

A képviselő-testület szervei

21. A képviselő-testület bizottságai

27.§

(1) A képviselő-testület bizottságai a

a) Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: GTB),

b) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság (a továbbiakban: KOSB),

c) Pénzügyi, Jogi és Ellenőrzési Bizottság (a továbbiakban: PJEB),

d) Szociális és Egészségügyi Bizottság (a továbbiakban: SzEB).

(2) A bizottságok ügyrendjét és feladatait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

22. A polgármester

28.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester munkájának segítésére a képviselő-testület egy fő tanácsnokot választhat, a polgármester három fő polgármesteri tanácsadót alkalmazhat.

(2) A polgármester fő feladatai különösen:

a) Mötv. 67. §,

b) utólagos beszámolási kötelezettség mellett rendelkezik az éves költségvetési rendeletben meghatározott Polgármesteri Alappal és Polgármesteri Céltartalékkal, a költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére kötelezettséget vállalhat;

c) a költségvetési rendelet végrehajtása körében az önkormányzati üzleti vagyon elidegenítése és vagyon szerzése – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a polgármester feladata

(3) A polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzett feladatait az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

23. Az alpolgármester

29.§

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. A nem képviselő-testületi tag alpolgármester a polgármestert a képviselő-testület ülésén nem helyettesítheti, de tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein. Egyebekben a nem képviselő-testületi tag alpolgármesterre ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre.

(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el tisztségüket.

(4) Az alpolgármesterek kötelesek azon bizottságok ülésein részt venni, amelyeket részükre a polgármester meghatározott.

(5) Az alpolgármesterekre, a polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az alpolgármesterek feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek. Részletes tartalmát a polgármester külön munkaköri leírásban szabályozza.

24. A jegyző

30.§

(1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyzői feladatok ellátását a Homorúdi Kirendeltségen az aljegyző segíti.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

A jegyző főbb feladatai:

a) Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak,

b) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

c) elvégzi a polgármester által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.

25. Aljegyző

31.§

(1) A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere - pályázat alapján –a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és/vagy a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyzőre vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is alkalmazni kell.

26. A Mohácsi közös önkormányzati hivatal

32.§

(1) Mohács Város Önkormányzata, és Homorúd Község Önkormányzata létre hozták a Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatalt, az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására. A hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A Hivatal a közigazgatási feladatok hatékony és takarékos ellátását végzi, biztosítja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével összefüggő feladatok ellátását, illetve végzi a végrehajtásukból eredő teendőket.

(3) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Hivatal szervezeti felépítését az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.

(4) A Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal feletti irányítási jogosítványokat Mohács Város Polgármestere gyakorolja. Ennek keretében a jegyző javaslatára a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munka-, és ügyfélfogadási rendjének meghatározására előterjesztést nyújthat be a képviselő-testületnek.

27. A településrészi önkormányzat

33.§

(1) A Mohács-Sziget városrészen településrészi önkormányzat (a továbbiakban: TRÖ) működik

(2) A TRÖ hivatalos elnevezése Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat, székhelye Újmohács, Horváth S. u. 31-33., bélyegzője körívben  a Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat felirat, középen Mohács címere.

(3) A TRÖ nem jogi személy.

(4) A TRÖ tagjainak száma 4 fő, vezetője a településrész önkormányzati képviselője.

(5) A jegyző gondoskodik a részönkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a részönkormányzati választások végrehajtásáról.

28. A TRÖ működése

34.§

(1) A TRÖ megválasztását követően 3 hónapon belül munkaprogramot készít, mely tartalmazza a testület megválasztásának időtartama alatt elérni kívánt célokat.

(2)  A TRÖ évente legalább hat ülést tart.

(3) A TRÖ ülését a vezetője hívja össze, tartós akadályoztatása esetén az általa megbízott részönkormányzati tag. Az ülést úgy kell összehívni, hogy arról az érintettek legalább három nappal korábban tudomást szerezzenek, de ettől indokolt esetben a részönkormányzat vezetője eltérhet. A meghívás történhet írásban és más módon is, de a meghívással egy időben közölni kell a tárgyalandó napirendet is. Pénzügyi tárgyú napirend csak írásos formában terjeszthető elő.

(4) A TRÖ ülése nyilvános, zárt ülés tartására a 15.§-ban meghatározott esetben kerül, illetve kerülhet sor.

(5) A TRÖ döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást zárt ülés tartásakor lehet elrendelni bármely képviselővel kapcsolatos személyi kérdésekben, és ha azt legalább két képviselő kéri.

(6) A TRÖ akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén a részönkormányzati ülést 8 napon belül újból össze kell hívni.

(7) A részönkormányzati ülést a TRÖ vezetője hívja össze és vezeti, a TRÖ vezetőjének akadályoztatása esetén ezt helyettese teszi meg. Az ülést levezető vezető feladata:

- az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

- határozatképesség megállapítása,

- az ülés vezetése,

- a szó megadása, megtagadás, megvonása,

- az ülés félbeszakítása,

- a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslat,

- a napirendek összevont tárgyalására javaslat,

- az ülés rendjének biztosítása,

- a vita megnyitása, berekesztése,

- szavazás elrendelése,

- a szavazás eredményének megállapítása,

- a határozat megszövegezése, a jegyzőkönyv elkészítése.

