Tinnye község Képviselő-testületének

9/2013 (VII.4.) sz. önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület

szervezeti és működési szabályzatáról

/EGYSÉGES SZERKEZETBEN/

Tinnye Község Önkormányzati Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 53. § (1) bekezdés és a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról (továbbiakban SZMSZ) az alábbiakat rendeli el:

• FEJEZET

Általános rendelkezések

• A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköröket, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

• Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tinnye Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat)

• Az Önkormányzat székhelye:2086 Tinnye Bajcsy Zsilinszky út 9.

• Az önkormányzat hivatala a Pilisjászfalui Közös Önkormányzati Hivatala (továbbiakban: Hivatal)

• Az Önkormányzat:
  • statisztikai számjele: 15734910-8411-321-13
  • adószáma:15734910-2-13
  • törzskönyvi nyilvántartási szám: 734916
  • hivatalos internetes oldala: www.tinnye.hu (a továbbiakban: honlap)

• Az önkormányzat illetékessége Tinnye község közigazgatási területére terjed ki.

• (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét.

1. Az önkormányzat a helyi címerről, zászló alapításáról, pecsétről, valamint ezek használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.
2. Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.

• (1) E rendelet alkalmazásában:

a) függelék: az e rendelethez tartozó olyan rendeleti szabályozást nem igénylő tartozék, amelynek – a hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv döntéséből következő – folyamatos karbantartásáról a jegyző saját hatáskörben gondoskodik;

b) helyben szokásos módon történő közzététel: az Önkormányzat hirdetőtábláján (Tinnye Bajcsy Zsilinszky út 9.) és az önkormányzat honlapján való megjelentetés, e mellett az arra jogosult dönthet a helyi vagy más médiában való további megjelentetésről;

c) határidők számítása: a napokban megállapított határidőbe a kezdőnap beleszámít. Amennyiben az e rendeletben szereplő határidő utolsó napja nem munkanapra esik, úgy a határidő az azt követő első munkanapon jár le;

d) melléklet: az e rendelet olyan, érdemi tartalommal rendelkező része, amelynek módosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik;

• FEJEZET

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

• (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, amelyeket más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, az állandó bizottságokra átruházhat.

(2) Az önkormányzati feladatok szakfeladatainak felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza-

• (1)A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottsága véleményt nyilvánít. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester vagy az erre felkért külön bizottság.

(2)Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt, és végrehajtásának az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit.

• (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, emellett a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival segíti a vállalkozásokat.

(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen – szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést (költség-haszon) kell végeztetnie. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.

• (1) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat a feladat és hatáskörébe nem tartozó és a helyi közösséget is érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Az előzőekben felsorolt ügyekben – a polgármester indítványára a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

 (2) A Ötv.-ben meghatározott jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy a település-fejlesztéssel,település-üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület - a polgármester indítványára - csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szervezet vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést.

.

• A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata

• A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42.§ -ában felsoroltakon túlmenően:

a) önkormányzati hitelfelvétel,

b) az önkormányzati ingatlan és egyéb vagyonügylet

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

• (1)A Képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásról annak felmerülésekor dönt.

(2)A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a végrehajtást követő rendes ülésen beszámol.

• (1) A polgármester a költségvetésben nem szereplő kötelezettségvállalásokat köteles előzetesen jóváhagyatni a Képviselő-testülettel.

(2) A polgármester a - kötelezettségvállalás szándékával indított – tárgyalásokról e-mailben értesíti a képviselőket, akik az értesítés alapján eldöntik, hogy részt kívánnak-e venni a tárgyaláson és e döntésükről válasz e-mailben értesítik a polgármestert. A részvételt az arra jelentkező képviselőknek biztosítani kell.

• FEJEZET

A képviselő-testület

• A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A települési képviselők névsorát az 2. számú melléklet tartalmazza.

1.

A Képviselő-testület ciklusprogramja, munkaterve

• (1)A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.

