Úny Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 10. 31- 2014. 02. 03Úny Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2013-10-31-tól 2014-02-03-ig
Szerkesztés...
Úny Község Önkormányzata Képviselő-testületének
9/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Úny Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a 34. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában és 47. § (2) bekezdésében, a 35. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 49. § (2) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Úny Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 2528 Úny, Kossuth Lajos utca 2.
(3) Az önkormányzat szakfeladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalának hivatalos elnevezése:
Dági Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
(2) A Hivatal székhelye: 2522 Dág, Deák Ferenc utca 28.
(3) Az önkormányzat hivatalának kirendeltsége hivatalos elnevezése:
Dági Közös Önkormányzati Hivatal Únyi Kirendeltsége
(4) A Kirendeltség címe: 2528 Úny, Kossuth Lajos utca 2.
2. A képviselő-testület átruházott hatáskörei
3. § (1) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
II. Fejezet
A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozási rendje
3. Az ülés összehívása
4. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 8 ülést tart.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a jegyző állít össze.
5. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetére az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen a 8 napot meghaladó távollét.
(3) A képviselő-testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni.
(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) képviselőknek
b) jegyzőnek
c) aljegyzőnek
d) tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek
e) nem állandó meghívottaknak
ea) az előterjesztőknek
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl
ec) népi kezdeményezés tárgyalásakor meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.
(5) A meghívót és annak mellékleteit - a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal megkapják.
(6) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót legalább 24 órával korábban, az összehívás indokának a megjelölésével kell megküldeni.
(7) Az ülés meghívóját a hivatal hirdetőtábláján, és a község honlapján közzé kell tenni.
6. § (1) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén a határozatképtelen ülést követő 8 napon belül ismételten össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők részére.
(2) A képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a még meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
4. Az ülések nyilvánossága
7. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen a megjelent választópolgárok a Kirendeltség polgármesteri irodájában a bejárattól jobb és bal oldalon elhelyezett széksorokon foglalhatnak helyet.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(4) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(5) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt
(6) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésein:
a) Únyi Lovas Sportegyesület képviselőjét.
5. Az ülés vezetése
8. § Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül
a) az ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit,
e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
f) lezárja a vitát,
g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,
h) a szavazás eredményének számszerű, pontos megállapítása után a határozat kihirdetése,
i) szünet elrendelése,
j ) a tanácskozás rendjének fenntartása,
k) az ülés bezárása.
9. § (1) A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, de döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó ügyrendi javaslat az ülés során bármikor tehető.
6. A tanácskozás rendje
10. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést csak akkor lehet tenni, ha az új információt tartalmaz.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.
(4) Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.
(5) Az idő túllépése esetén a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
11. § (1) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
(2) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(4) Az előterjesztő, és ha a témában illetékes a bizottság elnöke, a határozathozatal előtt kaphat még szót.
(5) Bármelyik képviselő, vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
7. Az ülés rendjének fenntartása
12. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében a feladata
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekedni a vita gyors, érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) Az ülést vezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen
a) felszólalni,
b) azokat visszautasítani,
c) velük vitába szállni
nem lehet.
8. Személyes érintettség
13. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Igazgatási, Szociális és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
III. Fejezet
Döntéshozatali eljárás
9. Nyílt szavazás
14. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
10. Név szerinti szavazás
15. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni amennyiben azt a polgármester vagy a bizottsági elnök kéri. A javaslatról a testület dönt.
(2) Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.
(3) A név szerinti szavazás során a polgármester betűrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők nevük elhangzásakor "igen", "nem", vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le. A szavazás végén a képviselő és a polgármester a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik.
(6) Az ülés vezetője köteles a szavazás eredményét számszerűsítve kihirdetni és a határozat szövegét szó szerint ismertetni.
11. Titkos szavazás
16. § (1) Titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület, a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazó lapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket.
(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
17. § A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni, és annak eredményét a nyílt ülésen ki kell hirdetni.
12. Minősített többség
18. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§-ában meghatározottakon kívül
a) a gazdasági program elfogadásához,
b) település szerkezeti terv és szabályozási terv elfogadásához,
c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés esetén 500 ezer Ft értékhatáron felül,
d) hitel felvételhez,
e) testületi hatáskörök átruházásához,
f) alapítványba és gazdasági társaságba való belépéshez,
g) szószerinti jegyzőkönyv készítéséhez ,
h) helyi elismerés adományozásához,
i) titkos szavazás elrendeléséhez.