(8) Az előterjesztőkhöz a TRÖ tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a részönkormányzati testület hozzászólási jogot biztosíthat.

(9) A TRÖ üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a TRÖ irodáján kell megőrizni, egy példányát pedig az önkormányzat jegyzőjéhez kell továbbítani, amelyet a jegyző az ülés tartásától számított 15 napon belül megküld a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

(10) A TRÖ köteles évente legalább egy alkalommal településrészi gyűlést (közmeghallgatást) tartani és tájékoztatni a településrész lakóit az önkormányzat lényegesebb döntéseiről, a településrészi önkormányzat lényegesebb döntéseiről, a településrészt érintő határozatokról, illetőleg a részönkormányzat munkájáról. A településrészi gyűlésen a polgármester ismerteti a településrészt érintő önkormányzati elképzeléseket.

(11) A TRÖ ülésén meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyekre a településrészi önkormányzat részére átengedett önkormányzati pénzeszközök felhasználásra kerülhetnek. A településrész költségvetésének elfogadásáról a TRÖ minősített többséggel dönt. A döntés alapján felhasználható pénzeszközök tekintetében a TRÖ vezetője utalványozási joggal rendelkezik.

(12) A TRÖ tagjai az eljárásuk során birtokukba jutott adatok tekintetében szolgálati titoktartásra kötelezettek.

(13) A TRÖ működésére értelemszerűen alkalmazandók az önkormányzati bizottságok működési szabályai.

29. A TRÖ megbízatásának keletkezése és megszűnése

35.§

(1) A településrész választópolgárai a TRÖ tagjaira írásban tehetnek ajánlást. Tagjelöltet ajánlani a szavazást megelőző 10. naptól a szavazást megelőző 5. napig lehet az értesítés mellé kiadott ajánlószelvényen.

(2) A TRÖ tagjelöltje az lesz, akit a választók nyilvántartásában szereplő választópolgároktól 15 fő jelöltnek ajánlott. Az önkormányzati választások napjától számított 20 napon belül megtartandó szavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A tagjelöltekről listát kell készíteni, amely tartalmazza: a tagjelöltek nevét, születési idejét, lakcímét, a kapott ajánlások számát.

(4) A listára a továbbiakban a kapott ajánlások száma szerint csökkenő sorrendben kerülnek fel a tagjelöltek.

(5) A polgármester a tagjelölt-listát a képviselő-testület soron következő ülésére terjeszti be.

(6) A képviselő-testület a jelöltlistáról az újmohácsi szavazókörből egy, a sárosi és kandai szavazókörből együttesen legtöbb szavazatot kapott egy, és sárháti szavazókörből legtöbb szavazatot kapott egy jelöltet a TRÖ tagjává választja.

(7) A TRÖ tagjainak megbízatása a képviselő-testület megbízatásáig tart.

(8) Ha a TRÖ tagjának megbízása a képviselő-testület megbízatásának megszűnése előtt szűnik meg, a képviselő-testület az ajánló lista alapján új tagot választ. Az új tag az lesz, aki a településrész szavazókörében a jelöltlistán a következő legtöbb ajánlást kapta.

(9) Ha a tagok mindegyikének megbízatása megszűnik vagy az ajánló listán nincs további jelölt, a polgármester a megszűnéstől számított 30 napon belül rendelkezik a tagjelölt választásról.

30. A TRÖ feladat- és hatásköre

36.§

A TRÖ

1. köteles gondoskodni a településrész tekintetében a településfejlesztésről, településrendezésről, az épített és természetes környezet védelméről, a lakásgazdálkodásról, a vízrendezésről és csapadékvíz-elvezetésről, a csatornázásról, a helyi közutak és közterületek fenntartásáról, a helyi tömegközlekedésről, a köztisztaság és településtisztaság biztosításáról, a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködik a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodik az óvodai nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, a gyermek és ifjúsági feladatokról, a közösségi tér biztosításáról, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységről, a sport támogatásáról, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítéséről,
2. képviseli és védi a városrészben a lakók érdekeit,
3. megvitathat minden olyan önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdést, amely a településrészt érinti, véleményt nyilvánít a településrészt illetően az alábbi önkormányzati döntések előtt:

