Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (VII.10.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 08. 18Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (VII.10.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Alsórajk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 44-45. §-aiban, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésben, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. § -ában, 57. §-ában, 59. § (2) bekezdésében, 68. § (3)-(4) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el:1
1. Általános rendelkezések
1. § Alsórajk Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. 2A Szervezeti Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való alkotmányos jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján az általa létrehozott bizottság, a társulás, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
3. § Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Alsórajk Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2)3 Az önkormányzat székhelye: 8767 Alsórajk, Kossuth utca 10.
(3) Az önkormányzat jogi személy.
(4)4 A képviselő-testület hivatala: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8747 Garabonc, Fő út 16.
(5)5 A hivatal állandó kirendeltséget tart fenn és működtet Alsórajk, Pötréte és Felsőrajk községek illetékességi területére vonatkozóan: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Kirendeltsége 8767 Felsőrajk, Kossuth Lajos utca 8. címen.
2. Az önkormányzat feladatai, hatásköre
6. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatait különösen az Mötv. 13. § (1) bekezdése állapítja meg a közszolgáltatások körében.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él.
3. Az önkormányzat szervei, hatáskörük
7. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit - a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve – a bizottságaira, a polgármesterre, társulására, vagy a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetve a hatáskört bármikor visszavonhatja. A képviselő-testület átruházott hatásköreit e rendelet mellékletében kell feltüntetni.
(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök.
(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legalább évente egyszer beszámolni kötelesek.
(5) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatosan a képviselő-testület bármikor tájékoztatást kérhet, utasítást adhat, hatáskörét visszavonhatja.
4. A képviselő-testület működése
8. § A képviselő-testület tagjai a települési képviselők. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. A Képviselő- testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselők névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület évente legalább hat alkalommal, de szükség szerint tart.
10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a polgármester, bármely bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(2) Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze 15 napon belüli időpontra a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton, a képviselők telefonon történő értesítésével is összehívható, akár az értesítés napjára is.
11. § (1)6 A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját legalább 5 nappal megelőzően kell kézbesíteni.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottság, tanácsnok által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább két képviselő kérte.
12. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
b) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
c) a (2) bekezdésében foglaltakat,
d) továbbá akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött.
(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) önkormányzati társulás elnökét vagy megbízottját,
b) önkormányzati intézmény vezetőjét,
c) kormányhivatal törvényességi felügyeletet ellátó munkatársát,
d) kisebbségi önkormányzat elnökét,
e) a rendőrség képviselőjét vagy a körzeti megbízottat,
f) a településen működő civil szervezeteket – a Polgárőr Egyesületet -, a tevékenységüket érintő tárgykörökben.
13. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján legalább 5 nappal előbb történő kihelyezésével tájékoztatni kell.
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ügyekben,
b) zárt ülést tart továbbá a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat, vagy ajánlat tárgyalásakor.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.
(4) A zárt üléssel kapcsolatos közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a polgármester biztosítja a zárt ülésen hozott döntésnek a legközelebbi nyílt ülésen - az adatvédelmi- és személyiségi jogi előírások betartásával -, történő ismertetésével.
15. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
16. § (1) A rendezési terv, esélyegyenlőségi terv, közbiztonsági beszámoló, fejlesztési- vagy sportkoncepció tárgyalása esetén a testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgykör szerinti, településen működő önszerveződő közösségek képviselőit.
(2) A képviselő-testület gazdasági programját, környezetvédelmet érintő, vagy közműépítési beruházás tervét a képviselő-testületi döntést megelőzően a választópolgárok véleményének megismerése érdekében falugyűlésen, vagy településrészi fórumon kell ismertetni. Erre meg kell hívni a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit is. A falugyűlés, vagy fórum helyét, időpontját, tárgyát tartalmazó meghívót az önkormányzat hirdetőtáblájára legalább 15 nappal előbb ki kell függeszteni.
17. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 3 napon belül újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
5. A tanácskozás rendje
18. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl.
(3)7 Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja, az ülés határozatképességét.
19. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
d) az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
f) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
20. § Az elnök vitavezetési feladatai:
a) a vita megnyitása,
b) szavazás elrendelése,
c) a szavazás eredményének megállapítása,
d) a döntés kimondása.
21. § Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
22. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
23. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
24. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.
(3) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
25. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) képviselő
d) jegyző.
(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat- és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
26. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés címét és előadóját,
b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
d) a döntési javaslatot és indokait,
e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
f) a határidő, a végrehajtásért felelős megjelölését.
27. § (1) A meghívóban nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 26. §-nak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
28. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a körjegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülésén szóban tehető fel.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.
29. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) kérdés,
f) tájékoztató és egyéb bejelentés.
30. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
31. § (1) A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt is elő lehet terjeszteni. A képviselők az ülésen szóban is tehetnek módosító javaslatot. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
32. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
b) ügyrendi felszólalás,
c) személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
33. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
6. Határozathozatal
34. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2)8 A képviselő-testület döntéshozatalából az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával a mulasztó képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.
(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(4) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
7. Rendeletalkotás
35. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
36. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előzetes hatásvizsgálat eredményét, megállapításait
b) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
c) az elérni kívánt célt,
d) az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),
e) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
f) a rendelet-tervezet teljes szövegét.
(2) Az előzetes hatásvizsgálatot a jegyző köteles elvégezni, s eredményét a rendelettervezethez csatolni
37. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.
38. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni.
(3) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
39. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
8. A szavazás módja
40. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodás”-sal lehet.
41. § (1) Ha az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással kell dönteni, azt az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az Ügyrendi Bizottság egy tagja által kiosztott üres szavazólapra az elnök által szóban feltett kérdésre, vagy javaslatra a képviselő-testület tagjai írásban szavaznak „igennel”, „nemmel”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel, majd a szavazólapot összehajtva azt az Ügyrendi Bizottság tagjának átadják. A szavazatokat az Ügyrendi Bizottság 2 tagja számolja össze, az eredményt ismertetik az elnökkel. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(3) A titkos szavazás több javaslat, vagy jelölt közötti döntés esetén úgy is történhet, hogy a szavazólapon előre feltüntetett javaslatokból vagy jelöltekből – előzetesen e kérdésben az elnök javaslatára egyszerű többséggel határozva –, egyet vagy többet a képviselő-testület tagjai aláhúzással jelölnek meg, - egy, vagy több körben, amíg valamelyik javaslat, vagy jelölt megkapja a szükséges szavazat-többséget.
42. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást az Mötv. 48. § (3) bekezdése szerint, továbbá a (2) bekezdésben foglalt esetekben tarthat.
(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el személyi kérdésekben és a vagyonával való rendelkezéskor, amennyiben azt bármelyik képviselő indítványozza. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja.
(4) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
43. § Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:
b) SZMSZ alapján:
ba) településrendezési terv elfogadása,
bb) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,
bc) hitelfelvétel,
bd) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
be) helyi népszavazás kiírása,
bf) tanácsnok megbízása, megbízatásának visszavonása,
bg) közfeladat önkéntes felvállalása,
bh) fegyelmi ügyekben hozott döntés.
44. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát,
c) a tárgyi év megjelölését,
d) zárójelben az ülés - hónap, nap – időpontját.
9. A döntések nyilvántartása
45. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a polgármesteri hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
10. Jegyzőkönyv
46. § (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A napirend elfogadását megelőzően, bármely képviselő indítványára, egyszerű többséggel meghozott határozattal dönthet a képviselő-testület hangfelvétel készítéséről egyes napirendi pontokra, vagy a teljes ülésre vonatkozóan.
(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint
b) a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,
c) a napirend előtti felszólalásokat,
d) a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét,
e) a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
f) a határozati javaslatokat,
g) a határozathozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,
h) az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
i) az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, kérdések, interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jegyző törvényességi észrevétele,
d) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
47. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
48. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3)9 A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Vármegyei Kormányhivatalnak.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetve szerveknek.
49. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni.
11. A bizottsági feladatok
50. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 57. § (1) bekezdésében és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság
(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(3) Az Ügyrendi Bizottság tagja az Mötv. 57. § (1) bekezdésének megfelelően nem önkormányzati képviselő tag is lehet.
(4) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
a) a polgármester,
b) a bizottságok,
c) bármely képviselő.
(5) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő- testületet.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(8) A bizottság feladat-és hatáskörét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
51. § (1) A képviselő-testület bizottsága
a) feladatkörében - előkészíti, véleményezi a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
b) ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetve a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
c) Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek.
(2) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(3) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
52. § (1) A bizottság feladatait, hatáskörét testületként ülésén gyakorolja.
(2) A bizottság szükség szerint, saját munkatervének megfelelően ülésezik. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.
(3) A bizottság üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3. munkanappal korábban a bizottság tagjait, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.
(4) A bizottság ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
a) bármelyik képviselő,
b) bizottság által meghívott személyek és szervezetek,
c) a jegyző
(5) A bizottság ülésére a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
53. § (1) A bizottság döntését határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
(2) A bizottság ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.
54. § (1) A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésére és tagjaira nézve hozhat.
(2) A képviselő-testület bizottsága a polgármesteri hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
55. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából a polgármesteri hivatal kijelölt szervei megküldik a bizottság tagjainak, a tisztségviselőknek és a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A bizottság működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
12. A települési képviselők
56. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
57. § (1) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.
(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
58. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,
b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
c) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
d) választóival megfelelő kapcsolatot tartani.