(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület a ciklusprogram készítésével egy időben dönt a gazdasági program felülvizsgálatáról vagy új program készítéséről.

• (1)A Képviselő-testület ciklusprogramján és gazdasági programján alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A következő év munkatervét az azt megelőző év november 30-ig a polgármester terjeszti elő.

(3)Az munkatervre javaslatot tehetnek:

a) települési képviselők,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) az önkormányzati intézmény vezetője

e) a Képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetői,

f) a település önszerveződő közösségei

1. A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a)  a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, - a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését,

c) a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.

• A ciklusprogramot, a gazdasági programot továbbá a jóváhagyott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

2.

A Képviselő-testület működése

• (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,

b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,

c) polgármesteri program ismertetése,

d) polgármester illetményének megállapítása,

e) bizottságok megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,

f) alpolgármester választása,

g) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

h) egyebek.

(3) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik.

• (1) A képviselő-testület rendes üléseit az éves munkaterve szerint tartja, általában szerdai napon 15.00 órai kezdettel.

(2) A képviselő-testület évente július 15. napjától augusztus 31. napjáig munkaterv szerinti ülést nem tart.

• (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha megválasztott tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

3.

A Képviselő-testület összehívása

• (1) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az önkormányzat székhelyére.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy szóbeli úton is összehívható.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a hirdető táblán való elhelyezéssel valamint a honlapon történő megjelenéssel történik.

• (1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.

 (2) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal – az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. Az indítvány benyújtására az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A rendkívüli ülés indokát a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon és e-mailben is összehívható, azonban a meghívót és az írásos előterjesztést legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni.

(4) A polgármester a benyújtástól számított 8 naptári napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni – kivéve azt az esetet, ha ezen időn belül a képviselő-testület munkaterv szerint eleve rendes ülést tart. Utóbbi esetben az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

(5) Rendkívüli ülésen – a napirend előtti felszólalásokat követően – csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott, más napirendi pontot nem tárgyalhat a képviselő-testület. Rendkívüli ülésen rendelet nem alkotható, kivéve, ha jelentős anyagi kár vagy életveszély elhárítására irányul, amelynek okát az indítványban meg kell jelölni. Ennek eldöntéséhez minősített többség szükséges.

4.

Előterjesztések

• (1)A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről stb.,

b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2)Az (1) bekezdés b)  pontjában írt előterjesztésre jogosult:

a)  a polgármester és az alpolgármester,

b) a témakör szerint illetékes bizottság, és a Kisebbségi önkormányzat saját, az adott előterjesztésre vonatkozó határozatának figyelembevételével,

c) bármelyik képviselő,

d) a jegyző.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában írt előterjesztés írásban csak az adott témában érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

• (1) Előterjesztés fő szabályként csak írásban nyújtható be.

1. Szóbeli előterjesztés kivételesen, a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható.

(3) Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó, írásos előterjesztést is.

(4) Sürgősségi előterjesztést csak az önkormányzat gazdálkodásával, vagyonával vagy pályázat benyújtásával kapcsolatban lehet benyújtani.

1. Sürgősségi előterjesztésről a képviselők minősített többsége dönt.

• (1)Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

c) a jogszabályi felhatalmazást,

d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

e)a költségkihatásokat,

f) a határozati vagy rendeletalkotási javaslatot.

g) aláírást, dátumot

• (1) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. napon kell a polgármesterhez eljuttatni, aki a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(2)Előterjesztés sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a) a témakör szerinti illetékes bizottság,

b) a polgármester,

c) képviselő

d) a polgármester ellenjegyzésével a Képviselő-testület intézményének vezetője,

• (1)A sürgősségi indítványt - rövid indoklással - legkésőbb az ülést megelőző munkanap 16,00 órájáig kell írásban a polgármesternél benyújtani.

(2)A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(3)A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 16. §.-ban meghatározottaknak a (3) bekezdés alkalmazásával.