ca) az önkormányzati rendeletek megalkotása,

cb) a helyi adó bevezetése és módosítása esetén,

cc) révközlekedéssel kapcsolatos kérdésekben,

4. kezdeményezheti bármely ügynek a képviselő-testület vagy bizottságai általi megtárgyalását, a bizottságokra nézve a kezdeményezés tárgyalása kötelező,
5. közreműködik azoknak a városrészi fórumoknak a megszervezésében, amelyek megtartását az önkormányzat kezdeményezte,
6. helyi népszavazást kezdeményezhet,
7. javaslatot tehet önkormányzati elismerés adományozására,
8. a városi önkormányzat költségvetésével együtt tételes javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a részönkormányzat számára biztosított költségvetési összeg következő évi felhasználására, megvitatja az éves költségvetés településrészt érintő tervezetét,
9. dönt a költségvetésben a részönkormányzat számára jóváhagyott pénzösszeg felhasználásáról, a TRÖ költségvetése terhére a TRÖ vezetője bizottsági elnöki, a TRÖ tagja bizottsági külsős tagi tiszteletdíjban részesül,
10. beszámol a költségvetési zárszámadással egyidőben a részönkormányzat számára biztosított pénzeszközök felhasználásáról,
11. állásfoglalásának kikérése szükséges a részönkormányzat területén működő intézmények vezetőinek kinevezése előtt, valamint az itt működő háziorvos személyének kijelölése előtt. Amennyiben ezen ügyekben a képviselő-testület a TRÖ állásfoglalásával nem ért egyet, úgy a döntéshozatal előtt újra kérni kell TRÖ állásfoglalását, és a képviselő-testület döntéshozatalára ezen újabb állásfoglalás birtokában kerül sor,
12. egyetértésével módosítható az SZMSZ-nek a TRÖ-re vonatkozó szabályozása.

31. A TRÖ gazdasági alapjai

37.§

(1) A részönkormányzat költségvetése az önkormányzat által átengedett pénzeszközökből és egyéb bevételekből áll.

(2) Az átengedett pénzeszközök:

- az állami pénzeszközök átengedett és megosztott pénzeszközeiből,

- normatív állami támogatásból,

- helyi adókból (településrészi) és intézményüzemeltetési bevételekből áll.

VII. FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

38.§

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait külön rendelet tartalmazza.

32. Lakossági fórumok

39.§

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket a Városháza hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

VIII. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

33. A gazdasági program

40.§

(1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program meghatározza az önkormányzat mindazon célkitűzéseit, feladatait, figyelembe véve a költségvetési lehetőségeit, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságokat, melyek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a településfejlesztési, városüzemeltetési, adópolitika célkitűzéseit, a közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó elképzeléseket.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

34. Az önkormányzat költségvetése

41.§

(1) A jegyző által készített költségvetési koncepciót a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A koncepció tervezetét Magyarország Kormánya által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak elemzése alapján a tervezett bevételek és kiadások figyelembe vételével kell összeállítani.

(2) A második alkalommal a képviselő-testület a költségvetési rendelet tervezetet tárgyalja meg. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetés elfogadását követő 45 napon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15.-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről tárgyév november 30.-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet (zárszámadást) a költségvetési évet követő március 31-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

35. Az önkormányzat vagyona

42.§

Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

36. A gazdálkodás ellenőrzése

43.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat látja el. A helyi Önkormányzat pénzügyi ellenőrzését előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített, és belső ellenőrzés útján látja el.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

44.§

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - 23/1998. (XI.20.) ör. számú rendelet hatályát veszti.

(3) Hatályát veszti az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 23/1998. (XI.20.)ör. módosításáról szóló 17/2011.(V.30.), 13/2011.(V.2.), 7/2011.(II.18.), 24/2010.(XI.26.), 22/2010.(X.15.), 21/2010.(IX.27.), 18/2010.(VII.30.), 11/2010.(V.3.), 12/2009.(VI.2.), 3/2009.(III.2.), 12/2008.(V.13.), 45/2007.(XII.22.), 7/2007.(IV.2.), 9/2006.(IV.28.), 35/2005.(XI.28.), 25/2003.(IX.29.), 14/2003.(V.26.), 2/2003.(II.24.), 23/2002.(X.31.), 14/2002.(VII.1.), 8/2002.(IV.29.), 33/2001.(XI.19.), 29/2001.(X.26.), 33/2000.(XII.5.), 23/2000.(VII.12.), 15/2000.(VI.1.), 5/2000.(II.25.), 2/2000.(II.18.), 20/1999.(IV.23.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Mohács Város Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok felsorolása a vonatkozó jogszabályok alapján

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti kötelező feladatok

- alapellátás:

- étkeztetés (Szt. 86.§ (1) bekezdés b) pont)

- házi segítségnyújtás (86.§ (1) bekezdés c) pont)

- családsegítés (86.§ (2) bekezdés a) pont)

- idősek nappali ellátása (86. § (2) bekezdés b) pont)

- pénzbeli ellátások

- rendszeres szociális segély (37/A §)

- lakásfenntartási támogatás (38 § (2) és (5))

- átmeneti segély (45.§)

- temetési segély (46.§)

- köztemetés (48.§)

- közgyógyellátás (50.§ (3))

- önként vállalt feladatok:

- időskorúak ápolását, gondozását nyújtó intézmény fenntartása;

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  szerinti kötelező feladatok:

- óvodai nevelés,

- nemzeti, etnikai kisebbségi nevelése, oktatása saját fenntartású intézményben

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§ szerinti kötelező feladatok

a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselőtestülete (közgyűlése) hagy jóvá;

c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;

d)  együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel;

e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;

f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4.§ szerinti kötelező feladatok

a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt - tervek kialakítása és végrehajtása;

b) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás;

c) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;

d) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;

e) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.

