Belezna Község Önkormányzat Képviselőtestületének

9/2013. (IV.16.) önkormányzati rendelete

A Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályairól

Belezna Község Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Belezna Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye: 8855 Belezna, Szabadság tér 20.

2. Az Önkormányzat Képviselőtestületének elnevezése: Belezna Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

Székhelye: 8855 Belezna, Szabadság tér 20.

3. Az önkormányzat címere:

4. Az önkormányzat hivatalos köralakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat:

Belezna Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Ezen bélyegzővel kell ellátni a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a testületi ülések jegyzőkönyveit. 

b) Belezna Község Polgármestere

Ezen bélyegzővel kell ellátni a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat.

5. Az Önkormányzat illetékességi területe: Belezna község közigazgatási területe
6. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök, valamint az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet megnevezése:

                                        Belezna Község Képviselőtestülete

7. Belezna Község Önkormányzat Képviselőtestületét a polgármester képviseli.
8. Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról, az önkormányzati jelképekről és azok használatának rendjéről külön rendeletet alkot.
9. Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.belezna.hu

II. FEJEZET

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

2.§

1. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv. 13. § (1) bekezdése határozza meg.
2. Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervező közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételeit.
3. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és szervei biztosítják.

• a polgármester,
• a képviselőtestület Ügyrendi, és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottsága
• a közös önkormányzati hivatal,
• a jegyző,
• a társulás,

A Képviselőtestület átruházott hatáskörei

3.§

1. A Képviselőtestület egyes hatásköreit átruházhatja:

1. a polgármesterre,
2. a bizottságra,
3. a jegyzőre,
4. a társulásra – törvényben meghatározottak szerint.

2. A képviselőtestület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
3. A képviselőtestület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg az átruházott hatáskört gyakorló szervet beszámoltatja.
4. A képviselőtestület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatóak.
5. Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésén beszámol.
6. a) A képviselőtestület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, -az Mötv. 41.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át.

b) Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti

7. A képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Mötv. 42. §-a tartalmazza.
8. A (7) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a képviselőtestület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása,
2. helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,
3. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

A Képviselőtestület

4.§

1. A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

(A Képviselőtestület névjegyzékét, a képviselők és a polgármester elérhetőségeit az 1. sz. függelék tartalmazza)

2. A Képviselőtestület kötelezően ellátandó, valamint önként vállalt feladatai jegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza.
3. A képviselőtestület feladat- és hatáskörét képviselőtestületi ülésen gyakorolja.
4. A képviselőtestület akkor határozatképes, ha a megválasztott települési képviselők több mint fele – azaz 3 fő – jelen van.
5. A polgármester, az önkormányzati képviselővel szemben kezdeményezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság hatáskörébe utalja.
6. A képviselő vagyonnyilatkozatot köteles tenni – törvényben meghatározott módon és időben -, melyet az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság tart nyilván és ellenőriz.

A képviselőtestület ülései

5.§

1. A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
2. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést.
3. A polgármester távolléte, akadályozása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselőtestület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
4. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselőtestület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
5. Az ülés helye: 8855 Belezna, Szabadság tér 20. (a Képviselőtestület székhelye)
6. Abban az esetben, ha valamely fontos ok (helyszín megtekintése stb.) ezt szükségessé teszi, az elnök saját, vagy bármely képviselő, vagy bizottság javaslatára a (4) bekezdéstől eltérő más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.
7. A (4) bekezdés szerinti tartós akadályoztatásnak minősül – 30 napot meghaladó távollét.

6.§

1. A Képviselőtestület tagjait

• az ülés helyének,
• napjának és kezdési időpontjának,
• a javasolt napirend tárgyának és előadójának

megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

2. A meghívó és az írásos előterjesztés kiküldésének módja:

1. postai úton
2. b) elektronikus úton a képviselő által megadott elektronikus elérhetőségre.
3. zárt ülésen tárgyalandó írásos előterjesztés elektronikus úton nem kerülhet kiküldésre.
4. zárt ülésen tárgyalandó írásos előterjesztés kizárólag a Képviselőtestületet hivatalos pecsétjével lezárt borítékban küldhető ki.