IV. Fejezet
Önkormányzati rendeletalkotás és határozathozatal
13. Rendeletalkotás kezdeményezése
19. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő,
d) önkormányzati bizottság elnöke,
e) jegyző,
f) aljegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület következő ülésén köteles előterjeszteni.
20. § A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg.
21. § A rendelet-tervezet véleményezésének formái
a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleményét meg kell kémi,
b) a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 15 napig közszemlére kell bocsátani, amelyről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.
22. § (1) A polgármester az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése során az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A polgármester tájékoztatni köteles a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
14. Az önkormányzati rendelet kihirdetése
23. § (1) A rendeletet a hivatal épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.
15. A határozat
24. § (1) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét és a végrehajtás határidejét.
(2) A végrehajtásért felelősek lehetnek
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság elnöke,
d) a jegyző,
e) az aljegyző
(3) A határozatokról a jegyző évenként sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
V. Fejezet
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve és a nyilvánosság biztosítása
16. Az ülésről készült jegyzőkönyv megtekintése
25. § (1) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe történő betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni.
(2) A jegyzőkönyvet a Hivatalban ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni.
(3) A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül, melyből egy eredeti példány a Kormányhivatal részére megküldésre kerül, egy eredeti példány a Hivatalban kerül évenként összefűzve tárolásra.
(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
17. Közmeghallgatás
26. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik. A közmeghallgatás összehívásáról szóló hirdetményt a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni
a) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel,
b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel
(2) A Képviselő-testület a közmeghallgatást a Művelődési házban tartja.
VI. Fejezet
A képviselő-testülethez kapcsolódó szervek és személyek
18. A képviselő-testület bizottsága
27. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.
(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll.
28. § Az Ügyrendi Bizottság
a) ellátja a vagyonnyilatkozatok kezelését és nyilvántartását,
b) kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést,
c) ellátja a Képviselő-testület által átruházott feladatokat.
29. § A bizottság a képviselő-testület munkatervének elfogadását követően a tárgyév január 31-ig készíti el saját éves munkatervét.
30. § A bizottság legalább kétévente egy alkalommal beszámol munkájáról a Képviselő-testületnek.
19. Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
31. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
32. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
33. § (1) A képviselő-testület aljegyzőt alkalmaz.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.
VIII. Fejezet
Helyi népszavazás és helyi népi kezdeményezés
21. Helyi népszavazás
34. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőit.
22. Népi kezdeményezés
35. § (1) A helyi népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezheti.
(2) A helyi népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
36. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
2/2011. (II.4.) önkormányzati rendelet.
Pósfai József Kovács Gyuláné
polgármester jegyző
Záradék:
Ez a rendeletet 2013. október 31. napján kihirdetésre került.
Kovács Gyuláné
jegyző
1. melléklet a 9/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzat szakfeladatai
1. Alaptevékenysége:
370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
421100 Út- autópálya építése
421300 Híd, alagút építése
522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
562912 Óvodai intézményi étkeztetés
562913 Iskolai intézményi étkeztetés
681000 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
750000 Állat-egészségügyi ellátás
813000 Zöldterület kezelés
841112 Önkormányzati jogalkotás
841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások
841402 Közvilágítás
841403 Város-, községgazdálkodás m.n.s. szolgáltatások
841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
841902 Központi költségvetési befizetések
841904 Egészségbiztosítási Alap bevételei (elszámolásai)
841913 Támogatáscélú finanszírozási műveletek
842155 Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai
851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása
852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
862000 Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás komplex fejlesztési támogatása
869041 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás
881000 Idősek, fogyatékosok bentlakás nélküli szociális ellátásának komplex támogatása
881011 Idősek nappali ellátása
882111 Rendszeres szociális segély
882112 Időskorúak járadéka
882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon
882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
882115 Ápolási díj alanyi jogon
882116 Ápolási díj méltányossági alapon
882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás
882118 Kiegészítő gyermekvédelmi ellátás
882119 Óvodáztatási támogatás
882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás
882122 Átmeneti segély
882123 Temetési segély
882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása
882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
882202 Közgyógyellátás
882203 Köztemetés
889921 Szociális étkeztetés
889922 Házi segítségnyújtás
889924 Családsegítés
889942 Önkormányzat által nyújtott lakástámogatás
889966 Jóléti, sport-, és kultúratámogatások
890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása
890441 Közcélú foglalkoztatás
890442 Közhasznú foglalkoztatás
890443 Közmunka
910123 Könyvtári szolgáltatások
910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk
960302 Köztemető-fenntartás és működtetés
2. Kisegítő tevékenysége:
682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
2. melléklet a 9/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
A polgármesterre
átruházott hatáskörök jegyzéke
1. Úny Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 10/2005. (X. 06.) önkormányzati rendelete alapján
„9. § A képviselő-testület a közterület-használat engedélyezésének hatáskörét a polgármesterre ruházza át.”