Továbbá:

a)  a település nem közműves ivóvízellátásáról való gondoskodás;

b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről;

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló 1996. évi XXXI. törvény 29.§ szerinti kötelező feladatok

- oltóvíz nyerési lehetőség biztosítása.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§ szerinti kötelező feladatok

- háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatok ellátása, részben magántulajdonú rendelőben ellátási szerződések alapján, részben önkormányzati tulajdonú rendelőben, kinevezett közalkalmazott háziorvossal,

- fogorvosi ellátás, ellátási szerződések alapján

- alapellátáshoz kapcsolódó ügyelet, ellátási szerződések alapján

- védőnői szolgálat, saját intézményben, kinevezett közalkalmazottakkal

- iskola egészségügyi ellátás, saját intézményben, kinevezett közalkalmazottakkal illetve ellátási szerződés alapján.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) szerinti kötelező feladatok

- az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében a törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti kötelező feladatok

- pénzbeli ellátások

- rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása (19.§)

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása (21.§)

- természetbeni ellátások, intézményi szolgáltatások

- gyermekjóléti szolgálat működtetése, (40.§.(1) bekezdés, 94. §(2a) bekezdése) A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás keretében, önkormányzati tulajdonú ingatlanban, kinevezett közalkalmazottakkal, valamint megbízási szerződéssel alkalmazottakkal,

- gyermekek napközbeni ellátása, (41.§ (1), (2), (3) bekezdés) ezen belül bölcsődei ellátás (94. § (3) bekezdésének a) pontja) önkormányzati tulajdonú ingatlanban

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti kötelező feladatok:

- települési könyvtári ellátás (64. § (1) bekezdése)

- helyi közművelődési tevékenység támogatása (76. § (1) bekezdése)

önként vállalt feladat:

- Múzeum építése és fenntartása

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 3.§, valamint 22.§ (3) bekezdése szerinti önként vállalt feladat:

- befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása, Iparterület létrehozása

- a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel: turisztikai és borturisztikai fejlesztések.

Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005.(XII.25.) OGY határozat IV.4. d.) pontja szerinti önként vállalt feladat:

- A termál- és gyógyturisztikai helyszínek integrált, térségileg összehangolt és innovatív turisztikai fejlesztése minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása alapján (összetéveszthetetlen kínálati profil megteremtése, célcsoport-orientáció, önálló egyedi arculat, márkaképzés, szabadidős kínálat fejlesztése).

Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII.25.) OGY határozat mellékletének I. melléklete „Értékmegőrzést, hozzáférést biztosító térhasználat-szervezés” körében önként vállalt feladat:

- A Mohácsi Busójárás az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége, mint a helyi identitású társadalom közkincset képező kulturális értéke, valamint közérdeklődésre számon tartott rendezvénye helyszínének fenntartható módon történő elérhetőségének, hozzáférhetőségének, akadálymenetesítésének biztosítása.

2. melléklet

A polgármesteri és települési képviselői eskü szövege

„Én…… becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom………….-i tisztségemből eredő feladataimat Mohács fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (a megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen.”

3. melléklet

Sajtóakkreditációs eljárás

I. Alapvetések

A sajtóakkreditációs eljárás célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületének tevékenységéről a nyilvánosság pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása érdekében, Mohács Város Képviselő-testülete a tájékoztatás lebonyolítására – pályázati eljárás keretében - kiválassza a Nemzeti Médiahatóság engedélyével rendelkező, szakirányú (elsősorban média, sajtó, fotózás, műsorszerkesztés) szakterületen szerzett végzettséggel, és megfelelő médiaszolgáltatói referenciával rendelkező, professzionális médiaszolgáltatókat.

II. Az akkreditációs eljárás

1.pályázati felhívás, a pályázatok benyújtása

Az akkreditációs eljárás Mohács Város Önkormányzata nyilvános felhívására indul. A felhívás alapján a Melléklet szerinti „Sajtó akkreditációs űrlap”-ot, valamint a kérelem érdemi elbírálásához szükséges mellékleteket postai úton, írásban kell benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatal Tikársági Osztályára címezve (7700 Mohács, Széchenyi tér 1.), a borítékon megjelölve: „sajtó- akkreditációs pályázat”. A felhívás közzététele, valamint a pályázatok benyújtása közötti határidő: 30 nap.