A Képviselőtestület a fenntartható fejlődés, a környezettudatos hivatal elősegítése, valamint költségtakarékossági szempontok figyelembevételével az írásos előterjesztések kiküldésének módjában prioritásként az elektronikus kiküldetést preferálja, kivéve a zárt üléseken tárgyalandó írásos előterjesztések esetét.

3. Meghívó előterjesztés kiküldése:

1. Rendes ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők időpontja előtt legalább 5 nappal megkapják.
2. Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 24 órával megkapják.
3. Halasztást nem tűrő esetben a meghívóval egyenértékű a képviselők telefonon történő értesítése, amelyről hivatalos feljegyzést kell készíteni, és azt kell csatolni a jegyzőkönyvhöz.

4. ^[1]A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyszínéről, a javasolt napirendi pontokról a nyilvánosságot (a település lakosságát) az önkormányzat hirdetőtábláján történő értesítés kifüggesztésével kell tájékoztatni.
5. A képviselőtestület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdésben nevesített napirendi ügyek esetében.
6. A Képviselőtestület zárt ülést rendel el a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,

1. ha az ügyben érintett személy a nyilvános ülésen való tárgyalásba nem egyezik bele,
2. ha az ügyben érintett személy személyes adatainak nyilvános ülésén történő tárgyaláshoz nem járul hozzá,
3. és erről szóló nyilatkozatát a napirend tárgyalását megelőzően a nyilvános ülésen szóban jelzi a Képviselőtestület felé, vagy
4. nyilatkozatát írásban benyújtja a Képviselőtestület felé, legalább a testületi ülés megnyitását megelőzően.

7. A Képviselőtestület zárt ülést rendelhet el egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül

1. a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá
2. az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,
3. a pályázat tárgyalásakor,

ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

8. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megsemmisítésnek lehetőségét a Képviselőtestület a zárt ülés tartása esetén is biztosítja. A közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó képviselőtestületi döntés nyilvánosságát a képviselőtestület a döntés közzétételével biztosítja. A közzététel biztosításának felelőse a jegyző. A közzétételt az önkormányzat hirdetőtábláján vagy Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján történő kihirdetésével, vagy a közérdekű adatok nyilvántartásba való felvétellel lehet biztosítani.
9. A Képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt, aljegyzőt
2. a napirendi pontok előadóit
3. nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének elnökét
4. akiket a polgármester és a Képviselőtestület indokoltnak tart.

10. A Képviselőtestület zárt üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt, aljegyzőt
2. a napirendi pontok előadóit

11. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

Alakuló ülés

7.§

1. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
2. Az alakuló ülés napirendi pontjai:

1. a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója
2. önkormányzati képviselők eskütétele
3. polgármester eskütétele
4. a polgármesteri program ismertetése
5. alpolgármester megválasztása
6. alpolgármester eskütétele
7. alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
8. bizottsági tagok megválasztása
9. polgármester illetményének megállapítása
10. Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata

3. Az alakuló ülésen a polgármester illetményére, költségtérítésére a kötelezően megválasztandó Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság Elnöke tesz javaslatot, a Bizottság által meghozott döntés alapján.
4. Az alpolgármester választását lebonyolító ideiglenes bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.

Rendes ülés

8.§

1. A Képviselőtestület az évente elfogadott munkaterve szerint legalább 6 rendes ülést tart.
2. A rendes ülést munkanapokon, lehetőleg hivatali időben kell megtartani.

Rendkívüli ülés

9.§

1. A polgármester a Képviselőtestület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.
2. Rendkívüli ülést kell összehívni a

• képviselők 1/4-ének (2 fő)
• a képviselőtestület bizottságának,
• a kormányihivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványra
• ha haladéktalanul dönteni kell a hatáskörbe tartozó ügyben.

3. Amennyiben az ülés összehívására a (2) bekezdésben nevesítettek indítványra kerül sor, úgy az indítványnak tartalmaznia kell:

1. az ülés időpontjára
2. az ülés napirendjére
3. az ülés összehívásának indokára vonatkozó

valamennyi rendelkezésre álló információt.

4. A (2) bekezdés szerinti indítvány beérkezésétől vagy az ok felmerülésétől számított 15 napon belül a polgármester köteles az ülést összehívni.
5. A rendkívüli ülésen csak a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozik, vagy amely az ülés meghívóján szerepel.