5.

A meghívó

• (1)A meghívónak tartalmaznia kell

• az ülés helyét és kezdési időpontját,
• az ülés minősítését (rendes, vagy rendkívüli),
• a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
• „(zárt ülés)” vagy „(zárt ülésre javasolt)” bejegyzést azon napirendi pontok mellett, amelyeket jogszabály szerint zárt ülésen kell tárgyalni, vagy amelyek esetében zárt ülés rendelhető el.a meghívottakat
• a rendkívüli ülés összehívásának indokát

6.

A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre

• (1)A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)  a képviselőket,

b)  a bizottság nem képviselő tagjait,

c)  a jegyzőt,

d)  a napirendi pontban érintett személyt,

e)  a kisebbségi önkormányzat elnökét

7.

A Képviselő-testület működésének nyilvánossága

• A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és engedély alapján fel is szólalhat.
• (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottság nem képviselő tagját,

b) a jegyzőt,

c)  kisebbségi önkormányzat elnökét,

1. Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül:

a)  az önkormányzati hivatal meghívott ügyintézőjét,

b)  az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

c)  akit a polgármester a napirendi pontra meghívott.

• A Képviselő-testület az zárt ülést az Mötv 46.§. (2)-(3) bekezdései szerint tart.

8.

Az ülésvezetés, a tanácskozás rendjének fenntartása

• (1)Az ülésvezető feladatai és jogosítványai

• Megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
• Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, szóbeli előterjesztésekről.
• Napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
• Hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását.
• Hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében.
• Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

• A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
• (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége setén a polgármester a szót megvonhatja.
• (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezető gondoskodik, amelynek során figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ, akinek magatartása a figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja.
• (1) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a ülés vezető a tanácskozásthatározott időre felfüggeszti.
• (2) Az ülést vezető elnöknek a rendfenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
• 
  

.

9.

A napirend megállapítása

• (1) Az előterjesztett napirendről a Képviselő-testület – megvitatva az esetleges szóbeli előterjesztésre vagy sürgősségi előterjesztésre irányuló javaslatot - dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő indoklással javaslatot tehet. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

1. A Képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

• A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a Képviselő-testület - vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
• A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

10.

A  felvilágosítás-kérés, kérdezés   szabályai

• (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől - önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában - írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő részt vehet.

• (1) Kérdezés minden olyan Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartama szerint nem sorolható a felvilágosítás kérés fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2) A kérdezés joga a képviselőket a napirendek tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(3)

11.

A vita és a döntéshozatal módja

• (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően maximum 2 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő illetve a véleményező bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4) A kérdések elhangzása után a válaszadás majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 1 percre korlátozhatja.

• (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A módosító javaslatokról való szavazás a legutolsó módosítással kezdődik, s halad időrendi sorrendben visszafelé mindaddig, míg valamelyik nem kap az adott javaslat megszavazáshoz szükséges többséget.

(3)Személyes megjegyzést tehet (maximum 1 perces időtartamban) a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

12.

Nyílt szavazás

• (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazni csak a tanácskozáson résztvevőnek és csak személyesen lehet.

• (1) A Képviselő-testület a jelen lévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás rendelhető el

(2) Név szerinti szavazás alkalmával az ülésvezető névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem vagy tartozkódom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

• (1)A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését.

(2) Ha a nyílt szavazás során a szavazásra bocsátott kérdés nem kapja meg a többségi igent, a képviselők vita nélkül döntenek a tárgyalás folytatásáról.

(3) Amennyiben a képviselők a tárgyalás folytatását elvetik, a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

• (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím és díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések során a kettőnél több jelölt esetén a döntés két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóba az összes jelölt közül egyszerű többséggel a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül.

13.

Titkos szavazás

• (1) Titkos szavazás szavazólapon, zárható urnában történik.