A pályázat benyújtásához mellékelni kell:

- a médiaszolgáltató részére a Nemzeti Médiahatóság által kiállított, jogerős engedélyt - vagy írott sajtótermék esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a sajtótermék a Hivatal nyilvántartásában szerepel;

- a médiaszolgáltató (alkalmazottja) szakirányú végzettségéről kiállított, hitelesített okirat;

- a médiaszolgáltató referenciái

2.a pályázatok elbírálása

A benyújtott pályázatokat a Képviselő-testület soron következő ülésén, zárt ülés keretében bírálja el. A képviselő-testület fenntartja magának a jogot arra, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek minősíti.

3.akkreditált sajtóigazolvány

A Képviselő-testület az eredményes pályázati eljárás alapján kiválasztott médiaszolgáltatók, és azok alkalmazottai részére határozatlan időre szóló, névvel, sorszámmal, fényképpel ellátott „akkreditált sajtó igazolvány” elnevezésű igazolványt ad ki, amelyet a polgármester aláírásával, valamint a képviselő-testületi határozat feltűntetésével is el kell látni.

4.akkreditált sajtóigazolvány visszavonása

A Képviselő-testület visszavonja az akkreditált sajtóigazolványt, amennyiben annak tulajdonosa a pályázatban előírt feltételek bármelyikét elveszítette.

SAJTÓ AKKREDITÁCIÓS ŰRLAP

(KÉRJÜK NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI)

I. AKKREDITÁLANDÓ MÉDASZOLGÁLTATÓ

A szerkesztőség neve:

Címe (irányítószámmal):

Telefonszáma:                          Faxszáma:                                e-mail címe:

Kérjük a megfelelőt jelölni:

Napilap

Hetilap

Havilap

Szaklap

Fotó

Rádió

Televízió

Megbízott/külsős újságíró

Megbízott/külsős fotós

II. AKKREDITÁLANDÓ SZEMÉLY

Újságíró                              Fotós                            Operatőr                         Technikus

Vezetéknév:                                         Keresztnév:

Születési hely/idő:

Újságíró-igazolvány száma:

Szakirányú végzettséget igazoló okirat száma, kelte, kiállítója:

Állandó lakcím:

Értesítési cím:

Telefonszám:                                       Faxszám:                                 E-mail:

III. REFERENCIÁK

Az akkreditációs űrlaphoz mellékelni kell:

- a kérelmező médiaszolgáltató számára a Nemzeti Médiahatóság által kiállított, jogerős engedélyt - vagy írott sajtótermék esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a sajtótermék a Hivatal nyilvántartásában szerepel;

- a médiaszolgáltató (alkalmazottja) szakirányú végzettségéről kiállított, hitelesített okirat;

- a médiaszolgáltató referenciáit bemutató okiratokat

4. melléklet

A bizottságok részletes feladat- és hatásköre, ügyrendje

A képviselő-testület az SZMSZ-ben foglaltak szerint a meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, a polgármester javaslatára, állandó bizottságokat hoz létre.

I. A bizottságok főbb feladatai

1. A város pénzügyi, településfejlesztési és környezetvédelmi, kulturális és oktatási, egészségügyi és szociális, ifjúsági és sport, gazdasági feladatainak ellátásához szükséges koncepciójának kialakításában való részvétel. A részvétel a képviselő-testület által átruházott hatáskörben érdemi döntés meghozatalával, a hozott határozat végrehajtása ellenőrzésével történik.

2. A testületi előterjesztések előkészítése, benyújtása.

3. Az önkormányzat rendelet-tervezetének előzetes véleményezése.

4. Együttműködés más testületi bizottságokkal.

5. A rendszeres kapcsolattartás a bizottság elnöke útján a tisztségviselőkkel.

6. Javaslat készítése a képviselő-testület munkatervéhez, végrehajtás figyelemmel kísérése.

7. A KOSB munkájának segítésére, egyes hatáskörébe tartozó döntések előkészítésére, egyes kérdések véleményezésére Sport Munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport feladatait a KOSB határozza meg.

II. A bizottságok döntési jogköre

1. A képviselő-testület a VII. fejezetben foglaltakon kívül is külön határozattal döntés hatáskörökkel ruházhatja fel a bizottságokat.

2. A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit, a kapcsolatos feladatokat a Hivatalnak a témakör szerint illetékes osztálya készíti elő.

3. Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

III. A bizottságok működése

1. A bizottságok szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal üléseznek. Az ülések időpontjáról, napirendjéről a Polgármesteri Hivatal ad tájékoztatást.

2. A napirendeket is tartalmazó bizottsági meghívót és előterjesztéseket a bizottság elnöke a bizottság ülését megelőzően eljuttatja a bizottsági tagok részére. (a meghívás szükség esetén szóban is történhet).

3. A közös, több bizottsági területet érintő feladatok teljesítése érdekében a bizottságok együttes üléseket tarthatnak.

4. A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

5. A hozott határozatokat megfelelő sorszámmal kell ellátni, és nyilvántartásáról gondoskodni kell. A határozatokat a végrehajtásért felelősek részére meg kell küldeni.

6. A bizottságok átadott önkormányzati hatáskörben hozott érdemi döntéseket tartalmazó határozataikat törvényességi véleményezésre a jegyzőhöz nyújtják be. Amennyiben a jegyző törvénysértést észlel, úgy azt jelzi a bizottság elnökének.