A képviselőtestületi ülés vezetése

10.§

1. A polgármester a képviselőtestület ülését;

a./ összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b./ megállapítja a határozóképességet, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollévőket.

2. A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre

a./az ülés vezetése

b./ a szó megadása, megtagadása,

c./ szó megvonása, tárgyra térére felszólítás,

d./ napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,

e./ az ülés félbeszakítása

f./ javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g./ javaslattétel napirendek összevont, illetve elkülönített tárgyalására,

h./ a polgármester a vitára bocsátott kérdés tárgyalásakor csak a vita berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén, illetve a határozathozatalt követően szünet elrendelésére, illetve az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet.

i./ Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításnak, illetve szünet elrendelésének van helye.

3. A polgármester vitavezetési feladatai:

a./ napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,

b./ szavazást rendel el

c./ megállapítja a szavazás eredményét

d./ kimondja a határozatot.

4. A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a./megilleti a felszólalási jog a képviselőtestület ülésén bármikor,

b./ az ülés rendjének biztosítása,

c./tájékoztatást az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

d./ beszámol a két ülés között hozott – átruházott hatáskörben meghozott döntéseiről,

e./ jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

Tárgyra térés, a szó megvonása

1. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az a felszólalótól a szó megvonásra kerül.
2. A polgármester a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót.

Az ülés félbeszakítása

12.§

1. Ha a képviselőtestület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.
2. A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.

Napirendi pontok tárgyalásának elnapolása

13.§

1. A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
2. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselőtestület vita nélkül határoz és határozatában meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.
3. Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért e4gyet az elnapolás kérdését a polgármester vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg a határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.

Vita bezárása

14.§

1. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.
2. Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselőtestület e kérdésben vita nélkül határoz.

1. Ha valamely jelenlévő felszólalása során a képviselőtestület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, illetőleg, ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendre utasíthatja.
2. Ha a polgármester felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a képviselőtestület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a képviselőtestülethez fordulhat. A képviselőtestület a polgármestert határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartásról. A továbbiakban a polgármesterre a rendfenntartás szabályai ugyan így vonatkoznak, mint bármely képviselőre.
3. A polgármester a rendfenntartás érdekében tett – a szabálytalan meghatározott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.
4. Ha az (1) bekezdés szerinti rendre utasítás eredménytelen, a polgármester javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy a képviselőt határozatban rója meg.
5. A javaslatról a képviselőtestület felszólalás és vita nélkül határoz.
6. Ha valamely jelenlévő zavarja meg a tárgyalás rendjét a polgármester először rendre utasítja, ismételt rendzavarás esetén – szükség szerint az ülés fékbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetelményekre történő figyelmeztetést.

Távollét

16.§

1. A képviselő köteles részt venni a képviselőtestület ülésén, valamint a bizottságnak z ülésén, amelynek tagja.
2. Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:

1. engedéllyel, (maximálisan évi 3 rendes ülés)
2. betegség miatt volt távol.

3. Az igazoltan és igazolatlanul távollevők nyilvántartásáról a Közös Önkormányzati Hivatal a testületi ülések jelenléti ívei alapján gondoskodik, és negyedévente adatot szolgáltat a Polgármester felé.

Napirend

17.§

1. Az előterjesztések írásában és szóban terjeszthetőek elő.
2. Kizárólag írásban terjeszthetőek elő:

1. a rendelettervezetek,
2. a gazdasági és
3. vagyoni ügyek

3. A testület ülésére előterjesztést tehet:

• a polgármester
• a bizottság elnöke
• bármely képviselő
• a jegyző,
• Mindazok, akiket a képviselőtestület előterjesztés elkészítésére kötelez.

4. A Képviselőtestület Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság Elnöke tehet írásbeli előterjesztést, és nyújthat be határozati javaslatot a Bizottság ülésén hozott döntés alapján:

1. a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének megállapítására
2. a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének emelése
3. polgármester és a képviselőtestületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára
4. a képviselőtestület tájékoztatására a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről

18. §.

1. Az előterjesztések írásban és szóban terjeszthetők elő.
2. Kizárólag írásban terjeszthetők elő:

1. a rendelettervezetek,
2. a gazdasági és
3. vagyoni ügyek.

