Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja Terézváros építészeti, városképi, illetve épített környezeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. §

(1)   E rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet 1) meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

a)  az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve

b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

(2)   E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki az Önkormányzat közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.

(3)   A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet 2) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(4)   A reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának  követelményeit, feltételeit és tilalmának szabályait önkormányzati rendelet határozza meg.

2. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

3. §

(1)   Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden a 2. § (1) bekezdésében fel nem sorolt esetben az építési engedélyezési eljárást megelőzően.

(2)   A polgármester településképi véleményezési eljárását a Korm. rendelet 2 22. § (4) bekezdése szerint folytatja le.

(3)   A polgármester a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének a Terézvárosi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 12/2011 (II. 24.) számú rendelete által a tervtanács hatáskörébe utalt ügyekben a tervtanács véleményének, egyéb esetekben a főépítész állásfoglalásának kikérésével jár el.

(4)   A településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

3. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

4. §

(1)   A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek, illetve a Polgármesteri Hivatalnak hozzáférést biztosít.

(2)   A polgármester településképi véleményét – az 3. § (3) – (4) bekezdésében foglaltak alapján – a főépítész készíti elő.

(3)   A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a)    javasolja,

b)    feltétellel javasolja, illetve

c)    nem javasolja.

(4)   A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a 3. § (3) bekezdése          szerinti tervtanács szakmai véleményét, vagy főépítészi állásfoglalást.

(5)   A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon    belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és pdf formátumban az (1) bekezdés         szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

5. §

(1)   A 4. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a Korm. rendelet 2 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – értelemszerűen az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell az állapotrögzítő valamit tervezett állapotot is bemutatva:

a)    műszaki leírást,

b)    tető-felülnézeti helyszínrajzot,

ba)    a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb)    a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

c)    az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d)    metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e)    valamennyi homlokzatot,

f)     utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g)    látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).

(2)   Tervtanácsi véleményezés esetén a 2012. április 12-én elfogadott Terézvárosi építészeti-műszaki tervtanács működésének ügyrendje III. Fejezetében       meghatározott munkarészeket, dokumentumokat kell benyújtani.

(3)   Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az     Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a         településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetve a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1)        bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérést indokolni kell.

4. A településképi véleményezés szempontjai

6. §

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a)    megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b)    ha volt akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, véleményt, illetve hogy

c)    a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2)  A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)    nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok          benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos   ingatlanok jogos érdekeit,

d)    több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények           bővítése esetén

da)  biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)   Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)    az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4)  Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell,    hogy

a)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint védendő épített környezethez,

b)    a homlokzatok tagolása, színezése, a nyílászárók kiosztása, az anyagok minősége, a felületek struktúrája összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)    a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására a 2. § (4) bekezdés szerint,

d)    a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e)    a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5)  A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a)     a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa)  korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)  korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)  megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad)  a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)    az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és           berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát,    benapozását, különös tekintettel a térfigyelő kamera rendszerre, a        meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6)   Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni. 

5. Záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet 2013. március 16. napján lép hatályba.

8. §

E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.