7. A bizottság átruházott döntéseiről írásban havonta önkormányzati ülésen tájékoztatja a képviselőket.

8. A bizottságok működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a Hivatal látja el.

9. A bizottságok elnökei a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől a jegyző útján információt kérhetnek.

10. A bizottság az Mötv., az önkormányzat SZMSZ-e, saját ügyrendje, valamint éves feladatterve alapján működik.

11. A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a bizottság tagjai közül a bizottság elnöke által arra felkért bizottsági tag - hívja össze.

12. Sürgős esetekben a bizottság elnöke 24 órával előbb telefonon is összehívhat rendkívüli ülést.

13. A bizottság ülését 3 napon belül össze kell hívni

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottság tagjai több, mint felének írásban, az elnökhöz benyújtott indítványára.

14. A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt.

15. A bizottság ülésén tanácskozási joggal a képviselő-testületi tagok részt vehetnek.

16. A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a Mohács Térségi Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény mohácsi székhelyű feladatellátási helyeinek vezetői. A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a bentlakásos szociális intézmények vezetői, az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat vezetője, Mohácsi Kórház főigazgató főorvosa, gazdasági vezetője valamint a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője.

 A Kulturális-, Oktatási- és Sport Bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a Mohács Térségi Általános Művelődési Központ mindenkori főigazgatója.

IV. A bizottsági ülések rendje

1. A bizottság ülése nyilvános. A nyilvánosság biztosítására, az ülés rendjének fenntartására, a vitára, szavazásra, a bizottsági döntéshozatalra, a bizottsági ülésről jegyzőkönyv készítésére, zárt ülés tartására a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat a bizottság működése során megfelelően alkalmazni kell.

2. A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az ülés vezetésével az elnök által megbízott képviselő bizottsági tag - vezeti.

3. Az ülés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

4. A határozathozatalhoz a jelenlévő bizottsági tagok több mint felének egyetértése szükséges.

5. A bizottság elnöke vagy tagja a szavazás megkezdése előtt indítványozhatja titkos szavazás elrendelését. A kérdésben a bizottság vita nélkül határoz.

6. A bizottság elnöke napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, összefoglalja a vita eredményét. Javaslatot tesz a határozat, állásfoglalás szövegére, elrendeli a szavazást, megállapítja annak eredményét és kihirdeti a határozatot.

7. A fennálló kizárási okot a bizottság elnöke vagy tagja az ülés megnyitása után, ill. a napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság minősített többséggel dönt. Ez esetben a vitában, a döntéshozatalban nem vehet részt.

V. Együttes bizottsági ülések

1. A több bizottság feladatkörébe tartozó ügyek megtárgyalása céljából (pl. költségvetés, zárszámadás, jelentősebb önkormányzati rendeletek stb.) két vagy több bizottság együttes ülést tarthat.

2. Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg.

3. Az együttes bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek, akiket a bizottságok elnökei együttesen vagy külön-külön meghívnak.

4. Az együttes ülés vezetésének rendjéről és a szavazás módjáról a bizottságok elnökeinek közös javaslata alapján az ülésen részt vevő bizottsági tagok döntenek.

VI. A bizottságok feladatai

GTB

a) A bizottság nem átruházott hatáskörben végzett főbb feladatai:

- közreműködik az önkormányzat gazdasági programjának, koncepciójának elkészítésében;

- közreműködik a befektetési és vállalkozási tevékenység összefogásában, koordinálásában;   

- közreműködik a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos tervek, koncepciók kidolgozásában;

- véleményezi a intézményi beruházásokat és fejlesztéseket,

- véleményezi a helyi adózás szabályait;

- véleményezi a hitelfelvételt és a kötvénykibocsátást;

- véleményezi az alapítványokhoz, pályázatokhoz való csatlakozási, támogatásokra irányuló pótelőirányzati kérelmeket;

- véleményt nyilvánít vállalkozás indítására, illetőleg az abban való részvételre vonatkozóan;

- véleményezi az önkormányzati intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó előterjesztéseket,

- véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, ill. más célú hasznosítását;

- véleményt nyilvánít a koncesszióba adás lehetőségéről;

- javaslatot tesz a vagyonkezelés módjára;

- javaslatot tesz a vagyon hasznosítására, a tulajdonosi jogok gyakorlásának formájára;

- javaslatot tesz a vagyongazdálkodással kapcsolatos érdekeltségi szabályok kialakítására;

- javaslatot tesz a kommunális és közüzemi díjak mértékére, közterület bérleti, használati díjak összegére;

- vizsgálja a vállalkozások foglalkoztatási gondjainak enyhítését elősegítő módozatait, javaslatot tesz ezek létrehozására;

- vizsgálja a város infrastruktúrájának, közműveinek állapotát és javaslatot dolgoz ki ezek fejlesztésére;

- véleményt nyilvánít a pályázatokról;

- végzi a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat,

- véleményezi a pénzeszközök átcsoportosítására, pénzmaradvány és a tartalék felhasználására vonatkozó javaslatokat.

b) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzett feladatai:

- külön rendeletben foglaltak szerint rendelkezik az Idegenforgalmi Alap és Környezetvédelmi Alap felhasználásáról;

- rendelkezik a helyi védelem alatt álló épületek felújítására jóváhagyott keret felosztásáról;

- kérelemre méltányosságból mentesíti a parlagfű és ürömfű irtásáról szóló 31/2005.(XI.2.) ör-ben meghatározott kötelezettsége teljesítése alól azt, aki annak egészségi-, szociális-, mentális állapotánál fogva nem képes eleget tenni.