3. A testületi ülésre előterjesztést tehet:

• a polgármester
• a bizottság elnöke
• bármely képviselő
• a jegyző,
• mindazok, akiket a képviselőtestület előterjesztés elkészítésére kötelez.

4. A Képviselőtestület Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság Elnöke tehet írásbeli előterjesztést, és nyújthat be határozati javaslatot a Bizottsági ülésen hozott döntés alapján:

1. a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének megállapítására,
2. a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének emelésére,
3. polgármester és a képviselőtestületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára
4. a képviselőtestület tájékoztatására a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről.

Írásbeli előterjesztés

19.§

1. Az írásbeli előterjesztéseket a Közös Önkormányzati Hivatalnak illetve Kirendeltségeinek kell leadni, legalább az ülést megelőző 10 nappal előbb.
2. Az írásos előterjesztés főbb elemei:

• a tárgy pontos meghatározása
• az előterjesztő meghatározása
• az előkészítésben részvevők megnevezése
• a tárgykört rendező jogi normák felsorolása
• annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is a napirendeben, s ha igen, akkor milyen döntés született
• az előkészítés során felmerült kisebbségi véleménnyel bemutatása (ha a kisebbségben maradt fél kéri)
• nemzetiségi véleménynyilvánításhoz kötött előterjesztés esetén a települési nemzetiségi önkormányzat véleménye
• Az önkormányzat költségvetését befolyásoló tényezők bemutatása
• a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll
• az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása
• a meghozandó döntés indokainak bemutatása
• a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése
• a végrehajtási határidő megjelölése.

A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a bizottság és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be a képviselőtestületi ülésen.

Szóbeli előterjesztés

20.§.

1. Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslatát
2. A szóban előterjesztett határozati javaslatról a képviselőtestület

1. érdemben dönt, vagy
2. írásbeli előterjesztés benyújtásához köti az érdemi döntést, és felhívja a szóbeli előterjesztőt az írásos előterjesztés benyújtására.

Beszámolók

21.§

1. Az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:

-Az önkormányzati fenntartású intézmények és intézményfenntartó társulás intézményeinek vezetői évente az intézmény működéséről

-Közös Önkormányzati Hivatal vezetője – külön törvényben meghatározott esetekben történő – beszámolója

-a költségvetési rendeletben támogatást kapott, nem önkormányzati fenntartású önszerveződő közösségek képviselői, mely beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott pénzügyi beszámoló és szakmai beszámoló

-jogszabályban beszámolásra kötelezett szervek és szervezetek.

2. A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz. Amennyiben a beszámolót a testület nem fogadta el, határozatot hoz a beszámoló újbóli előterjesztésének határoz a pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztéséről.

Felszólalás a képviselőtestület ülésén

22.§

A felszólalások típusa:

a./napirend előtti felszólalás,

b./felszólalás ügyrendi kérdésben,

c./ napirendhez kapcsolódó felszólalás.

Felszólalás az ügyrendhez

23.§

A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a képviselőtestület a javaslat felett vita nélkül határoz.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

24.§

1. Az elfogadott napirendhez tartozó előterjesztés tárgyalása előtt a napirend előadója az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre vita előtt választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
2. Az ülésen megjelent állampolgárok – kérdésükre – a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat.
3. A napirendi ponthoz való hozzászólásra kézfelemeléssel kell jelentkezni.
4. Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb három esetben szólhat hozzáé. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél hosszabb nem lehet.
5. Az előterjesztő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző több alkalommal is felszólalhatnak.
6. A tanácskozási joggal rendelkezők, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként legfeljebb egy esetben 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
7. A felszólalások során a korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.
8. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra. Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról, illetve elutasításáról indokoltan nyilatkozik. Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője zárszót megelőzően visszavont.