2. Úny Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 10/2011. (V.9.) önkormányzati rendelete alapján
„4. § (2) A polgármester átruházott hatáskörébe tartozik
a) átmeneti segély
b) temetési segély”
3. Úny Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 17/2011. (XI. 3.) önkormányzati rendelete alapján
„3. § (1) Az Önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza.”
3. melléklet a 9/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
A Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulásra
átruházott hatáskörök jegyzéke:
A Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Megállapodása alapján:
A Csolnok és Környéke Körzeti Egységes Óvoda-Bölcsőde tekintetében a fenntartói feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, intézményvezető kinevezési jogát Úny Község Képviselő-testülete a Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulásra ruházta át.
„4. A társulás által ellátott feladat- és hatáskörök:
A Társulás ellátja a társult települési önkormányzatok részére az óvodai köznevelési intézmény fenntartását, gyakorolja a fenntartói jogokat.
A közösen fenntartott intézmény ellátja:
a. intézményi vagyon működtetését
b. óvodai nevelést
c. 2. életévüket betöltött gyermekek napközbeni ellátását, egységes óvoda-bölcsődében”
4. melléklet a 9/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulásra
átruházott hatáskörök jegyzéke
Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodása alapján:
„5.1.1 Orvosi ügyeleti szolgálat:
A társulás a kistérség minden településén szakfeladatként ellátja az egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó központi ügyelet feladatait. Az ügyeleti szolgálat során biztosítja a társult önkormányzatok lakossága számára a munkaidőn kívüli, munkanapokon 16 órától másnap reggel 08 óráig, munkaszüneti és ünnepnapokon 08 órától másnap reggel 08 óráig a sürgős orvosi ellátást. A 14 éven aluli gyermeklakosság részére hétvégeken szombat, vasárnap és ünnepnap 08 órától 12 óráig biztosítja a sürgős gyermekorvosi ellátást.
A feladatellátást a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás a Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján finanszírozza. Az ügyeleti szolgálatban résztvevő vállalkozó háziorvosokkal a társulás elnöke köti meg a feladat ellátására vonatkozó szerződést.
A felnőtt háziorvosi ügyelet, valamint a gyermekorvosi ügyelet a Dorog, Kossuth Lajos u. 6. szám alatt működik. A működést biztosító ingatlanok Dorog Város Önkormányzatának tulajdonát képezik.
5.2.1 Szociális feladatok:
A Társulás közösen biztosítja az alábbi szociális alapszolgáltatásokat:
- családsegítés,
- szociális étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- nappali ellátás
A Társulás által alapított közösen fenntartott Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a 2510 Dorog, Hantken Miksa u. 8. szám alatti intézmény útján ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-a szerinti családsegítés szociális alapszolgáltatási feladatait.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. §-a szerinti szociális étkeztetés, a 63. §-a szerinti házi segítségnyújtás, valamint a 65/F. §-a szerinti nappali ellátás szociális alapszolgáltatásokat a Társulás által alapított és közösen fenntartott Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat a 2510 Dorog, Schmidt Villa kert 3. szám alatti intézménye útján látja el.
A szociális étkeztetés feladatot Bajna Község Önkormányzata részére nem látja el a társulás.
A házi segítségnyújtás feladatot Dorog Város Önkormányzata részére nem látja el a társulás.
5.3.1 Gyermekjóléti feladatok:
A Társulás által alapított Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40 §-ai szerinti gyermekjóléti feladatok ellátását.
5.4.1 Hulladékgazdálkodási feladatok:
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény V. fejezetében foglalt települési önkormányzatok kötelező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokra vonatkozó, a társulást alkotó 15 tagtelepülésre közös közbeszerzési eljárás lefolytatása a társulást alkotó 15 tagtelepülésen.”