PJEB

a) A bizottság nem átruházott hatáskörben végzett főbb feladatai:

- véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót,

- ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek vagyongazdálkodását,

- feladattervében meghatározott időszakonként áttekinti a képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait, beszámoltatja az önkormányzati intézmények vezetőit a költségvetésük végrehajtásáról,

- véleményezi az önkormányzati tulajdonában álló gazdasági társaságok éves beszámolóját, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,

- évente felülvizsgálja az önkormányzat vagyonleltárát, értékeli a vagyonváltozásokat,

- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását,

- ellenőrzi a normatív, cél- és címzett állami hozzájárulások, támogatások elszámolását,

- figyelemmel kíséri a rendőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság tevékenységét, véleményezi azok beszámolóit,

- véleményezi a társasági szerződés és alapító okirat tervezeteket,

- véleményezi az önkormányzati rendelettervezeteket,

- ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,

- folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat,

- véleményezi a jegyzőkönyv kijavítási és kiegészítési kérelmeket,

- a polgármester felhívására kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést és szükség szerint a tárgyban előterjesztést tesz a képviselő-testületnek (Ökjtv. 9.§),

- végzi a polgármesteri és az önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozat nyilvántartását és ellenőrzését, lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást (Ökjtv. 10/A.§),

- végzi a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat,

- ellenőrzi az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vagyongazdálkodását,

- véleményezi – kivéve a polgármester átruházott hatáskörében hozott döntéseit – a polgári jogi jogügyleteket.

b) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzett feladatai:

- dönt a tiszteletdíjak megvonásának kérdésében,

- feladattervében meghatározott időszakonként áttekinti a képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait,

- véleményezi azokat a jogügyleteket, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.

SzEB

a) A bizottság nem átruházott hatáskörben végzett főbb feladatai:

- véleményezi mindazokat a szociális segélyezési kérdésköröket, amelyekben a döntési jogot a képviselő-testület nem ruházta át a bizottságokra,

- figyelemmel kíséri a szociális és egészségügyi intézmények működését, közreműködik  ellenőrzésükben, véleményezi a testület előtti beszámolójukat,

- figyelemmel kíséri a város egészségügyi ellátottságát, a gyógyító, megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a város közegészségügyi, valamint köztisztasági állapotát,

- véleményezi a szociális és egészségügyi tárgyú önkormányzati rendeletek tervezetét,

- véleményezi a szociális és egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatát,

- véleményezi a szociális és az egészségügyi intézményvezetők kinevezését,

- véleményezi a szociális és az egészségügyi tárgyú pályázatokat.

b) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzett feladatai:

- megállapítja a méltányossági ápolási díjra való jogosultságot, az ápolási kötelezettség teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság fennállását kétévenként felülvizsgálja, követelheti a jogtalanul felvett díj visszafizetését,

- dönt szociális bérlakás bérlőjének kijelöléséről,

- az alapellátásnál és az idősek klubjánál a személyi térítési díjból a díj 50%-a erejéig méltányosságot gyakorolhat,

- végzi a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

c) A bizottság ellenőrzési feladatai:

- a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végez, melynek során a szociális juttatások felhasználását,

- alkalmanként helyszíni ellenőrzés formájában megvizsgálja az ápolási díj és a rendszeres szociális segélyek jogosultságának fennállását,

- helyszíni ellenőrzéssel közreműködik a közhasznú munkavégzés minél hatékonyabb megszervezésében,

- az oktatási intézményeknél folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekétkeztetési térítési díjak felhasználását, a szociális rászorultság figyelembevételével.