A szavazás rendje

25.§

1. A képviselőtestület a napirendi pont vitájának és a zárszó után nyílt szavazással rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
2. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, rendeletet módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati, rendeletet módosító javaslatról döntsön a testület.
3. A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, amennyiben ő bármely javaslatát törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.,
4. Szavazni ,,igen”-nel vagy ,,nem”-mel lehet. A képviselő a szavazástól ,,tartózkodhat”.
5. Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt, úgy a polgármester szünet elrendelése után újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
6. Ha a Képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, feltéve, hogy a döntésre:

1. a törvényi kötelezettség, vagy
2. szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

7. Az Mötv. 49.§ (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó képviselői – ide értve a polgármestert is – bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a megrovás, melyet a Képviselőtestület nyilvános ülésen meghozott határozattal mond ki.

Név szerinti szavazás

26.§

1. Név szerinti szavazást kell tartani

1. a képviselők 1/4-ének indítványára
2. bizottság indítványára

2. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a jelenlévő képviselők nevét (ABC sorrendben). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, érthetően ,,igen” vagy ,,nem” kifejezéssel nyilvánítja ki a véleményét vagy ,,tartózkodhat” a szavazástól.
3. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni
4. Név szerinti szavazást rendelhet el:

1. önkormányzati tulajdonról való rendelkezés
2. nagyobb összegű hitelfelvétel
3. a helyi népszavazás kiírása
4. képviselőtestület felosztása esetén

5. Nem lehet név szerinti szavazást tartani:

1. a bizottság összetételére és létszámára tekintettel, valamint
2. ügyrendi kérdésekben

Titkos szavazás

27.§

1. A képviselőtestület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehet:

1. polgármester
2. bármely képviselő
3. bizottság

2. A szavazás borítékba helyezett az önkormányzat bélyegzőjével ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének része.
3. Titkos szavazásnál az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozati Kezelő Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
4. Szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő olvashatóan ,,igen” vagy ,,nem” , ,,tartózkodom” kifejezéseket ír. Amennyiben más alternatívák közül kell választani, akkor az alternatíva – Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság által meghatározott – számát illetve jelét kell a szavazólapon feltűntetni.
5. Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság az 1. függelék alapján összeállított névjegyzék aláírása után átadja a szavazólapokat, majd a szavazás befejeztével összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, erről a képviselőtestületnek jelentést tesz.

A Képviselőtestület döntései

28.§

1. A képviselő-testület döntései:

- Képviselőtestületi határozat

- önkormányzati rendelet

2. A képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

1. a napirend elfogadásáról
2. a polgármester jelentéséről a lejárt határidejű határozatok végrehajtása tekinteténen
3. a polgármester beszámolójáról a két ülés között – átruházott hatáskörben meghozott – döntésekről,
4. az ügyrendi kérdésekről
5. a képviselői felvilágosítás-kéréséről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról
6. név szerinti szavazás elrendeléséről
7. tájékoztatók elfogadásáról

3. A képviselőtestület számozott határozata tartalmazza:

• a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban
• a végrehajtás határidejét, és
• a végrehajtásért felelős megnevezését.

4. A képviselőtestület hatósági határozataira – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. A képviselőtestület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorozatszámmal kell ellátni.

A határozatok jelölése a következő formában történik:

’’***/20***.(………….hó..nap) Képviselőtestületi határozat”

6. A jegyző gondoskodik a képviselőtestületi határozatok nyilvántartásáról

A határozat-nyilvántartás formáját a 3. számú függelék tartalmazza.

29.§

1. A képviselőtestület, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
2. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhet:

• polgármester
• települési képviselő
• képviselőtestület bizottsága,
• jegyző

1. A települési képviselő és képviselőtestület bizottsága rendeletalkotásra irányuló indítványát a polgármesterhez kell benyújtani, aki tájékoztatja a testületet a rendelet kezdeményezéséről.
2. A képviselőtestület állást foglal a rendelet szükségességéről a rendelettervezet előkészítéséről és annak módjáról. Állásfoglalását határozati formában hozza meg.
3. A testület meghatározza az előkészítés menetét, megbízza bizottságát vagy az előkészítésre, külön bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértőt kér fel. Erről szóló döntéseit határozati formában hozza meg.

4. A településen élő nemzetiségek körét érintő ügyekben – külön törvényben meghatározott esetekben – a rendeletalkotást megelőzően a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének véleményét, törvényben meghatározottak esetén, egyetértését ki kell kérni a rendelettervezet benyújtását megelőző 30 nappal előbb. A véleményben, és az egyetértésben megfogalmazottak kötelező érvényűek a Képviselőtestületre nézve a rendeletalkotás során.