(2) A szavazás lebonyolítását és eredményének megállapítását 3 fős szavazatszámláló bizottság végzi, melynek mindenkori elnöke a jelenlévő képviselők korelnöke, tagjai pedig a jelenlévő képviselők közül legfiatalabb képviselők.

  (3) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.

(4) A szavazás az önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név alatti „igen” és „nem” szó mellett elhelyezett körben, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.

(6) Érvénytelen a szavazólap:

a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,

b) ha nincs lebélyegezve,

c) ha kitöltése ceruzával történt,

d) ha több választ jelölt be,

e) ha nem jelölt választ.

(7) A szavazatszámláló bizottság feladatkörében gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, lebonyolítja a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat, majd a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. A lebonyolított titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv 1-3. példányának elválaszthatatlan mellékletét képezi.

(8) A lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b) a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását,

c) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét valamint a jegyzőkönyvvezető nevét,

d) a kiadott szavazólapok számát,

e) az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét,

f) a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket,

g) a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

• A szavazatokat szavazatszámláló bizottság összesíti, az eredményt az ülés vezető elnök ismerteti.
• Titkos szavazásnál - szavazategyenlőség esetén - a szavazást a Képviselő-testület következő ülésén kell megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

• FEJEZET

Az önkormányzati döntések

• A képviselő-testület döntései:

• rendelet
• normatív határozat
• határozat

14.

A határozat

• (1)A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

• a napirend elfogadásáról, módosításáról
• a jegyzőkönyvvezető személyéről
• a képviselői felvilágosítás kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
• ügyrendi kérdésekben
• a szavazásból történő kizárásról
• a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésről,
• a hozzászólási jog biztosításáról,
• a határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról,
• a döntési javaslat szavazategyenlőség miatti elutasításáról szóló képviselőtestületi döntésről.

• (1) A képviselő-testület alakszerű határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, a határozathozatal dátumával (hónap, nap) kell ellátni.

(2) A határozat tartalmazza

• a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,
• a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) Az ülésvezető szavazás előtt az előterjesztéstől eltérő módosított határozat szószerinti szövegét ismerteti.

(4) A határozatban megjelölt felelős köteles a határozat végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket elkészíteni és azokat a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) Bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

1. A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

• (1) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik, aki elkészítteti a határozatok kivonatát, amelyet legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelősöknek, továbbá a határozattal érintetteknek.

(2) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmai elemeire értelemszerűen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.

15.

A rendeletalkotás

• (1)A képviselő-testület rendeletet alkothat jogszabály felhatalmazása alapján annak végrehajtására, továbbá jogszabály által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző.

(3) A rendelettervezet kezdeményezése a polgármesternél írásban nyújtható be, amelyhez indokolást tartalmazó előterjesztést kell csatolni. A kezdeményezésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait. Ha az indítvány rendelettervezetet kíván módosítani, kiegészíteni vagy bizonyos rendelkezéseit törölni ezt a címében jelezni kell. Ezen indítvány benyújtására az e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)

16.

A társadalmi egyeztetés szabályai

• (1)Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét.

(2) Nem kell egyezetésre bocsátani

• a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet,
• a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet,
• a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
• a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezete,
• a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
• a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
• az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint
• a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.
• Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

• (1) A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésének formái az általános egyeztetés, a különös egyeztetés.

(2) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés minden esetben kötelező.”

• Általános egyeztetés keretében rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok érlegelésére. A véleményezésre minimum 7 napot kell biztosítani.
• (1)A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(2) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépéséig lehet kezelni.

(3) A véleményező adatainak kezeléséhez szüksége hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény-nyilvánítás előtt fel kell hívni.

• (1)A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, ezzel egy időpontban kell közzétenni.

(3) Az egyeztetésre bocsátott tervezetet a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

• Különös egyeztetés alatt a lakossági fórumot kell érteni.

17.