(2) A képviselő jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz,
c) az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetve kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,
e) önálló indítványt terjeszthet elő,
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
g) közérdekű ügyben - írásban - kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
59. § (1)10 Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2)11 A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és juttatásokban nem részesülhet.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
60. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága vizsgálja ki.
(4) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
13. A polgármester
61. § (1) A polgármester az Mötv. által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.
(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
62. § (1) A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,
d) kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének ismételt megtárgyalását.
(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselő-testület soron következő ülésén határoz.
(3) A polgármester részt vesz az közös önkormányzati hivatal irányításában E körben:
a) javaslatot tehet a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,
b) meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási (hatósági) ügyekben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
e) egyéb munkáltatói jogokat gyakorol az alpolgármester tekintetében, az Mötv. és a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás szerint a közös hivatalhoz tartozó települések polgármestereivel együttesen gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében
(4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén beszámol.
(6) A polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítására – törvényi keretek között – az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(7)12 A polgármester főállásban látja el tisztségét.
(8) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének ad át, részére juttat el.
(9) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság Elnökének.
(10) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján, a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet, amelyek nem tartoznak az Mötv. 42. §-ába:
a) bérleti, haszonbérleti, közterület-használati ügyek,
b) eszközbeszerzés, - vásárlás, szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás legfeljebb 500 ezer Ft értékhatárig,
c) közszolgáltatási, kivitelezési és egyéb szerződések módosítása, felmondása,
d) önkormányzati tulajdonnal, ingatlanokkal kapcsolatos hozzájárulások (vezetékjog, telekalakítás, útkezelői hozzájárulás, stb.)
(11)13 A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben döntést hozhat:
a) egyébként a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról, amennyiben a késedelem az érintett, vagy családja egészségét, létfenntartását súlyosan veszélyezteti,
b) önkormányzati intézmények, épületek működésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos megrendelésekről és beszerzésekről ötszázezer forint értékhatárig.
14. Az alpolgármester
63. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(4) Az alpolgármester feladata különösen:
a) kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
b) a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.
15. A tanácsnok
64. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára tanácsnokot választhat egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására.
(2) A tanácsnokok által ellátandó feladatkörök:
a) vagyongazdálkodás,
b) költségvetés,
c) településüzemeltetés,
d) településfejlesztés,
e) idegenforgalom,
f) civil és kulturális kapcsolatok.
(3) A tanácsnok feladatkörében:
a) a polgármester megbízása alapján képviseli az önkormányzatot,
b) a hivatal ügyintézőitől feladatkörükbe tartozóan, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet,
c) véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
d) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(4) A tanácsnoki megbízás megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) visszavonással.
(5) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.
(6) A tanácsnokokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
16. A jegyző
65. § (1) A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések polgármesterei - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki 6 hónap próbaidővel, határozatlan időre.
(2) A kinevezéshez, felmentéshez az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges. Többségi a döntés akkor, ha a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve – a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50 %-ot.
(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(4) Munkáltatói jogot gyakorol a hivatal köztisztviselői tekintetében. Az Mötv. 81. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a közös hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához – a polgármester egyetértése szükséges az általa meghatározott körben.
(5)14 A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a közös önkormányzati hivatal ügyrendje tartalmazza. A hivatal ügyrendjének tervezetét a hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.
66. § (1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül:
a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottság ülésein,
d) jelzési kötelezettség terheli, ha a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület szervénél és a polgármester döntéseinél, működésüknél jogszabálysértést észlel,
e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
f) rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
g) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) szervezi, összehangolja a közös hivatal munkáját,
b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
d) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat
e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f) gondoskodik a bizottsági működés feltételeinek biztosításáról.
17. A közös hivatal
67. § (1)15 Felsőrajk, Alsórajk, Garabonc, Kerecseny, Nagyrada, Orosztony, Pötréte és Zalaszabar települések az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2020. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal néven, amelynek székhelye: 8747 Garabonc, Fő út 16. és amely Felsőrajk, Alsórajk, Pötréte községek illetékességi területére vonatkozóan állandó kirendeltséget tart fenn: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Felsőrajki Kirendeltsége 8767 Felsőrajk, Kossuth Lajos utca 8. címen.
(2)16
18. Közmeghallgatás
68. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 5 nappal megelőzően a közmeghallgatás meghívójának az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással, falugyűléssel, vagy településrészi fórummal egybekötve.
(3) A közmeghallgatással, falugyűléssel, fórummal egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
69. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a jegyző, az önkormányzati intézmények vezetői.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő- testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett válaszolni köteles.
70. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
19. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
71. §17 (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok 25 %-a.