5. A település sportéletét célzó sportprogram rendeletében történő elfogadása előtt, a településen működő, az alapszabálya szerint a helyi sportélet fejlesztésében részt vevő önszerveződő közösségi szervezet hivatalos képviselője véleményét ki lehet kérni, a rendelettervezet benyújtását megelőző 30 nappal előbb. A képviselő véleményét írásban nyújthatja be az előterjesztést készítő szerv felé. A véleményt a rendelettervezet írásos előterjesztéséhez csatolni kell. A vélemény a Képviselőtestületre nézve nem kötelező érvényű a rendeletalkotás során.
6. Megfelelő előkészítés és előzetes hatásvizsgálat lefolytatása után nyújtható be a képviselőtestülethez a rendelet tervezete, annak indoklásával együtt. Az indoklásban és az előzetes hatásvizsgálatban be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjából is. A rendelet szabályaihoz indokolt esetben jogkövetkezmények tartoznak, amelyek ösztönzőek az előírások követésére, illetőleg felhívják a figyelmet a joghátrányra, az előírást be nem tartók számára is.

7. Rendeletben kell szabályozni különösen:

• az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket
• a helyi népszavazás és nép kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét
• a helyi adók megállapítását
• a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását

8. A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg megszerkesztése a jegyző feladata
9. Az önkormányzat rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá
10. Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon kell kihirdetni, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
11. ^[2]Helyben szokásos módnak az önkormányzat hirdetőtábláján legalább 15 napig történő folyamatos kifüggesztés minősül.
12. Az önkormányzati rendeleteket a képviselőtestület ciklusonként felülvizsgálja.
13. A képviselőtestület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

’’Belezna Község Önkormányzat Képviselőtestületének ****/20**. (…..hó …nap) önkormányzati rendelete”

14. A jegyző gondoskodik a képviselőtestület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásukról.

A rendelet-nyilvántartás formáját a 4. számú függelék tartalmazza.

A jegyzőkönyv

30.§

1. A képviselőtestület üléséről egy példányban, a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
2. A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakat, továbbá:

1. a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát
2. a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,
3. napirendi pontonként az előadók nevét és az előterjesztés módját
4. a szóbeli előterjesztés esetén annak a rövid tartalmát, és az előterjesztett határozati javaslatokat
5. a határozathozatal módját
6. az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat
7. a képviselő-testület ülésén / folyamatában / történt fontosabb eseményeket,
8. a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését

3. Bármely képviselő, valamint tanácskozási joggal rendelkező jelenlévő az ülésen kérheti, hogy nyilatkozatát szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe, mely nem tagadható meg. Ennek tényét a jegyzőkönyvben jelezni kell.
4. A jegyzőkönyv elválaszthatatlan melléklete a jelenléti ív, a meghívó, az írásbeli előterjesztések, a módosító javaslatok és egyéb beadványok.
5. ^[3] A jegyzőkönyvet a jegyző szkennelt formátumban felterjeszti a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül a Zala Megyei Kormányhivatal részére.”
6. ^[4] A képviselő-testület üléséről készült eredeti jegyzőkönyvet a jegyző kezeli, és évente bekötteti és elhelyezi az önkormányzat irattárába.
7. Ha a nyílt testületi ülésről hangfelvétel készül,

1. a hangfelvételt tartalmazó kazettát vagy elektronikus fájlt, vagy médiafájlt az ülést követően a jegyző (elektronikus fájl és médiafájl esetében cd-n, vagy pendrive-on) tárolja,
2. az elkészült felvételekről elkészíti az ülés jegyzőkönyvét, majd gondoskodik a felvételek megsemmisítéséről.

Nyilvánosság

31. §.

1. A választópolgár – zárt ülés kivételével – betekinthet a képviselőtestület üléseinek jegyzőkönyveibe, (a Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben) azok egyes részeiről vagy egészről másolatot kérhet. A másolás költségei a kikérőt terhelik.
2. ^[5]

Lakossági fórum

1. A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésében való bevonást szolgálják.
2. Lakossági fórumok

• falugyűlés
• Közmeghallgatás

3. A falugyűlés:

A helyi önkormányzat a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjeszti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket.