A rendelet kihirdetése

• (1)A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

(3) A képviselő-testület döntéseiről – eltérő rendelkezés hiányában – a lakosságot az önkormányzati honlap útján köteles tájékoztatni, s annak közlésére lehetőséget kell adni a nyomtatott és elektronikus médiának is.

 (4) A község honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.

• FEJEZET

A  Képviselő-testület  dokumentumai

• (1)A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2)A felvételeket 5 évig arra alkalmas adathordozón meg kell őrizni.

(3)A Képviselő-testület nyílt üléséről bárki hang-,kép- és video-felvétel készíthet, azokat a résztvevők hozzájárulása nélkül közreadhatja.

18.

A jegyzőkönyv

• (1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni amelyek tartalmára az Mötv 52. §. (1)-(2) szabályai vonatoznak.

(2) A zárt ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melynek eredeti példánya a polgármesteri hivatal irattárában kerül elhelyezésre, másolati példánya pedig a Kormányhivatalnak kerül felterjesztésre

(3)A jegyzőkönyv mellékletei:

a)  meghívó,

b) jelenléti ív,

c) megtárgyalt írásos előterjesztések, és azok mellékletei

d) a rendeletek,

e) az írásban benyújtott hozzászólások,

f) egyéb írásos indítványok napirendhez kapcsolódó beadványok, kérelmek tájékoztatók.

• FEJEZET

Az önkormányzat szervei

19.

A bizottság

• (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület a bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.

(3) A képviselő-testület az általa létrehozott állandó bizottságot, azok tagjait e rendelet 3. sz. mellékletében rögzíti

(4)Az állandó bizottságok Működésükre vonatkozó szabályokat ügyrendjükben, feladatukat munkatervükben rögzítik. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el, de tájékoztatás céljából azt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5)A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

1. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
2. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

• A Képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely a feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
• Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

20.

A Bizottságok ülései

• (1)A bizottság ülését az elnök hívja össze.

(2) A bizottságot 4 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, valamint a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább 3 munkanappal korábban értesíteni kell.

• (1) A bizottság saját vagy átruházott hatáskörben hozott döntéseit alakszerű határozatba kell foglalni. Nem kell alakszerű határozatot hozni e rendelet 58.§. (1) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(4) A bizottsági döntések végrehajtásához továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a Hivatal gondoskodik.

• (1)A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(2) A bizottság üléséről hangfelvétel készül.

21.

A polgármester

• (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) A polgármester a Képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A polgármester ügyfélfogadási időpontja: Előzetes bejelentkezés alapján minden hétfőn 8.00 órától -16.00 óráig.

22.

Az alpolgármester

• (1)A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) „Az alpolgármester ügyfélfogadási időpontja: Minden hónap első hétfőjén 8.00 órától 12.00 óráig.”

23.

Vagyonnyilatkozat-tétel szabályai

• (1) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozataikat a Pénzügyi Bizottság elnökének adják át. Az átvételben és a vagyonnyilatkozatok biztonságos őrzésében közreműködik a jegyző.

(2) A leadott vagyonnyilatkozatról az átvevő átvételi elismervényt állít ki.

(3) A vagyonnyilatkozatok jogszabály szerinti őrzéséről a hivatalban erre kijelölt személy gondoskodik.

24.

A jegyző

• A jegyző vezeti a hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben;

a) személyesen vagy megbízottja útján legalább hetente ügyfélfogadást tart,

b) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

c) hivatalával ellátja a képviselő-testület, a bizottságszervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) a határozathozatal előtt - törvénysértés gyanúja esetén - törvényességi észrevételt tesz,

e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, felterjesztéséről, a határozatok és rendeletek kihirdetéséről,

f) ellátja a jogszabályban előírt és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat,

h) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és az ügyviteli feladatokat ellátó dolgozók tekintetében,

k) javaslatot tesz a polgármester útján a képviselő-testületnek a Hivatal működésével kapcsolatos szabályozásra és intézkedésekre.