(2) Helyi népszavazással kapcsolatos ügyekben a népszavazás kezdeményezésérõl, az európai polgári kezdeményezésrõl, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
20. Az önkormányzat gazdálkodása
72. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közfeladatok biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a törvényen alapuló kötelező feladatait, különösen az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt helyi közfeladatait teljesítette.
73. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
74. § A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.
75. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján tájékoztatja.
21. Záró rendelkezések
76. § (1) Az SZMSZ mellékletei: 1. melléklet: Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre, 2. melléklet: Az önkormányzat társulásai, 3. melléklet: Átruházott hatáskörök
(2) Az SZMSZ függelékei:1. függelék: A képviselő-testület névsora, 2. függelék: Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora, 3. függelék: A hivatal ügyfélfogadási rendje.
(2) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(3) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (II.15.) sz. rendelete.
1. melléklet a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez
1. Állást foglal:
a) abban a kérdésben, hogy a testület a működése során megsértette-e a jogszabály rendelkezéseit vagy saját ügyrendjét,
b) önkormányzati rendelet és határozat-tervezet jogszerűségéről,
c) összeférhetetlenségi ügyekben.
2. Előterjeszti: a hatáskörébe tartozó ügyeket.
3. Ellátja:
a) a vonatkozó jogszabályok alapján a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
b) a képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
4. Előkészíti és kivizsgálja: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket.
5. Javaslatot tesz:
a) a polgármester és az alpolgármester illetményére, illetve tiszteletdíjára és jutalmazására,
b) a lakosság véleményének kikérési módjára, illetve rendelet közzétételére.
2. melléklet a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez
1.18 ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás 8798 Zalabér, 3096/12. hrsz. - Átruházott hatáskör: hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos SZMSZ szerint.
2.19 Városkörnyéki Ügyeleti Társulás, székhelye: Szepetnek - Átruházott hatáskör: egészségügyi alapellátás - orvosi ügyelet biztosítása.
3.20 Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás, székhelye: Pacsa - Átruházott hatáskör: Családsegítés és gyermekjóléti szolgálati feladatok.
4.21 Felsőrajki Arany János Napköziotthonos Óvoda Intézményi Társulása 8767 Felsőrajk, Kossuth Lajos utca 8. - Átruházott hatáskör: Óvodai nevelés közszolgáltatás
5.22 Gelsei Szivárvány Óvodafenntartó Társulás, székhelye: 8774 Gelse, Kossuth Lajos utca 20.
3. melléklet a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármester: SZMSZ 62. § (10) bekezdés szerint
2. Alpolgármester: -
3. Ügyrendi Bizottság: 1. melléklet szerint
4. Jegyző: -
5. Társulások: 2. melléklet szerint
1. függelék a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez232425
1. Pallankiné Németh Judit polgármester
2. Kiss Alexandra alpolgármester
3. Márkusné Horváth Krisztina képviselő
4. Pusztai Tamás képviselő
5. Miszori Jánosné képviselő
2. függelék a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez262728
1. Márkusné Horváth Krisztina képviselő, bizottság elnöke
2. Miszori Jánosné képviselő, bizottsági tag
3. Pusztai Tamás képviselő, bizottsági tag
3. függelék a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez a 9/2013. (VII. 10.) önkormányzati rendelethez
A bevezető az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (IX.3.) önkormányzati rendeletének 1. §-a. Hatályos 2019. szeptember 4-től.
Az 5. § (2) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja szerint módosított szöveg. Az 5. § (2) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. § (4) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (3) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59. § (1) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59. § (2) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (XII.13.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos 2017. január 1. napjától.
Beiktatta Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (IX.3.) önkormányzati rendeletének 2. §-a. Hatályos 2019. szeptember 4-től.
Módosította Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (IX.3.) önkormányzati rendeletének 3. §-a. Hatályos 2019. szeptember 4. napjától.
A 67. § (1) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 67. § (1) bekezdése az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (IX.3.) önkormányzati rendelete 5. §-a. Hatálytalan 2019. szeptember 4-től.
Módosította Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (IX.3.) önkormányzati rendelete 4. §-a. Hatályos 2019. szeptember 4-től.
A 2. melléklet 1. pontja az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 2. pontja az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja szerint módosított szöveg. A 2. melléklet 2. pontja az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 3. pontja az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 4. pontja az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 5. pontja az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § e) pontja szerint módosított szöveg. A 2. melléklet 5. pontja az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos 2014. november 13. napjától.
Módosította Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (XI.11.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos 2019. november 12. napjától.
A 3. melléklet 1. függelék az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította Alsórajk Község Ökormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos 2014. november 13. napjától.
Módosította Alsórajk Község Ökormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (XI.11.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos 2019. november 12. napjától.
A 3. melléklet 2. függelék az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 3. függelék szövege az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 3. függelék szövege az Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § j) pontja szerint módosított szöveg.