4. Közmeghallgatás

1. a képviselőtestület évente legalább egy alkalommal közmehallgatást tart, amely nem számít bele az évente kötelezően megtartandó testületi ülések számába.
2. A képviselőtestület közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kezdeményezéseiket.

5. A közmeghallgatás kiírása a testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.
6. A közmeghallgatáson feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester megvizsgálja, és arra 15 napon belül írásbeli választ nyújt a kérdezőnek. A válaszról a képviselőtestület a soron következő ülésen tájékoztatja.

III. FEJEZET

A Képviselőtestület szervei

A Képviselőtestület bizottsága

33.§

1. A képviselőtestület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – az SZMSZ 5. sz. függelékében meghatározott feladatkörben, döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.
2. A képviselőtestület állandó bizottságot hoz létre, és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre
3. A képviselőtestület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
4. Ideiglenes (ad hoc) bizottságot célszerű létrehozni:

• önkormányzati rendelet elkészítésére, felülvizsgálatra, előzetes hatásvizsgálat lefolytatására
• beruházás, felújítás, környezetvédelmi program végrehajtásának megszervezése

5. Ideiglenes (ad hoc) bizottság megszűnik, ha

                 a./ a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,

                 b./ a testület a bizottságot hazározatával felosztatta

                 c./a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett,   határidő eltelt

6. A Képviselőtestület az alábbi bizottságot hozta létre:

Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság

7. A bizottság tagjainak számát és összetételét, valamint feladatkörét az 5. sz. függelék tartalmazza.
8. A bizottság tagjaira javaslatot tehet a polgármester.
9. A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az elnököt akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti.
10. A bizottság üléseire a képviselőtestületi ülésekre alkalmazott szabályokat kell alkalmazni.

A polgármester

34.§

1. ^[6]Belezna Község Polgármestere megbízatását főállásban látja el. Munkaideje heti 40 óra, kötetlen munkarendben.
2. A megválasztott polgármester illetményét és költségtérítését a Képviselőtestület állapítja meg, az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot Kezelő Bizottság javaslata alapján, melyet a Bizottság Elnöke terjeszt elő az alakuló ülésen.

Az alpolgármester

35.§

A Képviselőtestület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki nem főállásban látja el a tisztséget.

A jegyző

36.§

1. A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
2. ^[7]
3. A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések tekintetében a Kirendeltségeken biztosítja – a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglaltak alapján – az állandó ügyfélfogadást.
4. ^[8]A jegyző az ügyfélfogadás rendjét a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza, melyet a Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települések képviselő-testületei külön ülésen fogadnak el.
5. ^[9]A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségein fogadóórát tart, melynek rendjét a 7. sz. függeléktartalmazza.
6. A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén – figyelemmel az Mötv. 82. § (2) – (3) bekezdéseiben meghatározottakra – külön jogszabályi rendelkezések szerinti képesítéssel és alkalmazási feltételekkel rendelkező közös önkormányzati hivatali köztisztviselő bízható meg a jegyző helyettesítésére, a helyettesítési rend szerint.
7. A jegyző köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Jelzését a képviselőtestület és a bizottság ülésén a döntés meghozatalát megelőzően, szóban terjeszti elő. A polgármester által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a polgármester részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.

Aljegyző

36/A. §^[10] 

 (1) A jegyző munkájának segítésére és helyettesítésére – az Mötv-ben meghatározottak alapján – a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti polgármester határozatlan időre aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzőt és az aljegyzőt tisztségük egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Surdi Közös Hivatal SZMSZ-ében megjelölt köztisztviselő helyettesíti.

Társulások

37.§

1. Amennyiben az önkormányzat társulásban vesz részt, úgy a társulásban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.
2. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az önkormányzatot a társulásban a polgármester által megjelölt személy képviseli.
3. Az önkormányzati feladatellátásra kötött társulati megállapodások jegyzékét, valamint a társulásra átruházott hatáskörök felsorolását a 8. sz. függelék tartalmazza.