• (1) A jegyző az önkormányzatokról szóló törvényben foglalt jogszabálysértés észlelése esetén, ha a képviselő-testületet, a képviselő-testület szervét vagy a polgármester döntését vagy működését érinti, a képviselő testületi ülésen azonnal szóban terjeszti elő. Ennek tényét és tartalmát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Amennyiben a jogszabálysértés észlelése más módon vagy később jut tudomására észrevételét írásban 8 napon belül teszi meg.

(3) Az írásos észrevételt meg kell küldeni a jogsértőnek, valamint a polgármesternek címezve a képviselő-testületet is értesítenie kell.

A képviselő-testület hivatala

• (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2) A Hivatal önálló költségvetési szerv, költségvetése határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A Hivatal hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a Pilisjászfalui Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

• FEJEZET

A közmeghallgatás és a falugyűlés, népszavazás, népi kezdeményezés

25.

Közmeghallgatás

• (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

• a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
• a közmeghallgatások idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg a munkatervének elfogadásakor illetve ezen felül szükség szerint;

• (1)A közmeghallgatást összehívására és vezetésére e rendelet képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

26.

A falugyűlés

• (1)A településen tervezett, 10 millió forintnál nagyobb értékű beruházások, továbbá 50 millió forintot meghaladó értékű önkormányzati vagyont érintő döntések, továbbá a falu lakosságának minimum 10 %-át érintő településfejlesztési intézkedések előkészítéseként – a lakosság közvetlen tájékoztatása, és az önkormányzati döntések előkészítésébe történő bevonása céljával – a polgármester falugyűlést köteles összehívni.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozottakon kívül egyéb településfejlesztési intézkedések előkészítéseként a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.

(3) A falugyűlésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára az e rendelet jegyzőkönyvre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(4) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges napirendekről a lakosságot legalább 10 nappal korábban helyben szokásos módon értesíteni kell. 

• a közmeghallgatások általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben a településen más helyszínen is megtarthatók
• a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal;

27.

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

• (1)  Helyi népszavazás és népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a jegyző által hitelesített (aláírt és pecséttel ellátott) ív másolatán lehet. Helyi népszavazás kezdeményezése esetén minden aláírást gyűjtő ívnek azonos módon tartalmaznia kell

a)     a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket,

b)     az aláíráshoz szükséges rovatokat (személyazonosító jel, vagy személyazonosító adatok, olvasható név, lakcím, aláírás.

(2)   A jegyző megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben.

• (1)A polgármester a népszavazásra vonatkozó kezdeményezésről haladéktalanul köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

• (1)   A Képviselő-testület helyi népszavazást tűzhet ki a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl a település lakosságának jelentősebb részét érintő kérdések eldöntésére.

 (2)  A Képviselő-testület a szavazás elrendeléséről szóló határozatban rendelkezik    a népszavazásra bocsátandó kérdés, kérdések pontos szövegéről,

 (2)   A helyi népszavazás napjáról, amelynek egy munkaszüneti napra kell esnie

• (1)   A Polgármester a helyi választásra, valamint a népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő íveket az átvételtől számított 5 napon belül megküldi a Helyi Választási Bizottságnak.
• (1) A Képviselő-testület a helyi népszavazást köteles kiírni a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt kötelező eseteken túl, ha azt 500 fő választásra jogosult tinnyei állandó lakos polgár kezdeményezte,

(2) népszavazást a polgármesternél lehet kezdeményezni.

• (1)    A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 5%-a indítványozott.

• Fejezet

Záró  rendelkezések

• Ez a rendelet kihirdetés másnapján lép hatályba, amellyel egy időben hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2008 (V.22.) számú rendelet és annak módosításairól szóló 9/2008. (IX.25) számúés a 13/2012(XI.29.) sz. önkormányzati rendeletek.

Kihirdetve: Tinnye, 2013. június 15.

Az egységes szerkezet hiteléül:

Tinnye: 2017. február 15.