KOSB

a) A bizottság nem átruházott hatáskörben végzett főbb feladatai:

- véleményezi vagy javasolja a nevelési-, közművelődési- és sportintézmények létesítését, megszüntetését, átszervezését, névváltoztatását,

- véleményt nyilvánít a pályázatok benyújtásáról,

- véleményt nyilvánít a sportlétesítmények hasznosítását illetően,

- véleményezi az intézményvezetők kinevezését,

- véleményezi a közművelődési- és sportintézmények, valamint a közgyűjtemények fenntartásával és működésével kapcsolatos előterjesztéseket,

- javaslatot tesz a költségvetési előirányzatokra, és véleményezi a felhasználást,

- javaslatot tesz a szabadidő és diáksport támogatási előirányzatának felhasználására, elosztására,

- javaslatot tesz az egyesületi szakosztályok támogatására, segíti a versenysport munkáját,

- segíti a diáksport tevékenységet,

- segíti a kisebbségi önkormányzatokat a nemzetiségi anyanyelv és kultúra megtartásában és ápolásában,

- figyelemmel kíséri a sportintézmények működését,

- véleményezi a kulturális, köznevelési és sport intézmények szervezeti és működési szabályzatát,

- a nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködve folyamatosan elemzi és értékeli a városban élő kisebbségek helyzetét és jogainak érvényesülését, javaslatokat fogalmaz meg azok előmozdítására,

- végzi a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat,

b) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzett feladatai:

- ellátja a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel, valamint a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat,

- dönt a sportegyesületek költségvetési támogatásáról,

- meghatározza a helyi sportfeladatokat, illetőleg fejlesztési célokat.

5. melléklet

A képviselő-testület feladat- és hatásköréből az alábbiakat átruházza a polgármesterre

I. A kommunális igazgatás köréből

A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról - külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - a polgármester gondoskodik.

II. A földművelésügyi igazgatás köréből

1. Dönt a földfelajánlás elfogadásáról.

III. A népjóléti igazgatás köréből

1. Elrendeli a jogtalanul felvett, illetve kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez.

2.  Dönt az átmeneti segély, temetési segély odaítéléséről, továbbá a köztemetésről.

3. Dönt az idősek otthona igénybevételére vonatkozó kérelemről

4. Dönt a jelzálogjog visszafizetéséből adódó térítési díjkülönbözetnek az intézményekhez való visszautalásáról.

5. Megköti a tartási, öröklési szerződésen alapuló eltartási szerződést.

6. Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról.

7. Dönt az adósságkezelési szolgáltatás megállapításáról, megszűntetéséről, elutasításáról.

8. Dönt a lakbértámogatásra való jogosultságról.

9. Dönt az utazási támogatásra való jogosultságról.

10. Dönt a Mohács kártyára való jogosultságról.

IV. A gazdálkodás köréből

1. Beszámolási kötelezettség mellett dönt azon beszerzésekről, amelyek értéke a közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt nem éri el.

2. Beszámolási kötelezettség mellett dönt az 1. pontba nem sorolható, 150 M Ft értékhatár alatti jogügyletekben, továbbá szintén beszámolási kötelezettség mellett, a vállalkozások, a munkahelyteremtés helyi támogatásáról szóló 6/2001.(II.26.) ör-ben foglaltak figyelembevételével, értékhatárra való tekintet nélkül jogosult az Iparterületen lévő összes forgalomképes ingatlan adásvétele tárgyában a tárgyalásokat lefolytatni és az adásvételi szerződéseket megkötni.

3. Megköti a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi feladatok egészségügyi vállalkozás formájában történő ellátására vonatkozó szerződéseket.

4. Jóváhagyja az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodást vagy az azt helyettesítő okiratot, amely a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzíti.

5. A polgármester gondoskodik a önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak hasznosításáról az e tárgykörbe eső szerződések megkötéséről, jognyilatkozatok megadásáról.

6. Beszámolási kötelezettség mellett gyakorolja a tagi-tulajdonosi jogokat, azoknál a társaságoknál, ahol az Önkormányzat törzsbetéte a törzstőke 50 %-át nem éri el. Az Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaságok esetében és az Önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével rendelkező társaságoknál dönt mindazokban a kérdésekben, melyek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján nem tartoznak a képviselő-testület jogkörébe.

7. A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat – ide nem értve a bér, a prémium, valamint a jutalom meghatározását, és az ezzel kapcsolatos értékelést, de ide értve a prémium-előleg kérdéskörét - az önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői tekintetében.

8. Dönt az átmenetileg és tartósan szabad pénzeszközök betétként vagy értékpapírban történő elhelyezéséről, és egyéb banki szolgáltatás igénybevételéről. Gyakorolja a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket.

9. Értékhatárra tekintet nélkül dönt az önkormányzati tulajdonú értékpapírok, kötvények értékesítéséről, hasznosításáról, visszavonásáról, valamint pénzügyi műveletek lebonyolításáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályvezetőjének bevonásával és a Pénzügyi, Jogi és Ellenőrzési, valamint Gazdasági-, és Településfejlesztési Bizottságok elnökeinek tájékoztatása mellett.

10. Előzetesen dönt a különböző alapok által kiírt pályázatokban való részvételről, a pályázat kedvező elbírálását követően döntésre az ügyet a képviselő-testület elé terjeszti. Amennyiben a képviselő-testület a pályázatban való részvétel mellett dönt, úgy az elnyert pályázatok támogatási szerződéseit aláírja.

11. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről írásban beszámol a képviselő-testületnek.

V. A helyi adók köréből

1. A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást. Erről évente beszámol a képviselő-testületnek.

6. melléklet