38. §. ^[11]

A Közös Önkormányzati Hivatal

(1) A Képviselőtestület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglalt feladati ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Surdi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8856 Surd, Kossuth Lajos u. 2.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal – a létrehozását megállapító megállapodásban foglaltak alapján – kirendeltségeket működtet az állandó ügyfélszolgálat biztosítása érdekében.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségeinek elnevezése és címe:

• Surdi Közös Önkormányzati Hivatal Beleznai Kirendeltsége

8855 Belezna, Szabadság tér 20.

• Surdi Közös Önkormányzati Hivatal Liszói Kirendeltsége

8832 Liszó, Kanizsai u. 2.

• Surdi Közös Önkormányzati Hivatal Nemespátrói Kirendeltsége

8857 Nemespátró, Petőfi Sándor u. 3.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal működését és ügyfélfogadási rendjét Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, melyet a Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települések Képviselőtestületei külön ülésen fogadnak el.

Helyi népszavazás

39.§

1. A képviselőtestület a helyi népszavazás szabályaira rendeletet alkot.

IV. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

40.§

1. Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, éves költségvetésben meghatározottak alapján.
2. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állam költségvetéséről elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.
3. Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
4. Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

Az önkormányzat vagyona

41.§

1. Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, az önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartozó, üzleti vagyon lehet. Az önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgája.
2. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályaitól külön rendeletet alkot.

V. FEJEZET

Nemzetiségi együttműködések

42. §. ^[12]

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

43.§

1. Jelen rendelet kihirdetését követőnapon lép hatályba.
2. A rendelet kihirdetéséről a jegyző, helyben szokásos módon gondoskodik.
3. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított a 12/2012. (VI.07.) önkormányzati rendeletét.

Belezna, 2013. március 30.

                 Jancsecz Lajos                 Gigler Ildikó

          alpolgármester                 jegyző                                                                                                                                        

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2013. április hó 16. napján került kihirdetésre.

Gigler Ildikó

       jegyző

1. sz. függelék

2. sz. függelék

Az Önkormányzat kötelezően ellátandó, valamint önként vállalt feladatainak jegyzéke

3. sz. függelék

Képviselőtestületi határozatok nyilvántartása

4. sz. függelék

Képviselőtestületi rendeletek nyilvántartása

Belezna Község Önkormányzat Képviselőtestülete hatályos rendeleteinek nyilvántartása

5. sz. függelék

Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság

 tagjai és feladatköre

Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tagjai:

1. Makár József elnök
2. Rada Zsolt tag
3. Musztács Károly tag

A bizottság feladatai:

• polgármester, képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatinak nyilvántartása, ellenőrzése
• a képviselő-testület tájékoztatása vagyonnyilatkozattétel kötelezettség teljesítéséről a határidő lejártát követő első testületi ülésen
• polgármester képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata
• javaslattétel a polgármester illetményére
• javaslattétel a polgármester illetményének emelésére
• titkos szavazáskor a szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása

6. sz. függelék

A polgármester ügyfélfogadásának rendje

Minden héten szerdán 08:00 órától 16:00 óráig.

7. sz. függelék

A jegyző ügyfélfogadásának rendje

A székhely településen (Surdon):

• hétfő: 07:30 - 12:00
• péntek: 07:30 - 12:30

Liszó községben:

• csütörtök: 14:00 – 16:00

Nemespátró községben:

• kedd: 09:00 – 11:00

Belezna községben:

• szerda: 09:00 – 11:00

8. sz. függelék

Az önkormányzati feladatellátásra kötött társulási megállapodások jegyzéke

9. sz. függelék

Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje

Surdi Közös Önkormányzati Hivatal:

• hétfő               07:30 – 12:00
• kedd               13:00 – 17:00
• péntek             07:30 – 12:00

Surdi Közös Önkormányzati Hivatal Liszói Kirendeltsége:

• kedd               13:30 – 17:00
• csütörtök        07:30 – 16:00
• péntek             07:30 – 12:00

Surdi Közös Önkormányzati Hivatal Nemespátrói Kirendeltsége:

• hétfő               12:00 – 15:00
• kedd               09:00 – 12:00
• szerda             13:00 – 15:00
• péntek             09:00 – 12:00

Surdi Közös Önkormányzati Hivatal Beleznai Kirendeltsége:

• szerda             07:30 – 16:00
• péntek             07:30 – 12:30